I.

A makroökonómiai jelenségek mérése

1) Az alábbiak közül flow típusú (folyamatjellegű) változó

a) a bruttó hazai termék (GDP).
b) a fogyasztási kiadások.
c) az állóeszköz-beruházás.
d) A felsoroltak közül mindegyik flow típusú változó.

2) Az alábbiak közül stock típusú (állományjellegű) változó

a) a munkanélküliségi ráta.
b) a pénzmennyiség.
c) az államadósság.
d) A felsoroltak közül mindegyik stock típusú változó.

3) Egy közgazdasági modell segítségével szeretnénk leírni, hogyan módosul a kék toll ára, ha
csökken a fekete toll ára, amelyről tudjuk, hogy a kék toll nem tökéletes helyettesítője. Ebben
a modellben
a) a kék toll ára endogén változó, a fekete toll ára pedig exogén változó.
b) a kék toll ára exogén változó, a fekete toll ára pedig endogén változó.
c) a kék toll és a fekete toll ára is endogén változó.
d) a kék toll és a fekete toll ára is exogén változó.

4) Annak érdekében, hogy elkerüljük a halmozódási problémát a GDP számításakor, milyen

típusú javakat nem számolunk bele?
a) A közbülső javakat.
b) A különböző tőkejavakat.
c) A készletfelhalmozást.
d) A nem piaci javakat.

5) Az alábbiak közül melyiket vesszük figyelembe a GDP meghatározásakor?

a) Mishkin professzor eladja használt autóját.
b) Mishkin professzor zsömlét vásárol.
c) Mishkin professzor szomszédja garázsvásárán megvásárolja annak antik komódját.
d) Mishkin professzor ad a gyermekének $5-t, amiért az felporszívózott.

6) Az alábbiak közül melyik számít beruházási kiadásnak a GDP meghatározásakor?

a) Egy magánszemély részvényt vásárol.
b) Egy magánszemély használt lakást vásárol.
c) Egy farmer megvásárolja szomszédja traktorját.
d) A fentiek közül egyik sem számít beruházásnak.
7) A fejlett országokban a GDP-ben a legnagyobb részarányt a __________ képviseli.
a) fogyasztás
b) beruházás
c) kormányzati vásárlások
d) nettó export

8) Egy nyitott gazdaságban a GDP megegyezik __________

a) a fogyasztás, a beruházás és a kormányzati vásárlás összegével.
b) a fogyasztás, a beruházás, a kormányzati vásárlás és az export összegével.
c) a fogyasztás, a beruházás, a kormányzati vásárlás, az export és az import összegével.
d) Egyik megadott válasz sem helyes.

9) Ha egy gazdaságban a végső felhasználásra szánt javakból előállított mennyiség a korábbi

periódushoz képest nem változik, de az összes ár az eredeti háromszorosára növekszik, akkor
a) a nominális GDP nem változik.
b) a nominális GDP az eredeti egyharmadára csökken.
c) a nominális GDP az eredeti háromszorosára növekszik.
d) Ennyi információ alapján a nominális GDP változási irányát nem tudjuk megmondani.

10) A reál GDP __________ árak, a nominális GDP __________ árak mellett mutatja az
országhatáron belül, adott idő alatt termelt, végső felhasználásra szánt termékek és
szolgáltatások piaci áron számított összértékét.
a) bázisidőszaki; bázisidőszaki
b) tárgyidőszaki; bázisidőszaki
c) bázisidőszaki; tárgyidőszaki
d) tárgyidőszaki; tárgyidőszaki

11) Az inflációs ráta

a) mindig pozitív.
b) lehet negatív is, ezt dezinflációnak nevezzük.
c) az árszint egy adott időszak alatt bekövetkezett százalékos változását mutatja.
d) minden esetben pontosan méri a megélhetési költségek változását.

12) Egy család a vasárnapi ebédhez húst vásárol. Ez a nemzetijövedelem-számvitelben

a) beruházásnak minősül.
b) közbülső felhasználásnak minősül.
c) kormányzati vásárlásnak minősül.
d) fogyasztásnak minősül.
13) A fogyasztói árindex különböző javak árainak súlyozott átlagaként adódik. Ezek a súlyok
azt írják le, hogy
a) a reprezentatív fogyasztó fogyasztói kosarában mekkora szerepe volt az adott
jószágnak a bázisidőszakban.
b) a reprezentatív fogyasztó fogyasztói kosarában mekkora szerepe volt az adott
jószágnak a tárgyidőszaban.
c) az adott jószág mekkora részét képezte a bázisidőszaban az adott országban
megtermelt, végső felhasználásra szánt javak halmazának.
d) az adott jószág mekkora részét képezte a tárgyidőszaban az adott országban
megtermelt, végső felhasználásra szánt javak halmazának.

14) A munkanélküliségi ráta

a) a munkanélküliek és a gazdaságilag aktív lakosság arányát mutatja.
b) a munkanélküliek és a foglalkoztatottak arányát mutatja.
c) a munkanélküliek és a gazdaságilag inaktív lakosság arányát mutatja.
d) a munkanélküliek és a munkaképes korú népesség arányát mutatja.

15) A foglalkoztatottsági ráta

a) megegyezik (1 – u)-val, ahol u a munkanélküliségi ráta.
b) a foglalkoztatottak és a teljes népesség arányát mutatja.
c) a foglalkoztatottak és a gazdaságilag aktív lakosság arányát mutatja.
d) a foglalkoztatottak és a munkaképes korú népesség arányát mutatja.
II. Aggregált termelés és termelékenység

1) A teljes tényezőtermelékenység (A) tíz százalékos ceteris paribus növekedése ________

növekedését okozza.

a) a tőke határtermékének (MPK) 10 százalékos

b) a munka határtermékének (MPL) 10 százalékos
c) a kibocsátás 10 százalékos
d) Mindegyik megadott válasz igaz.

2) A tőke határterméke (MPK)

a) megmutatja, hogy mennyivel növekszik a kibocsátás, ha egy újabb egység tőkét vonunk
be ceteris paribus a termelésbe.
b) tökéletesen versenyző, profitmaximalizáló vállalatoknál optimumban megegyezik a
tőke reálbérleti díjával.
c) a következőképp definiálható:
d) Mindegyik megadott válasz igaz.

3) Az alábbiak közül melyik okozhatja egy input határtermékének csökkenését?

a) Az adott input reálárának növekedése.

b) Az adott input termelésben használt mennyiségének csökkenése.
c) Technológiai fejlődés.
d) A megadottak közül egyik sem okozhatja.

4) Tegyük fel, hogy egy Cobb–Douglas-típusú aggregált termelési függvénnyel jellemezhető

gazdaság egyensúlyban van, amikor egy járvány elpusztítja a népesség egy részét. Minden más
változatlanságát feltételezve, az alábbiak közül melyik lesz nagyobb az új egyensúlyban?

a) A reálbér.
b) A tőkejövedelem részesedése a teljes jövedelemből.
c) A munkajövedelem részesedése a teljes jövedelemből.
d) A tőke reálbérleti díja

5) Az állandó mérethozadék azt jelenti, hogy

a) ha minden termelési tényezőből használt mennyiséget X százalékkal növelünk, az a

kibocsátás X-nél nagyobb mértékű százalékos növekedéséhez vezet.
b) ha minden termelési tényezőből használt mennyiséget X százalékkal növelünk, az a
kibocsátás X-nél kisebb mértékű százalékos növekedéséhez vezet.
c) ha minden termelési tényezőből használt mennyiséget X százalékkal növelünk, az
a kibocsátás X százalékos növekedéséhez vezet.
d) ha minden termelési tényezőből használt mennyiséget X százalékkal növelünk, attól a
kibocsátás nem változik, vagyis állandó.
6) Az alábbiak közül melyik okozza a tőke határtermékének növekedését?

a) A felhasznált munkamennyiség ceteris paribus csökkenése.

b) A teljes tényezőtermelékenység ceteris paribus csökkenése.
c) A felhasznált tőkemennyiség ceteris paribus csökkenése.
d) A megadott válaszok közül egyik sem okozza.

7) A munkára érvényesül a csökkenő határtermék elve. Ez grafikusan úgy jelenik meg, hogy a
munkára vonatkozó parciális termelési függvény

a) meredeksége negatív.
b) ellaposodik.
c) a végtelenben nullához tart.
d) meredeksége nulla.

8) Egy gazdaságban rögzített munka- és tőkekínálat mellett növekszik a vállalati szektor munka
iránti kereslete. Ennek hatására

a) növekszik a tőke reálbérleti díja.

b) növekszik a reálbér.
c) növekszik a termelésben használt munka mennyisége.
d) Mindegyik fenti válasz helyes

9) Amikor a termelésben használt tőkeállomány ceteris paribus növekszik, akkor a munkára

vonatkozó parciális termelési függvény meredeksége minden pontjában _______. Egyúttal
pedig a tőke határterméke (MPK) _______.

a) növekszik; növekszik
b) csökken; növekszik
c) növekszik; csökken
d) csökken; csökken

10) Egy gazdaságban egy exogén sokk hatására ceteris paribus növekszik a termelésben
használható munka mennyisége. Ennek hatására

a) növekszik a kibocsátás.
b) csökken a munka határterméke.
c) csökken a reálbér.
d) Mindegyik fenti válasz igaz.

11) Tekintsük az termelési függvényt. Ha ceteris paribus növeljük a

termelésben használt munka mennyiségét, akkor

a) az egy egységnyi többletmunka által okozott kibocsátásnövekedés nagysága

csökken.
b) az egy egységnyi többletmunka által okozott kibocsátásnövekedés nagysága növekszik.
c) az munkások jövedelemrészesedése növekszik.
d) A fenti válaszok közül pontosan kettő igaz.
12) Az alábbi ábra egy gazdaság munkapiacának eredeti (folytonos vonal) és exogén sokk utáni
(szaggatott vonal) állapotát mutatja. Milyen exogén sokk hatására történhetett az ábrázolt
változás?

a) Növekedett a termelésben használható munkamennyiség.

b) Csökkent a termelésben használható munkamennyiség.
c) Növekedett a termelésben használható tőkemennyiség.
d) Csökkent a termelésben használható tőkemennyiség.

13) Az alábbi ábra egy gazdaság munkapiacának eredeti (folytonos vonal) és exogén sokk utáni
(szaggatott vonal) állapotát mutatja. Milyen exogén sokk hatására történhetett az ábrázolt
változás?

a) Növekedett reálbér.
b) Növekedett a teljes tényezőtermelékenység.
c) Növekedett a tőkekereslet.
d) Mindegyik fenti válasz igaz.
14) Tekintsük az termelési függvényt. Az alábbiak közül melyik
okozhatja a munka határtermékének csökkenését?

a) A termelésben használt tőke mennyiségének ceteris paribus csökkenése.

b) A reálbér növekedése.
c) Technológiai fejlődés.
d) A megadottak közül egyik sem okozhatja.

15) Egy gazdaságban exogén sokk következik be, amelyről csupán annyit tudunk, hogy a
gazdaság munkapiacán az alábbi ábrával jellemezhető változást okozza (a folytonos vonal
mutatja a sokk előtti, a szaggatott vonal pedig a sokk utáni állapotot). A tőkepiacra gyakorolt
hatást nem tudjuk. Ennyi információ alapján az alábbi állítások közül melyik lehet igaz?

a) A tőke reálbérleti díja csökken.

b) A tőke reálbérleti díja növekszik.
c) A tőkekereslet növekszik.
d) A megadottak közül mindegyik lehet igaz.
III. Megtakarítás és beruházás

1) A magánmegtakarítás

a) a GDP és a fogyasztási kiadások különbségével egyenlő.

b) értékét megkaphatjuk, ha a GDP értékéből levonjuk a fogyasztási kiadásokat és a
kormányzati vásárlásokat.
c) a rendelkezésre álló jövedelem és a fogyasztási kiadások különbségével egyenlő.
d) értékét megkaphatjuk, ha a GDP értékéből levonjuk a nettó adókat és a kormányzati
vásárlásokat.

2) A kormányzati megtakarítás

a) a GDP és a kormányzati vásárlások különbségével egyenlő.

b) a GDP és a nettó adóbevételek különbségével egyenlő.
c) értékét megkaphatjuk, ha a GDP értékéből levonjuk a fogyasztási kiadásokat és a
kormányzati vásárlásokat.
d) a nettó adóbevételek és a kormányzati vásárlások különbségével egyenlő.

3) A társadalmi megtakarítás

a) értékét megkaphatjuk, ha a GDP értékéből levonjuk a fogyasztási kiadásokat és a

kormányzati vásárlásokat.
b) a GDP és a fogyasztási kiadások különbségével egyenlő.
c) a rendelkezésre álló jövedelem és a fogyasztási kiadások különbségével egyenlő.
d) értékét megkaphatjuk, ha a GDP értékéből levonjuk a nettó adókat és a kormányzati
vásárlásokat.

4) Hosszú távon a reálkamatláb növekedésével

a) növekszik a magánmegtakarítások nagysága.

b) növekszik a beruházások nagysága.
c) növekszik a fogyasztási kiadások nagysága.
d) Mindegyik megadott válasz igaz.

5) Hosszú távon a reálkamatláb csökkenésével

a) növekszik a társadalmi megtakarítás nagysága.

b) csökken a fogyasztási kiadások nagysága.
c) csökken a megtermelt GDP nagysága.
d) növekszik a beruházások nagysága.

6) Hosszú távon egy zárt gazdaságban az egyensúlyi reálkamatláb értékét növeli egyéb feltételek
változatlansága mellett

a) az adók emelése.
b) a kormányzati vásárlások növekedése.
c) az autonóm fogyasztás csökkenése.
d) az autonóm beruházás csökkenése.
7) Hosszú távon egy zárt gazdaságban az egyensúlyi reálkamatláb értékét növeli egyéb feltételek
változatlansága mellett

a) a kormányzati vásárlások csökkentése.

b) az adók emelése.
c) az autonóm beruházás csökkenése.
d) A fentiek közül egyik sem.

8) Hosszú távon egy zárt gazdaságban a kormányzat ceteris paribus növeli a vásárlásait. Ennek
hatására

a) a megtakarítási függvény jobbra tolódik, a reálkamatláb csökken és a beruházások

növekednek.
b) a megtakarítási függvény balra tolódik, a reálkamatláb növekszik és a beruházások
csökkennek.
c) a beruházási függvény jobbra tolódik, a reálkamatláb növekszik és a megtakarítások
növekednek.
d) a beruházási függvény balra tolódik, a reálkamatláb csökken és a megtakarítások csökkennek.

9) Hosszú távon, zárt gazdaságban az üzleti kilátások javulásának hatására az autonóm beruházás
növekszik. Ennek eredményeképp

a) a megtakarítási függvény balra tolódik, a reálkamatláb növekszik és a beruházások

csökkennek.
b) a beruházási függvény jobbra tolódik, a reálkamatláb növekszik és a megtakarítások
növekednek.
c) a megtakarítási függvény jobbra tolódik, a reálkamatláb csökken és a beruházások
növekednek.
d) a beruházási függvény balra tolódik, a reálkamatláb csökken és a megtakarítások csökkennek.

10) Hosszú távon, zárt gazdaságban a fogyasztói optimizmus javulása miatt az autonóm fogyasztás
növekszik. Ennek hatására

a) a megtakarítási függvény jobbra tolódik, a reálkamatláb csökken és a beruházások

növekednek.
b) a beruházási függvény jobbra tolódik, a reálkamatláb növekszik és a megtakarítások
növekednek.
c) a beruházási függvény balra tolódik, a reálkamatláb csökken és a megtakarítások csökkennek.
d) a megtakarítási függvény balra tolódik, a reálkamatláb növekszik és a beruházások
csökkennek.

11) Az adók emelése adott reálkamatláb és GDP mellett

a) csökkenti a magánmegtakarítást, de növeli a társadalmi megtakarítást.

b) csökkenti a magánmegtakarítást és a társadalmi megtakarítást.
c) növeli a magánmegtakarítást és a társadalmi megtakarítást.
d) növeli a magánmegtakarítást, de csökkenti a társadalmi megtakarítást.
12) Tekintsünk egy zárt gazdaságot hosszú távon, amely az alábbi ábrával jellemezhető egy exogén
sokk előtt (folytonos vonal), valamint után (szaggatott vonal). Az ábrázolt változás oka lehet

a) a kormányzati vásárlások csökkentése.

b) az adók csökkentése.
c) egy beruházási adókedvezmény bevezetése.
d) A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

13) Tekintsünk egy zárt gazdaságot hosszú távon, amely az alábbi ábrával jellemezhető egy exogén
sokk előtt (folytonos vonal), valamint után (szaggatott vonal). Az ábrázolt változás oka lehet

a) a vállalkozók optimizmusának javulása.

b) egy megtakarítási adókedvezmény visszavonása.
c) egy beruházási adókedvezmény visszavonása.
d) A fenti válaszok közül egyik sem helyes.
14) Tekintsünk egy zárt gazdaságot hosszú távon, amely az alábbi ábrával jellemezhető egy exogén
sokk előtt (folytonos vonal), valamint után (szaggatott vonal). Az ábrázolt változás oka lehet

a) a kormányzati vásárlások csökkentése.

b) a vállalkozók optimizmusának növekedése.
c) az adók csökkentése.
d) A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

15) Tekintsünk egy zárt gazdaságot hosszú távon, amely az alábbi ábrával jellemezhető egy exogén
sokk előtt (folytonos vonal), valamint után (szaggatott vonal). Az ábrázolt változás oka lehet

a) a vállalkozók optimizmusának növekedése.

b) az adók emelése.
c) a szociális juttatások emelése.
d) A fenti közül egyik sem helyes.
IV. Pénz és infláció

1) A pénz

a) nem jövedelem, mert a jövedelem állományjellegű, míg a pénzmennyiség folyamatjellegű

változó.
b) nem jövedelem, mert a jövedelem folyamatjellegű, míg a pénzmennyiség állományjellegű
változó.
c) nem vagyon, mert a vagyon fogalmába az értékpapírok, ingatlanok, műkincsek is
beletartoznak.
d) nem csereszköz, mert áruért csak árut lehet adni.

2) Az alábbiak közül a leglikvidebb eszköz

a) a folyószámlabetét.
b) a részvény.
c) a kötvény.
d) az ingatlan.

3) Definíció szerint a pénz három célt szolgál. Melyiket NEM az alábbiak közül?

a) Csereeszköz.
b) Értékmérő.
c) Termelési tényező.
d) Értékőrző.

4) Az M1 monetáris aggregátumba tartozik az alábbiak közül

a) az X bank Y banknál elhelyezett betétje.

b) az X bank trezorjában levő készpénz.
c) a bankok jegybanki betétje.
d) a háztartások folyószámlabetétje.

5) Az alábbi tételek egy kivételével részei az Ml-nek. Melyik a KIVÉTEL?

a) A forgalomban levő készpénz.

b) A lekötött betét.
c) A látra szóló betét.
d) Az utazási csekk.

6) Ha egy országban az éves nominális GDP értéke 50 000 Mrd tallér és a pénzmennyiség értéke 10
000 Mrd tallér, akkor ott

a) a pénz forgási sebessége 0,5.

b) a pénz forgási sebessége 50.
c) a pénz forgási sebessége 5.
d) A fentiek közül egyik válasz sem helyes.
7) A pénzkereslet az a pénzösszeg, amit a bankszférán kívüli magángazdasági szereplők

a) összes ingó és ingatlan vagyona ér egy adott időpontban.

b) adott időszakban meg szeretnének takarítani.
c) adott időpontban tartani akarnak.
d) adott időszakban el akarnak költeni.

8) A pénz mennyiségi elmélete szerint az árszínvonal emelkedik,

a) ha egyéb feltételek változatlansága mellett a reálkibocsátás növekszik.

b) ha egyéb feltételek változatlansága mellett a pénz forgási sebessége gyorsul.
c) ha egyéb feltételek változatlansága mellett a pénzmennyiség csökken.
d) A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

9) A pénz mennyiségi elmélete alapján az árszínvonal hosszú távon emelkedik, ha változatlan forgási
sebesség mellett

a) a pénzmennyiség növekedési üteme és a reál GDP növekedési üteme megegyezik egymással.

b) a pénzmennyiség növekedési üteme kisebb a reál GDP növekedési üteménél.
c) a pénzmennyiség nem változik, a reál GDP viszont emelkedik.
d) a pénzmennyiség növekedési üteme nagyobb a reál GDP növekedési üteménél.

10) A klasszikus dichotómia alapján a jegybank hosszú távon nem képes befolyásolni

a) a nominális GDP alakulását.

b) a reál GDP alakulását.
c) a fogyasztói árindex alakulását.
d) a GDP-deflátor alakulását.

11) Az az összefüggés, amely szerint a pénzkínálat változása nem hat a reálváltozókra,

a) a pénzsemlegesség, amely csak hosszú távon érvényesül, rövid távon nem.

b) a pénzsemlegesség, amely csak rövid távon érvényesül, hosszú távon nem.
c) a pénzsemlegesség, amely hosszú távon és rövid távon is érvényesül.
d) a pénzsemlegesség, amely csak elméleti konstrukció, de hosszú és rövid távon sem
érvényesül a való világban.

12) Ha a reálkamatláb értéke 3%, míg a várható inflációs ráta 5%-os, akkor a Fisher-hatás alapján

a) a nominális kamatláb 2%-os lesz.

b) a nominális kamatláb 5%-os lesz.
c) a nominális kamatláb 8%-os lesz.
d) a fenti adatok alapján nem lehet megállapítani a nominális kamatláb értékét.

13) A pénz mennyiségi elmélete alapján hosszú távon az inflációs ráta emelkedik, ha ceteris paribus

a) a gazdasági növekedés gyorsul.

b) a pénz forgási sebessége gyorsul.
c) a pénzmennyiség növekedési üteme lassul.
d) A többi közül egyik válasz sem helyes.
14) Ha a gyorsabb infláció miatt a vállalatoknak gyakrabban kell átárazniuk termékeiket, akkor
számukra

a) megnőttek az étlapköltségek.
b) megnőttek a cipőtalpköltségek.
c) megnőtt az adórendszer torzító hatása.
d) a pénz kevésbé tudja betölteni értékőrző funkcióját.

15) A várt infláció költségei közé tartozik

a) a reálbérek általános csökkenése.

b) a jövedelem-újraelosztás az adósok javára.
c) az, hogy a nominális kamatlábak csökkennek, s így a hitelezők vagyonvesztést szenvednek el.
d) a reálpénzkereslet csökkenésével kapcsolatos cipőtalpköltségek.

16) A hiperinfláció

a) megállítható nagyobb címletű bankjegyek nyomtatásával.

b) megállítható azzal, hogy a nominális jövedelmek növekedési ütemét az inflációs rátához
igazítják.
c) esetén megjelenik a cserekereskedelem vagy a külföldi fizetőeszköz használata.
d) esetén a pénzmennyiség ugyan növekszik, de pénz vásárlóereje nem változik.

17) Ha a várt inflációs ráta megegyezik a tényleges inflációs rátával, akkor

a) a nominális kamatláb is megegyezik a reálkamatlábbal.

b) is felmerül az infláció cipőtalpköltsége.
c) az inflációnak nincsenek káros gazdasági hatásai.
d) az infláció nem okoz étlapköltséget.

18) Az alábbiak közül milyen jellegű infláció okozza a legnagyobb költségeket?

a) Magas és ingadozó.
b) Magas és stabil.
c) Alacsony és stabil.
d) Alacsony és ingadozó.

19) Az infláció azért káros jelenség, mert többek között

a) csökkenti a gazdasági szereplők reáljövedelmét.

b) csökkenti az állami adóbevételeket.
c) cipőtalp- és étlapköltségei vannak.
d) csökkenti a pénzmennyiség növekedési ütemét.
V. Gazdasági növekedés

1) A Solow-modellben az alábbiak közül melyik exogén változó?

a) A tőke–munka arány.
b) A teljes tényezőtermelékenység.
c) Az egy munkavállalóra jutó fogyasztás.
d) Mindegyik megadott változó exogén.

2) A Solow-modellben az alábbiak közül melyik endogén változó?

a) A megtakarítási ráta.
b) Az egy munkavállalóra jutó kibocsátás.
c) A teljes tényezőtermelékenység.
d) A felsoroltak közül mindegyik endogén változó.

3) Adott két gazdaság, X és Y. Mind a kettő a Solow-modellel leírható állandósult állapotban van, és
mind a kettőben megegyeznek az exogén módon definiált paraméterek, egy különbséggel: X
országban magasabb a megtakarítási ráta. Ekkor

a) az egy munkavállalóra jutó tőkeállomány X országban magasabb, mint Y országban.

b) az egy munkavállalóra jutó jövedelem X országban magasabb, mint Y országban.
c) az egy munkavállalóra jutó beruházás X országban magasabb, mint Y országban.
d) Mindegyik megadott válasz igaz.

4) Adott két gazdaság, X és Y. Mind a kettő a Solow-modellel leírható állandósult állapotban van, és
mind a kettőben megegyeznek az exogén módon definiált paraméterek, egy különbséggel: X
országban magasabb a teljes tényezőtermelékenység. Ekkor

a) az egy munkavállalóra jutó jövedelem X országban nagyobb, mint Y országban, annak

növekedési üteme pedig ugyanakkora mindkét országban.
b) az egy munkavállalóra jutó jövedelem X országban nagyobb, mint Y országban, és annak
növekedési üteme is nagyobb X országban.
c) az egy munkavállalóra jutó jövedelem X országban kisebb, mint Y országban, annak
növekedési üteme pedig ugyanakkora mindkét országban.
d) mindkét országban ugyanakkora az egy munkavállalóra jutó jövedelem és annak növekedési
üteme is.

5) Ha a Solow-modellben az egy munkavállalóra jutó tőkeállomány növekszik, akkor

a) az értékcsökkenés és a tőkefelhígulás összege megegyezik az egy munkavállalóra jutó

beruházással.
b) az értékcsökkenés és a tőkefelhígulás összege nagyobb, mint az egy munkavállalóra jutó
beruházás.
c) az értékcsökkenés és a tőkefelhígulás összege kisebb, mint az egy munkavállalóra jutó
beruházás.
d) Ennyi információ alapján nem határozható meg biztosan, hogy melyik a helyes válasz.
6) Egy Solow-modellel jellemezhető gazdaság állandósult állapotban van, amikor a következő ceteris
paribus exogén sokk éri: a kormányzat olyan intézményeket hoz létre, amelyek sikeresen őrködnek a
tulajdonjogok felett, ezért növekszik a vállalatok kutatási kedve és a teljes tényezőtermelékenység
hosszú távon konstans ütemben növekszik. Az alkalmazkodás utáni új állandósult állapotban az
aggregált reál GDP növekedési üteme

a) magasabb lesz, mint az eredeti állandósult állapotban.

b) ugyanakkora lesz, mint az eredeti állandósult állapotban.
c) alacsonyabb lesz, mint az eredeti állandósult állapotban.
d) kisebb, nagyobb és ugyanakkora is lehet, mint az eredeti állandósult állapotban.

7) Egy Solow-modellel jellemezhető gazdaság állandósult állapotban van, amikor a következő ceteris
paribus exogén sokk éri: egy bombázás révén jelentősen csökken a tőkeállomány. Az alkalmazkodás
utáni új állandósult állapotban az egy főre jutó reál GDP értéke

a) magasabb lesz, mint az eredeti állandósult állapotban.

b) ugyanakkora lesz, mint az eredeti állandósult állapotban.
c) alacsonyabb lesz, mint az eredeti állandósult állapotban.
d) kisebb, nagyobb és ugyanakkora is lehet, mint az eredeti állandósult állapotban.

8) Egy Solow-modellel jellemezhető gazdaság állandósult állapotban van, amikor a következő ceteris
paribus exogén sokk éri: egyszeri emelkedés történik a teljes tényezőtermelékenységben. Az
alkalmazkodás utáni új állandósult állapotban az aggregált reál GDP növekedési üteme

a) magasabb lesz, mint az eredeti állandósult állapotban.

b) ugyanakkora lesz, mint az eredeti állandósult állapotban.
c) alacsonyabb lesz, mint az eredeti állandósult állapotban.
d) kisebb, nagyobb és ugyanakkora is lehet, mint az eredeti állandósult állapotban.

9) Egy Solow-modellel jellemezhető gazdaságban egyszeri alkalommal megnövekszik a megtakarítási

ráta és a népességnövekedési ráta is. Az alkalmazkodás utáni új állandósult állapotban a tőke–munka
arány az eredeti állandósult állapotbeli

a) értéknél magasabb lesz.

b) értékkel megegyezik.
c) értéknél alacsonyabb lesz.
d) Ennyi információ alapján nem eldönthető.
10) Az alábbi ábra egy Solow-modellel jellemezhető gazdaság eredeti (folytonos vonal) és exogén
sokk utáni (szaggatott vonal) állapotát mutatja. Mi lehetett az exogén sokk?

a) A teljes tényezőtermelékenység ceteris paribus növekedése.

b) A fogyasztási határhajlandóság ceteris paribus csökkenése.
c) A megtakarítási ráta ceteris paribus csökkenése.
d) A fentiek közül bármelyik lehetett.

11) Az alábbi ábra egy Solow-modellel jellemezhető gazdaság eredeti (folytonos vonal) és exogén
sokk utáni (szaggatott vonal) állapotát mutatja. Mi lehetett az exogén sokk?

a) A népességnövekedési ráta ceteris paribus csökkenése.

b) Az amortizációs ráta ceteris paribus csökkenése.
c) A megtakarítási ráta ceteris paribus csökkenése.
d) A fenti válaszok közül egyik sem lehetett.
12) Az alábbi ábra egy Solow-modellel jellemezhető gazdaság eredeti (folytonos vonal) és exogén
sokk utáni (szaggatott vonal) állapotát mutatja. Mi lehetett az exogén sokk?

a) A megtakarítási ráta ceteris paribus növekedése.

b) A fogyasztási határhajlandóság ceteris paribus csökkenése.
c) A teljes tényezőtermelékenység ceteris paribus növekedése.
d) A fentiek közül mindhárom lehetett.

13) Egy Solow-modellel jellemezhető gazdaság jelenleg az alábbi ábrán látható k1

tőkeállományszinttel jellemezhető periódusban van. A következő időszakban exogén sokk hiányában
a tőke–munka arány

a) kisebb lesz.
b) ugyanekkora lesz.
c) nagyobb lesz.
d) kisebb, ugyanekkora és nagyobb is lehet.
14) Egy Solow-modellel jellemezhető gazdaság jelenleg az alábbi ábrán látható k1
tőkeállományszinttel jellemezhető periódusban van. A következő időszakban exogén sokk hiányában
az egy főre jutó beruházás a jelenlegi értékénél

a) kisebb lesz.
b) ugyanekkora lesz.
c) nagyobb lesz.
d) kisebb, ugyanekkora és nagyobb is lehet.

15) Egy Solow-modellel jellemezhető gazdaság jelenleg az alábbi ábrán látható k1

tőkeállományszinttel jellemezhető periódusban van, és a következő 100 periódusban nem éri a
gazdaságot exogén sokk. Melyik igaz az alábbi állítások közül?

a) A következő időszakban a tőke–munka arány nagyobb lesz k1-nél.

b) A következő időszakban az egy főre jutó jövedelem nagyobb lesz, mint jelenleg.
c) A gazdaságban ún. konvergenciafolyamatot figyelhetünk meg.
d) Mindegyik megadott válasz igaz.
VI. Üzleti Ciklusok és az IS-görbe

1) Fellendülésről beszélünk, ha az üzleti ciklus folyamán a kibocsátás

a) a potenciális kibocsátás fölött van.

b) növekszik.
c) a mélypontján van.
d) éppen egyenlő a potenciális kibocsátással.

2) Kontraciklikus-változónak nevezzük azokat, amelyek értéke

a) fellendülés idején növekszik, recesszió idején csökken.

b) független a gazdasági ciklus alakulásától.
c) fellendülés idején csökken, recesszió idején emelkedik.
d) együtt mozog a potenciális kibocsátással.

3) A beruházás

a) prociklikus változó.
b) kontraciklikus változó.
c) aciklikus változó.
d) az állóeszközök cseréjéhez kötődik, tehát nem függ az üzleti ciklus menetétől.

4) Késleltetettnek nevezzük azt a változót, amelyik

a) ugyanakkor éri el a csúcs- és mélypontját, amikor az üzleti ciklus.

b) fordulópontja időben később következik be, mint az üzleti ciklus fordulópontja.
c) előbb éri el csúcs- vagy mélypontját, mint maga az üzleti ciklus.
d) expanzió idején növekszik, visszaesés idején csökken.

5) Egy ország gazdasági teljesítményének alakulását mutatja a mellékelt ábra. Az ábra alapján az
országban fellendülés volt

a) 2036. 2. negyedéve és 2037. 3. negyedéve között.

b) 2036. 2. negyedéve és 2038. 4. negyedéve között folyamatosan.
c) 2035. 1. negyedévét megelőzően.
d) 2035. 1. negyedéve és 2036. 2. negyedéve között.
6) Az árragadósság oka lehet

a) a klasszikus dichotómia jelensége.

b) az étlapköltségek jelenléte.
c) a cipőtalpköltségek jelenléte.
d) a jegybank inflációs célkövető monetáris politikája.

7) A tervezett kiadások elemei közül melyiket érinti közvetlenül a rendelkezésre álló jövedelem
alakulása?

a) A beruházási kiadásokat.
b) A fogyasztási kiadásokat.
c) A kormányzati vásárlásokat.
d) A nettó exportot.

8) A tervezett kiadások elemei közül melyiket nem érinti közvetlenül a reálkamatláb alakulása?

a) A beruházási kiadásokat.
b) A fogyasztási kiadásokat.
c) A kormányzati vásárlásokat.
d) A nettó exportot.

9) A vállalatok által a hitelek után fizetett kamatláb magasabb, mint a rövid lejáratú, biztonságos
hitelek kamatlába, mert

a) a jegybank szabályozza a rövid lejáratú biztonságos kamatlábat.

b) némelyik vállalati hitelfelvevő nem fizeti vissza adósságát.
c) a beruházások adott kamatláb mellett függnek a „lelki tényezőktől” is.
d) a beruházási kiadásoknak van autonóm komponense is.

10) Ha a reálkamatláb emelkedik, akkor a hazai valuta értéke növekszik a külföldi valuták értékéhez
képest,

a) így a hazai áruk olcsóbbá válnak a külföldi árukhoz képest, így a nettó export nő.
b) így a hazai áruk olcsóbbá válnak a külföldi árukhoz képest, így a nettó export csökken.
c) így a hazai áruk megdrágulnak a külföldi árukhoz képest, így a nettó export csökken.
d) így a hazai áruk megdrágulnak a külföldi árukhoz képest, így a nettó export nő.

11) A fogyasztási kiadások nagysága 15 000, a kormányzati vásárlások nagysága 4000, a tervezett
beruházási kiadások nagysága 6000, a nettó export nagysága 1000. Ha az aggregált kibocsátás
nagysága 24 500, akkor

a) a nem tervezett készletberuházások értéke –1500 (negatív).

b) a nem tervezett készletberuházások értéke +1500.
c) a nem tervezett készletberuházások értéke –500 (negatív).
d) a nem tervezett készletberuházások értéke +500.
12) Árupiaci túlkínálatról beszélünk, ha adott reálkamatláb mellett

a) a tényleges kibocsátás értéke meghaladja a tervezett kiadások értékét.

b) a tervezett kiadások értéke meghaladja a tényleges kibocsátás értékét.
c) a tényleges kibocsátás értéke éppen egyenlő a tervezett kiadások értékével.
d) a fogyasztási és beruházási kiadások összértéke nagyobb a tényleges kibocsátás értékénél.

13) A fogyasztási kiadások nagysága 10 000, a kormányzati vásárlások nagysága 2000, a tervezett
beruházási kiadások nagysága 3000. Ha árupiaci egyensúly mellett az aggregált kibocsátás nagysága
14 000, akkor

a) a nettó export értéke +1000.

b) a nettó export értéke –1000 (negatív).
c) a nettó export értéke 0.
d) a nettó export értéke egyik fenti értékkel sem egyezik meg.

14) A pénzpiaci súrlódások csökkenésével

a) csökken a vállalatok számára a hitelfelvétel reálköltsége.

b) az IS-görbe jobbra tolódik.
c) Az a) és b) válasz is helyes.
d) Egyik fenti válasz sem helyes.

15) Ha emelkedik az adók nagysága, akkor egyebek változatlansága mellett

a) az IS-görbe balra tolódik.

b) az IS-görbe jobbra tolódik.
c) az IS-görbe mentén lefelé haladva nő az egyensúlyi kibocsátás értéke.
d) az IS-görbe mentén felfelé haladva csökken az egyensúlyi kibocsátás értéke.

16) Az alábbi változások közül melyik eredményez az IS-görbe mentén való elmozdulást, s nem
magának a görbének az eltolódását?

a) Az autonóm beruházás megváltozása.

b) A kormányzati vásárlások megváltozása.
c) A reálkamatláb megváltozása.
d) Az autonóm nettó export megváltozása.
VII. Monetáris politika és aggregált kereslet

1) A jegybank az alapkamat beállításával __________ képes szabályozni a reálkamatlábat.

a) csak hosszú távon

b) csak rövid távon
c) rövid távon és hosszú távon sem
d) rövid távon és hosszú távon is

2) A központi bank addig képes pontosan szabályozni a reálkamatlábat, ameddig

a) a nominális kamatláb konstans.

b) a várható inflációs ráta konstans.
c) a monetáris politika változatlan.
d) a jegybanki alapkamat változatlan.

3) A monetáris politikai görbe a(z) _____ és a(z) _____ közötti kapcsolatot mutatja.

a) reálkamatláb; inflációs ráta

b) jegybanki alapkamat; inflációs ráta
c) reálkamatláb; várható inflációs ráta
d) nominális kamatláb; inflációs ráta

4) Az monetáris politikai görbe 𝑟 = 𝑟̅ + 𝜆𝜋 egyenletében exogén változó

a) a reálkamatláb (𝑟).
b) az autonóm reálkamatláb (𝑟̅ )
c) az inflációs ráta (𝝅).
d) a monetáris politikai paraméter (𝜆).

5) Az monetáris politikai görbe 𝑟 = 𝑟̅ + 𝜆𝜋 egyenletében endogén változó

a) a reálkamatláb (𝒓).
b) az autonóm reálkamatláb (𝑟̅ )
c) az inflációs ráta (𝜋).
d) a monetáris politikai paraméter (𝜆).

6) Az inflációs ráta emelkedése esetén a Taylor-elvet követő jegybank a jegybanki alapkamatot

a) változatlanul hagyja, hogy elkerülje a gazdasági visszaesést.

b) az inflációs rátával megegyező mértékben emeli, hogy elkerülje a reálkamatláb emelkedését.
c) az inflációs rátát meghaladóan növeli az infláció stabilizálása érdekében.
d) csökkenti, hogy ellensúlyozza az infláció költségeinek emelkedését.
7) Autonóm monetáris szigorításról beszélünk, ha

a) a jegybank adott inflációs ráta mellett megemeli a reálkamatlábat.

b) a jegybank az emelkedő inflációs ráta miatt megemeli a reálkamatlábat a Taylor-elvnek
megfelelően.
c) a jegybank adott inflációs ráta mellett csökkenti a reálkamatlábat.
d) a jegybank a csökkenő inflációs ráta miatt mérsékli a reálkamatlábat a Taylor-elvnek
megfelelően.

8) Autonóm monetáris lazításról beszélünk, ha

a) a jegybank adott inflációs ráta mellett megemeli a reálkamatlábat.

b) a jegybank az emelkedő inflációs ráta miatt megemeli a reálkamatlábat a Taylor-elvnek
megfelelően.
c) a jegybank adott inflációs ráta mellett csökkenti a reálkamatlábat.
d) a jegybank a csökkenő inflációs ráta miatt mérsékli a reálkamatlábat a Taylor-elvnek
megfelelően.

9) Ha a jegybank monetáris politikai döntéshozói megemelik a monetáris politikai görbe λ

paraméterét, akkor ez a

a) a monetáris politika autonóm lazításának példája.

b) a monetáris politika autonóm szigorításának példája.
c) az inflációs ráta változására adott endogén válasz.
d) elmozdulás egy adott monetáris politikai görbe mentén.

10) Az aggregált keresleti (AD) görbe

a) az aggregált kibocsátás és a reálkamatláb közötti kapcsolatot mutatja árupiaci egyensúly

esetén.
b) az aggregált kibocsátás és az inflációs ráta közötti kapcsolatot mutatja árupiaci egyensúly
esetén.
c) a reálkamatláb és az inflációs ráta közötti kapcsolatot mutatja árupiaci egyensúly esetén.
d) az aggregált kibocsátás és a tervezett kiadások közötti kapcsolatot mutatja árupiaci egyensúly
esetén.

11) Az aggregált keresleti (AD) görbe negatív meredekségű, mert

a) az inflációs ráta emelkedése a reálkamatlábtól függetlenül csökkenti a tervezett kiadásokat.

b) adott inflációs ráta mellett a reálkamatláb emelkedése csökkenti a tervezett kiadásokat.
c) az inflációs ráta emelkedése a jegybankot az alapkamat emelésére készteti, ami növeli a
reálkamatlábat, s így csökkenti a tervezett kiadásokat.
d) az aggregált kibocsátás növekedésével emelkedik az inflációs ráta.
12) Az aggregált keresleti (AD) görbe jobbra tolódik (az aggregált kereslet nő), ha egyebek
változatlansága mellett

a) nőnek a kormányzati vásárlások.

b) nőnek az adók.
c) nő a kamatfelár.
d) nő az inflációs ráta.

13) Az aggregált keresleti (AD) görbe balra tolódik (az aggregált kereslet csökken), ha egyebek
változatlansága mellett

a) az infláció emelkedésére válaszul a jegybank megemeli a reálkamatlábat a Taylor-elvnek

megfelelően.
b) nő az autonóm beruházás.
c) autonóm monetáris szigorítás következtében nő a reálkamatláb.
d) nő az inflációs ráta.

14) Ha a jegybank egy autonóm monetáris szigorítás keretében emeli a reálkamatlábat, akkor

a) az MP-görbe felfelé tolódik, felfelé mozdulás történik az IS-görbe mentén, míg az AD-görbe
balra tolódik.
b) az MP-görbe és az IS-görbe mentén felfelé mozdulás történik, míg az AD-görbe balra tolódik.
c) az MP-görbe felfelé tolódik, míg az IS- és az AD-görbe balra tolódik.
d) az MP-görbe, az IS-görbe és az AD-görbe mentén is felfelé mozdulás történik.

15) Ha a kormányzat növeli vásárlásait, akkor

a) az MP-görbe lefelé tolódik, míg az IS-görbe és az AD-görbe jobbra tolódik.

b) az MP-görbe helyzete nem változik, míg az IS-görbe és az AD-görbe jobbra tolódik.
c) az MP-görbe helyzete nem változik, míg az IS-görbe és az AD-görbe balra tolódik.
d) az MP-görbe, az IS-görbe és az AD-görbe egyaránt jobbra tolódik.

16) Rövid távon a jegybank monetáris politikája _________________ befolyásolja, míg a kormányzat
fiskális politikája ____________________ befolyásolja.

a) az autonóm kiadásokat; a reálkamatlábat

b) a reálkamatlábat; az IS-görbe helyzetét
c) az IS-görbe helyzetét, a reálkamatlábat
d) a reálkamatlábat, szintén a reálkamatlábat

17) A mellékelt ábrán egy aggregált keresleti görbe látható. Az adott AD-görbe mentén elmozdulva a
2-es pontban

a) a reálkamatláb nagyobb, mint azt 1-es pontban.

b) a reálkamatláb kisebb, mint az 1-es pontban.
c) a reálkamatláb ugyanakkora, mint az 1-es pontban.
d) a reálkamatláb nagysága az 1-es ponthoz képest
nem állapítható meg.
VIII. Aggregált kínálat és a Philips-görbe

1) A Phillips-görbe mögött meghúzódó elképzelés szerint alacsony munkanélküliség esetén

a) a vállalatok gyorsabb ütemű áremeléssel igyekeznek ellensúlyozni a hiányzó munkavállalók

által okozott veszteségeket.
b) a vállalatok béremeléssel igyekeznek munkavállalókat vonzani, s a bérek emelkedése
megnöveli az árakat is.
c) a bérek nagyobb ütemben növekszenek, de az árak nem.
d) egyik fenti válasz sem helyes.

2) Az eredeti rövid távú Phillips-görbe (ahol a nominálbérek növekedési üteme van a függőleges
tengelyen) azt mutatja, hogy

a) a nominálbérek prociklikusan mozognak.

b) a nominálbérek kontraciklikusan mozognak.
c) a nominálbérek mozgása független a konjunktúraingadozásoktól.
d) bármelyik fenti eset lehetséges.

3) Milton Friedman és Edmund Phelps azzal járultak hozzá a Phillips-görbe elemzéséhez, hogy

a) szerintük a vállalatok és a munkavállalók egyaránt a nominális bérek és nem a reálbérek

alakulását tartják szem előtt.
b) szerintük az inflációs ráta nincs kapcsolatban a nominális bérek növekedési ütemével.
c) szerintük hosszú távon a munkanélküliségi ráta független az inflációs ráta alakulásától.
d) szerintük az inflációs várakozások nem hatnak az infláció alakulására.

4) A Phillips-görbe szerint a munkanélküliségi ráta és az inflációs ráta közötti negatív irányú kapcsolat

a) rövid távon és hosszú távon is érvényesül.

b) rövid távon érvényesül, de hosszú távon nem.
c) hosszú távon érvényesül, de rövid távon nem.
d) rövid távon és hosszú távon sem érvényesül.

5) A klasszikus dichotómia érvényesülését

a) a negatív meredekségű Phillips-görbe mutatja.

b) a függőleges Phillips-görbe mutatja.
c) mindkét Phillips-görbe mutatja.
d) egyik Phillips-görbe sem mutatja.

6) A rövid távú Phillips-görbe és a hosszú távú Phillips-görbe alakja között az a különbség, hogy a
rövid távú Phillips-görbe

a) negatív meredekségű, míg a hosszú távú Phillips-görbe függőleges.

b) függőleges, míg a hosszú távú Phillips-görbe negatív meredekségű.
c) pozitív meredekségű, míg a hosszú távú Phillips-görbe függőleges.
d) függőleges, míg a hosszú távú Phillips-görbe pozitív meredekségű.
7) A rövid távú Phillips-görbe

a) azonnal fölfelé tolódik, ha nő a tényleges inflációs ráta, de nem változik a várt inflációs ráta.
b) azonnal fölfelé tolódik, ha nő a várt inflációs ráta.
c) függőleges a munkanélküliség természetes rátájánál.
d) egyik fenti válasz sem helyes.

8) A rövid távú Phillips-görbe felfelé tolódik, ha

a) a nyersanyagárak emelkedése folytán növekednek a termelési költségek.

b) mérséklődnek az inflációs várakozások.
c) egy recesszió folytán a természetes ráta fölé megy a munkanélküliségi ráta.
d) csökken a munkanélküliségi ráta, de egyelőre még változatlanok az inflációs várakozások.

9) Az 1970-es évek inflációjának hatására a Phillips-görbét

a) az inflációs várakozások hatásával egészítették ki.

b) a konjunktúraciklus hatásával egészítették ki.
c) az ársokkok hatásával egészítették ki.
d) a természetes munkanélküliségi ráta elgondolásával egészítették ki.

10) Adaptív várakozások esetén

a) a gazdasági szereplők a múltbeli események alapján alakítják ki jövőre vonatkozó

elképzeléseiket.
b) a gazdasági szereplők minden, a jelenben elérhető információt felhasználnak a jövőre
vonatkozó elképzeléseik kialakításánál.
c) a várakozások gyorsan változhatnak.
d) a várakozások sohasem változhatnak.

11) A mellékelt ábrán egy ország Phillips-görbéje látható. A jelenlegi inflációs ráta – munkanélküliségi
ráta kombinációt az 1-es pont jellemzi. Ha az U1-es munkanélküliségi ráta változatlan marad, akkor
adaptív várakozások mellett és kínálati sokkhatás nélkül a következő időszakban

a) a Phillips-görbe és az inflációs ráta sem változik.

b) a Phillips-görbe lefelé tolódik és csökken az inflációs ráta.
c) a Phillips-görbe felfelé tolódik és az inflációs ráta magasabb lesz.
d) az ábra alapján nem lehet megmondani, hogy melyik eset következik be.
12) A mellékelt ábrán egy ország Phillips-görbéje látható. A jelenlegi inflációs ráta –munkanélküliségi
ráta kombinációt az 1-es pont jellemzi. Ha az U1-es munkanélküliségi ráta változatlan marad, akkor
adaptív várakozások mellett és kínálati sokkhatás nélkül a következő időszakban

a) a Phillips-görbe lefelé tolódik és csökken az inflációs ráta.

b) a Phillips-görbe felfelé tolódik és az inflációs ráta magasabb lesz.
c) a Phillips-görbe és az inflációs ráta sem változik.
d) az ábra alapján nem lehet megmondani, hogy melyik eset következik be.

13) Ha a munkakereslet tartósan magas szintje folytán a munkanélküliségi ráta tartósan a

természetes ráta alatt van, akkor

a) az inflációs ráta állandó marad és megegyezik a természetes rátánál mutatkozó inflációs

rátával.
b) az inflációs ráta állandó lesz ugyan, de nagyobb, mint a természetes rátánál mutatkozó
inflációs ráta.
c) az infláció folyamatosan lassul (az inflációs ráta évről évre kisebb lesz).
d) az infláció folyamatosan gyorsul (az inflációs ráta évről évre nagyobb lesz).

14) Ha a bérek és az árak rugalmasabbak lesznek, akkor

a) a bérek kevésbé lesznek érzékenyek a munkanélküliségi ráta természetes rátától való

eltéréseire.
b) az infláció érzékenyebb lesz a munkanélküliségi ráta természetes rátától való eltéréseire.
c) könnyebb lesz a rövid távú és a hosszú távú Phillips-görbe megkülönböztetése.
d) a Phillips-görbe laposabb lesz.

15) Adott rövid távú aggregált kínálati görbe mentén felfelé haladva

a) változatlanok az inflációs várakozások.

b) változatlan a nominális bérek növekedési üteme.
c) változatlan az inflációs ráta.
d) változatlan a reálkibocsátás.
16) Adott hosszú távú aggregált kínálati görbe mentén felfelé haladva

a) változatlanok az inflációs várakozások.

b) változatlan a nominális bérek növekedési üteme.
c) változatlan az inflációs ráta.
d) változatlan a reálkibocsátás.

17) A rövid távú aggregált kínálati görbe és a hosszú távú aggregált kínálati görbe alakja között az a
különbség, hogy a rövid távú aggregált kínálati görbe

a) pozitív meredekségű, míg a hosszú távú aggregált kínálati görbe függőleges.

b) negatív meredekségű, míg a hosszú távú aggregált kínálati görbe függőleges.
c) függőleges, míg a hosszú távú aggregált kínálati görbe negatív meredekségű.
d) függőleges, míg a hosszú távú aggregált kínálati görbe pozitív meredekségű.

18) A mellékelt ábrán az A és a B ország aggregált kínálati görbéje látható. A két ország közötti
egyetlen különbség a bérek és az árak eltérő rugalmassága.

a) Az ábra alapján a bérek és az árak a B országban rugalmasabbak, mint az A országban.

b) Az ábra alapján a bérek és az árak az A országban rugalmasabbak, mint a B országban.
c) Az ábra alapján a bérek és az árak azonos mértékben rugalmasak a két országban.
d) Az ábra alapján nem lehet megmondani, hogy a bérek és az árak melyik országban
rugalmasabbak.

19) Ha nagy jelentőségű, tartósan érvényesülő technológiai fejlesztést vezetnek be a termelésbe,

akkor

a) a rövid távú aggregált kínálati görbe nem változik, míg a hosszú távú aggregált kínálati görbe
jobbra tolódik.
b) a rövid távú és a hosszú távú aggregált kínálati görbe is jobbra tolódik.
c) a rövid távú aggregált kínálati görbe jobbra tolódik, míg a hosszú távú aggregált kínálati
görbe nem változik.
d) a rövid távú és a hosszú távú aggregált kínálati görbe sem változik.
20) A mellékelt ábrán egy ország aggregált kínálati görbéje átható. A jelenlegi inflációs ráta –
kibocsátás kombinációt az 1-es pont jellemzi. Ha az Y1 kibocsátás változatlan marad, akkor adaptív
várakozások mellett és kínálati sokkhatás nélkül a következő időszakban

a) a rövid távú aggregált kínálati görbe és az inflációs ráta sem változik.

b) a rövid távú aggregált kínálati görbe lefelé tolódik és csökken az inflációs ráta.
c) a rövid távú aggregált kínálati görbe felfelé tolódik és az inflációs ráta magasabb lesz.
d) az ábra alapján nem lehet megmondani, hogy melyik eset következik be.
IX. Aggregált kereslet és kínálat modellje

1) Az alábbi egyenletek közül melyik lehet egy aggregált keresleti (AD) görbe egyenlete?

a) 𝑌 = 3000 − 200𝑟
b) 𝒀 = 𝟐𝟎𝟎𝟎 − 𝟓𝟎𝝅
c) 𝜋 = 4 + 0,04 ∙ (𝑌 − 𝑌 𝑝 )
d) 𝜋 = 5 − 0,4 ∙ (𝑈 − 𝑈𝑛 )

2) Az alábbi egyenletek közül melyik lehet egy rövid távú aggregált kínálati (AS) görbe egyenlete?

a) 𝝅 = 𝟒 + 𝟎, 𝟎𝟒 ∙ (𝒀 − 𝒀𝒑 )
b) 𝑌 = 2000 − 50𝜋
c) 𝑌 = 3000 − 200𝑟
d) 𝜋 = 5 − 0,4 ∙ (𝑈 − 𝑈𝑛 )

3) Az alábbi egyenletek közül melyik lehet egy hosszú távú aggregált kínálati (LRAS) görbe egyenlete?

a) 𝑌 = 3000 − 200𝑟
b) 𝑌 = 2000 − 50𝜋
c) 𝒀 = 𝒀𝒑
d) 𝜋 = 5 − 0,4 ∙ (𝑈 − 𝑈𝑛 )

4) Az AD–AS modellben akkor beszélünk rövid távú egyensúlyi állapotról, ha

a) a kibocsátás keresett és kínált mennyisége a munkanélküliség természetes rátájának

megfelelő pontban egyezik meg egymással.
b) a kibocsátás keresett és kínált mennyisége mérsékelt inflációs ráta mellett egyezik meg
egymással.
c) a piacon enyhe túlkínálat van, vagyis a kibocsátás kínált mennyisége kissé meghaladja a
keresett mennyiséget.
d) a kibocsátás keresett és kínált mennyisége megegyezik egymással.

5) Az AD–AS modellben a hosszú távú egyensúlyi állapotban

a) a kibocsátás keresett és kínált mennyisége mérsékelt infláció mellett egyezik meg egymással.
b) a kibocsátás keresett és kínált mennyisége a munkanélküliség természetes rátájának
megfelelő pontban egyezik meg egymással.
c) a kibocsátás keresett és kínált mennyisége még elfogadható mértékű infláció és
munkanélküliség mellett egyezik meg egymással.
d) a piacon enyhe túlkínálat van, vagyis a kibocsátás kínált mennyisége kissé meghaladja a
keresett mennyiséget.
6) Ha az adott inflációs ráta mellett az aggregált kibocsátás keresett és kínált mennyisége megegyezik
egymással, akkor hosszú távú egyensúlyról beszélünk, amennyiben

a) az inflációs ráta politikailag elfogadható.

b) a munkanélküliségi ráta politikailag elfogadható.
c) a munkanélküliség a természetes rátáján van.
d) a kormányzat nem lát okot a költségvetési politika megváltoztatására.

7) Az AD–AS modellben a hosszú távú egyensúlyi inflációs rátát

a) a rövid távú aggregált kínálati (AS) görbe és a hosszú távú aggregált kínálati (LRAS) görbe
metszéspontja határozza meg.
b) a rövid távú aggregált keresleti (AD) görbe és a rövid távú aggregált kínálati (AS) görbe
metszéspontja határozza meg.
c) az aggregált keresleti (AD) görbe és a hosszú távú aggregált kínálati (LRAS) görbe
metszéspontja határozza meg.
d) az inflációs várakozások határozzák meg.

8) Az önkorrekciós mechanizmus hajtóereje

a) a folytonosan aktív monetáris politikai beavatkozás.

b) az inflációs várakozások alkalmazkodása a tényleges inflációs rátához.
c) a szakszervezetek erősödő bérharca.
d) az évről évre megváltozó költségvetési politika.

9) Az önkorrekciós mechanizmus működése

a) csökkenti a kibocsátást, ha a jelenlegi kibocsátás kisebb a potenciális szintjénél.

b) növeli a kibocsátási rést.
c) növeli a kibocsátást, ha a jelenlegi kibocsátás kisebb a potenciális szintjénél.
d) növeli a kibocsátást, ha a jelenlegi kibocsátás nagyobb a potenciális szintjénél.

10) Ha az aggregált kereslet tartósan magas szintje folytán az aggregált kibocsátás tartósan a
potenciális szintje fölött van, akkor

a) az inflációs ráta állandó lesz ugyan, de nagyobb, mint a potenciális kibocsátásnál mutatkozó
inflációs ráta.
b) az inflációs ráta állandó marad és megegyezik a potenciális kibocsátásnál mutatkozó inflációs
rátával.
c) az infláció folyamatosan gyorsul (az inflációs ráta évről évre nagyobb lesz).
d) az infláció folyamatosan lassul (az inflációs ráta évről évre kisebb lesz).

11) Ha a hosszú távú egyensúlyi állapotból kiindulva az autonóm fogyasztás visszaesik, akkor ennek
következtében gazdaságpolitikai beavatkozás híján

a) rövid távon az inflációs ráta és a kibocsátás sem változik.

b) rövid távon csökken az inflációs ráta, de a kibocsátás nem változik.
c) rövid távon az inflációs ráta és a kibocsátás is csökken.
d) rövid távon nem változik az inflációs ráta, de a kibocsátás csökken.
12) Ha a hosszú távú egyensúlyi állapotból kiindulva az autonóm fogyasztás visszaesik, akkor ennek
következtében gazdaságpolitikai beavatkozás híján

a) hosszú távon az inflációs ráta és a kibocsátás sem változik.

b) hosszú távon csökken az inflációs ráta, de a kibocsátás nem változik.
c) hosszú távon az inflációs ráta és a kibocsátás is csökken.
d) hosszú távon nem változik az inflációs ráta, de a kibocsátás csökken.

13) A Volcker-féle dezinfláció

a) autonóm monetáris lazításként jellemezhető.

b) megszorító fiskális politikaként jellemezhető.
c) gazdaságélénkítő programként jellemezhető.
d) autonóm monetáris szigorításként jellemezhető.

14) Ha adaptív várakozások mellett az 1. időszakban a rövid távú egyensúlyi állapotban a tényleges
inflációs ráta kisebb a várható inflációs rátánál, akkor egyebek változatlansága mellett

a) a következő, 2. időszakban a várható inflációs ráta kisebb lesz, viszont a tényleges inflációs
ráta ugyanakkora marad, mint az 1. időszakban volt.
b) a következő, 2. időszakban a várható és a tényleges inflációs ráta is kisebb lesz, mint az 1.
időszakban volt.
c) a következő, 2. időszakban a várható inflációs ráta kisebb lesz, viszont a tényleges inflációs
ráta nagyobb lesz, mint az 1. időszakban volt.
d) a következő, 2. időszakban a várható és a tényleges inflációs ráta is ugyanakkora lesz, mint az
1. időszakban volt.

15) Ha az egyensúlyi kibocsátás rövid távon a hosszú távú egyensúlyi kibocsátás fölött van, akkor az
önkorrekciós mechanizmus működésének eredményeképp

a) az inflációs ráta nem változik, de a kibocsátás csökken.

b) az inflációs ráta nő és a kibocsátás is nő.
c) az inflációs ráta és a kibocsátás is csökken.
d) az inflációs ráta nő, de a kibocsátás csökken.

16) Stagflációnak nevezzük azt a jelenséget, amikor

a) az inflációs ráta és vele egy időben a kibocsátás is csökken.

b) az inflációs ráta nő és vele egy időben a kibocsátás csökken.
c) az inflációs ráta és vele egy időben a kibocsátás is növekszik.
d) változatlan inflációs ráta mellett csökken a kibocsátás.
17) Az alábbi események közül melyik nevezhető kedvező kínálati sokknak?

a) A termelési folyamatok automatizálásával csökkennek a termelési költségek.

b) Egy új járványos betegség következtében a vállalatoknak nagy mennyiségű egészségügyi
védőfelszerelést kell biztosítani a dolgozók részére.
c) Egy új televíziótípus megjelenése után a fogyasztók nagy tömegben cserélik le régi
készülékeiket.
d) Egy új járványos betegség következtében a fogyasztók kevesebbet járnak az üzletekben és így
kevesebbet is vásárolnak.

18) Ha egy gazdaságban rövid távon az inflációs ráta csökkenését és ezzel együtt a kibocsátás
emelkedését figyeljük meg, akkor ennek oka lehet az alábbiak közül

a) az aggregált kereslet csökkenése (az AD-görbe balra tolódása).

b) az aggregált kereslet növekedése (az AD-görbe jobbra tolódása).
c) az inflációs várakozások mérséklődése.
d) egy negatív kínálati sokk (pl. az olajárak emelkedése).

19) Ha a munkanélküliség természetes rátája tartósan emelkedik, akkor hosszú távon a kibocsátás
csökken, és gazdaságpolitika beavatkozás híján

a) az egyensúlyi inflációs ráta emelkedik.

b) az egyensúlyi inflációs ráta mérséklődik.
c) az egyensúlyi inflációs ráta nem változik.
d) az egyensúlyi inflációs ráta nem meghatározható módon változik.
X. Gazdaságpolitika és az AD/AS elemzés

1) Az alábbiak közül melyik a gazdaságpolitika fő célkitűzése?

a) A munkanélküliségi ráta nullára csökkentése.

b) Az infláció nullára csökkentése.
c) A gazdasági teljesítmény stabilizálása.
d) Az államadósság nullára csökkentése.

2) Ha a természetes munkanélküliségi ráta érvényesül, akkor

a) is van munkanélküliség a gazdaságban, mégpedig ciklikus jellegű.

b) is van munkanélküliség a gazdaságban, mégpedig strukturális, valamint súrlódásos jellegű.
c) is van munkanélküliség a gazdaságban, mégpedig az inflációt lassító jellegű.
d) is van munkanélküliség a gazdaságban, mégpedig a bérek rugalmatlanságából adódóan.

3) Az egyensúlyi reálkamatláb fogalma szerint

a) az a reálkamatláb, amelynél a kibocsátási rés zérus.

b) az a reálkamatláb, amelynél az inflációs ráta alacsony.
c) a központi bank által meghatározott reálkamatláb.
d) Egyik fenti válasz sem helyes.

4) Hosszú távú egyensúlyi helyzetről akkor beszélünk, ha

a) az aggregált kereslet és kínálat egyensúlya a potenciális kibocsátás szintjén áll be, és teljesül
az inflációs cél is.
b) beáll az aggregált kereslet és kínálat egyensúlya, de nem feltétlenül a potenciális kibocsátás
szintjén.
c) beáll az aggregált kereslet és kínálat egyensúlya, de nem feltétlenül a potenciális kibocsátás
szintjén, viszont teljesül az inflációs cél.
d) az aggregált kereslet és kínálat egyensúlya a potenciális kibocsátás szintjén áll be.

5) 2007 augusztusában a másodrendű jelzálogkölcsönnel rendelkező adósok egy része

fizetésképtelenné vált. Az alábbiak közül melyik lehetséges következménye ennek a pénzügyi
súrlódásnövekedésnek?

a) Az AD-görbe valószínűleg balra tolódott, aminek hatására magasabb egyensúlyi reálkamatláb

jött létre.
b) Az AD-görbe valószínűleg balra tolódott, ami negatív kibocsátási rést eredményezett.
c) Az AD-görbe valószínűleg balra tolódott, ami pozitív inflációs rést eredményezett.
d) Az AD-görbe valószínűleg nem tolódott el.
6) Az alábbi ábrán egy gazdaság rövid távú egyensúlyi helyzetét az 1-es pont mutatja. Az ábrán
feltüntettük még a πT inflációs célt is. Az ábrázolt helyzetben

a) nem áll fenn a szerencsés egybeesés, a jegybank rövid távon csak a kibocsátási cél rovására
érheti el az inflációs célt.
b) a jegybank autonóm monetáris lazítással egyidejűleg közeledhet az inflációs és a kibocsátási
cél elérése felé.
c) a jegybank autonóm monetáris szigorítással egyidejűleg közeledhet az inflációs és a
kibocsátási cél elérése felé.
d) a hagyományos jegybanki eszköztár nem alkalmazható, nemkonvencionális eszközökre van
szükség az inflációs és a kibocsátási cél elérése érdekében.

7) Tegyük fel, hogy a kiinduló helyzetben a gazdaság hosszú távú egyensúlyi állapotban van, és
teljesült az inflációs cél. Ha ebből a helyzetből egy átmeneti kedvezőtlen kínálati sokk kimozdítja a
gazdaságot, akkor

a) a jegybank autonóm monetáris lazítással elérheti az inflációs célt, de ezzel távolodik a

kibocsátási céltól.
b) a jegybank autonóm monetáris lazítással egyidejűleg közeledhet az inflációs és a kibocsátási
célhoz is.
c) a jegybank autonóm monetáris szigorítással elérheti az inflációs célt, de ezzel távolodik a
kibocsátási céltól.
d) a jegybank autonóm monetáris szigorítással egyidejűleg közeledhet az inflációs és a
kibocsátási célhoz is.
8) Az alábbi ábrán egy gazdaság rövid távú egyensúlyi helyzetét az 1-es pont mutatja. Az ábrán
feltüntettük még a πT inflációs célt is. Az ábrázolt helyzetben

a) a hagyományos jegybanki eszköztár nem alkalmazható, nemkonvencionális eszközökre van

szükség az inflációs és a kibocsátási cél elérése érdekében.
b) nincs szükség monetáris politikai beavatkozásra, az önkorrekciós mechanizmus működése
biztosítja az inflációs és a kibocsátási cél elérését is.
c) nem áll fenn a szerencsés egybeesés, a jegybank csak a kibocsátási cél rovására érheti el az
inflációs célt.
d) a jegybank autonóm monetáris lazítással egyidejűleg közeledhet az inflációs és a
kibocsátási cél elérése felé.

9) Mi a közös a jogalkotási és a végrehajtási késedelemben?

a) Mind a kettő fontosabb a monetáris politikában, mint a fiskális politikában.

b) Mind a kettő fontosabb a fiskális politikában, mint a monetáris politikában.
c) Mind a kettő az adatkésés és a felismerési késedelem előtt van.
d) Egyik fenti válasz sem helyes.

10) Ha egy közgazdász az árakat és béreket rövid távon nagymértékben ragadósnak gondolja,
ugyanakkor viszonylag rövid időtartamúnak becsüli a gazdaságpolitikai késedelmeket, akkor

a) szakmai érvek alapján nem, csak ideológiai alapon tud állást foglalni az aktivisták és nem
aktivisták vitájában.
b) szakmai érvek alapján valószínűleg az aktív gazdaságpolitikai beavatkozást ellenzők táborába
fog tartozni.
c) szakmai érvek alapján valószínűleg az aktív gazdaságpolitikai beavatkozást támogatók
táborába fog tartozni.
d) szakmai érvek alapján eldönthetetlen, hogy az aktív gazdaságpolitikai beavatkozást
támogatók vagy ellenzők táborába fog tartozni.

11) Ha az inflációs cél 2%, a jelenlegi inflációs ráta is 2%, és a kibocsátási rés 0, akkor a Taylor-szabály
szerint a nominális jegybanki alapkamat

a) 1%.
b) 2%.
c) 3%.
d) 4%.
12) Ha változatlan inflációs ráta mellett a tényleges kibocsátás emelkedik a potenciális kibocsátáshoz
képest, akkor

a) a Taylor-szabályt követő jegybank emeli a jegybanki alapkamatot.

b) a Taylor-szabályt követő jegybank nem változtat a jegybanki alapkamaton.
c) a Taylor-szabályt követő jegybank csökkenti a jegybanki alapkamatot.
d) a Taylor-szabályt követő jegybank csökkentené a jegybanki alapkamatot, de nem teheti meg,
mert a nulla alsó korlátba ütközik.

13) Ha a jegybanki alapkamat a nulla alsó korlátba ütközik, akkor

a) a monetáris politikai (MP) görbe pozitív meredekségű lesz, mert az infláció emelkedésére
válaszul a jegybank növeli a reálkamatlábat.
b) az aggregált keresleti görbe negatív meredekségű lesz, mert az infláció emelkedésére
válaszul a jegybank növeli a reálkamatlábat.
c) a jegybank semmilyen eszközzel sem növelheti az aggregált keresletet.
d) az aggregált keresleti görbe pozitív meredekségű lesz, mert az infláció emelkedése
csökkenti a reálkamatlábat.

14) Ha a gazdasági teljesítmény elmarad a potenciális kibocsátástól és a jegybanki alapkamat a nulla

alsó korlátba ütközik, akkor a várakozások menedzselésének keretében

a) a jegybanknak az inflációs várakozások mérséklését kell elérnie a gazdaság ösztönzése

érdekében.
b) a jegybanknak az inflációs várakozások élénkülését kell elérnie a gazdaság ösztönzése
érdekében.
c) sem szabad manipulálnia a jegybanknak az inflációs várakozásokat, mert ez akadályozhatja az
önkorrekciós mechanizmus működését.
d) az inflációs várakozások helyett a konjunkturális várakozásokat kell manipulálnia a
jegybanknak.

15) A nulla alsó korlátba akkor ütközhet bele a jegybank, ha

a) negatív keresleti sokk érte a gazdaságot.

b) pozitív keresleti sokk érte a gazdaságot.
c) túl magasnak ítéli az inflációs rátát, és inflációcsökkentési céllal autonóm monetáris
szigorításba kezd.
d) emeli a jegybanki alapkamat szintjét.

16) A gazdasági vezetés nemkonvencionális monetáris politikai eszközt alkalmaz, ha

a) a kormányzat növeli a költségvetési kiadásokat.

b) a kormányzat csökkenti az adókat.
c) a jegybank csökkenti az alapkamatot.
d) a jegybank vállalati kötvényeket vásárol.
XI. Költségvetési deficit és államadósság

1) Szuverénadósság-válság akkor következik be, amikor

a) egy ingatlanpiaci lufi kipukkad.

b) restriktív fiskális politika miatt az államkötvények kínálata hirtelen lecsökken.
c) közös valuta, például az euró, kerül bevezetésre.
d) egy ország GDP-arányos államadóssága túlságosan megnövekszik.

2) Költségvetési politikának nevezzük, amikor a gazdaságpolitikai döntéshozók döntenek a

a) költségvetés kiadási és bevételi tételeiről.

b) a pénzkínálatról.
c) a jegybanki alapkamatról.
d) Mindegyik megadott válasz helyes.

3) A „seigniorage”

a) során a pénz vásárlóereje csökken.

b) az infláció növekszik.
c) egyfajta inflációs adónak is tekinthető.
d) Mindegyik megadott válasz igaz.

4) Az IS-görbe modelljében az adómultiplikátor értéke

a) abszolút értékben kisebb, mint a kiadási multiplikátor értéke.

b) megegyezik a kiadási multiplikátor értékével.
c) abszolút értékben nagyobb, mint a kiadási multiplikátor értéke.
d) Bármelyik fenti válasz elképzelhető a paraméterek függvényében.

5) Az adócsökkentés __________ az aggregált keresletet, mivel __________.

a) növeli; a kormányzat így szükségszerűen megnöveli vásárlásait, ami direkt módon növeli az
aggregált keresletet
b) növeli; növeli a rendelkezésre álló jövedelmet, és így a fogyasztási keresletet
c) csökkenti; a kormányzat a vásárlásai visszafogására kényszerül, ami direkt módon csökkenti
az aggregált keresletet
d) csökkenti; inflációt generál
6) A kormányzati vásárlások ceteris paribus emelkedése hosszú távon egy zárt gazdaságban

a) csökkenti a kormányzati megtakarítást, növeli a magánmegtakarítást és a társadalmi

megtakarítást is.
b) csökkenti a kormányzati megtakarítást, növeli a magánmegtakarítást és csökkenti a
társadalmi megtakarítást.
c) csökkenti a kormányzati megtakarítást, nem változtatja meg a magánmegtakarítást és
csökkenti a társadalmi megtakarítást.
d) csökkenti a kormányzati megtakarítást, a magánmegtakarítást és a társadalmi megtakarítást
is.

7) A szuverénadósság-válságok folyamata a következő lépésekből áll: (1) növekszik a GDP-arányos

államadósság, (2) növekszik a csődkockázat, (3) növekszik a fizetendő kamat nagysága, (4) növekszik
a költségvetési hiány, majd újra (1) és így tovább. Ezt a körforgást a kormányzat költségvetési
megszorító intézkedésekkel igyekszik megtörni. Sikeres beavatkozás esetén a körfolyamat melyik
pontján törik meg az adósságválság ördögi köre?

a) (1).
b) (2).
c) (3).
d) (4).

8) A költségvetési politika a beruházások kiszorításához vezet, amennyiben

a) a monetáris politika a nulla alsó korlátba ütközik.

b) a költségvetési megszorítások hatására visszaesik az aggregált kereslet.
c) az expanzív fiskális politika hatására növekszik a reálkamatláb.
d) a költségvetési megszorítások hatására mérséklődik a GDP-arányos államadósság.

9) A ricardói ekvivalencia alapján

a) egy adócsökkentés nem növeli meg a fogyasztást, mert a fogyasztók arra számítanak, hogy
a jelenbeli adócsökkentést a jövőben adóemelés fogja ellensúlyozni.
b) egy adócsökkentés nem növeli meg az aggregált keresletet, mert a jegybank reálkamatláb-
emelő akciója ezt ellensúlyozza.
c) egy adócsökkentés nem növeli meg a költségvetési hiányt, mert a fogyasztók a be nem
fizetett adókból államkötvényeket vásárolnak.
d) egy adócsökkentés nem növeli meg az aggregált keresletet, mert a fogyasztás növekedése
beruházásokat fog kiszorítani.

10) A kormányzati vásárlások növekedése rövid távon

a) növeli az inflációt, de nem érinti a kibocsátást.

b) magasabb inflációhoz és nagyobb kibocsátáshoz vezet.
c) növeli a kibocsátást, de nem érinti az inflációt.
d) az inflációt és a kibocsátást sem érinti.
11) Az államadósság monetizálásának nevezzük, amikor

a) a kormányzat által kibocsátott értékpapírokat a központi bank vásárolja meg.

b) a kormányzat értékpapírokat bocsát ki.
c) a kormányzat által kibocsátott értékpapírokat a jegybank eladja.
d) a kormányzat adóbevételei elmaradnak a költségvetési kiadásaitól.

12) Az államadósság akkor nem terheli a jövő generációkat, ha

a) a kölcsönbe felvett összegeket kormányzati fogyasztásra használják fel.

b) a kölcsönöket külföldi hitelezők nyújtják.
c) az újonnan felvett kölcsönöket a korábbi kölcsönök kamatainak fizetésére használják fel.
d) a kölcsönbe felvett összegeket kormányzati tőkeállományba és az emberi tőkébe történő
beruházások finanszírozására használják fel, amelyek később növelik a termelékenységet
és az adóbevételeket.

13) Az adósságintolerancia

a) nem más, mint egyfajta adósságtűrő képességi korlát.

b) arra utal, hogy az adott országot a befektetők viszonylag alacsony GDP-arányos államadósság
mellett sem finanszírozzák.
c) a sorozatosan nem teljesítő államokkal, mint például Argentína, szemben alakul ki.
d) Mindegyik fenti válasz helyes.

14) Az adócsökkentésnek a kibocsátásra gyakorolt expanzív hatását

a) fokozhatja az adócsökkentés kínálatoldali hatása.

b) fokozhatja, ha egyes fogyasztói rétegek szerint a jelenbeli adócsökkentés jövőbeli
adóemelést fog kiváltani.
c) fokozhatja, ha a jegybank az infláció élénkülése folytán emeli a reálkamatlábat.
d) mérsékelheti, ha a likviditási korlátos fogyasztók az adócsökkentés teljes összegét elköltik.

15) Amikor az irányadó kamatláb a nulla alsó korláton van,

a) akkor a kiadási multiplikátor nagyobb, mint amikor pozitív a kamatláb.

b) akkor a kormányzati vásárlások növelése az alábbi hatással jár: 𝐺 ↑⟹ 𝜋 ↑⟹ 𝑟 ↓⟹ 𝐼 ↑
c) akkor a kormányzati vásárlások növelése az alábbi hatással jár: 𝐺 ↑⟹ 𝜋 ↑⟹ 𝑟 ↑⟹ 𝐼 ↓
d) Az a) és b) válasz is helyes.