A 19. szzad 2.

felnek
vilgirodalma (lra, drma)

Dr. Hauber Kroly 2016.

 A klti szerep talakulsa
A vtesz helybe az elbizonytalanodott,
magnyos mvsz lp, aki a tmeg kznyre
kznnyel felel (Kulcsvers: Baudelaire: Az
albatrosz)
Mallarm szerint a kltnek nem is kell
beilleszkednie. Az a feladata, hogy sajt
sremlkt faragja
gy szletik meg a lart pour lart mozgalom
(mvszet a mvszetrt)
 Megvltozik a kltk beszdmdja is
Kzvetlensg helyett trgyiassg, objektvebb
beszdhelyzetek (Browning drmai
monolgjai, parnasszistk)
Klasszikus, zrt formk a romantika egyedi,
nyitott szerkezetei helyett. jra divatos lesz
pldul a szonett
De: ekkor terjed el a szabad vers is (Walt
Whitman: Fszlak)
Charles Baudelaire (1821-1867)
Prizsi polgrcsald
gyermeke
Bohm letet lt, utols
kt vt bnn,
megnmulva lte le
Hres utazsai: India (br
fltrl visszafordult),
Belgium. Hres szerelmei:
Jeanne Duval, Madame
Sabatier ( a fekete Vnusz
s a fehr Istenn)
A Romls virgai
A vilgirodalom egyik
legjelentsebb
versesktete, a modern
llek enciklopdija
Az emberi esendsgek
trhza a ktet: magny,
undor, lzads, hall,
letuntsg
A ktet felptse
Verseit ciklusokba
rendezte a klt
A ktet hat ciklust
tartalmaz, kzlk a
legterjedelmesebb s a
legfontosabb az els:
Spleen s Idel
A cm az emberi
llekben kavarg
sszebkthetetlen
ellenttekre utal
 Nhny fontos vers a ciklusbl
Kapcsolatok a
szimbolizmus
programverse
Egy dg az eszmny s
a valsg
meghasonlsnak
remeke
Az utazs a nagy
sszefoglal
Paul Verlaine (1884-1896)
Metzben szletett,
Prizsban halt meg
nyomorban
Kapcsolata Rimbaud-val
(Anglia, Belgium), brtn
(1873-75), alkoholizmus
Versesktetei: Szaturnuszi
versek, Jsg (vallsos
kltemnyek),
Prhuzamosan (erotikus
versek)
 A hangulatfest miniatr mestere
Verlaine a zenei
szimbolizmus
megteremtje
Ars potikjt a
Kltszettan cm
versben fejti ki
Legismertebb verse, a
zenei szimbolizmus
mesterdarabja az szi
chanson
Arthur Rimbaud (1854-1891)
Charleville-ben
szletett, Marseille-ben
halt meg, sokat utazott
letmvt 16 s 19 ves
kora kztt alkotta meg.
Rimbaud fokozatosan
eltvolodik a kttt
formktl, majd
elszakad az irodalomtl
is
A ltomsos szimbolizmus
megteremtje
Rimbaud szerint a
kltnek ltnokk kell
vlnia, hogy
megfejthesse a lt
titkait
Hres versei:
Kborlsaim, A
magnhangzk
szonettje, A rszeg haj
Stphane Mallarm (1842-1898)
Prizsban lt
angoltantsbl, a 80-as
vektl a fiatal szimbolistk
kzponti alakja

Alig tbb mint 40 verset rt,

de rendkvl nagy
mgonddal dolgozott

1896-ban, Verlaine halla

utn kltfejedelemm
vlasztjk
A klasszikus kltidel jrartelmezje
A klasszikus kltidelt Shaj (ford. Weres Sndor)
rtelmezi jj a modern A lelkem homlokod fel, hol lmodik,
kltszet szmra halk nvr, az sz, vrs folttal telik,
s angyali szemed kbor ege fel fut
Zeneisgre, Mint mlabs kertben, hven, fehr szkkt
komplexitsra, Jtka csillogn shajt a Kk fele!
A Kk fele, mikor Oktber fjja be
szndkolt homlyra S medenckben lesi rk ellankadst
trekszik, eszmnykpe S hagyja a holt vizen a lomb vad haldoklst
a nyitott olvas A ksza szlben mely hvs redt hast,
Vonva a srga nap hossz sugarait.
Hres versei: Shaj, Ez a
szzi, szilaj, ez a szp
mai nap
 Rainer Maria Rilke (1875-1926)
Prgai nmet
polgrcsaldbl
szrmazik
Katonnak, majd
kereskednek tanul,
sok helyen megfordul
(Oroszorszg,
Franciaorszg)
Egy ideig Rodin titkra,
rajong Cezanne-rt is
A trgyias kltszet risa
Rilkhez ktik a lra
trgyias fordulatt a
vilgirodalomban
Hres ktetei: Duini
elgik, Szonettek
Orpheuszhoz, hres
versei: szi nap, A
prduc, Archaikus
Apoll-torz
Przai mvei a modern
epika fontos darabjai
 A modern drma kialakulsa
A polgri sznjtk a maga grdlkeny
cselekmnyvel, kiszmthat fordulataival
mr nem alkalmas a bonyolult vilg
problminak kifejezsre
Megjti Ibsen s Csehov. Elfutraik: a
nmet Bchner, a svd Strindberg, az angol
Shaw s a francia Jarry
 Henrik Ibsen (1828-1906)
Egy kiskeresked
gyermekeknt
gygyszerszetet tanul.
Oslban s Bergenben
dramaturg, majd llami
sztndjjal hossz idt
tlt klfldn (Rma,
Drezda. Mnchen). Itt
rja legjelentsebb
mveit
 Ibsen plyaszakaszai
Romantikus drmk (drmai kltemnyek):
Brand (1866), Peer Gynt (1867)- leszmols a
romantika egynisgkultuszval
Trsadalmi drmk: Babaszoba (1879),
Vadkacsa (1884) tmjuk az egynisg
tkeresse, az nmegvalsts
Ksei drmk: Solness ptmester(1892) az
nmagt tllt ember tragdija
 Ibsen jtsai
Szerkezetileg: analitikus drma (a mlt
feltrulst mutatja be a m)
Ktszint prbeszdek: a ltszlag kzmbs
dolgok sorsszer trtnsekre utalnak
Szimbolikus kifejezsmd: egy-egy jelkp kr
pti drmit. A szimblumban srtetten
jelenik meg a drma alapproblmja
 A vadkacsa
Cselekmny: Gregers Werle feltrja a Hjalmar
csaldnak a mltat, Hedvig ngyilkossga
Tma: az lethazugsg problmja. Az
tlagember boldogtalann vlik, ha
ncsalsbl kizkkentjk (Relling doktor)
Az lethazugsg jelkpe: a vadkacsa, amely a
csald padlsn van
Mfaj: tragikomdia, Hedvig halla nem
megvlt ldozat
Anton Pavlovics Csehov (1860-1904)
A dl-oroszorszgi
Taganrogban szletett
kiskeresked fiaknt
Orvosnak tanult
Moszkvban
A 80-as vek vgtl
mr csak az rsnak lt
Tdbajban halt meg
 Csehov, a przar
A vilgirodalom egyik legnagyobb drmarja
Hsei tbbnyire tlagemberek, akik a
tragikumot komikus sznezettel, groteszk
formban lik t
Legismertebb novelli: A 6-os szm
krterem, A csinovnyik halla.
Utbbi egy hivatalnok, Cservjakov hagyatki
vgrehajt hallt mutatja be a groteszk
eszkzeivel
Csehov, a drmar
A drmaiatlan drma
megteremtje
Monolghoz kzelt
dialgusok
Szimbolikus kifejezsmd
Drmi: Ivanov, Platonov,
Vnya bcsi (frfi-
drmk); Sirly, Hrom
nvr, Cseresznyskert
(n-drmk)
 Sirly (1896)
Cselekmny: Kt trtnet Szorin birtokn.
Trepljov darabja megbukik, Nyina beleszeret
Trigorinba Kt v mlva Nyina ksz
sznszn, Trepljov ngyilkos lesz
Tma: a mvszet clja s rtelme, valamint az
emberi rzelmek kuszasga
A sirly-jelkp: Egyszerre szimbluma a
szabadsgnak, a cltalan pusztulsnak s a
kiresedett, rutinszer mvszetnek