I.

AZ IRODALOM
ALAPKÉRDÉSEI
 Az irodalom eredete

1. A művészet, az irodalom kialakulásainak okai

 A világ megismerésének vágya.
 Önmagunk megismerésének vágya.
 Játékosság, alkotás.
 Élmény, szórakozás.

2. Ősköltészet: Az írásbeliség előtti korszak

 varázsénekek,
 mítoszok,
 mondák,
 siratók,
 mesék szóban terjedtek.

3. Szépirodalom
 Az írásbeliség kialakulása.
 Az irodalom szűkebb értelmezése.
 Esztétikai tapasztalattal = a szépség és a megértés örömével ajándékozhatja meg az
olvasót.

4. Népszerű irodalom = ponyvairodalom

 Darabjai nem eredetiek, nem egyediek.
 Sokszor szórakoztató, izgalmas olvasmányok.
 Van olvasótáboruk.
 Műfajai:
o Horror, thriller: izgalmas, rémületet keltő történet.
o Krimi: bűnügyi történet.
o Sci-fi: tudományos-fantasztikus irodalom.
o Bestseller: az előadási példányszámot vezető könyv.
o Lektűr: könnyű, szórakoztató. olvasmányos történet.

5. Irodalom = szövegek párbeszéde (intertextualitás)

 Parafrázis = irodalmi átirat: ugyanaz az alaptörténet jelenik meg.
 Pl.: Aiszóposz: A tücsök és a hangya – La Fontaine: A tücsök meg a hangya – Hajnóczy
Péter: A hangya és a tücsök – Romhányi József: Tücsökdal.
6. Nemzeti irodalom
 Egy nyelvet beszélő, de nem feltétlenül azonos területen élő nép által létrehozott
irodalom.

7. Világirodalom
 A világ összes nyelvén keletkezett irodalmi alkotások összefoglaló elnevezése.

8. Szerző – alkotás – befogadó

 Az irodalomi műveket az olvasó képzeletének és ismeretének segítségével „újra
alkotja”.
 Az irodalmi szövegeknek számtalan olvasata van.
 A befogadási folyamat fontos mozzanata az átélés.
 Az olvasó egy történet vagy szereplő erős érzelmi befolyása alá kerül, azonosul vele.

9. Mindhárom műnemben jelen vannak

 Szóképek (trópus) pl.: hasonlat, metafora, megszemélyesítés, metonímia, stb.
  Alakzatok (figura) pl.: ellentét, fokozás, ismétlés, felsorolás stb.
10. Műnemek – műfajok
 Epika:
o Általában prózában íródott.
o Történetet mondd el = cselekménye van.
o A történetet egy elbeszélő (narrátor) közvetíti.
o 2 csoportba csoportosítjuk.
 Nagyepika:
⁃ Térben és időben kiterjedt történet.
⁃ Fő- és mellékszereplők.
⁃ Több cselekményszál.
⁃ Részletesen jellemzett szereplők, a környezet bemutatása.
⁃ Prózai nagyepikai műfajok: regény, vallomás, emlékirat.
⁃ Verses nagyepikai műfajok: elbeszélő költemény, eposz, verses regény.
 Kisepika:
⁃ Térben és időben korlátozott.
⁃ Kevés szereplő.
⁃ Egy cselekményszál.
⁃ Vázlatosan jellemzett szereplők.
⁃ Környezet rajz gyakori hiánya.
⁃ Prózai kisepikai műfajok: mese, monda, mítosz, legenda, novella, elbeszélés.
⁃ Verses kisepikai műfajok: ballada, románc, históriás ének.
 Líra:
o Versben íródott.
o Középpontjában a lírai én (a vers beszélője) belső világának (érzelmeinek)
kifejezése áll.
o Műfajai: dal, elégia, epigramma, óda, himnusz, episztola, ekloga, elégiko-óda,
rapszódia, ars poetica, zsoltár, ballada.
 Dráma:
o Cselekménye van, amit a szereplők dialógusaiból (párbeszéd), monológjaiból
(magánbeszéd) és akcióiból (tettek) ismerünk meg.
o Többnyire színpadi előadásra szánt művek.
o Formája lehet verses vagy prózai.
o Műfajai: tragédia (szomorújáték), komédia (vígjáték), tragikomédia = színmű,
ballada.