A mama – versek útja a Kései siratóig József Attila költészetében

1. Pályaképe

 1905. április 11. Budapest  szegény család

◦ József Áron  szappangyári munkás

 1908-ban elhagyja a családot

◦ Pőcze Borbála cselédlány, mosónő

 Nehezen tudja eltartani gyermekeit (Jolán, Eta, Attila)

 Nevelőszülőkhöz adja Öcsödre

 Attila = Pista

 1919: édesanyja meghal  legnagyobb trauma

◦ Gyámja  Jolán férje, dr. Makai Ödön ügyvéd  taníttatja

 Iskolái:

◦ Öcsöd

◦ Makó  első versek, öngyilkossági kísérletek

◦ Szegedi Egyetem:

 magyar – francia – filozófia szak

 Horger Antal eltanácsolja – Tiszta szívvel

◦ Bécs, Párizs  avantgard

 Nem szerez diplomát

 Hat rá Marx és Hegel  filozófia

 1928. Budapest

◦ Vágó Márta

 Gazdag, polgár család

 Házasodnának, de a szülők próbára teszik  meghiúsul

 csalódás  idegösszeomlás

 1930. kommunista párttal kapcsolat  nem tartják méltónak, ellenzéki cikkek miatt

 1930-36: Szántó Judit az élettársa

◦ Anyagilag támogatta

◦ Lélektani irányzatok, elemzések

 1935-36:
 ◦ Szép Szó c. folyóirat szerkesztője  biztos kereset

 1936: betegeskedik  idegi problémák

◦ Gyógyintézetek

◦ Gyömrői Edit  új szerelme, pszichológusa

 Anya-hiány

 1937 eleje: Kozmutza Flóra

◦ Pszichológus  Rorschach – teszt (személyiségteszt)

◦ Nagy szerelem  Flóra-versek

◦ Később Illyés Gyula felesége lett

 Súlyos személyiségzavar  skizofrénia

◦ Öngyilkossági hajlam

 Szanatóriumi kezelések sora  Etához is költözik egy időre

 1937. dec. Balatonszárszó

◦ Tehervonat alá esett

 Öngyilkosság vagy baleset

2. Kötetei

 1922: Szépség koldusa

 1925: Nem én kiáltok

 1929: Nincsen apám, se anyám

 1931: Döntsd a tőkét, ne siránkozz

 1932: Külvárosi éj

 1934: Medvetánc

 1936: Nagyon fáj

3. Alkotói korszakai

 I. 1927-28 – korai költészet

◦ Expresszionizmus, szürrealizmus, népköltészet

◦ Társadalmon kívüli, lázadó lírai én

◦ Tiszta szívvel

 II. 1928

◦ Modernség, tiszta költészet

◦ Szürrealizmus, népköltészet
 ◦ Ringató, Klárisok

 III. 1929 – 33: érett versek

◦ Tárgyias költészet  Téli éjszaka

◦ Ódaköltészet  Óda, Eszmélet

◦ Pszichológia

 IV. 1934 – 37: kései létösszegző versek

◦ Elmélyülő költészet – kilátástalan élethelyzet

◦ Fasiszta elnyomás

◦ Tudathasadás – pszichoanalízis

◦ Gyermekkori emlékek, anyahiány

◦ Istenes versek, tragikus önsors versek, közösségi költészet

a) Tiszta szívvel

• Keletkezése:

• 1924-25

• Eltanácsolják miatta a Szegedi Egyetemről és a tanári pályától

• Téma:

• 20 éves fiatalember életérzése és létkifejezése

• Nemcsak magánvallomás, kifejezi a fiatal nemzedékek sorsát, lázadását

• Nagyfokú személyesség, lírai én teljesen magára marad

• Műfaja:

• Helyzetdal

• Szerkezete:

• 1. vsz.:

• Hiányleltár  felsorolja mije nincs

• Egész társadalmat megtagadja

• Tagadószavak, igék  1-6. sor 11-szer tagad

• 2. vsz.:

• Két részre osztható

• Lírai én helyzete

• Tárgyias

• Jelképes mondanivaló
 • Éhezés hangsúlya

• Gondolatban kiegészíthető  hiányleltár

• Kölcsönhatás

• 3. vsz.:

• Lehetséges megoldás felvetése

• Szövetkezés az ördöggel

• Tisztaság megjelenése (új motívum)

• Általános emberi értékek felől közelíthető meg

• Lázadás lényege

• tetőpont

• 4. vsz.:

• Lecsendesül

• Következményeket szemléltet

• Út, életút

• Nem szabad reálisan nézni

• Jelképes, mesei

• Népköltészeti hatás

• Verselése

• Ütemhangsúlyos, kétütemű hetes

• Fogadtatása:

• Eltanácsolás

• Költővé avatás (legnagyobb kritikusok)

b) Mama (1934)
 Műfaja:
 időszembesítő
 versszervező erő -> személyiség belülről fakadó önmegértése
 Három személyt jelenít meg ->
 jelenbeli én , aki emlékezik (1-2. sor)
 gyermekkori én, aki megidézi saját követelőzését ( 3- 12. sor)
 Megjelenik benne a mama alakja a dolgos hétköznapokban
 mama cselekvő -> gyermeki én emlékeiben
 Vádolja az anyját -> „Csak ment és teregetett némán / nem szidott, nem is nézett énrám”
 Visszavonná a gyermeki én nyafogását, de nem teheti , mert a múltat nem lehet
megváltoztatni -> ( 13- 16.sor)
  Később menybe emeli az anyát
 Alapja:
 A tudattalan tudatosítása, az elfelejtett emlékek visszaidézése
 Mama – versek útja érzékelteti, hogy az anya emléke azért tér mindig vissza, mert az ő sorsa
megismétlődni látszik fia életében
c) Kései sirató ( 1935)
 1935 decemberében
 József Attila életének utolsó éveiben sokat foglalkozott a gyermekként való létezés
állapotával:
 elfojtott gyerekkori emlékek ,vágyak
 Felnőttként arra vágyik, hogy úgy szeressék, mint egy gyermeket, vagyis oltalomra,
védettségre van igénye.
 Ugyanakkor ezt szégyelli is, túl akar ezen lépni, mert tudja, hogy felnőtté
kéne válnia.
 Hiányzik neki az anyai gyöngédség -> főleg amikor magányos, és gyakran idézi fel a
mama alakját, akinek elvesztésével úgy érzi, az egész világ értelmetlenné vált.
 Később az édesanyját elsirató versekben-> mama halálának feldolgozására tesz
kísérletet.
 A Kései sirató az a mű, amelyben igazán szembenézett anyja halálával.
 A sirató:
 Legősibb, állítólag ugor eredetű műfaj
 Olyan kultikus szöveg, ritmus és motívumrendszer jelenik meg benne,
amelynek köznapi, személyes jellege is van.
 Egy monoton ismétlődés figyelhető meg
 Egy ősi ritmus és erősen szertartásos jelleg figyelhető meg a siratóban, a
sámánok is így estek révületbe
 Cím:
 sirató-> halottsiratást jelent
 A halott siratása a parasztasszonyok világában élő népszokás,
minden halotti szertartásnak része
 Kései-> azért kései, mert a 14 éves gyermek nem siratta meg az édesanyját,
de 30 évesen eljut a költő oda, hogy el kéne siratni az anyját, le kéne
számolni az emlékkel, fel kéne dolgozni
 A mama-motívumhoz pedig gyakran hozzákapcsolódik a gyermek-motívum is, és
szinte mindig a gyermekélet és a felnőtt élet szembesítése történik.
 Anya-motívum-> Az anya az élet igazi értékeit képviseli, így hiánya egy érték nélküli
állapotot jelent
 A versben megátkozza, számon kéri a mamát, ezzel a bűn motívuma jelenik meg.
 Valójában annak is örülne, ha a mama megszidja vagy megveri,
csak élne. Ezért „provokálja” a mamát a vers beszélője, szinte
könyörög, hogy „szólj rám”, egyrészt mert csúnyán beszélek,
másrészt azért, hogy halljam még egyszer a hangodat.
 Zárás:
 A lírai én rájön, hogy mindenki csalódik, akit anya szült, mert egyszer el kell
veszítenie a mamát, és ha az édesanya meghal, akkor nincs többé óvó anyai
kéz, akkor onnantól kezdve az embernek egyedül kell botorkálnia a világban.