Megoldókulcs Irodalom 7. Feladatlap - Végig

1
Megoldókulcsok – az Irodalom 7. feladatlapokhoz
Év eleji szövegértés
A Gyilkos-tó legendája
A, B változat
(A számok négyzetben vannak.)
1. Élt valamikor Gyergyó környékén egy csodaszép lány, Fazekas Eszter. Haja kökényfekete
volt, szeme szürkészöld, alakja, mint a szélben hajladozó büszke jegenye.
2. Egy napsütéses júliusi délelőtt Eszter elment a szentmiklósi vásárba. Ott találkozott egy
olyan daliás legénnyel, aki két karjának szorításával kipréselte a medvéből a szuszt, és aki a
legszívhezszólóbban furulyázott az egész környéken, de tudott házat ezermesterkedni és
szekeret faragni is. Ahogy szemük összevillant – és mert a szerelem hirtelen jön, és szíven üt,
mint a villám – megszerették egymást.
3. A fiú égszínkék selyemkendőt vásárolt Eszternek a tükrös pogácsa mellé és megkérte, hogy
legyen a mátkája. Az esküvőre nem kerülhetett sor, mert a legényt elvitték katonának.
4. A lány hűségesen várta kedvesét. Esténként, amikor a nap a hegyek mögé ereszkedett,
agyagkorsójával kiment a fenyvesek alá a csobogóhoz, és ott sóvárgott órákon át szíve
választottja után. Még a hegyeknek is meglágyult a szíve a lány sóhajtozásaitól, fájdalmas
szép énekétől.
5. Történt azonban egyik vasárnap délután, hogy meglátta Esztert arra jártában egy
zsiványvezér. Nyergébe kapta a gyönyörű lányt és elvágtatott vele, mint a szélvész a Kis-
Cohárdhoz, az ezerarcú sziklák közé, ahol tanyája volt.
6. Aranyát, ezüstjét ígérte Eszternek, gyémántos palotát akart építeni, csakhogy megszeresse.
A fiatal lány nem viszonozta a zsivány szerelmét. Régi mátkáját várta vissza, amikor felkelt a
nap, és akkor is, amikor lehunyta szemét a világ. Ennek láttán feldühödött a zsivány, és
kényszeríteni akarta Esztert, hogy legyen a felesége.
7. Eszter a néma szemtanúkhoz, a hegyekhez kiáltott segítségért. Sikolyát megértették a
sziklák, és ezen a júliusi éjszakán eget és földet rázó mennydörgéssel válaszoltak. Zuhogott az
eső, a cikázó villámok megvilágították a koromsötét éjszakát. Hajnalban hatalmas robajjal
óriási szikladarabok zuhantak a mélybe, és az iszonyatos földindulás maga alá temetett
mindent, a lányt, a zsiványt, sőt még a pásztort is nyájastól, aki a szemben lévő hegyoldalon
legeltetett.
8. Július utolsó vasárnapjának hajnalán, a nap első aranyló sugarai bevilágították a sziklákkal
borított vidéket. A völgyet, ahol tegnap még kristálytiszta vizével a Vereskő-patak csobogott,
teljesen elzárta a leomlott hegyoldal. Amikor a megáradt patakok zavaros vize elérte a
sziklagát tetejét, megfojtotta a füveket, bokrokat és megölte a fákat.
9. A keskeny völgy helyén tó keletkezett, amelynek vizéből máig is kiállnak a fenyőerdő
maradványai. A környék pásztorai Gyilkos-tónak nevezték el ezt a tavat. Így lett a hegy
halálából az élet vize. Ha napsütésben belenézel a tó vizébe, Eszter szürkészöld szemei
tekintenek szelíden vissza.
(Forrás: szekelyfold.info.ro/legendak/50-gyilkos-to-legenda;
www.gyergyoszentmiklos.ro/hu/mondavilag/a-gyilkos-to-legendaja.html)
1. Mikor és hol ismerkedett össze Eszter és a daliás legény? Satírozd be ceruzával a helyes
válasz betűjelét!
D Nyáron, a szentmiklósi vásáron. A jó válasz 1 pont
2. Húzd alá, melyik tulajdonság nem illik Fazekas Eszterre!

1
2
barna hajú, kökényfekete hajú, kökényfekete szemű, szürkéskék szemű,

szürkészöld szemű, fiatal, alacsony termetű, magas növésű, hűséges
Minden jó válasz 1-1 pont, összesen 4 pont
3. Sorold fel, milyen tetteit, tulajdonságait ismerted meg a szövegből a legénynek!

1. daliás legény, 2. erős (nagy erejű) = két karjának szorításával kipréselte a medvéből a
szuszt, 3. szépen furulyázott = a legszívhezszólóbban furulyázott az egész környéken,
4. tudott házat építeni (ezermesterkedni), 5. tudott szekeret faragni
4. Melyik bekezdésben olvastál az alábbiakról? Írd a kifejezések, vázlatpontok mellé a

bekezdések számát!
a) Eszter és a legény egy pillanat alatt megszerették egymást. 2.
b) A Gyergyó környéki csodaszép leány tulajdonságai. 1.
c) Fazekas Eszter sóvárogva várta vissza kedvesét. 4.
d) A zsivány mindent megadott volna a lány szerelméért. 6.
5. Válaszolj röviden a kérdésekre!

a) Milyen színű a Gyilkos-tó vize napsütésben? szürkészöld
b) Melyik hónapban keletkezett a Gyilkos-tó? júliusban
c) Kik voltak Eszter „néma szemtanúi”? a hegyek
d) Milyen fajta fák álltak a völgyben? fenyőfák
e) Mivel akart a zsivány kedveskedni Eszternek, hogy megszeresse a lány? arannyal,
ezüsttel, gyémánt palotával
f) Hogyan záródott el a völgy? A leomlott hegyoldal zárta el.
Minden jó válasz 1 pontot ér, az e) pont 2 pontot, összesen 7 pont
(1 pont: arannyal, ezüsttel, 1 pont: gyémánt palotával)
6. Fejezd be a mondatokat a történetnek megfelelően!

a) Eszter és a legény házasságkötésére azért nem kerülhetett sor, mert a legényt elvitték
katonának.
b) A zsiványvezér azért vágtatott Eszterrel épp a Kis-Cohárdhoz, mert ott volt a tanyája.
Minden jó befejezés 1-1 pont, összesen 2 pont
7. Húzd alá a megfelelő szót! Kiderül-e a szövegből, hogy

• mi volt Eszter kedvesének a neve? igen nem
• mi volt a lány vezetékneve? igen nem
• a hét melyik napján rabolta el a zsivány a lányt? igen nem
• mennyibe került a tükrös pogácsa? igen nem
• milyen színű selyemkendőt kapott a lány? igen nem
Minden jó válasz 1 pontot ér, összesen 5 pont
8. Számozd meg, milyen sorrendben olvastál a szövegben az alábbiakról!

3. A leomlott hegyoldal elzárta a Vereskő-patak völgyét.
4. A megáradt patakok vize megfojtotta a növényeket.
2. A villámok megvilágították a sötét éjszakát, az eső egyre zuhogott.
1. A hegyek mennydörgéssel válaszoltak a lány sikolyára.
5. A környék pásztorai nevet adtak a tónak.
A feladat 5 pontot ér. Ha az egész sorrend nem jó,
2
3
de egy-egy cselekményelem előtt és után álló elem jó, akkor arra 1 pont adható.
9. Magyarázd meg, miért épp Gyilkos-tónak nevezték el a pásztorok a tavat!

Az óriási szikladarabok maga alá temettek mindent (a lányt, a zsiványt, sőt még a
pásztort is nyájastól). A megáradt patakok vize megfojtotta a növényeket (füveket,
bokrokat, és megölte a fákat).
A jó válasz 2 pont
Összesen: 35 pont
Év eleji felmérés
A változat
1. A 6. osztályos irodalomkönyved illusztrációiból válogattunk hármat. Biztosan könnyen
felismered majd, mely alkotásokat díszítették. Válaszolj a művekhez kapcsolódó kérdésekre!
Az elbeszélő költemény címe és írója: Lúdas Matyi, Fazekas Mihály 2 pont

Matyi több álruhát öltött, volt (olasz) ács és doktor is. 2 pont
A történet úgy ért véget, hogy Matyi visszaadta a kölcsönt (harmadszor is megverte
Döbrögit), aki végül megjavult. 2 pont
A mű írója és címe: Gárdonyi Géza: Egri csillagok 2 pont

A regény fejezetcímei (sorban): 1. Hol terem a magyar vitéz?, 2. Oda Buda!, 3. A rab
oroszlán, 4. Eger veszedelme, 5. Holdfogyatkozás 5 pont
A mű írója és címe: Arany János: Toldi 2 pont

Három szereplő a történetből (a címszereplőn kívül): Toldi Lőrincné, Toldi György, Bence,
Lajos király, Laczfi nádor, cseh bajnok 3 pont
A történet úgy ért véget, hogy Toldi Miklós a király vitéze lett. 2 pont
Összesen 20 pont
2. a) Töltsd ki a táblázatot a megismert művek alapján! (Ahol a szerzőt nem ismerjük, oda azt
írd: népköltészeti alkotás!)
Szerző Mű Műfaj
népköltészeti alkotás Kőmíves Kelemenné ballada
Arany János A walesi bárdok ballada
Móra Ferenc Kuckó király novella
Daniel Defoe Robinson regény (robinzonád)
népköltészeti alkotás Mátyás király meg Markóp monda
b) Válassz ki a felsorolt művek közül egyet! Támaszd alá érvekkel, hogy jól határoztad meg
az alkotás műfaját!
Egyéni megoldás, összesen 3 pont
3. Mindegyik sorban van egy-egy kakukktojás. Keresd meg, és indokold a választásodat!

a) elbeszélő költemény, regény, rege, novella, monda, líra, ballada, dal
3
4
A kakukktojás: a líra, mert ez irodalmi műnem, a többi irodalmi műfaj.
b) tetőpont, a cselekmény kibontakozása, megoldás, bonyodalom, hasonlat, előkészítés
A kakukktojás: hasonlat, mert ez szókép (költői kifejezőeszköz), a többi az elbeszélő

művek szerkezeti elemei.
c) ismétlés, párhuzam, megszólítás, felkiáltás, kérdés, dal, ellentét

A kakukktojás: dal, mert ez irodalmi műfaj, a többi nyelvi alakzat (költői kifejezőeszköz).
Minden jó válasz 1-1 pont, alpontonként 3 pont, összesen 9 pont
4. Milyen szóképekre ismersz a versrészletekben? Írd a számukat a megfelelő könyv lapjaira!

Megszemélyesítések: 1., 5., 8. Hasonlatok: 6., 7. Metaforák: 2., 3., 4.
Összesen: 49 pont
Év eleji felmérés
B változat
1. A 6. osztályos irodalomkönyved illusztrációiból válogattunk hármat. Biztosan könnyen

felismered majd, mely alkotásokat díszítették. Válaszolj a művekhez kapcsolódó kérdésekre!
A mű írója és címe: Arany János: Toldi 2 pont

Három szereplő a történetből (a címszereplőn kívül): Toldi Lőrincné, Toldi György, Bence,
Lajos király, Laczfi nádor, cseh bajnok 3 pont
A történet úgy ért véget, hogy Toldi Miklós a király vitéze lett. 2 pont
A mű írója és címe: - (népk. alk.) A fehér ló mondája 1 pont

A rajzon látható szereplők neve: Szvatopluk, Kusid 2 pont
Tárgyak, amelyek jelentős szerepet kaptak a mondában: kulacs, nyereg, fék 3 pont
A mű írója és címe: Gárdonyi Géza: Egri csillagok 2 pont

A regény fejezetcímei (sorban): 1. Hol terem a magyar vitéz?, 2. Oda Buda!, 3. A rab
oroszlán, 4. Eger veszedelme, 5. Holdfogyatkozás 5 pont
Összesen 20 pont
Megjegyzés: önálló döntés, hogy A fehér ló mondája esetén 0,5-0,5 pontot adunk-e a népk.
alk. beírására, vagy magára a címre az 1 pontot.
2. a) Töltsd ki a táblázatot a megismert művek alapján! (Ahol a szerzőt nem ismerjük, oda azt
írd: népköltészeti alkotás!)
Szerző Mű Műfaj
népköltészeti alkotás A küklópsz barlangjában mítosz
Arany János A walesi bárdok ballada
Daniel Defoe Robinson regény (robinzonád)
4
5
Fazekas Mihály Lúdas Matyi elbeszélő költemény

népköltészeti alkotás Mátyás király meg Markóp monda
vagy: A fehér ló mondája,
A csodaszarvas,
Mesés várak,
Csörsz árka
b) Válassz ki a felsorolt művek közül egyet! Támaszd alá érvekkel, hogy jól határoztad meg
az alkotás műfaját!
a) mese, monda, ballada, epika, regény, elbeszélő költemény, rege, novella

A kakukktojás: az epika, mert ez irodalmi műnem, a többi irodalmi műfaj.
b) megoldás, bonyodalom, tetőpont, a cselekmény kibontakozása, metafora, előkészítés

A kakukktojás: metafora, mert ez szókép (költői kifejezőeszköz), a többi az elbeszélő
művek szerkezeti elemei.
c) megszólítás, felkiáltás, kérdés, monda, ellentét, ismétlés, párhuzam

A kakukktojás: monda, mert ez irodalmi műfaj, a többi nyelvi alakzat (költői
kifejezőeszköz).
Minden jó válasz 1-1 pont, alpontonként 3 pont, összesen 9 pont
4. Milyen szóképekre ismersz a versrészletekben? Írd a számukat a megfelelő könyv

lapjaira!
Megszemélyesítések: 1., 4., 5., 8. Hasonlatok: 2., 3., 6. Metaforák: 7.

Összesen: 49 pont
5
6
„A vers tükör”
A változat
1. a) Összekeveredtek a régi magyar irodalom három jeles képviselőjéhez kapcsolódó

kifejezések. Segíts a rendrakásban, és írd a számokat a megfelelő név alá!
Janus Pannonius: 5., 6., 9. Balassi Bálint: 2., 7., 8. Csokonai Vitéz Mihály: 1., 3., 4.
b) Írj mindegyik alkotóhoz egy-egy igaz állítást! (A nevüket is foglald bele a mondatba,
amely legalább hat szóból álljon! Az a) feladat szavai ne szerepeljenek az állításokban!)
2. Milyen sorrendben keletkeztek az alkotások? Állítsd őket számozással sorrendbe! (Az 1.

helyre a legrégebbit tedd!) Jegyezd le a műfajt és a szerző nevét is!
4. Plaza Balassi: vitézi ének, Lackfi János

3. Zsugori uram: jellemkép, Csokonai Vitéz Mihály
2. Egy katonaének: vitézi ének, Balassi Bálint
1. Pannónia dicsérete: epigramma, Janus Pannonius
3. Írj az elégia műfajáról, műfaji sajátosságairól legalább négy ismertetőjegyet!

Egyéni megoldás, például:
1. fájdalmat, gyászt énekel meg 2. bánatos hangulatú

3. lírai költemény 4. időmértékes verselésű
4. Jelöld a rövid és a hosszú szótagokat a Pannónia dicsérete című versben! Tagold a

verssorokat verslábakra, majd nevezd is meg azokat!
Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek, daktilus = d.

–  |–| – – | – – | –   | – –
d. d. sp. sp. d. sp. spondeus = sp.
S most Pannónia is ontja a szép dalokat.
– – | – |–||–  | –  | –
sp. d. d. d. sp. (a 3., csonka verslábbal együtt)
Összesen 8 pont
Javaslom, hogy soronként 4-4 pontot adjunk, és hibánként vonjunk le abból 0,5 pontot.
5. Írd az idézetek elé a megfelelő költői kifejezőeszköz (szókép, nyelvi alakzat) számát! (Egy-
egy számot több helyre is írhatsz.)
5. „Vitézek, mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél?”

2. „Holott sebesedik, öl, fog, vitézkedik, homlokán vér lecsordúl.”
1. 2. „Csatán való éhség, szomjúság, nagy hévség s fáradság: mulatások.”
4. 3. „Gondolatim minden reggel, / Mint a fürge méh,
Repkedtek a friss meleggel / Rózsáim felé.”
6
7
1. metafora 2. felsorolás 3. megszemélyesítés 4. hasonlat 5. megszólítás

6. Melyik versből valók az alábbi részletek? Írd le a mű címét!
a) „Hogy véletlenül vagy direkt c) „Sima száddal mit kecsegtetsz?

van az, ha egy ütemre lépünk.” Mért nevetsz felém?”
Randi A Reményhez
b) „Átléped küszöbét, hűs burkot sző köréd, d) „A bús gond béesett orcájában hever,
Mintha jégen kószálnál.” Mérget kedveltető kincseiből kever.”
Plaza Balassi Zsugori uram
7. A dolgozatíráskor kapott pluszfeladat:

Egyéni pontozás.
Összesen: 46 pont + egyéni pont
„A vers tükör…”
B változat
1. a) Összekeveredtek a régi magyar irodalom három jeles képviselőjéhez kapcsolódó

kifejezések. Segíts a rendrakásban, és írd a számokat a megfelelő név alá!
Janus Pannonius: 2., 4., 5. Balassi Bálint: 1., 6., 7., 8. Csokonai Vitéz Mihály: 3., 9.
b) Írj mindegyik alkotóhoz egy-egy igaz állítást! (A nevüket is foglald bele a mondatba,
amely legalább hat szóból álljon! Az a) feladat szavai ne szerepeljenek az állításokban!)
2. Milyen sorrendben keletkeztek az alkotások? Állítsd őket számozással sorrendbe! (Az 1.

helyre a legrégebbit tedd!) Jegyezd le a műfajt és a szerző nevét is!
1. Pannónia dicsérete: epigramma, Janus Pannonius

3. A Reményhez: elégia, Csokonai Vitéz Mihály
2. Egy katonaének: vitézi ének, Balassi Bálint
4. Randi: elégia, Varró Dániel
3. Írj az epigramma műfajáról, műfaji sajátosságairól legalább négy ismertetőjegyet!

Egyéni megoldás, például:
1. egy fontos gondolatot fogalmaz meg 2. rövid, tömör

3. két szerkezeti elemből épül fel 4. időmértékes verselésű
7
8
4. Jelöld a rövid és a hosszú szótagokat a Pannónia dicsérete című versben! Tagold a

verssorokat verslábakra, majd nevezd is meg azokat!
Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám, daktilus = d.

–   | – – | –  | – – | –   | – –
d. sp. d. sp. d. sp. spondeus = sp.
Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld!

–   | –  | – || –   | –   | –
d. d. d. d. sp. (a 3., csonka verslábbal együtt)
Összesen 8 pont
Javaslom, hogy soronként 4 pontot adjunk, és hibánként vonjunk le abból 0,5 pontot.
5. Írd az idézetek elé a megfelelő költői kifejezőeszköz (szókép, nyelvi alakzat) számát! (Egy-
egy számot több helyre is írhatsz.)
2. „Holott sebesedik, öl, fog, vitézkedik, homlokán vér lecsordúl.”

1. 2. „Csatán való éhség, szomjúság, nagy hévség s fáradság: mulatások.”
5. „Vitézek, mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél?”
4. 3. „Gondolatim minden reggel, / Mint a fürge méh,
Repkedtek a friss meleggel / Rózsáim felé.”
1. metafora 2. felsorolás 3. megszemélyesítés 4. hasonlat 5. megszólítás

6. Melyik versből valók az alábbi részletek? Írd le a mű címét!
a) „Van két palotája a Piac-utcába, c) „Szintetikus a dal, vár vitéz diadal

De azt a rácoknak adta árendába” Sétányokon harcolva.”
Zsugori uram Plaza Balassi
b) „Hogy a sok pusziból mi lett. d) „Kétes kedvet mért csepegtetsz

Hogy van-e közös mibenlétünk.” Még most is belém?”
Randi A Reményhez

Egyéni pontozás.
8
9
A nemzeti irodalom kibontakozása a 19. század első felében

A változat
1. Igaz-e vagy hamis? Karikázd be a romantikára jellemző igaz állítások betűjelét!
a) A korstílus neve a francia roman: ’könyv’ szóból ered. hamis

b) Kibontakozásának alapja Európában a polgárosodás volt.
c) A művészek eredeti művek létrehozására törekedtek.
d) A szigorú korlátok, megkötések helyett a művészi szabadság kapott hangsúlyos szerepet.
e) A romantika képviselői a múltba, elsősorban a középkor lovagvilágába menekültek.
Minden jó bekarikázás, illetve be nem karikázás 1 pontot ér, összesen 5 pont
2. Összekeveredtek a fejezetben megismert művekhez kapcsolódó kifejezések, részletek.

Segíts a rendrakásban, írd a betűjeleket a megfelelő helyre! (Egy betűjelet több helyre is
írhatsz.)
Kölcsey Ferenc: Parainesis Kölcsey Kálmánhoz g)

Kölcsey Ferenc: Huszt a), f), i)
Kölcsey Ferenc: Himnusz c), e), h)
Vörösmarty Mihály: Szózat b), d), e), j)
Vörösmarty Mihály: Ábránd k)
3. Hogyan kapcsolódnak Petőfi Sándor életéhez az alábbiak? Úgy fogalmazd meg válaszaidat,
hogy mindegyikben legalább két-két jellemző adat, esemény, tény stb. legyen!
Koltó: Miután Petőfi 1847. szeptember 8-án házasságot kötött Szendrey Júliával, a
mézesheteket Teleki Sándor gróf koltói kastélyában töltötték. Itt írta meg a Szeptember
végén című versét is.
Kiskunfélegyháza: A család 1824-ben ide költözött. Petőfi verseiben ezt a várost vallotta
szülőföldjének. Iskoláit is itt kezdte.
Arany János: Az 1847-es év ajándékozta meg a költőtárs, Arany János igaz barátságával.
A Toldi elolvasása után Petőfi verses levélben köszöntötte Aranyt. A magyar irodalom
legszebb költőbarátsága volt az övék. (Petőfi fiának, Zoltánnak Arany János és felesége,
Ercsey Julianna voltak a keresztszülei.)
Minden jó válasz 2-2 pontot ér, összesen 6 pont
4. Magyarázd meg a következő fogalmakat, majd Petőfi Sándor versei közül írj mindegyik
műfajhoz egy-egy címet is!
Rapszódia: az óda egyik válfaja. Szenvedélyes hangú, felindult lelkiállapotot tükröző,

szaggatott szerkezetű és gondolatmenetű, egyenetlen ritmusú lírai költemény.
Cím: Egy gondolat bánt engemet…
9
10
Tájleíró költemény: lírai alany egy táj vagy természeti jelenség érzelemgazdag
bemutatására törekszik. A leírás mellett fontos szerepet kap a személyes érzelmek
megvallása is.
Cím: A puszta, télen
A cím 1-1 pont, műfajonként 3-3 ismertetőjegy szükséges, összesen 8 pont
5. Írj ismertetőt a fejezetben olvasott egyik versről! Térj ki a táblázatban feltüntetett

szempontokra is!
Egyéni megoldás. Akár meg is határozhatjuk, melyik versről írjon a tanuló.
Összesen 16 pont
6. Párosítsd a Petőfi-versek címét a hozzájuk kapcsolódó kifejezésekkel! Jegyezd le az

összeillő párokat!
1.: d) 2.: b) 3.: e) 4.: a) 5.: c)

Minden párosítás 1-1 pontot ér, összesen 5 pont
7. Milyen szóképekre ismersz a Petőfi Sándor verseiből idézett részletekben? Írd a számukat a
megfelelő könyv lapjaira! (Egy-egy szám több helyre is kerülhet.)
Megszemélyesítések: 1., 2., 3., 5. Hasonlatok: 1., 5., 6. Metaforák: 4.

Egyéni pontozás.
A nemzeti irodalom kibontakozása a 19. század első felében

B változat
1. Igaz-e vagy hamis? Karikázd be a romantikára jellemző igaz állítások betűjelét!
a) A korstílus neve a francia roman: ’regény’ szóból származik.

b) Kibontakozásának alapja Európában a polgárosodás volt.
c) A szigorú korlátok, megkötések helyett a művészi szabadság kapott hangsúlyos szerepet.
d) A romantikában jelentős szerepe volt az utánzásnak, az alkotók kerülték az eredetiséget.
hamis
e) A művészek a jelen rideg valóságából az ókori görög és római kultúra világába
menekültek.
hamis
Minden jó bekarikázás, illetve a bekarikázás elhagyása 1 pontot ér, összesen 5 pont
10
11
2. Összekeveredtek a fejezetben megismert művekhez kapcsolódó kifejezések, részletek.

Segíts a rendrakásban, írd a betűjeleket a megfelelő helyre! (Egy betűjelet több helyre is
írhatsz.)
Kölcsey Ferenc: Parainesis Kölcsey Kálmánhoz g)

Kölcsey Ferenc: Huszt b), d), f), i)
Kölcsey Ferenc: Himnusz a), e), h)
Vörösmarty Mihály: Szózat e), k)
Vörösmarty Mihály: Ábránd c), j)
3. Hogyan kapcsolódnak Petőfi Sándor életéhez az alábbiak? Úgy fogalmazd meg válaszaidat,
hogy mindegyikben legalább két-két jellemző adat, esemény, tény stb. legyen!
Szendrey Júlia: 1846 őszén a nagykárolyi megyebálon ismerte meg a 18 éves Szendrey
Júliát, az erdődi jószágigazgató leányát. (A költő azonnal szenvedélyes szerelemre lobbant
iránta. A lányt kezdetben csak Petőfi hírneve ragadta meg, és nem volt biztos az érzelmeiben.
Júlia édesapja, Szendrey Ignác nem nézte jó szemmel, hogy egy költő udvarol a leányának,
ezért ellenezte a kapcsolatot.) A fiatalok 1847. szeptember 8-án házasságot kötöttek
Erdődön, a mézesheteket Teleki Sándor gróf koltói kastélyában töltötték. Gyermekük,
Zoltán 1848 decemberében született.
Kiskőrös: Petőfi születésének a helye, 1823. január 1-jén itt született. Egy éves koráig élt itt
Petőfi, a család 1824-ben Kiskunfélegyházára költözött.
Arany János: Az 1847-es év ajándékozta meg a költőtárs, Arany János igaz barátságával.
A Toldi elolvasása után Petőfi verses levélben köszöntötte Aranyt. A magyar irodalom
legszebb költőbarátsága volt az övék. (Petőfi fiának, Zoltánnak Arany János és felesége,
Ercsey Julianna voltak a keresztszülei.)
Minden jó válasz 2-2 pontot ér, összesen 6 pont
4. Magyarázd meg a következő fogalmakat, majd Petőfi Sándor versei közül írj mindegyik
műfajhoz egy-egy címet is!
Rapszódia: az óda egyik válfaja. Szenvedélyes hangú, felindult lelkiállapotot tükröző,

szaggatott szerkezetű és gondolatmenetű, egyenetlen ritmusú lírai költemény.
Cím: Egy gondolat bánt engemet…
Tájleíró költemény: a lírai alany egy táj vagy természeti jelenség érzelemgazdag
bemutatására törekszik. A leírás mellett fontos szerepet kap a személyes érzelmek
megvallása is.
Cím: A puszta, télen
A cím 1-1 pont, műfajonként 3-3 ismertetőjegy szükséges, összesen 8 pont
5. Írj ismertetőt a fejezetben olvasott egyik versről! Térj ki a táblázatban feltüntetett

szempontokra is!
Egyéni megoldás. Akár meg is határozhatjuk, melyik versről írjon a tanuló.
Összesen 16 pont
11
12
6. Párosítsd a Petőfi-versek címét a hozzájuk kapcsolódó kifejezésekkel! Jegyezd le az

összeillő párokat!
1.: d) 2.: c) 3.: a) 4.: b) 5.: e)

Minden párosítás 1-1 pontot ér, összesen 5 pont
7. Milyen szóképekre ismersz a Petőfi Sándor verseiből idézett részletekben? Írd a számukat a
megfelelő könyv lapjaira! (Egy-egy szám több helyre is kerülhet.)
Megszemélyesítések: 2., 4., 6. Hasonlatok: 1., 2., 3., 4. Metaforák: 5.


Egyéni pontozás.
Félévi szövegértés
A vándorló könyv
A, B változat
A történet úgy kezdődött, hogy 1923-ban, Petőfi születésének 100. évfordulójára egy első
kiadású Petőfi-verseskönyvet kaptam ajándékba. Mivel ismertem a könyv értékét, mindjárt
tudtam, hogy nem tartom meg magamnak. Szegény ember vagyok én ahhoz, hogy ekkora
kincset őrizgessek a könyveim között. Hát elhatároztam, hogy odaadom a szegedi városi
könyvtárnak.
Kikészítettem egy csomó más könyvvel a jégszekrény tetejére, s mivel éppen el kellett
utaznom, telefonon meghagytam a könyvtárszolgának, hogy vigye el. Persze Jánost kértem
meg, János meg Andrásnak adott parancsot, András Imrének adta tovább az utasítást, a vége
az lett, hogy senki sem jött el a könyvért.
Amikor hazaérkeztem, a könyveket mind ott találtam a jégszekrényen, csak a Petőfi-könyv
nem volt ott közöttük.
– Ki vitte el? – kérdeztem a ház népétől. Mindenki a vállát vonogatta, csak Boris néni, a mi
mindentudó Borisunk gyanakodott valakire:
– A varas béka járt itt egy reggel, az tehette – mondta némi kárörömmel.
Varas békának azt a kis újságos fiút nevezte el Borisunk, akivel a télen keveredtünk
barátságba. Az istenadta karácsonykor is mezítláb hordta az újságot. Megszántuk, adtunk neki
egy pár rossz cipőt. Negyednapra megint csak mezítláb gázolta az összekásásodott havat,
jeget.
– Hát hova tetted a cipőt?
– Nekiadtam Jani bátyámnak. Gyárba jár, neki jobban kell.
Kerítettünk még egy pár rossz cipőt. Aztán a jobb szomszédunktól is koldultunk egy párat,
majd a bal szomszédunktól is, de hiába, csak nem tudtunk a gyereken segíteni. Annyi bátyja,
nénje volt neki, hogy azt az egész utca sem győzné meg cipővel. Így aztán ha már felruházni
nem tudtuk a fiút, legalább tápláltuk. De amit kapott tőlünk, azt a helyszínen kellett megennie,
mert különben azt is az atyafiságának vitte volna haza.
Harmadnapra a kapuban találkoztam a varas békával. Pattogatott kukoricát markolászott egy
papírzacskóból. A zacskó abból a papirosból készült, amelybe a Petőfi-könyvet csomagoltam.
– Nini – csapok rá hirtelen –, hát ezt hol vetted, te kópé?
12
13
– Maguknál találtam a jégszekrényen – tömködte magába sebesen a maradék csemegét.

– Hát a könyv, ami benne volt?
– A könyv? Szép versek voltak benne. Odaadtam két kifliért a péknek, aki a sarkon árul. Hadd
olvassa el ő is!
A péket még aznap este lefüleltem, csakhogy a könyv már nála sem volt. Eladta a sógorának,
a cipőpucolónak kétszáz koronáért.
– Ejnye, de sietett tőle megszabadulni!
– Hát, amikor láttam, hogy olyan rettentő szép versek vannak benne, no, mondom, ez jó lesz a
sógornak, aki igen tanult ember, még nótákat is szerkeszt.
Mindjárt gondoltam, hogy ezzel a „nótaköltővel” baj lesz. Lett is, mert csak egy hét múlva
sikerült elcsípnem, akkor is a kocsmában, borközi állapotban.
– Ezer koronát adott a könyvért egy vasúti hordár. A nevét nem tudom, de megtalálhatja a
vasútnál. Megismeri, mert olyan csókaszeme van.
Egy hét múlva megkerült a csókaszemű hordár is. Azt mondta, hogy ötezer koronáért adta el a
könyvet egy paprikás gazdának. Felkerestem a gazdát, nagyon jó szívvel volt hozzám, de a
könyvet ő sem tudta előadni.
– Verka lányomnak vettem meg, mert nagyon szereti a verseket, amióta az iskolából
kimaradt.
– No – mondom –, most hallgassuk meg Verkát!
A leány elvörösödött. Mindjárt láttam, hogy valami nincs rendben. Ismer egy városi írnokot,
neki adta emlékbe, még préselt virágszirmot is tett bele…
Az írnok urat már a hivatalában kerestem fel.
– Szeretnénk összeházasodni – kezdte –, de még egy tisztességes ruhám, nyakkendőm sincs.
Itt a hivatalban olvasta valaki az újságban, milyen nagy ára van most a régi Petőfi-könyvnek.
Hát eladtam kérem, pedig majd elsüllyedtem szégyenemben. Harmincezer koronát kaptam
érte, abból ruházkodtam fel.
– Kinek adta el?
– A paprikás Bergernek.
Mindjárt gondolhattam volna! A paprikás Bergernek pénze is van, meg szíve is hozzá. Nagy
gyűjtőszenvedély van benne, aminek a szegedi közkönyvtár és múzeum is hasznát látta.
Hozzá nem ronthattam be ajtóstul.
Másnap hivatali munkatársaimmal tanakodtunk a bonyodalmas ügyről, amikor kopogtak az
ajtón. Ahogy kimegyek, a paprikás Berger nyújtja felém a hetek óta kergetett kincset, a
Petőfi-kötetet.
– Igazgató úr, vettem valamit a könyvtárunknak: egy első kiadású Petőfit!
Így került a halhatatlanság fényében tündöklő első Petőfi-verskötet a falusi ház tájékáról a
városi nagy könyvtárba, miután megitatta szépségeivel úr, paraszt, proletár, iparos, kereskedő
és mezítlábas gyerek lelkét…
(Móra Ferenc Van-e Petőfi-kultusz? című írása nyomán)
1. Igazak (I) vagy hamisak (H) az állítások? Satírozd be ceruzával a megfelelő betűt! (Csak
akkor fogadd el az állítást, ha minden eleme igaz!)
I H A szövegben említett Petőfi-verseskönyvet 1923-ban adták ki.
I H A cipőpucoló testvére kedvelte a szép nótákat.
I H A történet elbeszélője a szegedi könyvtár igazgatója volt.
I H A fiú az ajándékba kapott cipőket sorra tovább adta a testvéreinek.
13
14
2. Magyarázd meg, miért nem akarta megtartani az elbeszélő a Petőfi-kötetet!

Szegény ember volt ő ahhoz, hogy ekkora értéket őrizgessen.
Összesen 1 pont
3. Hány könyvet készített ki az elbeszélő a jégszekrényre? Satírozd be ceruzával a helyes

válasz betűjelét!
A Hármat. B Egy csomót. C Csak egyet, a Petőfi-kötetet.
Összesen 1 pont
4. Milyen munkát végzett a varas béka? Satírozd be ceruzával a helyes válasz betűjelét!
A Cipőt javított. B Újságot hordott. C Egy gyárban dolgozott.
Összesen 1 pont
5. Kövesd végig a Petőfi-kötet útját! Számozással állítsd időrendi sorrendbe, kikhez került a
könyv!
8. A paprikás Bergerhez 5. Egy paprikás gazdához 2. Egy pékhez
4. Egy vasúti hordárhoz 3. Egy cipőpucolóhoz 6. Verkához
7. A városi írnokhoz 1. A varas békához
Összesen 8 pont
Megjegyzés: ha a teljes sorrend nem is jó, de egy elemnél jó az előtte és utána álló, akkor 1-1
pont adható rá.
6. Ki adott és kinek adott a könyvért

• harmincezer koronát? A paprikás Berger a városi írnoknak.
• ötezer koronát? Egy paprikás gazda a (csókaszemű) vasúti hordárnak.
• két kiflit? A pék a varas békának (az újsághordó fiúnak).
• ezer koronát? Egy (csókaszemű) vasúti hordár a cipőpuculónak.
• kétszáz koronát? A cipőpuculó a péknek (a sógorának).
7. Miért szégyenkezett annyira a városi írnok? (Minél részletesebben válaszolj!)

Eladta azt a könyvet, amelyet egy lánytól (Verkától) kapott, hogy a pénzből ruhát
tudjon magának vásárolni.
Összesen 2 pont
8. Hová került legvégül a Petőfi-kötet? Karikázd be a helyes válasz betűjelét!

a) A szegedi városi múzeumba. c) A budapesti Nemzeti Múzeumba.
14
15
b) A szegedi városi könyvtárba. d) A kiskőrösi Petőfi-emlékházba.

Összesen 1 pont
9. Húzd alá, mennyi idő eseményeit beszéli el a történet!
két nap egy hét több hét fél év
Összesen 1 pont
10. Melyik évszakban játszódik a történet? A válaszodat két érv lejegyzésével is indokold
meg!
Télen játszódik. Érvek: a varas békának leírtakban szerepel: hó, jég, karácsony; cipőt
adtak a fiúnak, hogy ne fázzon még. (Másrészt: Petőfi is januárban született, így a
születésének 100. évfordulójára kiadott könyvet valószínűleg januárban jelentették
meg.)
Összesen 3 pont
Összesen: 32 pont
Műfaji sokszínűség Arany János költészetében

A változat
1. Fejezd be a mondatokat Arany János életrajzának megfelelően! (A folytatásban legalább

két-két jellemző adat, esemény, tény stb. legyen!)
a) Az 1846-os év fordulatot jelentett az életében, mert a Kisfaludy Társaság felhívására

ekkor írta meg a Toldit.
b) Nagykőrösön sem hagyta abba az írást, hiszen ekkor születtek meg nevezetes balladái,
köztük az V. László, a Szondi két apródja és az Ágnes asszony is. Emellett – bár Arany az
epikus alkotásait becsülte többre – jelentős lírai műveket is írt, így a Családi kör, a
Letészem a lantot és a Kertben című verseit. Még a tankönyveket is maga írta.
c) Aranytól elvették a „független nyugalmat” megbízatásai, a következő tisztségeket látta el:
a Kisfaludy Társaság igazgatói állását (1860-tól), a Magyar Tudományos Akadémia
titkári (1865-től), majd főtitkári állását (1870-től 1879-ig, bár 1876-ban már lemondott, de
a lemondását csak 1879-ben fogadták el).
2-2 ismertetőjegy szükséges, összesen 6 pont
2. Válassz ki a felsorolt helynevek közül még egyet! Írd le, hogyan kapcsolódnak a
települések Arany János életéhez! (Úgy fogalmazd meg a válaszaidat, hogy mindegyikben
legalább két-két jellemző adat, esemény stb. legyen!)
Budapest, Arad, Geszt, Kisújszállás
a) Nagyszalonta: Itt született 1817. március 2-án, itt nevelkedett, 1823-tól 1833-ig a
nagyszalontai iskolában tanult. Később tanítói feladatokat is vállalt, majd 1840-ben „kis
nótárius” (aljegyző) lett. Itt nősült meg, gyermekei is itt születtek, 1848-ig Nagyszalontán élt.
b) Debrecen: Itt tanult, 1833 őszén került a debreceni kollégiumba. A tandíj megfizetése
komoly gondot jelentett a családjának, ezért egy időre abba is hagyta a tanulmányait. (1834-
15
16
ben Kisújszállásra ment tanítani), majd 1835-ben ismét visszatért Debrecenbe. A tanulás
mellett magántanítványokat vállalt, hogy szűkös anyagi helyzetén javítson. Kisebb szerepeket
is eljátszott a színtársulatban, kitűnő hangja miatt az énekkar tagja lett. 1836-ban végleg
otthagyta a kollégiumot.
c) Egyéni megoldás.
Budapest: 1860-ban végleg a városban telepedett le. Folyóiratokat indított Szépirodalmi
Figyelő és Koszorú címmel. A Kisfaludy Társaság igazgatói állását (1860-tól), majd a Magyar
Tudományos Akadémia titkári (1865-től), később főtitkári állását (1870-től) töltötte be. 1879-
től itt, a Margit-sziget tölgyfái alatt töltötte idejének nagy részét Kapcsos könyvével, amelybe
titokban írta meg az Őszikéket, megrendítően szép öregkori lírai verseit és balladáit. 1882.
október 22-én, Budapesten halt meg.
Arad: 1848-ban, a forradalom győzelme után egy ideig Aradon volt nemzetőr, és a Nép
Barátja című lapot szerkesztette.
Geszt: A világosi fegyverletétel után Arany János bujdosni kényszerült, lakását, jegyzői
állását is elvesztette. Nehéz helyzete miatt fél évig Geszten, a Tisza családnál volt házitanító
(1851).
Kisújszállás: A Debreceni Kollégiumban a tandíj megfizetése komoly gondot jelentett a

családnak, ezért egy időre abba is hagyta a tanulmányait. 1834-ben Kisújszállásra ment
tanítani, majd egy év múlva ismét visszatért Debrecenbe.
3. Írd a meghatározások alá a műfajok nevét, és mindegyikhez írj egy-egy címet Arany János
versei közül! Egészítsd ki két-két újabb ismertetőjeggyel a műfaji meghatározásokat!
Kisepikai műfaj, amely lírai és drámai Fájdalmat, csalódást, gyászt megéneklő

elemeket is tartalmaz. A sűrített műfaj. Fuvolakísérettel előadott gyászdalt, de
cselekmény a szereplők párbeszédéből és az harcra buzdító éneket is jelentett.
elbeszélői szövegből bontakozik ki.
ballada elégia
Cím: Szondi két apródja Cím: Epilógus
(A walesi bárdok, V. László,
Ágnes asszony stb.)
Ismertetőjegyek: Ismertetőjegyek:
Formája: vers. Később az emlékezés, a fájdalom, az elmúlás
A történet gyakran tragikusan végződik. szomorú hangvételű lírai kifejezése lett.
Előadásmódja szaggatott, szűkszavú.
Szerzője szerint megkülönböztetünk
népballadát és műballadát.
A műfaj felismerése, a cím írása 1-1 pont, további ismertetőjegyekért 2 pont, összesen a két
műfajra 4+4=8 pont
4. Készítsd el Arany János A fülemile című művének szerkezeti vázlatát!
16
17
I. Előkészítés: Hajdanában a Tiszaháton élt egy Péter és egy Pál nevű gazda.
II. Bonyodalom: Leszállt egy fülemüle a „közös” ágra.
III. A cselekmény kibontakozása: Péter és Pál összeveszett.
IV. Tetőpont: A két gazda elment a bíróhoz.
V. Megoldás: A bíró döntése.
Minden cselekményelem 2-2 pont, összesen 10 pont
5. Válassz ki a fejezetben megismert Arany-versek közül egyet! Írj a műről néhány fontos
ismertetőjegyet! (Ne A fülemile című elbeszélő költeményt válaszd, hisz a 4. feladatban már
részletesen írtál a műről!)
Egyéni megoldás
Összesen 6 pont

Egyéni pontozás.
Műfaji sokszínűség Arany János költészetében

B változat
1. Fejezd be a mondatokat Arany János életrajzának megfelelően! (A folytatásban legalább

két-két jellemző adat, esemény, tény stb. legyen!)
a) Aranynak az irodalmon kívül más művészi ábrándjai is voltak, hiszen festő vagy szobrász
szeretett volna lenni. Egy időre a „hivatásos” színészettel is megpróbálkozott, és
elszegődött egy vándortársulathoz.
b) Aranytól elvették a „független nyugalmat” megbízatásai, a következő tisztségeket látta el:

a Kisfaludy Társaság igazgatói állását, a Magyar Tudományos Akadémia titkári, majd
főtitkári állását.
c) Életének utolsó éveiben sok időt töltött a Margit-szigeten, ahol 1877 nyarán a tölgyfák
alatt töltötte idejének nagy részét Kapcsos könyvével, melybe titokban írta meg az
Őszikéket, megrendítően szép öregkori lírai verseit és balladáit.
17
18
települések Arany János életéhez! (Úgy fogalmazd meg a válaszaidat, hogy mindegyikben
legalább két-két jellemző adat, esemény stb. legyen!)
Arad, Geszt, Kisújszállás, Nagyszalonta
a) Nagykőrös: 1851-től 1860-ig a város gimnáziumában tanított magyart és latint. A tanári

munka sok idejét lefoglalta, még a tankönyveket is maga írta. A nagykőrösi évek alatt
születtek meg a költő nevezetes balladái, köztük az V. László, a Szondi két apródja és az
Ágnes asszony is. Emellett – bár Arany az epikus alkotásait becsülte többre – jelentős lírai
műveket is írt, így a Családi kör, a Letészem a lantot és a Kertben című verseit.
b) Debrecen: Itt tanult, 1833 őszén került a debreceni kollégiumba. A tandíj megfizetése
komoly gondot jelentett családjának, ezért egy időre abba is hagyta a tanulmányait. (1834-ben
Kisújszállásra ment tanítani), majd 1835-ben ismét visszatért Debrecenbe. A tanulás mellett
magántanítványokat vállalt, hogy szűkös anyagi helyzetén javítson. Kisebb szerepeket is
eljátszott a színtársulatban, kitűnő hangja miatt az énekkar tagja lett. 1836-ban végleg
otthagyta a kollégiumot.
c) Egyéni megoldás.
Arad: 1848-ban, a forradalom győzelme után egy ideig Aradon volt nemzetőr, és a Nép
Barátja című lapot szerkesztette.
Geszt: A világosi fegyverletétel után Arany János bujdosni kényszerült, lakását, jegyzői
állását is elvesztette. Nehéz helyzete miatt fél évig Geszten, a Tisza családnál volt házitanító
(1851).
Kisújszállás: A Debreceni Kollégiumban a tandíj megfizetése komoly gondot jelentett a

családnak, ezért egy időre abba is hagyta a tanulmányait. 1834-ben Kisújszállásra ment
tanítani, majd egy év múlva ismét visszatért Debrecenbe.
Nagyszalonta: Itt született 1817. március 2-án, itt nevelkedett, 1823-tól 1833-ig a
nagyszalontai iskolában tanult. Később tanítói feladatokat is vállalt, majd 1840-ben „kis
nótárius” (aljegyző) lett. Itt nősült meg, gyermekei is itt születtek, 1848-ig Nagyszalontán élt.
3. Írd a meghatározások alá a műfajok nevét, és mindegyikhez írj egy-egy címet Arany János
versei közül! Egészítsd ki két-két újabb ismertetőjeggyel a műfaji meghatározásokat!
Fájdalmat, csalódást, gyászt megéneklő, Verses kisepikai műfaj, amely lírai és drámai
bánatos hangulatú lírai költemény. elemeket is tartalmaz. Előadásmódja
szaggatott, szűkszavú.
elégia ballada
Cím: Epilógus Cím: Szondi két apródja
(A walesi bárdok, V. László,
Ágnes asszony)
Ismertetőjegyek: Ismertetőjegyek:
Fuvolakísérettel előadott gyászdalt, de harcra A történet gyakran tragikusan végződik.
buzdító éneket is jelentett. A sűrített cselekmény a szereplők
18
19
Később az emlékezés, a fájdalom, az elmúlás párbeszédéből és az elbeszélői szövegből

szomorú hangvételű lírai kifejezése lett. bontakozik ki.
Szerzője szerint megkülönböztetünk
népballadát és műballadát.
A műfaj felismerése, cím írása 1-1 pont, további ismertetőjegyekért 2 pont, összesen a két
műfajra 4+4=8 pont
4. Készítsd el Arany János A fülemile című művének szerkezeti vázlatát!
I. Előkészítés: Hajdanában a Tiszaháton élt egy Péter és egy Pál nevű gazda.
II. Bonyodalom: Leszállt egy fülemüle a „közös” ágra.
III. A cselekmény kibontakozása: Péter és Pál összeveszett.
IV. Tetőpont: A két gazda elment a bíróhoz.
V. Megoldás: A bíró döntése.
Minden cselekményelem 2-2 pont, összesen 10 pont
5. Válassz ki a fejezetben megismert Arany-versek közül egyet! Írj a műről néhány fontos
ismertetőjegyet! (Ne A fülemile című elbeszélő költeményt válaszd, hisz a 4. feladatban már
részletesen írtál a műről!)
Egyéni megoldás
Összesen 6 pont

Egyéni pontozás.
Évközi szövegértés
Jókai rövid életrajza Szinnyei József, Mikszáth Kálmán és Nagy Miklós
alapján (részlet)
A, B változat
A kis Jókay Móric zárt burokban, szülei oltalmában sok szeretettel körülvéve,
csodagyereknek titulálva nőtt fel. Iskoláit Rév-Komáromban, Pozsonyban végezte. 12 éves
volt, mikor édesapja, Ásvay Jókay József meghalt, az eset ágynak döntötte, csak testvére,
Eszter ápolása hozta vissza az életbe.
Komáromban folytatta tanulmányait, már tökéletesen tudott németül, a latin és a görög
tankönyveket is forgatta a jeles diák. 1841-ben Pápára került, távol a családias közegtől, itt
ismerkedett meg Petőfivel, barátságuk azonban csak a kecskeméti években alakult ki. Az
irodalom szeretete itt kerítette végzetesen hatalmába, a szerény fiú megnyílt társai előtt, az
irodalmi képző-társulatban gyakran olvasta fel műveit, megismerve mások tehetségét is.
Móric egészsége nem osztozott a szellemiek erősödésében, szervezete annyira legyengült,
hogy a következő tanévben anyja Kecskemétre küldte jogot tanulni. […] Jogi tanulmányai
után jurátusként tevékenykedett, de inkább Pestre vágyott Petőfi közelébe, aki akkor már
ünnepelt költő volt. […] Az irodalomban ekkor már teljesen elmerült, ügyvédi pályára
19
20
álmában sem gondolt. Az Életképek című lapot Jókai mellett Petőfi, Arany, Tompa, az
irodalom örök nagymesterei szerkesztették. […]
Az 1848-as év Jókainak az elismerést és a küzdelmet hozta. A politikához igazán sohasem
értett sokat, mégis zsenialitásával ezen a területen is hasznot hozott az országnak. A
forradalom tizenkét pontját ötször is felolvasta 1848. március 15-én, a Nemzeti Színházban
lélekjelenléte csendesített le a zajos tömeget, a szabadságharc eseményein tevékenyen részt
vett, és majdan a bujdosásban is. Jókay Móricként született, nevének y-ját a forradalomban
hagyta el, keresztnevének végét Petőfi unszolására rövidítette le, a szabadságharc után egy új,
ünnepelt Jókai Mór lépett fel, aki felnőtté vált 1848 végére, de megmaradt ugyanannak a
szelíd, bölcs embernek, aki addig volt.
A kisgyermekes Laborfalvy Rózával kötött házassága megrontotta a viszonyt közötte és
édesanyja, valamint Petőfi között. A színésznő szerepe Jókai életében ambivalensnek
mutatkozott, a szelíd emberre az erős szerelmes asszony sok terhet rakott, viszont
akaraterejével sok bajból kivonta.
Az Életképekből kilépve Jókai felvállalta a Pesti Hírlap szerkesztését, Debrecenbe
menekülve az Esti Lapok adta megélhetését.
Az irodalom háttérbe szorult, a politika visszhangzott az országban. Jókai politikus lett, de
ezt nem hajlama, hanem inkább az ország helyzete idézte elő, mindig azzal szolgált, amivel
hazája hasznára lehetett. Felesége ügyessége miatt keveset bujdosott, utazott Szegedre,
Aradra, majd a kietlen Tardonán húzódott meg. Élete ennek ellenére veszélyben volt, a halálra
ítéltek listáján szerepelt, de az irodalom alakjaival szemben a kormány kíméletesebb volt, így
megmenekült. 1850-tól munkái megjelentek, igaz, Sajó álnév alatt. Lapszerkesztésre
engedélyt nem kapott, csellel vezette a Délibábot, de nagyrészt a Vasárnapi újság hasábjain
szerepelt.
A humor egész pályafutásán keresztül megkímélte az összeomlástól, 1856-ban
megalapította első humorisztikus lapját a Nagy Tükör képes folyóiratot, az Üstökös előfutárát,
mely 1858-ban indult. […] Munkatársa volt a Magyar Sajtónak, majd politikai napilapot
alapított, a Hont. A szerkesztőt a cenzúra bevádolta, börtönbe csukatta, de saját
elbeszéléseiből is az tűnik ki, hogy a fogságban arany életet élt, nemcsak bejártak hozzá, de ő
is kijárt a kaszárnyából, és végre hagyták nyugodtan dolgozni a termékeny írót. Egy évig tartó
fogsága egy hónapra redukálódott, jókedve, igazmondása a régi maradt. A Hon összeolvadt az
Ellenőrrel, Nemzet címmel szolgálta Tisza kormányát. […]
Egész életében termékeny volt, károgó madarak várták, hogy múzsája egyszer csak
elhagyja, de a kezdeti szárnypróbálgatások után diadalma töretlen volt. Rendszerint
reggelenként dolgozott, munkabírását bárki megirigyelhetné. […] Nagy munkakedvvel
távozott álmában 1904. május 5-én.
(Forrás: http://www.inaplo.hu/_inlog/log-szerzo/jokai_mor/1oldal.html)
1. Húzd alá a szöveg alapján, mit jelentenek a következő szavak!
jurátus: író, joggyakornok, lapszerkesztő, dramaturg

redukálódik: megállapodik, csökken, tájékozódik, bekövetkezik
ambivalens: osztható, növekedő, párosítható, kétértelmű
Minden jó aláhúzás 1-1 pont, összesen 3 pont
2. Keresd ki a szövegből és írd le, Jókai életének mely eseményei köthetők a következő
városokhoz! (Egy-egy városhoz több elemet is lejegyezhetsz.)
Kecskemét: Jogi tanulmányokat folytatott, itt kötött barátságot Petőfivel.

Pozsony: Itt is tanult.
20
21
Pápa: 1841-től itt folytatta a tanulmányait. Itt ismerkedett meg Petőfivel.

Debrecen: Ide menekült, az Esti Lapokat szerkesztette a városban, ez a munka adta a
megélhetését.
3. Mely városokban tanult Jókai? Satírozd be ceruzával a helyes válasz betűjelét!
A Debrecen, Révkomárom, Szeged C Tardona, Kecskemét, Komárom

B Kecskemét, Pápa, Pozsony D Szeged, Arad, Révkomárom
Összesen 1 pont
4. Értelmezd a következő megállapítást az olvasottaknak megfelelően: „Móric egészsége nem

osztozott a szellemiek erősödésében”!
Például: a Pápán töltött évek alatt is betegeskedett, sokat bajlódott az egészségével; noha
jeleskedett a tanulásban, az irodalmi önképzőkörnek (képzőtársulatnak) is tagja volt,
írt, és sokat olvasott. (Apja halála is beteggé tette, ágynak döntötte, csak testvére ápolása
mentette meg az életét; a komáromi iskolaévek alatt már tökéletesen tudott németül, a latin és
a görög tankönyveket is forgatta.)
A válasz 2 pontot ér
5. Magyarázd meg, miért tekinthető ambivalensnek Laborfalvy Róza hatása Jókaira!
Terhelte is, segítette is, sok bajból kihúzta: sok terhet rakott rá, de például a
szabadságharc bukása után segítette a menekülésben, közbenjárásának köszönhetően
keveset kellett Jókainak bujdosnia.
6. Írd le, mely folyóiratokra, lapokra igazak a következő megállapítások!
a) Képes folyóirat, Jókai első humorisztikus lapja. Nagy Tükör

b) A humor nem állt messze tőle, a Nagy Tükör „utódja” volt. Üstökös
c) Összeolvadt az Ellenőrrel, és Nemzet néven szolgálta a kormányt. Hon
d) Debrecenben Jókai ennek a lapnak köszönhette a megélhetését. Esti Lapok
e) Petőfi, Arany és Tompa is a szerkesztői voltak. Életképek
f) Jókai engedély nélkül vezette ezt a lapot. Délibáb
7. Válaszolj a következő kérdésekre!
a) Mennyi ideig volt az író fogságban? Egy hónapig.

1 pont
b) Milyen tények bizonyítják, hogy Komáromban már kiemelkedett tudásával az ifjú Jókai?
Már tökéletesen tudott németül, a latin és a görög tankönyveket is forgatta.
2 pont
c) Miért romlott meg a viszony Jókai és Petőfi között?
Jókainak a kisgyermekes Laborfalvy Rózával kötött házassága miatt.
1 pont
d) Hogyan, kik által lett a Jókay Móric névből Jókai Mór?
21
22
Családneve (Jókay) y-ját a forradalomban maga hagyta el: így Jókayból Jókai lett;
keresztnevének végét Petőfi unszolására rövidítette le: a Móricból Mór lett.
2 pont
e) Jellemezd az író munkabírását, alkotói módszerét! (Legalább három dolgot említs!)
1. rendszerint reggelenként dolgozott; 2. nagy munkabírású volt, munkabírását bárki
megirigyelhetné; 3. termékeny író volt (sok művet írt)
3 pont
Összesen 9 pont
8. Hogyan követték egymást az események? Karikázd be a helyes sorrend számát!
a) Tardonán húzódott meg. b) Házasságot kötött.

c) Barátságot kötött Petőfivel. d) A Magyar Sajtó munkatársa volt.
e) Az irodalmi képző-társulatban gyakran olvasta fel műveit.
1. c) – e) – b) – d) – a) 2. c) – e) – b) – a) – d) 3. e) – c) – b) – a) – d)
Összesen: 30 pont
A nemzet mesemondója: Jókai Mór

A, B változat
1. Igazak-e (I) vagy hamisak (H) az állítások? Satírozd be ceruzával a megfelelő betűt!
(Csak akkor fogadd el az állítást, ha minden eleme igaz!)
I H Jókai Mór 1823-ban született Komáromban, és hetvenkilenc éves korában hunyt el

Budapesten.
I H Komáromban kezdte meg az iskoláit, majd Pápán és Kecskeméten is tanult.
I H Első regénye, az Ünnepnapok sikere után végleg eldöntötte, hogy író lesz.
I H 1848. március 15-én a forradalmi ifjúság egyik vezére lett.
I H A forradalmi nap estéjén ismerte meg Laborfalvi Rózát, akit később feleségül is vett.
I H A szabadságharc leverése után a Bükk hegységben, majd a borsodi Tardonán bujdosott.
Minden jó jelölés 1-1 pont, összesen 6 pont
2. Válaszolj a kérdésekre A kőszívű ember fiai című regény ismeretében!
a) Melyik évben jelent meg a mű? A regény 1869-ben jelent meg. 1 pont
22
23
b) Mikor játszódik (mely években, milyen események idején) a regény cselekménye?

A regény cselekménye döntően az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején
játszódik.
2 pont
c) Írj egy példát arra, amikor az író megszakítja a történetet egy-egy jelenet feszültségekkel
teli csúcspontján, és hirtelen egy másik cselekményszállal folytatja!
Ez történik akkor is, amikor Leonin kimenti Ödönt a jég alól. Nem tudjuk meg, hogyan
gyógyul fel, mert hirtelen Bécsben találjuk magunkat.
2 pont
d) Sorold fel a regény helyszínei közül három település nevét, és mindegyikhez fűzz két-két
jellemző adatot, eseményt, tényt stb. az olvasottak alapján!
 Nemesdomb: a Körös-vidéki birtok központja, itt él Baradlay Kazimir a feleségével
együtt. Itt végrendelkezik, itt hal meg a kőszívű ember. A szabadságharc idején
kórházat rendeznek be a kastélyban.
 Bécs: a Habsburg Birodalom fővárosa, Ödön, Jenő és a Plankenhorsték is itt élnek. A
Plankenhorst-házban fontos szereplők találkoznak, és fontos események történnek. A
város lesz a helyszíne a március 13-i népmozgalomnak is.
 Szentpétervár: Ödön állomáshelye, az Orosz Birodalom fővárosa. Itt értesül Ödön –
édesanyja leveléből – apja haláláról.
9 pont
A válasz összesen 14 pontot ér
3. Értelmezd a romantikus hősi regény műfaját!
Nagyobb terjedelmű mű, amely bonyolult eseménysort, többnyire hosszabb időt felölelő
történetet ábrázol. A cselekményben fontos szerepet kapnak a sokszínű, izgalmakban
bővelkedő kalandok. Általában egy jelentős történelmi eseményt vagy időszakot idéz
meg. A regénytípusra a fő- és mellékszereplők nagy száma a jellemző. Az egymással
szemben álló jó és rossz emberek különleges helyzetekben kiemelkedő cselekedeteket
hajtanak végre.
Megjegyzés: nem kell ilyen részletesen megadni a definíciót, de 4 ismertetőjegy szerepeljen
benne.
4. Milyen sorsot, karriert szánt a haldokló Baradlay Kazimir a fiainak? Írj a nevek mellé két-
két jellemző megállapítást!
a) Végrendelkezése Ödönről: Diplomata legyen. Maradjon a szentpétervári udvarnál.

Soha többé nem találkozhat a szeretett lánnyal (Arankával). Neki kell átvennie a
„kormányrudat”.
b) Richárdról: Katonai pályán érvényesüljön. Bécsben szolgálja az uralkodót, még egy
évig maradjon a királyi testőrségnél. Soha nem nősülhet meg. Az a feladata, hogy a
testvéreit emelje.
c) Jenőről: Főhivatalnok legyen. Mostohán bánjon vele az édesanyja, noha ő volt az apja
kedvence.
23
24
Megjegyzés: nem kell ilyen részletesen megadni a választ, de 2-2 ismertetőjegy szerepeljen
benne.
5. A regény mely szereplőire ismersz az idézetekből? Írd a nevüket a vonalra!
a) „nyúlánk, gyönge termetű fiú volt; sima, gyermeteg arc, elkényszeredett nyájassággal
vonásain, fejét nem büszkeségből, de az orrára csíptetett szemüveg miatt tartotta magasra”
Baradlay Jenő
b) „Én lelkipásztor vagyok egy alföldi helységben, ahol némi viszálkodásaim voltak a
földesúrral. Tetszik tudni, ő nagy oligarcha volt, én pedig egy kicsit kuruc legény.”
Lánghy Bertalan (lelkész)
c) „Hatvanesztendős volt már a legény, még mindig közlegény, és még mindig legény. […]
lóháton járta meg Párizst, Nápolyt és Moszkovát.”
Pál úr (tisztiszolga)
d) „még maga is igényeket tart a világhoz, nem több harminchat esztendősnél, s […] még
szép asszony is. […] baronesse-nek címezték, mert ő annak született.”
Plankenhorst Antoinette (bécsi úrhölgy)
6. Jegyezz le az alábbi szereplőknek egy-egy belső tulajdonságát, és indokold is meg azokat

tetteikkel, szavaikkal! (Az indoklásodban legalább két-két jellemző esemény, tény stb.
szerepeljen!)
Baradlay Kazimirné tulajdonsága: erős akaratú, elszánt, céltudatos

Indokaim: Szembeszáll férje végrendeletével, és mindent megtesz azért, hogy fiait
hazahívja, és a szabadságharc ügye mellé állítsa. Bécsben Richárdot gyümölcskofának
öltözve keresi fel.
Plankenhorst Alfonsine tulajdonsága: démonian gonosz
Indokaim: Gyermekét eltaszítja magától; Palvitz Ottó halála után az a célja, hogy a
Baradlay-fivéreket (különösen a Palvitzot párbajban megölő Richárdot) halva lássa.
Liedenwall Edit tulajdonsága: leleményes, ravasz
Indokaim: Miután apácának adták, és találkozón volt a Plankenhorst-házban, azt tetette,
hogy alszik; így kihallgatta soror Remigiát. Palvitz Ottónak is valótlan állított Baradlay
Richárd útvonaláról, így a huszárok el tudták hagyni Bécset.
Minden információ 1-1 pont, összesen 6 pont
7. Számozással állítsd sorba a regény eseményeit!
7. Baradlayné elmondja Alfonsine-nak, hogy Jenő halt meg Ödön helyett.

2. Baradlay Ödön és Lánghy Aranka „váratlan” kézfogója.
3. Bécsben kitör a forradalom.
6. Haynau megkegyelmez Richárdnak.
1. Baradlayné megesküszik férje halálos ágyánál, hogy mindenben a végrendelettel
ellenkezőleg cselekszik.
5. Palvitz Ottó arra kéri Richárdot, kutassa fel a kisfiát.
4. Baradlayné hazahívja és otthon tartja Jenőt.
24
25
Összesen 7 pont
Megjegyzés: ha a teljes sorrend nem is jó, de egy elemnél jó az előtte és utána álló, akkor 1-1
pont adható rá.
8. Rendezz békítő tárgyalást a regény szereplői között! Ki kivel béküljön ki, miért
haragszanak egymásra?
a) Ramiroff Lenin béküljön ki Baradlay Ödönnel.

Azért haragszanak egymásra, mert Leonin fogságba vetette egykori barátját, aki utána
megszökött.
b) Liedenwall Edit béküljön ki Plankenhorst Antoinette-tel.
Azért haragszanak egymásra, mert az úrhölgy cselédsorban tartotta szegény rokonát, és a
lányt zárdába vitte, hogy megakadályozza a Richárddal való házasságát.
Alpontonként 2-2 pont, összesen 4 pont

Egyéni pontozás.
Mikszáth Kálmán, a magyar próza megújítója

A változat
települések Mikszáth Kálmán életéhez! (Úgy fogalmazd meg a válaszaidat, hogy
mindegyikben legalább két-két jellemző adat, esemény stb. legyen!)
Balassagyarmat, Budapest, Selmecbánya, Rimaszombat, Szeged, Kecskemét, Fogaras
a) Szklabonya: Itt született 1847. január 17-én. Tízéves koráig itt élt, boldog
gyermekkorának emlékei ide kötik.
b) Horpács: 1904-ben megvette a horpácsi birtokot, rajta egy szép udvarházzal. E vidék
csendje, nyugalma adott igazi otthont az írónak haláláig.
c) Balassagyarmat: Pestről a városba visszatérve elszegődött tiszteletbeli esküdtnek
Mauks Mátyás szolgabíró mellé. Itt ismerkedett meg Mauks Ilonával – főnöke lányával
–, akivel titokban kötötték össze az életüket.
Budapest: Győr után itt folytatta a jogi tanulmányait. 1881-től újra Pesten élt, és a Pesti
Hírlap munkatársa lett és maradt évtizedeken át. Közel húsz évig volt képviselő, a
Parlamentben töltötte ideje jelentős részét. Budapesten halt meg 1910. május 28-án.
Selmecbánya: Rimaszombat után itt tanult a gimnáziumban, az érettségit is itt tette le.
Rimaszombat: Iskoláit itt kezdte meg, majd Selmecbányán folytatta.
Szeged: A kilátástalan helyzetből a kiutat a Szegedi Napló ajánlata jelentette az író
számára 1878-ban. Meghatározó volt Mikszáth életében az itt eltöltött három esztendő.
25
26
Kecskemét: téves bejegyzés

Fogaras: A Parlamentben közel húsz évig képviselte a fogarasi területet.
2. Jegyezz le a novella műfajáról, műfaji sajátosságairól legalább négy ismertetőjegyet!

1. Cselekménye általában egy eseménysorra épül.
2. Középpontjában valamilyen konfliktus (összecsapás, összeütközés) áll.
3. A cselekmény egyenletesen halad a tetőpontig, és legtöbbször meglepő, csattanószerű
fordulattal zárul.
4. Általában kevés szereplője van.
(5. A cselekménye rövid idő alatt játszódik.)
Összesen 4 pont
3. Érvelj A Balóthy-domínium című mű ismeretében amellett, hogy az alkotás műfaja

karcolat! (Mutasd be, miként van jelen a műfaj legalább három ismertetőjegye az adott
műben!)
A műfaj ismertetőjegye Megvalósulása a műben

Egyetlen problémát A probléma egy nemesi család (Balóthy család)
(jelenséget, élethelyzetet, elszegényedése, dzsentrivé válásuk.
jellemet) mutat be.
Kritika, bíráló szándék. Az irónia és a humor mögött is érződik az elbeszélő
kritikája az ősi birtokot elherdáló nemesek felé.
Csattanószerű lezárás. A nagyapa szavai sem tudják feledtetni a hajdan

volt négyezer holdas földbirtok végső pusztulását.
(„Látod, látod, neked is jutott még az ősök földjéből
pazarolnivaló.”)
Összesen 6 pont
4. Készítsd el A néhai bárány című novella szerkezeti vázlatát!
I. Előkészítés: Közeleg a vihar, nagy a riadalom Bodokon.

II. Bonyodalom: Eltűnik a láda, rajta a báránykával.
III. A cselekmény kibontakozása: Balóék keresik az eltűnt vagyonkájukat; Sós Pál uram
egyre gyanúsabbá válik.
IV. Tetőpont: Baló Boriska találkozik Sós Pál urammal.
V. Megoldás: A hamis eskü közben lecsúszik a ködmön Sós Pál válláról, a tolvaj
lelepleződik.
A cselekményelemek 2-2 pont, a cselekmény kibontakozása 4 pont, összesen 12 pont
5. Melyik szereplő írhatta a következő sorokat? Jegyezd le a mű címét is! Az egyik levélpapírt
üresen hagytunk, erre te írj levelet, feladványt! (Ennek a műnek is írd le a címét és a levél
feladójának a nevét!)
Először nem akartam elhinni, hogy Egyéni megoldás.

az esernyő isteni eredetű. De
mégiscsak az én imámra érkezett!
Azóta semmiben sem szűkölködünk
Glogován. Veronkám is igen 26
szemrevaló leánnyá cseperedett.
27
Bélyi János
2 pont 4 pont
Összesen 6 pont
6. Írj a Szent Péter esernyője című regény részeihez kapcsolódóan két-két eseményt!
Egyéni megoldás. Lásd még tk. 176. o. 4. megoldását.
Első rész; A legenda: Billeghi Máté átadta Veronkát a testvérének, Bélyi Jánosnak.
A kislány nem ázott meg, megvédte a kopott, piros ernyő.
Második rész; Megismerjük Gregorics Pál életének történetét. Gregorics Pál

próbálkozásai – a hivatal, a kapcsolatok és a házasság terén. Gregorics Pál halála és
végrendelete.
Harmadik rész; A nyomok: Wibra György felkeresi Müncznét, és az esernyő iránt

érdeklődik, majd a padláson is keresi a piros ernyőt. Wibra György és Müncz Móric
találkozása, beszélgetésük. Veronka lovai megijedtek a szélmalomtól. Wibra György és
Veronka találkozása.
Negyedik rész; A bábaszéki intelligencia: Vacsora Mravucsánéknál. Wibra György

megtudja, hol van a régóta keresett esernyő.
Ötödik rész; A harmadik ördög: : Sztolarik meghozza a gyűrűket, felvilágosítja Gyurit az

esernyő új nyeléről. Veronka eltűnik, a lány keresése, a fiatalok kibékülése, esküvő
Glogován.
Összesen 10 pont
7. Hely van a feladatlapban, adhatunk pluszfeladatot, például:

Igazak-e (I) vagy hamisak (H) a Szent Péter esernyője című regényről szóló állítások?
H A regény helyszínei Erdélyben, Nagyszalonta környékén találhatóak.

I A történet két cselekményszálon fut: az egyik a glogovai pap és Veronka, a másik
Gregorics Pál és törvénytelen fia, Wibra Gyuri története.
I Az esernyőnek csodatévő erőt tulajdonítottak, mindenki azt kívánta, hogy a „szent
vászongombával” kísérjék el utolsó útjára.
H Gregorics minden vagyonát arannyá tette, és azt az esernyő nyelébe rejtette.
Összesen 4 pont
Összesen: 44 + 4 pont
Mikszáth Kálmán, a magyar próza megújítója

B változat
27
28
települések Mikszáth Kálmán életéhez! (Úgy fogalmazd meg a válaszaidat, hogy
mindegyikben legalább két-két jellemző adat, esemény stb. legyen!)
Horpács, Selmecbánya, Szklabonya, Rimaszombat, Szeged, Kecskemét, Fogaras
a) Balassagyarmat: Mikszáth Pestről visszatérve elszegődött tiszteletbeli esküdtnek
Mauks Mátyás szolgabíró mellé. Itt ismerkedett meg Mauks Ilonával – főnöke lányával
–, akivel titokban kötötték össze az életüket.
b) Budapest: Győr után itt folytatta a jogi tanulmányait. 1881-től újra Pesten élt, és a
Pesti Hírlap munkatársa lett és maradt évtizedeken át. Közel húsz évig volt képviselő, a
Parlamentben töltötte ideje jelentős részét. Budapesten halt meg 1910. május 28-án.
c) Horpács: 1904-ben megvette a horpácsi birtokot, rajta egy szép udvarházzal. E vidék
csendje, nyugalma adott igazi otthont az írónak haláláig.
Selmecbánya: Rimaszombat után itt tanult a gimnáziumban, az érettségit is itt tette le.
Szklabonya: Itt született 1847. január 17-én. Tízéves koráig itt élt, boldog
gyermekkorának emlékei ide kötik.
Rimaszombat: Iskoláit itt kezdte meg, majd Selmecbányán folytatta.
Szeged: A kilátástalan helyzetből a kiutat a Szegedi Napló ajánlata jelentette az író
számára 1878-ban. Meghatározó volt Mikszáth életében az itt eltöltött három esztendő.
Kecskemét: téves bejegyzés
Fogaras: A Parlamentben közel húsz évig képviselte a fogarasi területet.
2. Jegyezz le a karcolat műfajáról, műfaji sajátosságairól legalább négy ismertetőjegyet!

1. Egyetlen problémát (jelenséget, élethelyzetet, jellemet) mutat be.
2. Rövid kisepikai műfaj.
3. Bíráló szándék, kritika jellemzi.
4. Szellemes írás, a humor jellemzi.
(5. Csattanószerű lezárás jellemzi.)
(6. Általában megtörtént eseményekből ragad ki egy-egy epizódot, virágzását a modern
sajtó (napi- és hetilapok, irodalmi folyóiratok) elterjedésének köszöntheti.)
Összesen 4 pont
3. Érvelj A néhai bárány című mű ismeretében amellett, hogy az alkotás műfaja novella!
(Mutasd be, miként van jelen a műfaj legalább három ismertetőjegye az adott műben!)
A műfaj ismertetőjegye Megvalósulása a műben

Cselekménye általában egy Az eltűnt láda és a bárányka megkeresésére
eseménysorra épül. épül az eseménysor.
A cselekmény egyenletesen A láda és a bárányka keresése, majd úgy

halad a tetőpontig, és tudódnak ki az események, hogy eskü közben
legtöbbször meglepő, lecsúszik a ködmön Sós Pál válláról.
csattanószerű fordulattal zárul.
Általában kevés szereplője van. Baló Mihály, Baló Ágnes, Baló Borcsa, Sós
Pál (és néhány mellékszereplő).
Összes
en 6 pont
28
29
4. Készítsd el A néhai bárány című novella szerkezeti vázlatát!

Lásd az A változat 4. feladatát.
A cselekményelemek 2-2 pont, a cselekmény kibontakozása 4 pont, összesen 12 pont
5. Melyik szereplő írhatta a következő sorokat? Jegyezd le a mű címét is! Az egyik levélpapírt
üresen hagytunk, erre te írj levelet, feladványt! (Ennek a műnek is írd le a címét és a levél
feladójának a nevét!)
A nővérem még mindig az ágyat Egyéni megoldás.

nyomja, édesapám sem járt
eredménnyel. Azóta már tudjuk, ki a
bűnös, a szemem láttára derült ki az
igazság. De szegény Cukrimat már
senki sem hozhatja vissza.
Baló Boriska (Borcsa)

2 pont 4 pont
Összesen 6 pont
6. Írj a Szent Péter esernyője című regény részeihez kapcsolódóan két-két eseményt!
Lásd az A változat 6. feladatát.
Összesen 10 pont
7. Hely van a feladatlapban, adhatunk pluszfeladatot, például:

Igazak-e (I) vagy hamisak (H) a Szent Péter esernyője című regényről szóló állítások?
H Wibra Gyuriból híres orvos lett, megyei urak keresték a kegyeit.

I Gregorics Pál egész életében azt kívánta, hogy elfogadják az emberek.
I Szent Pétertől Gyuri azt a tanácsot kapta, hogy vegye feleségül Veronkát.
H A régi fanyelű esernyőnek később új, ezüst nyelet csináltattak a glogovaiak.
Összesen 4 pont
Összesen: 44 + 4 pont
Kamaszokról kamaszoknak
A, B változat
1. Párosítsd az alkotót a művével! Írd a címek elé az alkotó neve melletti betűjelet! Jegyezd le
a cím után az alkotás műfaját (regény, novella, elbeszélés) is!
Louis Sachar: A Gyurkovics Tibor: B Tasnádi István: C
Vámos Miklós: D Janikovszky Éva: E JulesVerne: F
29
30
E A tükör előtt: elbeszélés

D Pofon: novella
C A kőmajmok háza: regény
A Laura titkos társasága: regény
F Kétévi vakáció: regény
B Tükröm, tükröm, mondd meg nékem: novella
A szerző-mű párosítása 1-1 pont, a műfaj megnevezése 1-1 pont, összesen 12 pont
2. Melyik műből valók az alábbi részletek? Írd le az alkotás címét, majd jegyezz le
mindegyikről egy-egy igaz állítást! (Legalább öt szóból álljanak a mondatok!)
„Az idén a nyakam megnyúlt, a „A fiúk bevették focizni. Igaz, csak

fejem meg összement. Fantasztikus. azért, mert páratlanul voltak, de ez
Csak tudnám, mitől van ez. Ha akkor sem fordult elő hónapok óta.
legalább a hajam göndör volna, de Általában a bérház lépcsőjéről nézte
semmilyen.” a ráccsal körülvett betonpályát.”
A
tükör előtt A kőmajmok háza
Az igaz állítás egyéni megoldás.
„Kisfiú a fejét ingatta. Végiggondolta „A szavazatok többsége dönt. A

már. Ha ő nekiiramodik, a Nagyfiú közösségnek tizennégy tagja van, az lesz
utoléri, és még sokkal jobban megveri. tehát az új kormányzó, akire legalább
Vagy máskor találkoznak, és akkor veri nyolcan szavaznak.”
meg.”
Pofon Kétévi vakáció

A cím felismerése 1-1 pont, az igaz állítás 2-2 pont, összesen 12 pont
3. Ismerd fel, melyik alkotásra jellemzőek a megállapítások! Írd le a mű címét!

a) A fegyelmezettség, a rend és a szervezettség legyen jellemző ránk a legnehezebb
helyzetekben is! Kétévi vakáció
b) Féltékenység, összeveszések, majd nagy kibékülések mindig is voltak az osztályban.
Főleg akkor, ha még titkos szervezkedések is folytak. Laura titkos társasága
c) A szülők hosszasan beszélgettek lányuk viselkedése miatt. Az édesapa attól félt, hogy Nita
„beleszédül” saját szépségébe. Tükröm, tükröm, mondd meg nékem
Összesen 3 pont
4. Rendezz békítő tárgyalást a fejezetben megismert művek szereplői között! Ki kivel

béküljön ki, miért haragszanak egymásra?
a) A Kisfiú béküljön ki a Nagyfiúval.
Azért haragszanak egymásra, mert a Nagyfiú az iskola előtt agyba-főbe verte a Kisfiút.
b) Doniphan béküljön ki Briant-tel.
Azért haragszanak egymásra, illetve Doniphan azért haragszik Briant-ra, mert Briant
több szavazatot kapott, így egy évre ő lett a Chairman-sziget kormányzója.
A nevek 0,5-0,5 pont, a harag okának megnevezése 1-1 pont, összesen 3 pont
30
31

Akár ez is lehet: Válassz egyet a művekből megismert szereplők közül!
a) Fogalmazd meg az olvasottak alapján, milyen kérdések, problémák foglalkoztatják őt!
b) Adj neki tanácsokat, mit tegyen azért, hogy gondjai megoldódjanak!
A személy: ____________________________
Fő problémái: ___________________________________________________________
_______________________________________________________________________
Tanácsaim: ___________________________________________________________
____________________________________________________________________
Összesen 5 pont
Összesen: 31 + 5
Év végi felmérés
A változat
1. Ha helyes sorrendbe teszed a betűket, a tanév során megismert két műnek, egy balladának
és egy regénynek a címét kapod. Jegyezd le őket, majd írj róluk három-három ismertetőjegyet
– mondatba foglalva!
KÉT APRÓJA DDINOSZ: Szondi két apródja
Az ismertetőjegyek egyéni megoldás.
VEREMSZÍBŰ A KŐFIAI: A kőszívű ember fiai
A címek 1-1 pont, az ismertetőjegyek 1-1 pont, összesen 8 pont
2. Egészítsd ki a táblázatot! Helyezd el az alábbi műveket a keletkezési idejük szerint! (Csak a

számot írd le!) Jelöld a műfajt is!
1. Balassi Bálint: Egy katonaének, 2. Petőfi Sándor: Szeptember végén, 3. Vörösmarty

Mihály: Szózat, 4. Janus Pannonius: Pannónia dicsérete, 5. Vámos Miklós: Pofon, 6.
Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez, 7. Tasnádi István: A kőmajmok háza, 8. Molière: A
fösvény, 9. Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője
Időszak Jelölés, műfaj

A 15. század második fele 4. epigramma
A 16. század második fele 1. vitézi ének
A 17. század második fele 8. komédia
A 19. század első fele 2. elégia, 3. (hazafias) óda, 6. elégia
A 19. század második fele 9. regény
A 20. század első fele 5. novella
31
32
A 21. század első fele 7. regény
A számok jó elhelyezése 1-1 pont, a mű műfajának a felismerése 1-1 pont, összesen 18 pont

a) ismétlés, túlzás, ellentét, metafora, párhuzam, megszólítás, felkiáltás
A kakukktojás: a metafora, mert a metafora szókép,
a többi nyelvi alakzat.
b) Szondi két apródja, A fülemile, Epilógus, Szeptember végén, Toldi

A kakukktojás: a Szeptember végén, mert a vers Petőfi Sándor alkotása,
a többi Arany János műve.
c) Liedenwall Edit, Baradlay Kazimir, Wibra György, Plankenhorst Alfonsine

A kakukktojás: Wibra György, mert ő a Szent Péter esernyője című regény szereplője,
a többi A kőszívű ember fia című alkotásé.
Összesen 9 pont
4. Értelmezd a következő fogalmakat!

Komédia: (vígjáték): a dráma műnemébe tartozó műfaj. Fő elemei a félreértés, a
személycsere, a meglepetés, a nyelvi komikum. A helyzetek és jellemek formálásával az
emberi gyarlóságok nevetséges színben tűnnek fel, és a konfliktusok szerencsésen
végződnek.
Elégia: fájdalmat, csalódást, gyászt meg éneklő, bánatos hangulatú lírai költemény.
Az ógörög irodalom első lírai műfajai közé tartozott. Fuvolakísérettel előadott gyászdalt,
de harcra buzdító éneket is jelentett. Később az emlékezés, a fájdalom, az elmúlás
szomorú hangvételű lírai kifejezése lett.
Elég három-három ismertetőjegy felsorolása. Összesen 6 pont
5. Milyen nyelvi alakzatra ismersz az idézetekben? Írd a számát a megfelelő helyre! (Egy-egy
idézethez több számot is írhatsz.) Jegyezd le a szerző nevét és a mű címét is!
1. párhuzam, 2. túlzás, 3. ismétlés, 4. ellentét, 5. felkiáltás, 6. felsorolás
Példa Nyelvi Szerző, cím

alakzat
„Elhull a virág, eliramlik az élet…” 1. Petőfi Sándor: Szeptember végén
„Vár állott, most kőhalom” 4. Kölcsey Ferenc: Himnusz
„Hej, mostan puszta ám igazán 5., 3. Petőfi Sándor: A puszta, télen

a puszta!”
„Holott sebesedik, öl, fog, 6. Balassi Bálint: Egy katonaének
32
33
vitézkedik, homlokán vér lecsordúl.”

„S az ember millióinak 2. Vörösmarty Mihály: Szózat
Szemében gyászköny űl.”
A számok jó beírása 1-1 pont, a szerző felismerése 1-1 pont, a cím beírása 1-1 pont, összesen
16 pont

(Egy-egy számot több helyre is írhatsz!)
Megszemélyesítések:3. Hasonlatok: 1., 6. Metaforák: 1., 2., 4., 5.
1. „Színeknek temploma, felbúgó orgona, 4. „Te a nagy világnak

A pláza mint mennyország” Legnagyobb gyémántja!”
2. „Mért nem jön a Szondi két dalnoka, mért? 5. „Az utaknak lese, kemény harcok helye
Bülbül-szavu rózsák két mennyei bokra?” tanuló oskolájok”
3. „Teli van a Duna, / Tán még ki is szalad.” 6. „Elfogyni lassan, mint a gyertyaszál”
Összesen 7 pont
Összesen: 61 pont
Év végi felmérés
B változat
1. Ha helyes sorrendbe teszed a betűket, a tanév során megismert két műnek, egy novellának
és egy regénynek a címét kapod. Jegyezd le őket, majd írj róluk három-három ismertetőjegyet
– mondatba foglalva!
HANÉI ÁBRÁNYA: A néhai bárány

SZÉP RETTEN ERESJENYŐ: Szent Péter esernyője

A címek 1-1 pont, az ismertetőjegyek 1-1 pont, összesen 8 pont
2. Egészítsd ki a táblázatot! Helyezd el az alábbi műveket a keletkezési idejük szerint! (Csak a

számot írd le!) Jelöld a műfajt is!
1. Vörösmarty Mihály: Szózat, 2. Arany János: Szondi két apródja, 3. Janus Pannonius:
Pannónia dicsérete, 4. Jókai Mór: A kőszívű ember fia, 5. Balassi Bálint: Egy katonaének, 6.
Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez, 7. Gyurkovics Tibor: Tükröm, tükröm, mondd meg
nékem, 8. Molière: A fösvény, 9. Tasnádi István: A kőmajmok háza
Időszak Jelölés, műfaj
33
34
A 15. század második fele 3. epigramma
A 16. század második fele 5. vitézi ének
A 17. század második fele 8. komédia
A 19. század első fele 1. (hazafias) óda, 6. elégia
A 19. század második fele 2. ballada, 4. regény
A 20. század első fele 7. novella
A 21. század első fele 9. regény
A számok jó elhelyezése 1-1 pont, a mű műfajának a felismerése 1-1 pont, összesen 18 pont
a) metonímia, megszemélyesítés, metafora, megszólítás, hasonlat

A kakukktojás: a megszólítás, mert a megszólítás nyelvi alakzat,
a többi szókép.
b) Nemzeti dal, A XIX. század költői, Szeptember végén, A fülemile, A puszta, télen
A kakukktojás: A fülemile, mert a vers Arany János alkotása,
a többi Petőfi Sándor műve.
c) Bélyi Veronka, Baradlay Kazimir, Wibra György, Gregorics Pál, Wibra Anna
A kakukktojás: Baradlay Kazimir, mert ő A kőszívű ember fia című regény szereplője,
a többi a Szent Péter esernyője című alkotásé.
Összesen 9 pont
4. Értelmezd a következő fogalmakat!

Epigramma: egyetlen fontos gondolatot, általános érvényű tanítást, bölcsességet, példát
megfogalmazó költemény. Jellemzője a rövidség és a tömörség. Két szerkezeti elemből
épül fel: egy előkészítő részből és egy csattanós lezárásból. Az előkészítő rész tárgya
lehet egy érzés, eszme, jelenség, személy stb., a lezáró rész pedig egy ehhez kapcsolódó
szellemes megállapítást fogalmaz meg.
Komédia: (vígjáték): a dráma műnemébe tartozó műfaj. Fő elemei a félreértés, a

személycsere, a meglepetés, a nyelvi komikum. A helyzetek és jellemek formálásával az
emberi gyarlóságok nevetséges színben tűnnek fel, és a konfliktusok szerencsésen
végződnek.
Elég három-három ismertetőjegy felsorolása. Összesen 6 pont
5. Milyen nyelvi alakzatra ismersz az idézetekben? Írd a számát a megfelelő helyre! (Egy-egy
idézethez több számot is írhatsz.) Jegyezd le a szerző nevét és a mű címét is!
1. párhuzam, 2. túlzás, 3. ismétlés, 4. ellentét, 5. felkiáltás, 6. felsorolás
34
35
Példa Nyelvi Szerző, cím

alakzat
„Vár állott, most kőhalom” 4. Kölcsey Ferenc: Himnusz
„Az párduckápákkal, fényes sisakokkal, 6. Balassi Bálint: Egy katonaének
forgókkal szép mindenik.”
„Elhull a virág, eliramlik az élet…” 1. Petőfi Sándor: Szeptember végén
„Hej, mostan puszta ám igazán a puszta!” 5., 3. Petőfi Sándor: A puszta, télen
„S az ember millióinak 2. Vörösmarty Mihály: Szózat
Szemében gyászköny űl.”
A számok jó beírása 1-1 pont, a szerző felismerése 1-1 pont, a cím beírása 1-1 pont, összesen
16 pont

(Egy-egy számot több helyre is írhatsz!)
Megszemélyesítések:1., 3., 6. Hasonlatok: 1. Metaforák: 2., 4., 5.
1. „Mint befagyott tenger, olyan a sík határ 4. „Te a nagy világnak

Alant röpül a nap, mint a fáradt madár” Legnagyobb gyémántja!”
2. „Mért nem jön a Szondi két dalnoka, mért? 5. „Az nagy széles mező, az szép liget,
Bülbül-szavu rózsák két mennyei bokra?” erdő, sétáló palotájok”
3. „Teli van a Duna, / Tán még ki is szalad.” 6. „Kedv s öröm röpkedtek”
Összesen 7 pont
Összesen: 61 pont
Év végi szövegértés
A, B változat
Mikszáth Kálmán: Milyen a magyar iparos?
Nem hiszem, hogy akadna ember a Szent István birodalmának területén, aki ne érdeklődnék
az iránt, hogy hol és miképp terem a szegedi bicska.
Hát azt bizony Sziráki uram csinálná – ha
csinálná. Őneki adatott meg az égiektől az a
különös talentum, hogy akár nyél, akár penge
dolgában túltegyen a földkerekség minden
bicskacsinálóján.
Van is becsülete az ő készítményének; aki
csak megfordul Szegeden, mind ellátogat az ő
boltjába, s úgy veszi onnan a halalakú bicskát,
mintha ingyen adnák; semmi árt nem tart érte
túlságosnak. Ajándékba valósággal nem
lehetne becsesebb tárgyat vinni ennél. Boldog, akinek ilyen jut. Még az unokáira is ráhagyja
35
36
testámentumban, s azok is megemlegetik, hogy: »Ni, a nagyapánk bicskája, mégpedig nem

bolondság, hanem valóságos Szirákitól való szegedi bicska.«
Hát azt hinné ezek után az ember, hogy ez a Sziráki bizonyosan valami nábob,1 akinek gyárai
vannak, s aki az egész világba szállítja méltó hírnevet szerzett iparcikkeit, akinek ügynökei
vannak Londonban, Párizsban, Amsterdamban, New Yorkban s mindenfelé.
Oh, dehogy, dehogy! Esze ágában sincsen Sziráki uramnak ilyen bolondság! Igaz, hogy ez így
lehetne, hanem hát ő bőven meg van elégedve azzal is, ha Szeged környékén az ő bicskáival
szelik a szalonnát az atyafiak. Már a hódmezővásárhelyi embertől szinte irigyli. Jó annak a
fanyelű bicska is.
Sziráki uram kevély arra, hogy az ő pengéje örökkévaló, s kivált arra büszke, ha szemtől
szembe megdicséri a komája, vagy a sógora, hogy »no, Sziráki uram, ez aztán bicska!«
Hanem világelterjedésre éppen nem gondol, az meg alkalmasint még csak az eszébe sem
fordult meg sohasem, hogy valami üzleti hasznot húzzon az ő renoméjából.
Történt ugyan nemrég, hogy egy londoni cég egyszerre tízezer darab bicsakot akart nála
megrendelni egy ügyvivője által, de Sziráki uram a szeme közé nevetett az ügyvivőnek.
– Tízezer bicska! Tegye az úr bolonddá az öregapját! Hiszen annyi bicskát talán nem is lehet
csinálni.
– De ha egyszer komolyan megrendelem.
Sziráki uram ötölt-hatolt, hímezett-hámozott. Nagyon kellemetlenül érintette ez a dolog.
– Hát tudja, kérem, az nagyon messze van ide (már t. i. hogy London van messze).
– Aztán kérem, mire való volna neki egyszerre tízezer bicska? (már t. i. a londoni cégnek).
Nem okos beszéd az ilyen... igaz is, nem is.
– De kérem, ha kételkedik, azonnal deponálom2 a pénzt a közjegyzőnél. Hát jó lesz ez? Mi?
Most aztán még nagyobb zavarba jött a híres iparos.
– No, ezt meg éppen nem akarom. Az lehetetlen. Hanem tudja mit, egy-két bicskát a maga
kedvéért szívesen csinálok az angliusnak prezentbe... Azt megteszem, hanem annyi
töméntelent... Ej, hát úgy nézek én ki, mint akit mindenre rá lehet venni? Hagyjanak nekem
békét...
Sziráki urammal igen nehéz boldogulni, ha egyszer megköti magát.
Némelykor alig van harminc-negyven kész bicska a boltjában, s mikor vevők jönnek, nem
ritkán esik meg, hogy nem találnak olyan formájú kést, aminőt keresnek; »most nincs az a
fajta készen«, ez a felelet.
– Mikor lesz? – kérdi a vevő.
– Hja, azt nem lehet tudni – feleli vállat vonva. – Most a mezei munka miatt nem
dolgozhatunk.
– Sziráki uram ugyanis mind elviszi ilyenkor a legényeit kukoricát kapálni s szénát gyűjteni;
az éppen nem jutván eszébe, hogy ezek vele együtt valóságos művészek, kik tíz forintot
teremtenének addig az ipar terén, míg itt egy nyolcvan krajcáros napszámot pótolnak.
Hanem iszen azért magyar ember Sziráki uram, hogy ilyen legyen, ne értsen az üzlethez s ne
csiklandozza a nyereségvágy.
1. Húzd alá a szöveg alapján, mit jelentenek a következő szavak!

talentum: rejtvény, talapzat, tehetség, találka, forgószél
testamentum: hagyomány, végrendelet, sorozat, társalgás
renomé: fekhely, jegyzék, tekintély, furfang, ruhanemű
Minden jó aláhúzás 1-1 pont, összesen 3 pont
1
nábob: indiai kormányzó, helytartó. 2. dúsgazdag ember
2
deponál: letétbe helyez, megőrzésre átad
36
37
2. Melyik városban volt boltja Sziráki mesternek? Satírozd be ceruzával a helyes válasz
betűjelét!
A Londonban C Szirákon
B Szegeden D Hódmezővásárhelyen
Összesen 1 pont
3. Igazak-e (I) vagy hamisak (H) az állítások? Satírozd be ceruzával a megfelelő betűt! (Csak
akkor fogadd el az állítást, ha minden eleme igaz!)
I H Sziráki uramnak az egész világon voltak gyárai.

I H A híres bicskák kagyló formájúak voltak.
I H A sziráki bicskák Londonba, Párizsba és Amsterdamba is eljutottak.
I H A londoni cégnek maga a vezérigazgatója kereste fel Sziráki uramat.

I H Ha a mezei munka úgy kívánta, az iparos és legényei a bicskakészítést is
félretették.
Minden jó jelölés 1-1 pont, összesen 5 pont
4. Számozd meg, milyen sorrendben olvastál a szövegben az alábbiakról!

5. A napszám sokkal kevesebb volt, mint amennyit a bicskakészítésért kaptak volna.
1. Aki megfordult a híres késkészítő városában, mind ellátogatott Sziráki boltjába.
4. Egy londoni cég egyszerre tízezer bicskát akart megrendelni a híres iparostól.
3. Sziráki uram nem gondolt arra, hogy üzleti hasznot húzzon a renoméjából.
2. A vevők nem tartották soknak a bicskákért kifizetett összeget.
Összesen 5 pont
Megjegyzés: ha két esemény, megállapítás egymás utáni sorrendje helyes, de maga a
sorszáma nem, adhatunk rá pontot.
5. Értelmezd a következő megállapításokat az olvasottaknak megfelelően!

a) „Hát azt bizony Sziráki uram csinálná – ha csinálná.”
A szegedi bicskát Sziráki csinálja, de más dolgokkal is foglakozik, például kukorica
kapálással / kapáltatással, ami elveszi az időt a bicskakészítéstől.
b) „egy-két bicskát a maga kedvéért szívesen csinálok az angliusnak prezentbe”

A tízezer bicska elkészítését nem vállalt el Sziráki uram, de néhány darabot az
angoloknak mutatóba készített.
Összesen 4 pont
37
38
6. Fogalmazd meg, miért nem vállalta el Sziráki mester a tízezer darabos megrendelést!
Más elfoglaltsága volt, a mezei munkát is el kellett végeznie. Nem fűtötte a nyereségvágy,
megelégedett azzal, ha Szeged környékén használják a bicskáit.
7. Milyen a magyar iparos? Az olvasottak alapján sorolj fel legalább három tulajdonságot,
amelyek jellemzik Sziráki uramat! A tulajdonságait érvekkel igazoljátok, amelyek idézetek is
lehetnek!
• tulajdonság: tehetséges / ügyes mesterember, érv: Ő készített a legjobb bicskákat.

„Őneki adatott meg az égiektől az a különös talentum, hogy akár nyél, akár penge
dolgában túltegyen a földkerekség minden bicskacsinálóján.”
• tulajdonság: nem nagyravágyó, érv: megelégszik azzal, ha Szegeden és környékén

ismerik a bicskáit, nem akar nagy hasznot azokból.
• tulajdonság: nem csak a haszon, a pénz érdekli / kötelességtudó: a mezei munkával

sokkal kevesebbet termelnek, mégis el kell végezni.
(tulajdonság: Nem dúsgazdag ember. Nem nábob.)
Összesen 6 pont
Összesen: 26 pont
38

Megoldókulcs Irodalom 7. Feladatlap - Végig

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Megoldókulcs Irodalom 7. Feladatlap - Végig

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

1

Megoldókulcsok – az Irodalom 7. feladatlapokhoz

2. Húzd alá, melyik tulajdonság nem illik Fazekas Eszterre!

barna hajú, kökényfekete hajú, kökényfekete szemű, szürkéskék szemű,

3. Sorold fel, milyen tetteit, tulajdonságait ismerted meg a szövegből a legénynek!

4. Melyik bekezdésben olvastál az alábbiakról? Írd a kifejezések, vázlatpontok mellé a

5. Válaszolj röviden a kérdésekre!

6. Fejezd be a mondatokat a történetnek megfelelően!

7. Húzd alá a megfelelő szót! Kiderül-e a szövegből, hogy

8. Számozd meg, milyen sorrendben olvastál a szövegben az alábbiakról!

9. Magyarázd meg, miért épp Gyilkos-tónak nevezték el a pásztorok a tavat!

Az elbeszélő költemény címe és írója: Lúdas Matyi, Fazekas Mihály 2 pont

A mű írója és címe: Gárdonyi Géza: Egri csillagok 2 pont

A mű írója és címe: Arany János: Toldi 2 pont

3. Mindegyik sorban van egy-egy kakukktojás. Keresd meg, és indokold a választásodat!

A kakukktojás: a líra, mert ez irodalmi műnem, a többi irodalmi műfaj.

b) tetőpont, a cselekmény kibontakozása, megoldás, bonyodalom, hasonlat, előkészítés

A kakukktojás: hasonlat, mert ez szókép (költői kifejezőeszköz), a többi az elbeszélő

c) ismétlés, párhuzam, megszólítás, felkiáltás, kérdés, dal, ellentét

4. Milyen szóképekre ismersz a versrészletekben? Írd a számukat a megfelelő könyv lapjaira!

1. A 6. osztályos irodalomkönyved illusztrációiból válogattunk hármat. Biztosan könnyen

A mű írója és címe: Arany János: Toldi 2 pont

A mű írója és címe: - (népk. alk.) A fehér ló mondája 1 pont

A mű írója és címe: Gárdonyi Géza: Egri csillagok 2 pont

Fazekas Mihály Lúdas Matyi elbeszélő költemény

3. Mindegyik sorban van egy-egy kakukktojás. Keresd meg, és indokold a választásodat!

a) mese, monda, ballada, epika, regény, elbeszélő költemény, rege, novella

b) megoldás, bonyodalom, tetőpont, a cselekmény kibontakozása, metafora, előkészítés

c) megszólítás, felkiáltás, kérdés, monda, ellentét, ismétlés, párhuzam

4. Milyen szóképekre ismersz a versrészletekben? Írd a számukat a megfelelő könyv

Megszemélyesítések: 1., 4., 5., 8. Hasonlatok: 2., 3., 6. Metaforák: 7.

1. a) Összekeveredtek a régi magyar irodalom három jeles képviselőjéhez kapcsolódó

2. Milyen sorrendben keletkeztek az alkotások? Állítsd őket számozással sorrendbe! (Az 1.

4. Plaza Balassi: vitézi ének, Lackfi János

3. Írj az elégia műfajáról, műfaji sajátosságairól legalább négy ismertetőjegyet!

1. fájdalmat, gyászt énekel meg 2. bánatos hangulatú

4. Jelöld a rövid és a hosszú szótagokat a Pannónia dicsérete című versben! Tagold a

Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek, daktilus = d.

5. „Vitézek, mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél?”

1. metafora 2. felsorolás 3. megszemélyesítés 4. hasonlat 5. megszólítás

6. Melyik versből valók az alábbi részletek? Írd le a mű címét!

a) „Hogy véletlenül vagy direkt c) „Sima száddal mit kecsegtetsz?

7. A dolgozatíráskor kapott pluszfeladat:

Összesen: 46 pont + egyéni pont

1. a) Összekeveredtek a régi magyar irodalom három jeles képviselőjéhez kapcsolódó

2. Milyen sorrendben keletkeztek az alkotások? Állítsd őket számozással sorrendbe! (Az 1.

1. Pannónia dicsérete: epigramma, Janus Pannonius

3. Írj az epigramma műfajáról, műfaji sajátosságairól legalább négy ismertetőjegyet!

1. egy fontos gondolatot fogalmaz meg 2. rövid, tömör

Minden jó válasz 1 pontot ér, összesen 4 pont

4. Jelöld a rövid és a hosszú szótagokat a Pannónia dicsérete című versben! Tagold a

Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám, daktilus = d.

Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld!

2. „Holott sebesedik, öl, fog, vitézkedik, homlokán vér lecsordúl.”

1. metafora 2. felsorolás 3. megszemélyesítés 4. hasonlat 5. megszólítás

6. Melyik versből valók az alábbi részletek? Írd le a mű címét!

a) „Van két palotája a Piac-utcába, c) „Szintetikus a dal, vár vitéz diadal

b) „Hogy a sok pusziból mi lett. d) „Kétes kedvet mért csepegtetsz

7. A dolgozatíráskor kapott pluszfeladat:

Összesen: 46 pont + egyéni pont

A nemzeti irodalom kibontakozása a 19. század első felében

1. Igaz-e vagy hamis? Karikázd be a romantikára jellemző igaz állítások betűjelét!

a) A korstílus neve a francia roman: ’könyv’ szóból ered. hamis