Állati szövetek II.

Kötő- és támasztószövetek
Ezek a szövetek a középső csíralemezből alakultak ki, közös jellemzőjük a sok
sejtközötti állomány. A sejtek alakja és működése változatos. A sejt közötti
állományt az alapállomány alkotja, amiben kötőszöveti rostokat találunk, amik
lehetnek kollagén, elasztin vagy rácsrost. Ezek a szövetek nem szilárdak,
alapállományuk folyékony vagy kocsonyás és fontos szerepe van a sejtek
tápanyag ellátásban, mert sok véréret tartalmaz. A folyékony sejtközötti
állomány a vér, az anyagok szállításában és védekezésben játszik szerepet. Itt a
sejtközötti állomány a vérplazma, ami vörös- és fehérvérsejteket és
vérlemezkéket tartalmaz.
A lazarostos kötőszövet szerveket rögzít és választ el, vagy üregeket tölt ki. A
rostok között sok a vérér és az idegvégződés.
A tömöttrostos kötőszövetben a rostok szorosan helyezkednek el és a sejtek és
rostok között kevés az alapállomány. Az ínszövetben főleg kollagén található,
ami összenyomja a sejteket szorosan egymás mellett állva. A vérellátás gyenge
ezért az ínak lassan gyógyulnak, viszont az ínak nehezen szakíthatók a bennük
található kollagén miatt. A rugalmasrostos kötőszövet egy hasonlóan erős
szövet, de enged valamennyi elmozdulást. Ez a szövet elasztint és rugalmas
rostot tartalmaz.
A szervezet valamennyi sejtje tartalmaz zsírcseppeket, de az energiatartalmú
zsír tárolásához kellenek zsírsejtek. Ezekből áll a zsírszövet. Itt is zsírcseppek
találhatóak, de néha kitöltik az egész sejtet. Ilyenkor a sejtmag oldalra szorul és
kevés a sejtközötti állomány. A zsír fontos a szervezet hőszigetelésében,
védelmében és a zsírban oldódó vitaminok raktározásában, hiszen a bőraljában
halmozódik fel.
A támasztószövetek sejtközötti állománya keményebb, a kötőszövetekénél,
ezért az állatok testének megtámasztására képes.
A chordaszövet a gerinces állatok egyedfejlődése alatt alakult ki, a sejtek turgor
(belső) nyomása nagy így szorosan egymáshoz feszülve merev képződményt
alkotnak. Ez a gerinchúr.
A gerincesek vázrendszerében található porcszövetben a sejtek egyesével vagy
csoportosan helyezkednek el. A szilárd, de késsel vágható alapállományban
különbözőn rostokat találunk, amiknek más a feladata és a tulajdonságai.
Sejtjeik diffúzióval táplálkoznak, hisz csak a felületet borító porchártyában
futnak erek.
Az üvegporc átlátszó, mert az alapállományban lévő rostok nem látszanak. A
sima felülete miatt az ízületek felszínét borítja (a porcos halak vázát alkotja).
A rugalmas rostos porc sok elasztint tartalmaz, ez található az emberi fülben.
A kollagén rostos porc kollagén rostokat tartalmaz, a csigolyák közötti porcokat
alkotja.
A csontszövet az evolúció során a csontos halakban jelent meg, sejtközötti
állománya szilárd. Alapállománya szerves és szervetlen anyagokat is tartalmaz.
A szerves anyagok a 30-40%-át teszik ki, ezek főleg fehérjék, amik a csont
rugalmasságáért felelősek. A szervetlen anyagok között főleg kalciumsók
találhatóak, amik a csont szilárdságáért felelősek. A csontszöveti sejtek
nyúlványosak, orsó alakúak, amik összekapcsolódnak. Rendeződésük
jellegzetes, mert egy vérér körül koncentrikus körben helyezkednek el, amiből
diffúzióval kapják a tápanyagot. A gerinces állatok vázának fő alkotója.