Műnemek és műfajok

Az irodalmi alkotásokat három műnembe sorolhatjuk: az epikába, a lírába és a drámába. A műnemeken belül különböző
műfajokat szokás megkülönböztetni.

I. Az epika
 a "mesélő" áll a középpontban (lehet azonos az író személyével is, de kitalált alak is)  saját életének helyzeteit,
eseményeit idézi fel
 jellemzi az objektív nézőpont
 az epikus közlésforma: múltbeli helyzetek események felidézése, elképzelése, DE! lehet valóságalapja
 az alkotói én csak közvetítő szerepet játszik a valóságos és az ábrázolt külvilág között

Műfajai

Nagyepika Kisepika
1. Eposz: 1. Novella
 verses, nagyepikai műfaj
 tömören előadott történet, mely nem törekszik a valóság
 eposz = hősköltemény
teljes ábrázolására
 témája: egy nép vagy nemzet történelmének meghatározó
 kevés szereplő, térben és időben korlátozott
erejű fordulata
 rendszerint egy sorsdöntő esemény fordul elő benne, és
 hőse rendkívüli képességekkel rendelkezik csattanóval zárul
 példa: Homérosz – Odüsszeia  Példák: Mikszáth Kálmán, Móricz, Kosztolányi, Örkény
 eposzi kellékek:  novella szerkezete:
- segélykérés - invokáció - expozíció
- téma megjelölése - propozíció - fordulat
- seregszemle - enumeráció - kibontakozás
- dolgok közepébe vágva- in medias res - tetőpont
- isteni beavatkozás- deus ex machina - megoldás vagy zárás
- állandó jelzők – epitheton ornans 2. Elbeszélés
 terjedelmében tekintve a kisregény és a novella között áll
2. Regény  egyetlen cselekménysorozat, novellánál bőségesebben kifejtve
 hosszabb terjedelmű  pl.: Gogol: A köpönyeg, Kafka: Az átváltozás
 cselekmény több szálon fut
3. Mese
 központi eleme valamilyen cselekmény elbeszélése
 nem valóságos történet elmesélése
 példák: Jókai Mór, Dosztojevszkij, Móricz Zsigmond…
 szereplői földöntúli lények, csodás elemek vannak benne
 Kisregény: rövidebb, tömörebb a regénynél
 valamilyen tanulsággal szolgál
(pl. Tolsztoj: Ivan Iljics halála)
 fabula = állatokat emberi tulajdonsággal felruházó mese
4. Monda
 valóságalapja van, tárgya egy nép életében fontos fordulatot hozó
esemény
 pl.: Csodaszarvas, Fehér ló mondája
5. Legenda
6. Mítosz
7. Prédikáció
8. Anekdota
 rövid, csattanós, humoros történet, mely közismert személyek vagy
történelmi események mulatságos jellemzését írja le
 pl.: Jókai, Mikszáth
9. Adoma
10. Elbeszélő költemény
 verses formájú epikus műfaj
 az erőteljes líraiság és a költői eszközök sűrű alkalmazása jellemzi
 valamilyen cselekmény elbeszélése, benne sok leírás, jellemzés,
párbeszéd
 pl.: Petőfi: János vitéz, Arany: Toldi, Fazekas M.: Lúdas Matyi
11. Ballada (= tragéia versben elbeszélve)
 sűrített, tömör, sok a kihagyás (=balladai homály)
 fajtái: nép és műballada
 pl.: Arany János: Ágnes asszony, Tetemrehívás
12. Verses regény
 pl.: Puskin: Anyegin
 II. A líra
 elsődleges témájuk az egyén, az én világa, a belső lelki világ
 a lírai költemény legtöbbször verses monológ
 nagyobb tömörséggel, sűrítéssel tükrözik az emberi-társadalmi lényeget, az ember és a valóság viszonyát

 Felosztása:
a) Szereplíra: a költő más ember bőrébe bújva vall önmagáról. – Csokonai: Szegény Zsuzsi
b) Közösségi líra: a költő egy közösség képviselőjeként szólal meg. – pl. induló, csatadal
c) Élmény/vallomáslíra: az érzelmek, lelki tartalmak közvetlen kifejezése. – Ady Endre
d) Hangulatlíra: a pillanatnyi hangulat megragadása; festőiség, zeneiség jellemzi. – Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád
e) Gondolati/bölcseleti líra: a mély gondolatiság a fontos, tanító jellegű, gondolkodásra késztet. – Vörösmarty Mihály, Arany
János
f) Tárgyias líra/ leíró költészet: a természet bemutatása kapcsolódik össze a költő tájhoz fűződő érzéseivel. – Petőfi

9. Dal
 alapvető, egyszerű emberi érzelem (öröm, bánat)
kifejezője
 fajtái: 8. Óda
- szerzőség szerint: népdal és műdal  ünnepélyes, magasztos hangú költemény
- témája szerint: altatódal, bölcsődal, nászdal,  tárgya: isten, szerelem, barátság, művészet, haza,
munkadal, bordal, katonadal, gyászdal
természet, igazság
 pl. József Attila – Tiszta szívvel  példák: József Attila: Óda, Berzsenyi Dániel:
Magyarokhoz I.-II.

7. Himnusz
 vallásos tartalmú óda
 segélykérés, fohászkodás, Istenhez forduló könyörgés 6. Rapszódia
jellemzi  az óda műfajkörébe tartozik
 példák: Kölcsey: Himnusz, Juhász Gyula: Himnusz az  szélsőséges érzelmek, érzelmi túlfűtöttség jellemzi
emberhez  gyakoriak a váltakozó hosszúságú sorok, hiányos
mondatok
 példák: Petőfi: Egy gondolat bánt engemet,
Kosztolányi: Hajnali részegség

5. Epigramma
 eredetileg sírfelirat volt
 mai értelemben egy gondolat rövid, csattanós formában 4. Elégia
Műfajai

való kifejtése  panaszdal, bánatos, szomorkás hangvételű költemény

 témája szerint lehet dicsőítő, szatirikus, erotikus,  belenyugvó, a sorsot elfogadó; fájdalmas, borongós
művészeti hangvételű
 pl: Janus Pannonius: Pannónia dicsérete  példák: Tóth Árpád szinte összes verse, Juhász Gyula
szerelmes versei, Petőfi: Szeptember végén

3. Ekloga
 pásztori (=bukolikus) környezetben előadott 2. Episztola
párbeszédes jellegű vers  verses formájú költői levél
 a természeti harmónia szemben áll benne a  ismerőshöz, baráthoz szól, de általánosabb,
társadalommal egyetemesebb mondanivalót, gondolatot tartalmaz
 példák: Vergilius és Radnóti Miklós eklogái  példák: Petőfi: Arany Jánoshoz, Radnóti: Levél a
hitveshez

1. Ars poetica
 ’költői mesterség, költészettan’
 a költészet szűkebb és tágabb szakmai céljaival és
eszközeivel, a költői műalkotás lehetséges céljaival
foglalkoznak
 példák: Verlaine: Költészettan, József Attila: Ars
poetica
III. Dráma
 legtöbbször a külvilágból merített eseménysort ábrázol
 az eseményeket, történéseket, a szereplők jellemét, gondolatait, egymáshoz való viszonyát az alakok párbeszédeiből
(monológjaiból) és tetteiből ismerjük meg
 a drámai mű színpadra szánt alkotás, ezért hiányzik, pl. a tájleírás, a külső jellemzés
 fontos eleme a konfliktus
 jellemzője a hármas egység szabálya: tér (1 helyszínen játszódik) – idő (max. 1 vagy 2 nap alatt) – cselekmény (1 szálon
fut a cselekmény)

Műfajai:
1. Tragédia
 cselekménye tragikus végkimenetelű konfliktust hordoz a hős konfliktusba kerül, melyet elbukik
 hőse az átlagból kiemelkedő személyiség, nem hajlandó kompromisszumra, ez teszi naggyá és ez okozza bukását
 hangulata fenséges, emelkedett
 pl. Szophoklész: Antigoné

2. Komédia
 vígjáték, gúnydal
 meghatározó esztétikai minősége a komikum
 konfliktusának megoldása szerencsés (sohasem tragikus)
 az önmagukat valódi értékeknek feltüntető álértékek pusztulását mutatja be
 fajtái: - jellemkomikum: a komikum a kisszerű ember jelleméből fakad
- helyzetkomikum: a komikum a komikus helyzetekre épül (csere, véletlen, hasonlóság, félreértés)
 pl.: Moliére, Shakespeare

3. Tragikomédia
 a tragédia és a komédia tulajdonságait egyesíti
 a hős tragédiája komédiának hat és nem zárul katasztrófával, vagyis nem következik be értékpusztulás
 hősei átlagemberek, elégedetlenek életükkel, magányosak, álmaikban, vágyaikban élnek
 pl.: Ibsen: A vadkacsa, Örkény István: Tóték, Macskajáték

4. Abszurd dráma
 II. vh. után jött létre
 a lét teljes értelmetlenségét, céltalanságát tételező világkép hatja át
 kevés vegetáló szereplő, a cselekményhiány és a szegényes nyelv jellemzi
 szorongás és a bizonytalanság élményét váltja ki
 pl.: Beckett: Godot-ra várva

5. Drámai költemény
 ezen drámák általában nem előadásra, hanem olvasásra készültek
 az emberi lét alapvető filozófiai kérdéseit vetik fel
 pl.: Goethe Faust, Vörösmarty: Csongor és Tünde, Madách: Az ember tragédiája