Közgazdaságtan 2.

GYAKORLÓ FELADATOK GYŰJTEMÉNYE

V. I. rész – Hosszú távú fogyasztási modellek

BGE | 2020/2021
A fejezet célja:

• A közgazdaságtan fejlődése során használt legismertebb fogyasztási modellek

megismerése
• A fogyasztásra ható tényezők azonosítása

1. feladat: Permanens jövedelem

Típus: elméleti feladat
Nehézségi fok:
Az alábbi táblázat a háztartások azon jövedelmeit mutatja a különböző években, melyek alapján
fogyasztásukat meghatározzák. A táblázat az adott évekre vonatkozó súlyokat is tartalmaz.

Év Y súly
2015 1000 0.1
2016 1100 0.25
2017 1250 0.3
2018 1450

a) Mekkora az utolsó év súlya?

b) Mennyit fog fogyasztani a háztartási szektor az utolsó évben, ha ismert, hogy a permanens
jövedelem 90%-át költik fogyasztásra?

c) Mekkora lesz ebben az évben a megtakarítás?

d) Mekkora lesz a fogyasztási hányad nagysága?

e) Hogyan fog változni a fogyasztás, ha a következő év jövedelme 1500 lesz?

2. feladat: Permanens jövedelem – teljes táblázat
Típus: számítási feladat
Nehézségi fok:

Az alábbi táblázatban egy gazdaság makrojövedelmének értékeit látja különböző években. A

háztartások a permanens jövedelemük alapján fogyasztanak, melyhez a felhasznált súlyok az
következő módon alakulnak: 60%, 25%, 15%. A gazdaság szereplői a mindenkori permanens
jövedelem 80%-át költik fogyasztásra. Töltse ki a táblázatot!

Év Y Yp C S C/Y
2014 3000 - - - -
2015 3200 - - - -
2016 3500
2017 4000
2018 4200
2019 4300

3. feladat: Permanens jövedelem – ABC-s táblázat

Típus: számítási feladat
Nehézségi fok:

Egy makrogazdaságról a táblázatban látható jövedelemadatokon kívül ismert még, hogy a háztartások
a permanens jövedelem alapján határozzák meg fogyasztásukat, melyhez a súlyok a következő módon
alakulnak: 50%, 30% és 20%. Ismert továbbá, hogy a permanens jövedelem 75%-át költik fogyasztásra.

Év Y Yp C S C/Y
2014 1500
2015 1600
2016 1800 C
2017 2000
2018 2300 B
2019 2500 A

Határozza meg a betűkkel jelölt változók értékét!

4. feladat: Vagyonhatás
Típus: számítási feladat
Nehézségi fok:

Egy makrogazdaságban a makroszintű jövedelem értéke 2000, a vagyon nagysága az adott évben a
korábbi évek megtakarításait is beleszámítva 100 000. Ismert továbbá, hogy a háztartási szektor a
mindenkori vagyon 2%-át, és a tárgyévi folyó jövedelem 80%-át költi fogyasztásra. Határozza meg a
fogyasztás értékét! Mekkora lesz a megtakarítás? Mit jelent ez?

5. feladat: Vagyonhatás – teljes táblázat

Típus: számítási feladat
Nehézségi fok:

Egy makrogazdaságban a makroszintű jövedelem alakulását a táblázat mutatja. Az induló vagyon

értéke 2000. Fogyasztásra minden évben a vagyon 10%-át, valamint a folyó jövedelem 75%-át költik.
Határozza meg a táblázat hiányzó adatait!

Év Y W C S C/Y
2016 1500
2017 1600
2018 1750

6. feladat: Vagyonhatás – vagyon kiszámítás

Típus: számítási feladat
Nehézségi fok:

Egy makrogazdaságban ismert, hogy a vagyonhatáson alapuló megtakarítás értéke 300, az adott évi
jövedelem 2500. Statisztikai adatok azt mutatják, hogy a háztartások az adott évi jövedelem 80%-át,
valamint a vagyon 5%-át fordítják fogyasztásra. Az adatok alapján határozza meg, mekkora vagyonnal
rendelkeznek a háztartások!
 MEGOLDÁSOK

1. feladat

a) Mivel a súlyok összegének mindig 1-nek kell lennie a permanens jövedelem számításakor,
ezért az utolsó időszak súlya 0.35, azaz 35% lesz.

b) A táblázat adatai alapján a permanens jövedelem megegyezik a jövedelmek súlyozott

átlagával:

Yp=1000*0,1+1100*0,25+1250*0,3+1450*0,35=1257,5

A fogyasztás nagysága pedig ennek, a permanens jövedelemnek a 90%-a, azaz

C=c*Yp=1257,5*0,9=1131.75

c) Mivel a megtakarítás a jövedelem fogyasztásra fel nem használt része, ezért:

S=Y-C=1450-1131,75=318,25

d) A fogyasztási hányad, a jövedelem fogyasztásra fordított hányada, ami esetünkben:

C/Y=1130,75/1450= 0,780517=78,0517%

e) A következő évben már a legújabb jövedelem számít majd 35%-os súllyal a permanens
jövedelembe, és így a súlyok 1 évvel mindenhol későbbre csúsznak. Azaz a 2015-ös jövedelem
Yp2019=1100*0,1+1250*0,25+1450*0,3+1500*0,35=1382,5

Aminek a 90%-át fogyasztják csak el:

C2019=0,9*1382,5=1244,25-re emelkedik a fogyasztás értéke.

2. feladat
A táblázat első két sorának értékei azért vannak kihúzva, mert azokat a korábbi jövedelemadatok
hiányában nem tudjuk kiszámítani. Az első számítható érték a 2016-os permanens jövedelem, ami
megfelel a 2014-2016-os évek jövedelmeinek súlyozott átlagának, ahol a legnagyobb súly a legutolsó
jövedelem kapja. Képletben:
𝑃
𝑌2016 = 𝜆2016 ∗ 𝑌2016 + 𝜆2015 ∗ 𝑌2015 + 𝜆2014 ∗ 𝑌2014 =0.6*3500+0.25*3200+0.15*3000=3350

A fogyasztás értékét a permanens jövedelem alapján határozzuk meg:

𝑃
𝐶2016 = 𝑐 ∗ 𝑌2016 =0,8*3350=2680

A megtakarítás továbbra is az adott évi teljes jövedelem fogyasztásra el nem költött része:

S2016=Y2016-C2016=3500-2680=820

A fogyasztási hányad pedig az adott évi fogyasztás és az adott évi teljes jövedelem hányadosa:

C/Y=2680/3500=0,7657 → 76,57%.
Majd ugyanezeket a lépéseket kell végrehajtani a fennmaradó 3 sorban is. Az így kapott eredmény
pedig:

Év Y Yp C S C/Y
2014 3000
2015 3200
2016 3500 3350 2680 820 0.7657
2017 4000 3755 3004 996 0.7510
2018 4200 4045 3236 964 0.7705
2019 4300 4230 3384 916 0.7870

3. feladat
Ebben a feladatban már nem szükséges a egész táblázat kitöltése, elég csak addig számolni
soronként, amíg a szükséges értéket meg nem kapjuk. Ügyeljünk azonban arra, hogy minden értéket
soronként, Yp-től kezdve, sorban számítsunk ki (C/Y-nál az S értékét kihagyhatjuk), valamint a
válaszokat a jelöléseknek megfelelő sorrendben írjuk be.

A) Tehát az A-val jelölt mező értéke a megtakarítás 2019-ben, amihez az első lépés a permanens
jövedelem meghatározása az adott évre:
𝑃
𝑌2019 = 𝜆2019 ∗ 𝑌2019 + 𝜆2018 ∗ 𝑌2018 + 𝜆2017 ∗ 𝑌2017=0.5*2500+0.3*2300+0.2*2000=2375

A fogyasztás értéke 2019-ben:

𝑃
𝐶2019 = 𝑐 ∗ 𝑌2019 =0,75*2375=1781,25

Így a megtakarítás nagysága, azaz A értéke:

S2019=Y2019-C2019=2500-1780,25=718,75

B) A következő érték legyen a B, ami a 2018-as fogyasztás értékét jelöli, melyhez szükség lesz a
2018-as permanens jövedelem értékére:
𝑃
𝑌2018 = 𝜆2018 ∗ 𝑌2018 + 𝜆2017 ∗ 𝑌2017 + 𝜆2016 ∗ 𝑌2016 =0.5*2300+0.3*2000+0.2*1800=2150

Ebből a 2018-as fogyasztás, azaz B értéke:

𝑃
𝐶2018 = 𝑐 ∗ 𝑌2018 =0,75*2150=1612,5

C) A fogyasztási hányad 2016-ban pedig C-vel van jelölve, melyhez a 2016-os permanens
jövedelem értékére van először szükség:
𝑃
𝑌2016 = 𝜆2016 ∗ 𝑌2016 + 𝜆2015 ∗ 𝑌2015 + 𝜆2014 ∗ 𝑌2014 =0.5*1800+0.3*1600+0.2*1500=1705

Ebből a fogyasztás értéke 2016 − ban:

𝑃
𝐶2016 = 𝑐 ∗ 𝑌2016 =0,75*1705=1278,75

Tehát a fogyasztás és a jövedelem hányadosa 2016 − ban, azaz C értéke:

C/Y=1278,75/1800=0,7104 → 71,04%.
 4. feladat
Ha a fogyasztás a vagyon nagysága is befolyásolja, akkor vagyonhatáson alapuló fogyasztásról
beszélünk, és az alábbi képlet alapján tudjuk meghatározni a fogyasztás értékét. (A vagyon (W)
bizonyos százalékának (𝜶) és a jövedelem (Y) meghatározott arányának (𝜷) összege.)

𝑪𝒕 = 𝜶 ∗ 𝑾𝒕 + 𝜷 ∗ 𝒀𝒕
Ami esetünkben:

C = 0,02*100 000 + 0,8*2000 = 3600

A megtakarítás ebben az évben tehát:

S= Y-C=2000-3600 = -1600

Ami azt jelenti, hogy a vagyon a következő évre 1600-zal csökken.

5. feladat
Első lépésként írjuk be a táblázatba a 2016-os, azaz induló vagyon értékét, ami esetünkben 2000.

Ennek segítségével már ki tudjuk számítani a fogyasztás értékét:

𝐶2016 = 𝛼 ∗ 𝑊2016 + 𝛽 ∗ 𝑌2016 = 0,1 ∗ 2000 +0,75*1500=1325

Ennek felhasználásával az adott évi megtakarítás értéke:

S2016=Y2016-C2016=1500-1325=175

A fogyasztási hányad értéke pedig:

C/Y= 1325/1500=0,8833 → 88,33%

A 2017-es év sora következik, ahol a jövedelem meg van adva, ugyanakkor a vagyon értékét ki kell
számítani. Az adott évi vagyon értéke ugyanis megegyezik az előző évi vagyon és a megtakarítás
összegével. Ez pedig azt jelenti, hogy a táblázatban minden sor az előző sor (év) értékein alapul, ezért
csak sorban számíthatjuk ki az értékeket, nem lehet éveket átugrani!

Tehát:

W2017=W2016+S2016=2000+175=2175

Ebből már a korábbi módon számíthatjuk tovább az értékeket:

C2017=0,1*2170+0,75*1600=1417,5

Míg végül az alábbi táblázatot kapjuk:

Év Y W C S C/Y
2016 1500 2000 1325 175 0.8833
2017 1600 2175 1417.5 182.5 0.8859
2018 1750 2357.5 1548.25 201.75 0.8847
 6. feladat
Ebben a feladatban is a vagyonhatáson alapuló elmélet fogyasztást meghatározó képletét érdemes
használni, melyhez a fogyasztás értékét ki tudjuk számolni, ugyanis:

Y=C+S, azaz

2500=C+300 ➔ C=2200

A szükséges képlet tehát:

𝐶𝑡 = 𝛼 ∗ 𝑊𝑡 + 𝛽 ∗ 𝑌𝑡
amit, ha kitöltünk a megadott adatokkal, akkor a kérdésben szereplő vagyon értéke lesz az egyetlen
ismeretlen:

2200=0,05*W+0,8*2500

Melynek kiszámított értéke: W= 4000.