4.

Kultusz és értelmezés

Petőfi Sándor: Nemzeti dal

2
 Milbacher Róbert:
Dózsa György unokája. A Nemzeti dal közösségszemléletéről:

• Kevés elemző, értelmező jellegű tanulmány

• Értekezések - kommemoratív (‚emlékeztető’ + ‚megemlékező’) funkció:
középpontban a nemzeti és kultuszgyakorlatban betöltött szerep, a vers születésének
története és körülményei, parafrazeálják (‚kifejt’) a vers szövegét
• Valószínűsíthető ok: a szöveg jelentése nyilvánvaló és elérhető mindazok számára,
akik a magyarok emlékezetközösségéhez tartozónak vallják magukat
• A Nemzeti dal a nagy szakrális közösségi „énekeink” sorába tartozik
• Gerold László: „Irodalmi csillagképünkben a Nemzeti dal, a Himnusz és a Szózat
ikerdarabjaként is ismert.”
• Hierarchikus viszony: a Himnusz (most már a törvény erejénél fogva is) magasabb
rendű a Szózatnál, a Szózat pedig a Nemzeti Dalnál (ugyanannak a csillagképnek
különböző intenzitással fénylő csillagai) 3
• Hierarchikus viszony: a szövegekkel (kettőnél énekelt változattal) kapcsolatban
kialakult szokásrend:
• Himnusz: a vigyázzállás a kötelező tiszteletadás gesztusa
• Szózat: vigyázzállás, nagyobb közösségi események záróakkordja, kevesebb
alkalommal hangzik el mint a Himnusz
• Nemzeti dal: nem az énekelt változat az elfogadott, tisztelete a március 15-ei
megemlékezésekre korlátozódik
• Mivel magyarázható a három szöveg között kialakult hierarchia? → a XIX.
század közepéig a rangsor nem volt ilyen magától értetődő, a szövegek tiszteletének
intenzitása és az egymáshoz képest elfoglalt rangsoruk is változott az idők során
• A Himnusz szövege és dallama csak a Szózat megzenésítése után kezd elterjedni
• A kortársak még az 1840-es évek közepén sem tekintik megától értetődőnek, hogy a Himnusz betöltheti
a népének, néphimnusz, „nemzeti dal” funkcióját
• A Szózat jóval nagyobb köztudomással bírt, kultusza, tisztelete megelőzte a Himnuszét
• A Himnusz szövegének kanonizálódását (‚törvényesítés’) és értelmezését befolyásolta a Szózathoz
rendelt értelmezési hagyomány (ugyanez a folyamat játszódott le a Nemzeti dal és a 4 Szózat
korrelációjában is)
• Milbacher kiinduló hipotézise: Ahogyan a Szózat korabeli értelmezése
visszamenőleg átírta és egyben kanonizálta a Himnusz értelmezését, a
Nemzeti dal ugyanúgy átírta a Szózatét, illetve közvetve a Himnuszét is
• Mindkét esetben a későbbi szöveg eltávolította az elődszöveget annak elsődleges
kontextusától, amivel egyszerre elszegényítette és kitágította a
jelentéspotenciálját → feltölthetővé vált későbbi kontextusokban keletkező
jelentéselemekkel is
• Paradox jelenség: a három szöveg között manapság fennálló hierarchia alapján
azt gondolhatnánk, hogy a Himnusz jelentéspotenciálja magában foglalja a
Szózatét és a Nemzeti dalét, pedig az értelmezéstörténet fordított sorrendet mutat
• A Nemzeti dalhoz kapcsolódó jelentéselemek értelmezik, teszik
értelmezhetővé a mindenkori jelen nemzeti önértés számára a két másik
szöveget
5
Nemzeti dal:
• Kultusz, a nemzeti emlékezetben betöltött jelentős szerep, reprezentálódik benne a
magyar nemzet teljes kulturális és szociológiai spektruma → erre utalhat a címe is (a
műfaj megnevezése helyett)
• „nemzeti dal” kifejezés = néphimnusz értelmezés
• A teljes nemzetet integráló műként foglal helyet a közösségi emlékezetben,
mintegy szimbolikus reprezentációjaként a többek között a márciusi események
nyomán létrejövő új nemzetkoncepciónak, amely a nemesi nemzet szűk
közösségfogalmát egy immár a népet (a kiváltságokkal eddig nem rendelkező
tömegeket) is magában foglaló magyarságkoncepcióval váltja föl
• A Nemzeti dal elsődleges kontextusa ezt a közkeletű értelmezést nem támasztja
alá
• A mű közösségképzete nem integratív, hanem leszűkítő, kirekesztő jellegű
• Új nemzetfogalom = egyetlen társadalmi réteg szerepének abszolutizálása
6
 Miből ered a szöveg értelmezésének hagyományozódása és az elsődleges
kontextusa közötti összeférhetetlenség?
• J Soltész Katalin: Petőfi konvencionális, a korban közhelyesnek ható, jól ismert
szimbólumokat használt (politikai költészetében is)
• Wacha Imre: Petőfi a konvencionális szimbólumokat (pl. kard, lánc, hajó stb.)
rendszerszerűen használja → sajátos, következetes világkép létrehozása
• Petőfi a hagyományból örökölt képrendszert használja, de azt a maga képére
formálja, új jelentésekkel tölti fel = a készen kapott szótárt újra
kontextualizálja
• Az örökölt szótár „eredeti” kontextusai, az egyes elemek „eredeti” jelentései
elhomályosodtak, eltűntek vagy csakis Petőfi politikai nézeteit tükröző tartalmakkal
telítődtek
• Cím - néphimnusz funkció: a Szózat és a Hymnus alkalmatlanok a szerepkör
betöltésére, a Nemzeti dallal Petőfi ambíciója az, hogy ezeket helyettesítse, illetve
feleslegessé tegye az általuk reprezentált nemzetképzetet 7
 Hogyan lehetséges, hogy a Himnusz és a Szózat alkalmatlanok a néphimnusz
szerep betöltésére?
• „magyar” szó jelentéskörének vizsgálata
• Kölcsey: protestáns nemesi közösség
• Vörösmarty: nemes
• Petőfi: Nemzeti dal: megteremti a mai napig érvényes nemzetfogalmat?
• (látszólag nem definiálja, a lehető legtágabb horizontot nyújtja a kifejezés
jelentéssel való feltöltéséhez, további magyarazatra nem szoruló evidenciaként
kezeli a szó jelentéskörét)
• Magyarság-képe MAJDENM tökéletesen lefedi a nemesi nemzet
önelbeszélését (harci erény, ősapák, dicső múlt, korcs jelen, az emlékezés
reménye stb.) → nem feletethető meg a nemesi szótáréval
• A Nemzeti dal szerint magyar: az eddig kiváltságokkal nem rendelkező
köznép, a nem nemesek
8
• „Ősatyák”: A nemesi identitás alapját képezi
• Az egykor szabad és harci erényekkel rendelkező ősatyák tettei képezik az utódok, a
nemesek jogainak és privilégiumainak legitimációs alapját
• A nemesi szemlélet szerint a nép a leigázottak vagy gyávák utódai, ezért nem
rendelkeznek a nemesekkel azonos jogokkal, és nem azonosak a magyarokkal
• Petőfi: a nemesi nemzetével radikálisan ellentétes eredetmítosz, alternatív
eredettörténet
• Honfoglalás idején és azt megelőzően: nem volt megkülönböztetve nemes és nemtelen
(származás tekintetében egyenlők voltak), munkamegosztás - társadalmi csoportok → a
nemesi önkény miatt bomlott meg
• Nem Petőfi találmánya
• Arany Petőfihez, Szalonta, 1847. február 28.
• Urak = idegenek, igaz magyarok = földmíves parasztság
• Nacionalista közösségi mítosz (őseredeti közösség, melynek hordozója a nép maga)
• Arany nézetének forrása? → Wesselényi?, Horváth Mihály 1841-es, Dózsa-féle parasztháborút elemző
tanulmánya (természetjogi érvelés) 9
 ÖSSZEFOGLALÁS:

A Nemzeti dal szótárának magyarságdefiníciója egyértelműen a

népre vonatkozik, sőt a népre korlátozódik, és látványosan
kizárja a magyarság köréből a nemességet, lévén a szöveg
egyetlen elemével sem lehet azonosítani a nemesi önképet

10
• Petőfi – a nép fogalma és képzetköre: (képlékeny) (legalább háromféle
jelentéskör)
• Olyan politikai jogokkal nem bíró társadalmilag heterogén réteg,
amelyet a politikai jogok megszerzésének vágya integrál (francia:
peuple)
• A földművelő jobbágyság
• A magyar nemzet ősi lényegének hordozóközege (német Volk)
• A nép politikai megszólítása forradalmi erőként való felhasználása a
francia forradalom eszmetörténetéhez köthető
• A nyelvi-kulturális hagyományait a Dózsa-féle parasztfelkelés
szolgáltatta

11
 A Nemzeti dal keletkezésének története és körülményei:
• Petőfi a verset még március 13-án írta, a március 19-ére tervezett
reformlakomára szánta, amely egybeesett a József-napi vásárral
• (a hallgatóság a vidékről a vásárra feljövő parasztokat is magában foglalja)
• Kevésbé közismert, hogy Petőfi erre az alkalomra először a Dicsőséges
nagyurak kezdetű, később A mágnásokhoz címen megjelent verset szánhatta
• A Jókaitól fennmaradt emlékezés szerint Petőfi felolvasta a verset a Pilvaxban,
nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy bemutassa, mit szán a lakomára
• Jókai javasolta Petőfinek, hogy azonnal égesse el a verset, aki ezt meg is tette, mert a
szöveg még a forradalmi ifjak számára is túl radikális volt
• A verset emlékezetből lejegyezték és március 16-án kéziratban terjesztették
(megriasztva a győztes forradalom mérsékelt vezetőit)
• A vers a főnemesség kiirtására szólítja fel a parasztokat
12
• Vörösmarty személyesen kérte számon Petőfin a vers radikalizmusát (Akkor
Széchenyit és Eötvöst is ki kell irtani a főnemesekkel együtt. – „Kettejükért
csak nem érdemes kivételt tenni!”)
• Jókai: „Az a hír járt Pozsonyban, hogy Petőfi egy nagy pórlázadást akar
megindítani, s az urak ellen egy II. Dózsa Györgyöt készül eljátszani.”

Dózsa-image:

• A pilvaxos ifjak a vidéki népet a forradalom mellé akarták állítani

• Petőfi valószínűleg rájátszott a Dózsa szerepre, a jobbágyság fellázításával
vélte megteremthetőnek a forradalom tömegbázisát (a nagy francia forradalom
mintájára)

13
• A Nemzeti dal, a Dicsőséges nagyurak helyettesítőjeként, látszólag kevésbé
radikális hangvételben, de ugyanazt a szerepet volt hivatott betölteni, mint az
elégetett szöveg
• Engedménye abban áll, hogy a nemesi szótár kifejezéseit használja, ám a népet
tekinti a nemzetalkotó elemnek
• Nemzeti dal célja: nem a nemzet egyesítése, hanem a nép kitüntetett szerephez
juttatása
• Petőfi 1847-ben tanúságát is adta Dózsa-kultuszának, (ami már pápai
diákoskodásának idejére is visszavezethető):
• „Én Dózsát a magyar történet egyik legdicsőbb emberének tartom, és szentül
hiszem, hogy lesz idő (ha fönnmarad a magyar nemzet), midőn Dózsának
nagyszerű emlékszobrot fognak emelni, és talán mellette lesz az enyém is.” (Petőfi
Aranyhoz, 1847, március 31.)
14
Forrás:
• MILBACHER Róbert. Dózsa György unokája. A Nemzeti dal közösségszemléletéről, 2000,
2014/7−8, 70−81. vagy: Dózsa György unokája - ketezer.hu– ketezer.hu

Képforrások:
• Orlai-petofi1 - Petőfi Sándor – Wikipédia (wikipedia.org)
• Petőfi Nemzeti Múzeum - 1848–49-es forradalom és szabadságharc – Wikipédia (wikipedia.or
g)
• 12 pont - 1848–49-es forradalom és szabadságharc – Wikipédia (wikipedia.org)
• Magyar kokárda - 1848–49-es forradalom és szabadságharc – Wikipédia (wikipedia.org)
• Pilvax Pest Preiszler - Nemzeti dal – Wikipédia (wikipedia.org)

15
KÖSZÖNÖM SZÉPEN A FIGYELMET!

16