A MONDATOK

SZERKEZETE
Az egyszerű mondat szerkezete
 A MONDATRÉSZEK ÉS A
SZÓSZERKEZETEK
 Amikor az egyszerű mondatok szerkezetét vizsgáljuk, akkor arra a
kérdésre keressük a választ, milyen alkotórészekre lehet felbontani őket.
 Az csak részben igaz, hogy a mondat szavakból áll.
 A szavak a mondatban ugyanis a nyelvben érvényes szabályok szerint
kapcsolódnak egymáshoz.
FELADAT:
 A lányok, túra, tervez, őszi, közelgő, hegyekbe,
szünetben
 Pl.A lányok a közelgő őszi szünetben túrát terveznek a
hegyekbe.
 Alkossatok másfajta szórenddel mondatokat a
megadott szavakkal!
 A szavak a mondaton belül összefüggéseik alapján öt mondatrész szerepét töltik be.
 Tehát a mondatok szerkezetének vizsgálatakor, elemzésekor már nem szófajokról,
hanem mondatrészekről beszélünk.
 A mondatot a következő mondatrészek alkotják:
- alany
- állítmány
-tárgy
- határozó
- jelző
SZÓFAJOK, AMELYEKNEK A
MONDATBAN NINCS
SZERKEZETI SZEREPÜK
 1. INDULATSZÓ
 2. KÖTŐSZÓ
 3. PARTIKULA
 - olyan viszonyszó, amely nem toldalékolható, más szavakkal nem alkot
szószerkezetet, nem lehet mondatrész.
 - nem szerkeszthető az őt tartalmazó mondatból olyan kérdés, amelyre
önmagában válaszolna.
 Pl.: Csenge csak modern zenét hallgat.
 Egész jó ez a szám.
 Ezt a dalt bizony többször lejátssza.
 Gondol ám közben valakire!
 Bárcsak találkozhatna vele!
 TOVÁBBI KIVÉTELEK:
 Vannak olyan szófajok, amelyek egy másik szóhoz
kapcsolódva alkotnak mondatrészt, de ezeknek sincs önálló
mondatbeli szerkezeti szerepük:
 a névelő
 névutó
Igekötő
Segédige
Módosítószó
SZÓSZERKEZET
 A szorosabban összetartozó mondatrészek szószerkezetet alkotnak.
 Pl. A lányok a közelgő őszi szünetben túrát terveznek a
hegyekbe.
A lányok terveznek túrát terveznek szünetben
terveznek
Hegyekbe terveznek közelgő szünetben őszi szünetben
 Az egyszerű mondat elemzésének is megvan a szabályos menete.
 Mondatelemzéskor először mindig az egyes mondatrészekre kérdezünk rá, majd megnevezzük
őket.
 Először mindig az állítmányra kérdezünk, azután a kérdés mindig tartalmazza azt a
mondatrészt, amivel a keresett mondatrészt szószerkezetet alkot.

Mit állítunk? Terveznek Állítmány

Kik terveznek? A lányok Alany
Mit terveznek? Túrát Tárgy
 Hová terveznek? Hegyekbe Határozó
Mikor terveznek? Szünetben Határozó

 Milyen szünetben? Őszi Jelző

 Milyen szünetben? közelgő jelző
AZ ALÁRENDELŐ
SZÓSZERKEZETEK
 Az alárendelő szószerkezetek két tagja az alaptag és bővítmény.
 Ez a két tag a mondat különböző szintjein helyezkedik el.
 Az alaptag a mondat magasabb, a bővítmény közvetlenül az
alaptaghoz kapcsolódva a mondat alacsonyabb szintjén található.
Alaptag

Bővítmény
AZ ALÁRENDELŐ
SZÓSZERKEZETEK TÍPUSAI:
Alanyos: a lányok terveznek, Tibor játszik, mindenki
boldog
Tárgyas: könyvet olvasni, ajtót nyit, választ vár stb.
Határozós: iskolába jár, korán felébredt, szépen
olvasó stb.
Jelzős: őszi szünet, igazmondó ember stb.
 ALANYOS ALÁRENDELŐ
SZÓSZERKEZETEK
Alaptag – Állítmány

Bővítmény – Alany

 Először mindig az állítmányra kérdezünk rá. Mit állítunk?

 Másodszor az alanyra, az állítmány bővítményére kérdezünk.
(Az állítmányt, vagyis az alaptagot bele kell foglalni az alanyt
kereső kérdésbe. Ki, kik, mi, mik? + állítmány)
ÁLLÍTMÁNY
Azt a mondatrészt, amellyel valamit állítunk,
állítmánynak nevezzük.
Kérdése: Mit állítunk?
Jelölése:
Rövidítése: Á
Szófaja: ige, névszó
ALANY:
Az alany a mondatnak az a része, amelyről az
állítmánnyal megállapítunk valamit.
Kérdései: Ki?, Mi?, Kik? Mik? + az állítmány
Jelölése: ____________
Rövidítése: A
Szófaja: rag nélküli névszó, főnévi igenév vagy
bármely más szófajú szó, de mindig főnévi
értelemben.
Az alany az állítmány bővítménye a mondatban,
vele alanyos alárendelő szószerkezetet alkot.

Ábrázolása: Á

A
Halmozott állítmány [Á-Á]
Halmozott alany [A-A]
PÉLDÁK
Repdes a pillangó.
Rekkenő a hőség.
Csodálatos volt vitorlázni.
FELADAT:
Munkafüzet: 21-22./1, 2, 3.