Dal tétel

Az irodalom, az emberiség szellemi munkásságának az a területe, amely maradandó nyelvi alkotások

létrehozásában jelenik meg.

Minden leírt alkotást, amely a nyilvánosság számára készült, vagy költői célból létrejött alkotásokat
irodalomnak nevezzük.

A dal a legszemélyesebb és legelterjedtebb lírai műfaj, ami általában egy érzést fejez ki.

A dalszővegek alapvetően versek, sok irodalmi kép található bennük.

Olyan költői képek, mint a metafora, hasonlat vagy megszemélyesítés.

A dalszövegekben megtalálhatók lírai költemények jellegzetes témái, például a szomorúság,

boldogság, szerelem.

A dal közhelyesebb, mindennapi használatra lett megírva, mint egy vers.

Szerkezete egyszerű, többnyire azonos típusu versszakokból épül fel. Terjedelme korlátozott.

Jellemző rá a zeneiség.

A dal eredete szerint lehet népdal vagy műdal, világszemlélete alapján pedig vallási vagy világi.

Témakörei lehetnek bordal, szerelmi dal, politikai dal, búcsúdal, katonanóta, bujdosóének és
gyászdal.

Gyászdal témája a halál, temetés, sírás, a halott emlékének megőrzése.

A bujdosóének a kuruc költészet és az újabb népköltészet műfaja. A bujdosó legények sorsát,

érzelmeit bemutató panaszdal.

Az emberi élet szakaszai , eseményei szerint lehet bölcsődal, altaltató (például József Attila: Altató),
gyermekdal (Weöres Sándor: Bóbita) , diákdal (például Ballag már a vén diák).

Vers és a dal ugyanolyanok voltak régen. A dalszövegek fennmaradtak, a kották nem, így aztán a
dallam elveszett, a szöveg verssé válva megmaradt.

A dalszöveg mai szemmel tehát különbözik a verstől. A jelentésréteget felerősítheti az, hogy a szöveg
és a dallam kiegészítheti egymást.

A dalszövegek kevesebb költői eszközt alkalmaznak és témájuk is sekélyesebb, kevésbé mélyreható.

Az olvasott szöveg általában többet vár el az olvasótól, mint a hallott szöveg.

A vers lírai mű, a három műnem egyike.

Balassi Bálint volt az első magyar nyelven író magyar költő, aki dalként adta elő verseit lant
kíséretével.

Kortárs dalszövegekről fontos megemlíteni, hogy a dalszöveget a zenéhez írják, míg a verseket a
keletkezésük után éneklik el.
Most Lovasi András dalszövegeiről fogok beszélni.

Lovasi András úgy nyilatkozott, hogy nem tartja magát költőnek.

A dalszövegírás sokkal jobban érdekli, és véleménye szerint sokkal nehezebb mint a versírás.

Szövegeinek legfontosabb jellemzői a nehezen értelmezhető képek, üzenetek, és az asszociációs

képalkotás.

Stílusa helyenként megegyezik a dadaizmussal, a szürrealizmussal és az expresszionizmussal.

Visszatérő motívumok a halak, leves, tengerpart, hullám, football, űr, gép, robot, vitorlás, halál.

Szövegeiben gyakran találunk utalást József Attila, Pilinszky János és Radnóti Miklós műveire, más
szépirodalmi alkotásokra vagy a Bibliára.

Jellemző az argó szavak használata.

Gyakran használt alakzat a soráthajlás, szövegei tele vannak metaforákkal és hasonlatokkal.

Szövegeiben valami mindig felborítja az olvasást és az értelmezést.

A furcsa sortörés vagy hangsúlyozás, érdekes képalkotás, szándékolt képzavar vagy a meglepő
asszociáció.

Világvége-dalai a Minden száj nyitva, Jó a világ végéig, Zsákmányállat.

A Zsákmányállat szövegének próbálom meg az értelmezését.

Az emberek nem hajlandóak a jelenben élni, cselekedni. Nem bíznak a saját érzékelésükben, nem
hajlandóak saját maguk által felépített értékrend szerint élni.

Párhuzamos képalkotás Platón barlang-hasonlatával.

Egy másik értelmezési lehetőség, hogy az emberek a valóságtól, az igazi értékektől elzárkóznak,
magatehetetlenül várják a végítélet, apokalipszis bekövetkeztét.

Végképp elveszhet a kapcsolat a többi emberrel – a végleges elzárkózás, a belátási képtelenség vagy
a halál miatt.

Megszólal a lírai én, tegező forma.

,,A Föld tányér” metafora archaikus világnézetre utal.

„És támad akkor…” kezdetű sor bibliai mondatkezdés! Vízió, prófécia; utalás az Újtestamentumra.
Jézus jövendöli a végítéletet megelőző időkről: „A nap elsötétedik, és a hold nem fénylik, és a
csillagok és égről lehullanak”.

A refrén önálló népzenei jellegű betét.

A dal egy Álomszerű jelenet.

Zsákmányállat jelentése az a kevéske „zsákmány” az élettől – amit erőszakkal szerzett meg.

Régen viszont inkább, hogy az élete jelentős része már letelt.

A civilizáció hanyatlása, az emberek visszatérnek az ősi vadászó életmódhoz, eltűnnek a földrajzi

nevek, amik pedig az emberiség felülkerekedését jelképezték a természet felett.
Az ember csupán köret, nem olyan fontos és értékes, mint amilyennek tartja magát.

A dalszöveg többi részlete emlékeztet Pilinszky János egyik versére, a Mielőttre, akár ez is lehetett az
egyik ihlető forrása a dalszövegnek.