MAKROÖKONÓMIA – 9: Aggregált kínálat 2021/2022 Tavasz

© Nagy Benedek – SZTE GTK

Makroökonómia

A félév programja

1/18 9. előadás

Makroökonómia

AZ AGGREGÁLT KÍNÁLAT

1. Az aggregált kínálat négy modellje

1.1 A ragadós árak modellje
1.2 A ragadós bérek modellje
1.3 A téves helyzetmegítélés modellje
1.4 Az információhiány modell

2. Infláció, munkanélküliség és a Phillips-görbe

2/18 9. előadás

1
MAKROÖKONÓMIA – 9: Aggregált kínálat 2021/2022 Tavasz
© Nagy Benedek – SZTE GTK

Makroökonómia

0. Melyik modell?
(Emlékeztető, 8.1-8.3 fejezetek (258-268. o.))

P hosszú táv P nagyon rövid táv

AS

AS
P 𝑷

Y Y
Y
𝒀𝒑𝒐𝒕 = 𝒀

Tökéletesen rugalmas árak  Tökéletesen rugalmatlan árak

3/18 9. előadás

Makroökonómia

(12. Fejezet bevezetés (359-360. o.))

P rövid táv

Y
Y

mindegyik modellben: 𝑌 = 𝑌 + 𝛼(𝑃 − 𝑃 )

ahol Pe a várt árszínvonal, továbbá  > 0.

4/18 9. előadás

2
MAKROÖKONÓMIA – 9: Aggregált kínálat 2021/2022 Tavasz
© Nagy Benedek – SZTE GTK

Makroökonómia

1.1 A ragadós árak modellje

(12.1 fejezetből (367-369. o.))

• A vállalatok képesek alkalmazkodni az áraikkal, vagy nem?

• Változtatható vagy rögzített árakat alkalmaznak valójában?

Kétfajta vállalat van:

o ragadós áras (előre bejelent) (s arányban vannak, ahol 0 < s < 1)
o rugalmas áras (folyamatosan igazodik) (1 – s arányban vannak)

Tegyük fel, hogy: Egy NEM kompetitív vállalat árat tervez (p).
Befolyásoló tényezők:  árszínvonal (ha P nő, p is nő, a növekvő költségek miatt)
 jövedelem (ha Y nő, p is nő, a többlettermelésből fakadó
határköltség-növekedés miatt)

A tervezett ár: 𝑝 = 𝑃 + 𝑎(𝑌 − 𝑌)

5/18 9. előadás

Makroökonómia

𝑝 = 𝑃 + 𝑎(𝑌 − 𝑌)

A ragadós áras vállalatok árképzése: 𝑝 =𝑃

A rugalmas áras vállalatok árképzése: 𝑝 = 𝑃 + 𝑎(𝑌 − 𝑌)

Az árszínvonal ekkor: 𝑃 =𝑠 𝑝 + 1−𝑠 𝑝

= 𝑠𝑃 + (1 − 𝑠) 𝑃 + 𝑎(𝑌 − 𝑌)

Átrendezés után az (1 − 𝑠)𝑎

általános árszínvonal 𝑃=𝑃 + (𝑌 − 𝑌)
𝑠

Ebből kifejezhetjük Y-t:

𝑠
𝑌 = 𝑌 + 𝛼(𝑃 − 𝑃 ) ahol 𝛼= .
(1 − 𝑠)𝑎
6/18 9. előadás

3
MAKROÖKONÓMIA – 9: Aggregált kínálat 2021/2022 Tavasz
© Nagy Benedek – SZTE GTK

Makroökonómia

(1 − 𝑠)𝑎
𝑃=𝑃 + (𝑌 − 𝑌)
𝑠
Mi történik, ha…

• Megnő a jövedelem?

• Megnő a rugalmas árképzők érzékenysége a jövedelemváltozásra (a)?

• Megnő a várt árszínvonal?

• Megnő a rugalmatlan árképzők aránya (s)?

7/18 9. előadás

Makroökonómia
1.2 A ragadós bérek modellje
(12.1 fejezetből (360-362. o.))

A kínálati függvény pozitív meredekségének oka a

nominálbérek tökéletlen alkalmazkodása.

 a tervezett reálbér
A kialkudott nominálbér: 𝑊 =𝜔⋅𝑃 𝑊(𝐹𝑡)
= 𝜔(𝑑𝑏)
𝑃 (𝐹𝑡/𝑑𝑏)

𝑊 𝑃
A tényleges reálbér: =𝜔
𝑃 𝑃

𝑊
Tfh.: 𝑃≠𝑃 ≠𝜔 LD és L változik Y is változik
𝑃

A kibocsátás akkor tér el a potenciálistól, ha az árszínvonal eltér a várttól.

8/18 9. előadás

4
MAKROÖKONÓMIA – 9: Aggregált kínálat 2021/2022 Tavasz
© Nagy Benedek – SZTE GTK

Makroökonómia
P
𝑌 = 𝑌 + 𝛼(𝑃 − 𝑃 )

AS
P2

P1

W/P1 W/P2 Y(L1) Y(L2)

W/P Y

L1

Életszerű feltevés: L2
A munkapiac túlkínálatos,
tehát a kereslet érvényesül.

9/18 L 9. előadás

Makroökonómia
1.3 A téves helyzetmegítélés modellje
(12.1 fejezetből (362-364. o.))

Feltevések: o A bérek mozgása kiegyenlíti a keresletet és a kínálatot.

o A vállalatok ismerik az árszínvonalat, a munkások azonban nem.

𝐿 = 𝐿 (𝑊/𝑃) de 𝐿 = 𝐿 (𝑊/𝑃 )

𝑊 𝑊 𝑃 𝑊 𝑃 𝑃 𝑊
Mivel = ⋅ , így 𝐿 =𝐿 ⋅ = 𝐿
𝑃 𝑃 𝑃 𝑃 𝑃 𝑃 𝑃

A munkakínálat a reálbértől és a munkások illúzióitól függ.

W/P
Ls1
Ld Ls2

Az árszínvonal váratlan
növekedésének hatása:

10/18 L 9. előadás

5
MAKROÖKONÓMIA – 9: Aggregált kínálat 2021/2022 Tavasz
© Nagy Benedek – SZTE GTK

Makroökonómia
Alkalmazás 1:
Pro- vagy kontraciklikusak a bérek Magyarországon?

Gazdasági növekedés és reálbérek Magyarországon (1992 – 2016)

15,0
Reálbér növekedés (%)

10,0

5,0

0,0
-4,0 -2,0 0,0 2,0 4,0 6,0 8,0 10,0

-5,0
y = 0,9927x - 1,0052
R² = 0,2665

-10,0
Reál Gdp növekedés (%)

11/18 9. előadás

Makroökonómia

1.4 Az információhiány modellje

(12.1 fejezetből (366-367. o.))

Kiinduló pont: A vállalatok nem tájékozottabbak a munkavállalóknál.

• Mindenki tisztában van annak az árával, amit elad, de…

• Nincs teljesen tisztában minden dolog árával, amit vásárol.

• Ha az általam eladott termék ára nő, mi történik a relatív árral?

A termelő saját termékének árnövekedéséből arra következtet,

hogy annak relatív ára is nőtt.

12/18 9. előadás

6
MAKROÖKONÓMIA – 9: Aggregált kínálat 2021/2022 Tavasz
© Nagy Benedek – SZTE GTK

Makroökonómia

Az aggregált kínálat
négy modelljének összehasonlítása
(12.1 fejezetből (370-372. o.))

Nem tökéletes piac

Munkapiac Árupiac
Téves megítélés modellje Információhiány modellje
Megtisztul-e a piac?

A munkavállalók összetévesztik a A termelők összetévesztik az ár-

Igen

nominálbérek változását a reál- színvonal változását a relatív

bérek változásával. árak változásával.
Ragadós bérek modellje Ragadós árak modellje
Nem

A nominálbérek lassan alkalmaz- Az áruk és szolgáltatások árai

kodnak. lassan alkalmazkodnak.

13/18 9. előadás

Makroökonómia

2. Infláció, munkanélküliség és a Phillips-görbe

(12.2 fejezetből (372-373. o.))

Az inflációs rátát befolyásoló tényezők:  Inflációs várakozások

 munkanélküliségi ráta eltérése a természetestől
 kínálati sokkok (ε)

Az aggregált kínálattól a Phillips-görbéig

𝑌 = 𝑌 + 𝛼(𝑃 − 𝑃 )

1 1
𝑃=𝑃 + (𝑌 − 𝑌) (𝑃 − 𝑃 ) = (𝑃 − 𝑃 ) + (𝑌 − 𝑌)
𝛼 𝛼

1
𝜋=𝜋 + (𝑌 − 𝑌)
𝛼

14/18 9. előadás

7
MAKROÖKONÓMIA – 9: Aggregált kínálat 2021/2022 Tavasz
© Nagy Benedek – SZTE GTK

Makroökonómia

1
Okun törvénye értelmében: −𝛽(𝑢 − 𝑢 ) = (𝑌 − 𝑌)
𝛼

Ypot un

Tehát 𝜋 = 𝜋 − 𝛽(𝑢 − 𝑢 )

, még pontosabban

𝜋 = 𝜋 − 𝛽(𝑢 − 𝑢 ) + 𝜀

15/18 9. előadás

Makroökonómia

Az infláció típusai és okai:

(12.2 fejezetből (374-378. o.))

𝜋 = 𝜋 − 𝛽(𝑢 − 𝑢 ) + 𝜀

a) tehetetlenségi: 𝜋 =𝜋 P

b) keresleti: −𝛽(𝑢 − 𝑢 ) P1
P

c) költséginfláció: 𝜀

Y
Y

16/18 9. előadás

8
MAKROÖKONÓMIA – 9: Aggregált kínálat 2021/2022 Tavasz
© Nagy Benedek – SZTE GTK

Makroökonómia

𝜋 = 𝜋 − 𝛽(𝑢 − 𝑢 ) + 𝜀
Phillips görbe (1958)
William Alban Phillips
(1914 – 1975)

Hosszú távú
𝜋 Rövid távú 𝜋 Phillips görbe
Phillips görbe

𝜋
𝜋 𝜋

un u u1 un u

17/18 9. előadás

Makroökonómia
Alkalmazás 2:
Phillips görbe Magyarországon: 1990-2018, illetve 1992-2018
40,0
Éves CPI infláció (%)

π = 0,5377u + 6,5418
35,0
R² = 0,0169
30,0

25,0

20,0

15,0

10,0

5,0

0,0
0,0 2,0 4,0 6,0 8,0 10,0 12,0 14,0
-5,0
Munkanélküliségi ráta (%)
Forrás: KSH STADAT 3.4 és 5.1.12.

40,0
Éves CPI infláció (%)

π = 1,6976u - 4,6855
35,0 R² = 0,1997
30,0

25,0

20,0

15,0

10,0

5,0

0,0
0,0 2,0 4,0 6,0 8,0 10,0 12,0 14,0
-5,0
Munkanélküliségi ráta (%)
18/18 9. előadás