Petőfi ars poeticája

Petőfi Sándor elhelyezése, életpályája:

 A 19. századi magyar költészet kiemelkedő alkotója, aki elsősorban a romantika jegyében
alkotott
 Meghatározta költészetét a népiesség is: stílusirányzat jellemzője egyszerűség
 új műfajokat teremtett: népies helyzetdal, családi líra, népies életképek
 témái: szerelem, család, nemzeti öntudat, szabadság, ars poetica, tájversek
 magyar nemzet ikonikus alakjának sorsa összefonódott a forradalommal és az szbh-val
 Radikális politikai nézetek=> forradalom vezéralakja, fordulatot hozott a magyar lírában=>
nép nyelvén szólalt meg szakítva kortársaival

Petőfi élete:

 1823 Kiskőrösön született nemesi családban

 1838: pesti árvíz=> elszegényedett=> alapsérelme: vesztés=> gazdagok gyűlölete
 1840-es évek: Pápa: kapcsolat Vörösmartyval, Jókaival
 1847: Arany János barátsága Petőfi haláláig levelezések
 Első verse: A borozó
 1847 szeptemberében feleségül Szendrey Júliát => hitvesi és a szerelmi líra fűződik
 1848 nyár: szabadszállási választási kudarc=>”senki” ellen vesztett
 1849-ben Segesváron tűnt el=> halálának körülményei máig ismeretlenek

Ars poetica:

 Ars poetica: olyan mű, amely kijelöli a költők szerepét, egyfajta költői hitvallás
 Olyan műalkotás, amelyben a költő a költészethez fűződő viszonyáról, az irodalom és
művészet feladatáról vall.

Petőfi ars poeticája:

1. A természet vadvirága:

 1844-ben keletkezett alcím: Dardanus féle kritikusaimhoz

 Helység kalapácsát ért kemény kritikák miatt írta, egyfajta válaszként az őt ért sérelmekre
 támadó hangnem: ellenségei megszólításai „Mit ugattok, mit haraptok engemet…”
 Szembefordul a klasszicista költőideállal
- ahol nem az eredetiség a szabályok követése a tökéletes mű létrehozása a fontos
 Romantika költőeszményét hirdeti
- az ösztönös zsenit, aki nem tanulással, korlátok nélkül alkot=> született tehetség „Nem
verték belém tanítók bottal a költészetet…”
 A műben Petőfi megpróbálja bebizonyítani, hogy ő egy szabad költő, akit nem korlátozhatnak
szabályokkal és szerinte az igazi, költők olyanok, mint ő.
 Szembeállítja: poeta doctus (kiművelt tudósköltő)  poeta natus (ős zseni, született költő)
2. Sors nyiss nekem tért:

 Petőfi válságkorszaka után keletkezett => válságból való kilábalás utáni első jelentősebb
műve
 jelentős változást láthatunk a költői szerepvállalást illetően: már nem az egyéni sérelmek
dominálnak=> Petőfi közösségért vállal felelősséget => krisztusi szerepet jelöl ki magának
 előző művéhez képest a szabad költő szerepét állítja szembe a tenni akaró költői szereppel
„Láng van szivemben, égbül-eredt láng”
 vershelyzet: Petőfi korlátokkal él,megkéri a sorsot, hogy távolítsa el ezeket=> nagy dolgot
tehessen
 cél: általános nem konkretizálja azt „hadd tehessek az emberiségért valamit!”
 cél: emberiség boldogulása fogalmazódik meg saját boldogsága helyett
 érződik: elhivatottság, küldetéstudat „égből eredt láng”
 4. versszak: krisztusi sors, de általános cél: ”-„az emberiség javáért”
 krisztusi sors: alátámasztanak a bibliai motívumok pl.: „Golgota” „kereszt”
 Petőfi akár meg is halna az emberiség boldogságáért „Meghalni az emberiség javáért”

A XIX. század költői:

 Cím: utal az ars poetikus jellegre: A XIX.század költői: a költőkről fog írni és azok feladatáról
 Téma: a költői szerepvállalás: Petőfi nagyon határozott szerepet jelöl ki maga és költőtársai
számára (programvers), konkretizálja a feladatokat
 Szerkezete:
1.vsz.: erőteljes felszólítás—„senki” általános érvényű

 személyes hangvételű lírának nincs jogosultsága Petőfi szerint (nem az a költők szerepe)
 Költőkhöz szól=> a költészet metaforáit használja: ”húrok pengetése”, „lant”

2-3-4.vsz.: érvsorozat, hogy miért kell a költőknek a szerepüket követni és mi a szerepük

2.vsz: lefesti a jelen állapotait: egy puszta, ahol az elnyomás és elveszettség uralkodik

Kijelöli az elveszettségben a költők szerepét: népvezér szerep lángoszlop metafora

Miért? : a korszakban összefonódik az irodalom és a politika

3-4vsz.: tovább bontja a népvezér képet

 erőteljes ellentétek,érzelmek: „tűzön-vízen át” „átok reá ki…”

4. vsz-ban arról ír, hogy vannak, akik szerint nincs szükség a küzdelemre, mert most minden rendben
van => ezt maga a valóság cáfolja meg: a nép éhezik, keresi a kiutat: ezért kell még inkább, hogy a
költők magukra vállalják ezt a népvezér szerepet „Vannak hamis próféták, akik
Azt hirdetik nagy gonoszan…” „Hazugság, szemtelen hazugság, Mit milliók cáfolnak meg...”

5.vsz.: epigrammaszerűen megfogalmazott álláspont arról, hogy mi ennek a küzdelemnek a célja

Felvilágosodás eszméi

 1-2.sor anyagi jólét

  3-4.sor jogegyenlőség
 5-6.sor tudás, műveltség elterjedése

6.vsz-ban a távoli jövőbe helyezi mindennek a megvalósulását: „Addig folyvást küszködni kell”

 Petőfi tisztában van azzal, hogy semmi jutalmat nem kapnak a tetteikért, de ez nem
változtathat az erkölcsi hozzáálláson, valamint a költői szerepvállaláson
 A mű végére egyértelművé válnak a költők feladatai és céljai. A költők jutalma a végén a
kegyes szép halál lesz, hogy megtették kötelezettségüket.
 A korábbi műveihez képest a költői szerepvállalás ebben a műben sokkal egyértelműbb és
határozottabb.

Az Apostol:

 Keletkezése: veszít az 1848-as szabadszállási országgyűlési választáson egy „senki ellen” és

átgondolja az eddigi életútját
 A népvezér szerep átértékelődik: nem a néppel a nép helyett kell cselekedni
 Petőfi népszemlélete: Felmenti a népet => gyermekhasonlat: A nép még egy befolyásolható
gyermek, akinek nagy emberek kellenek, mint Petőfi és társai, hogy felvilágosítsák őket.

ember polgár

A felvilágosodás eszménye (nem valósul meg) Szilveszter megbukik magánemberként

Petőfi lineáris történelemszemlélete szerint a cél az általános boldogság elérése (eszköze: a

szabadság) szőlőszem metafora: föld=szőlőszem napsugár= nagy emberek lelkei

Összegzés, saját vélemény:

o Petőfi hosszú utat járt be többször kijelölte a költők feladatát.

o Kezdetben egy szabad költő majd egy megváltó szerepbe helyezkedett majd a népvezér
szerepet jelölte ki a költőknek. A kudarca után azonban világossá válik számára, hogy a nép
helyett kell cselekedni.
o A költő fiatalon tűnt el, műveivel azonban mindvégig példát mutatott nemcsak társainak,
hanem az utókornak is.
o Részben ez az oka annak, hogy a mai napig tiszteljük őt és a fiatalok egyik kedvenc költője.