Feladatgyűjtemény a Mankiw: Makroökonómia tankönyvhöz. 214–256. o.

6. A nyitott gazdaság
6.1. Órai feladatok

1. Egy kis nyitott gazdaságban a makroszintű jövedelem 2400, a fogyasztás pedig a

C = 200 + 0,8(Y – T) függvény szerint alakul. A költségvetés egyensúlyban van, az adóbe-
vételek és a kormányzati kiadások értéke egyaránt 400. A beruházási függvény:
I = 600 – 2000r. A nemzetközi kamatláb: r* = 0,2
a) Számítsa ki a fogyasztás, a megtakarítás, a beruházás és a nettó export értékét!
b) A külföldi restriktív fiskális politika következtében a nemzetközi reálkamatláb
r* = 0,15-re csökken. Hogyan alakul a kis nyitott gazdaság nettó exportja?
c) Milyen hazai költségvetési beavatkozás szükséges ahhoz, hogy NX = 0 legyen?

2. Egy adott év elején a magyar árszínvonal P = 1000 HUF és az Euro zóna árszínvonala
pedig P* = 4 EUR. Az év során Magyarországon az infláció 9%, míg az Euro zónában 4%.
a) Milyen árfolyam tükrözné az árszínvonalak különbségét az év elején?
b) Mi lenne a következő év elején a vásárlóerő-paritásos nominális árfolyam?
c) Ha az a) pontban kiszámolt nominális árfolyam az év során nem változik, mekkora
lesz a reálárfolyama a következő év elején? Melyik valuta alul- és melyik felülérté-
kelt?
d) Milyen irányba érdemes a c) pontban kiszámított esetben kereskedni?

3. A budapesti árutőzsdén az aktuális árak a következők:

1 tonna búza = 20000 Ft
1 tonna kukorica = 18000 Ft
1 hl bor = 8400 Ft
Ugyanezen a napon a párizsi árutőzsdén:
1 tonna búza = 72 €
1 tonna kukorica = 60 €
1 hl bor = 30 €

Az euró árfolyama 280 Ft. Milyen arbitrázs akciókra van lehetőség? (Tegyük fel, hogy a
tranzakciós költségek elhanyagolhatóak!)

4. Tekintsük az alábbi egyenletekkel jellemezhető gazdaságot:

Y = C + I + G + NX Y = 5000
G = T = 1000 C = 250 + 0,75(Y – T)
I = 1000 – 5000r r = r* = 0,05
EX = 800 – 500 IM = 300
a) Mekkora a nemzeti megtakarítás, a külkereskedelmi egyenleg és az egyensúlyi reál-
árfolyam?
b) Tegyük fel, hogy a kormányzati kiadás 1250-re emelkedik. Mekkora a nemzeti meg-
takarítás, a külkereskedelmi egyenleg és az egyensúlyi reálárfolyam? Mi a magya-
rázat?
c) Tegyük most fel azt, hogy a nemzetközi kamatláb emelkedik 0,05-ről 0,1-re. (G ismét
1000.) Mekkora most a nemzeti megtakarítás, a külkereskedelmi egyenleg és az
egyensúlyi reálárfolyam? Mi a magyarázat?
d) A c) pontban bekövetkezett kamatláb emelkedés után, a kormányzat protekcionista
intézkedéseket hoz, importkorlátozással a behozatalt 150-re csökkenti. Mekkora lesz
most a nettó export és az egyensúlyi reálárfolyam?
 Feladatgyűjtemény a Mankiw: Makroökonómia tankönyvhöz. 214–256. o.

6.2. Házi feladatok

1. Egy kis nyitott gazdaság fontosabb makroszintű mutatói: Y = 3000, C = 200 + 0,8(Y – T),
G = 600, I = 400. A vizsgált első évben az adó 500, a második évben – a költségvetési
deficit felszámolása érdekében – megemelik az adót 600-ra.

Töltse ki az alábbi táblázatot!

Magánszféra Kormányzat
Időszak S–I NX
megtakarítása megtakarítása
Első év
Második év

2. Egy gazdaságban a termelési függvény: Y  K 0 , 25  L0, 75 , a felhasznált termelési ténye-

zők: K = 10000 és L = 256. A fogyasztási kereslet a C = 116 + 0,75(Y – T) függvény sze-
rint alakul. A költségvetés bevétele a mindenkori makroszintű jövedelem 20%-a, kiadása
60. A beruházási kereslet: I = 120 – 500r. A reálkamatláb: r = 0,04.
a) Mekkora a fogyasztás?
b) Mekkora a magánszféra megtakarítása?
c) Mekkora a kormányzati megtakarítás?
d) Mekkora a nettó export?

3. Egy kis nyitott gazdaságban a fogyasztási függvény C = 300 + 0,6(Y – T), a beruházási
függvény I = 1500 – 1000r, az adók nagysága 500, a kormányzati vásárlásoké 800. A nem-
zetközi kamatláb 5%. A jövedelem Y = 5000
a) Írja föl a kiindulási helyzetre a GDP összetételét!
b) Mutassa be, hol képződnek megtakarítások, és mit finanszíroznak ezekből!
c) Tegyük föl, hogy a nemzetközi kamatláb 8%-ra emelkedik a külföld expanzív fiskális
politikája hatására. Hogyan hat ez a kis nyitott gazdaság nettó exportjára?
d) Hogyan tudja a kormányzat az adók megváltoztatásával a nettó export eredeti szintjét
helyreállítani?
e) A megismert összefüggések alapján hogyan hat a c) és a d) pontban bekövetkező
változás a valutaárfolyamra?

4. Egy kis nyitott gazdaságban a fogyasztást a C = 400 + 0,75(Y – T) függvény írja le, a
beruházásokat megadó függvény I = 1300 – 2500r, az adókulcs 15%-os, a költségvetési
kiadások 1500. A jövedelem 8000, a nemzetközi kamatláb 4%. A nettó export az alábbi
módon függ a reálárfolyamtól: NX = 240 – 400ε.
a) Számítsa ki kétféle módon is a nettó export nagyságát!
b) Számítsa ki a reálárfolyamot!
c) A fogyasztói bizalom erősödésének hatására az autonóm fogyasztás 100-zal növek-
szik. Hogyan hat ez a reálárfolyamra?
d) Mit kell tennie a kormányzatnak, hogyha szeretné elérni a vásárlóerő-paritásos árfo-
lyamot?

– 96 –
 Feladatgyűjtemény a Mankiw: Makroökonómia tankönyvhöz. 214–256. o.

5. Egy kis nyitott gazdaságban a jövedelem 10000, és az irányadó nemzetközi kamatláb 8%.
A fogyasztási függvény C = 600 + 0,8(Y – T), a beruházás I = 2000 – 2500r, az adók
nagysága T = 2000, a kormányzati vásárlásoké G = 1500. A nettó exportot megadó függ-
vény: NX = 1500 – 1500ε. A külföldi árszínvonal 5 FAB (fabatka), a hazai pedig 240 HUF.
a) Számítsa ki a nettó exportot, a reál- és a nominális (HUF/FAB) árfolyamot.
b) Tegyük föl, hogy a külföld kiterjesztő monetáris politikájának hatására a kamatláb
5%-ra süllyed, viszont az árszínvonal 6 FAB-ra emelkedik! Hogyan hatnak mindezek
a nettó exportra, a reál- és a nominális árfolyamra?

– 97 –
 Feladatgyűjtemény a Mankiw: Makroökonómia tankönyvhöz. 214–256. o.

Megoldások

1.
1. év
A magánszféra megtakarítása: SM = Y – T – C = 3000 –500 – (200 + 0,8(3000 – 500)) = 300
A kormányzat megtakarítás: SÁ = T – G = 500 – 600 = –100
S = SM + SÁ = 300 + (–100) = 200
S – I = 200 – 400 = –200, ami megegyezik nettó exporttal, de az Y = C + I + G + NX össze-
függést átalakítva is megkaphatjuk a nettó export értékét: NX = Y – C – I – G = 3000 – (200 +
0,8(3000 – 500)) – 400 – 600 = –200

2. év
A magánszféra megtakarítása: SM = Y – T – C = 3000 – 600 – (200 + 0,8(3000 – 600)) = 280
A kormányzat megtakarítás: SÁ = T – G = 600 – 600 = 0
S = SM + SÁ = 280 + 0 = 280
S – I = 280 – 400 = –120 ami megegyezik nettó exporttal, de az Y = C + I + G + NX összefüg-
gést átalakítva is megkaphatjuk a nettó export értékét: NX = Y – C – I – G= 3000 – (200 +
0,8(3000 – 600)) – 400 – 600 = –120

Időszak Magánszféra Kormányzat S–I NX

megtakarítása megtakarítása
Első év 300 –100 –200 –200
Második év 280 0 –120 –120

2.
a) A termelési függvénybe behelyettesítjük a felhasznált tőke és munka mennyiségét:
Y = 100000,25 · 2560,75 = 640 amit visszahelyettesítünk a fogyasztási függvénybe:
C = 116 + 0,75(Y – T) = 116 + 0,75(Y –0,2Y) = 116 + 0,6Y = 116 + 0,6·640 = 500
b) SM = (Y – T) – C = (640 – 128) – 500 = 12
c) SÁ = T – G = 128 – 60 = 68
d) NX = S – I = 12 + 68 – (120 – 500 ·0,04) = 80 – 100 = –20

3.
a) C = 300 + 0,6(5000 – 500) = 3000, I = 1500 – 10000∙0,05 = 1000 és így NX = Y – (C
+ I + G) = 5000 – (3000 + 1000 + 800) = 200 (külkereskedelmi többlet)
b) SM = Y – T – C = 1500, SÁ = T – G = –300, SK = –NX = –200. A magánszektor
megtakarításai finanszírozzák a belföldi beruházásokat (1000), a költségvetési hiányt
(300), és külföldi beruházásokat (200).
c) C = 3000, I = 1500 - 10000∙0,08 = 700, és NX = Y – (C + I + G) = 5000 – (3000 +
700 + 800) = 400.
d) 5000 = [300 + 0,6(5000 – T)] + 700 + 800 + 200 → T = 0. A külföldi fiskális expanzió
hatása a nettó exportra hazai fiskális expanzióval ellensúlyozható.
e) A nettó export fordítottan arányos a hazai valuta értékével. Így a c) pontban ha NX↑
akkor a hazai valuta gyengült (a tankönyvi értelmezésben ε↓), a hazai árak relatíve
alacsonyabbak lettek, nő az export, csökken az import. A d) pontban fordítva. Ha az
árszínvonalak nem változtak, akkor a c) pontban a hazai valuta nominálisan gyengült
(az „ár” jegyzés szerint e↑, a külföldi valuta drágult), majd a d) pontban e↓, a külföldi
valuta olcsóbbá vált, a hazai valuta erősödött.

– 98 –
 Feladatgyűjtemény a Mankiw: Makroökonómia tankönyvhöz. 214–256. o.

4.
a) C = 400 + 0,75(8000 – 0,15∙8000) = 5500, I = 1300 – 2500∙0,04 = 1200,
így NX = Y – (C + I + G) = 8000 – (5500 + 1200 + 1500) = –200.
Vagy: SM = Y – T – C = 1300, SÁ = T – G = 0,15∙8000 – 1500 = –300,
így NX = S – I = (1300 – 300) – 1200 = –200.
b) 2000 – 2000ε = –200 → ε = 1,1 (NX < 0, inkább import, mint export, tehát a hazai
árszínvonal magasabb a külföldinél), hazai valuta túl erős, fölülértékelt.
c) NX = 8000 – ([500 + 0,75(8000 – 0,15∙8000)] + 1200 + 1500) = –300 = 2000 – 2000ε,
ahonnan ε = 1,15 (a belföldiek még többet akarnak vásárolni, kénytelenek vagyunk
többet importálni).
d) Ha e = ePPP, akkor ε = 1 és NX = 0.
A kormányzati vásárlások változtatásával: 8000 = 5600 + 1200 + G + 0, ahonnan
G = 1200.
Az adókulcs változtatásával: 8000 = ([500 + 0,75(8000 – z∙8000)] + 1200 + 1500 +
0, ahonnan z = 0,2. Mindkét eset fiskális restrikciót jelent.

5.
a) C = 600 + 0,8(10000 – 2000) = 7000, I = 2000 – 2500∙0,08 = 1800, így a nettó export
NX = –300 = 1500 – 1500ε, ahonnan a reálárfolyam ε = 1,2. 1,2 = , ahonnan
∙

𝑒 = 40 . Ekkor 𝑃∗ = 40 ∙ 5𝐹𝐴𝐵 = 200𝐻𝑈𝐹 > 240𝐻𝑈𝐹 vagyis a hazai ár-

színvonal magasabb a külföldinél a jelen árak és nominális árfolyam mellett. A kül-
földi valuta fölülértékelt, a hazai fizetőeszköz alulértékelt, erősödnie kellene (a vá-
sárlóerő-paritáshoz, tehát hogy a reálárfolyam 1 legyen)
b) I = 2000 – 2500∙0,05 = 1875, C és G nem változik, így NX = Y – (C + I + G) = –375
=1500 – 1500ε, ahonnan ε = 1,25. 1,25 = , ahonnan 𝑒 = 32 , a hazai
∙
fizetőeszköz gyengül (a reálárfolyam így még távolabb került a vásárlóerő-paritás-
tól).

– 99 –
 Feladatgyűjtemény a Mankiw: Makroökonómia tankönyvhöz. 214–256. o.

6.3. Emelt szintű feladatok

1. Az alábbi táblázat a tankönyv 240. oldalán szereplő példa ötlete alapján készült. Az adatok
2018. januáriak.

Valutapiaci Árfolyam „Big reál

Big Mac külföldi ár
Ország Valuta árfolyam Mac paritáson” árfolyam
ára forintban
(forint/valuta) (forint/valuta)
Magyarország Forint 864,00 – – – –
Argentína Pezo 75,00 12,71
Euroövezet Euro 3,95 310,60
Japán Jen 380,00 2,29
Kína Jüan 20,40 39,67
Kanada Dollár 6,55 202,98
Nagy-Britannia Font 3,19 352,41
Oroszország Rubel 130,00 4,44
Svédország Korona 49,10 31,81
USA Dollár 5,28 249,44

a) Töltse ki a táblázat üres rovatait!

b) Mely valutákkal szemben alulértékelt illetve felülértékelt a forint?

2. Csupán az alapösszefüggések illusztrálása miatt tételezzük fel, hogy megvannak a Big Mac
külkereskedelmi forgalmának feltételei. A tranzakciós költségek elhanyagolhatóan kicsi-
nyek és nem függnek a földrajzi távolságoktól.
a) Javasoljon egy előnyös export ügyletet! (1 millió forintért bevásárol Magyarorszá-
gon, a hamburgert külföldön az ottani pénzért eladja, majd a valutát forintra váltja.)
Igyekezzék a maximális hozamot biztosító változatot megtalálni!
b) Javasoljon egy előnyös import ügyletet! (1 millió forintért valutát vesz, ezzel külföl-
dön bevásárol, a hamburgert itthon forintért eladja.) Igyekezzék a maximális hoza-
mot biztosító változatot megtalálni!

3. Egy kis nyitott gazdaság árupiacának rövid távú modelljét vizsgáljuk. Az alábbi informá-
ciók állnak rendelkezésünkre: a fogyasztás C = 400 + 0,75(Y – T), a beruházási függvény
I = 2000 – 5000r. A kormányzati kereslet G = 500, és a kormányzat 10%-os jövedelemadót
szed. Az export EX = 900 – 125ε, az import pedig a jövedelem függvényében
IM = 0,075Y. Az irányadó nemzetközi kamatláb 10%.
a) Írja föl az árupiacra a tervezett kiadások függvényét! Milyen helyzetben van az áru-
piac, ha a jövedelem 5000, és a reálárfolyam ε = 0,8?
b) Az ε = 0,8 reálárfolyam mellett mekkora jövedelem hozná egyensúlyba az árupiacot?
Mekkora lesz C, SÁ, EX, IM és SK?
c) Tegyük föl, hogy a külföldi gazdasági környezet kedvez a hitelfelvételnek, a nem-
zetközi kamatláb 8%-ra csökken. Hogyan hat ez változatlan reálárfolyam mellett Y,
C, SÁ, EX, IM és SK értékeire?
d) Tegyük föl, hogy ezután a hazai kormányzat árfolyampolitikával szeretné az exportot
ösztönözni, ezért a hazai fizetőeszköz leértékelődése irányába avatkozik be. Az új
reálárfolyam így ε = 0,4. Hogyan hat ez a föntebb kiszámított változók értékére?

– 100 –
 Feladatgyűjtemény a Mankiw: Makroökonómia tankönyvhöz. 214–256. o.

Megoldások

1.
a)
Ország Valuta Big Mac Valutapiaci Árfolyam „Big külföldi ár reálárfolyam
ára árfolyam Mac paritáson” forintban
(forint/valuta) (forint/valuta)
Magyarország Forint 864 – – – –
Argentína Pezo 75 12,71 11,52 953,25 0,91
Euroövezet Euro 3,95 310,60 218,73 1226,87 0,70
Japán Jen 380 2,29 2,27 870,20 0,99
Kína Jüan 20,4 39,67 42,35 809,27 1,07
Kanada Dollár 6,55 202,98 131,91 1329,52 0,65
Nagy-Britannia Font 3,19 352,41 270,85 1124,19 0,77
Oroszország Rubel 130 4,44 6,65 577,20 1,50
Svédország Korona 49,1 31,81 17,60 1561,87 0,55
USA Dollár 5,28 249,44 163,64 1317,04 0,66

Pl. Argentína esetében:

árfolyam Big Mac paritáson = 864 Forint / 75 Peso = 11,52 Forint/Peso (ePPP)
külföldi ár forintban = 75 Peso ∙ 12,71 Forint/Peso = 953,25 Forint
Reálárfolyam = 11,52 Forint/Peso / 12,71 Forint/Peso = 864 Forint / 953,25 Forint
= 0,91
a hazai árak alacsonyabbak, mint a külföldi árak. A Forint túl gyenge, a hivatalos
árfolyam magasabb a vásárlóerő-paritásosnál. A Forint alulértékelt a Peso-val szem-
ben, a Peso fölülértékelt a Forinttal szemben.
b) A forint alulértékelt, ha a magyar árak alacsonyabbak, mint a külföldiek, és fölülér-
tékelt, ha nagyobbak (a jelen számításaink szerint az első esetben a reálárfolyam 1-
nél kisebb, az utóbbi esetben 1-nél nagyobb).

2.
Alapjában véve ahol alacsonyabbak az árak, ott kell venni, ahol magasak, ott kell eladni. Há-
rom módszer:
 Vessük össze a „külföldi ár forintban” és a Magyar Big Mac árat. Ahol olcsóbb, ott
vegyünk, ahol drágább, oda vigyük (tulajdonképpen döntsünk a reálárfolyam alapján).
 Vessük össze a Big Mac paritásos árfolyamot a valutapiaci árfolyammal. Ahol az első
magasabb, ott vegyünk, ahol a második, oda inkább vigyünk.
 Számoljunk végig mondjuk egy export ügyletet, kiindulva forintból és visszaérve fo-
rinthoz. Ha nyereséges, akkor exportálni kell, ha veszteséges, akkor importálni.
a) Exportálni Svédországba érdemes leginkább, mert a koronával szemben a forint
leginkább alulértékelt.
A hozam kiszámítása: 1 millió Ft → 1157 BM → 56 808 korona → 2,789 millió Ft.
b) Importálni Oroszországból a legérdemesebb, mert a rubelhez képest leginkább fe-
lülértékelt a forint.
A hozam kiszámítása. 1 millió Ft → 225225 rubel → 1732 BM → 1,496 millió Ft.

– 101 –
 Feladatgyűjtemény a Mankiw: Makroökonómia tankönyvhöz. 214–256. o.

3.
a) Az E = C + I + G + (EX – IM) alapján
E = [400 + 0,75(Y – 0,1Y)] + [2000 – 5000∙0,1] + 500 + [900 - 125ε – (0,075Y)]
E = [3300 – 125ε] + 0,6Y.
Behelyettesítve E = 6200 > 5000 = Y, az árupiacon túlkereslet van, a jövedelem nőni
fog.
b) Az árupiaci egyensúly esetén Y = E, megoldva az Y = [3300 – 125∙0,8] + 0,6Y egyen-
letet Y = 8000. Ekkor C = 5800 (és SM = 1400), SÁ = 0,1∙8000 – 500 = 300, EX = 800
és IM = 600, vagyis NX = 200 = –SK → SK = –200 (ellenőrzésként az összes megta-
karítás 1400 – 300 + 200 = 1500 = I).
c) A beruházási kereslet nő I = 1600-ra, ez eltolja a tervezett kiadásokat jobbra:
Ec = [3400 – 125ε] + 0,6Y. Az egyensúlyban Y = 8250 (a multiplikátor ez alkalommal
= , ( , ) ,
= , = 2,5) Ekkor C = 5968,75 (és SM = 1456,25),
SÁ = 325, EX = 800 és IM = 618,75, tehát NX = 181,25 = –SK (ellenőrzésként 1456,25
+ 325 – 181,25 = 1600 = I).
d) Y = [3400 - 125ε] + 0,6Y, ez rendezés után Y = 8500 – 312,5ε, az új reálárfolyam
mellett Y = 8375. Ekkor C = 6053,125 (és SM = 1484,375), SÁ = 337,5, EX = 850 és
IM = 628,125, tehát NX = 221,875 = –SK (ellenőrzésként 1484,375 + 337,5 – 221,875
= 1600 = I).

– 102 –
 Feladatgyűjtemény a Mankiw: Makroökonómia tankönyvhöz. 214–256. o.

6.4. Zárthelyi feladatok

1. Egy bázis időszakban egy külföldi ország fizetőeszközének (KÜL) árfolyama a forinthoz
képest (HUF) 𝑒 = 300 Ü és ez jól tükrözi az árszínvonalak különbségét. A következő
időszakban az inflációs ráta külföldön 0%, Magyarországon 2%.
a) Határozza meg és értelmezze a reálárfolyamot az időszak elejére!
b) Határozza meg és értelmezze a reálárfolyamot a következő időszak végére, ha a no-
minális árfolyam nem változik!
c) Határozza meg a nominális árfolyamot az időszak végére, ha feltételezzük a reálár-
folyam változatlanságát!

2. A bázisidőszakban a külföldi valuta (KÜL) árfolyama a hazaihoz (HUF) képest 10

HUF/KÜL, és ez jól tükrözi az árszínvonalak különbségét. Az inflációs ráta külföldön
20%, Magyarországon 0%.
a) Határozza meg a reálárfolyamot a kiindulási időszakra!
b) Határozza meg és értelmezze a reálárfolyamot az időszak végére, ha a nominális ár-
folyam nem változik!
c) Határozza meg a nominális árfolyamot az időszak végére, ha a reálárfolyam bázis-
időszaki értékét konstansnak vesszük!

3. Egy kiló komló ára Magyarországon 13200 forint, Angliában pedig 40 font. A hivatalos
valutaárfolyam 360 forint/font.
a) Számítsa ki és értelmezze a komlóparitásos reálárfolyamot!
b) Honnan hová érdemes exportálni a komlót, ha a szállítási- és tranzakciós költségek-
től eltekintünk?
c) 200000 forintból egy komlóexport-ügylettel mekkora profitot lehet elérni?
d) 5000 fontból egy komlóimport-ügylettel mekkora profitot lehet elérni?

4. Az amerikai dollár árfolyama 230 forint/dollár. Az amerikai árszínvonal PUSA = 2, a Ma-

gyar pedig PHU = 550.
a) Számítsa ki a reálárfolyamot és ez alapján határozza meg, melyik valuta alulértékelt
a másikkal szemben!
b) Mekkora nominális árfolyam tükrözné helyesen az árszínvonalak különbségét?
c) Milyen irányba változik a forint reálárfolyama, hogyha változatlan nominális árfo-
lyam mellett az éves infláció az USA-ban 2%, míg Magyarországon 5,7%?

5. A magyar árszínvonal PHU = 3565 forint, a japán árszínvonal pedig PJP = 1550 jen. A no-
minális árfolyam a kiindulási helyzetben helyesen tükrözi az árszínvonalak különbségét.
a) Számítsa ki a jen nominális árfolyamát!
b) Változatlan nominális árfolyam mellett hogyan változik a reálárfolyam, hogyha az
éves infláció Japánban 0,1%, míg Magyarországon 5,7%? Értelmezze a kapott ered-
ményt!
c) A reálárfolyam változása növeli vagy csökkenti Magyarország nettó exportját?

– 103 –
 Feladatgyűjtemény a Mankiw: Makroökonómia tankönyvhöz. 214–256. o.

Megoldások

1.
a) ε = 1, a külföldi és a hazai árszínvonal megegyeznek (bármelyik valutában kifejezve).
b) ε = 0,9804: a külföldi árszínvonal alacsonyabb a hazainál, a hazai valuta fölülértékelt.
VAGY: ε = 1,02: a hazai árszínvonal magasabb a külföldinél, a hazai valuta fölülér-
tékelt.
c) e = 306

2.
a) ε = 1
b) ε = 1,2: a külföldi árszínvonal magasabb a hazainál, a hazai valuta alulértékelt
VAGY: ε = 0,833: a hazai árszínvonal alacsonyabb a külföldinél, a hazai valuta alul-
értékelt.
c) e = 8,3333

3.
a) vagy ε = (13200/360)/40 = 0,9167, tehát a komló azonos valutában számítva olcsóbb
Magyarországon, mint Angliában, vagy ε = (40·360/13200) = 1,0909, vagyis a komló
azonos valutában számított ára Angliában magasabb, mint Magyarországon.
b) exportálni Magyarországról érdemes Angliába
c) 200000 ft = 15,15 kg komló = 606,06 font = 218181,81 ft  profit: 18181,81 ft
(9,09%)
d) 5000 font = 1800000 ft = 136,3636 kg komló = 5454,54 font  profit: 454,54 font
(9,09%)

4.
a) ε = (230∙2)/550 = 0,8364, a dollár alulértékelt
b) ε = 1 = (e∙2)/550, ahonnan e = 275 ft/$
c) ε = 0,8071, csökken a reálárfolyam

5.
a) ε = 1 = (e∙1550)/3565, ahonnan e = 2,3 ft/jen
b) ε = (2,3∙(1550∙1,001))/(3565∙1,057) = 0,9470. A japán árszínvonal relatíve alacso-
nyabb lesz a magyarhoz képest.
c) A jen alulértékeltté válik a forinttal szemben, érdemes Japánban vásárolni és Ma-
gyarországon eladni, nő az import, csökken a nettó export.

– 104 –
 Feladatgyűjtemény a Mankiw: Makroökonómia tankönyvhöz. 214–256. o.

6.5. Fogalomtár

Nettó export: az exportnak és az importnak a különbsége, a nyitott gazdaság külkereskedelmi

mérlegének egyenlege.
Nettó külföldi beruházás: a hazaiak külföldieknek nyújtott kölcsönei a külföldiek számunkra
nyújtott kölcsöneivel csökkentve, a belföldi megtakarításnak a belföldi beruházást megha-
ladó része.
Kis nyitott gazdaság: ha a gazdaságban korlátlan tőkemozgás lehetséges a külfölddel szem-
ben, és a gazdaság világpiaci súlya elenyésző, a nemzetközi kamatláb számára exogén
adottság.
Ikerdeficit: a gazdaságban egyidejűleg fellépő költségvetési és külkereskedelmi deficit.
Rögzített árfolyamrendszer: egy deklarált árfolyamból, egy árfolyam-ingadozási sávból és
egy, az árfolyamot a deklarált árfolyam körüli ingadozási sávban tartó mechanizmusból
áll.
Nominális árfolyam: az egyik ország fizetőeszközének ára egy másik ország fizetőeszközéhez
viszonyítva.
Reálárfolyam: cserearány, a hazai árszínvonal a külföldi árszínvonalban kifejezve.

6.6. Igaz-hamis kérdések

1 A külföld úgy tud belföldi beruházásokat finanszírozni, ha kisebb az ő exportjuk felénk,

mint a miénk feléjük.
2 A reálárfolyam megmutatja, hogy az egyik ország fizetőeszköze hányszor olyan drága,
mint a másik országé.
3 Két ország termékeinek relatív árát a nominális árfolyam fejezi ki.

4 A valóságban az arbitrázs korlátlan formában valósítható meg.

5 Ha lehetséges arbitrázs, akkor bármely valutának minden országban különböző vásárló-

erővel kell rendelkeznie.
6 Az egységes ár törvénye azt mondja ki, hogy különböző termékek ugyanabban az idő-
pillanatban azonos helyeken nem adhatóak el azonos áron.
7 A hazai valuta erősödése növeli a hazai importot.

8 A hazai valuta gyengülése javítja a külkereskedelmi mérleget.

9 Ha a külföldi infláció gyorsabb, mint a hazai, akkor a hazai valuta vagy nominálisan,
vagy reál értelemben, de erősödni fog.
10 Ha a hazai fizetőeszköz X ország valutájával szemben fölülértékelt, akkor érdemesebb
X országban vásárolnom, mint otthon.
11 Ha a reálárfolyam 1-nél alacsonyabb, akkor minden termék olcsóbb a külföldi ország-
ban, mint otthon.
12 A nettó export és a külföldi megtakarítás összege mindig 0.

13 A nemzetközi kamatláb növekedése kis nyitott ország esetében gyengíti a hazai valutát.

14 Ha a hazai árak nőnek, akkor a valuta nominális árfolyama is nőni fog, vagyis a hazai
valuta értékesebb lesz.
15 Ha egy országban külkereskedelmi hiány és költségvetési hiány is van, akkor a magán-
szektor megtakarítása jóval magasabb, mint a beruházási kereslet.

– 105 –
 Feladatgyűjtemény a Mankiw: Makroökonómia tankönyvhöz. 214–256. o.

6.7. Feleletválasztós tesztek

1. A nettó külföldi beruházás

a) mindig 0
b) Y – C – G
c) egyenlő a külkereskedelmi egyenleggel
d) C + I + G – NX

2. A külkereskedelmi egyenleg
a) kis nyitott országban negatív
b) nagy nyitott országban pozitív
c) egyenlő a nettó külföldi beruházással
d) I – S

3. A hazai beruházások élénkülésének hatására

a) a nettó külföldi beruházás csökken, a hazai valuta erősödik
b) a nettó külföldi beruházás nő, a hazai valuta erősödik
c) a nettó külföldi beruházás csökken, a hazai valuta gyengül
d) a nettó külföldi beruházás nő, a hazai valuta gyengül

4. A külföldi kormányzat költekezésének hatására

a) a nettó külföldi beruházás csökken, a hazai valuta erősödik
b) a nettó külföldi beruházás nő, a hazai valuta erősödik
c) a nettó külföldi beruházás csökken, a hazai valuta gyengül
d) a nettó külföldi beruházás nő, a hazai valuta gyengül

5. Kis nyitott gazdaságot feltételezve az expanzív hazai fiskális politika hatására…

a) a hazai reálkamatláb csökken.
b) a nemzetközi reálkamatláb csökken.
c) a nettó export csökken.
d) beruházási kereslet csökken

6. A protekcionista kereskedelempolitika hatására

a) a nettó külföldi beruházás csökken, a hazai valuta erősödik
b) a nettó külföldi beruházás nem változik, a külföldi valuta gyengül
c) a nettó külföldi beruházás csökken, a reálárfolyam nem változik
d) a nettó külföldi beruházás nő, a hazai valuta gyengül

7. Mit mond ki az egységes ár törvénye?

a) Egy termék ára időben nem változhat.
b) Egy termék ára sem térben, sem időben nem változhat.
c) Egy termék ára ugyanabban az időpontban különböző helyen nem lehet azonos.
d) Egy termék ára ugyanabban az időpontban különböző helyen nem lehet különböző.

8. Ha a hazai valuta 20%-kal alulértékelt egy külföldi valutához képest, akkor

a) 1 egységnyi külföldi valuta 1,2 egység hazaiba kerül.
b) 1 egységnyi külföldi valuta 0,8 egység hazaiba kerül.
c) a hazai árszínvonal 1,2-szerese a külföldinek.
d) a hazai árszínvonal 0,8-szorosa a külföldinek.

– 106 –
 Feladatgyűjtemény a Mankiw: Makroökonómia tankönyvhöz. 214–256. o.

9. Ha egy szegedi pénzváltónál azt látjuk, hogy az A ország valutájának árfolyama duplája a
B ország valutája árfolyamának, akkor tudhatjuk,
a) a termékek árai kétszer olyan magasak B országban a helyi valutában kifejezve, mint A or-
szágban
b) a termékek árai kétszer olyan magasak A országban a helyi valutában kifejezve, mint B or-
szágban
c) valahány forintból kétszer annyi B országbeli valutát tudunk venni, mint A országbelit.
d) a forintunk többet ér, ha A országban költjük el, mint ha B országban

10. A forint alulértékeltségét a dollárral szemben az csökkentheti, ha

a) csökken a HUF/USD árfolyam.
b) növekszik az amerikai árszínvonal.
c) csökken a magyar nettó export.
d) növekednek a magyarországi árak.

11. Tegyük föl, hogy a HUF/USD árfolyam 5%-kal emelkedett, az amerikai árak 4%-kal, a
magyar árak pedig 3%-kal nőttek egy év alatt. Mind ezek hatására az azonos valutában mért
magyar árszínvonal az amerikaihoz képest
a) alacsonyabb lett
b) magasabb lett
c) nem változott
d) nem dönthető el az adatok alapján

12. Legyen egy termék ára itthon ph, külföldön pk, a valutaárfolyam pedig e (külföldi valuta/ha-
zai valuta). Akkor érdemes külföldön megvásárolni a terméket (a tranzakciós költségektől el-
tekintve), ha
a) e > 1
b) e > ph/pk
c) ph > pk
d) ph∙e > pk

13. A hosszú távú modellben a kormányzat milyen intézkedéssel tudja javítani a külkereske-
delmi mérleget?
a) Visszafogja a kormányzati vásárlásokat.
b) Külföldi valutát vásárol hazaiért cserébe.
c) Csökkenti az adókat.
d) Növeli a külföldi jövedelmet

14. Amikor a Forint gyengül az Euróval szemben, akkor

a) egy Forintért több Eurót lehet kapni
b) az európai termékek ára emelkedik Euróban mérve
c) a magyar árszínvonal emelkedik
d) egy Euróért több Forintot kell fizetni

15. A vásárlóerő-paritásos árfolyam esetén

a) minden termék ára megegyezik külföldön és belföldön.
b) a külföldi és a belföldi termékek árai nem feltétlenül, de az árszínvonalak megegyeznek
c) minden termék ára megegyezik azonos valutában kifejezve belföldön és külföldön
d) ugyanazon jószágkosár ára azonos valutában kifejezve megegyezik külföldön és belföldön.

– 107 –
 Feladatgyűjtemény a Mankiw: Makroökonómia tankönyvhöz. 214–256. o.

Megoldások

igaz-hamis kérdések Feleletválasztós kérdések

1. H 1. C
2. H 2. C
3. H 3. A
4. H 4. D
5. H 5. C
6. H 6. B
7. I 7. D
8. I 8. C
9. I 9. C
10. I 10. D
11. H 11. A
12. I 12. D
13. I 13. A
14. H 14. D
15. I 15. D

– 108 –
 Feladatgyűjtemény a Mankiw: Makroökonómia tankönyvhöz. 214–256. o.

6.8. Ellenőrző / Rövid kifejtős kérdések

 A hosszú távú modellben milyen összefüggések alapján határozódik meg egy ország
nettó exportja?
 Hogyan hat a belföldi fiskális politika egy ország nettó exportjára és a (nominális,
illetve reál) árfolyamra?
 Mi az az arbitrázs, és hogyan használható ki akkor, ha két ország valutája közötti
reálárfolyam 1-től különböző?
 Hogyan vezet az arbitrázs lehetősége az egységes ár törvényének megvalósulásához?
 Ön Magyarországról Albániába tervezi nyaralását. Azt az információt kapja, hogy az
albán Lek alulértékelt volt a forinttal szemben, és most az Albán kormányzat fiskális
expanziót hajt végre. Mit jelent az ön (és nyaralásának költsége) számára ez az infor-
máció?
 Feladatgyűjtemény a Mankiw: Makroökonómia tankönyvhöz. 214–256. o.

6.9. Grafikus feladatok

1. Az alábbi ábrán az egyik függvény beruházások, a másik a nemzeti megtakarítások nagy-

ságát mutatja a kamatláb függvényében egy kis, nyitott gazdaságban.
a) Nevezze el a tengelyeket és a függvényeket!
b) Rajzoljon be egy olyan nemzetközi kamatlábat, amely mellett külkereskedelmi több-
let (szufficit) alakul ki! Jelölje a külkereskedelmi többlet nagyságát is!
c) A hazai kormányzat gazdaságélénkítési céllal megnöveli vásárlásait, amit hitelből
fedez. Rajzolja be a megváltozott helyzetet, az új kamatlábat és a külkereskedelmi
egyenleget!

2. Az alábbi ábrán az egyik függvény beruházások, a másik a nemzeti megtakarítások nagy-

ságát mutatja a kamatláb függvényében egy kis, nyitott gazdaságban.
a) Nevezze el a tengelyeket és a függvényeket!
b) Rajzoljon be egy olyan nemzetközi kamatlábat, amely mellett külkereskedelmi hiány
(deficit) alakul ki! Jelölje a külkereskedelmi hiány nagyságát is!
c) A külföldi kormányzat gazdaságélénkítési céllal nagy hitelfelvétellel vásárlásokat
valósít meg. Rajzolja be a megváltozott helyzetet, az új kamatlábat és a külkereske-
delmi egyenleget!

– 110 –
 Feladatgyűjtemény a Mankiw: Makroökonómia tankönyvhöz. 214–256. o.

3. Az alábbi ábra egy kis nyitott gazdaság megtakarítási és beruházási függvényeit ábrázolja.
a) Jelölje a tengelyeket és a függvényeket a szokásos módon és adja meg a változók
egyensúlyi értékeit!
b) A külföldi kamatláb úgy alakul, hogy a kis nyitott gazdaság külkereskedelmi mérlege
deficitbe kerül. Jelöljön egy ilyen kamatláb értéket és a hozzá tartozó deficit mértékét
az ábrán!
c) A kormány költségvetési beavatkozással akarja a külkereskedelmi egyenleget 0-ra
hozni. Mutassa meg az ábrán a szükséges beavatkozást!

4. Az ábra egy nyitott gazdaság nettó export és nettó külföldi beruházás függvényeit mutatja.
a) Pótolja az ábrán a koordináta tengelyről hiányzó jelölést, illetve az előre berajzolt
függvényeket azonosítsa!)
b) A hazai kormányzat egyaránt csökkenti az adók és a kormányzati kiadások mértékét
úgy, hogy a kiadások nagyobb mértékben csökkennek. Rajzolja be a beavatkozás
hatását a függvényekre a bal oldali ábrán!
c) A kormányzat a reálárfolyam változatlanságának érdekében az exportot ösztönző in-
tézkedéseket hoz. Rajzolja be az ábrába az intézkedés hatásait, feltéve, hogy azok
elérték hatásukat!

– 111 –
 Feladatgyűjtemény a Mankiw: Makroökonómia tankönyvhöz. 214–256. o.

Megoldások

1.

2. rc mindenképpen nagyobb, mint rb, de lehet külker egyensúly vagy továbbra is deficit

– 112 –
 Feladatgyűjtemény a Mankiw: Makroökonómia tankönyvhöz. 214–256. o.

3.

4.

– 113 –