Növénytan

Dr. Kiskó Gabriella

Dr. Brückner Andrea
 Az élővilág rendszerzése
Linné Haeckel Chatton Copeland Whittaker Woese Woese
(1735) (1866) (1937) (1956) (1969) (1977) (1990)
Állatok Állatok Eukarióta Állatok Állatok Állatok Eukarióták

Növények Növények Prokarióta Növények Növények Növények

Protiszták Protiszták Gombák Gombák

Prokarióták Protiszták Protiszták

Prokarióták Baktériumok Baktériumok

Archeák Archeák
Élőlények 3 domíniuma

Carl Woese,
1990
javaslata
alapján

Az ágak
hossza
Növények arányos az
evolúciós
Állatok távolsággal
 Növények
„A növények (plantae) oly szerves lények, melyek élnek,
táplálkoznak és nőnek, de nem éreznek és helyüket maguk
változtatni nem képesek.”
„A magasabb rendű növények szerveit két főcsoportra
osztjuk: a tengelyszervekre és az oldalszervekre. A tengelyszervekhez
tartoznak: a gyökér és a törzs; az oldalszervekhez a levelek. Az ily
szépen tagolt növények száraz növényeknek neveztetnek.
Az alacsonyabb rendű, kevésbé szervezett növények (moszatok,
gombák) testén ezen részeket nem különböztethetjük meg. A leveletlen
növénytest telepnek neveztetik és az idetartozó növények telepes
növényeknek hivatnak.”

A GYÓGYNÖVÉNYEK HATÁSA ÉS HASZNÁLATA

IRTA ÉS KIADJA Dr. ZELENYÁK JÁNOS
LEKÉRI PLÉBÁNOS
1908
 Növény Állat
Testalak megnyúlt, elágazó, nagy általában zömök, kis felületű
felületű
Testszerkezet szilárd cellulóz sejtfal, nincs sejt sejtfal nincs, jelentős sejt
közötti állomány, kevés szerv közötti állomány, sok szerv
szervrendszer nincs a szervek szervrendszerbe
tömörülhetnek
Anyagfelépítése fotoautotróf heterotróf

Mozgás lényegében helyhez kötött, aktív hely- és

helyzetváltoztatás helyzetváltoztatás, izomszövet
 Sejt – szövet - szerv
• sejt: az összes ismert élő
organizmus szerkezeti és
funkcionális építő eleme,a
legkisebb olyan egység, amely
még anyagcserére és
szaporodásra is képes

• szövet:
– azonos alakú, eredetű és
felépítésű sejtek
összessége, adott funkció
elvégzésére specializálódva
– közös eredetű, de eltérő
morfológiájú és funkciójú
sejtek összessége

• szerv: (organon) azok a

szövetcsoportulások, amelyek
anatómiailag és funkcionálisan
egy bizonyos tevékenységre
specializálódtak.
 A növényi sejt alkotói
• Aktív/élő sejtalkotók
• citoplazma
• sejtmag
• sejthártya
• színtestek
• sejtfüggelékek

• Passzív/élettelen sejtalkotók
• sejtfal
• sejtnedv
• zárványok
Növényi sejt mérete: 10-150 μm
• merisztéma 6-10 µm
• rostok 2000-60.000 µm = 0,2-6 cm
 A növényi sejt alkotói
Sejtfal: turgor fenntartás, mechanikai szilárdítás,
vízmegkötés vízmegtartás
• Vázanyag: cellulóz (szilárdság és rugalmasság biztosítása)
• Alapállomány: pektin(élelmiszeriparban zselésítőanyag),
hemicellulóz
• Berakódó ill. kiválasztódó anyagok: lignin (sejtfal fásodás), kősejt
(sejtfalvastagodás), paraanyag (vízáteresztő képesség
csökkentése)
Sejthártya
• rajta keresztül történik a tápanyagok felvétele és kiválogatása
 A növényi sejt alkotói
Citoplazma: itt zajlanak le a sejtek életműködései
• Citoszol: citoplazma oldható fázisa: élethez szükséges
valamennyi vegyületet tartalmazza (szerves anyagai:
fehérjék, szénhidrátok, zsírok)
• Citoszkeleton: sejtalkotók térbeli elkülönítése (fehérjéből
felépülő mikrotubulusok és mikrofilamentumok)
• Membránrendszer: elhatárolt
reakciótereket alakítanak ki
sejten belül
− endoplazmatikus retikulum,
Golgi- készülék: kapcsolat a
sejtmaganyag és a citoszol
között
 A növényi sejt alkotói
Sejtmag: irányítja a sejt életműködéseit
• tartalmazza a sejt DNS állományának nagy részét (genom)
• magasabb rendű növényeknek általában 1 sejtmagja van

Vakuólum: növény vízviszonyainak, sejt anyagcsere

szabályzásában van szerepe
• üreges sejtalkotó, sejtnedv tölti ki (cukrok, szerves savak,
oldott színanyagok, alkaloidák (méreganyagok), cseranyagok
(keserűanyagok), vitaminok, hormonok (érés, növekedés))

Zárványok
• tartalék vagy raktározott anyagok
(keményítő, olaj)
• végtermékek
(illóolajok, kristályok, gyanták)
 A növényi sejt alkotói –
önálló DNS állomány
Színtestek: fotoszintézis helye
• kloroplasztiszok (zöld): fény
jelenlétében szőlőcukor
előállítása (Calvin-ciklus
enzimeit tartalmazza)
• kromoplasztiszok
(sárga,vörös): a virágok,
termések színe
• leukoplasztiszok: tápanyag- amiloplasztisz
burgonya sejtjében
raktározás (gyökerek, gumók)

Mitokondrium: sejten belüli légzés helye

• szénhidrátokban tárolt energia felszabadul (ATP keletkezik)
(Szentgyörgyi Krebs cikuls enzimei)
 A növényi sejt alakja
Parenchimatikus sejtek:
• minden irányban nagyjából egyenlő kiterjedésűek,
• csúcsuk tompa, lekerekített,
• általában sokáig élő, plazmatartalmú, vékony falú sejtek
• pl.: osztódószövetek, asszimiláló és raktározó alapszövetek
sejtjei
 A növényi sejt alakja
Prozenchimatikus sejtek
• erősen megnyúltak, hosszuk szélességük többszöröse,
• csúcsuk rendszerint kihegyezett,
• plazmájuk korán elhal, sejtfaluk vastag, korán fásodik,
• pl.: szállító és szilárdítószövetek sejtjei
 A növényi testszerveződés szintjei
Átmenet
Egysejtűek:
életműködést egyetlen sejt végzi •Sejten belüli
differenciálódás
•Sejtcsoportosulások

Telepesek:
sejtosztódás során az új sejtek együtt
maradva, telepet hoznak létre, nincs
munkamegosztás Egy, két majd
háromdimenziós
telepek
Hajtásos növények:
Sejtek között munkamegosztás,
valódi szövetek
 Egysejtűek
Az összes életműködést egyetlen sejt végzi: prokarióták,
algák (kova-és zöldmoszatok)
Sejttársulások:
• mechanikai kapcsolódás (pl. kovamoszatok)
• nyálkakolónia: sejtek osztódáskor együtt maradnak, de
közös nyálkaburkot hoznak létre
• cönóbium: plazmodezmákkal összekapcsolódó sejtek (pl.
Volvox globator zöldmoszat: egy nyálkagömb felületén
elhelyezkedő ostoros egysejtű egyedek)

zooglöa kovamoszat kolónia cönóbium

 Telepes növények
teleptest

Telepes szerveződés sejtlemez

– A csúcssejt osztódása sejtfonal

vörösmoszat barnamoszat
• egy irányban zajlik  fonal (pl . zöldmoszatok)
• két irányban zajlik  sejtlemez (pl. számos barnamoszat),
• három irányban zajlik  teleptest (pl. csillárkamoszatok,
mohák)
– Differenciálódás
• az alapi sejtek rögzítik a növényt
• a csúcssejt osztódik
– A legfejlettebbek:
gyökérszerű, szárszerű és
Macrocystis: 200 m hosszú is lehet
levélszerű képződmények (levélszerű, szárszerű, gyökérszerű részei
sejttestes telepet alkotnak)
 Telepes szerveződés
Moszatok/algák
• Egysejtűek vagy többsejtűek
• Vízhez kötött életmód zöldmoszat sejttársulás
• Mozgó, illetve helyhez kötött életmód is lehetséges
• Többsejtű - fonalas: a csúcsi vezérsejt osztódik, az alsó
rögzíthet (pl. fonalas békanyál)
• Többsejtű - lemezes (pl. tengeri saláta)
• Többsejtű - teleptest (pl. csillárkamoszat)
kékmoszatok
(kékbaktériumok)

fonalas zöldmoszat tengeri saláta csillárkamoszat - zöldmoszat

(„békanyál”)
 Telepes szerveződés
Mohák

Zsákutcás fejlődés: nincsenek valódi, jól differenciált szöveteik

• „Gyökerecske” - rögzítő szerep
• „Száracska” - hosszanti megnyúlású sejtek, szállításra
módosultak
• „Levelecske”: egy sejtrétegű, egész felületén vízfelvétel történhet

májmoha ciprusmoha kloroplasztiszokat tartalmazó

1 sejtrétegű „levelecske”
 Hajtásos növények

- első képviselőik - harasztok

- kialakulás 400 millió éve a telepes zöldmoszatokból
- parával impregnált sejtfal
- vízfelvevő és szállító rendszer
- bőrszövet kialakulása
- gázcserenyílások megjelenése
- szilárdítószövet kialakulása
- lignintartalmú sejtfal
- szervek kialakulása: gyökér,
szár,
levél
 Harasztok: hajtásos növények
• A valódi szövetek megjelenése, de virág nincs!
• Szöveti differenciálódás  osztódó és állandósult
szövetek (bőr-, alap- és szállítószövetrendszer)

• A hajtásos növények szervei:

– Valódi gyökér
– Valódi szár
– Valódi levél

kígyózó korpafű mezei zsurló erdei pajzsika

 Virágos növények
• A vegetatív szervek (gyökér, szár, levél) mellett
megjelenik a virág, mint reproduktív szerv!
• Csoportjai (párhuzamos fejlődés)
– Nyitvatermők: a magkezdemények nyitott termőlevélen
alakulnak ki
– Zárvatermők: a magvak zárt termőben fejlődnek
 Nyitvatermők - zárvatermők

Nyitvatermők törzse Zárvatermők törzse

Sziklevelek sok kettő vagy egy
Gyökér főgyökérrendszer fő- vagy mellékgyökérrendszer
gyökérszőrök nincsenek gyökérszőrök vannak
Szár mindig fás (lehetnek gyantajáratok) lágy- vagy fásszár
Levél kis felületű tű- vagy pikkelylevél nagy felületű lomblevél
Virág apró, nem feltűnő, nem illatos nagyobb, színes, illatos
takarólevelek hiányoznak takarólevelek vannak
szélmegporzású főleg rovarmegporzású
Termés nincs van
 Növények
• Törzs (–phyta) Angiospermatophyta
• Osztály (–opsida) Dicotyledonopsida
• Alosztály (–idae) Rosidae
• Rend (–ales) Rosales
• Család (–aceae) Rosaceae
• Nemzetség Rosa
• Faj canina

vadrózsa
(csipkebogyó)
 Élőlények elnevezése
• Linné által bevezetett binominális
nomenklatura:
– Nemzetség (genus)
– Faj (species)

Vadrózsa (csipkebogyó) – Rosa canina

Faj alatti rendszertani kategóriák
• Faj (species /sp./): a közös származású, valamennyi
lényeges öröklődő tulajdonságban megegyező, azonos
elterjedésű egyedek csoportja
• Alfaj (subspecies /ssp./): eltérő földrajzi elterjedésű
vagy ökológiai igényű eltérések
• Változat (varietas /var./): állandó és öröklődő
külünbségű eltérések, de földrajzilag vagy ökológiailag
nem izolálódik
• Alak (forma /f./): nem öröklődő eltérések, főleg a
vegetatív részek méreteiben vagy mennyiségében
mutatkozik meg
Brassica oleracea var. capita f. rubra - vörös káposzta
 Kultúrnövények csoportjai
• Élelmiszernövények
• Ipari növények
• Takarmánynövények
• Zöldterületi és meliorációs növények
• Káros hatású növények
 Néhány segédanyag
• http://www.nyf.hu/agrtud/sites/www.nyf.hu.agrtud/files/segedletek/Se
gedlet%20a%20Novenytan%20c.%20tantargyhoz%20I..pdf

• http://www.mtk.nyme.hu/fileadmin/user_upload/kornyezet/Pinke/Elek
tronikus_jegyzet_N_v_nytan.pdf

• http://elte.prompt.hu/elkeszult-tananyagok weboldalon: Növények

és gombák szerveződése

• http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/novenytan-
novenytan/pt03.html

• www.mozaweb.hu