A NÖVÉNYI SZÖVETEK

1. Az állandósult szövetek elhelyezkedése a növényi szervekben

Az egyedfejlődés során az eredetileg azonos sejtek csoportjai differenciálódnak, azaz
a sejtek alakja és működése is különbözővé válik. Majd a differenciálódott sejtcsoportok
elkülönülnek egymástól. A sejtek egy része megtartja osztódóképességét, ezek hozzák
létre a növényi test osztódószöveteit. Más sejtek a differenciálódás során elveszítik
osztódóképességüket, ezekből jönnek létre az állandósult szövetek: a bőrszövet,
a szállítószövet és az alapszövetek. A bőrszövet kívülről borítja a növények testét, a
szállítószövet megnyúlt sejtjei alkotják a testet behálózó edénynyalábokat, az
alapszövet sejtjei pedig kitöltik a bőrszövet és az edénynyalábok közötti tereket (1.
ábra).
OSZTÓDÓSZÖVET
A növények folyamatos növekedése és fejlődése az osztódószövet működése révén valósul
meg. Az osztódószövet sejtjei más növényi sejtekhez képest rendszerint aprók. Sejtmagjuk
nagy, sejtfaluk vékony, sejtplazmájukban nincsenek zöld színtestek Megfelelő körülmények
között gyorsan növekednek és osztódnak, az ehhez szükséges energiát a sejtlégzés biztosítja.

Az osztódás eredményeként kialakuló sejtek kisebbik hányada megtartja osztódóképességét,

osztódószövetet alkot. A test hosszanti növekedését a gyökércsúcs, illetve
a hajtáscsúcs osztódószövetei biztosítják Az egyes szervek, például a szár vastagodását az
edénynyalábokban található osztódószövet, a kambium okozza

BŐRSZÖVET
A bőrszövet a növényi test felszínét borítja. Sejtjei szorosan kapcsolódnak egymáshoz,
védik a szervek belső sejtjeit. A bőrszövet nemcsak elhatárolja, de össze is köti a
szervezetet a külvilággal, mert rajta keresztül a növény anyagokat vesz fel és ad le.
A fiatal hajtásokat és gyökereket borító bőrszövet rendszerint egyetlen sejtréteg
vastagságú.
A levél és a lágy szár bőrszövete átlátszó, átengedi a fényt a fotoszintézist végző
alapszöveti sejtekhez. A sejtek külvilággal érintkező felszínén vízzáró réteg,
úgynevezett kutikula található, amely akadályozza a párologtatást, véd a kiszáradás
ellen. A szárazabb élőhelyeken honos növények kutikulája vastagabb. A hajtás
bőrszövetének jellegzetes részei a gázcserenyílások ezeken keresztül történik a
gázcsere és a párologtatás. A gázcserenyílások légrését két babszem alakú zárósejt
fogja közre. A bőrszövet sejtjei közül csak a zárósejtekben vannak zöld színtestek, más
bőrszöveti sejtekből ezek hiányoznak. A zárósejtek víztartalmától függően a
gázcserenyílások légrése kinyílik vagy bezárul, ily módon szabályozza a gázcserét és a
párologtatást.
A hajtás bőrszövetén gyakran láthatók növényi szőrök. Azokat a
gázcserenyilásokat,melyek elvesztették záródó képességüket és állandóan nyitva
vannak,hidatódáknak nevezzük.  
A gyökér fiatal bőrszövetét nem borítja kutikula, és gázcserenyílások sincsenek benne.
Jellegzetes sejtjei a megnyúlt, hosszúkás gyökérszőrök, amelyek jelentős mértékben
növelik a gyökér felszínét (7. ábra). A nagyobb felület eredménye a hatékony víz- és
ásványianyag-felvétel.A fás szárú növények törzsét, ágait nem egyetlen sejtrétegű,
vékony bőrszövet borítja, hanem vastag, többrétegű kéreg. A kéreg vastag falú, elhalt
sejtekből áll
SZÁLLÍTÓSZÖVET
A szállítószövet hosszanti irányban megnyúlt sejtjei, illetve hosszú, vékony csövei a
vízben oldott anyagokat továbbítják a növény szervei között. A farész a talajból
felszívott vizet és ásványi sókat szállítja a gyökértől a többi szerv felé.
A háncsrész vízben oldott szerves anyagokat továbbít a levelekből más szervekhez.
A farész szállítóelemei a vízszállító sejtek és a vízszállító csövek. A vízszállító sejtek
az osztódószövet sejtjeiből jönnek létre differenciálódással. Fejlődésük során hosszanti
irányban megnyúlnak, sejtfaluk erősen megvastagodik. Sejtplazmájukat és sejtmagjukat
fokozatosan elveszítik, csak sejtfaluk marad meg, vagyis kifejlett állapotban nem élő
sejtek
A háncsrész szállítóelemei a rostasejtek és a rostacsövek. A rostacsőben az
egymásra épülő, megnyúlt sejteket számtalan apró nyílással áttört rostalemez választja
el. A rostacső ugyancsak a zárvatermő növényekre jellemző szövetelem A farész és a
háncsrész megnyúlt szállítóelemei kötegekbe rendeződnek, és más szöveti elemekkel
együtt az edénynyalábokat alakítják ki Az edénynyalábok változatos szerkezetűek.
Az összetett nyalábokban háncs- és farész is található, az egyszerű
nyalábokban pedig vagy csak farész, vagy csak háncsrész figyelhető meg. Egyszerű
edénynyalábok vannak a fiatal gyökerekben, összetett edénynyalábok a lágy szárban és
a levelekben. A nyílt edénynyalábokban osztódószövet, kambium is van a
szállítószövetek mellett, a zárt edénynyalábokban nincs osztódószövet.
ALAPSZÖVETEK

12. A levél keresztmetszete. A levelek tömegének nagy részét a táplálékkészítő

alapszövet teszi ki. A levelek erezetét az edénynyalábok alkotják
Az alapszövetek közös jellemzője, hogy a növény szerveiben a bőrszövet és a
szállítószövet között helyezkednek el.
A fotoszintetizáló (táplálékkészítő) alapszövet sejtjei végzik a fotoszintézist,
sejtjeikben ennek megfelelően sok zöld színtest található Sejtfaluk vékony, könnyen
átjárható az anyagok számára. A sejtek élénk gázcseréjét segítik a sejt közötti járatok,
amelyek a bőrszövet gázcserenyílásaival állnak összeköttetésben.
A raktározó alapszövet Fejlett raktározó alapszövet található a magvakban és a
raktározásra módosult szervekben, például gumókban.
A száraz helyeken élő növények szára, levele gyakran tartalmaz víztartó alapszövetet.
A csekély és rendszertelenül érkező csapadék felhasználására és tárolására szolgáló
víztartó alapszövettől duzzadt szerveket pozsgásnak mondjuk. A kövirózsának pozsgás
levele, a kaktusznak pozsgás szára van
A kiválasztó alapszövet az anyagcsere végtermékeinek tárolására szolgál. A narancs
héjában illóolajtartók, a pongyolapitypang szárában tejcsövek, a fenyőkben
gyantajáratok tárolják az anyagcsere végtermékeit.