FELADATOK

1. A makroökonómia
a) a gazdaság egészének törvényszerűségeit vizsgálja.
b) az egyének, a vállatok viselkedését írja le.
c) a kormányzati gazdaságpolitika lehetőségeivel foglalkozik.
d) az a) és c) válasz is igaz.

2. A nominális kibocsátás
a) a gazdaság teljesítményének egy adott bázisév árszínvonalán történő összegzését jelenti.
b) pénzben kifejezett mutató.
c) a gazdaság teljesítményének folyó áron számított piaci értékét jelenti.
d) a b) és a c) válasz is igaz.

3. Egy gazdaság termeléséről a következő adatok állnak rendelkezésünkre:

GDP folyóáron 1875 2250 2700
Árindex (előző év = 100) 110 109
A reál GDP növekedési indexe (előző év = 100) 109
Milyen szám tartozik a besötétített kockába?

4. A következő táblázatból néhány adat hiányzik.

A GDP nagyságának alakulása hazánkban (kerekített adatok)
1988 1989 1990 1991 1992
GDP folyó áron
md Ft 1440 1720 2090 2310 d=?
GDP reál
md Ft 1440 1460 b=? 1242 1220
GDP árindex
1988: 100 100 a=? 148 c=? 230
Számítsa ki a megadott adatokból a hiányzókat!

5. Egy gazdaságban a nominális GDP értéke 6600 jövedelemegység, az árindex 110%, akkor a reál GDP értéke:
a) 60 jövedelemegység;
b) 6000 jövedelemegység;
c) 7260 jövedelemegység;
d) 726 000 jövedelemegység.

6. Ha egy adott évben a vizsgált makrogazdaságban a nominális GDP értéke 8800 garas, a reál GDP értéke 8 000
garas volt, akkor a gazdaságban
a) az árszínvonal 10%-kal növekedett;
b) az árszínvonal 10%-kal csökkent;
c) a reáljövedelem 10%-kal csökkent;
d) a reáljövedelem 10%-kal növekedett.

7. Egy ország GDP-je t0 évről t1 évre 2200 millió jövedelemegységről 2662 millió jövedelemegységre nőtt. Az
árindex növekedése ugyanezen időszakban 10%.
Mekkora volt a nominális és a reál GDP növekedési üteme?

8. A bruttó beruházás …………………. tartalmazza.

a) a profitcéllal megvalósított beruházásokat.
b) a pótló beruházásokat.
c) a bővítő beruházásokat.
d) a nettó beruházásokat és az amortizációt.
9. Egy nemzetgazdaság jellemző adatai (jövedelemegységben, egy adott évben):
GDP 1125
Amortizáció 170
Nettó beruházás 130
Belföldön fel nem használt GDP 25

Mekkora volt az NDP, a fogyasztás és a bruttó beruházás?

10. A transzfer
a) szűkebb értelmezésben az állam ellenérték nélküli juttatását jelenti a magánszektornak.
b) tágabb értelmezésben az ellenszolgáltatás nélküli jövedelem-áramlások összességét jelenti.
c) negatív adónak is nevezhető.
d) Mindhárom állítás igaz.

11. A nettó mutatók abban különböznek a bruttó mutatóktól, hogy

a) kiszűrik a térbeli halmozódást.
b) nem tartalmazzák az amortizációt.
c) csak a hozzáadott értéket tartalmazzák.
d) Mindhárom válasz helytálló.

12. A gazdasági teljesítményt kifejező bruttó típusú mutatók (GDP, GNI)

a) időbeli halmozódást tartalmaznak.
b) időbeli és térbeli halmozódást tartalmaznak.
c) csak az anyagi ráfordítások értékét tartalmazzák.
d) meghatározása változatlan árak alkalmazásával történik.

13. Egy nemzetgazdaságban t évben millió talentumban megadva ismertek az alábbi adatok:
Összes kibocsátás 1000
Termelő fogyasztás 400
Amortizáció 80
Hazai gazdasági alanyok külföldi munka- és tőkejövedelme 90
Külföldi gazdasági alanyok belföldi munka- és tőkejövedelme 110
Jövedelemtranszfer külföldről belföldre 40
Jövedelemtranszfer belföldről külföldre 70

Számítsa ki a GDP, NDP, GNI, NNI, GNDI és NNDI nagyságát!

14. Egy ország gazdaságáról a következő adatokat ismerjük 1998-ra (millió dollárban):
GNI = 80; NNI = 68. A hazai gazdálkodók külföldről 6 tőkejövedelmet, 4 munkajövedelmet szereztek, az
országba külföldről 7 transzfer érkezett. Külföldi gazdálkodók belföldről származó munkajövedelme összesen
3, tőkejövedelme 5 volt és külföldre 9 transzfert fizettek ki.
Mekkora volt 1998-ban az adott országban a GDP, az NNDI és az amortizáció nagysága?

15. Egyetért-e az alábbi megállapítással? Válaszát indokolja!

Egy budapesti vállalkozónak egy müncheni vállalkozásba befektetett tőkéjéből származó osztalékbevétele a
magyarországi GDP része, mert ez az osztalék hazai vállalkozó tőkéjének közreműködéséből származó
jövedelem.

16. Egyetért-e az alábbi megállapítással? Válaszát indokolja!

A nettó nemzeti jövedelem (NNI) az SNA nettó jellegű mutatója, mert az NNI nem tartalmazza a külföldről
hazánkba irányuló jövedelemtranszfer összegét.

17. Egy müncheni üzletember tőkéje befektetésével vett részt egy budapesti vállalat létrehozásában, amely anyagi
szolgáltatások nyújtására vállalkozik és magyarokat foglalkoztat alkalmazottként. A müncheni üzletember,
mint részvénytulajdonos rendszeresen jövedelemhez jut a vállalat működéséből származó bevételekből. Az
üzletember jövedelmét tartalmazza
a) Németország NDP-je
b) Németország NNI-je
c) Magyarország NDP-je
d) Magyarország NNI-je
 e) Magyarország NNDI-je

18. Egy budapesti műszergyár rendszeresen, munkaszerződés alapján igénybe veszi egy bécsi mérnök
közreműködését termelő tevékenységében, és munkáját díjazza. A bécsi mérnök fizetéseként megjelenő
jövedelmet tartalmazza
a) Magyarország GDP-je
b) Magyarország GNI-je
c) Magyarország GNDI-je
d) Ausztria GDP-je
e) Ausztria GNI-je

19. Egy magyar professzor előadásokat tartott az USA több egyetemén díjazás ellenében, szerződés alapján. A
professzornak ezt a jövedelmét tartalmazza
a) Magyarország GDP-je
b) Magyarország GNI-je
c) Magyarország GNDI-je
d) az USA GDP-je
e) az USA GNI-je.

20. Töltse ki az alábbi „lyukas” tábla üresen hagyott rovatait!

1996-os az
1995 1996 1995-ös
%-ában
Bruttó kibocsátás 8 600
Folyó ráfordítások 108
Amortizáció 876
Külföldiek belföldön realizált elsődleges 210 60
jövedelme
Belföldiek külföldön realizált elsődleges 150
jövedelme
Külföldre utalt transzferek 80
Külföldről kapott transzferek 50 96
GDP 4 000
GNI
NDP 113
NNI
GNDI 4 500 120
NNDI 2 950

21. Egyetért-e az alábbi megállapítással? Válaszát indokolja!

Ha a Zabhegyező Művek 1999. évi termeléséből 100 db zabhegyezőt külföldön adnak el, akkor ez a 100 db
zabhegyező nem szerepel az 1999. évi GDP-ben abban az országban, ahol termelték.

22. Egyetért-e az alábbi megállapítással? Válaszát indokolja!

A makrogazdasági jövedelemáramlás során a háztartáshoz beáramló jövedelmeket a munkabér és a
kormányzati vásárlások összege teszi ki.

23. A makrogazdasági jövedelemáramlás háromszereplős modelljében melyik összeggel egyenlő a

makrojövedelem nagysága?
a) W + TH + SH
b) W + TV + SH
c) C + I + G
d) C + TV + SV
e) C + I + X
24. A makrogazdasági jövedelemáramlás háromszereplős modelljében melyik összeggel egyenlő a munkabérek
nagysága?
a) W = C + SH + TrH + TH
b) W = C + SH + TrH - TH
c) W = C + SH - TrH + TH
d) W = C - SH + TrH - TH
e) W = C - SH - TrH + TH

25. Tekintsen egy kétszereplős modellt! Ebben a t0 évben a vállalat 200 fabatka beruházást hajtott végre. Saját
megtakarítása ennek 80%-át tette ki. 20%-ot a háztartás megtakarításának kölcsönvételével fedezett. A
háztartásnak a vállalat 900 fabatka bért fizetett ki.
Számítsa ki a C és Y nagyságát!

26. Egy háromszereplős gazdaságban a végső felhasználás szerkezete a következő:

- Fogyasztás 340
- Kormányzati áruvásárlás 80
- Beruházások 60
Az állami költségvetés bevételei:
- Vállalatok által befizetett adó 160
- Háztartások által befizetett adó 40
Az állami költségvetésből fizetett transzferek:
- Vállalatoknak 25
- Háztartásoknak 80
A háztartások által realizált összes tényezőjövedelem: 310
Határozza meg az összjövedelmet, a magánszféra rendelkezésre álló jövedelmét, a vállalati szektor
megtakarítását, a háztartások megtakarítását és az állam megtakarítását!

27. Egy országban a költségvetési deficit 50 egység. A vállalatok összbevételeik 10%-át fordítják megtakarításra.
A végső kibocsátás értéke 600. A magánszektor megtakarításainak összege 150. A magánszektor nem kap
transzfert. A vállalatok 500 egység tényezőjövedelmet fizetnek a háztartásoknak. A háztartások 80 egység
adót fizetnek.
Határozza meg a beruházások, a háztartások megtakarításának, valamint az állami áruvásárlások értékét!

28. Egy háromszereplős makrogazdaságban valamely évről a következő jövedelem-adatokat ismerjük: a

háztartásoknak kifizetett tényezőjövedelmek nagysága 1800, a beruházások értéke 600, a háztartási
megtakarítások értéke 600, a vállalatok megtakarítása 150, a háztartásoknak fizetett transzferek értéke 60, a
vállalatok 100 egység transzfert kapnak, a kormányzati vásárlások nagysága 220, a háztartások által fizetett
adó 200.
Határozza meg a gazdaság kibocsátásának értékét!

29. Ha egy makrogazdaságban a vizsgált időszakban a gazdaság szereplői 150 egység autonóm fogyasztás mellett
a jövedelem növekményének 80%-át szándékoznak fogyasztásra fordítani, akkor a fogyasztási függvény
egyenlete:
a) C(Y) = 150 + 80 · Y
b) C(Y) = 150 + 0,8 · Y
c) C(Y) = 150 + 1,8 · Y
d) C(Y) = 150 + 0,2 · Y

30. A fogyasztási függvény meredeksége azt fejezi ki, hogy

a) egységnyi fogyasztás-növekedéshez mennyi jövedelem szükséges.
b) egységnyi jövedelem-növekedés esetén mennyivel változik a fogyasztási kereslet.
c) a fogyasztás hány százaléka a jövedelemnek.
d) mekkora a jövedelemtől független fogyasztás nagysága.

31. A fogyasztási határhajlandóság (ĉ) számértéke lehet:

a) bármekkora pozitív szám.
b) bármekkora egynél kisebb szám.
c) egy illetve egynél kisebb pozitív szám.
d) lehet pozitív és negatív szám is.
32. A megtakarítási hányad akkor negatív, ha
a) a háztartási szektor megtakarítása nagyobb, mint a fogyasztása.
b) a háztartási szektor kevesebbet takarít meg fogyasztásánál.
c) a háztartások kevesebbet költenek fogyasztásra a jövedelmüknél.
d) a háztartások többet költenek fogyasztásra a jövedelmüknél.

33. Egy kétszektoros makrogazdaság adatai a következők: ha a rendelkezésre álló jövedelem Y = 2200 egység,
akkor a magánszektor megtakarítása S = 100; ha a rendelkezésre álló jövedelem 2200 egység, akkor a
fogyasztás C = 2075 egység. A fogyasztási függvény lineáris. Ebben a gazdaságban a fogyasztási
határhajlandóság számértéke
a) 75%
b) 0,875
c) 80%
d) 0,85

34. Egy gazdaság következő adatai ismertek: a beruházások értéke 100, a fogyasztás értékeiről a következőket
tudjuk: C(600) = 540; C(700) = 620; C(800) = 700.
Írja fel a fogyasztási függvényt és határozza meg a kereslet-kínálat egyensúlyát biztosító jövedelem nagyságát!

35. Tudjuk, hogy egy gazdasági modell fogyasztási függvénye lineáris. Ismert továbbá, hogy a fogyasztási
kereslet 950, ha a jövedelem 1000. Ha a jövedelem megduplázódik, akkor a megtakarítás 450.
Határozza meg a fogyasztási és a megtakarítási függvények egyenletét!

36. Egy kétszereplős makrogazdasági modellben a megtakarítási határhajlandóság 0,2; a beruházások összege
100. Árupiaci egyensúly esetén a fogyasztási hányad 0,9.
a) Mekkora az egyensúlyi jövedelem?
b) Írja fel a fogyasztási függvényt és a megtakarítási függvényt!

37. Egy makrogazdasági modellben az autonóm fogyasztás 200 jövedelemegységnek felel meg, és minden újabb
jövedelemegység negyedrészét takarítják meg.
a) Írja fel a fogyasztási és megtakarítási függvényt!
b) Mekkora a fogyasztás Y = 1000 és Y = 1200 esetén?

38. Ha 32 000 Ft jövedelemből 24 000-et elfogyasztunk, akkor pozitív autonóm fogyasztást és lineáris fogyasztási
függvényt feltételezve
a) a fogyasztási határhajlandóság kisebb, mint 0,75.
b) a fogyasztási határhajlandóság nagyobb, mint 0,75.
c) a fogyasztási határhajlandóság pontosan 0,75.
d) az autonóm fogyasztás nagyságától függően a fentiek bármelyike előfordulhat.

39. A modern pénz jellemzői

a) a bank követelése
b) kizárólag a központi bank teremtheti
c) hitelpénz
d) aranyfedezete van.

40. Melyik funkciójában használjuk a pénzt, amikor kamatot fizetünk a felvett hitel után?
a) Forgalmi eszköz.
b) Fizetési eszköz.
c) Elszámolási egység.
d) Felhalmozási eszköz.

41. A jegybankpénz (JBP) jellemzői:

a) a központi bank által teremtett pénz.
b) lehet érme és papírpénz formája.
c) bankszámlapénz formában is létezhet.
d) mindegyik válasz igaz.
42. Pénzteremtő műveletről van szó, ha …
a) a bank kamatot ír jóvá és pénzmegsemmisítő művelet, ha a bank kamatot szed ügyfeleitől.
b) a bank kamat jóváírása és a kamatszedés az ügyfelektől egyaránt pénzmegsemmisítő műveletek.
c) a kamat jóváírása és a kamatszedés pénzteremtő műveletek.
d) a bank kamatot szed ügyfeleitől és pénzmegsemmisítő művelet, ha a bank kamatot ír jóvá.

43. Ha a jegybank értékpapírt, aranyat vagy külföldi valutát vásárol és jegybankpénzzel fizet, akkor ezzel
a) csökkenti a nominális pénzkínálatot.
b) növeli a nominális pénzkínálatot.
c) változatlanul hagyja a nominális pénzkínálatot.
d) a nominális pénzkeresletet növeli meg.

44. Ha a központi bank csökkenteni akarja a pénzmennyiséget, akkor

a) csökkenti a refinanszírozási kamatlábat.
b) értékpapírokat vásárol a kereskedelmi bankoktól.
c) értékpapírokat ad el a kereskedelmi bankoknak.
d) felemeli a kötelező tartalékrátát.

45. Ha a központi bank csökkenti a kötelező tartalékrátát, akkor a kereskedelmi bankok hitelnyújtási lehetőségei
a) növekednek.
b) csökkenek.
c) nem változnak meg.
d) Mindhárom eset bekövetkezhet.

46. A központi bank 2 000 egység jegybankpénzt teremtett. A kötelező tartalékráta 5%. Mekkora lehet a
gazdaságban az összes pénzmennyiség, ha a gazdaság szereplőinek birtokában nincsen készpénz?
a) 100 egység
b) 2 000 egység
c) 10 000 egység
d) 40 000 egység

47. Egy makrogazdaságban a gazdasági szereplők minden pénzüket készpénzben akarják tartani. A gazdaság
összes pénzigénye 10 000 egység. A központi banknak mennyi jegybankpénzt kell teremtenie, ha a kötelező
tartalékráta 10%?
a) 0 egység
b) 1 000 egység
c) 10 000 egység
d) 100 000 egység

48. Mely intézkedésekkel képes a központi bank növelni a pénzkínálatot?

a) A kötelező tartalékráta felemelésével.
b) A refinanszírozási kamatláb felemelésével.
c) Állami értékpapírok vásárlása útján.
d) Külföldi valuta eladása útján.

49. A kétszintű bankrendszerben (általában)

a) kizárólag a központi bank teremthet pénzt.
b) a központi bank és a kereskedelmi bankok is teremthetnek pénzt.
c) a kereskedelmi bankok a központi bank fiók-intézményei.
d) a központi banknak devizamonopóliuma van.

50. Az egyszerű pénzmultiplikátor összefüggése azt mondja ki, hogy a bankrendszerbe 1 millió Ft jegybankpénz
(szabad tartalék) kerül, és a kötelező tartalékráta 10%, akkor a kereskedelmi bankok által teremtett számlapénz
mennyisége
a) 20 millió forinttal növekszik
b) 100 000 forinttal növekszik
c) 10 millió forinttal növekszik
d) 1 millió forinttal csökken
51. Egy országban egy év alatt az árszínvonal 10%-kal nőtt, míg a tranzakciók volumene (a forgalomba kerülő
áruk volumene) 5%-kal nőtt. A monetáris politika a forgási sebesség tökéletes stabilitásával számolt, ami
igaznak bizonyult.
Mekkora volt ebben az időszakban a pénzmennyiség növekedése?

52. Az infláció
a) az árszínvonal emelkedésének tartós folyamatát jelenti.
b) az árszínvonal csökkenésének tartós folyamatát jelenti.
c) egyszeri, hirtelen áremelkedést jelent néhány termék esetében.
d) a pénzmennyiség csökkenését jelenti a gazdaságban.

53. Kúszó infláció esetében

a) az inflációs ráta 3 számjegyű.
b) nagyarányú árarány-módosulások következnek be a gazdaságban.
c) az árszínvonal emelkedése kiszámítható, mértéke általában 10% alatt van (évente).
d) felgyorsul a pénz forgási sebessége.

54. Vágtató infláció idején

a) az éves inflációs ráta egyszámjegyű.
b) a gazdaság szereplői előrehozzák a vásárlásaikat.
c) a pénzpiac fokozatosan kiszélesedik.
d) a pénz forgási sebessége lelassul.

55. Infláció esetén:

a) a nominális kamatláb nagyobb, mint a reálkamatláb.
b) a reálkamatláb nagyobb, mint a nominális kamatláb.
c) a nominális kamatláb és a reálkamatláb kapcsolatáról nem adható megbízható információ.
d) Egyik válasz sem helyes.

56. Az árszínvonal emelkedése esetén (ceteris paribus)

a) a reálbérek növekednek.
b) a reálbérek csökkennek.
c) a munka kínálata növekszik.
d) a munka kereslete csökken.

57. Keresleti infláció kiindulópontja lehet, ha a gazdaságban

a) csökkennek a beruházások.
b) csökken a pénzkínálat.
c) növekszik a jövedelemtől nem függő fogyasztás.
d) növekednek az energiaárak.

58. Költséginflációról beszélünk, ha az infláció elindítója

a) a kínálat növekedése.
b) a kereslet növekedése.
c) a pénzkínálat növekedése.
d) a vállalati szektor költségeinek növekedése.

59. Egy gazdaságban a várható infláció 10%-os. Mekkora lesz ebben az esetben a nominális kamatláb nagysága,
ha emellett 3%-os reálkamatot várnak?

60. Nő az egy főre jutó kibocsátás, ha ceteris paribus

a) emelkedik a munkaerő-állomány növekedési üteme;
b) technikai haladás következik be;
c) emelkedik a tőkeállomány növekedési üteme.

61. A gazdasági növekedés intenzív jellegű, ha növekszik a gazdaságban

a) a tőkeállomány;
b) a rendelkezésre álló munka mennyisége;
c) a technológiai színvonal.
 d) Mindhárom fenti válasz helyes.

62. A potenciális kibocsátás nagysága ………………függ.

a) a rendelkezésre álló munkaerő-állománytól
b) a tőkeállománytól
c) a technológia szintjétől
d) mindhárom tényezőtől

63. A potenciális kibocsátás ……………………………fejezi ki.

a) a munkapiac egyensúlya mellett kibocsátható összes termék- és szolgáltatás értékét
b) a tényleges GDP és a teljes foglalkoztatottság mellett előállítható GDP közötti különbséget
c) a változatlan árszínvonalon számított GDP értékét
d) a folyó árakon számított GDP értékét

64. Egy gazdaság termelési függvénye: Y = K0,75 · L0,25. A kezdeti időpontban a tőkeállomány konstans, értéke
10 000.
a) Határozza meg a kibocsátást, ha a munkaráfordítás 15 000 fő!
b) A gazdaságban végbemenő technikai haladás a tőkeállomány növekedésében ölt testet. Ennek
eredményeképpen K = 15 000. Hogyan alakul a kibocsátás?

65. Egy gazdaság termelési tevékenységét a következő termelési függvény írja le: Y  K  L . A kibocsátás t0
időpontban 100, t1-ben a technikai haladás eredményeként 110.
Jellemezze a technikai haladást!

66. Az alábbi folyamatok közül melyik nem jelent megtestesült technikai haladást?
a) Jobb munkaszervezéssel sikerült a kibocsátást megduplázni.
b) Egy vállalat számviteli munkáját számítógépek segítségével szervezi, ezért felszabadult 10 fő munkaerő,
így a vállalat költségei csökkentek.
c) Egy korábban 800 fős oktatói állománnyal működő egyetem létszámcsökkenések folytán most csak 172
fővel dolgozik. A hallgatók száma és a képzés minősége változatlan.

67. Egy gazdaság munkapiacán a munka kínálata 400. A termelési függvény Y  K  L , K = 100. A
foglalkoztatottak létszáma 100 fő.
Mennyivel tér el a makrogazdasági kínálat a maximális kibocsátástól?

68. Strukturális munkanélküliségről akkor beszélünk, ha

a) a gazdasági visszaesés, válság miatt csökken a foglalkoztatottság;
b) a munkanélküliség a technikai haladás hatására alakul ki;
c) a munkakereslet és a munkakínálat összetétele szakképzettség szerint különböző;
d) a munkavállaló személyes okokból nem kíván dolgozni.

69. A munka kínálata ………….függvénye.

a) a kibocsátás
b) a nominálbér
c) a reálbér

70. A munkakínálat
a) nő, ha csökken a reálbér;
b) nő, ha nő a reálbér;
c) csökken, ha nő a reálbér,
d) csökken, ha csökken a reálbér.

71. A munkakereslet
a) a munkát vállalni szándékozók számát jelenti;
b) a vállalatok munkaigényét jelenti;
c) minden reálbérhez a vállalati szféra munkakeresletét rendeli hozzá.
72. Ha a munkapiacon túlkínálat uralkodik, akkor
a) a kibocsátás alatta marad a potenciális kibocsátásnak;
b) csak önkéntes munkanélküliség van;
c) az összes árukereslet meghaladja az összes árukínálatot;
d) arra következtethetünk, hogy a fennálló reálbér kisebb, mint az egyensúlyi reálbér.

73. Ha egy gazdaságban a bevándorló munkások miatt megnövekszik a munkakínálat, akkor egyebek
változatlansága mellett
a) a fennálló reálbértől függetlenül megnövekszik a kibocsátás;
b) változatlan tőkeállomány mellett is növekszik a potenciális kibocsátás,
c) a reálbér mindenképpen csökken;
d) a fennálló reálbértől függetlenül növekszik a munkakereslet.

74. Túlfoglalkoztatottság esetén a munkakínálat a munkakereslethez képest

a) kisebb;
b) nagyobb;
c) egyenlő vele.

75. Munkanélküli az a személy,

a) aki nem dolgozik, mert nem munkaképes korú;
b) aki nem dolgozik, mert az inaktív népességhez tartozik.
c) Egyik megállapítás sem helyes.
d) Mindkét fenti megállapítás igaz.

76. A munkanélküliség eredhet

a) konjunkturális okokból,
b) a gazdaságban mutatkozó strukturális problémákból;
c) a munkaerő túlkeresletéből.

77. A teljes foglalkoztatottság a legtágabb társadalmi értelemben

a) a munkaképes lakosság foglalkoztatását jelenti;
b) az aktív népesség foglalkoztatását jelenti;
c) az egyensúlyi reálbér esetén valósul meg;
d) azt jelenti, hogy a munkanélküliek száma legfeljebb annyi lehet, mint az üres álláshelyek száma.

78. Az önkéntes munkanélküli az a személy, aki

a) munkát keres, de nem talál;
b) lakóhely-változtatás miatt vesztette el állását;
c) nem hajlandó munkát vállalni, minden kényszerű ok nélkül;
d) valamilyen okból kifolyólag nem talál munkáltatót.

79. Egy gazdaságban a munkaképes korú lakosság 7 millió fő. Ebből inaktív 1,25 millió fő. A foglalkoztatottak
száma 5,73 millió fő.
Számítsa ki a munkanélküliségi rátát!

80. A munkanélküliségi ráta 8%. Hogyan változik az arány Okun-törvénye szerint, ha a kibocsátás potenciális
szintjének 100 százalékáról annak 97 %-ára csökken a kibocsátás?

81. Az állam stabilizációs feladatköre

a) a gazdaság működőképességének biztosítása;
b) a jövedelemfolyamatok ellenőrzése;
c) bizonyos – a magánszféra által elő nem állított – termékek gyártása.

82. Közvetlen adó:

a) a nyereségadó,
b) a forgalmi adó;
c) a személyi jövedelemadó.
83. Az állami kiadások évenkénti változásai
a) hozzájárulhatnak a gazdaság instabil állapotához;
b) mindig adócsökkentést eredményeznek;
c) nem befolyásolják a gazdaság természetes változásait.

84. Az adóemelés a fogyasztási keresletet

a) nem változtatja meg;
b) csökkenti;
c) növeli.

85. A monetáris politika:

a) a pénzkeresletre hat;
b) a pénzkínálatra hat;
c) egyidejűleg szabályozza a pénzkínálatot és a pénzpiaci kamatlábat;
d) közvetlenül az árupiacra hat.

86. A jegybank a pénzmennyiség szabályozása érdekében

a) megváltoztathatja a tartalékráta nagyságát;
b) állampapírokat vásárolhat illetve eladhat;
c) megváltoztathatja a jövedelem-adókulcsokat.
d) Az a) és b) válasz is helyes.

87. A költségvetési deficit növekszik, ha a kormányzat

a) növeli az adókat;
b) növeli a transzferkifizetéseket;
c) csökkenti az útépítésre fordítható kiadásait;
d) megnöveli az áfa adókulcsot.

88. A fiskális politika eszközei közé tartozik:

a) a kötelező tartalékráta változtatása;
b) a devizapiaci műveletek;
c) a kormányzati áruvásárlások változtatása.
d) Az a) és c) válasz együtt is igaz.

89. A monetáris politikai intézkedés restriktív (megszorító) jellegű, ha

a) a jegybank csökkenti a kötelező tartalékrátát;
b) a jegybank államkötvényt ad el;
c) emelik a jövedelemadó kulcsát;
d) a kormányzat csökkenti az áruvásárlásait.

90. Az expanzív jellegű gazdaságpolitika célja:

a) a gazdasági növekedés elősegítése;
b) az infláció visszaszorítása a gazdaságban;
c) az adók emelése;
d) a kamatok emelése.

91. Ha a fizetési mérleg deficites, az egyéb tényezőket változatlannak tekintve

a) a hazai pénzkínálat növekedésével jár;
b) csökken a hazai pénzkínálat;
c) csökken a hazai pénzkereslet.
92. A folyó fizetési mérleg többlete nő, vagy hiánya csökken, ha
a) belföldi vállalatok megveszik külföldi vállalatok részvényeit;
b) az ország jegybankja külföldön hitelt vesz fel a devizatartalékok feltöltésére;
c) külföldi vállalatok megveszik belföldi vállalatok részvényeit;
d) növekszik az országba beutazó külföldi turisták költekezése.

93. Ha aranystandard rendszerben a francia jegybank egy uncia aranyért 100 frankot ad, míg a német jegybank 20
márkát, akkor a valutapiacon
a) egy frank ára öt márka;
b) egy márka ára öt frank;
c) lebegő árfolyamrendszer uralkodik;
d) leértékelt a frank a márkához képest.

94. Ha egy ország folyó fizetési mérlege hiányt mutat, de fizetési mérlege szufficites, akkor
a) az ország tőkemérlege deficites;
b) az ország tőkemérlege szufficites;
c) az ország tőkemérlege lehet deficites és lehet szufficites;
d) az ország tőkemérlege éppen egyensúlyban van.

95. Ha egy országban a kamatláb magasabb, mint külföldön, akkor

a) a tőke külföldre áramlik az országból;
b) a tőke beáramlik az országba;
c) a tőkeáramlást nem befolyásolja a kamatláb;
d) a tőke csak olyan országba áramlik, ahol alacsony az infláció.

96. A deviza:
a) Egy ország pénzének piaci ára más valutában kifejezve.
b) Egy adott ország pénzét jelenti, ha az nemzetközi forgalomban mozog.
c) Külföldi valutára szóló követelést (tartozást) jelent.
d) Az ország pénzének ára euróban kifejezve.

97. A valuta és a deviza között az az alapvető különbség, hogy

a) a valuta konvertibilis pénzt jelent, a deviza fogalmába minden külföldi pénz beletartozik;
b) a valuta külföldi készpénz, a deviza külföldi ország pénzére szóló követelés, vagy tartozás;
c) a deviza külföldi készpénz, a valuta a külföldi ország pénzére szóló követelés.

98. Ha a nemzeti valuta erősödik (ceteris paribus), akkor a vizsgált gazdaságban

a) csökken az áruexport;
b) csökken az áruimport;
c) növekszik a tőkeimport;
d) csökken a tőkeexport.

99. Tételezzük fel, hogy a szabadpiacon kialakult árfolyam magasabb, mint a központi bank által meghatározott
valutaárfolyam-sáv felső határa. A központi bank, hogy elkerülje
a) a nemzeti valuta leértékelődését, külföldi valutát vásárol;
b) a nemzeti valuta leértékelődését, külföldi valutát ad el;
c) a nemzeti valuta felértékelődését, külföldi valutát ad el;
d) a nemzeti valuta felértékelődését, külföldi valutát vásárol.

100. A nemzeti valuta reál-leértékelődése következtében:

a) az áruexport megnövekszik, a tőkeexport csökken,
b) az áruexport és tőkeexport is emelkedik;
c) az áruimport és tőkeimport is csökken;
d) az áruexport csökken, a tőkeexport emelkedik.
 MEGOLDÁSOK

1. d)
2. d)
3. 110%
4. a = 117,8%; b = 1412,2 Md Ft; c = 186%; d = 2086 Md Ft
5. b)
6. a)
7. Nominális GDP növekedési üteme: 121%; reál GDP növekedési üteme: 110%
8. d)
9. NDP = 955; C = 800; IBRUTTÓ = 300
10. d)
11. b)
12. a)
13. GDP = 600; NDP = 520; GNI = 580; NNI = 500; GNDI = 550; NNDI = 470
14. GDP = 78; NNDI = 66; Am = 12
15. Nem, mert ez a GNI része.
16. Az NNI nettó jellegű mutató, de azért mert nem tartalmazza az amortizációt.
17. b) és c)
18. a) és e)
19. b) és c) és d)
20.
1996-os az
1995 1996 1995-ös
%-ában
Bruttó kibocsátás 8 600 9 460 110
Folyó ráfordítások 4 600 4 968 108
Amortizáció 800 876 109,5
Külföldiek belföldön realizált elsődleges 350 210 60
jövedelme
Belföldiek külföldön realizált elsődleges 150 202 134,7
jövedelme
Külföldre utalt transzferek 100 80 80
Külföldről kapott transzferek 50 96 192
GDP 4 000 4 492 112,3
GNI 3 800 4 484 118
NDP 3 200 3 616 113
NNI 3 000 3 608 120,3
GNDI 3 750 4 500 120
NNDI 2 950 3 624 122,8
21. Hamis állítás, mert belföldön állították elő.
22. Hamis állítás, mert a munkabér (tényezőjövedelem) és a transzfer.
23. c)
24. c)
25. C = 860; Y = 1060
26. Y = 480; DI(magánszféra) = 695; SV = 35; SH = 10; SÁ = 15
27. I = 100; SH = 90; G = 170
28. Y = 1880
29. b)
30. b)
31. c)
32. d)
33. b)
34. C(Y) = 60 + 0,8 · Y; YE = 800
35. C(Y) = 350 + 0,6 · Y; S(Y) = -350 + 0,4 · Y
36. YE = 1000; C(Y) = 100 + 0,8 · Y és S(Y) = -100 + 0,2 · Y
37. C(Y) = 200 + 0,75 · Y és S(Y) = -200 + 0,25 · Y; C(1000) = 950 és C(1200) = 1100
38. a)
39. c)
40. b)
41. d)
42. a)
43. b)
44. c)
45. a)
46. d)
47. c)
48. c)
49. b)
50. c)
51. A pénzmennyiség növekedése 15,5%.
52. a)
53. c)
54. b)
55. a)
56. b)
57. c)
58. d)
59. Nominális kamatláb: 13,3% (13%)
60. b), c)
61. c)
62. d)
63. a)
64. a): Y0 ~ 11 067 egység; b): Y1 = 15 000 egység
65. Semleges, mert a termelési függvény (a tőke-munka arány) nem változott meg.
66. a)
67. Y = 100
68. c)
69. c)
70. b)
71. c)
72. a)
73. b)
74. a)
75. c)
76. a) és b)
77. b)
78. c)
79. u = 0,35%
80. A munkanélküliségi ráta 1%-kal nő.
81. a)
82. a) és c)
83. a)
84. b)
85. b)
86. d)
87. b)
88. c)
89. b)
90. a)
91. b)
92. d)
93. b)
94. b)
95. b)
96. c)
97. b)
98. a)
99. b)
100. a)