Az összetett mondatok

I. Fajtái
1.) Mellérendelő mondat
- kapcsolatos
- ellentétes
- választó
- magyarázó
- következtető
2.) Alárendelő mondat
- alanyi
- állítmányi
- tárgyi
- határozói
- jelzői

II. Jellemzői
- Kettő vagy több tagmondatból áll
- A tagmondatokat vessző választja el egymástól
- Tagmondat: egy predikatív szószerkezet (alany-állítmány kapcsolat) található benne
- Lehet többszörösen összetett mondat is – kettőnél több tagmondat található benne
- Lehet tisztán mellérendelő vagy alárendelő is a többszörösen összetett mondat, de
lehet vegyes is.
 A mellérendelő mondat

I. Jellemzői
- A tagmondatok egyenrangúak
- A tagmondatok között tartalmi összefüggés van
- A tagmondatok között kötőszó található (ha nincs ott, akkor kiegészíthető vele)
- A mondatvégi írásjel mindig az utolsó tagmondat írásjele

II. Fajtái és jelölései

1.) Kapcsolatos
a) Jelentése
Az első tagmondat gondolatát a második egy újabb gondolattal bővíti.

b) Jelölése

c) Jellegzetes kötőszavai
és, meg, is, sőt, sem, se, nemcsak – hanem …is
(azonfelül, egyrészt…másrészt, még, ráadásul, részben, részint …. )

d) Mondatelemzés
- álló egyenessel elválasztom egymástól a tagmondatokat
- megszámozom a tagmondatokat
- bekeretezem a kötőszót
- a kötőszó segítségével meghatározom a mellérendelés fajtáját
- felrajzolom az ábráját - a körbe beleírom a tagmondatok számát

1. 2.
Se nem mondok rosszat, / se nem gondolok.

1. 2.

2.) Ellentétes
a) Jelentése
A második tagmondat tartalma ellentétes az első mondat tartalmával.

b) Jelölése

c) Jellegzetes kötőszavai
de, pedig, azonban, ellenben, mégis, mégse, viszont, csak, hanem
(ám, ámde, csakhogy, ellenkezőleg, mindamellett, mindazonáltal …)

d) Mondatelemzés
1. 2.
Az este még hűvös volt, / de aztán délire fordult a szél.

1. 2.
3.) Választó
a) Jelentése
A tagmondatok különböző lehetőségeket tartalmaznak, ezek közül lehet választani.

b) Jelölése

c) Jellegzetes kötőszavai
vagy, akár

d) Mondatelemzés
1. 2.
Vagy kirándulni megyünk holnap, / vagy itthon pihenünk.

1. 2.

4.) Magyarázó
a) Jelentése
A második tagmondat magyarázza az elsőben található állítást.
OKOZAT ← OK

b) Jelölése

c) Jellegzetes kötőszavai
azaz, vagyis, ugyanis, hiszen, tudniillik
( egyébként, egyszóval, különben, másképp, úgyis, vagyis …)

d) Mondatelemzés
1. 2.
Sok mondatot elemeztél, / vagyis alaposan felkészültél.
1. 2.

5.) Következtető
a) Jelentése
Az első tagmondat tartalmából következik a második állítása.

b) Jelölése

c) Jellegzetes kötőszavai
ezért, tehát, így, ennélfogva

d) Mondatelemzés
1. 2.
Jól tanultál, / ezért elmehetsz a koncertre.
1. 2.
III. Többszörösen összetett mellérendelő mondat
1. 2.
A homályos estében megcsillant a patak vize, / de partja már sötétbe veszett, /

3.
és a lovak horkolva álltak meg előtte.

1. 2. 3.

1. 2.
Haragszik rám anyukám a rossz jegy miatt, / mert nem szól hozzám, /

3. 4.
de hamarosan megbocsát, / ugyanis kijavítom a jegyemet.

1. 2. 3. 4.
 Az alárendelő összetett mondat

I. Jellemzői
a) A tagmondatok nem egyenrangúak
- főmondat
 hiányzik belőle egy mondatrész
 a hiányzó mondatrészt egy utalószó helyettesíti
- mellékmondat
 a hiányzó mondatrészt fejti ki bővebben
 kötőszó kapcsolja a főmondathoz
(ha nincs ott, akkor behelyettesíthető)
b) A mondatvégi írásjel fajtáját a főmondat határozza meg
c) A tagmondatok sorrendje
- főmondat – mellékmondat
- mellékmondat – főmondat
- közbeékelés: mellékmondat – főmondat – mellékmondat
- közbeékelés: főmondat – mellékmondat - főmondat
d) Az elemzés menete
- álló egyenessel elválasztjuk egymástól a tagmondatokat
- megszámozzuk a tagmondatokat
- az utalószót bekarikázzuk
- a kötőszót bekeretezzük
- ahol az utalószó van, az a főmondat
- a főmondatot elemezzük
- amilyen mondatrész az utalószó, olyan alárendelés lesz
- lerajzoljuk az ábráját
 a főmondat karikájába beírjuk a tagmondat számát
 a mellékmondat négyszögébe beírjuk az alárendelés fajtáját
II. Fajtái és jelölései
1.) Alanyi alárendelés
a) Jelölése

A
b) Jellegzetes utalószavai
az, ez; úgy, olyan, annyi;

c) Jellegzetes kötőszavai
hogy, aki, ami, amely,

d) Mondatelemzés
1. 2. 1. 2.
Nem csoda az , hogy előbb fáradt ki. Ami parancs, az parancs.

1. 2.

A A

2.) Állítmányi alárendelés

a) Jelölése

Á
b) Jellegzetes utalószavai
az, azok, azé, ugyanaz, akkora, annyi, olyan

c) Jellegzetes kötőszavai
hogy, aki, ami, amely, amilyen, amekkora, ahány, amennyi

d) Mondatelemzés

1. 2. 1. 2.
Olyan a színe, mint a vasnak. Amilyen a mosdó, olyan a törülköző.

1. 2.

Á Á
3.) Tárgyi alárendelés
a) Jelölése

T
b) Jellegzetes utalószavai
azt, ezt; olyat, annyit, akkorát, úgy, mindazt, ugyanazt, azokat

c) Jellegzetes kötőszavai
hogy, aki, ami, amely,

d) Mondatelemzés
1. 2.
[mi] Tudjuk azt, hogy Jókai sok élményt visz az írásaiba gyerekkorából.

1.

4.) Határozói alárendelés

Annyi féle határozói alárendelés van, ahány féle határozó.
Mindegyiknek saját utalószavai és kötőszavai van.

A/ Helyhatározói alárendelés
a) Jelölése

Hh
b) Jellegzetes utalószavai
ott, onnan, oda, arról, erre, eddig,

c) Jellegzetes kötőszavai
ahol, ahonnan, ahova, amerre, ameddig, amíg

d) Mondatelemzés

1. 2.
hAddig nyújtózkodjál [te], ameddig a takaród ér!

1.

Hh
B/ Időhatározói alárendelés
a) Jelölése

Hi

b) Jellegzetes utalószavai
akkor, azalatt, aközben,

c) Jellegzetes kötőszavai
amikor, amidőn, mialatt, alighogy, amint, ahogy, mihelyt, miután, mielőtt, mikor,
hogy,

d) Mondatelemzés
1. 2.
Amikor a vadgalamb elhallgatott, [iakkor] minagy csend lett haz erdőn.

2.

Hi

C/ Eszköz- és társhatározói alárendelés

a) Jelölése

He Ht

b) Jellegzetes utalószavai
azzal, azáltal, azon, attól, olyanokkal

c) Jellegzetes kötőszavai
hogy, aki, amely, ami, akivel, amivel

d) Mondatelemzés
1. 2.
tOlyanokkal barátkozz[te], akiktől jót tanulhatsz!

1.

Ht
1. 2.
eAzzal dolgozik [ő], ami a keze ügyébe kerül.

1.

He
D/ Ok- és célhatározói alárendelés
a) Jelölése

Ho Hc

b) Jellegzetes utalószavai
azért, amiatt, arról, attól,

c) Jellegzetes kötőszavai
mert, mivel, minthogy, hogy, mintha, amiért,

d) Mondatelemzés
1. 2.
cAzért vagyunk h a világon [mi], hogy valahol otthon legyünk benne.
1.

Hc

1. 2.
Hogy időben feladd a levelet, oazért telefonálok iújra [én].
2.

Ho

E/ Mód- és állapothatározói alárendelés

a) Jelölése

Hm Há

b) Jellegzetes utalószavai
úgy

c) Jellegzetes kötőszavai
hogy, ahogy, mintha,

d) Mondatelemzés
1. 2.
mÚgy érezte [ő], mintha szaladna alatta a föld.
1.

Hm

1. 2.
Ahogy eltátotta [ő], áúgy maradt az álla.

Há
F/ Részeshatározói alárendelés

a) Jelölése

Hr

b) Jellegzetes utalószavai
annak, azoknak, annak a számára,

c) Jellegzetes kötőszavai
aki, ami, akinek, aminek,

d) Mondatelemzés
1. 2.
Aki bottal köszön, r annak edoronggal felelnek [ők].

2.

Hr

G/ Számhatározói alárendelés

a) Jelölése

Hsz

b) Jellegzetes utalószavai
annyiszor,

c) Jellegzetes kötőszavai
hogy, ahányszor, valahányszor,

d) Mondatelemzés
1. 2.
szHányszor mondjam még [én], hogy figyelj az órán!

1.

Hsz
H/ Eredethatározói alárendelés

a) Jelölése

Her
b) Jellegzetes utalószavai
onnan, abból, attól,

c) Jellegzetes kötőszavai
hogy, aki, ami,

d) Mondatelemzés
1. 2.
erAbból baj lesz, ha dohányzol.

1.

Her

I/ Eredményhatározói alárendelés

a) Jelölése

Hed
b) Jellegzetes utalószavai
azzá, olyanná,

c) Jellegzetes kötőszavai
hogy, aki, ami,

d) Mondatelemzés
1. 2.
edAzzá válik ma keze alatt [az], amivé formálja az agyagot.

1.

Hed
 J/ Fok- és mértékhatározói alárendelés

a) Jelölése

Hf-m

b) Jellegzetes utalószavai
úgy, annyival,

c) Jellegzetes kötőszavai
hogy, amennyivel, amennyire, mennél,

d) Mondatelemzés
1. 2.
Jancsit imár nem érdekelte f-mannyira a játék, mint régen.

1.

Hf-m

5.) Jelzői alárendelés

Annyi féle jelzői alárendelés van, ahány féle jelző.
Mindegyiknek saját utalószavai és kötőszavai van.

A/ Minőségjelzői alárendelés
a) Jelölése

Jmi

b) Jellegzetes utalószavai
oly, olyan, ugyanolyan, akkora, ugyanakkora

c) Jellegzetes kötőszavai
hogy, akár, az, azt

d) Mondatelemzés
1. 2.
miOlyan nagy volt ba fák levele, hogy szűrnek is untig elég volna fele.

1.

Jmi
B/ Mennyiségjelzői alárendelés
a) Jelölése

Jme

b) Jellegzetes utalószavai
annyi, ugyanannyi, az, akkora,

c) Jellegzetes kötőszavai
ahány, amennyi, valahány, hogy, mint,

d) Mondatelemzés
1. 2.
Ahány ház, meannyi szokás [van].

2.

Jme

C/ Birtokos jelzői alárendelés

a) Jelölése

Jb

b) Jellegzetes kötőszavai
annak, azoknak,

c) Jellegzetes utalószavai
aki, ami, amely, hogy,

d) Mondatelemzés
1. 2.
Akit tisztelek, b annak a véleménye fontos rnekem.

2.

Jb
III. Sajátos jelentéstartalmú mondatok
- Néhány mellékmondat nem csak egy szerepet tölt be. Azon kívül, hogy valamilyen
mondatrész szerepét tölti be, más jelentést is hordoz.
- Pl. A minőségjelzői alárendelésnek hasonlító szerepe is van.
- Ilyenkor a sajátos jelentéstartalomról nevezzük el az alárendelést.
- A sajátos jelentéstartalmat a jellegzetes kötőszavakról lehet felismerni.
- Sajátos jelentéstartalmak
 feltételes
 megengedő
 következményes
 hasonlító

1.) Feltételes jelentéstartalmú mondat

a) Fogalma
Azt a körülményt, feltételt fejezi ki, amelynek be kell következnie ahhoz, hogy a
főmondatban foglalt megállapítás megvalósulhasson.
Rendszerint idő-vagy állapothatározót fejt ki.

b) Jelölése

feltételes

c) Jellegzetes kötőszavai
ha, hogyha

d) Mondatelemzés
1. 2.
Ha ez a könyv nem kell senkinek, i akkor elviszem [én].

2.) Megengedő jelentéstartalmú mondat

a) Fogalma
Azt a körülményt, feltételt foglalja magában, amely bizonyos fokig ellentétben van
a mondat tartalmával, de nem akadályozza meg, azaz "megengedi" a főmondatban
foglaltak megvalósulását.

b) Jelölése

megengedő
c) Utalószava általában nincs
d) Jellegzetes kötőszavai
bár, bárha, ámbár, jóllehet, holott, hogy, akár,

e) Jellegzetes utalószavai
aki, ami, amely, hogy,

f) Mondatelemzés
1. 2.
kj Ez a ház i még áll, bár már elég rozzant.
3.) Következményes jelentéstartalmú mondat
a) Fogalma
A főmondatban megnevezett fogalomnak a következményét fejti ki.
Kifejezhet minőséget, mennyiséget, vagy állapotot.

b) Jelölése

következményes

c) Jellegzetes kötőszavai
hogy, úgyhogy, míg

d) Jellegzetes utalószavai
olyan, akkora, annyi, olyat, annyian, úgy, annyira, olyannyira, addig

e) Mondatelemzés
1. 2.
mÚgy sietett,[ő] hogy majd orra bukott a lépcsőn.

4.) Hasonlító jelentéstartalmú mondat

a) Fogalma
A hasonlító határozói mellékmondat a főmondatban található hasonlító határozót
fejti ki.

b) Jelölése

hasonlító

c) Jellegzetes kötőszavai
mint, ahogy, mintsem, semmint, semhogy, hogysem, mintha

d) Jellegzetes utalószavai
annál, azoknak

e) Mondatelemzés
1. 2.
hsTöbbe került a csomagolás, mint maga az ajándék.