Makroökonómia

4. gyak.

Fogyasztás, beruházás, árupiaci egyensúly

2021
https://prezi.com/tx-q1kxl-
4is/?token=c329680c3b4a258cbc29a
c5543eccfb966134d273b19f6f8d58fe
9291cb588f2&utm_campaign=share&
utm_medium=copy
 Elemzési kérdés (1).

Használjuk a megtakarítás-beruházás diagrammot a

következő események megtakarításra, beruházásra és
reálkamatlábra gyakorolt hatásának elemzésére.
a. A fogyasztók jövőorientáltabbak lesznek, és emiatt
többet tesznek félre.
b. A kormányzat beruházási adókedvezményt vezet be
(amelyet más adók ellensúlyoznak, tehát a teljes
adóteher nem változik)
c. Nagyszámú olajlelőhelyre bukkanunk, amelyek a
fúrótornyok és olajvezetekék várható határtermékét
megnövelik. Ugyancsak megnövelik a jövőben várható
jövedelmet.
a. A fogyasztók jövőorientáltabbak
lesznek, és emiatt többet
tesznek félre.
A kormányzat beruházási adókedvezményt vezet be
(amelyet más adók ellensúlyoznak, tehát a teljes adóteher
nem változik)
Nagyszámú olajlelőhelyre bukkanunk, amelyek a fúrótornyok és
olajvezetekék várható határtermékét megnövelik. Ugyancsak megnövelik
a jövőben várható jövedelmet.
 Elemzési kérdés (2).

Egy ország egy háború következtében elveszti

tőkeállományának nagy részét.
a. Milyen hatással jár ez az ország jelenlegi
foglalkoztatására, kibocsátásra, reálbérére?
b. A nagymértékű tőkeveszteség milyen hatással bír a
beruházási keresletre?
c. A szándékolt megtakarításra vonatkozóan a háborús
veszteségek hatása ellentmondásos. Adjunk egy okot arra,
hogy miért csökkenhet, és arra, hogy miért növekedhet!
d. Tegyük fel, hogy a megtakarítás nem változik. Milyen
hatással van a tőkeveszteség az egyensúlyi
reálkamatlábra, és az e.s. beruházásra?
 Elemzési kérdés (3).

3. a. Elemezzük egy átmeneti olajáremelkedés hatását

(átmeneti kínálati sokk) a foglalkoztatásra, aktuális
kibocsátásra, reálbérekre, megtakarításra, beruházásra és
reálkamatlábra. Mivel átmeneti a sokk, ezért a jövőbeli
MPK-t és a jövőbeli jövedelmeket változatlannak
tekinthetjük. Mindig a klasszikus feltételt alkalmazzuk
(teljes foglalkoztatás, és potenciális kibocsátás).
 Elemzési kérdés (3).

3. b. Elemezzük egy tartós olajáremelkedés hatását (tartós

kínálati sokk) a foglalkoztatásra, aktuális kibocsátásra,
reálbérekre, megtakarításra, beruházásra és
reálkamatlábra. Mutassuk meg, hogy az átmeneti hatással
ellentétben a reálkamatlábnak nem kell változnia. A
permanens sokk nem csak a jelenlegi jövedelmet és MPK-
t, hanem a jövőbeli jövedelmet és MPK-t is csökkenti.
Itt is a klasszikus feltételt alkalmazzuk (teljes
foglalkoztatás, és potenciális kibocsátás).
 Elemzési kérdés (4).
A közgazdászok gyakran mondják, hogy egy átmeneti kormányzati
kiadásnövekedés (pl. hadikiadások) kiszorítja a magánbefektetéseket.
a. Használjuk a beruházás-megtakarítás diagrammot ennek
illusztrálására, magyarázzuk miért mozog(nak) a görbé(k). Számít,
hogy adókból vagy kölcsönfelvételből finanszírozzák a
kiadásnövekedést?
b. Tegyük fel, hogy a kiadásnövelést infrastruktúrafejlesztésre (hidak,
utak, csatornázás) fordítja a kormányzat. Emiatt a befektetések
termelékenyebbek lesznek, megnövelve a jövőbeli MPK-t tetszőleges
tőkeállomány esetén. Használjuk a beruházás-megtakarítás
diagrammot annak illusztrálására, hogyan változik ebben az esetben a
fogyasztás, megtakarítás, beruházás, és a reálkamatláb.
Van-e kiszorító hatás a beruházásokon ilyen kormányzati intervenció
esetén? Ha nincs, akkor milyen kiadási elem csökken (ha csökken
egyáltalán valami)?
Tegyük fel, hogy nincs változás a jelenbeli termelékenységben vagy
kibocsátásban, és az egyszerűség kedvéért azt is, hogy a háztartások
nem várnak jövőbeli jövedelemnövekedésre.
S = Y − Cd − G,
Tegyük fel, hogy a kiadásnövelést infrastruktúrafejlesztésre
(hidak, utak, csatornázás) fordítja a kormányzat….
 Elemzési kérdés (5).

„A kormányzati kiadások permanes megnövekedése

nagyobb hatással van mint az ugyanakkora
nagyságú átmeneti növekedés”.
Használjuk a beruházás-megtakarítás diagrammot
ennek az állításnak az értékelésére, ha tudjuk,
hogy egy állandó növekedés a G-ben a jelenben és
jövőben is magasabb adókat jelent. Mutassuk meg
a C-re, I-re, és r-re gyakorolt hatásokat (tfh. Y
állandó).
 Számítási feladat (1).
Egy fogyasztó megtakarítását tervezi erre, és a következő évre,
tudja, hogy adózás utáni reáljövedelme 50,000€ lesz mindkét
évben. Minden megtakarítása utána 10%-os reálkamatjövedelmhez
jut, jelenleg nincs semmilyen vagyona, és nincs semmilyen
bizonytalanság a jövőre nézve. Annyit akar megtakarítani, hogy a
következő évbeli 12,600€-s tandíját kifizesse, mindkét évben
ugyanannyit fogyaszthasson (a tandíjon felül a második évben) és
második év végén ne legyen se tartozása, se megtakarítása.

a.Mennyit kell megtakarítania/elfogyasztania idén?

Hogyan hatnak az alábbi változások fenti döntésére?
b. Jelenlegi jövedelme megnő 50,000€ -ról 54,200€-ra.
c. A jövőre várható jövedelme nő meg 50,000€ -ról 54,200€-ra.
d. Idén örökséghez jut, 1050€ értékben (vagyonnövekedés).
e. A tandíj megnő, 12,600€-ról 14,700€-ra.
f. A reálkamatláb 10% -ról 25% -ra nő.
Megtakarítások: Y1 − C az első évben és Y2 − C második évben

a. Y1 = Y2 = $50,000, r = 10%, T = $12,600.

A második időszak végén azt szeretnénk, hogy:

($50,000 − C)1.1 + ($50,000 − C) = $12,600.

Ebből $50,000 − C = $12,600/2.1 = $6000, és így C = $44,000.

Ekkor S = Y − C = $50,000 − $44,000 = $6000

b. Y1 = $54,200.

A „tandíj-feltétel” ($54,200 − C)1.1 + ($50,000 − C) = $12,600.

Ezt átrendezve ($54,200 × 1.1) + $50,000 − $12,600 = 2.1 C,

vagyis $97,020 = 2.1 C, így C = $46,200.

Ekkor S = Y1 − C = $54,200 − $46,200 = $8000.

Tehát a jelenbeli jövedelem növekedése növeli a megtakarítást és a

fogyasztást is.
c, Y2 = $54,200.

Most a megtakarítási célunk

($50,000 − C)1.1 + ($54,200 − C) = $12,600.

Ezt átírhatjuk ($50,000 × 1.1) + $54,200 − $12,600 = 2.1 C alakra,

ebből $96,600 = 2.1 C,

így C = $46,000.

Ekkor S = Y1 − C = $50,000 − $46,000 = $4000.

A jövőbeli jövedelm fogyasztása csökkenti a megtakarítást, de növeli a

jelenbeli fogyaszást.
d. A vagyon növekedése W, a második periódusra átmenő megtakarítás
W + Y1 − C, így az egyenletünk ($1050 + $50,000 − C)1.1 + ($50,000
− C) = $12,600.

Egyszerűsítve ($51,050 × 1.1) + $50,000 − $12,600 = 2.1 C,

így $93,555 = 2.1 C, tehát C = $44,550.

Ekkor S = Y1 − C = $50,000 − $44,550 = $5450, a vagyon növekedése

növelte a fogyasztást, és csökkentette a megtakarítást.
e. Az új tandíj T = $14,700.

Egyenletünk tehát ($50,000 − C)1.1 + ($50,000 − C) = $14,700 alakú.

Átrendezve $50,000 − C = $14,700/2.1 = $7000,

ebből C = $43,000.

Így S = Y − C = $50,000 − $43,000 = $7000.

A jövőbeli kisebb jövedelem (nagyobb várható kiadás) növelte a

jelenbeli megtakarítást és csökkentette a fogyasztást..
f., Ha r = 25%. Akkor a megtakarítás jövőbeli értéke növekszik:
($50,000 − C)1.25 + ($50,000 − C) = $12,600.

Egyszerűsítve ás átrendezve $50,000 − C = $12,600/2.25 =

$5600,

Ezt megoldva C = $44,400 adódik.

Ekkor S = Y − C = $50,000 − $44,400 = $5600.

A kamatláb növekedése rögzített jövőbeli megtakarítási céllal

csökkentette a jelenlegi megtakarítást.
 Számítási feladat (2).

Egy hoola-hoppot gyártó gép ára 100€/gép.A Heydi-Ho Kft. az optimális

gépmennyiségről akar dönteni, azt tudja, hogy az egyes
gépmennyiségekkel az alábbi termékmennyiségeket lehet előállítani.

Gépek száma Hullahoppok száma

0 0
1 100
2 150
3 180
4 195
5 205
6 210
A hoola-hoppok reálértéke 1€. A cégnek nincs más költsége.
a. Adjuk meg a várható jövőbeli MPK-t minden
tőkeállományszintre (a többletkibocsátás reálértékét az
egyes szintekre)
b. Ha a reálkamatláb 12% és az amortizációs ráta 20%
évente, mekkora az éves tőkeköltség? Mennyi gépet
vegyen a cég?
c. Mi a helyzet r=8% esetén?
d. Mi a helyzet akkor ha 40% „bevételadót” vezetünk be? .
e. Egy innováció megduplázza a legyártható hoola-hoppok
számát, mennyi gépet válasszon a cég ha a reálkamatláb
12%? Ha 8%? Tfh. nincs adó és az amortizáció továbbra is
20%!
a várható jövőbeli MPK-t minden
tőkeállományszintre, ha p=1€

Gépek Kibocsátás MPK*p (€)

száma
0 0 —
1 100 100
2 150 50
3 180 30
4 195 15
5 205 10
6 210 5
Ha a reálkamatláb 12% és az amortizációs ráta 20%
évente, mekkora az éves tőkeköltség? Mennyi gépet
vegyen a cég?
uc = (r + d)pK = (0.12 + 0.20)$100 = $32.
A cégnek két gépet kell vennie, itt MPKf = 50 > 32 = uc.
Három gép esetében, MPKf = 30 < 32 = uc.
Gépek Kibocsátás MPK*p (€)
száma
0 0 —
1 100 100
2 150 50
3 180 30
4 195 15
5 205 10
6 210 5
(c) Ha r = 0.08, uc = (0.08 + 0.20)$100 = $28.

Három gépet kell vásárolni, mivel ekkor MPKf = 30 > 28 = uc

A negyedik gépre MPKf = 15 < 28 = uc

Gépek Kibocsátás MPK*p (€)

száma
0 0 —
1 100 100
2 150 50
3 180 30
4 195 15
5 205 10
6 210 5
(d) Adók esetében addig kell gépeket vásárolni, amíg (1 − τ)MPKf >
uc.
Mivel az adókulcs τ = 0.4, 1 − τ = 0.6.
Csak egy gépet kell venni (1 − τ)MPKf = 0.6 × 100 = 60 > 32 = uc.
Két gép esetében már (1 − τ)MPKf = 0.6 × 50 = 30 < 32 = uc.

Gépek Kibocsátás MPK*p (€)

száma
0 0 —
1 100 100
2 150 50
3 180 30
4 195 15
5 205 10
6 210 5
(e) Ha a kibocsátás duplázódik akkor MPKf is. At
Ha r = 0.12, akkor három gépet kell venni MPKf = 60 > 32 = uc; négy
gép túl sok mert MPKf = 30 < 32 = uc.

Ha r = 0.08, négy gépet kell venni MPKf = 30 > 28 = uc;

öt gép túl sok MPKf = 20 < 28 = uc.

Gépek Kibocsátás MPK

száma
0 0 —
1 100 100
2 150 50
3 180 30
4 195 15
5 205 10
6 210 5
 Számítási feladat (2).

Egy gazdaság potenciális kibocsátása 9000, a

kormányzati vásárlások nagysága 2000. A
fogyasztási és beruházási kereslet az alábbi:

R (%) Cd Id
2 6100 1500
3 6000 1400
4 5900 1300
5 5800 1200
6 5700 1110
 Számítási feladat (2 folyt).

a. Adjuk meg a megtakarítást minden reálkamatláb esetében.

c. Árupiaci egyensúly esetén mekkora az r, S, I ? Mutassuk meg,
hogy mindkét árupiaci e.s. feltétel teljesül egyensúly esetén
(Y=Cd+ID+G, Sd=Id). A kibocsátást rögzítettnek tekintjük a teljes
foglalkoztatási szinten.
d. Tfh. G=1600-ra esik, és a fogyasztást ez nem érinti, árupiaci
egyensúly esetén mekkora az r, S, I ?
r Cd Id Sd Cd + Id
+G
2 6100 1500 900 9600
3 6000 1400 1000 9400
4 5900 1300 1100 9200
5 5800 1200 1200 9000
6 5700 1100 1300 8800
 Számítási feladat (3).
Egy gazdaság potenciális kibocsátása 6000, a kormányzati vásárlások
nagysága 1200, a fogyasztási és beruházási kereslet rendre
Cd=3600-2000r+0.1Y
Id=1200-4000r

a. Adjuk meg az összefüggést Sd, r és Y között.

b. Használjuk fel mindkét egyensúlyi felírást az árupiacra az egyensúlyi
reálkamatláb meghatározásához.
c. A kormányzati kiadások 1440-re nőnek. Hogyan változik megtakarítás?
Ábrázoljuk! MI lesz az új e.s. reálkamatláb?
(a) Sd = Y − Cd − G

= Y − (3600 − 2000r + 0.1Y) − 1200

= −4800 + 2000r + 0.9Y

(b) (1) Használjuk az Y = Cd + Id + G egyenletet
Y = (3600 − 2000r + 0.1Y) + (1200 − 4000r) + 1200
= 6000 − 6000r + 0.1Y

Így 0.9Y = 6000 − 6000r

Ha a gazdaság h.t.e-ban van akkor Y = 6000.

Ezt behelyettesítve 0.9 × 6000 = 6000 − 6000r, kapjuk , hogy r = 0.10.

(2) Használjuk az Sd = Id-t

-4800 + 2000r + 0.9Y = 1200 − 4000r
0.9Y = 6000 − 6000r

Ha Y = 6000, r = 0.10.