EA3 (Mikro) - Kereslet Es Rugalmassag Egymas Utan - SZMA

MIKROÖKONÓMIA – SZTE GTK 3.
téma: Kereslet és rugalmasság
Kereslet és keresletrugalmasság
Varian 2012: 102 – 124, 144 – 164, 169 – 191. oldalak
1 / 48
MIKROÖKONÓMIA – SZTE GTK 3. téma: Kereslet és rugalmasság
A fogyasztó optimális választása:
• A lehetőségek és a vágyak találkozása

• Hogyan válasszuk ki a lehetőségek közül a legjobbat?
max 𝑈(𝑥1 , 𝑥2 )
𝑥1 ,𝑥2
𝑝1 𝑥1 + 𝑝2 𝑥2 = 𝑚
2 / 48
x2 Költségvetési egyenes: azonos költségű

jószágkombinációkat reprezentáló pontok halmaza
Közömbösségi görbe: azonos hasznosságot ígérő

jószágkombinációkat reprezentáló pontok halmaza:
A • Az optimális választás a
x2 befolyásoló tényezők
B C függvényében  kereslet
D • Az optimális választás reagálása
E F x1 a befolyásoló tényezők
x1 változására  rugalmasság
3 / 48
A keresletet (x1D) meghatározó tényezők egy kéttermékes modellben:
𝑥1𝐷 = 𝑓[𝑚, 𝑝1 , 𝑝2 , 𝑢 𝑥1 , 𝑥2 , ]
költségvetési egyenes
• a jövedelem (m) Jövedelem-keresleti fgv. Jövedelem-rugalmasság
• a vizsgált termék ára (p1) Sajátár-keresleti fgv. Sajátár-rugalmasság
• a másik (a többi) termék ára (p2) Keresztár-keresleti fgv. Keresztár-rugalmasság
közömbösségi görbe
A keresett mennyiségét Hány százalékkal változik
• preferenciák [U = u(x1, x2)] mutatja meg a … a keresett mennyiség, ha
különböző értékei a(z) … 1%-kal nő, ceteris
mellett, ceteris paribus paribus.
4 / 48
1. A kereslet (x1D): elmozdulás a függvényen vs. a függvény elmozdulása
𝑥1𝐷 = 𝑓[𝑚, 𝑝1 , 𝑝2 , 𝑢 𝑥1 , 𝑥2 , ]
• a jövedelem (m) Jövedelem-keresleti fgv. 𝑥1𝐷 = 𝑓[𝑚, 𝑝1 , 𝑝2 , 𝑢ത , ]

• a vizsgált termék ára (p1) Sajátár-keresleti fgv. 𝑥1𝐷 = 𝑓[𝑚,
ഥ 𝑝1 , 𝑝2 , 𝑢ത , ]
• a másik (a többi) termék ára (p2) Keresztár-keresleti fgv. 𝑥1𝐷 = 𝑓[𝑚,
ഥ 𝑝1 , 𝑝2 , 𝑢ത , ]
Ha változik a független változó, akkor a függő változó is.

„Ha … nő/csökken, akkor a keresett mennyiség nő/csökken: elmozdulás a függvényen
Ha változik egy paraméter változó, akkor a függő változó is megváltozik.

„Ha … nő/csökken, akkor a kereslet nő/csökken: a függvény elmozdulása
5 / 48
Legyen a hasznossági függvényünk egy Cobb-Douglas típusú hasznossági függvény:
𝑈 = 𝑥1𝛼 ∙ 𝑥21−𝛼 0<𝛼<1
A közömbösségi görbe egyenlete:

1
𝑈 1−𝛼
𝑥2 = 𝛼
𝑥1
„jól viselkedő” közömbösségi görbe
6 / 48
A maximális hasznosságot jelentő jószágkombináció:
𝐦𝐚𝐱(𝒙𝜶𝟏 ∙ 𝒙𝟏−𝜶
𝟐 )
𝒙𝟏 ,𝒙𝟐
𝒎 𝒑𝟏
𝒙𝟐 = − 𝒙𝟏
𝒑𝟐 𝒑𝟐
1−𝛼
𝑚 𝑝1
𝑈= 𝑥1𝛼 ∙ − 𝑥1
𝑝2 𝑝2
1−𝛼 −𝛼
𝜕𝑈 𝛼−1
𝑚 − 𝑝1 𝑥1 𝑚 − 𝑝1 𝑥1 𝑝1 𝛼
= 𝛼𝑥1 ∙ + 1−𝛼 − 𝑥1 = 0
𝜕𝑥1 𝑝2 𝑝2 𝑝2
𝛼𝑥1𝛼−1 𝑚 − 𝑝1 𝑥1 1−𝛼 1 − 𝛼 𝑚 − 𝑝1 𝑥1 −𝛼 𝑝 𝑥 𝛼
1 1
− =0
𝑝21−𝛼 𝑝21−𝛼
7 / 48
𝛼𝑥1𝛼−1 𝑚 − 𝑝1 𝑥1 − 1 − 𝛼 𝑝1 𝑥1𝛼 = 0
𝛼 𝑚 − 𝑝1 𝑥1
= 1 − 𝛼 𝑝1
𝑥1
𝛼𝑚 − 𝛼𝑝1 𝑥1 = 1 − 𝛼 𝑝1 𝑥1
𝛼𝑚 − 𝛼𝑝1 𝑥1 = 𝑝1 𝑥1 − 𝛼𝑝1 𝑥1
𝑚 𝛼∙𝑚
𝛼∙ = = 𝑥1
𝑝1 𝑝1
𝛼 ∙ 𝑚 = 𝑥1 ∙ 𝑝1
𝑈= 𝑥1𝛼 ∙ 𝑥21−𝛼
(1 − 𝛼) ∙ 𝑚 = 𝑥2 ∙ 𝑝2
8 / 48
Optimum-feltétel:
a közömbösségi görbe meredeksége (MRS) egyezzen 𝑀𝑈1 𝑝1
𝑀𝑅𝑆 = =
meg a költségvetési egyenes meredekségével 𝑝1 Τ𝑝2 𝑀𝑈2 𝑝2
1 1 α 1−α
𝑈 1−𝛼 𝜕𝑥2 α 𝑈 1−α α 𝑥11−α · 𝑥21−α α 𝑥2
𝑥2 = 𝛼 𝑀𝑅𝑆 = = − · 1 = − · 1 = ·
𝑥1 𝜕𝑥1 1−α 1−α 1 − α 𝑥1
𝑥11−α 𝑥11−α
𝜕𝑈
𝑀𝑈1 𝜕𝑥1 α𝑥1α−1 𝑥21−α α 𝑥2
𝑈 = 𝑥1𝛼 ∙ 𝑥21−𝛼 𝑀𝑅𝑆 =
𝑀𝑈2
=
𝜕𝑈
= α −α =
(1 − α)𝑥1 𝑥2
· ,
1 − α 𝑥1
𝜕𝑥2
α 𝑥2 𝑝1
az optimumban: · =
1 − α 𝑥1 𝑝2
9 / 48
a fogyasztó bármely árak és jövedelem mellett akkor költi el optimálisan a jövedelmét, ha:
𝒑𝟏 ∙ 𝒙𝟏 + 𝒑𝟐 ∙ 𝒙𝟐 = 𝒎
𝜶𝒙𝟐 𝒑𝟏
=
𝟏 − 𝜶 𝒙𝟏 𝒑𝟐
𝛼 𝑝2 ∙ 𝑥2 = 1 − 𝛼 ∙ 𝑝1 ∙ 𝑥1
𝛼 𝑚 − 𝑝1 ∙ 𝑥1 = 1 − 𝛼 ∙ 𝑝1 ∙ 𝑥1
𝛼∙𝑚 𝑚 jövedelem-keresleti függvény: x1 = h(m)

𝑥1 = =𝛼∙ ár-keresleti függvény: x1 = f(p1)
𝑝1 𝑝1
keresztár-keresleti függvény: x1 = g(p2)
10 / 48
1. A jövedelemváltozás hatása a keresletre  a jövedelem-keresleti függvény

x2
„…az idei
bérnövekedés ugyan
jövedelem-fogyasztási várhatóan elmarad a
(ICC) görbe tavalyitól, azonban
még így is komoly
bővülésre lehet számí-
tani, ami pozitívan hat
a háztartások jövedel-
U4 mi helyzetére, és így a
m4 lakáspiaci keresletre
U2 is.” (lakáscentrum.hu
U1 2018-02-20)
m1 m2
x1
[ICC: Income Consumption Curve] 11 / 48
x2
Jövedelem-keresleti görbe
(Engel-görbe)
U4
U2
m1 m2 m4 U1
x1
Jövedelem (m)
m4
m2 𝛥𝑥1
> 0 → ”normál” jószág
m1 𝛥𝑚
[Ernst Engel (1821 – 1896), német

statisztikus és közgazdász] x1 kereslete 12 / 48
A jövedelemváltozás hatása a keresletre

x2
m1 < m2 < m3
𝑚 𝑝1
𝑥2 = − 𝑥1
𝑝2 𝑝2
m1 m2 m3
x1
m
𝜕𝑥1
m3 > 0 → normál jószág
m2 𝜕𝑚
m1 𝜕2𝑥1
2
< 0 → közszükségleti
𝜕𝑚
x1 termék
13 / 48

x2
m1 < m2 < m3 (jövedelem)
𝑚 𝑝1
𝑥2 = − 𝑥1
𝑝2 𝑝2
x1
m
𝜕𝑥1
m3 >0 → normál jószág
𝜕𝑚
m2
m1 𝜕2𝑥1
2
> 0 → luxus termék
𝜕𝑚
x1 x1 ’ x1’’ x1
14 / 48

x2
m1 < m2 < m3 (jövedelem)
𝑚 𝑝1
𝑥2 = − 𝑥1
𝑝2 𝑝2
m x1
𝜕𝑥1
m3 < 0 → inferior termék
𝜕𝑚
m2
m1
[inferus (lat): alsó, alacsonyabb rendű]

x1 x1’ x1
15 / 48
𝛥𝑥1 normál jószág: a keresett mennyiség

> 0 → a jövedelem növekedésével nő
𝛥𝑚
𝛥2𝑥1 közszükségleti cikkek (tej, kenyér, szappan…): a keresett

2
<0 → mennyiség növekedési aránya kisebb, mint a jövedelem
𝛥𝑚
növekedési aránya → a jövedelem e javakra fordított
hányada csökken
𝛥2𝑥1 luxuscikkek (ékszer, kaviár…): a keresett mennyiség

2
>0 → növekedési aránya nagyobb, mint a jövedelem növekedési
𝛥𝑚
aránya → a jövedelem e javakra fordított hányada nő
𝛥𝑥1
< 0 → inferior jószág: a keresett mennyiség a jövedelem növekedésével
𝛥𝑚 csökken
16 / 48
1. A (saját-) árváltozás hatása a keresletre  a sajátár-keresleti függvény
„a” keresleti görbe x2

p1” > p1’ > p1
„A Világbank szerint egy 10%-os áremelés
𝑚 𝑝1 a fejlett országokban körülbelül 4%-kal
𝑥2 = − 𝑥1
𝑝2 𝑝2 csökkenti a cigaretta-fogyasztást.”
x1
p1
p1” 𝜕𝑥1
<0 → közönséges javak
p1’ 𝜕𝑝1
p1
x1
x1’’ x1’ x1 17 / 48
Az árváltozás kettős hatása

x2
Hicks-féle
jövedelem-
p1’ > p1
kompenzáció
jövedelem-kompenzáció
x1
p1
teljes árhatás
p1’
= helyettesítési hatás + jövedelem-hatás
p1
(John R. Hicks, 1904-1989, Nobel-
emlékdíjas angol közgazdász) x1’x1’’ x1 x1 𝑞
18 / 48
Aggregált keresleti függvény („piaci kereslet”)
p p p
10 10 10
dA dB DA+B
4 3 6
3 5 qA/t 6 10 qB/t 9 15 QA+B/t
A piaci kereslet a fogyasztók egyéni keresletének horizontális (mennyiségbeli) összegzése
19 / 48
𝑎−𝑝
dA: 𝑝 = 𝑎 − 𝑏𝑞𝐴 → 𝑞𝐴 =
𝑏
𝑐−𝑝
dB: 𝑝 = 𝑐 − 𝑑𝑞𝐵 → 𝑞𝐵 =
𝑑
𝑎−𝑝 𝑐−𝑝 𝑎𝑑 + 𝑏𝑐 𝑏𝑑
DA+B: 𝑄= + → 𝑝= − 𝑄
𝑏 𝑑 𝑏+𝑑 𝑏+𝑑
ha 0≤ p≤a
p 𝑐−𝑝
𝑄= → 𝑝 = 𝑐 − 𝑑𝑄 ha a< p≤c
c 𝑑
𝑎𝑑 + 𝑏𝑐
𝑏+𝑑
a 𝑄=0 → ha c< p
dA dB
qA, qB , Q
20 / 48
A kereslet törvénye: ha egy jószág ára – ceteris paribus – emelkedik,

akkor megvásárolni kívánt mennyisége csökken.
• csökkenő határhaszon
• eltérő rezervációs árak
[ ceterus 'egyéb' – par, paris 'egyenlő, pár, páros' → „minden egyebet változatlannak tekintve”]
21 / 48
A kínaiak megőrültek?
'we conducted a field experiment in which for five months,
randomly selected households were given vouchers that
subsidized their purchases of their primary dietary staple. Building on the insights of
our earlier analysis, we studied province of China: Hunan in the south, where rice is
the staple good. Using consumption surveys gathered before, during and after the
subsidy was imposed, we find strong evidence that poor households in Hunan exhibit
paradox behavior with respect to rice. That is, lowering the price of rice via the
experimental subsidy caused households to reduce their demand for rice, and
removing the subsidy had the opposite effect.‘
(Robert T. Jensen – Nolan H. Miller: Giffen Behavior and Subsistence Consumption. The American
Economic Review, Vol. 98, No. 4 (Sep., 2008), pp. 1553-1577)
22 / 48
x2
Giffen-hatás
p1’ > p1
jövedelem-kompenzáció
x1
p1 teljes árhatás (+)
= helyettesítési hatás
+ jövedelem-hatás (inferior jószág)
p1’
p1
[Sir Robert Giffen (1837-1910) x1
skót újságíró, statisztikus] x1’’ x1 x1’ 23 / 48
„Paradox” árhatások
Árváltozás → a) helyettesítési hatás

→ b) az árváltozás megváltoztat valamely más
keresletbefolyásoló tényezőt is (valójában a
„ceteris paribus” elve sérül)
a) Giffen hatás:
Az árnövekedés csökkenti a reál-jövedelmet (ez a
„másik változás”). Inferior javaknál a jövedelem-
csökkenés növeli a keresletet (az árváltozás jövedelmi
hatása), s ez utóbbi hatás erősebb, mint az árnövekedés
keresletcsökkentő hatása (helyettesítési hatás)
[Robert Giffen (1837 – 1910), brit statisztikus és közgazdász]

24 / 48
b) Presztízs-hatás/sznob-hatás (Veblen-hatás 1.): hivalkodó fogyasztás/szembetűnő

fogyasztás. A luxuscikkekre költés vagy nagy mennyiségű vásárlás társadalmi státuszt
fejez ki. Annál jobb, minél kevesebben engedhetik meg maguknak. (pl. Aston Martin)
[Thorstein B. Veblen (1857 – 1929), norvég – amerikai szociológus, közgazdász]
c) Minőségi hatás (Veblen-hatás 2.): minél drágább, annál inkább stabilabbnak érzi a
fogyasztó a minőséget, vagyis a drágább termék mellett dönt. (ár = információ a
minőségről, aszimmetrikus információ esetén) (pl. márkás ruhák)
d) Spekulációs hatás: azért vesz drágábban meg valamit, mert fél, hogy az adott
terméknek még jobban felmegy a jövőben az ára (pl. részvények)
e) Csatlakozási hatás, nyáj-hatás (bandwagon effect): amikor valaki azért vásárol

meg valamit, mert ezt egyre többen teszik. (divat, Tik-tok)
[presztízs – lat. praestrigiae 'szemfényvesztés, ámítás’]
[sznob – „úrhatnám polgár” (lat.): sine nobilitate 'nemesség nélküli’]

25 / 48
1. A másik termék árváltozásának hatása a keresletre  Keresztár-kereslet

x2
p2” > p2’ > p2
„Nagy lökést adhatnak a hazai bútor-kereskedőknek is az új
otthonteremtési kedvezmények.” Napi.hu, 2016. január 13.
𝑚 𝑝1
𝑥2 = − 𝑥1
𝑝2 𝑝2
x1
p2
𝜕𝑥1
<0 kiegészítő (komplementer) javak
p 2” 𝜕𝑝2
p 2’
p2
x1 ’
x1
x ’’ x 26 / 48
Kereszt-árhatás
x2 „Élénkül a bioetanol-kereslet a dráguló

p2” > p2’ > p2
benzinár hatására” (Energiacentrum hírportál, 2010. 08. 03.)
„Az agrárvállalkozó szerint azért estek a [baromfihús-] árak,
mert a sertésáfa-csökkenés miatt a fogyasztók nagyon
gyorsan áttértek a sertéshúsra.” (24.hu 2016. 02. 19.)
𝑚 𝑝1
x1 𝑥2 = − 𝑥1
p2 𝑝2 𝑝2
p2”
𝜕𝑥1
p2’ >0 helyettesítő (kompetitív) javak
𝜕𝑝2
p2
x1
x1’’ x1’ x1
27 / 48
Kereszt-árhatás
x2
p ’ > p2
p2” > 2
𝑚 𝑝1
𝑥2 = − 𝑥1
𝑝2 𝑝2
x1
p2
p2”
p2’ 𝜕𝑥1
=0 semleges termékek
p2 𝜕𝑝2
x1
x1
28 / 48
Keresletrugalmasság
29 / 48
2. A kereslet rugalmassága
Hány százalékkal és milyen irányban változik az i termékből vásárolni kívánt
mennyiség valamely, a keresletet befolyásoló j tényező 1%-os ceteris paribus
változásának hatására?
𝜕𝑥𝑖𝐷
𝑎𝑧 𝑖 𝑘𝑒𝑟𝑒𝑠𝑒𝑡𝑡 𝑚𝑒𝑛𝑛𝑦𝑖𝑠é𝑔é𝑛𝑒𝑘 𝑣á𝑙𝑡𝑜𝑧á𝑠𝑎 [%] 𝐷 · 100 [%]
ε𝑖,𝑗 = 𝑥𝑖
𝑎 𝑘𝑒𝑟𝑒𝑠𝑙𝑒𝑡𝑒𝑡 𝑏𝑒𝑓𝑜𝑙𝑦á𝑠𝑜𝑙ó 𝑡é𝑛𝑦𝑒𝑧ő 𝑗 𝑣á𝑙𝑡𝑜𝑧á𝑠𝑎 [%] ε𝑖,𝑗 =
𝜕𝑗
· 100 [%]
𝑗
a vizsgált pont koordi-
𝜕𝑥𝑖𝐷
𝑗 nátáinak hányadosa
𝜀𝑖,𝑗 = ∙ 𝐷
𝜕𝑗 𝑥𝑖
a keresleti függ-
vény meredeksége
[ε (görög betű: epszilon) – elaszticitás – rugalmasság] 30

30 / 48
2. Keresett mennyiség érzékenysége a jövedelemváltozásra

 ax2jövedelem-rugalmasság
jövedelem-fogyasztási
(ICC) görbe
U4
m4
U2
m1 m2 U1
x1
31 / 48
𝛥𝑥1 normál jószág: a keresett mennyiség

> 0 → a jövedelem növekedésével nő
𝛥𝑚
𝛥2𝑥1 közszükségleti cikkek (tej, kenyér, szappan…): a keresett

2
<0 → mennyiség növekedési aránya kisebb, mint a jövedelem
𝛥𝑚
növekedési aránya → a jövedelem e javakra fordított
hányada csökken
𝛥2𝑥1 luxuscikkek (ásványvíz, kaviár…): a keresett mennyiség

2
>0 → növekedési aránya nagyobb, mint a jövedelem növekedési
𝛥𝑚
aránya → a jövedelem e javakra fordított hányada nő
𝛥𝑥1
< 0 → inferior jószág: a keresett mennyiség a jövedelem növekedésével
𝛥𝑚 csökken
32 / 48
2. A kereslet jövedelemrugalmassága (εm) 𝒒 = 𝒇(𝒎)

Hány százalékkal és milyen irányban változik a megvásárolni
kívánt mennyiség a jövedelem 1%-os változásának hatására? 𝜕𝑞 𝑚
𝜀𝑚 = ∙
𝜕𝑚 𝑞
ε𝑚 > 0 normál jószág
0 < ε𝑚 < 1 közszükségleti cikkek (tej,

kenyér, cigaretta)
ε𝑚 > 1 luxus javak (ásványvíz)
ε𝑚 < 0 inferior termékek (párizsi)
33 / 48
A háztartások villamosenergia-keresletének
jövedelem-rugalmassága:
rövid távon: 0,1
hosszú távon: 0,2 – 0,72
[Forrás: Tárki]
1993-ban és 2002-ben a sport-fogyasztás jövedelemrugalmatlan, azaz a jövedelmekben

bekövetkező 1%-os változás kevesebb, mint 1%-os sport-fogyasztási változással járt együtt.
[Forrás: Paár Dávid: A magyar sportfogyasztás dinamikája]
Asche et al. az 1978-2002-ig tartó időszakban a 12 EU ország földgáz-keresletét vizsgálta.

A jövedelem-érzékenységet hosszú távon 3,32-re, rövid távon 0,81-re számolta. Az árrugal-
masságot 0,1-re kalkulálta hosszú távon, valamint 0,03-ra rövid távon.
[Asche, F., Nilsen, O.B., Tveteras, R. 2008 Natural gas demand in the European household sector The Energy Journal 29(3)]
34
34 / 48
2. A keresett mennyiség érzékenysége a termék árának megváltozására

 a sajátár-rugalmasság
„a” keresleti görbe x2

p1” > p1’ > p1
x1
35 / 48
Miért ne használhatnánk egyszerűen a keresleti függvény meredekségét?
𝑝 = 𝑎 − 𝑏𝑞 (a) (b)
𝑝 = 10 − 𝑞 𝑝 = 1000 − 𝑞
𝑚(𝑎) = −1 𝑚(𝑏) = −1
𝑇𝑅 𝑝=7,𝑞=3 = 21 𝑇𝑅 𝑝=7,𝑞=993 = 6 951
𝑇𝑅 𝑝=6,𝑞=4 = 24 𝑇𝑅 𝑝=6,𝑞=994 = 5 964
21 𝑝=7 < 24 𝑝=6 (+14%) 6 951 𝑝=7 > 5 964 𝑝=6 (−14%)
36 / 48
2. A kereslet árrugalmassága (εp) 𝒒 = 𝒇(𝒑)

Hány százalékkal és milyen irányban (← előjel) változik a
megvásárolni kívánt mennyiség a kérdéses jószág ára 1%-os 𝜕𝑞 𝑝
változásának hatására? 𝜀𝑖 = ∙
𝜕𝑝 𝑞
𝜀𝑖 = −∞ tökéletesen rugalmas kereslet
• helyettesítő termékek léte,
−∞ < 𝜀𝑖 < −1 rugalmas kereslet áraik közelsége
𝜀𝑖 = −1 egységnyi rugalmas kereslet • a reagálásra rendelkezésre
álló idő
−1 < 𝜀𝑖 < 0 rugalmatlan kereslet • a vásárlás gyakorisága
• ár és jövedelem viszonya
𝜀𝑖 = 0 tökéletesen rugalmatlan kereslet • létszükségleti vs. luxuscikkek
0 < 𝜀𝑖 Giffen javak • a piac definíciója stb.
37 / 48
Rugalmasság és az árváltozás hatása az összbevételre:
𝑇𝑅 = 𝑝 · 𝑞(𝑝)
𝜕𝑇𝑅 𝜕𝑞(𝑝) 𝜕𝑞(𝑝) 𝑝

= 𝑞(𝑝) + ·𝑝=𝑞· 1+ · =𝑞· 1− ε
𝜕𝑝 𝜕𝑝 𝜕𝑝 𝑞(𝑝)
Az árnövekedés rugalmatlan kereslet (|ε| < 1) esetén növeli, rugalmas kereslet (|ε| >1)
esetén csökkenti, egységnyi rugalmasságú kereslet (|ε| = 1) esetén nem változtatja meg az
árbevételt.
[TR – Total Revenue – összbevétel ]

38 / 48
𝜀𝑝𝑖 𝑖 = 1 egységnyi árrugalmasságú kereslet: A Cobb-Douglas eset
100
például: 𝑞𝑖 =
𝑝𝑖
𝜕𝑞𝑖 𝑝𝑖 100 𝑝𝑖
ε= · =− 2 · = −1
𝜕𝑝𝑖 𝑞𝑖 𝑝𝑖 100
𝑝𝑖
100
ártól független – állandó – árbevétel: 𝑇𝑅 = 𝑝𝑖 · = 100
𝑝𝑖
39 / 48
𝜀𝑝𝑖 𝑖 = 0 tökéletesen rugalmatlan kereslet

Paul Heyne: „mítosz”
P. Heyne – P. Boettke – D. Prychitko: A közgazdasági gondolkodás alapjai
pi
pi'' Kellően magas ár mellett

pi minden kereslet rugalmassá
válik: semmire sincsen szükség
pi' „bármi áron”!
pi
qi = qi' qi/t
qi'' 40 / 48
0 < 𝜀𝑖 < 1 rugalmatlan kereslet
dohányáruk, alkohol, benzin stb.

− minden, aminek az árában sok az adó
(az ár adótartalma: cigaretta – 82%,
pi sör – 40%, benzin – 53%)
a
𝑎 𝑝
 1 𝑝 = 𝑎 − 𝑏𝑄 → 𝑄= −
𝑏 𝑏
𝜕𝑄 𝑝 1 𝑝 𝑝
 1 𝜀𝑖 = ∙ = − ∙ 𝑎 − 𝑝 = −𝑎 − 𝑝
a/2 𝜕𝑝 𝑄 𝑏
𝑏
pi  1
𝑝𝑖
ε𝑖 =
Qi Qi/t 𝑎 − 𝑝𝑖
41 / 48
𝜀𝑖 > 1 rugalmas kereslet
− minden, aminek sok közeli

helyettesítője van
pi
a
𝜀 >1
pi 𝑎 𝑝
𝑝 = 𝑎 − 𝑏𝑄 → 𝑄= −
a/2  1 𝑏 𝑏
𝜕𝑄 𝑝 1 𝑝 𝑝
𝜀 <1 𝜀𝑖 = ∙ =− ∙𝑎−𝑝 =−
𝜕𝑝 𝑄 𝑏 𝑎−𝑝
𝑏
Qi Qi/t 𝑝𝑖
ε𝑖 =
𝑎 − 𝑝𝑖
42 / 48
Árrugalmasság és határbevétel
𝑇𝑅 = 𝑝 · 𝑞(𝑝)
𝜕𝑇𝑅
𝑀𝑅 =
𝝏𝒒
𝜕𝑇𝑅 𝜕𝑝(𝑞) 𝜕𝑞 𝜕𝑝(𝑞) 𝑞 1

= ·𝑞+𝑝· =𝑝· · +1 =𝑝· +1
𝜕𝑞 𝜕𝑞 𝜕𝑞 𝜕𝑞 𝑝(𝑞) ε
Ha ε = –∞ Amikor –1 < ε < 0

 p = MR > 0 amikor –∞ < ε < –1  p > 0 > MR
 p > MR > 0
[TR – Total Revenue ]
43 / 48
pi
a 𝑝(𝑄) = 𝑎 − 𝑏𝑄
𝜀 >1
a/2  1 𝑇𝑅 𝑄 = 𝑝 𝑄 ∙ 𝑄 = 𝑎𝑄 − 𝑏𝑄2
𝜀 <1
D
𝑑𝑇𝑅(𝑄)
1/2·a/b a/b Qi 𝑀𝑅 𝑄 = = 𝑎 − 2𝑏𝑄
Bevétel 𝑑𝑄
MR
TR
Qi 44 / 48
A háztartások villamosenergia-keresletének
árrugalmassága
áremelkedés esetén:
rövid távon: 0,1 – 0,2
árcsökkenés esetén: (negatív előjel!)
rövid távon: 0,01 – 0,03
nagyon hosszú távon: ~1
[Forrás: TÁRKI]
45 / 48
2. A keresett mennyiség érzékenysége a másik termék árváltozására

 Keresztár-rugalmasság
x2
p2” > p2’ > p2
x1
46 / 48
2. A kereslet kereszt-árrugalmassága 𝒒𝒊 = 𝒇(𝒑𝒋 )

Hány százalékkal és milyen irányban változik a megvásárolni
kívánt mennyiség (qi) valamely másik termék ára (pj) egy 𝜕𝑞𝑖 𝑝𝑗
százalékos változásának hatására? 𝜀𝑖,𝑗 = ∙
𝜕𝑝𝑗 𝑞𝑖
𝜀𝑖,𝑗 < 0 kiegészítő (komplementer) termékek

(lat) con- (együtt), plere (betölt) – teljessé tesz
𝜀𝑖,𝑗 > 0 helyettesítő (kompetitív) termékek

(lat) con- (együtt), petere (siet) – azonos célra tör
𝜀𝑖,𝑗 = 0 semleges termékek
47 / 48
Köszönöm a figyelmet!
48 / 48

EA3 (Mikro) - Kereslet Es Rugalmassag Egymas Utan - SZMA

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

EA3 (Mikro) - Kereslet Es Rugalmassag Egymas Utan - SZMA

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

MIKROÖKONÓMIA – SZTE GTK 3.

téma: Kereslet és rugalmasság

A fogyasztó optimális választása:

• A lehetőségek és a vágyak találkozása

x2 Költségvetési egyenes: azonos költségű

Közömbösségi görbe: azonos hasznosságot ígérő

A keresletet (x1D) meghatározó tényezők egy kéttermékes modellben:

• a vizsgált termék ára (p1) Sajátár-keresleti fgv. Sajátár-rugalmasság

• a másik (a többi) termék ára (p2) Keresztár-keresleti fgv. Keresztár-rugalmasság

1. A kereslet (x1D): elmozdulás a függvényen vs. a függvény elmozdulása

• a jövedelem (m) Jövedelem-keresleti fgv. 𝑥1𝐷 = 𝑓[𝑚, 𝑝1 , 𝑝2 , 𝑢ത , ]

Ha változik a független változó, akkor a függő változó is.

Ha változik egy paraméter változó, akkor a függő változó is megváltozik.

Legyen a hasznossági függvényünk egy Cobb-Douglas típusú hasznossági függvény:

𝑈 = 𝑥1𝛼 ∙ 𝑥21−𝛼 0<𝛼<1

A közömbösségi görbe egyenlete:

„jól viselkedő” közömbösségi görbe

A maximális hasznosságot jelentő jószágkombináció:

𝛼∙𝑚 𝑚 jövedelem-keresleti függvény: x1 = h(m)

1. A jövedelemváltozás hatása a keresletre  a jövedelem-keresleti függvény

[Ernst Engel (1821 – 1896), német

A jövedelemváltozás hatása a keresletre

A jövedelemváltozás hatása a keresletre

A jövedelemváltozás hatása a keresletre

[inferus (lat): alsó, alacsonyabb rendű]

𝛥𝑥1 normál jószág: a keresett mennyiség

𝛥2𝑥1 közszükségleti cikkek (tej, kenyér, szappan…): a keresett

𝛥2𝑥1 luxuscikkek (ékszer, kaviár…): a keresett mennyiség

1. A (saját-) árváltozás hatása a keresletre  a sajátár-keresleti függvény

„a” keresleti görbe x2

Az árváltozás kettős hatása

Aggregált keresleti függvény („piaci kereslet”)

3 5 qA/t 6 10 qB/t 9 15 QA+B/t

A piaci kereslet a fogyasztók egyéni keresletének horizontális (mennyiségbeli) összegzése

A kereslet törvénye: ha egy jószág ára – ceteris paribus – emelkedik,

Árváltozás → a) helyettesítési hatás

[Robert Giffen (1837 – 1910), brit statisztikus és közgazdász]

b) Presztízs-hatás/sznob-hatás (Veblen-hatás 1.): hivalkodó fogyasztás/szembetűnő

e) Csatlakozási hatás, nyáj-hatás (bandwagon effect): amikor valaki azért vásárol

[sznob – „úrhatnám polgár” (lat.): sine nobilitate 'nemesség nélküli’]

1. A másik termék árváltozásának hatása a keresletre  Keresztár-kereslet

x2 „Élénkül a bioetanol-kereslet a dráguló

[ε (görög betű: epszilon) – elaszticitás – rugalmasság] 30

2. Keresett mennyiség érzékenysége a jövedelemváltozásra

𝛥𝑥1 normál jószág: a keresett mennyiség

𝛥2𝑥1 közszükségleti cikkek (tej, kenyér, szappan…): a keresett

𝛥2𝑥1 luxuscikkek (ásványvíz, kaviár…): a keresett mennyiség

2. A kereslet jövedelemrugalmassága (εm) 𝒒 = 𝒇(𝒎)

0 < ε𝑚 < 1 közszükségleti cikkek (tej,

ε𝑚 < 0 inferior termékek (párizsi)

1993-ban és 2002-ben a sport-fogyasztás jövedelemrugalmatlan, azaz a jövedelmekben

Asche et al. az 1978-2002-ig tartó időszakban a 12 EU ország földgáz-keresletét vizsgálta.

2. A keresett mennyiség érzékenysége a termék árának megváltozására

„a” keresleti görbe x2

Miért ne használhatnánk egyszerűen a keresleti függvény meredekségét?

𝑇𝑅 𝑝=7,𝑞=3 = 21 𝑇𝑅 𝑝=7,𝑞=993 = 6 951

𝑇𝑅 𝑝=6,𝑞=4 = 24 𝑇𝑅 𝑝=6,𝑞=994 = 5 964

2. A kereslet árrugalmassága (εp) 𝒒 = 𝒇(𝒑)

Rugalmasság és az árváltozás hatása az összbevételre:

𝜕𝑇𝑅 𝜕𝑞(𝑝) 𝜕𝑞(𝑝) 𝑝

[TR – Total Revenue – összbevétel ]

𝜀𝑝𝑖 𝑖 = 1 egységnyi árrugalmasságú kereslet: A Cobb-Douglas eset

𝜀𝑝𝑖 𝑖 = 0 tökéletesen rugalmatlan kereslet