Petőfi Sándor ars poetikája, látomásversei

Petőfi Sándor
1823-1849
• a romantika történelmet és közgondolkodást, irodalmat formáló alakja
• a legolvasottabb magyar költő
• 1823. január 1. Kiskőrös – született Petrovics néven
Költészete
sokféle műfajban alkotó, termékeny költő volt
• népiesség:
• egyszerűbb, kötetlenebb hang <-> romantika igénye (bonyolult, összetett kifejezésmód)
• népdalszerűség (népi motívumok, ritmusosság, természet szerepe)
• szerepjátszó lírai én
• romantikus individualizmus:
• saját lélek mélységei
• befelé fordulás, önelemzés, hiányérzet megjelenése
• látomásos képsorok -> merészebb képzettársítás -> bonyolult művek
• új műfajok, műformák, időmértékes verselés
• válságkorszak
• szerelem:
• hitvesi költészet -> megújítja a szerelmi költészetet
• szerelem = magasabb rendű létforma
• elvontabb képek + népies elemek
• szerelem + szabadság összekapcsolása
• szabadságeszmény kifejezése:
• romantikus szabadságfogalom áll középpontjában -> eszményített, idilli
• látomásos versek (látomásköltészet)
• látnok, jós a versek szereplője
• vezető szerep -> váteszköltő
• kiválasztott ember
• feladata, küldetése van (próféta)
• költészete tett erejű -> társadalomformáló
 1. bibliai motívumok
2. egyén szabadsága csak a szabadság világméretű kiterjesztésével érhető el
• tájköltészet:
• romantika tájeszménye (vadregényes hegyvidék) <-> Petőfi t.eszménye (puszta, róna,
síkság, alföld)
• szülőföldje az alföldi táj, mely végtelenséget, határtalanságot, szabadságot jelent
• jellegzetes elemei:
• nézőpontváltás a tájábrázolásban
• pusztai ember, állat, növény
• csárda, betyár
Arc poeticája
• Ógörög poiészisz: elkészítés, előállítás, alkotás
Latinul: a költészet művészete -> költői hitvallás
• Költői hitvallás: Arra a kérdésre válaszol , hogy miért ír a szerző. A szöveg által megteremtett
értékrendről, vallomás a költő és költészet szerepéről, céljáról és feladatáról.
• Váteszköltő: Népvezér- költő, lángoszlop- költő ; kiválasztott emberek, akik feladatukat Istentől
kapják ; versíráson túlmutató szerep; társadalomformáló erő; Petőfi hitt ebben.
• Normatív poétika: Költő , vagy a szöveg szerint milyen jó mű, és mitől az.
• Mindkettőt meghatározza a korstílus és a szerző személyisége , egyéni stílusa.
• Én: (1834) Önjellemzésében megfogalmazza értékrendjét : a költő az istenség, az ég küldötte,
tőle kapta az erényt, az egyenes jellemet, amely a szó és a tett egységét jellenti. Cselekvésének
célja a szerelem és a haza, az egyéni boldogság és a haza üdvének elérése.
• A természet vadvirága: (1844) Az alcím meghatározza a vershelyzet címzettjeit „Dardanus-
féle kritikusaimhoz”
A kritikusok nem értették az egyszerű stílusát , népies nyelvezetet -> A helység kalapácsa. Első
korszakának összefoglaló költői hitvallása.
Stílusa= „korlátlan természet” <-> iskolás szabályokra támaszkodó középszerűség.
Kritikusok= koncra leselkedő kutyák ; haszontalan, hitvány kóficok ; kötözködő alakok ;
„Üvegházak satnya sarjadékai”-> költészetüket vissza utasítja.
Saját költészete= érdemtelenek számára megközelíthető. Tüskés virág= szúrós, visszatámadó.
• Felhők-ciklusa: (1846) Főbb kérdések, amelyeket vizsgál: Van e-értelme, létjogosultsága a
költészetnek? 66 pesszimista hangulatú epigramma. Borúlátásról, kiábrándulásról árulkodik.
Lelki és világ nézeti váltság.
• Dalaim: (1846. április ) önértelmező mű. Versszakonként mutatja be az első korszakának
verstípusait, költői témáit: tájköltészet, romantikus dalok, bordalok, zsánerképek… Alkotás =
lelki és természeti jelenség, melynek alapja az élmény, mert elveti a mintakövetésen alapuló
költészetet. Központjában romantikus személyiség: poéta natus áll, akinek a világérzékelése
biztosítja az ellentéteket felmutató, sokszínű, változatos tematikát. Azaz a poéta natus mindenről
 könnyedén tud írni. A befejezésben a népképviseleti, a nemzetért cselekvően fellépő, küldetéses
költészet igénylése kap hangot.
• Szabadság, szerelem: (1847) költői hitvallást és Petőfi értékrendjét fejti ki tömören. Mottó ->
Összes költemények

Látomásköltészete
Egy gondolat bánt engemet… (1846)
Műfaja:
• rapszódia: lírai műfaj, érzések, érzelmek hullámzó váltakozása
Cím:
• befejezetlen gondolat, melyet a versben fejt ki
Témája:
• hősi halál óhaja -> világszabadság elérése
Szerkezet:
• központi gondolata: hősi halál vágya
• három szerkezeti rész -> gondolatjelek jelzik határait
1. rész:
• halálnemeket vizsgál
• lassú halál -> elveti, elutasítja
• gyertyaszál, virág hasonlata
• gyors halál -> ezt sem tartja elfogadhatónak
• kőszirt, fa metaforája
• feszültség húzódik a sorok között
2. rész:
• harc képsora elevenedik fel -> elnyomás ellen
• feltételes kötőszóval indít („ha”)
• bekövetkezése bizonytalan idejű
• harc képei
• vizuális elemek: szín (piros)
• akusztikai elemek: trombita, sikoly, lódobogás
• a vers mértani közepe: „Világszabadság”
• nyomatékosító jelleg -> a költő számára fontos gondolat
 • lelkes, buzdító hangulat jellemzi
3. rész:
• temetés képsora
• hősi halottak
• gyászzene (akusztikus elem)
• ünnepélyesség, felemeltség érzése
• lecsendesedik a vers hangulata
• visszacsatol a világszabadság szóhoz
• fontos
• megjelenik a költő hite -> az utókor elismeri tettüket
A XIX. század költői
Keletkezés:
• 1847: Petőfiben megfogalmazódik egy új költői program gondolata
• váteszköltő
• „költő-apostol” -> a költőnek a versíráson túlmutató feladata van
Műfaja:
• ars poetica -> költő feladataival foglalkozik
Cím:
• költőtársaihoz szól
Szerkezete:
• 1.vsz.:
• tagadószóval indít -> a versírás nem könnyű feladat
• lant = központi metafora
• költészet jelképe
• bibliai utalás -> szent fa -> a versírás szent feladat
• 2. vsz:
• bibliai párhuzam -> Mózes II költő
• meghatározza a költő fogalmát
• Kánaán = jobb élet jelképe -> erre kell haladni
• 3-4. vsz.:
• költői szerepek bemutatása
 • igaz költő (3.vsz.)
• népet vezeti, érte küzd
• Petőfi számára elfogadható költői magatartás
• hamis költő (4.vsz.)
• elfogadja a fennálló rendet, hatalmat
• 5.vsz.:
• jövőkép megjelenése
• „ha” feltételes kötőszó -> feltételekhez köti a jobb jövőt
• megfogalmazza az elérendő célt – utopisztikus jövőkép
• metaforák
• bőség kosara = vagyoni helyzet, gazdagság
• jognak asztala = jogegyenlőség, igazságosság
• szellem napvilága = tudás mindenkinek egyformán jár
• 6. vsz.:
• bizonytalan a bekövetkeztében
• küzdeni kell érte
• nem könnyű („talán” bizonytalanság)
• utolsó képsor
• virágkötél, selyempárna
• szentimentalista képsor
• méltó halál
VII. Az apostol
I. Keletkezése
• 1848. augusztus
• forradalom kudarca
• szabadszállási képviselőválasztás kudarca
• kiábrándulás, csüggedés, egyéni válság
II. Műfaja
• elbeszélő költemény
• 2 műnem keveredése
• epika – történetmesélés
 • líra – ritmus, szenvedélyesség, Szilveszter jelleme
III. Cím
• utal a prófétaszerepre
• már nem a népet vezető próféta, hanem a szabadságot hirdető apostol
IV. Szerkezete
• in medias res kezdés jellemzi
• Szilveszter jelenével indul
• szegényes albérlet, családi nehézségek
• múltba vált, majd jövő felé tekint
• 20 rész alkotja
• Szilveszter élettörténete
V. Főhős jelleme
• Szilveszter II Petőfi
• születés ideje
• szegény család
• vándorlások
• szerelmi kapcsolatok ( földesúr leánya II Júlia)
• szabadságról alkotott vélemény
• Szilveszter az eszmék világában él
• megfogalmazza a szabadságeszményt
• később a természetben találja meg a nyugalmat, harmóniát
• Rousseau – a természetben mindenki egyenlő
• kiterjeszti a szabadságfogalmat – szőlőszem-hasonlat
• Szilveszter magányos hős, bukása elkerülhetetlen
• hisz az utókor emlékezetében