Mikro- és

makroökonómia
BMEGT30A001

Rácz Tamás
2021.09.30. 15:15
 Matematikai bevezető – a függvény
első deriváltja
Az 1. derivált a függvényértékek változását adja
meg, azaz a függvény meredekségét egy
meghatározott helyen.

f(x)

2021. 10. 06. 2

 Matematikai bevezető – a függvény
első deriváltja
Mit tudunk megállapítani egy tetszőleges függvény
szakaszairól?
f(x)
A függvény bizonyos szakaszai
pozitív meredekségűek
x
f(x) A függvény bizonyos szakaszai
negatív meredekségűek

x
f(x) A függvény bizonyos pontjaiban
meredeksége 0 à minimuma vagy
maximuma van itt a függvénynek
x

2021. 10. 06. 3

 Matematikai bevezető – a függvény
első deriváltja
• Ha ki tudjuk számolni az érintők meredekségét, meg tudjuk határozni,
hogy a függvény egyes szakaszaiban milyen tulajdonságokkal bír: milyen a
meredeksége, van-e szélsőértékhelye, stb.
• Mennyi a függvény meredeksége az 𝑥! pontban?

f(x) A meghatározáshoz válasszunk ki egy

másik pontját is a függvénynek à x
àEkkor a két pontot összekötő egyenes
! " #!("!)
meredeksége 𝑚 = "#"!
àezt
x nevezzük differenciahányadosnak

2021. 10. 06. 4

 Matematikai bevezető – a függvény
első deriváltja
f(x)

Kezdjük el közelíteni x-et 𝑥# felé àaz érintők meredeksége a

szelők meredekségének határértéke à ez nem jelent mást,
mint a következőt:
& $ '&($! )
𝑚 = lim $'$
à ez a differenciálhányados, azaz derivált
$→ $! !
az 𝑥# pontban

2021. 10. 06. 5

 Matematikai bevezető – a függvény első deriváltja

2021. 10. 06. 6

 Rugalmasság
• A rugalmasság fogalma, kiszámítása: pont-
és ívrugalmasság
• Grafikus ábrázolás és érdekességek
• A rugalmasság különböző fajtái
• Elemzések a rugalmasság segítségével
 A rugalmasságról
• Eddig arról beszéltünk, hogy milyen tényezők és hogyan befolyásolják a
kereslet és kínálat mennyiségének alakulását à változók közötti
kapcsolat irányára tudtunk következtetni
• De a kereslet és a kínálat mennyire érzékeny az árak, a jövedelem, stb.
változására
• A rugalmasság segítségével a változók közötti kapcsolatot, a
fogyasztók, a termelők reagálását az árak, vagy más tényezők
változására vizsgálhatjuk
• A keresleti, vagy kínálati görbe meredekségének számszerű értéke azt
fejezi ki, hogy a jószág saját árának egységnyi változása a
keresett/kínált mennyiség mekkora változását eredményezi àde így az
eltérő árfekvésű, más-más mértékegységben kifejezett jószágokra
vonatkozó reakciókat nem tudjuk összehasonlítani

Melyik hat nagyobb mértékben ránk? A túró

rudi árának 300 Ft-os emelkedése, vagy az
Iphone árának 300 Ft-os emelkedése?

2021. 10. 06. 8

 A rugalmasság fogalma
• Elaszticitás
• y=f(x)
• y változó x változó szerinti rugalmassága:
• (y változó %-os változása)/(x változó %-os
változása)
• Hány %-kal változik y változó értéke, ha x változó
értéke 1%-kal változik? Azonos vagy ellentétes
irányba?
• „Érzékenységet” ír le
• Mértékegységtől független
 Pont- és ívrugalmasság
• Pontrugalmasság: egy adott pontban
meghatározott rugalmasság (x egy szintjén)
– ε=(dy/dx)*(x/y)
• Ívrugalmasság: két pont között (x
tartományban)
– ε=(Δy/ Δx)*(x/y)
– A viszonyítás lehet az eredeti állapotra vagy az új
állapotra jellemző illetve ezek átlaga.
Rugalmasság a közgazdaságtanban
Vizsgáljuk a kurzuson
• A keresletet meghatározó tényezők változásának
hatását
• A kínálatot meghatározó tényezők változásának hatását
• Később a termelés témakörénél is előjön
• Szinte bármire lehet használni, a független változónak a
függő változóra gyakorolt hatása %-os formában
Kereslet és kínálat: többváltozós függvények
• Ceteris paribus elv!
 Feladatgyűjtemény 211./32.
Egy tökéletesen versenyző vállalat kínálata
20000 Ft-os ár mellett 300 db.
Hány db terméket értékesít a vállalat 25000 Ft-
os ár mellett, ha a vállalat kínálatának adott
tartománybeli árrugalmassága (ívrugalmasságot
tekintve) 2?
 Mitől függ az árrugalmasság?
• Helyettesítési lehetőségek
• Termék vs. Termékcsoport, pl. élelmiszerek
• Időtáv
• A javak árszintje
• Létszükséglet-e
• Termelési feltételek
 Gondolkodtató feladatok I.
Lineáris kereslet – hol jelenik meg a rugalmasság
grafikusan?
– A pontrugalmasság formulájából, (dQ/dP)*(P/Q)-
ból kiindulva
Mitől függ az árrugalmasság lineáris D esetén?
– Az adott pontot meghatározó koordinátán kívül
Az árrugalmasság alakulása lineáris
keresleti görbe mentén
Állandó árrugalmasságú keresleti
görbe
Q(p) = apε

ε= (ε* apε-1)*(p/ apε)=

= ε*(apε-1 /apε-1)= ε
 A rugalmasság különböző fajtái
Keresletre és kínálatra is gyakran számítják
• Hogyan reagálnak a fogyasztók a keresett mennyiségét
meghatározó tényezők változására?
• Hogyan reagálnak a termelők a kínált mennyiséget
meghatározó tényezők változására?
• Kereslet esetén számítunk
– Saját árrugalmasságot
– Jövedelemrugalmasságot
– Kereszt-árrugalmasságot
• Kínálat esetén
– Saját árrugalmasságot
 Jelölések
• Saját ár: px
• Más termék ára: py
• Jövedelem: M
• Az adott termékből fogyó mennyiség: x
 Kereslet saját árrugalmassága
• A termék árának 1%-os változása hány %-kal
és milyen irányba változtatja meg a keresett
mennyiséget?
– Tökéletesen árrugalmatlan, ha εx,px=0
– Normál árhatás, közönséges jószág, ha εx,px<0
– Paradox árhatás, Giffen-jószág, ha εx,px>0
– Árrugalmas, ha |εx,px|>1
– Árrugalmatlan, ha |εx,px|<1
 Kereslet jövedelemrugalmassága
• A fogyasztó jövedelmének 1%-os változása
hány %-kal és milyen irányba változtatja meg a
keresett mennyiséget?
– Tökéletesen jövedelemrugalmatlan, ha εx,M=0
– Inferior jószág, ha εx,M<0
– Normál jószág, ha εx,M>0
– Jövedelemrugalmas, luxusjószág, ha |εx,M|>1
– Jövedelemrugalmatlan, alapvető jószág, ha
|εx,M|<1
 Kereslet kereszt-árrugalmassága
• Egy másik termék árának 1%-os változása hány
%-kal és milyen irányba változtatja meg a
keresett mennyiséget?
– Független javak, ha εx,py=0
– Kiegészítő javak, ha εx,py<0
– Helyettesítő javak, ha εx,py>0
 Kínálat árrugalmassága
• A kínált mennyiség hány %-kal és milyen
irányba változik, ha a jószág ára 1%-kal
változik?
– Árrugalmas, ha |εx,px|>1
– Árrugalmatlan, ha |εx,px|<1
 Szélsőséges esetek
• Tökéletesen árrugalmas kereslet illetve kínálat
– Aminek a rugalmassága abszolút értékben ≈ ∞
– Képe vízszintes egyenes
• Tökéletesen árrugalmatlan kereslet illetve
kínálat
– Aminek a rugalmassága ≈ 0
– Képe függőleges egyenes
 Gondolkodtató feladatok II.
• Mutassa meg, hogy egy
y=f(x1,x2,x3)=c1*(x1k)*(x2l)*(x3m) alakú függvény
esetében y változó x1, x2 illetve x3 változó
szerinti rugalmassága rendre k, l illetve m!
• Bizonyítsa be, hogy a teljes bevétel (TR), ami
egy adott árszinten az ár és az eladott
mennyiség szorzata (TR=p*q), azon az
árszinten maximális, melyen a kereslet saját
árrugalmassága -1-gyel egyenlő!
Elemzések a rugalmasság segítségével
• Árbevétel alakulása árváltoztatás hatására
• Pókháló modell
• Adóterhek megoszlása
 Árbevétel alakulása árváltoztatás
hatására
• TR=P*Q
• dTR/dP alapján
• Ha a kereslet árrugalmassága -1, a bevétel nem
változik árváltoztatáskor/árváltozáskor
• Abszolút értékben 1-nél kisebb árrugalmasság,
azaz árrugalmatlan kereslet esetén a
bevételváltozás az árváltozással azonos irányú
• Abszolút értékben 1-nél nagyobb árrugalmasság,
azaz árrugalmas kereslet esetén a bevételváltozás
az árváltozással ellentétes irányú
 Feladatgyűjtemény 15./59. - teszt
Piaci megfigyelések alapján a rostos üdítőitalok kereslete
árrugalmas. Eszerint, ha az üdítőitalok ára nő, akkor
ceteris paribus:
• A rostos üdítőitalok eladott mennyisége felére csökken;
• A rostos üdítőitalokat forgalmazók árbevétele nő;
• A fogyasztók rostos üdítőitalokra fordított kiadásainak
összege csökken;
• A rostos üdítőitalok kínálata nagyobb mértékben nő,
mint a piaci ár;
• Egyik fenti válasz sem feltétlenül helyes.
 Számolási feladat
Egy termék keresletét a következő függvény írja
le: q(p)=1750-5*p
• Milyen ár mellett érhet el a termék
forgalmazója maximális bevételt?
Pókháló modell (egy kis dinamika)
Áralkalmazkodás mechanizmusa
• Szűkülő pókháló - a piaci
egyensúly elérhető: ha a
kínálati görbe (S) meredeksége
nagyobb, mint a keresleti
görbe (D) meredeksége
(abszolút értékben), azaz az
egyensúlyi pontban D
árrugalmasabb, mint S
• Táguló pókháló: fordított
esetben a piaci egyensúlytól
távolodunk a piaci
mechanizmussal
 Adóterhek megoszlása
• Az arány, ami a fogyasztók és a termelők
adóteher-viselését mutatja, a kereslet és a
kínálat relatív árrugalmasságán múlik
• Minél árrugalmasabb a kereslet, az adó annál
inkább a termelőkre hárul
– Átgondolandó a tökéletesen
árrugalmas/árrugalmatlan kereslet illetve kínálat
esete!
 További feladatok
Rugalmasság-számítás
• Számolási feladatok: 41./77. a), 78. a), c), 79.,
80.
• Tesztek: 16./60., 61., 65., 66., 67., 198./28.
Összhaszon – határhaszon – helyettesítési határráta.
Költségvetési korlát, a fogyasztó optimális döntése.
PC- és IC-görbe, egyéni keresleti függvény, Engel-
görbe. Elemzések a fogyasztó modelljével.

Varian: 2.3.4. 5.6.

2020.10.01.
 Nobel-díjat kapott a világ legjobb főnökének
ötletadója (hvg.hu 2015.10.12Ö
• Az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat Angus Deaton a Princeton egyetem
közgazdász-professzora nyerte el a fogyasztás, a szegénység és a jólét
területein folytatott kutatásaiért.
• A közgazdász az idén tavasszal azzal került a hírekbe, hogy egy amerikai
cégvezető az ő – és Nobel-díjas kollégája, Daniel Kahneman – egyik közös
tanulmánya alapján úgy döntött, saját álomfizetéséből ad béremelést
dolgozóinak.
• … a Gravity Payments nevű cég vezetője, Dan Price – aki addig havi egymillió
dollárt tehetett zsebre – bejelentette, 90 százalékkal csökkenti saját bérét,
hogy finanszírozni tudja az alkalmazottak fizetésemelését és a
jövőben minimum 70 ezer dollárt vihetnek évente haza a 120 fős cég
dolgozói.
 Hogyan osztják meg a fogyasztók a kiadásaikat a
különböző javak között?
• A nyolcvanas években ő dolgozta ki azt a rendszert – John Muellbauerrel
együtt –, amely képes megbecsülni az egyes termékek iránt megnyilvánuló
keresletet.
• Majdnem Ideális Keresleti Rendszert (Almost Ideal Demand System):
egyszerű becslési módja annak, hogy az egyes jószágok kereslete hogyan
függ az összes jószág árától és az egyének jövedelmétől.
• Deaton megközelítése ma már sztenderd eszközöknek számítanak, mind a
tudományos munkákban, mind a gyakorlati értékelésben. Alkalmas arra is,
hogy a kormányok kiszámítsák – föltéve persze, hogy szakértői ismerik a
szakirodalmat –, hogy például az élelmiszerek áfájának vagy a személyi
jövedelemadó kulcsainak a csökkentése mely társadalmi csoportokat hoz
jobb, melyeket rosszabb helyzetbe.
 Fogyasztói döntések
1. Hogyan jusson a fogyasztó jövedelemhez (munka,
megtakarítás stb)

2. Hogyan költse el a jövedelmét? (fogyasztói elmélet)

Racionális fogyasztó: lehetőségeihez képest legjobb döntés

 Fogyasztói döntés a jövedelem elköltéséről

• Döntés tárgya: jószágkosár

Pl: n jószág, xi: i-edik jószág
mennyisége – egy jószágkosár:
A (x1,x2...xn)
• Döntés célja: hasznosság maximalizálása
A (x1,x2...xn) Þ UA U (x1,x2...xn) ® max.
• Döntés korlátja: rendelkezésre álló jövedelem(m) és árak (pi)
∑pixi≤m
 Amit a fogyasztó „megengedhet” magának

• Költségvetési halmaz:
fogyasztó számára megvásárolható (elérhető) jószágkosarak
halmaza
• Költségvetési korlát:
kifejezi, hogy a fogyasztó a jószágokra nem költhet többet a
jövedelménél (n=2, x és y): pxx + pyy ≤m
• Költségvetési egyenes:
ha a fogyasztó az összes jövedelmét elkölti, akkor a
költségvetési korlát egyenlőségre teljesül.
pxx + pyy =m
 A költségvetési halmaz
Jószágtér – a fogyasztás
szempontjából szóbajöhető
y
jószágkosarak összessége

m/py A kosár:
yc a fogyasztó nem költi el teljes
C jövedelmét: pxxa + pyyA < m
B kosár:
B
yB A fogyasztó teljes jövedelmét elkölti:
A
pxxB + pyyB= m
yA
C kosár:
nem vásárolható meg m
jövedelemből : pxxC + pyyC> m
xA xB xc m/px x
 A költségvetési egyenes
y Tengelymetszetek:
ha minden jövedelmünket csak az
egyik jószágra költenénk:
m/py
m/py és m/px
Meredekség: − px / py (árarány)
közgazdasági értelmezés:
-px/py mennyibe kerül x jószág
fogyasztásának egységnyi növelése
(mennyi y-t kell feláldozni
egységnyi x-ért) m p
y= - x
x
py py
m/px x
 A költségvetési egyenes (ált.)
Ha egyik (x) jószág fogyasztását
y (összetett jószág) tanulmányozzuk, akkor a „másik” (y)
jószág az összes többit képviseli
(összetett jószág) - ez nem más,
m (Ft)
mint „az összes többi jószágra
elköltött pénzösszeg”.
A hozzá tartozó ár az egységnyi pénz
ára, azaz py=1.
A költségvetési egyenes y tengely-
metszete ekkor m (az fogyasztó jöve-
delme), meredeksége px (x jószág
ára).
m/px x (db) A költségvetési egyenes: y = m - px x
 „Amit a fogyasztó szeretne” -
hasznosság
• A jószág fogyasztásához kapcsolódó elégedettség, élvezet –
szubjektív
• Mérhetőség:
Ordinális: rangsorolás a hasznosság alapján
Kardinális: a jószágok hasznossága ill. hasznosságkülönbség
is meghatározható
 Ordinális hasznosság
q Jószágkosarak -preferencia relációk
rangsorolása –preferencia-rendezés
• A kosár legalább olyan jó, mint a B kosár (A gyengén preferált
B-vel szemben):
A ≽B
• A kosár határozottan jobb, mint B kosár (A szigorúan preferált
B-vel szemben):
A≻B
• A kosár ugyanolyan jó, mint B kosár (közömbösségi reláció):
A ~B
 Preferenciarendezés
• Feltételek (axiómák)
1. Teljesség (összehasonlíthatóság): az egyének képesek rá,
hogy bármely két jószágkosarat összehasonlítsanak
2. Tranzitivitás: ha jobban kedveli az A kosarat a B-nél, és a B-
t jobban kedveli a C-nél, akkor az A-t szükségképpen
jobban kedveli C-nél
3. Reflexivitás: bármely kosár legalább olyan jó, mint saját
maga
 Preferenciák ábrázolása a jószág-térben -
közömbösségi térkép
A ~B U(A)=U(B)
y
C≽A U(C)>U(A)
C≽B U(C)>U(B)
C
yc
Közömbösségi görbe:
yA
A azonos hasznossági szinthez
U2 tartozó (egymással
B
yB közömbösségi relációban
U1 levő) jószágkosarak halmaza
Közömbösségi térkép:
xA xC xB x közömbösségi görbék serege
 Közömbösségi görbék negatív meredeksége

y Az A-n áthaladó
görbe negatív
A-hoz képest
preferált meredekségű:
kosarak monoton preferen-
ciák: a több jobb
A
yA
A-hoz
képest
diszprefe U
rált B
kosarak
xA x
 Közömbösségi görbék konvexitása

y A ~ B és C ≻A, C ≻B
A C preferált A-val és B-
yA
velszemben

yC C

átlagos összetételű
kosár jobb, mint a
B szélsőséges
yB
összetételű
xA xC x
xB
 Közömbösségi görbék tulajdonságai
• a jószágtér valamennyi pontján átmegy egy közömbösségi
görbe (teljesség)
• Nem metszhetik egymást (tranzitivitás) – miért?
• „jól viselkedő” közömbösségi görbék
– negatív meredekség: „ami több, az jobb” (mindkét jószág
hasznos)– monoton preferenciák
– alulról konvex – átlagos összetételű kosár preferált a
szélsőséggel szemben
 Helyettesítési határráta
Helyettesítési határráta:
y MRS=
MRS abszolút
U
értékben
csökkenő -
B pontban közömbösség görbe
kisebb, mint A- érintőjének meredeksége
A
ban!
Megmutatja, mennyi y-t
hajlandó feláldozni x
B mennyiségének egységnyi
növeléséért a fogyasztó
(változatlan hasznosság
x mellett) Þ mennyit ér neki
x jószág egy egysége
 Összhaszon - határhaszon
• Hasznossági függvény: U(x,y)
• Határhaszon: egységnyivel növelve egyik jószág fogyasztását,
mennyivel növekszik a teljes haszon
• X jószág határhaszna: ¶U ( x, y )
MU ( x, y ) =
¶x
• Y jószág határhaszna:
¶U ( x, y )
MU ( y, x ) =
¶y
U(x,y)

Csökkenő határhaszon

X
 A határhaszon (MU) és a helyettesítési
határráta (MRS)
Változzon a fogyasztás mindkét jószágból olyan
mértékben, hogy az összhaszon változatlan legyen

DU = MU x Dx + MU y Dy = 0

Dy MU x
MRS = =-
Dx MU y
 Határhaszon és helyettesítési határráta

• Hasznossági függvény: U(x,y)

– Határhaszon: egységnyivel növelve egyik jószág fogyasztását,
mennyivel növekszik a teljes haszon
– ¶és
U ( x, y ) ¶U ( x, y )
MU ( x, y ) = MU ( y, x ) =
¶x ¶y
– Csökkenő határhaszon
• Ordinális hasznosság - csak a sorrend számít
dy ( x) MU x
– MRS= =
dx MU y
– Csökkenő MRS
 Fogyasztói döntés
• Fogyasztói döntés:
– Cél: U(x1, x2, …xi, …xn) ® max. n

– Korlátozó feltétel: m ³ å pi xi xi ³ 0
i =1
• Másképpen: a fogyasztói döntés két eleme:
– költségvetési halmaz (jövedelem, árak)
– preferenciákat leíró közömbösségi térkép (hasznossági
függvény).
• A költségvetési halmazon belül keressük azt a
jószágkosarat, amely a fogyasztó számára a legmagasabb
hasznossági szintet képviseli.
 Fogyasztó optimális választása
y A ~B, C ≻A és C ≻B, D ≻A

A, B, C: egyaránt
megvehető, de C nagyobb
m hasznosságú
p A D nem érhető el
y D
C Az optimum a költségvetési
egyenes azon pontja, amely a
U3 lehető legmagasabb, a
fogyasztó számára még
B U2 elérhető közömbösségi görbén
U1 van (az U2 közömbösségi
m x görbe C pontja).
px
 Fogyasztó optimális választása
A pontban a közömbösségi görbe
y meredekebb, mint a
költségvetési egyenes:
|MRS | >px/py Þ x fogyasztását
növelni kell
m B pontban a közömbösségi görbe
p A meredeksége kisebb, mint a
y
px költségvetési egyenesé:
C MRS = | MRS | <px/py Þ x fogyasztását
y* py
csökkenteni kell
U3
C pontban a közömbösségi görbe
B U2 meredeksége megegyezik a
U1 költségvetési egyenesével
x (érintési pont!):
x* m
px | MRS | =px/py Þ x (és y)
fogyasztása optimális (x*,y*)
 Fogyasztó optimális választása
Ordinális hasznosságelméletben: az optimális
jószágkosár esetében a fogyasztó szubjektív
értékelését kifejező helyettesítési határráta
megegyezik a jószágok árarányával Þ érintési
feltétel (jól viselkedő közömbösségi görbék esetén)
px
MRS =
fogyasztói piaci py
(szubjektív) (külső, objektív)
értékítélet
hasznosság költség
 Optimális választást meghatározó tényezők

• a fogyasztói preferenciái: hasznossági függvény U(x,y) -

közömbösségi térkép
• a fogyasztó pénzjövedelme (m)
• a jószágok árai (px és py)

költségvetési egyenes változása - új optimum

• változik a jövedelem – jövedelem-ajánlati görbe (ICC),
Engel görbe
• változik az egyik jószág ára – árajánlat
görbe (PCC), egyéni keresleti görbe
 Jövedelemváltozás hatása
ICCAnövekedése
nominális jövedelem (m)
miatt a
költségvetési egyenes
párhuzamosan kifelé tolódik –
az optimális jószágkosár is
m3 megváltozik (A,B, C):
p
y A jövedelem-ajánlati görbe
m2 (JAG)/vagy jövedelem-
p
y ICC fogyasztás görbe (ICC) a
m2 C különböző jövedelem
p szintek, de azonos árarányok
y B
U3 mellett választott optimális
A jószág-kosarakat köti össze.
U2
U1
A,B,C optimális kosarak,
különböző jövedelem esetén
m1 m2
px px
m3
(árarány változatlan):
px
px
MRS =
py
 Jövedelemváltozás hatása – Engel görbe
Engel görbe: hogyan
változik a keresett
mennyiség, ha a fogyasztó
y jövedelme változik,
m3 m miközben az árak változat-
p
y lanok: m(x) ill. x(m)
m2
p Engel görbe
y ICC
m1 C
p
y B
yB m2 B’
yA U3 m1
A A’
U2
U1
xA xB m1 m2 m3
X xA xB x
px px px
 Normál és alsóbbrendű (inferior) jószág

• Normál jószág
– Jövedelemajánlati görbe és Engel-görbe is pozitív
meredekségű
• Inferior jószág
– Jövedelemajánlati görbe és Engel-görbe is negatív
meredekségű - a megfelelő jövedelem-
tartományban
Egy jószág normál vagy alsóbbrendű volta a
jövedelem szintjétől is függ!
 Árváltozás hatása -PCC
Az X jószág árának
csökkenése miatt
(miközben a jövedelem
m és a másik jószág, Y ára
p változatlan) a költségvetési
y
egyenes elfordul (kifelé).
Az optimális fogyasztói
kosár A-ból B-be, majd
A C-be kerül át.
B C PCC Az árajánlati (ár-fogyasztás
U3 görbe, PCC) görbe adott jószág
különböző árain választott
U2 optimális kosarakat (a
U1 jövedelem és a másik jószág
ára változatlan) köti össze
m m m
px p' x p ''x
 Árváltozás hatása – keresleti görbe
keresleti görbe: p(x)
hogyan változik a
keresett mennyiség,
y px ha a jószág saját ára
m
változik, miközben a
p
y jövedelem, és a másik
jószág ára változatlan

yA
A Px A’
yB B C PCC
U3
P’x B’
U2
U1

xA xB m m m
xA xB x
px p' x p ''x
 Közönséges és paradox árhatású (Giffen) jószág

Hogyan reagál a fogyasztó az ár változására:

• Közönséges jószág (normál árhatás)
– PCC lehet pozitív vagy negatív meredekségű (ha x ára változik, y
is változik!)
– Keresleti görbe negatív meredekségű
• Paradox árhatású (Giffen) jószág
– PCC negatív meredekségű
– Keresleti görbe pozitív meredekségű (a megfelelő jövedelem ill.
ár-tartományban)
 A keresleti függvény
• Keresleti függvények: a fogyasztó optimális mennyiségi
döntései a jószágok árai és a jövedelem függvényében:
– x(px ; py ; m )
– y(px ; py ; m )
• Engel-görbék: csak a jövedelem, m változik, árak
változatlanok
– x(px ; py ; m ) = x(px ; py ; m ) = x(m)
– y(px ; py ; m ) = y(px ; py ; m ) = y(m)
• Keresleti görbék:csak a jószág saját ára, px változik, másik
ár és jövedelem változatlan
– x(px ; py ; m ) = x(px ; py ; m ) = x(px)
– y(px ; py ; m ) = y(px ; py ; m ) = y(py)
 Fogalmak
• költségvetési halmaz, költségvetési egyenes
• teljesség elve, tranzitivitás elve, reflexivitás elve
• hasznosság, hasznossági függvény, kardinális hasznosság,
ordinális hasznosság
• közömbösségi görbe, közömbösségi térkép
• határhaszon, helyettesítési határráta
• Optimális választás
• IC-görbe, Engel görbe, PC-görbe
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!