A görög líra

Költők, műfajok, strófák

 I.e. VII. század: virágzásnak induló
árutermelés és kereskedelem

↦ megváltoztatja a görögök
Életmódváltás
életmódját, értékszemléletét,
és lírai gondolkodását
személyesség
(pl. közösségi szemlélet
mellett /helyett az egyén céljai,
képességei és lehetőségei)
Mit jelent ez az
irodalomban?
A hősi eszm ényeket k özvetí tő ep i k á va l szem ben a z
eg y éni l él ek á l l a p otot k i f ej ező, ter m észetes
ter mészetű líra v á l t m eg ha tá r o zó m űnem m é

Ta r ta lmi me gúj ulá s : szem él yeseb b ha ng , eg y éni

ér zel m ek , ha ng ul a to k , g o ndo l a tok

For ma i vá ltoz á s ok : a hexa m eter fel l a zul á sa , új

ver sl á b a k , sor f a j tá k és str óf a szer kezetek

• Sza p p hói str óf a

• A l k a i oszi str óf a

• A szk l ép i a dészi str óf a

Szapphó
(i.e.619 k.-568 k.)
• A világirodalom első ismer t költőnője

• Leszbosz szigetén, Mütilénében élt

• Verseit fi atal lányokhoz ír ta

• Jelentős életművéből számos töredék, de

csak két hosszabb vers maradt fenn

• Nagy hatást gyakorolt a római lírikusokra,

elsősorban Catullusra és Horatiusra
 Szapphó: Aphroditéhoz
• Műfaja: HIMNUSZ - Liturgikus és költői műfaj, tárgya és alkalma valamely
istenség, esetleg elvont eszme vagy erő dicsérete

Korábbi
Az istenség Segélykérés
tetteinek
megnevezése, (a közösség
elősorolása,
megszólítása nevében)
dicsőítés

Különböző módosulásokkal, de évezredeken át lényegében változatlan maradt.

KÉRDÉSEK: 1.) A himnusz eredendően közösségi műfaj. Miben tér el

Szapphó költeménye a himnusz közösségi hagyományaitól?

2.) Mit idéz fel a vers beszélője a 2-6. versszakban?

 Liturgikus műfaj,
személyes tartalom
• A műfaj jellemzője, hogy a beszélő minden földi segítség
híján fordul az általa dicsőnek és magasztosnak tartott
istenséghez.

• A l í ra i é n u g ya n a k ko r m á r N E M E G Y K Ö Z Ö SS É G N E V É B E N
SZÓLAL MEG

• S a j á t s z e n ve d é l y é r ő l , s z e m é l ye s é r z é s e i r ő l va l l

• M e g h i t t , b e n s ő s é g e s v i s z o ny a z i s t e n n ő ve l – a b e s z é l ő a z
istenség hozzá intézett kérdését is megidézi + Szapphót a
nevén is szólítja

K É R D É S E K : 4 .) K ö ve s s é te k n yo m o n a z i d ő s í k v á l t á s o k a t a
ve r s b e n ! M i l ye n n ye l v i e s z k ö z ö k j e l z i k a v á l t á s o k a t ?

5 .) É r ve l j e t e k a s z ö ve g b ő l a m e l l e t t , h o g y a l í ra i é n b í z i k
a kérése teljesítésében!
Keretes szerkezet
• A vers szerkezete követi a műfaj hagyományait

• Az első és utolsó versszaka keretet alkot

(1. versszak: megszólítja az istennőt – 7. versszak: megismétli a

hozzá intézett kérését)

• Aphrodité okozza a lírai én szerelmi szenvedését –

kérdés=szemrehányás?

• A felkiáltó és kérdő mondat=erőteljes érzelmi töltés

• Ugyanakkor a beszélő szerint egyedül az istenség orvosolhatja

a szenvedését – a lírai én meghatározó magatartása a
KÖNYÖRGÉS, az istenségbe helyezett feltétlen BIZALOM
Idősíkváltások
• A bizalom alapja, hogy az istenség
segítsége a múltban már megnyilvánult.
(ld. Az 5 középső versszak)

• Az első versszak jelen idejű igéi után múlt

idő – korábbi tettekre való hivatkozás –
párhuzam a jelennel

• Az istennő szavait idézi = a múlton belül

ismét többszörös idősíkváltás – az idézet
jövő idejű ígérete a „mostani” helyzet
megoldását jelentheti.

„érted
„kit „ki „most
ég
akarsz” bántott” kerül”
majd”
JELEN MÚLT JELEN
JÖVŐ
 A szapphói strófa
• Szapphó himnusza jellegzetes formában íródott,
amelyet az utókor a költőnőről nevezett el.

• Három úgynevezett szapphói és egy adoniszi sorból áll

­- ∪---­­㆐∪∪ ­- ∪­- ∪ „Én, ki emberként vagyok,élve, boldog,

­- ∪---­­㆐∪∪ ­- ∪­- ∪ mint olyan dolgok, mik örökre szólnak,

­- ∪---­­㆐∪∪ ­- ∪­- ∪ hadd kiáltom szét az egeknek ujból -

- ∪∪-∪ Flóra, szeretlek!”

(József Attila: Én, ki emberként…, 1937)

Szapphó: Úgy tűnik nékem…

Kérdések:

1. A két fordítás alapján mi az érdekessége a megszólító-

megszólított viszonynak?

2. Mit tudunk meg a vallomást tevőről, mit a címzettről?

3. Kire, mire összpontosít inkább a beszélő?