Házi dolgozat

Az uráli népek története és műveltsége

című tárgyból

A hanti (osztják) nép

életmódja, kultúrája, műveltsége

Birgés-Tóth Mónika

Magyar nyelv és irodalom

Scdmr9

2020.06.07.
1
I. A témaválasztás indoklása
Dolgozatom témájául legközelebbi nyelvrokonaink közül a hantik kultúráját,
életmódját, történetét választottam. A 2012-ben Magyarországon rendezett Finnugor Népek
VI. Világkongresszusa óta érdeklődöm a hanti-manysi sorstörténet, nyelvprobléma, identitás-
megőrzés, kettős nyelvűség kérdéskörök iránt. A sorsuk iránti együttérzésen túl szerettem
volna elmélyülni a néplélek megismerésében, a hanti kultúra részletes megismerésében.

II. A hantik lakóhelye

Napjainkban a hanti népesség 23 000 fős lélekszámú, Oroszországban, ezen belül
Nyugat-Szibériában, mintegy félmillió négyzetkilométer kiterjedésű területen élnek.
Lakóhelyük az Ob folyó középső és alsó folyásánál, illetve az Ob mellékfolyóinál található.
Közigazgatásilag lakóhelyük Oroszország Tyumenyi és Tomszki Területe. A Tyumenyi
Területen 1931-ben alakult meg a Hanti-Manysi Autonóm Körzet, amelyet az ott élő két
őshonos népről neveztek el, azonban ma már a folyamatos orosz betelepülés miatt a hantik és
manysik a lakosság csupán 1,5%-át képezik. Hantik élnek még Jamal-Nyenyec Autonóm
Körzet délnyugati csücskében, egyes településeik pedig már a keletről határos Tomszki
Területhez tartoznak. A körzetben élnek még tundrai nyenyecek, zürjének, manysik, erdei
nyenyecek, szölkupok és szibériai tatárok. A bevándorlás miatt ezek az őshonos nemzetiségek
a népességnek csak kis százalékát teszik ki.
Éghajlati szempontból a Hanti–Manysi Nemzetiségi Körzet főként a tajga övezetébe
tartozik, északi részei pedig átmenetet képeznek a tundra felé. A területet tűlevelű erdők
borítják, valamint megtalálhatóak folyók, közöttük nagy kiterjedésű mocsarakkal, lápokkal.
Az éghajlati viszonyok magyar szemmel igen mostohák, az uralkodó évszak a tél, mely
hosszú és igen hideg, a januári átlaghőmérséklet -20-22 fok. A tavasz és az ősz rövid, egy-két
hónapra korlátozódik, és ezek is hideg hónapok, még júniusban is vannak éjszakai fagyok. A
nyár sem hosszabb egy hónapnál, és olyankor is 15-17 fokos középhőmérséklet a jellemző.1

III. A hantik elnevezései

A hantiknak két elnevezése van, mint a legtöbb uráli népnek: van egy belső, amellyel ők
nevezik magukat, és van egy külső, amellyel más népek nevezik meg őket. A külső elnevezés,
az osztják tatár eredetű, onnan került az oroszba a 16. században, jelentése feltételezhetőleg

1
http://fu.nytud.hu/hivhan.htm
(Utolsó letöltés: 2020.06.07.)

2
'nem mohamedán nép' volt. Belső elnevezésük, a hanti örökség, az uráli alapnyelvből
eredeztethető. Alapnyelvi alakja kunta, jelentése pedig 'nemzetség' lehetett. A magyarban
ebből származik a had szó, a finnben is található megfelelő kunta 'közösség' jelentéssel. 
Az uráli családfát tekintve a magyart, vogult és osztjákot közösen jelölő ugor elnevezés
sem kapcsolódik a magyarok külső megnevezéséhez – ez egy fiktív név, tudományos műszó.
Visszatérve a hanti és az osztják nevekre, az utóbbit a hantik nem használják magukra,
sőt, Oroszországban már hivatalosan is a hanti népnevet használják, mert az osztják
megnevezés az orosz nyelvhasználatban pejoratív, lekicsinylő jelentéstartalmat nyert.2

IV. Történelmük
A két obi-ugor nép, a manysik és a hantik történelme szorosan összefügg. Ők egy
népnek is tartják magukat, bár a nyelvi különbségek miatt nem értik egymást (igaz, egy
nyelvnek két, egymástól távoli nyelvjárását beszélő emberek között is felléphetnek megértési
nehézségek). Anyagi és szellemi kultúrájuk hasonlósága alapján a történeti források is
általában együtt említik őket. Kettéválásuk idejét sem tudjuk meghatározni, már csak azért
sem, mert lehetetlen lenne kibogozni, hogy nyelvükben és kultúrájukban mi a közös örökség,
és mi az, amit már kettéválásuk után vett át az egyik nép a másiktól.
Mikor a finnugor egység felbomlott, az ugor ág több mint ezer évig még együtt maradt,
majd szétvált magyarokra és obi-ugorokra, a későbbi manysik és hantik elődeire. Az obi-
ugorok észak felé húzódtak, a csapadékosabb területekre, hogy földművelő-állattenyésztő
életmódot folytathassanak. Elkeveredtek a korábban ott élő népcsoportokkal.
 A szibériai őshonos népek életét döntő módon változtatta meg a 12. században induló
orosz terjeszkedés, melyet a Novgorodi Fejedelemség irányított. A 15. században nagyot
változott az egyes orosz fejedelemségek hatalmi helyzete: Novgorod folyamatosan hanyatlott,
s a fejedelemségek közül a Moszkvai Fejedelemség vált a legerősebb államszervezetté. Az
orosz gyarmatosítás eleinte tág mozgásteret biztosított, ami idővel csökkent. A 18. században
már I. Péter elrendelte, hogy a hantikat és a manysikat meg kell keresztelni, s az ellenállás
halállal büntetendő, így csekély kivétellel a pravoszláv hitre tértek át.
A 19. században tovább folytatódott az orosz gyarmatosítás, az életkörülményeik nem
változtak, azok, akik a délebbi területen áttértek a földművelésre, illetve azok, akiket a cári
kormányzat a maga hasznára alkalmazott, menthetetlenül eloroszosodtak.
2
http://fu.nytud.hu/hivhan.htm
(Utolsó letöltés: 2020.06.07.)

3
 A 20. század történései sem voltak visszaélésektől mentesek. A Nagy Októberi
Szocialista Forradalom kezdetben pozitív változásokat eredményezett a hantik életében. A
kommunista kormányzat hangsúlyozottan kisebbségbarát politikát folytatott. Azonban a
sztálini fordulat után jellemző volt az erőszakos cirill írásmód megtanítása, melyet nagyobb
internátusokban végeztek, így az obi-ugorok gyerekei az év nagy részét családjuktól távol
töltötték.  Az utolsó csapás, ami a hantikat és a manysikat a 20. században érte, a hatvanas
években következett be, amikor felfedezték a nagy szibériai kőolaj- és földgázmezőket. A
Hanti-Manysi Nemzetiségi Körzet lakóinak száma a 20. század második felében
meghatszorozódott, a bevándorlókhoz képest az őslakosok elenyésző kisebbséget alkotnak. A
kitermelők pedig egyáltalán nem figyeltek oda az őslakosok érdekeire. Gátlástalanul irtottak
ki hatalmas erdőket, a környezetvédelem semmilyen tekintetben nem volt szempont, rengeteg
tó és folyó élővilága pusztult ki. A természetrombolás következtében az őslakosok nem tudták
eltartani magukat, társadalmi presztízsük rendkívül alacsony.
A 90-es években megjelentek a nyugati olajtársaságok, akik talán ugyanúgy
közömbösek az őslakosok sorsával kapcsolatban, mint orosz partnereik, viszont jobban szem
előtt tartják a gazdaságos kitermelést, s ezért biztonságosabb, a környezetet kevésbé
megterhelő módszereket alkalmaznak.3  

V. A hanti nyelv
A hantik nyelve az uráli nyelvcsalád ugor ágához tartozik. A hanti nyelvben tíz
dialektus van, köztük északi, déli és keleti alcsoportok. A hanti nyelv legszorosabban
a manysi nyelvhez és a magyar nyelvhez kapcsolódik.
A két legközelebbi nyelvrokon nép sorsával kapcsolatban döntő fontosságú az orosz
kormány kisebbségpolitikája. Nem lehet tudni, hogy megmaradhatnak-e népként,
megőrizhetik-e kultúrájukat a 21. század folyamán. A hantik körülbelül 22000-en vannak,
közülük 60,8% vallja a hantit anyanyelvének. A 8500 manysi közül csupán 37,1% beszéli a
manysit anyanyelvként. Az adatok alapján sajnos elképzelhető, hogy csak a hantiknak van
esélyük a túlélésre, a manysik között a nyelvet már szinte kizárólag az idősek őrzik. De a
hantiknál is perdöntő lehet ebben a kérdésben az orosz kormányzat kisebbségpolitikája.
A hanti nyelvjáráscsoportokban az eltérések nem okoznak megértési nehézséget, de a
nagyobb csoportok közti kölcsönös megértés nem lehetséges. A hanti nyelvjárások
3
http://fu.nytud.hu/hivhan.htm
(Utolsó letöltés: 2020.06.07.)

4
magánhangzó- és mássalhangzó-rendszere igen különböző. Alaktanára gazdag névutórendszer
jellemző, a névszókat három számban lehet ragozni: egyes, kettes és többes számban. A
birtokviszony kifejezése gazdag és változatos. Az igeragozásban is fellelhetőek
nyelvjárásonként eltérések. Gazdag névutórendszerük ellenére nem alakultak ki névelők a
hantiban. Mondattanára az alany és az állítmány kötött helye jellemző: az alany
bővítményeivel a mondat elején, az állítmány a mondat végén áll. Gyakran él a hanti nyelv
szenvedő szerkezettel.
A hanti nyelv írásbelisége nem tekint vissza hosszú múltra. A 30-as évekig csak néhány
egyházi szöveg jelent meg hanti nyelvjárásban. Utána kezdtek iskoláskönyveket kiadni,
először latin betűset, majd hamar áttértek cirill betűkre, ami azonban alkalmatlan a hanti
hangállományának következetes jelölésére. Egységes irodalmi nyelv gyakorlatilag nem
létezik a nyelvjárási széttagoltság miatt. Jelenleg hat irodalmi nyelvet tartanak számon.4

VI. Hagyományai, kultúrája napjainkig

A réntartás
A hantik körében többféle életmóddal lehet találkozni. Legészakabbi csoportjaik, a
tundrán élő hantik szamojéd típusú vándorló réntartással foglalkoztak: egy-egy család
hatalmas, akár ezernél is több állatból álló nyájat terelt. Ezek a nyájak és az őket hajtó
családok folyamatos vándorlásban voltak, télen három-hat naponta, nyáron kétnaponta
változtatták szálláshelyüket, egy év alatt így több száz kilométert is megtettek. Erre a
vándorlásra télen a gyér táplálékot biztosító mezők, nyáron pedig a szúnyogok kényszerítették
őket. Délebbre, a tajga-övezetben szintén jellemző a réntartás, de itt kisebbek a nyájak. Ennek
az az oka, hogy legészakabbra a létfenntartás a réntartáson alapul: a család táplálékát,
öltözékét a nyáj biztosítja, s emellett a közlekedést is a rének szállítóereje segíti. Az erdős
tundrán azonban halászattal és vadászattal is foglalkoztak, itt a réntartás kiegészítő szerepet
játszik. A legdélebbi csoportok letelepedett életmódot folytattak, földműveléssel és
állattenyésztéssel foglalkoztak.

Az élettér

4
Sipos Mária: A hanti (osztják) nyelv. In: Nyelvrokonaink, szerk. Nanovfszky György, Budapest. 2000. 281-
285.

5
  A vándorló családok kúp alakú sátrakban laktak, ezeket régebben nyáron nyírkéreggel,
télen rénszarvasbőrrel borították, ma már ugyanerre a célra gyári sátorponyvát használnak.
Akik hosszabb időt töltöttek letelepedve, gerendakunyhókat építettek maguknak, melyeket
helyenként – a jobb hőszigetelés érdekében – a földbe mélyítettek. Ugyanezt a célt szolgálta
az is, hogy a gerendák közét gondosan kitömték mohával. A rések eltömítésére nyaranta is
nagy szükség volt a szúnyoginvázió miatt. A kunyhók és a sátrak berendezése hasonló,
ezekben csak a legszükségesebb holmikat tartották. Az élelmiszerek és minden egyéb a
lábaskamrába került, mely furfangosan faragott lábai segítségével védte az ennivalót az
egerek támadásától. 

Közlekedésük
Közlekedésre nyáron a folyókat használták, igen sokféle csónakjuk van. Az úgynevezett
kiscsónakot egyetlen fa törzséből faragták, s első ránézésre meglehetősen ingatag lélekvesztő
benyomását kelti, de az obi-ugorok tökéletesen bántak az evezőkkel. Emellett voltak nagyobb
csónakjaik, egyes vidékeken pedig kajütös bárkát használtak, amely nyári szállásul is szolgált.
Télen különféle szánokat használtak, rénnel vagy lóval vontatottat. Emellett természetesen a
vadászok sítalpon is hosszú utakat tettek meg. 

Vadászat
Az élelem megszerzése a családfő feladata volt. A hal igen kedvelt élelmük, ehhez
részben hálós, részben rekesztékes halászat útján jutottak. A vadak elejtésének is gyakori
módja a vadászat mellett a csapdaállítás. Úgyszintén a férfiak feladata a boronaház felépítése,
s a háztartásban nélkülözhetetlen faeszközöket is ők faragták (bölcső, szán, síléc, csónak). Az
asszonyok feldolgozták az élelmiszereket, kikészítették a bőrt, ruhát varrtak, fát vágtak, vizet
hordtak, edényeket készítettek, nyáron és koraősszel bogyókat gyűjtöttek. A gyerekek – már
az egészen aprók is – mindenben segítettek szüleiknek, és így folyamatosan elsajátították
azokat a tevékenységeket, melyeknek segítségével a zord körülmények között is fent lehet
tartani a családot. 

Ruházatuk
Alapvetően természeti népről lévén szó, tárgyaik, ruháik igen praktikusak, tükrözik
alkotóiknak évezredes alkalmazkodását környezetükhöz. Ez azonban nem jelenti azt, hogy
használati eszközeikből hiányozna a szépség. Díszítőművészetükre a stilizált állat- és

6
növényábrázolás, illetve egyéb változatos geometrikus motívumok a jellemzőek. A bőrből
készített női csizmákra és bundákra ezeket úgy tették fel, hogy kétféle színű szőrből kivágták
a mintákat, majd az apró darabkákat összevarrták. Ünnepi öltözeteiket igen dekoratívvá teszik
az üveggyöngyből fűzött, hasonló geometrikus motívumokat tartalmazó melldíszek,
ruhaszegélyek. Nyírkéregből készített edényeikbe, hordtáskáikba is ilyen típusú mintákat
karcoltak úgy, hogy magát a mintát a kikarcolt, ezáltal más árnyalatú részek és az eredeti
színű részek ellentéte adja ki. 

Vallásuk
A hantik többsége manapság az orosz ortodox egyház tanításait követi, mely kiegészül
bizonyos esetekben a sámánizmussal és a reinkarnáció tanaival. A hagyományos hanti vallás a
természetimádás, a természet közeliség vallása volt.
A vadász életmóddal kapcsolatos az úgy nevezett medveünnep, amelyet egy-egy elejtett
medve esetén tartottak meg. Ezen vallási rítus az elejtett állat nemétől függően akár 5-6 napig
is eltarthatott, melynek során számos rituálé közt mintegy 300 dalból szőtt, különféle
hagyományos rítusokkal tarkított vallási ceremóniát tartottak. Ezen dalok fontos részét
képezték e kultúrának.

Medvekultusz

A hantik a világot háromrétegűnek képzelik el: van a felső világ, az ég; a középső világ
a föld, azaz a még felolvadó földkéreg mélyétől a fák magasságáig tartó terület; és az alsó
világ, a folyamatosan fagyott jég, amit a halállal hoznak kapcsolatba. Ez a rendszer a térképen
is leképeződik: délen képzelik el az élet otthonát, az éghez tartozó istenségek kultuszhelye
arrafelé van, egészen északon, a torkolatvidéken helyezkedik el a halottak országa.

Hitvilág
A XVIII. századi erőszakos hittérítések során sokan megkeresztelkedtek a hantik közül,
de továbbra is saját vallásukat folytatták, áldozatokat mutattak be, bálványokat készítettek. A
kereszténység csak formaság volt számukra. Sok házban ma is látható ortodox ikon, amit
különös tisztelet övez.
Az obi-ugor hitvilágban a fiktív szellemek mellett egy valódi állat is igen fontos
szerepet játszik: a medve. A medveünnepnek szigorú koreográfiája van. Meg van szabva,

7
hogyan kell bevinni a medvét a házba, hol kell elhelyezni, minden a legapróbb részletekig. A
csúcspont a medveünnepi színjáték, amellyel a medvét szórakoztatják. Ilyenkor fejük tetejére
nyírkéreg álarcot húznak, nehogy a föntről lenéző istenek felismerjék őket, és a világ
teremtéséről, a medve földre ereszkedéséről szóló jeleneteket adnak elő.
          Az obi-ugoroknak saját lelkükről is határozott elképzeléseik vannak. A férfiak öt, a nők
négy lélekkel rendelkeznek, ezek feladata eltérő, és csakúgy, mint az istenségeké, elég kusza,
legalábbis a külső szemlélő számára. A legfontosabb az úgynevezett árnyéklélek, ez tovább él
az ember halála után is bogár formájában (ezért az obi-ugorok nem ölnek meg semmilyen
bogarat). Hanti illetve manysi megnevezése, a lil, a magyar lélek szóval történetileg azonos.
          Ezek az elképzelések a hantik temetkezési szokásaiban is tükröződnek. Miután az
árnyéklélek a túlvilágon tovább él, ott is mindenre szüksége lesz, amire itt volt. Ezért a halott
mellé eltemetik legfontosabb használati tárgyait, a sírra házikószerű faépítmény kerül,
ablakkal, hogy a léleknek kellemes legyen.
          A sírhalom mellett nem szabad sírni, nehogy az elhunyt szelleme vissza akarjon jönni.
A temetőből való távozáskor is közlik a lélekkel: Mi elmegyünk, te maradj itt. A halál után öt
évvel nem látogatják tovább a sírt.5

VII. A hanti művelődés ma

Mint már korábban is említésre került, a hanti nyelvű kultúra napjainkban sajnos erősen
veszélyeztetett. A nyelvpresztízse igencsak alacsony. A hantiknál az erős nyelvjárási tagoltság
is megnehezíti a helyzetet, emiatt jelenleg öt irodalmi nyelv van érvényben (Sipos Mária még
hatot említ), tehát öt nyelvjárást emeltek irodalmi nyelv rangra. Kazimi nyelvjárásban újság
jelenik meg Hanti nyelv címmel, a többiben ábécéskönyvek, tankönyvek, és igen ritkán más
is. A rádióban hetente fél órát szentelnek a hanti nyelvű műsornak. A hantikról
dokumentumfilm is készült  A hanti sámán hagyatéka  címmel.
A hanti értelmiség társadalmi szervezetekbe tömörül, és szervezésükben egyre-másra
nyílnak meg a skanzenek, múzeumok, egyre több tábor szerveződik, ahol a gyerekek
megismerkedhetnek őseik életmódjával. Mások egyéni munkájukkal – jogászként,
tisztviselőként, esetleg valamilyen művészi tevékenységgel – próbálják meg felhívni a
figyelmet népükre.

5
http://fu.nytud.hu/nepek2/nephan3.htm
(Utolsó letöltés: 2020.06.07.)

8
 A gyerekek nagy része a hanti nyelvet egyáltalán nem, vagy nagyon hibásan beszéli. Ezt
meg is érthetjük: a faluban járnak iskolába, ott pedig a kommunikáció nyelve az orosz. Az
iskolában legfeljebb heti egy-két hanti nyelvóra van. A falusi életben nehezen lenne
használható az osztják: annak a szókincse az évezredek során az erdei élethez alkalmazkodott,
és a modern civilizáció teljesen eltérő tárgyi és fogalmi világát igencsak körülményesen tudja
kifejezni. Ezért hát a szülők nehéz helyzetben vannak: dönteniük kell, hogy gyermekeiket az
erdei vagy a falusi életre készítik fel. A vegyes házasságok tovább rontják az esélyeket: ahol
az egyik szülő orosz, biztosan faluban fognak élni és a gyerekek már nem tanulják meg a
másik szülő anyanyelvét.
A hanti kultúra megmentésére irányuló törekvések között feltétlenül meg kell
említenünk a magyar Schmidt Éva osztjakológus tevékenységét, aki hatalmas mennyiségű
anyagot gyűjtött össze.

A hanti irodalom
 Az obi-ugor irodalom kezdetén csak a szájhagyomány útján terjedő és fennmaradó igen
gazdag népköltészetről beszélhetünk. Az írásbeliség a múlt század végéig nyúlik vissza,
amikor az orosz pravoszláv egyház térítői tanulmányozták az obi-ugor nyelvek nyelvjárásait,
szójegyzékeket készítettek és vallási szövegeket fordítottak. Az oktatás elősegítésére
megjelentek az első ábécéskönyvek.
Az 1940-es évek alatt született meg az első hanti irodalmi generáció Grigorij Lazarev és
P. Hatanzejev személyében. A második világháború idején a kis népek szerzői hallgatnak, de
az ötvenes években újra termékenyek: a hantiknál Vlagyimir Volgyin, Mikul Sulgin,
Roman Rugin, Prokopij Szaltikov, Maria Vagatova, Tatjana Moldanova és
Jeremej Ajpin alkotnak. Ők oroszul írnak, hogy műveik szélesebb rétegekhez eljussanak,
tehát nem annyira népük számára, inkább népükről írnak. Jeremej Ajpin műveinek egy része
angol és német fordításban is megjelent. Magyarul mindannyiuktól olvashatunk.
          Az obi-ugorok szépirodalmának legfőbb témája a szülőföld, a természet szeretete,
illetve az ezzel szemben álló modern világ hódítása, a két életforma különbségéből adódó
konfliktusok, melyek során hol elnyomják a hagyományos életmódot folytató embereket, hol
ők maguk is szeretnék a változást, de azt sokkal nehezebb végrehajtani, mint gondolnánk, és
rengeteg negatív következménnyel jár. Akár prózában, akár versben szólalnak meg az
alkotók, lírai hangon festik le a természetet és a benne élő embert, az új, modern dolgok és a
hagyományok harcát.6
6
http://fu.nytud.hu/hivhan.htm

9
VIII. Összegzés
Fontos megemlíteni egy ilyen témájú dolgozat végén Jeremej Ajpin A hantik, avagy a
Hajnalcsillag című regényét, amely 2008 óta magyarul is olvasható. Főhőse, Gyemjan a
Szovjetunió éveiben utazik a tajgai szállásról faluhelyre beszerzőútra és vissza. Utazásának
leírását földijeinek sorstörténete, egy hanti medveünnep epizódja, kultúrtörténeti adalékok
színesítik, ahogy megjelenik a kisebbségpolitika, a gyarmatosítás, a természeti népekkel
szembeni közöny, a szibériai alkoholizmus, a globalizáció aspektusa is.7 Aki érdeklődik a kis
lélekszámú természeti népek sorsa iránt, számos értékes benyomással gazdagodhat Gyemjan
történetének elolvasásakor.

FÜGGELÉK

(Utolsó letöltés: 2020.06.07.)

7
https://renhirek.blogspot.com/2008/12/hogyan-ne-legynk-alkoholistk-szibriban.html
(Utolsó letöltés: 2020.06.07.)

10
11
12
13
14
Hanti rénlakoma8
A nyersen, véresen való fogyasztás egyébként nem kizárólagos: sütve és főzve is
fogyasztják a húst, illetve sózva, szárítva tartósítják.

Hanti család9

8
A függelék fotói a hivatkozott forrásokból valók, kivéve a 9-es és 10-es hivatkozást. A fotók a dolgozatban
érintett témákat illusztrálják.
9
https://nepujsag.ro/articles/az-obi-ugorok
(Utolsó letöltés: 2020.06.07.)

15
 10

FELHASZNÁLT IRODALOM
10
A Hanti-Manysi Autonóm Körzet címere, A rénszarvasáldozat és a Hanti asszony és lánya című képek
fellelhetősége: Nyelvrokonaink, I.m. 552-582.

16
Nanovfszky György: Nyelvrokonaink. Budapest. 2000.

Online források:
http://fu.nytud.hu/hivhan.htm

https://nepujsag.ro/articles/az-obi-ugorok

https://renhirek.blogspot.com/2008/12/hogyan-ne-legynk-alkoholistk-szibriban.html

17
 TARTALOMJEGYZÉK

I. A témaválasztás indoklása.......................................................................................................2
II. A hantik lakóhelye..................................................................................................................2
III. A hantik elnevezései ............................................................................................................2
IV. Történelmük..........................................................................................................................3
V. A hanti nyelv .........................................................................................................................4
VI. Hagyományai, kultúrája napjainkig......................................................................................5
VII. A hanti művelődés ma.........................................................................................................8
VIII. Összegzés ........................................................................................................................10
Függelék....................................................................................................................................11
Felhasznált irodalom ................................................................................................................17

18