MIKROÖKONÓMIA: KÍNÁLAT, KERESLET ÉS TERMÉKPIACOK.

4. KÍNÁLAT ÉS KERESLET: A RUGALMASSÁG ÉS ALKALMAZÁSAI

I. FOGALMAK

 a kereslet árrugalmassága
 a szakasz (ív) rugalmasság
 az árrugalmasság kiszámítása
 az árrugalmasság fajtái
 az árrugalmasság és az árbevétel
 a kínálat árrugalmassága
 a kereslet jövedelemrugalmassága
 a jövedelemrugalmasság fajtái
 a kereszt-árrugalmasság
 a kereszt-árrugalmasság fajtái
 a pontrugalmasság
 a pontrugalmasság számítási módja
 küszöbárak és árplafonok
 a kormányzati beavatkozás hatása a kereslet és kínálat kölcsönhatásába

II. FELELETVÁLASZTÓS KÉRDÉSEK:

1. A kereslet árrugalmasságának kiszámítási módszere:

a) a keresett mennyiség százalékos változását szorozzuk az ár százalékos
változásával
b) az ár százalékos változását szorozzuk a keresett mennyiség százalékos
változásával
c) a keresett mennyiség százalékos változását osztjuk az ár százalékos
változásával
d) a keresett mennyiség százalékos változásából kivonom az ár százalékos
változását

2. Ha a kereslet árrugalmassága egységnyi, egy százalékos áremelés esetén:

a) nő a vállalat bevétele
b) csökken a vállalat bevétele
c) változatlan a vállalat bevétele
d) nőhet is csökkenhet is a vállalat bevétele

3. Kiegészítő termékeknél a kereszt-árrugalmassági mutató értéke

a) nulla
b) negatív
c) pozitív
d) nem kiszámítható
 4. A fogyasztó jövedelmének 20 %-os emelkedésekor egy termék kereslete 30 %-kal
nő, ekkor a jövedelem rugalmasság értéke:
a) + 1,5 és a termék luxus
b) – 1,5 és a termék inferior
c) -1,5 és a termék normál
d) +1,5 és a termék inferior

5. Ha egy termék kereslete árrugalmatlan és csökkentik a termék árát, a terméket

értékesítő vállalat bevétele:
a) nő
b) csökken
c) változatlan marad
d) nem lehet megállapítani

6. Ha a kormány korlátozza a mezőgazdasági termelést ez közvetve:

a) növeli a termények árát és csökkenti a farmerek bevételét
b) csökkenti a termények árát és csökkenti a farmerek bevételét
c) növeli a termények árát és növeli a farmerek bevételét
d) csökkenti a termények árát és növeli a farmerek bevételét

III. SZÁMÍTÁSI FELADATOK:

Rugalmasságok
Szakasz (ív) rugalmasságok

Árrugalmasság

1. Egy termék ára 800-ról 600 egységre csökkent. Ennek következtében a termék
kereslete 900-ról 1700 egységre emelkedett.
Számítsa ki a kereslet árrugalmasságának értékét!

2. Egy termék keresleti függvénye D P = 1000 – 8Q

Számolja ki a kereslet árrugalmasságának értékét, ha az ár 400 pénzegységről
500 pénzegységre nő!

Jövedelemrugalmasság

3. A fogyasztó jövedelme 20 000-ről 40 000-re nő. A tervezett fogyasztási

mennyiség 30-ról 50-re nő.
Számítsa ki a termék jövedelemrugalmasságát!

4. A fogyasztó jövedelme 240 000-ről 300 000-re nő. A tervezett fogyasztási

mennyiség 120-ról 80-ra csökken.
Számítsa ki a termék jövedelemrugalmasságát!
 Kereszt-árrugalmasság

5. Egy termék árát 300 Ft/db-ról 250-re csökkentették. Ennek hatására egy másik
termék keresett mennyisége 20 000 db-ról 16 000-re csökkent. Számolja ki a
kereszt-árrugalmasság értékét!

6. Egy termék árát 100 Ft/db-ról 120-ra emelték. Ennek hatására egy másik termék
keresett mennyisége 900 db-ról 700-ra csökkent.
Számolja ki a kereszt-árrugalmasság értékét!

Pontrugalmasságok

7. Egy termék keresleti függvénye Q = 500 – 0,5P

kínálati függvénye Q = 1,5P – 500
a) Számítsa ki az egyensúlyi pontban a kereslet árrugalmasságát?
b) Számítsa ki az egyensúlyi pontban a kínálat árrugalmasságát?

8. Egy termék keresleti függvénye D P = 360 – 2Q

a) Számolja ki a kereslet árrugalmasságát, ha P = 160?
b) Számolja ki a kereslet árrugalmasságát, ha P = 200?

9. Egy termék keresleti függvénye Q = 720 – 12P

kínálati függvénye Q = 16P + 20
a) Számítsa ki az egyensúlyi pontban a kereslet árrugalmasságát?
b) Számítsa ki az egyensúlyi pontban a kínálat árrugalmasságát?
c) Ha a piaci ár P = 50 lenne, mekkora lenne a kereslet árrugalmassága?

IV. GEOMETRIAI FELADAT:

1. Mutassa be egy megfelelő ábrán, hogy ha a kormány pénzt fizet a

gazdáknak, hogy korlátozzák a mezőgazdasági termelést, hogyan
változik a gazdák bevétele!
 MIKROÖKONÓMIA: KÍNÁLAT, KERESLET ÉS TERMÉKPIACOK.
4.KÍNÁLAT ÉS KERESLET: A RUGALMASSÁG ÉS ALKALMAZÁSAI

MEGOLDÁSOK:

II. FELELETVÁLASZTÓS KÉRDÉSEK:

1.C 2. C 3. B 4. A 5. B 6. C

III. SZÁMÍTÁSI FELADATOK:

1. P0 = 800 P1 = 600 Q0 = 900 Q1 = 1700

A rugalmasság jele: E (elaszticitás)
A kiszámításának módja:

𝑄1 −𝑄0 𝑃1 +𝑃0
EP = ∗
𝑄1 +𝑄0 𝑃1 −𝑃0

1700−900 600+800 800 1400 −56

EP = ∗ = ∗ = = −𝟐, 𝟏𝟓
1700+900 600−800 2600 −200 26

|𝐸𝑃 |>1 a kereslet rugalmas. Egy százalékos árcsökkentés hatására a keresett

mennyiség 2,15 %-kal nő.

2.
P0 = 400 P1 = 500
400 = 1000 - 8Q0 Q0 = 75
500 = 1000 - 8Q1 Q1 = 62,5

62,5−75 500+400 −12,5 900 −112,5

EP = ∗ = ∗ = = −𝟎, 𝟖𝟐
62,5+75 500−400 137,5 100 137,5

|𝐸𝑃 | <1 a kereslet rugalmatlan. Egy százalékos árcsökkentés hatására a keresett

mennyiség csak 0,8 %-kal nő.
 3.
Jelölése: I = Income = Jövedelem
I0 = 20 000 I1 = 40 000 Q0 = 30 Q1 = 50

Számítási módja:

𝑄1 −𝑄0 𝐼1 +𝐼0
EI = ∗
𝑄1 +𝑄0 𝐼1 −𝐼0

50−30 40000+20000 20 60000

EI = ∗ = ∗ = +𝟎, 𝟕𝟓
50+30 40000−20000 80 20000
EI < 1 Létszükségleti cikk. (normál termék)
Egy százalékos jövedelemnövekedés hatására a keresett mennyiség
csak 0,75 % - kal nő.

4. I0 = 240 000 I1 = 300 000 Q0 = 120 Q1 = 80

80−120 300 000+240 000 −40 540 000 −9

EI = ∗ = ∗ = = −𝟏, 𝟖
80+120 300 000−240 000 200 60 000 5

|𝐸𝐼 | < 0 Inferior termék. (rosszabb minőségű termék)

Egy százalékos jövedelemnövekedés hatására a keresett mennyiség 1,8 %-kal
csökken.

5. X termék: P0 = 300 P1 = 250

Y termék: Q0 = 20 000 Q1 = 16 000
𝑄 −𝑄 𝑃 +𝑃
E =𝑄1 +𝑄0 ∗ 𝑃1 −𝑃0
1 0 1 0

16 000−20 000 250+300 −4000 550

E =16 000+20 000 ∗ 250−300 = ∗ −50 = +𝟏, 𝟐𝟐
36000

EP > 0 Az egyik termék árát csökkentették (ezért nőtt a kereslete) ennek

hatására a másik termék kereslete csökkent. A két termék helyettesíti egymást.

6. X termék: P0 = 100 P1 = 120

Y termék: Q0 = 900 Q1 = 700
𝑄 −𝑄 𝑃 +𝑃
E =𝑄1 +𝑄0 ∗ 𝑃1 −𝑃0
1 0 1 0

700−900 120+100 −200 220

E =700+900 ∗ 120−100 = ∗ = −𝟏, 𝟑𝟕𝟓
1600 20

EP < 0 Az egyik termék árát emelték (ezért csökkent a kereslete) ennek hatására a
másik termék kereslete csökkent. A két termék kiegészíti egymást.
7. a) D=S
500 – 0,5P = 1,5P – 500
1000 = 2P
PE = 500 QE = 500 – 0,5*500 = 250
Az egyensúlyi pont koordinátái: az egyensúlyi ár 500, az egyensúlyi mennyiség 250.

𝐏
Pontrugalmasság számításának képlete: EP = Q’P * 𝐐
Szorozd meg a Q függvény P szerinti deriváltját a vizsgált pont koordinátáinak
hányadosával!

A keresleti függvény deriváltja:

D Q’P = (500 – 0,5P1)’ = 0 – 1*0,5*P 1-1 = -1*0,5*P0 = -1*0,5*1 = -0,5
Behelyettesítve a kiszámolt értékeket a képletbe:

P 500
D EP = Q’P * Q = - 0,5*250= - 1

A kereslet tehát egységnyi ár rugalmasságú. Az egyensúlyi pontban egy százalékos

árváltozás esetén a vevők kereslete is egy százalékkal változik.

b) a kínálatnál szintén az egyensúlyi pontban számoljuk ki az ár rugalmasságot, a pont

koordinátáit már ismerjük, az egyensúlyi ár 500, az egyensúlyi mennyiség 250.

A kínálati függvény képlete azonban eltér, ezért meg kell állapítani a kínálati függvény
deriváltját.
S Q’P = (1,5P1 – 500)’ = 1*1,5* P1-1 – 0 = 1*1,5*P0 = 1*1,5*1 = 1,5
Behelyettesítve a kiszámolt értékeket a képletbe:
P 500
S EP = Q’P * Q = 1,5*250 = +3

A kínálat tehát rugalmas. Az egyensúlyi pontban egy százalékos árváltozás esetén a

vállalatok kínálata 3 %-kal változik.
8. a) D P = 360 – 2Q
A keresleti függvény képlete inverz alakban van, a deriváláshoz először át kell
alakítani normál alakba.

2Q = 360 – P
1
Q = 180 - 2 𝑃

1
Ha P = 160, akkor Q = 180 – 2*160 = 100
Q = 100

𝑃 1 160
EP = Q’P * =− * = - 𝟎, 𝟖
𝑄 2 100

A kereslet 160-as árnál rugalmatlan. Egy százalékos árváltozás esetén 0,8

százalékkal változik a keresett mennyiség.

1
b) Ha P = 200 Q = 180 – 2 ∗200 = 80

𝑃 1 200
EP = Q’P * =- * = - 1,25
𝑄 2 80

A kereslet 200-as árnál rugalmas. Egy százalékos árváltozás esetén 1,25

százalékkal változik a keresett mennyiség.

9.
a) EP = - 0,71 Rugalmatlan kereslet
b) EP = 0,95 Rugalmatlan kínálat
c) EP = - 5 Rugalmas kereslet
4.KÍNÁLAT ÉS KERESLET: A RUGALMASSÁG ÉS ALKALMAZÁSAI

MEGOLDÁSOK:

IV. GEOMETRIAI FELADAT:

A kínálat csökkent. TR0 = Q0*P0 < TR1 = Q1*P1 a bevétel nőtt a mezőgazdasági
termékek rugalmatlan kereslete miatt.

1.
S2 S1
P
P1

P0

Q1 Q0 Q
 5. KERESLET ÉS FOGYASZTÓI MAGATARTÁS

I. FOGALMAK:

 a hasznosság kardinális elmélete

 a fogyasztási cikkek preferencia sorrendje
 a teljes haszon
 a határhaszon
 Gossen I. törvénye: a csökkenő határhaszon elve
 a telítődési pont
 Gossen II. törvénye: az előnykiegyenlítődés elve
 a pénz határhaszna
 a keresleti görbe levezetése az előnykiegyenlítődés elve alapján
 az ordinális hasznosság
 a jószágkosarak preferencia sorrendje,
 a preferencia rendezés alapelvei
 a helyettesítési hatás
 a jövedelmi hatás
 az értékparadoxon
 a fogyasztói többlet magyarázata a csökkenő határhaszon elvének segítségével
 a közömbösségi görbe
 a helyettesítési ráta (MRS)
 a közömbösségi térkép
 a költségvetési egyenes
 a költségvetési egyenes meredeksége
 az optimális választás
 a jövedelem változás hatása az optimális választásra
 a jövedelem-fogyasztási görbe (ICC) görbe
 az Engel görbe levezetése az ICC görbe segítségével
 az árváltozás hatása az optimális választásra
 az ár-fogyasztási görbe (PCC) görbe
 a keresleti görbe levezetése a PCC görbe segítségével
 az egyéni és a piaci kereslet
II. FELELETVÁLASZTÓS KÉRDÉSEK:

1. A kardinális elmélet szerint

a) a hasznosság mérhető
b) a határhaszon csökkenő
c) a telítődési pontnál a határhaszon nulla
d) a) és b) és c) is igaz

2. Gossen I. törvénye
a) a csökkenő határhaszon elve
b) a növekvő határhaszon elve
c) a telítődési pont elve
d) az állandó határhaszon elve

3. Az előnykiegyenlítődés elvének képlete két termék esetén:

𝑀𝑈𝑥 𝑀𝑈𝑦
a) =
𝑃𝑥 𝑃𝑦
𝑀𝑈𝑥 𝑀𝑈𝑦
b) >
𝑃𝑥 𝑃𝑦
𝑀𝑈𝑥 𝑀𝑈𝑦
c) <
𝑃𝑥 𝑃𝑦
𝑃𝑥 𝑃𝑦
d) = 𝑀𝑈
𝑀𝑈𝑥 𝑦

4. Az ordinális elmélet szerint

a) a jószágkosarak hasznosságát kell mérni
b) a jószágkosarakat kell rangsorolni
c) a hasznosság nem mérhető
d) b) és c) is igaz

5. Az árváltozás hatására a költségvetési egyenes

a) elfordul
b) párhuzamosan eltolódik
c) a helyzete nem változik
d) alakulása nem állapítható meg

6. Az ár-fogyasztási görbéből (PCC) levezethető az:

a) közömbösségi görbe
b) költségvetési egyenes
c) Engel görbe
d) keresleti görbe
III. SZÁMÍTÁSI FELADATOK:

Optimális vásárlás
1.Egy vevő hasznossági függvénye U = XY. Elkölthető jövedelme 1000 Ft. Az X termék
ára 100 Ft, Y termék ára 200 Ft.
a) Optimális vásárlás esetén mennyi X és Y terméket fog vásárolni?
b) Optimális vásárlás esetén, milyen hasznossági szintet érhet el?

2.Egy vevő hasznossági függvénye U = 10XY. Elkölthető jövedelme 10 000 Ft. Az X

termék ára 400 Ft, Y termék ára 200 Ft.
a) Optimális vásárlás esetén mennyi X és Y terméket fog vásárolni?
b) Mekkora az optimum pontban a helyettesítés határrátája?

3. Egy vevő hasznossági függvénye U = X2 Y2. Elkölthető jövedelme 8000 Ft. Az X

termék ára 100 Ft, Y termék ára 500 Ft.
a) Optimális vásárlás esetén mennyi X és Y terméket fog vásárolni?
b) Optimális vásárlás esetén, milyen hasznossági szintet érhet el?

4. Egy vevő hasznossági függvénye U = 2*X 1/2 Y 1/2. Elkölthető jövedelme 9600 Ft. Az
X termék ára 200 Ft, Y termék ára 1000 Ft.
a) Optimális vásárlás esetén mennyi X és Y terméket fog vásárolni?
b) Mekkora az optimum pontban a helyettesítés határrátája?

5. Egy vevő hasznossági függvénye U = X2 Y. Elkölthető jövedelme 72 000 Ft. Az X

termék ára 600 Ft, Y termék ára 1200 Ft.
a) Optimális vásárlás esetén mennyi X és Y terméket fog vásárolni?
b) Mekkora az optimum pontban a helyettesítés határrátája?
c) Optimális vásárlás esetén, milyen hasznossági szintet érhet el?
IV. GEOMETRIAI FELADATOK:

1. Ábrázolja az összhaszon függvényt a kardinális elmélet keretei között!

2. Ábrázolja a határhaszon függvényt a kardinális elmélet keretei között!

3. Ábrázolja a kardinális elmélet keretei között egymás alatt az összhaszon és a

határhaszon függvényeket! Jelölje a telítődési pontot!

4. Ábrázolja a fogyasztó költségvetési egyenesét!

5. Ábrázolja a fogyasztó költségvetési egyenesét! Mutassa, be az ábrán hogyan

változik a költségvetési egyenes fogyasztó jövedelmének növekedése esetén!

6. Ábrázolja a fogyasztó költségvetési egyenesét! Mutassa, be az ábrán hogyan

változik a költségvetési egyenes az egyik termék árának növekedése esetén!

7. Ábrázolja a fogyasztó közömbösségi térképét három közömbösségi görbe

segítségével!

8. Ábrázolja a fogyasztó optimális választását a költségvetési egyenes és a

közömbösségi térkép segítségével!

9. Ábrázolja a fogyasztó optimális választásának változását a fogyasztó

jövedelmének növekedése esetén! Mutassa be az ábrán a jövedelem –fogyasztási
görbét (ICC)!

10. Ábrázolja a fogyasztó optimális választásának változását egyik termék árának

növekedése esetén! Mutassa be az ábrán az ár–fogyasztási görbét (PCC)!
5. KERESLET ÉS FOGYASZTÓI MAGATARTÁS
MEGOLDÁSOK:

II. FELELETVÁLASZTÓS KÉRDÉSEK:

1.D 2. A 3. A 4. D 5. A 6. D

III. SZÁMÍTÁSI FELADATOK:

1. a) Az optimális pont megkeresése:

A két ismeretlen X és Y mennyisége. Két ismeretlenhez két egyenlet kell.
Az első egyenlet: a hasznossági függvény meredekségének optimális vásárlás esetén
meg kell egyeznie a költségvetési egyenes meredekségével.
A második egyenlet: a költségvetési egyenes egyenlete.

𝑴𝑼𝒙 𝑷𝑿
I. =
𝑴𝑼𝒚 𝑷𝒚

II. I = PX*X + PY*Y

A hasznossági függvény ebben a feladatban U = X*Y kétváltozós függvény.

MUX a hasznossági függvény X szerinti deriváltja, ilyenkor a másik változót, Y-t
konstansnak tekintjük.
MUY a hasznossági függvény Y szerinti deriváltja, ilyenkor a másik változót, X-et
konstansnak tekintjük. Parciális deriválás:

MUX = U’X = 1*X1-1*Y = 1*X0*Y = 1*1*Y = Y

MUY = U’Y = 1*X*Y1-1 = 1*X*Y0 = 1*X*1 = X

I = 1000 PX = 100 PY = 200

Behelyettesítés:
𝑌 100
I. =
𝑋 200
II. 1000 = 100X + 200Y
Az első egyenletből kifejezve Y-t és behelyettesítve a második egyenletbe a megoldás:
X=5 Y =2,5
b) A hasznossági szint:
U = X*Y = 5*2,5 = 12,5
2.

MUX = U’X = 1*10*X1-1*Y = 1*10*X0*Y = 1*10*1*Y = 10Y

MUY = U’Y = 1*10*X*Y1-1 = 1*10*X*Y0 = 1*10*X*1 = 10X

I = 10 000 PX = 400 PY = 200

Behelyettesítés:
10𝑌 400
I. =
10𝑋 200
II. 10 000 = 400X + 200Y

Megoldás: X = 12,5 Y = 25

b)
Helyettesítési határráta = Marginal Rate of Substitutions = MRS

𝑀𝑈𝑥 10𝑌 10∗25

A helyettesítés határrátája (MRS): 𝑀𝑅𝑆 = = = =𝟐
𝑀𝑈𝑦 10𝑋 10∗12,5

𝑃𝑋 400
Az optimum pontban megegyezik az árak arányával = =𝟐
𝑃𝑦 200

3.
a)
MUx = U’x = 2*X2-1*Y2 = 2*X1*Y2 = 2X*Y2
MUy = U’y = 2*X2*Y2-1 = 2*X2*Y1 =2*X2*Y

I = 8000 PX = 100 PY = 500

MUx 2𝑋 ∗ 𝑌 2 𝑌
= =
MUy 2𝑋 2∗ 𝑌 𝑋

Behelyettesítés:
𝑌 100
I. =
𝑋 500
II. 8000 = 100X + 500Y

Megoldás: X = 40 Y=8

b)
U = 402*82 = 1600*64 =102 400
4. a)
1 1 1 1
1
MUx = U’x = 2 ∗ 2 ∗ 𝑋 −2 ∗ 𝑌 2 = 𝑋 −2 ∗ 𝑌 2
1 1 1 1
1
MUY = U’Y = 2 ∗ 2 ∗ 𝑋 2 ∗ 𝑌 −2 = 𝑋 2 ∗ 𝑌 − 2

MUx 𝑌
=
MUy 𝑋

I = 9600 PX = 200 PY = 1000

Behelyettesítés:
𝑌 200
=
𝑋 1000
9600 = 200X + 1000Y

a) X = 24 Y = 4,8
b) MRS = 1/5

5.
Megoldás:
MUx = U’x = 2*X*Y
MUy = U’y = X2

2𝑦 600
=
𝑥 1200
72 000 = 600X +1200Y
4Y = X
72 000 = 3600Y

a) X = 80 Y = 20
b) MRS = ½
c) U = 802*20 = 6400*20 = 128 000
IV. GEOMETRIAI FELADATOK:

1. TU = Total Utility = Teljes haszon

TUX

X termék mennyisége

2. MU = Marginal Utility = Határhaszon a TU függvény X szerinti deriváltja, mutatja

TU csökkenő ütemű növekedését, majd csökkenését.

MUX

X termék mennyisége

3. TU maximumánál, a telítődési pontnál MU = 0

TUX
Tel. pont

X termék mennyisége
MUX

MUX =0 X termék mennyisége

 4. A költségvetési egyenes egyenlete: I = PX*X + PY*Y
Xmax = I/ PX ha Y = 0 ez X tengelyen a tengelymetszet értéke
Ymax = I/ PY ha X = 0 ez Y tengelyen a tengelymetszet értéke
A meredekségét Y/X = PX/ PY adja meg.

Y termék mennyisége

Ymax

Xmax X termék mennyisége

5. A jövedelem növekedése miatt, a költségvetési egyenes párhuzamosan eltolódik,

meredeksége nem változik.

Y termék mennyisége

Ymax

Xmax X termék mennyisége

6. Ha például csak PX nő Xmax = I/ PX csökken, a költségvetési egyenes elfordul,

meredeksége Y/X = PX/ PY megnő. Ymax változatlan marad.

Y
Ymax

Xmax X
7.

U3

U2
U1
X

8. A költségvetési egyenes a második közömbösségi görbét érinti, ez az optimális

megoldás.

U2
X
9. Az optimális pontokat összekötő egyenes a Jövedelem – Fogyasztási Görbe.
Income Consumption Curve = ICC

ICC

U2
U1

10. Ha X termék ára nő, a fogyasztónak át kell térnie egy alacsonyabb hasznossági
szintet jelentő közömbösségi görbére. Az optimális pontokat összekötő egyenes
az Ár – Fogyasztási Görbe. Price Consumption Curve = PCC.

Y
U2 U1

PCC

X
6. TERMELÉS ÉS ÜZLETI SZERVEZET
I. FOGALMAK

 a termelési függvény
 a termelési függvények csoportosítása: időtáv, a tőke és a munka mennyire
helyettesítik egymást, valamint mérethozadék (skálahozadék) szerint
 a Cobb - Douglas típusú termelési függvény
 az isoquant (azonos mennyiség) görbe
 a Cobb - Douglas típusú termelési függvény rövid távon
 össztermék
 határtermék
 átlagtermék
 a munka termelési rugalmassága
 csökkenő hozadék
 a Vegyes mérethozadékú termelési függvény
 össztermék, határtermék, átlagtermék a vegyes mérethozadékú termelési
függvénynél
 a munka termelési rugalmassága
 vegyes hozadék
 a három nevezetes pont a vegyes mérethozadékú termelési függvénynél: a
határtermék, az átlagtermék és a termelés maximuma
 a technológiai változás: termék és folyamat innováció
 munkatermelékenység és teljes tényező termelékenység
 aggregált (összevont) termelési függvény
 együttes termelés
II. FELELETVÁLASZTÓS KÉRDÉSEK:

1. A csökkenő hozadék elve a vállalatnál azt jelenti, hogy:

a) ha az egyik inputot fokozatosan növeli egyre kisebb lesz a pótlólagos kibocsátása
b) ha az egyik inputot csökkenti a termelése csökken
c) ha az egyik inputot növeli a termelése nő
d) az egyik input növelése nem egyenlíti ki a másik csökkenését

2. A munka termelési rugalmassága azt mutatja meg, hogy:

a) a munka növelése hogyan fokozza a termelést
b) a munka egy százalékkal való növelése hány százalékkal változtatja meg a termelést
c) a termelés egy százalékkal való növelése hány százalékkal változtatja meg a munkát
d) a munka csökkentését a tőke növelése hogyan kompenzálja

3. Az isoquant egy szintvonal:

a) az összköltség felületén
b) a teljes bevétel felületén
c) a termelési felületen
d) az összhaszon függvény felületén

4. A technikai helyettesítési határráta (MRTS) megmutatja, hogyan helyettesíti a munka a

tőkét mialatt változatlan marad:
a) a teljes költség
b) az átlagtermék
c) a határtermék
d) a termelési mennyiség

5. Vegyes mérethozadékú termelési függvény esetén, amíg a határtermék nagyobb az

átlagterméknél addig
a) az átlagtermék nő
b) a határtermék nő
c) a termelés gyorsuló ütemben nő
d) egyik sem a fentiek közül

6. A rövid táv egy olyan periódus, amelyben:

a) minden termelési tényező rögzített
b) minden termelési tényező változó
c) legalább egy termelési tényező változó
d) a munkaerő biztosan rögzített
III. SZÁMÍTÁSI FELADATOK:

Jelölések:
Q = Termelési mennyiség
L = Labour = Munka mennyisége
K = Kapital = Tőke mennyisége
MPL = Marginal Produkt = a munka határtermelékenysége
APL = Average Produkt = a munka átlagtermelékenysége
𝑄
𝐴𝑃𝐿 =
𝐿

1. Egy vállalat termelési függvénye: Q = L*K

a) Vizsgálja meg a termelési függvényt a mérethozadék (skálahozadék)
szempontjából!
b) Ha K = 40 (rövid táv) mekkora a munka termelési rugalmassága?

2. Egy vállalat termelési függvénye: Q = L2*K

a) Vizsgálja meg a termelési függvényt a mérethozadék (skálahozadék)
szempontjából!
b) Ha K = 8 (rövid táv) mekkora a munka termelési rugalmassága?

3. A vállalat termelési függvénye Q = K1/2*L1/2 egy Cobb-Douglas típusú termelési

függvény.
a) Vizsgálja meg a termelési függvényt a mérethozadék (skálahozadék)
szempontjából!
b) Ha K = 100 (rövid táv) mekkora a munka termelési rugalmassága?

4. A vállalat termelési függvénye Q = 4*K1/2*L1/2 egy Cobb-Douglas típusú termelési

függvény.
a) Vizsgálja meg a termelési függvényt a mérethozadék (skálahozadék)
szempontjából!
b) Ha K = 25 (rövid táv) mekkora a munka termelési rugalmassága?
IV. GEOMETRIAI FELADATOK:

1. Ábrázoljon három isoquant (azonos mennyiség) görbét egy koordinátában!

2. Ábrázolja rövid táv esetén a Cobb – Douglas típusú termelési függvényt és az alatta
lévő ábrán a határ és átlagtermék függvényeket!
3. Ábrázolja rövid táv esetén a Vegyes mérethozadékú termelési függvényt és az alatta
lévő ábrán a határ és átlagtermék függvényeket!

6. TERMELÉS ÉS ÜZLETI SZERVEZET

MEGOLDÁSOK:

II.FELELETVÁLASZTÓS KÉRDÉSEK:

1.A 2. B 3. C 4. D 5. C 6. C

III. SZÁMÍTÁSI FELADATOK

1.
a) Vegyük mindkét termelési tényező kétszeresét
Q’ = 2* K *2*L = 4* K *L
Q’ = 4*Q
A tényezők kétszeresére növelése négyszer annyi terméket eredményez, tehát a függvény
növekvő mérethozadékú (skálahozadékú).

b) A munka termelési rugalmassága egy pontrugalmasság

𝐿 𝑀𝑃𝐿
Képlete: 𝐸𝐿 = 𝑄𝐿′ ∗ 𝑄 = 𝐴𝑃𝐿

A termelési függvény L szerinti deriváltja, azaz a munka határtermelékenysége szorozva a

munkamennyiség és a termelési mennyiség hányadosával. Felírható úgy is, mint
határtermelékenység és átlagtermelékenység hányadosa.

Q = 40*L
MPL = Q’L = 40

𝑄 40𝐿
APL = = = 40
𝐿 𝐿
40
𝐸𝐿 = =𝟏
40
Ha egy százalékkal növeljük a munkát a termelés is egy százalékkal nő.
2.
a) Vegyük mindkét termelési tényező kétszeresét
Q’ = 2*K*2*L2= 4 *K *L2
Q’ = 4*Q

A tényezők kétszeresére növelése négyszer annyi terméket eredményez, tehát a függvény

növekvő mérethozadékú (skálahozadékú)

b) Q = 8*L2
MPL = Q’L = 16L
𝑄 8𝐿2 16𝐿
APL = = = 8𝐿 𝐸𝐿 = =𝟐
𝐿 𝐿 8𝐿

Ha egy százalékkal növeljük a munkát a termelés két százalékkal nő.

3.
a) Q = K1/2*L1/2 =√𝐾 ∗ 𝐿
Növeljük meg kétszeresére a termelési tényezőket
Q’ = √2 ∗ K ∗ 2 ∗ L = 2*√K ∗ L
Q’ = 2*Q

Tehát ha kétszer annyi munkát és tőkét használunk, a termelés 2-szeresére nő.

Állandó a mérethozadék.

b) Q = √100 ∗ 𝐿 = 10√𝐿 =10*L1/2

MPL = Q’L = 5*L-1/2

1
𝑄 10𝐿 2
APL = = =10*L-1/2
𝐿 𝐿
1
5 ∗ 𝐿−2 𝟏
𝐸𝐿 = 1 =
𝟐
10 ∗ 𝐿−2

Ha egy százalékkal növeljük a munkát a termelés fél százalékkal nő.

4.
a) Q = 4*K1/2*L1/2 =4√𝐾 ∗ 𝐿

Növeljük meg kétszeresére a termelési tényezőket

Q’ = 4√2 ∗ K ∗ 2 ∗ L = 2*(4*√K ∗ L )
Q’ = 2*Q

Tehát ha kétszer annyi munkát és tőkét használunk, a termelés 2-szeresére nő.

Állandó a mérethozadék.
b) Q = √25 ∗ 𝐿 = 5√𝐿 =5*L1/2

MPL = Q’L = 2,5*L-1/2

1
𝑄 5𝐿 2
APL = = = 5*L-1/2
𝐿 𝐿
1
2,5 ∗ 𝐿−2 𝟏
𝐸𝐿 = 1 =
𝟐
5∗ 𝐿−2

Ha egy százalékkal növeljük a munkát a termelés fél százalékkal nő.

IV.GEOMETRIAI FELADATOK:
1.

Q3
Q2
Q1
L

2. A rövid távú Cobb – Douglas függvény csökkenő ütemben nő.

Q

L
Az átlagtermék folyamatosan csökken, de nulla nem lehet. A határtermék alatta szintén
folyamatosan csökken, de nulla nem lehet.
APL
MPL

L
3. A Vegyes mérethozadékú termelési függvény először gyorsuló ütemben nő, MPL
maximumáig „A pont”, azután csökkenő ütemben nő Q maximumáig „C” pont, majd
csökkenni kezd MPL = 0 után. Az átlagtermék először nő, majd MPL = APL pontban „B”
pont, eléri a maximumát, azután csökken, de nulla nem lehet.

MPL
APL A B