A mondat

I. Fogalma
A szavakból és toldalékokból szerkesztett mondat a kommunikációs folyamat láncszemnyi
egysége, amely közöl, kifejez a partner számára valamit vagy befolyásolja őt.

II. A mondatok csoportosítása

A) A beszélő szándéka szerint

1.) Kijelentő mondat
tartalma: megállapít, közöl valamit
mondatvégi írásjel: pont

2.) Kérdő mondat

tartalma: tudakozódás, érdeklődés
mondatvégi írásjel: kérdőjel
fajtái:
a) eldöntendő kérdés:
- a válasz rá igen vagy nem
Megyünk holnap kirándulni?
b) kiegészítendő kérdés:
- a válasz egy újabb információ.
Mikor megyünk kirándulni?

3.) Felszólító mondat

tartalma: a beszélő akaratát, parancsát, kérését, tanácsát, buzdítását fejezi ki
mondatvégi írásjel: felkiáltójel

4.) Felkiáltó mondat

tartalma: a beszélő érzelmeit, indulatait fejezi ki
mondatvégi írásjel: felkiáltójel

5.) Óhajtó mondat

tartalma: vágyat, kívánságot fejez ki, melyre legtöbbször a feltételes módú igealak utal
mondatvégi írásjel: felkiáltójel

B) Logikai minősége szerint

1.) Tagadó mondat:
- tagadó vagy tiltószót tartalmaz
nem, ne, sem, se
Nem megyünk moziba.
2.) Állító mondat:
- tartalmában a beszélő biztos, és nem tartalmaz tagadó vagy tiltó szavakat
Holnap moziba megyünk.
C) Szerkezete szerint
1.) Egyszerű mondat - egy közlést tartalmaz
fajtái a szerkesztettségéi fok szerint:

a) tagolt mondat
- teljes szerkezetű:
alanyi és állítmányi részre bontható
 tő:
csak alanyt és állítmányt tartalmaz
 bővített:
az alanyon és állítmányon kívül más bővítményeket is tartalmaz
(tárgy, határozó, jelző)
- hiányos szerkezetű:
hiányzik az alany vagy az állítmány, vagy akár mindkét fő mondatrész is, de a
szövegkörnyezet alapján kikövetkeztethetőek

b) tagolatlan mondat
Többnyire egy mondatszóból (Jaj!), egy viszonyszóból (És?) vagy egy
megszólításból (Pityu!) áll.

2.) Összetett mondat - két vagy több közlést tartalmaz

a) Mellérendelő mondat
- kapcsolatos
- ellentétes
- választó
- magyarázó
- következtető
b) Alárendelő mondat
- alanyi
- állítmányi
- tárgyi
- határozói
- jelzői

EGYSZERŰ MONDAT ÖSSZETETT MONDAT

tagolt tagolatlan mellérendelő alárendelő

teljes hiányos

tő bővített
III. A mondat jelentése, a szórend és a hangsúly
1.) A szokásos szórend
A mondat jelentése a szavak sorrendjétől függ.
A kiemelni, hangsúlyozni kívánt információ kerül előre – beszédben nagyobb
nyomatékkal ejtjük.
Tegnap voltunk moziban Katával. (Nem ma.)
Moziban voltunk tegnap Katával. (Nem vásárolni, sétálni stb.)
Katával voltunk tegnap moziban. (Nem Zsuzsival…)

2.) A szokatlan szórend

A költői nyelvben találkozhatunk a megszokottól eltérő, meghökkentő szórenddel,
amely a kiemelést, a figyelemfelhívást vagy a fokozást szolgálja.

Arany János így ír:

„Nem kiment belőle, bennszakadt a pára.”
„Mert hogyan lett volna nyerni reménységem?”

Szokásos szórend:
Nem ment ki belőle, hanem bennszakadt a pára.
Hogyan remélhettem volna, hogy nyerek?

IV. A mondat jelentése és a mondatfajtáknak a szokásostól eltérő szerepe:

Sokszor hatásos, figyelemkeltő, máskor egészen új jelentést ad a mondatfajtáknak a
szokásostól eltérő használata.

Meg tetszene mondani, hány óra? (Kérdés formájú felszólítás.)

Leviszed a szemetet! (Kijelentés formájú, udvariatlan felszólítás.)
Ugye, hogy meg tudtad oldani a feladatot?(Kérdés formájú kijelentés vagy felkiáltás.)
Boldog névnapot! (Felkiáltás formájú óhajtás.)
Mekkora a hajad? (Kérdés formájú felkiáltás.)