🪲

IRODALOM
József Attila
1905 ápr 11én született édesányja Pőcze Borbála, apja József Áron, rossz anyagi
helyzetben volt amúgy is a család de apja jobb élet reményében elhagyta az országot
mikor Attila 3 volt. Ezután anyja próbált róla és 2 nővéréről gondoskodni. Ennek
következménye az lett,hogy a két kisebb gyerekét a gyermekvédő liga kezébe adta,
onnan Attila 1910 öcsödre került, ahol a nevelőszülüi Pistának hívták mert nincs olyan
név ,hogy attila. 1912ben hazaszökik nővérével, habár együtt volt a család nagy volt a
nyomor. 1919ben meghalt édesnyja, ezután Attilát Makai Ödön a nagybátya vette
szárnyai alá. Jó középiskolába járatta, majd szegedre egyetemre,hogy középiskolai
tanár lehessen. EZ sajnos nem jött össze a tiszta szívvel című verse miatt, Horger Antal
aki tanára volt a provokatív verse miatt nem engedte diplomázni. Innentől próbált a saját
lában megállni Attila, a verseiből kapott kis plubiklációs pénzből tartotta fent magát.
Törekedett dijak megnyerésére,de soha nem kapta azt meg. Irodalmi lap
szerkesztőjévé vált ,de ezt sokáig nem csinálta ,mert korábban is jelenlévő pszihiátrai
gondjai rosszabbak lettek, és folyamatosan szanatóriumi kezelésekre járt. 1937ban
balatonszárszón öngyilkos lett.
kezdetek-Tiszta szívvel
A korai korszakában a népies hangulat nagyon jellemző volt. A vers egy 20 éves
fiatalember léthelyzetének elemzéséről szól, nem csak magán vallomás hanem a
háború utáni nemzedék kilátástalan helyzetét. Habár egy akkori tipikus életsorsot ír le
érezhető a nagyfokú személyesség benne. A vers a hiányainak megfogalmazásával
kezdődik, mind életrajzi mind földrajzi vonatkozások vannak. Ebben az időben zajlik
már az első pere a LÁzadó krisztus vers miatt. A hiány motívumok az akkori társadalom
tagadásának is érthetőek. A szellemi és érzelmi értékét hiányolja a társadalomból. Az 5-
6 sorban leírt éhezés Attila gyermekkorának jelentős részében jelen volt, úgyszint mint
mindenfokú nékülözés.
önmeghatározás-József Attila, Nemzett József Áron

IRODALOM 1
 József Attila: az első vsz. magához beszél, megemlíti az önmagáhhoz szóló szeretet
eredetét, és az életről alakított képet, használati tárgynak látja magát és az életét de
nem a szimpla létezésének örül hanem a benne lévő dolgoknak. A második része a
világról és a társadalomról alkotott véleményéről szól. Azokról akik azt hiszik,hogy nagy
dolgot tesznek ennek ellenére semmi jelentőst nem tettek. Megfogalmazza,hogy az
embereknek jobban meg kéne magukatb ismerniük. Ő pedig mindig újra és újra
újragondolja gondolatait és önmagát,hogy friss és folyamatosan fejlődő tidjon lenni. Ha
jól és tisztességgel kezeljük magunkat abból csodák tudnak születni, teljesen
mindegy,hogy milyen múltal és háttérrel rendelkezik az ember, ha ismeri magát és
folyamatosan fejlődik akkor csak csodát ud alkotni.
Nemzett József Áron: az eddigi életének és eredetének összegzéséről szól, elöször
apjáról aki megnemzette majd eltűnt az életéből, majd anyjáról akit felemésztett az élet
és önmaga. Majd első szerelméről, jelenlegi anyagi helyzetéről és a társadlomban
elfoglalt helyéről. Majd megfogalmazza,hogy mostmár annyi minden érte,hogy semmi
bántalom nem érheti. Bármi van ő halad előre tudatlan és egyedül.
Lelki állapot tükrözése a tájversekben-Reménytelenül: mikor az embr felnő, vége a
küzdelmes időszaknak és akkor már nincs semmi új amit várhat és jöhet az életében.
Habár ez a helyzet próbáljunk meg maradni, és bírjuk ki, öregedjunk meg méltosággel.
Soha nem szerették úgy ahogy elvárta és akarta. Ott van még benne a tüz már csak
egy sikra kell,hogy újralobbanjon. Érzi az őregedés súlyát.

Pályája értékelése- Születésnapomra: önmagának szóló pályaelemzés, kicsit

számonkérő hangnem, ül egy kávéházban és elemzi az életét. Habár felnött még
mindig szegény ,mert nem lett tanár, ami lehetett volna ha nem akart volna irni, és nem
tanácsolta volna el Horhel Antal. Ennek ellenérre tanár lett nem osztályé hanem
nemzeté.

Kései tragikus számvető verseií-Tudod,hogy nincs bocsánat. Karóval jöttél. Íme,hát

megleltem hazám
Tudod ,hogy nincs bocsánat:

NYELVEMLÉKEK

Nyelvemlék az ami a nyelv jelenlegi formája előtti formáját őrzi. Bármi lehet nyelvemlék.
A fő csoportjai a szorványemlékek(idegen nyelvű szővegben lévő magyaqr szó,
szószerkezet vagy mondat pl tihanyi apátság alapítólevele) kéziratos és nyomtatott

IRODALOM 2
 szövegemlékek( összefüggő szöveget alkotó nyelvemlékek,pl kéziratos Halotti beszéd,
Ómagyar máriasiralom, Érdi-kodex, nyomtatott: első magyar nyelvű nyomtatott biblia)
glosszák( latin nyelvű kódexekben a lap szélén lévő utólag odaírt magyar
magyarázatok) szójegyzékek( szótárak elődjei, a szavak fogalomkörönként a ltin
szöveg fölé írták)

Halotti beszéd és könyörgés:

A HB (Halotti Beszéd) az első összefüggő magyar nyelvemlék, ami az ómagyar korban
keletkezett. Az ómagyar kor a honfoglalás korától a mohácsi vész időszakáig tartott,
ami a kultúrtörténeti középkor, a reneszánsz és a történelmi középkor részét képezte.
Az előző nyelvemlékek csak szórványosan jelentek meg, amelyeket a latin szövegbe
ágyazott magyar nyelvi elemekkel tettek gazdagabbá. Az írásbeliség konzervatívabb,
mint a szóbeliség, ezért a HB már a saját koránál is régebbi nyelvi állapotot rögzít.
A HB elemzésekor szinkrón nyelvi vizsgálatot végeznek, amely az adott nyelvi állapot
egy pillanatára koncentrál. A középkori/ómagyar szövegen belül a nyelvi szintek elemei,
mint a hangok, a szóalakok, a szófajok, a szószerkezetek és a mondatok szolgálnak a
nyelvi vizsgálat alapjául. A HB-ből vett példák a Benkő Loránd által lejegyzett egykorú
olvasatot követik, vagy a szöveghű átiratot.
Az ómagyar korra jellemző szabályos hangváltozások között az egyik legfontosabb a
tővéghangzók lekopása, amely az ősmagyar szavak nagy részét érintette. A HB már
nem tartalmaz tővéghangzókat, és az első két tagmondatban minden szó
mássalhangzóra végződik. Az ómagyar korban a magánhangzók tendenciózusan
nyíltabbá váltak. Az illeszkedés következményeként az ómagyar korban alakultak ki a
többalakú toldalékok, melyeknek inkább a hiányára találunk példát a HB-ben

A toldalékok nagy része nyelvünk külön élete során alakult ki. A HB szöveghű átirata
arról tanúskodik, hogy bizonyos toldalékok írásmódja ingadozó. Ez utalhat arra, hogy az
agglutináció, vagyis a toldalékká alakulás, a szöveg keletkezéséhez képest nem sokkal
korábban történt meg.

Szavak amik már nem léteznek: isa-bizony, heon-csupán

jövő időt jele akkor: md,nd- pl : emdül- enni fogsz

POSTMODERN/KORTÁRS
Nincs meghatározó stílus, régi stílusok újra feldolgozása,

IRODALOM 3
 Szerelem téma: semmit nem jelentünk ki, megkérdőjelezés, ironia. Varró Dani mit
veszödöm én…. ez egy kötött vers, szonett( egyike a kb 4 köt.versnek ami a kötetben
van) se veled se nélküled kapcsolat, kicsit gyermeki, kicssit hétköznapi, idézi Radnótit
Felnövés életek stációi: Kis Judit Ágnem kamasz vers hétfő reggel, ez egy rettenetes
vers

Hit, spiritualitás: Rakovszky Zsuzsa: a Kettő meg az Egy: valami keleti filozofia, ember
szembe a világgal, isten érzékelése kicsiként majd elvesztése és újra megtalálása,
mindenségből kiválás majd visszajutás
Arspoetika: Turi Timea A költészet története: ez is szörnyű, mik nincenek a
költészetben, szerinte mi lehet költészet ma, Toth Krisztina Tanítvány: párbeszéd,
mai életkép formába szedve, líra és epika határán,
Haza: manni maradni, én mint költő itthon, Erdős Virág (aktivista) Ezt is elviszem
magammal: búcsú vers, leltár , ez jó vers, mit visz magával , tárgyi és gondolati,
Parti Nagy Lajos Szívlapát : hol a haza, szívlapát- minden kipakolása, szörnyű

Össze hasonlító verselemzés

Már a címből kideül, hogy mindkét vers lélektani témákat fog feszegetni. Mivel a kert
motívum a belső-lelki világot jelenti/jelentheti. József Attila Kertész leszek címe arról
árulkodik,hogy eddig nem viselte gondját a saját lelki világának , nem hozzáértéssel
kezelte önmagát. Viszont mivel kertész lesz ez azt sugallja,hogy most épp tanul bánni
saját magával, elkezdi tényleg megismerni magát.

Ezzel szemben Radnóti Istenhegyi kertje egy sokkal nyugodtabb tudatosabb lelki világot
mutat.

Mindkét vers a természet és az emberi élet összefonódását mutatja be, de eltérő

megközelítésmóddal. József Attila verse a kertész létet állítja a középpontba, míg
Radnóti Miklós verse az emberi életet a természetben érzékelt spirituális erőkkel és
vallási motívumokkal kapcsolja össze.

József Attila verse egyfajta személyes vallomás, amelyben az én szereplő

megfogalmazza, hogy a kertész lét az életének egyetlen értelme, azaz a saját lelkének
és önmagának gondozása. A természet (önmagunk)szeretete és ápolása olyan
magasztos küldetés, amelyet a vers szerzője számára csak a művészet szeretete előz
meg. A versnek nincsenek hagyományos szerkezeti elemei, és a ritmus és a rím is

IRODALOM 4
 szabadabb, ami tovább erősíti a személyes hangvételt. A harmadik versszakban azt írja
le ,hogy ennek hatására eljön a nyugodt jó élet, ahol nem kell szenvednie és küzdenie.
Az utolsó versszakban azt fogalmazza meg ,hogy mindenkinek szüksége van az
önmaga azaz a természet gondozására mert csak úgy tudnak jó életet élni.

Radnóti Miklós verse az emberi életet a természeti ciklusokkal és az isteni jelenléttel

kapcsolja össze. A versben az emberi élet az Istenhegyi kertben lejátszódó természeti
folyamatokkal fonódik össze, és az emberi élet és a természet egymásra utaltságát
hangsúlyozza ki.A versben az isteni jelenlét megnyilvánul a természetben, amely
egyfajta szimbólummá válik, és az emberi életet a természettel együttműködve, a
természet ritmusához alkalmazkodva mutatja be. A verse szabályos és ,,ősi” formája, a
klasszikus költői elemek (pl. rímek, metaforák) és az isteni motívumok hangsúlyozzák a
verse vallásos szimbolikáját.

Mindkét versben a természet és az emberi élet egymásra utaltsága áll a középpontban,

de eltérő módokon jelennek meg. József Attila a természettel való közvetlen
kapcsolatra és a kertész lét szimbólikájára (azaz a kert a saját lelkün) jelentőségére
összpontosít, míg Radnóti Miklós az emberi életet a természeti folyamatokkal és az
isteni jelenlét szimbolikáját.

Radnóti
1909 májusán született bp-n, egy zsidó családban, édesanyját és ikertestvérét
születéskor elvesztette, majd mikor 12 volt apja is meghalt. Ezután nagybátyja,aki egy
textilkereskedő viseli gondját, ő kereskedői pályára szánta. Radnóti viszont már ekkor a
költészet iránt érdeklődött. Kereskedelmi középiskolában tanult ,majd csehországban
textilipari főiskolában, de eközben már írt.Fanni: 1935ben vette feleségül, boldog
házasságuk volt. Radnóti 43ban áttért a katolikus hithez, egy azért mert kiskora óta
ellenérzése volt a zsidóság és a vallás ellen, kettő a holokauszt. Ennek ellenére
többször elvitték munkatáborba, majd mikor a háború végével felszabadították a
táborokat, és kényszerített menetre indították a fogjokat. Radnótit hírneve miatt az első
megindított csapatba rakták, de ezt a csapatot útközben megtámadták és Radnóti 1944
november 10.én meghalt

Költészerében avangárd és expresszionista témák, új klasszicista sílus keveredik,

ezekre tökéletes példa az eklogák. Ókori formákat és költői eszközöket alkalmazott.

IRODALOM 5
 Emellett romantikához nagyon hasonló mintára írt szerelmi költészete.

Örkény István(nem Attila)

nemzetközileg elismert, Kosuth díjas író , aki a francia Fekete humor nagydíjat is
megkapta. Munkássága sokszínú írt: szociográfiát, regényt, elbeszélést,drámát, és
novellát de mindet összeköti a groteszk látásmód és a fekete humor,
patikusmak lett szánva, majd újra egyetemre lett küldve utánna alíg kezdett el írni kitört
a háború, kivitték a frontra majd orosz hadifokságba került. Utánna mikor hazakerült
tovább folytatodtak a viszontagságok, ritkán néhány szabad órájában tudott írni, ezért
törekedett a szükszavúságra.

Mindezeket a fekete humor és a groteszk által tudta feldolgozni,így tette maga számára
élhetővé az életet, megtalálta az írásban az a formát amiben leírhatja mindazt amit a
világból tapasztal. Ráadásul mások számára is szól ez, ez a közép európai groteszk,
realista elemek képtelen módon és nem oda illően szövegbe helyezi.
groteszk: összetett esztétikai minőség , a komikum egy fajtája, szélsőségesen össze
nem illő elemeket társít, borzongató és nevetséges.

egypercesek: kevés szóval sokat mond, felér egy regénnyel, két személyesek: egyik
oldalon az olvasó képzlete, másokon a közlés minimuma az írótól. Használati utasítást
adott az egyperceskhez.

Kafka

1883ban született Prágában, zsidó származású. szülei kereskedők voltak és ezért sokat
utazott. Egész életére a magányosság, társadalomból való kiszorítottság és
kiszolgáltatottság vot jellemző. Soha nem volt hivatalos író. Egyik barátját
megkérte,hogy halála után égesse el műveit, de ez nem történt meg . 1917ben Kafka
súlyos tüdőbajt kapott el, ami miatt 1924ban meghalt. Kafka sehova se illett be, kivetett
volt egész életében.

20. századi regény: megváltozott a 19. századi realista regény szigorú ok-okozati
cselekménye és összefüggése, a valóságos tér és idő ábrázolása,

IRODALOM 6
 a valóság tükörszerű ábrázolása, a valóság egy metszetének mutatása, metafórikus
terek, a belső terek pedig a tudatot mutatják, szubjktív belső idő. bonyolult szereplők és
jellemek, lélektani regények amik az ember működésével foglalkoztak, allegorikus
figurák. belső monológ, filozófikus gondolatok tartják össze a cselekményt

Az átváltozás

a novella drámaisága miatt regényszerű. Minden szereplő szempontját látjuk. Abszurd

fordulattal indul de ezt tárgyilagosan írja le. Átváltozása nem feltétlen fizikai hanem
metafórikus, a lelki kiszolgáltatottságát és világtól való végső elidegenedését jelképezi.
A novella során egyre jobban bontakozik ki a kapcsolatainak változása az átváltozása
miatt. Az apja az elejétől kezdve megveti, az anyja fél tőle az egyetlen aki képes vele
normálisan viselkedni az a huga. De a történet végére ő is teljesen elidegenedik tőle .
Amikor már teljesen elidegenedett tőle az egés családja akkor bezárják a szobájába és
hagyták meghalni.

IRODALOM 7