2017.12.

09
Elemzés

A számításokat mindig indokolni, szövegesen kifejteni kell. Mindig a cég szempontjából értékelünk.

A gazdasági elemzés a vezetés nélkülözhetetlen eszköze. Olyan módszer, melynek segítségével a gazdálkodás
megismerhető és fejleszthető. Az aktuális célt az információigény határozza meg.

Az elemzés módszerei: (Cél s tárgy jelöli ki az alkalmazott módszert.)

a.) Dialektika - a változás tanulmányozása, követése

- következtetések (ok-okozati összefüggések)

- analízis, szintézis (tartalmi megismerés)

analízis szintézis

az egyedek megismerése
a kapcsolati rendszerek
feltárása

Ha az elemzési célnak nem felel meg a szintézis utáni állapot, akkor újra kell
kezdeni.

- összehasonlítás

Viszonyítás, mert a jelenségek/folyamatok önmagukban nem értékelhetőek, a fejlődésük/változásuk nem

mutatható ki. Ezért valaminek a viszonylatában vizsgáljuk őket.

-időbeli összehasonlítás (eredméynkimutatásban látszik) Pl. nőtt vagy csökkent

- tervhez való viszonyítás (lehet, hogy előző évhez viszonyítva nőtt a bevétel, de esetleg a tervtől elmaradt)

- területi összahasonlítás:
- földrajzi
- tevékenységi

A klasszikus kontrolling a tervhez viszonyít, az eltérések okait vizsgálja.

Az időbeli összehasonlításnál bármi lehetséges.

különbségképzés
Összehasonlítás és/vagy a számszaki adatokkal.
hányados képzés

A különbségképzés a változás abszolút nagyságát adja meg.

A hányados képzés a változás relatív mértékét adja.

Az összehasonlíthatóság feltételei:

1.) Azonos módszertannal és tartalommal szűmított adatokat vetünk össze.

2.) Az összehasonlítás eredménye értékelhető kell legyen!

Az összehasonlíthatóvá tétel egyszerű módszerei:

1.) +
2.) - (különbségképzés)
3.) * (szorzás: ∑q (mennyiség) * p(ár)
4.) ÷ (egységre vetítés)
termelési érték/nettó árbevétel = ∑qp
Bérköltség = ∑L (létszám) * b(átlagbér)
5.) szezonalitás - azonos tapasztalati hatás alá vonom. pl. szezonindex
6.) vezértípus számítás - természetes mértékegységek termékenként nem összehasonlíthatók

Példák

1. feladat
 Összegezett lehet:
- teljesen összegzett
- tovább átlagolt
- nem értelmezhető

Azonos a termék, ha csak egy tulajdonságában tér el (pl. mennyiségben kifejezett)

L0 = 10 fő L1 = 6 fő

Termelés vezérévben (db)**

Csoki dkg/db Egyenértékes
Bázis Tárgy
3 0,5 2500 3000
6* 1 8000 9000
9 1,5 9000 6000
∑ - 19500 18000

*vezér= a tulajdonságokat vetítem a vezér termékre

** táblázat adatai x egyenérték

a.) a termelés változásai abszolút nagyságban:

Kq= 18000-19500 = -1500

a változás relatív mértéke: Iq= = 92,31% -7,69%*

A gazdasági mutatószámok hozam vagy ráfordítás típusúak.

A hozam növekedését várjuk, a ráfordítás pedig jellemzően csökkenjen.

Erőforrás:

-mennyiség
-színvonal
-rendelkezésre állás

*alapvetően nem szerencsés, de lehet indokolt (pl. üzletpolitika). Ha probléma van mögötte, fel kell tárni azt.

Hatékonyság = egységnyi erőforrásra jutó hozam.

b.) Egységrevetítés

18000 𝑑𝑏
* t0 = = 1950 db/fő t 1= = 3000 db/fő
ő 6 𝑓ő

*átlagos teljesítmény
 3000
It= =153,85% Kt = 3000-1950 = 1050 db/fő
1950

Okok lehetnek:
-bérezés formája változott
-képzettség növekedése
-gyakorlat megszerzése

Szöveges értékelés:
Bázisról tárgy évre a csokigyártás mennyisége 7,69%-al csökkent, ami 15.500 db-al kevesebb
kibocsájtást jelent 6 dkg vezértermékben kifejezve. Ez kedvezőtlen, de lehet indokolt. A kibocsájtásnál
nagyobb mértékben csökkent a termelésben résztvevők létszámának nagysága, így az élőmunka
hatékonysága (teljesítmény) 53,85%-al javult, ami azt jelenti, hogy 1 fő átlagosan 1050 db-al állít elő
többet, ami kedvező gazdálkodásra vall. Keressük a kibocsájtáscsökkenés részletes okait.

Az összehasonlítást zavaró tényezők a torzítások, mert bár befolyásolja a mutatót, de zavarja az értékelést.
Leggyakoribb torzítás az árak megváltozása, ill. a tevékenység-összetétel változása.

Az árváltozás torzító hatásának kiszűréséhez:

Értékindexkör

(B) Bázis Bázisszintű tárgy adat TB (T) Tárgyidőszak

∑q0p0 ∑q1p0 ∑q1p1
(változatlan áras árbevétel)*

Volumen-változás átlagos árváltozás

Kq= ∑q1p0 - ∑q0p0 Kp=∑q1p1 - ∑q1p0

∑𝑞1𝑝0 ∑𝑞1𝑝1
Iq = Ip =
∑𝑞0𝑝0 ∑𝑞1𝑝0

(volumen-index) (árindex)

értékváltozás
Kv = ∑q1p1 - ∑q0p0 = Kq + Kp

∑𝑞1𝑝1
Iv = = Iq x Ip
∑𝑞0𝑝0

∆ (teljes változás) = T -B
~ A termelési érték, ill. árbevétel nagyvonalú eéemzése.

*fiktív árbevétel
P0 változatlan bázisjellemző
Az árváltozás hatásának kiszűrése:

1.) Változatlan árakon számítás: ∑q1p0, mely azt fejezi ki, hogy mennyi
lenne az árbevétel az előző időszaki áron.

2.) Árkorrekció alkalmazása:

Az az árbevételnövekmény vegy csökkenés, ami az árak átlagos növekedése
vagy csökkenése miatt következik be. Termékszinten követni kell

∑(q1 x∆p) - árkorrekció = ∑q1p1

3.) Árindex alkalmazása:

∑𝑞1𝑝1
= ∑q1p0
𝐼𝑝

Termék ∑ q1 (db) ∆p (Ft/db) Ft

BN III. 1-XII. 31. 85%=21250 db 50 (d*e) +1.062.500
VX V.1-XII. 31. 60%= 24000 db -150 (d*e) -3.600.000
RK VIII.1-XII. 31. 40%= 4000 db 120 (d*e) +480.000
PL -
∑ -2.057.500

Változatlan áras bevétel:

Termék db Ft/db q1p0 (eFt)

BN 25000 600 15 000
VX 40000 1800 72 000
RK 10000 1000 10 000
PL 120000 550 66 000
∑q1p0= 163 000

Árindex:

∑𝑞1𝑝1 ∑𝑞1𝑝0 − á𝑟𝑘𝑜𝑟𝑟𝑒𝑘𝑐𝑖ó 163000𝑒 − 2057500 160942500

Ip= = = = = 98,74%
∑𝑞1𝑝0 163000 𝑒 163000𝑒 163000000
-1,26%
Szöveges értékelés:
A vizsgált évben az árak átlagosan 1,26%-al csökkentek, amelynek hatásakor az árbevétel
2.057.500 Ft-al lett kevesebb.

W2 q1 ∆p p1 p0
12000 +500 Ft/db 1800 Ft (x3) 1300 Ft/db (x9)

B5 = 5000 P0=25000 Ft/db

*Nem összeadható
**140.600e Ft
***nem szerepel az átlagos szó

A.) db p0 (Ft/db)
W2 12000 1300 15 600 000 15.600e/140.600e ~ 12%
B5 5000 25000 125 000 000 125.000e/140.600e ~ 88%
100% ∑ 140 600 000

W2 árkorrekció 3000*500 Ft/db = 1 500 000

B.) összege a tényleges árat adja.

C.)
∑𝑞1𝑝1 142.100 𝑒 𝐹𝑡
Ip= = = 101,7%
∑𝑞1𝑝0 140.600𝑒 𝐹𝑡

Egyedi árindexek:

125𝑀
IpB5 = =0
125𝑀

15,6𝑀 + 1,5𝑀 𝐹𝑡
IpW2 = = 109,62%
15,6 𝑀𝐹𝑡

Különböző termékeknel nem létezik közös átlagára!

17,1 𝑀𝐹𝑡
W2 átlagára = = 1425 Ft/db
12 000 𝑑𝑏

A legkisebb és a legnagyobb közé kell esnie az átlagárnak!