8.

tétel
Móricz Zsigmond novellái

I. Móricz (1879 – 1942) helye a magyar irodalomban

 A Nyugat I. nemzedékének prózaírója, a folyóirat szerkesztője 1929 és 1933 között

 A Nyugattól való távozása után a Kelet Népe c. folyóirat szerkesztője, amely folyóirat
a népi íróknak biztosít publikálási lehetőséget
 Munkássága elsősorban a Jókai és Mikszáth képviselte hagyományhoz kapcsolódik

II. Fontosabb életrajzi momentumok

 Tiszacsécsén született (Szatmár megye)

 5 esztendős volt a szerző, amikor a család tönkrement és Prügyre költözött, Móriczot
pedig anyai nagybátyja neveli
 később a debreceni, majd a sárospataki kollégium diákja (ezen évek emlékeit őrzi pl.
a Légy jó mindhalálig c. regénye)
 az egyetemen jogot, teológiát és bölcsészetet is hallgat, de tanulmányait nem fejezi
be
 1903 és 1906 között ötször járja be a Szatmár megyei falvakat népdal- és mesegyűjtés
céljából: e gyűjtőút során alakult ki reális faluképe (ami visszaköszön regényeiben és
novelláiban)
 1905-ben feleségül veszi Holics Eugéniát, aki 1925-ben öngyilkosságot követ el (E
házasságból 3 leány születik: Virág, Gyöngyi és Lili, két fiuk pedig meghal.Virág
könyvet is ír apjáról.)
 A háború borzalmairól haditudósítókét szerez tapasztalatot 1915-ben
 1926-ban Simonyi Mária színésznő lesz a felesége
 1936-ban megismerkedik Littkei Erzsébettel (Csibe), egy állami gondozott lánnyal, a
Csibe-novellák és az Árvácska c. regény ihletőjével
 1937-ben házassága felbomlása után Leányfalra költözik, 1942-ben agyvérzésben hal
meg

III. Munkásságának főbb területei és jellemzői

A, Munkásságának területei

1. Novellák:
 HÉT KRAJCÁR – első novellája, amely sikert aratott, később ezzel a címmel
elbeszéléskötete jelenik meg
 BARBÁROK – utolsó pályaszakaszának reprezentatív novelláskötete
2. Regények
 Légy jó mindhalálig; Rokonok; Árvácska; Úri muri stb.
→ regényeit megfilmesítették, és többet színpadra is adaptáltak
 3. Drámák:
 Sári bíró; A vadkan; Búzakalász

B, Munkásságának jellemzői

 munkássága elsősorban Jókai és Mikszáth prózájához köthető: jellemző rá Jókai

mesélő kedve és Mikszáth anekdotázó hajlama is
 prózájának alapvető jellemzői:
→ a realista és naturalista vonások
→ drámaiság: sűrítettség vagy jelenetekre való tagoltság
→ lélektani irányultság: szereplői vívódó hősök, ez a lelki vívódás, az ösztönök
világának bemutatása áll műveinek középpontjában
→ írásai főként a magyar falu, a magyar vidék világát ábrázolják

JELLEMZŐK TRAGÉDIA BARBÁROK JUDITH ÉS ESZTER

1. REALIZMUS - nyomor, - a juhászok - a szegénység, a

szegénység életformájának paraszti sors és
bemutatása Kis részteles és lecsúszott nemesek
János alakján valósághű sorsának
keresztül bemutatása bemutatása

- részletes, - hiteles - Judith és Eszter

valósághű környezetrajz életkörülményeinek
környezetrajz részletes és hiteles
bemutatása

2. NATURALIZMUS - ösztöni - Bodri juhász és fia - az ól-jelenet: Eszter

megnyilvánulások brutális, hidegvérű és a kocsis
részletezése meggyilkolása és légyottjának
elkaparása megjelenítése
→ agresszió (pl.
belerúg a macskába, - a kutyák - Esztert összeveri a
az edénybe, veri a acsarkodásának férje
feleségét) bemutatása

→ ételhez való - a jelenet, amikor

viszony Bodri juhász
felesége kikaparja
- K.J. halálának,
férje és fia holttestét
fuldoklásának
részletezése

3. LÉLEKTANI - K.J. gondolatainak, - az egyes szereplők - az egyes szereplők

 IRÁNYULTSÁG, álmainak, vágyainak lelkivilágának lelkivilágának
ÖSZTÖNISÉG megjelenítése, bemutatása bemutatása
amelyek mindegyike
→ Bodri juhász → Judith
az étel körül, az
keménysége és
evési ösztön → felesége
ellágyulása
kielégítése körül
forog → Veres juhász
→ a gyerek
- a „barbárság”, azaz sóvárgása
- a düh
megjelenítése, amit az eldurvult
→ Eszter buja
K.J. egész életében emberek
vágyaktól vezérelt
érzett szegénysége lelkivilágának
csalfasága
miatt megjelenítése

4. DRÁMAISÁG - maga a „Tragédia” - „felvonásokra”, - párbeszédekre épül

cím is „jelenetekre” való
- a befejezés drámai:
tagolhatóság
- a mű tragikus az addig kőkemény
végkimenetelű:K.J - minden Judith hirtelen
meghal „felvonásnak” van ellágyul,elönti a
egy tetőpontja gyengédség, az anyai
- a mű üzenete is
szeretet
tragikusságát - párbeszédekre
hangsúlyozza: a épül
nyomor képes
ösztönlénnyé
alacsonyítani embert

IV. Egy novella bemutatása a novellaelemzés szempontjai szerint: TRAGÉDIA

I. CÍM  a cím egy műfajt jelöl: a tragédia olyan drámai

műfaj, amelyben tragikus értékveszteség történik
 előfeltevések (értékveszteség lehet pl. az emberélet, egy eszme
 cím és szöveg viszonya vagy egy hős elbukása stb.)
 a cím előreutal a mű végkimenetelére
 a mű elolvasása után azonban azt látjuk, hogy a
cím és a történet ellentétes viszonyban áll:
tragédiát várunk, de a főszereplő, aki életét veszti,
„csupán” egy jelentéktelen ember
II. SZEREPLŐK BEMUTATÁSA 1, FŐSZEREPLŐ: KIS JÁNOS

 főszereplő (külső és  neve is jelentéktelenségére utal

belső tulajdonságok) „Észre se vette senki. Kis János amolyan láthatatlan
 mellékszereplők (külső ember volt, akit senki sem lát meg. Így élte le egész
és belső életét, sohasem volt egy percig sem érdekes ember.”
tulajdonságok)
 viszonyrendszer  Külső tulajdonságaiban sincs semmi rendkívüli:
 szereplők „Sem nem erős, se nem gyenge, nem kicsi, nem nagy”
bemutatásának módja
(író szavaival / másik  Ami belső tulajdonságait illeti: egyetlen dolog
szereplő szavain érdekelte: az étel
keresztül stb.) „És sohasem jutott eszébe semmi. (…) Még ez az egy
érdekelte: az evés.”

 Ami tehát a főszereplő érzelmeit, lelkivilágát,

motivációját illeti: tele volt haraggal, agresszióval
a szegénysége miatt, nincsenek
szeretetkapcsolatai, nem érdekli semmi, csupán
egyetlen motivációja van: ENNI
 Az evés ösztöncselekvés→aki valamilyen
ösztönkésztetését nem tudja kielégíteni (evés,
szexualitás stb.), az frusztrált lesz, a frusztráció
pedig agressziót szül:
„-Üssön meg a guta! – káromkodott Kis János és
lerugdosta lábáról a kölöncöt.”

 Dühében az egész világot ellenségének tekinti, az

evést a Sarudy-lány lakodalmán pedig egy
harcnak, egy emberfeletti küzdelemnek:
„- Egye meg a fene a vén Sarudyt, ma kieszem a
vagyonábul.”

B, MELLÉKSZEREPLŐK

1, Sarudy:

 az ő napszámosa Kis János

 ő okozza a fordulópontot Kis János életében azzal,
hogy meghívja lánya lakodalmára
2, Kis János családtagjai: felesége, fia

 feleségét nem szerelemből vette el, házasságuk

ideje alatt sokat veri
„mikor eljött az ideje, megházasodott”
 „A feleségét e miatt szokta elverni s ha gondolt valaha
valamire, arra, hogy mit volna jó enni.”

 Fiát sem szerette:

„Ez elővette a cserépfazekat s belenézett, nem hagyott-é
az apja egy kicsit neki is benne? Bizony nem hagyott.”

3, A környezetében lévő emberek

 Kis János figurája éles kontrasztot képez

környezetével, a nyitó jelenetben a vidám aratók
között és a lakodalom-jelenetben is: Kis Jánoshoz
senki sem szól és ő sem szól senkihez
„Egész nap rosszkedvű volt. Észre sem vett senki.”

C, A szereplők bemutatásának módja

 A szereplőket részben az elbeszélő bemutatásából

ismerhetjük meg, részben saját
megnyilvánulásaikból („kihangosított”
gondolataikból, tetteikből)

III. HELYSZÍN  két – tökéletesen reálisan bemutatott – helyszín

van:
 helyszínek száma → a „nagy sárga mező”, ahol az aratók dolgoznak
 zárt/nyitott
 valószerű/fiktív → Sarudy háza a lakodalmas jelenetnél

 az első nyitott, a második azonban zárt helyszín

(mintha ez a zártság azt jelképezné, hogy Kis János
össze van zárva az ellenséggel, az étellel, amit le
kell küzdenie, úgyhogy nincs menekvés:
„Összerántotta a szemöldökét; alacsony homlokán
függőleges ráncok gyűrődtek, széles vasállkapcája
összekattant s nekidűlt újra a csatának.”)

IV. IDŐKEZELÉS  a mű időkezelése többnyire lineáris: az események

 lineáris/retrospektív/in
medias res
 mennyi időt ölel fel a
történet
 az idő múlásának
időrendben követik egymást, csupán néhány
retrospektív (visszatekintő) elem van (amikor pl. a
főszereplő múltjának részletei kerülnek elő –
apjához való viszonya stb.)
 ritmusa  a cselekmény 2 nap alatt játszódik:
(egyenletes/egyenet- „Mindenki a Sarudy – lány holnapi lakodalmáról beszélt”
len) – hangzik a novella nyitó mondata.
 idősíkok megjelenése
 Az idő múlásának ritmusa általában egyenletes:
csak a múltbeli események visszaidézésekor,
illetve a lakodalom-jelentben lassul le kissé,
amikor K.J. étellel vívott csatáját mutatja be
Móricz
 A műben két idősík: a jelen és a múlt tűnik fel

V. ELBESZÉLÉS MÓDJA  Az elbeszélő E/3. személyű és mindent tud hőséről

 SZERINTEM az elbeszélő inkább szubjektív, bár
 E/1. / E/3. nem lehet tudni, hogy hősének bemutatásakor a
 Mindentudó / saját nézőpontja vagy Kis János környezetének
korlátozottan nézőpontja érvényesül-e
mindentudó elbeszélő
 Objektív / szubjektív
nézőpont

VI. MEGFELEL-E A MŰ A IGEN, MERT:

NOVELLA KLASSZIKUS MŰFAJI
DEFINÍCIÓJÁBA FOGLALT
KRITÉRIUMOKNAK?
1. kevés a szereplő (1 főszereplő és 2-3 melléksz.)
2. kevés a helyszín (2 helyszín)
3. rövid idő alatt játszódik a cselekmény (2 nap)
4. 1 szálon fut a cselekmény (igen, a meghívástól a
főszereplő haláláig tart)