Közgár Vizsga Gy

Közgazdaságtan I.
1. heti 2. előadás
2023/2024/I.
2023. szeptember 5.
Kupcsik Réka
Általános információk I.
• A kari Moodle-ben a tantárgy oldalán

– a hétfői előadások diasorai
– a keddi előadások feladatai, illetve a témához
tartozó más számolási feladatok részletes
megoldással
– pluszpontszerzési lehetőségek
– további segédletek és gyakorlási lehetőségek
• A hivatalos értesítések és eredmények helye
a Moodle vagy a Neptun
Kupcsik Réka
Általános információk II.
• Vizsgás tárgy: aláírást és vizsgajegyet kell
szerezni
– Aláírásért: nincs tennivaló
– Vizsgajegyért: 90 pontos írásbeli vizsga
(a vizsgaidőszakban)
• 20 pluszpont szerezhető a Moodle-ben
– 12x1+2x4 pont a szorgalmi időszakban
– a vizsgán elért pontszámhoz automatikusan
hozzáadódik, az érdemjegybe beszámít
Kupcsik Réka
1. feladat: Bevezetés
• Egy termékről a következő információk állnak
rendelkezésünkre:
– Amennyiben a termék ára 100 Ft, akkor a vevők 100 egységet
vásárolnak belőle.
– 200 forintos egységár mellett a kereslet csak 50 egység.
a) Írja fel a termék keresleti függvényét, feltételezve,
hogy az lineáris!
b) Ábrázolja a függvényt, és jelölje be a megadott
pontokat!
c) Határozza meg a rezervációs árat!
Kupcsik Réka
a) kérdés
• p1=100 Q1=100 → (Q1,p1)=(100,100)
• p2=200 Q2=50 → (Q2,p2)=(50,200)
• Q=m·p+c alakban keressük
• A 2 adott pont koordinátáit behelyettesítve:
100=100·m+c (1)
50=200·m+c (2)
• Az első egyenletből kivonva a másodikat:
50=(-100)·m → (-1/2)=m
• Visszahelyettesítve az m-re kapott értéket (1)-be:
100=100·(-1/2)+c → c=100+100/2=150
• A keresett lineáris keresleti függvény egyenlete: Q=150-p/2
Kupcsik Réka
b) és c) kérdés
Q(p)=150-p/2
p/2=150-Q
p(Q)=300-2·Q
A rezervációs ár a
p(Q) függvény
konstans tagjából
leolvasható: 300
Kupcsik Réka
2. feladat: Horizontális összegzés 1.
• Egy piacon két fogyasztó van jelen. Egyikük

kereslete 𝐷1(p)=15-p, a másik fogyasztó kereslete
pedig a 𝐷2(p)=36-2·p egyéni keresleti függvénnyel
jellemezhető.
a) Ábrázolja az egyéni keresleti görbéket!
b) Határozza meg és ábrázolja a piaci keresleti
függvényt!
c) Hány terméket vásárolnak p=16 és p=4 esetén?
Kupcsik Réka
a) kérdés
senki sem vásárol
Q(p)=15-p
p=15-Q
csak a 2. vásárol
p(Q)=15-Q
mindenki vásárol
Q(p)=36-2·p
2·p=36-Q
p(Q)=18-(1/2)·Q
Kupcsik Réka
b) kérdés
Különböző ártartományokban különböző
Q(p) kifejezés adja meg az összesen
keresett mennyiséget:
0 ℎ𝑎 𝑝 > 18
Q=ቐ36 − 2 ∙ 𝑝 ℎ𝑎 18 ≥ 𝑝 > 15
51 − 3 ∙ 𝑝 ℎ𝑎 15 ≥ 𝑝 ≥ 0
ahol D2+D1=36-2·p+15-p=51-3·p
Kupcsik Réka
c) kérdés
• Az adott árszinten eladott összmennyiség meghatározásához először
be kell sorolni az árat a fenti ártartományok egyikébe, majd az itt
érvényes kifejezésbe behelyettesíteni a kérdéses árat:
Kérdéses ár Érvényes ártartomány Behelyettesítés p helyébe
p=16 18≥p=16>15 36-2·16=4
p=4 15≥p=4≥0 51-3·4=39
Kupcsik Réka
• Egy piacon két termelő van jelen. Egyikük kínálata

S1(p)=p-15, a másik termelő kínálata pedig
az S2(p)=2·p-6 egyéni kínálati függvénnyel
jellemezhető.
a) Ábrázolja az egyéni kínálati görbéket!
b) Határozza meg és ábrázolja a piaci kínálat
függvényt!
c) Hány terméket adnak el p=32 és p=2 esetén?
Kupcsik Réka
a) kérdés
Q(p)=p-15
p=15+Q
p(Q)=15+Q
Q(p)=2·p-6 mindenki elad
2·p=6+Q
p(Q)=3+0,5·Q
csak a 2. ad el
senki sem ad el
Kupcsik Réka
b) kérdés
Különböző ártartományok-
ban különböző Q(p) kife-
jezés adja meg az összes
kínált mennyiséget:
0 ℎ𝑎 𝑝 < 3
Q=ቐ2 ∙ 𝑝 − 6 ℎ𝑎 3 ≤ 𝑝 < 15
3 ∙ 𝑝 − 21 ℎ𝑎 15 ≤ 𝑝
ahol S2+S1=2·p-6+p-15=
=3·p-21
Kupcsik Réka
c) kérdés
• Az adott árszinten eladott összmennyiség meghatározásához először
be kell sorolni az árat a fenti ártartományok egyikébe, majd az itt
érvényes kifejezésbe behelyettesíteni a kérdéses árat:
Kérdéses Érvényes Behelyettesítés
ár ártartomány p helyébe
p=32 15≤p=32 3·32-21=75
p=2 p=2<3 0
Kupcsik Réka
• Három különböző fogyasztó van jelen egy piacon,

az első kereslete D1(p)=360-20·p, a másodiké
D2(p)=250-5·p, míg az utolsóé D3(p)=180-60·p.
a) Vezesse le a piaci keresleti függvényt, majd
ábrázolja is azt a szokásos módon!
b) Mekkora a kereslet és a fogyasztói többlet p=30-as
ár mellett?
Kupcsik Réka
a) kérdés
Q(p)=360-20·p
20·p=360-Q
p(Q)=18-0,05·Q
Q(p)=250-5·p
5·p=250-Q
p(Q)=50-0,2·Q
Q(p)=180-60·p
60·p=180-Q
p(Q)=3-(1/60)·Q
Kupcsik Réka
a) kérdés folytatás
Különböző ártartományokban különböző
Q(p) kifejezés adja meg az összesen
keresett mennyiséget:
0 ℎ𝑎 𝑝 > 50
250 − 5 ∙ 𝑝 ℎ𝑎 50 ≥ 𝑝 > 18
Q=
610 − 25 ∙ 𝑝 ℎ𝑎 18 ≥ 𝑝 > 3
790 − 85 ∙ 𝑝 ℎ𝑎 3 ≥ 𝑝 ≥ 0
ahol D2+D1=250-5·p+360-20·p=610-25·p
és D2+D1+D3=610-25·p+180-60·p=
=790-85·p
Kupcsik Réka
b) kérdés
• Az adott árszinten eladott összmennyiség
meghatározásához először be kell sorolni
az árat a fenti ártartományok egyikébe, majd
az itt érvényes kifejezésbe behelyettesíteni
a kérdéses árat:
• p’=30 → 50≥p’=30>18 → Q’=250-5·30=100
• A fogyasztói többletet az ábrán a p-tengely,
az adott árszinten át húzott vízszintes és az inverz
kereslet határolja, a háromszög területe:
• FT=0,5·(prD-p’)·Q’=0,5·(50-30)·100=1000
Kupcsik Réka
Köszönöm a figyelmet!
• Kérdés esetén kereshetnek:

– kupcsik.reka@gtk.bme.hu (Teams-üzenet)
– Teams-csoport, Moodle-fórum
– Fogadóóra: kedden 14:30 és 15:30 közt vagy
Teams-es időpont-egyeztetés után
Kupcsik Réka
Közgazdaságtan I.
2. heti előadás
2023/2024/I.
2023. szeptember 11.
Q-II
1. feladat: Piaci egyensúly
• Egy piacon a keresleti függvény D(p)=800-0,2·p,

a kínálati függvény pedig a következő alakot ölti:
S(p)=0,5·p-250.
a) Határozza meg a piaci egyensúlyt!
b) Mekkora a fogyasztói többlet és a termelői többlet
egyensúlyban?
c) Hol jellemzi túlkereslet, illetve túlkínálat a piacot?
Kupcsik Réka
a) kérdés
• Egyenlővé téve a két kifejezést azt az árat keressük, ami
mellett ugyanannyit keresnek a fogyasztók, mint
amennyit a termelők kínálnak:
800-0,2·pe=0,5·pe-250
1050=0,7·pe
1500=pe
• A kapott egyensúlyi árat bármelyik kifejezésbe
visszahelyettesíthetjük, hogy megkapjuk az egyensúlyi
mennyiséget:
Qe=800-0,2·1500=500 (vagy Qe=0,5·1500-250=500)
Kupcsik Réka
b) kérdés
A fogyasztói többletet a p-tengely,
az egyensúlyi áron át húzott
Az inverz kereslet: vízszintes és az inverz kereslet
Q=800-0,2·p → határolja, a háromszög területe:
0,2·p=800-Q → FT=0,5·(prD-pe)·Qe=
p=4000-5·Q =0,5·(4000-1500)·500=
=625000
Kupcsik Réka
b) kérdés folytatás
A termelői többletet a p-tengely,
az egyensúlyi áron át húzott
Az inverz kínálat: vízszintes és az inverz kínálat
Q=0,5·p-250 → határolja, a háromszög területe:
0,5·p=Q+250 → T T=0,5·(pe-prS)·Qe=
p=2·Q+500 =0,5·(1500-500)·500=
=250000
Kupcsik Réka
c) kérdés
• A piac jellemzéséhez adott árszinten azt összevetjük
az egyensúlyi árral
– Ha p > pe=1500 : túlkínálat
– Ha p = pe=1500 : egyensúly
– Ha p < pe=1500: túlkereslet
többet adnának el, mint amennyit vennének
éppen annyit adnának el, mint amennyit vennének
kevesebbet adnának el, mint amennyit vennének
Kupcsik Réka
2. feladat: Mennyiségi adó
• Tegyük fel, hogy az előbbi piacon a kormányzat t=350

pénzegység mennyiségi adót vet ki minden termék-egységre,
mely adót a termelőknek kell befizetniük.
a) Készítsen ábrát az adóztatás hatásáról! Ezen szerepeljen
az adózás előtti piaci egyensúly, a bruttó és a nettó piaci ár,
illetve az eladott mennyiség az adó bevezetése után!
b) Mennyi az adóbevétel, a fogyasztói és termelői többlet,
valamint a holtteher-veszteség az adó kivetése után?
c) Az adó mekkora hányadát fizetik ténylegesen a termelők, és
mekkora részt állnak a fogyasztók?
Kupcsik Réka
a) kérdés
Az egyensúlyi ár és az egyensúlyi mennyiség ismert az előző feladatból.
Adózás után: QD(pB)=QS(pN) és pB=pN+350 két egyenlet, két ismeretlenes
egyenletrendszer megoldása:
800-0,2·pB=0,5·pN-250
800-0,2·(pN+350)=0,5·pN-250
980=0,7·pN
1400=pN
pB=pN+t=1400+350=1750
Qt=800-0,2·1750=450
Kupcsik Réka
b) kérdés
FTt-t a p-tengely, a bruttó áron át húzott vízszintes
és az inverz kereslet határolja, a háromszög területe:
FTt=0,5·(prD-pB)·Qt=0,5·(4000-1750)·450=506250
Kupcsik Réka
T Tt-t a p-tengely, a nettó áron át húzott vízszintes
és az inverz kínálat határolja, a háromszög területe:
T Tt=0,5·(pN-prS)·Qt=0,5·(1400-500)·450=202500
Kupcsik Réka
Az adóbevételt a p-tengely, a bruttó áron át húzott
vízszintes, a nettó áron át húzott vízszintes és
az adózás utáni mennyiségen át húzott függőleges
egyenes határolja, a téglalap területe:
A=t·Qt=350·450=157500
Kupcsik Réka
A holtteher-veszteséget az adózás utáni mennyiségen át
húzott függőleges egyenes, az inverz kereslet és
az inverz kínálat határolja, a háromszög területe:
HTV=0,5·(pB-pN)·(Qe-Qt)=0,5·350·(500-450)=8750
Kupcsik Réka
c) kérdés
pB=1750
A pe=1500
pN=1400
A fogyasztók állnak (pB-pe)/t=(1750-1500)/350=

=250/350=5/7≈0,714 → kb. 71,4%-ot,
míg a többi kb. 28,6%-ot a termelők.
[(pe-pN)/t=(1500-1400)/350=100/350=2/7≈0,286]
Kupcsik Réka

Kupcsik Réka
Közgazdaságtan I.
2023/2024/I.
Kupcsik Réka
1. feladat
Saját árrugalmasság - Pontrugalmasság 1.
• Egy termék inverz keresleti és kínálati

függvénye rendre: P=1200-2·Q és P=4·Q+300.
• Mekkora a kereslet, illetve a kínálat saját
árrugalmassága piaci egyensúly esetén?
Kupcsik Réka
Megoldás
A piaci egyensúly
meghatározása:
1200-2·Qe=4·Qe+300
900=6·Qe
150=Qe
Pe=1200-2·150=900
(vagy Pe=4·150+300=900)
Kupcsik Réka
Megoldás folytatás
A piaci egyensúly: Pe=900, Qe=150

𝑄 𝑑𝑄 Τ𝑄 𝑑𝑄 𝑃
A pontrugalmasság kiszámítása: 𝜀𝑃 = = ∙
𝑑𝑃 Τ𝑃 𝑑𝑃 𝑄
Átalakítás: P=1200-2·Q → 2·Q=1200-P → Q=600-0,5·P
𝑑𝑄𝐷
Ebből a kereslet esetén = −0,5
𝑑𝑃
𝑄𝐷 𝑑𝑄𝐷 𝑃𝑒 900
A kereslet pontrugalmassága: 𝜀𝑃 = ∙ = −0,5 ∙ = −3
𝑑𝑃 𝑄𝑒 150
Átalakítás: P=4·Q+300 → 4·Q=P-300 → Q=0,25·P-75
𝑑𝑄𝑆
Ebből a kínálat esetén pedig = 0,25
𝑑𝑃
𝑄𝑆 𝑑𝑄𝑆 𝑃𝑒 900 3
A kínálat saját árrugalmassága: 𝜀𝑃 = ∙ = 0,25 ∙ = = 1,5
𝑑𝑃 𝑄𝑒 150 2
Kupcsik Réka
2. feladat
Saját árrugalmasság – Pontrugalmasság 2.
• Egy termék piaci kereslete: Q(p)=270-2,5·p.
A piacon érvényesülő árszinten a kereslet saját
árrugalmassága -0,8 (pontrugalmasság).
a) Mekkora a piaci ár?
b) Mekkora lenne a saját árrugalmasság, ha p=24?
c) Mekkora ár biztosítaná a vállalat számára
a maximális bevételt (amennyiben feltételezzük,
hogy a termék normál árhatással bír)?
Kupcsik Réka
a) kérdés
𝑄 𝑄 𝑑𝑄 𝑝 𝑝
𝜀𝑝 = −0,8 és 𝜀𝑝 = ∙ = −2,5 ∙
𝑑𝑝 𝑄 270−2,5∙𝑝
𝑝
−2,5 ∙ = −0,8
270 − 2,5 ∙ 𝑝
5 𝑝 4
− ∙ =−
2 270 − 2,5 ∙ 𝑝 5
25 ∙ 𝑝 = 8 ∙ (270 − 2,5 ∙ 𝑝)
25 ∙ 𝑝 = 2160 − 20 ∙ 𝑝
45 ∙ 𝑝 = 2160
𝑝 = 48
Ellenőrzés: Q=270-2,5·p=270-2,5·48=150
𝑄 𝑑𝑄 𝑝 48 120
𝜀𝑝 = ∙ = −2,5 ∙ =− = −0,8
𝑑𝑝 𝑄 150 150
Kupcsik Réka
b) kérdés
A p=24-es árszinten a kereslet Q=270-2,5·24=210
Ekkor a pontrugalmasság
𝑄 𝑑𝑄 𝑝 24 60 2
𝜀𝑝 = ∙ = −2,5 ∙ =− = − ≈ −0,286
𝑑𝑝 𝑄 210 210 7
𝑄 𝑄
Megjegyzés: 24<48 → 𝜀24 ≈ 0,286 < 0,8 = 𝜀48
Kupcsik Réka
c) kérdés
𝑄
Normál árhatás: 𝜀𝑝 < 0
𝑄 𝑄
Bevételmaximalizálás: ott, ahol 𝜀𝑝 = 1 → 𝜀𝑝 = −1
𝑄 𝑑𝑄 𝑝 𝑝
És továbbra is 𝜀𝑝 = ∙ = −2,5 ∙
𝑑𝑝 𝑄 270−2,5∙𝑝
𝑝
Tehát összességében: −2,5 ∙ = −1
270−2,5∙𝑝
5 𝑝
− ∙ = −1
2 270 − 2,5 ∙ 𝑝
5 ∙ 𝑝 = 2 ∙ (270 − 2,5 ∙ 𝑝)
5 ∙ 𝑝 = 540 − 5 ∙ 𝑝
10 ∙ 𝑝 = 540
𝑝 = 54
Kupcsik Réka
c) kérdés folytatás
𝑝 = 54
Ellenőrzés:
Q=270-2,5·p=270-2,5·54=135
𝑄 𝑑𝑄 𝑝 54
𝜀𝑝 = ∙ = −2,5 ∙ = −1
𝑑𝑝 𝑄 135
=-1
=-0,8
≈-0,286
Kupcsik Réka
3. feladat
Saját árrugalmasság – Ívrugalmasság 1.
• Egy vállalat keresleti függvényén rajta vannak

a következő (p;Q) pontok: (1200;1500) és
(400;3500).
a) Mekkora a kereslet ívrugalmassága a két pont
közt (középponti formulával) számítva?
b) Milyen stratégiát javasolna a vállalatnak
a bevétele növelése érdekében?
Kupcsik Réka
a) kérdés
p1=1200 és Q1=1500
p2=400 és Q2=3500
𝑝1 + 𝑝2
𝑄 ∆𝑄 ∆𝑝 ∆𝑄 𝑝 ∗ 𝑄2 − 𝑄1 2 𝑄2 − 𝑄1 𝑝1 + 𝑝2
𝜀𝑃 = : = ∙ = ∙ = ∙
𝑄 ∗ 𝑝 ∗ ∆𝑝 𝑄 ∗ 𝑝2 − 𝑝1 𝑄1 + 𝑄2 𝑝2 − 𝑝1 𝑄1 + 𝑄2
2
𝑄 𝑄2 − 𝑄1 𝑝1 + 𝑝2 3500 − 1500 1200 + 400
𝜀𝑃 = ∙ = ∙ =
𝑝2 − 𝑝1 𝑄1 + 𝑄2 400 − 1200 1500 + 3500
2000 1600 4
= ∙ = − = −0,8
−800 5000 5
Kupcsik Réka
b) kérdés
𝑄
𝜀𝑝 = −0,8
R=p·Q
−0,8 = 0,8 < 1
árrugalmatlan → árnövelés hatására fog nőni

a bevétel
Kupcsik Réka
4. feladat
Kínálat árrugalmassága - Ívrugalmasság 2.
• Egy vállalat kínálata 10000 Ft-os ár mellett

400 db.
• Hány db terméket értékesít a vállalat
12000 Ft-os ár mellett, ha a vállalat
kínálatának adott tartománybeli saját
árrugalmassága (ívrugalmasságot tekintve,
középponti formulával) +3?
Kupcsik Réka
Megoldás
P1=10000 és Q1=400
P2=12000 és Q2 ismeretlen
𝑄
𝜀𝑃 = 3
𝑄 𝑄2 − 𝑄1 𝑃1 + 𝑃2 𝑄2 − 400 10000 + 12000
𝜀𝑃 = ∙ = ∙ =
𝑃2 − 𝑃1 𝑄1 + 𝑄2 12000 − 10000 400 + 𝑄2
𝑄2 − 400 22000
= ∙
2000 400 + 𝑄2
𝑄2 − 400 22000
∙ =3
2000 400 + 𝑄2
11 ∙ 𝑄2 − 400 = 3 ∙ 400 + 𝑄2
8 ∙ 𝑄2 = 5600
𝑄2 = 700
𝑄 𝑄2 −𝑄1 𝑃1 +𝑃2 700−400 10000+12000 300 22000
Ellenőrzés: 𝜀𝑝 = ∙ = ∙ = ∙ =3
𝑃2 −𝑃1 𝑄1 +𝑄2 12000−10000 400+700 2000 1100
Kupcsik Réka
5. feladat
Kereszt-árrugalmasság - Ívrugalmasság 3.
• A helyi közértben a párizsi ára ceteris paribus
200 Ft-ról 300 Ft-ra nő, így az ebből származó
árbevétel 60 000 Ft-ról a felére esik vissza. De
eközben a sonkából eladott mennyiség a korábbi
400 kg-ról 600 kg-ra nő. A sonka ára 12000 Ft/kg.
a) Mekkora a párizsi saját árrugalmassága
(ívrugalmasság) az adott ártartományban ?
b) Mekkora a sonka kereszt-árrugalmassága
a párizsira? Értelmezze az eredményt!
Kupcsik Réka
a) kérdés
A párizsiból eladott mennyiség Qi, a párizsi ára Pi, míg a párizsi
eladásából származó bevétel Ri.
P1=200, P2=300, R1=60000 és R2=0,5·60000=30000
R1=60000 és R1=P1·Q1 → 60000=200·Q1 → Q1=60000/200=300

R2=30000 és R2=P2·Q2 → 30000=300·Q2 → Q2=30000/300=100
𝑄 𝑄2 − 𝑄1 𝑃1 + 𝑃2 100 − 300 200 + 300

𝜀𝑃 = ∙ = ∙ =
𝑃2 − 𝑃1 𝑄1 + 𝑄2 300 − 200 300 + 100
−200 500 5
= ∙ = − = −2,5
100 400 2
Kupcsik Réka
b) kérdés
A sonkából eladott mennyiség qi.

P1=200, P2=300, q1=400 és q2=600
𝑞 𝑞2 − 𝑞1 𝑃1 + 𝑃2 600 − 400 200 + 300

𝜀𝑃 = ∙ = ∙ =
𝑃2 − 𝑃1 𝑞1 + 𝑞2 300 − 200 400 + 600
200 500
= ∙ =1
100 1000
𝑞
𝜀𝑃 = 1 > 0 → helyettesítők
Kupcsik Réka
6. feladat
A rugalmasság alkalmazásai
• Valamely termék kereslete a saját árán kívül egy másik
termék árától és a fogyasztók jövedelmétől függ.
A keresleti függvény: D1(p1,p2,m)=3·p1-2·p24·m2.
a) Írja fel a termék saját árrugalmasságát! Megalapozott
döntés lenne-e a bevétel növelése érdekében növelni
az árat?
b) Rugalmasság-számítással döntse el, hogy
1. a szóban forgó két termék helyettesítő viszonyban van-e
egymással!
2. az 1-es indexszel jelölt vizsgált termék normál jószág-e!
3. az 1-es indexszel jelölt vizsgált termék Giffen-jószág-e!
Kupcsik Réka
Cobb–Douglas-
a) kérdés függvény:
𝒄 𝒄
𝒀 = 𝒄𝟎 ∙ 𝒙𝟏𝟏 ∙ 𝒙𝟐𝟐 ∙ ⋯
ahol minden ci konstans
𝑄1 = 3 ∙ 𝑝1−2 ∙ 𝑝24 ∙ 𝑚2
𝑄1 𝑑𝑄1 𝑝1 −3 4 2
𝑝1
𝜀𝑝1 = ∙ = 3 ∙ −2 ∙ 𝑝1 ∙ 𝑝2 ∙ 𝑚 ∙ =
𝑑𝑝1 𝑄1 𝑄1
−3 4 2
𝑝1
= 3 ∙ −2 ∙ 𝑝1 ∙ 𝑝2 ∙ 𝑚 ∙ −2 4 2
= −2
3 ∙ 𝑝1 ∙ 𝑝2 ∙ 𝑚
𝑄
𝜀𝑝11 = −2 = 2 > 1
árrugalmas → nem
Kupcsik Réka
b) kérdés 1.
𝑄1 = 3 ∙ 𝑝1−2 ∙ 𝑝24 ∙ 𝑚2
𝑄1 𝑑𝑄1 𝑝2 3 −2 2
𝑝2
𝜀𝑝2 = ∙ = 3 ∙ 4 ∙ 𝑝2 ∙ 𝑝1 ∙ 𝑚 ∙
3 −2 2
𝑝2
= 3 ∙ 4 ∙ 𝑝2 ∙ 𝑝1 ∙ 𝑚 ∙ −2 4 2
=4
3 ∙ 𝑝1 ∙ 𝑝2 ∙ 𝑚
𝑄
𝜀𝑝21 = 4 > 0
→ igen, helyettesítők
Kupcsik Réka
b) kérdés 2.
𝑄1 = 3 ∙ 𝑝1−2 ∙ 𝑝24 ∙ 𝑚2
𝑄1 𝑑𝑄1 𝑚 1 −2 4
𝑚
𝜀𝑚 = ∙ = 3 ∙ 2 ∙ 𝑚 ∙ 𝑝1 ∙ 𝑝2 ∙
𝑑𝑚 𝑄1 𝑄1
1 −2 4
𝑚
= 3 ∙ 2 ∙ 𝑚 ∙ 𝑝1 ∙ 𝑝2 ∙ −2 4 2
=2
3 ∙ 𝑝1 ∙ 𝑝2 ∙ 𝑚
𝑄1
𝜀𝑚 =2>0
→ igen, normál jószág
Kupcsik Réka
b) kérdés 3.
𝑄1 = 3 ∙ 𝑝1−2 ∙ 𝑝24 ∙ 𝑚2
𝑄1 𝑑𝑄1 𝑝1 −3 4 2
𝑝1
𝜀𝑝1 = ∙ = 3 ∙ −2 ∙ 𝑝1 ∙ 𝑝2 ∙ 𝑚 ∙ =
−3 4 2
𝑝1
= 3 ∙ −2 ∙ 𝑝1 ∙ 𝑝2 ∙ 𝑚 ∙ −2 4 2
= −2
3 ∙ 𝑝1 ∙ 𝑝2 ∙ 𝑚
𝑄
𝜀𝑝11 = −2 < 0
→ nem, közönséges jószág
Kupcsik Réka

Kupcsik Réka
Közgazdaságtan I.
2023/2024/I.
Kupcsik Réka
1. feladat: Költségvetési halmaz
• Emil jövedelme havi 100 000 egység, melyet kétféle

termékre költ: 100 MB mobilinternet (x) ára 500 egység,
egy doboz trüffel (y) ára pedig 200 egység.
a) Hány egységet vásárolhat Emil maximum az egyes
termékekből, ha a teljes jövedelmét az adott termékre
költi?
b) Ábrázolja Emil költségvetési halmazát, és írja fel
a költségvetési egyenes egyenletét!
c) Mi történik, ha az árak és a jövedelem is a kétszeresére
nőnek? Ábrázolja!
1. feladat: Költségvetési halmaz folyt.
Emil jövedelme havi 100 000 egység, melyet kétféle termékre költ: 100 MB
mobilinternet (x) ára 500 egység, egy doboz trüffel (y) ára pedig 200 egység.
d) Ha a drágább termék ára 1500 egységre, az olcsóbbiké pedig
600-ra nő, akkor mennyivel kell növelni a fogyasztó
jövedelmét, hogy az eredeti állapothoz képest a költségvetési
halmaza ne változzon?
e) Ha a fogyasztó jövedelme ceteris paribus 150 000-re nő,
hogyan változik meg a költségvetési halmaz? Ábrázolja!
f) Ha egy doboz trüffel ára ceteris paribus 1000 egységre nő,
hogyan változik meg a költségvetési halmaz? Ábrázolja!
g) Ha 100 MB mobilinternet ára ceteris paribus 400 egységre
csökken, hogyan változik meg a költségvetési halmaz?
Ábrázolja!
a) kérdés
Az x a mobilinternetből (100 MB-ban mérve), az y a trüffelből

(dobozban mérve) fogyasztott mennyiséget jelenti
px=500, py=200 és M=100000
M=px·x+py·y
Csak mobilinternet (y=0): M=px·x+py·0 → 100000=500·x

xmax=M/px=100000/500=200
Csak trüffel (x=0): M=px·0+py·y → 100000=200·y

ymax=M/py=100000/200=500
Kupcsik Réka
b) kérdés
A költségvetési egyenesen rajta van az x=200, y=0 és

az x=0, y=500 pont
A költségvetési halmaz pontjaira: M≥px·x+py·y
A költségvetési egyenes egyenletéhez:

M=px·x+py·y
100000=500·x+200·y
100000-500·x=200·y
500-2,5·x=y
Kupcsik Réka
c) kérdés
px’=2·px, py’=2·py és M’=2·M
M’=px’·x+py’·y
2·M=2·px·x+2·py·y
M=px·x+py·y
nincs változás
Kupcsik Réka
d) kérdés
px’’=1500=3·500=3·px, py’’=600=3·200=3·py
M’’=?, ha a költségvetési halmaz változatlan
xmax=M’’/px’’=M’’/1500 ÉS xmax=200
→ M’’/1500=200 → M’’=300000=3·M
ΔM=M’’-M=3·M-M=2·M=200000 egységgel kell ehhez

növelni a jövedelmét.
Kupcsik Réka
e) kérdés
Me=150000, px és py változatlan
Me=px·x+py·y
150000=500·x+200·y
150000-500·x=200·y
750-2,5·x=y
Tengelymetszetek:
(0;750) és (300;0)
Kupcsik Réka
f) kérdés
py,f=1000, px és M változatlan
M=px·x+py,f·y
100000=500·x+1000·y
100000-500·x=1000·y
100-0,5·x=y
Tengelymetszetek:
(0;100) és (200;0)
Kupcsik Réka
g) kérdés
px,g=400, py és M változatlan
M=px,g·x+py·y
100000=400·x+200·y
100000-400·x=200·y
500-2·x=y
Tengelymetszetek:
(0;500) és (250;0)
Kupcsik Réka
ktv egyenes függőleges vízszintes
jel px py M
egyenlete tengelymetszet tengelymetszet
b 500 200 100000 500-2,5·x=y (0;500) (200;0)
e 500 200 150000 750-2,5·x=y (0;750) (300;0)
f 500 1000 100000 100-0,5·x=y (0;100) (200;0)
g 400 200 100000 500-2·x=y (0;500) (250;0)
Összefoglalás
Kupcsik Réka
2. feladat: Hasznossági függvény
• Egy fogyasztó hasznossági függvénye: U=x3·y1/2
a) Határozza meg az U=10 hasznossági szinthez tartozó
közömbösségi görbe egyenletét!
b) Határozza meg a (2;4) ponton átmenő közömbösségi görbe
egyenletét! Ez alacsonyabban vagy magasabban fekszik, mint
az a) kérdésbeli közömbösségi görbe?
c) Határozza meg mindkét jószág határhaszon-függvényét és
a helyettesítési határrátát! Mekkora ezek értéke a (6;9)
pontban?
d) Az U=8 hasznossági szinthez tartozó közömbösségi görbe mely
pontjában lesz a helyettesítési határráta abszolút értékben 3?
a) kérdés
Ua=10 és U=x3·y1/2
10 = 𝑥 3 ∙ 𝑦 1Τ2
10 1Τ2
= 𝑦
𝑥3
100
6
=𝑦
𝑥
Kupcsik Réka
b) kérdés
A megadott pontra x=2, y=4

Ub=x3·y1/2=23·41/2=16
16 = 𝑥 3 ∙ 𝑦 1Τ2
16>10
16 1Τ2
= 𝑦
𝑥3
256
6
=𝑦
𝑥
Kupcsik Réka
c) kérdés
U=x3·y1/2 x=6, y=9
𝜕𝑈
𝑀𝑈𝑥 = = 3 ∙ 𝑥 2 ∙ 𝑦 1Τ2 = 3 ∙ 62 ∙ 91Τ2 = 324
𝜕𝑥
𝜕𝑈 3
1 − 1Τ 2 3
1 −1Τ2
𝑀𝑈𝑦 = =𝑥 ∙ ∙𝑦 =6 ∙ ∙9 = 36
𝜕𝑦 2 2
𝑀𝑈𝑥 3 ∙ 𝑥 2 ∙ 𝑦 1Τ 2 6∙𝑦 6∙9

𝑀𝑅𝑆 = − =− =− =− = −9
𝑀𝑈𝑦 1 𝑥 6
𝑥 3 ∙ ∙ 𝑦 − 1Τ 2
2
Kupcsik Réka
d) kérdés
Egyrészt Ud=8 és U=x3·y1/2 → 8 = 𝑥 3 ∙ 𝑦 1Τ2
6∙𝑦 6∙𝑦
Másrészt 𝑀𝑅𝑆 = − és 𝑀𝑅𝑆 = 3 → =3
𝑥 𝑥
→6∙𝑦 =3∙𝑥→2∙𝑦 =𝑥
Így 8 = 2 ∙ 𝑦 3 ∙ 𝑦 1Τ2 = 8 ∙ 𝑦 3,5

→ 1 = 𝑦 3,5
→ y = 1 és
x=2∙𝑦 =2
Kupcsik Réka
3. feladat: Optimális fogyasztási döntés 1.
• Egy fogyasztó hetente 7200 Ft-ot költ üdítőre (x) és

kávéra (y). Egy doboz üdítő ára 300 Ft, egy csésze kávé
200 Ft. A fogyasztó hasznossági függvénye U=5·x·y.
a) Mekkora a költségvetési egyenes meredeksége?
b) Optimális lehetne-e a (3;2) pontbeli fogyasztási
szerkezet valamilyen jövedelemszinten ezek mellett
az árak mellett?
c) Mennyi lesz a racionális fogyasztó heti fogyasztása
az egyes jószágokból?
3. feladat: Optimális fogyasztási döntés 1. folyt.
Egy fogyasztó hetente 7200 Ft-ot költ üdítőre (x) és kávéra (y). Egy doboz üdítő
ára 300 Ft, egy csésze kávé 200 Ft. A fogyasztó hasznossági függvénye U=5·x·y.
d) Ha az üdítő ára 20%-kal nő, hogyan változik
az optimum?
e) Ha az áremelkedés után a fogyasztó e két jószágra
fordított jövedelme másfélszeresére nő, hogyan
változik az optimum?
f) A fogyasztó melyik előbbi esetben – c), d) vagy e) –
érte el a legmagasabb hasznosságot?
a) kérdés
M=7200; px=300; py=200
M=px·x+py·y
M-px·x=py·y
M/py-(px/py)·x=y
A költségvetési egyenes meredeksége:

-(px/py)=-300/200=-3/2
A költségvetési egyenes egyenlete:

36-1,5·x=y
Kupcsik Réka
b) kérdés
Optimumban |MRS|=px/py
px/py=3/2
U=5·x·y
|MRS|=MUx/MUy=(5·y)/(5·x)=y/x
x=3, y=2 → |MRS|=2/3
2/3≠3/2 → |MRS|≠px/py
nem lehet optimális
Kupcsik Réka
c) kérdés
M=7200; px=300; py=200
Optimumban
|MRS|=px/py → y/x=3/2 → y=1,5·x
M=px·x+py·y → 7200=300·x+200·y
7200=300·x+200·(1,5·x)
7200=300·x+300·x
7200=600·x
x=12 → y=1,5·12=18
Kupcsik Réka
d) kérdés
M=7200; px’=360; py=200
Optimumban
|MRS|= px’/py → y/x=360/200 → y=1,8·x
M=px’·x+py·y → 7200=360·x+200·y
7200=360·x+200·1,8·x
7200=360·x+360·x
7200=720·x
x=10 → y=1,8·10=18
Kupcsik Réka
e) kérdés
M’=10800; px’=360; py=200
Optimumban
|MRS|= px’/py → y/x=360/200 → y=1,8·x
M’=px’·x+py·y → 10800=360·x+200·y
10800=360·x+200·1,8·x
10800=360·x+360·x
10800=720·x
x=15 → y=1,8·15=27
Kupcsik Réka
f) kérdés
U=5·x·y
xc=12, yc=18
Uc=5·12·18=1080
xd=10, yd=18
Ud=5·10·18=900
xe=15, ye=27
Ue=5·15·27=2025
Ud<Uc<Ue
Kupcsik Réka
4. feladat: Optimális fogyasztási döntés 2.
• Egy fogyasztó hasznossági függvénye a következő

alakot ölti: U=2·x·y2, az x termék ára 400, az y
termék ára pedig 20.
a) Mennyi y terméket fogyaszt az optimumban, ha
ebben a pontban x-ből 5 darabot vásárol?
b) Mekkora a fogyasztó jövedelme?
a) kérdés
px=400; py=20; xopt=5
Optimumban |MRS|=px/py
px/py=400/20=20
U=2·x·y2
|MRS|=MUx/MUy=(2·y2)/(2·x·2·y)=y/(2·x)
y/(2·x)=20 → y=20·2·x=40·5=200
Kupcsik Réka
b) kérdés
px=400; py=20; x=5; y=200
Optimumban
M=px·x+py·y=400·5+20·200=6000
Kupcsik Réka

Kupcsik Réka
Közgazdaságtan I.
2023/2024/I.
2023. október 3.
Kupcsik Réka
1. feladat: Fogyasztási döntés
tökéletes helyettesítés esetén
• Jenő sok folyadékot fogyaszt, zöld teát vagy
ásványvizet – 5 dl zöld tea ugyanakkora
hasznossággal bír számára, mint 4 dl ásványvíz.
a) Ábrázolja Jenő közömbösségi térképét a zöld teára
és az ásványvízre vonatkozóan!
b) Mennyit fogyaszt Jenő optimális esetben az egyes
termékekből, ha szomjoltásra napi 900 Ft-ot szán?
(Az egyes termékek egységárai a következők:
pvíz=30 Ft/dl, ptea=15 Ft/dl)
a) kérdés
Az ásványvíz az x termék, a zöld tea az y termék
(0,5)~(4,0)
0·m+c=5 és 4·m+c=0 → c=5 és 4·m+5=0 →

c=5 és 4·m=-5 → c=5 és m=-5/4=-1,25 →
-1,25·x+5=y (vagy 20=5·x+4·y)
A hasznossági függvény:
U=5·x+4·y
Kupcsik Réka
b) kérdés
Optimum: MRS=-MUx/MUy=-5/4=-1,25 ≠ -2=-px/py → „sarokmegoldás”
𝑀 = 𝑝𝑥 ∙ 𝑥 + 𝑝𝑦 ∙ 𝑦 → 900 = 30 ∙ 𝑥 + 15 ∙ 𝑦
U=5·x+4·y
Csak ásványvíz:
900 = 30 ∙ 𝑥 + 15 ∙ 0 → x=900/30=30
→ 𝑈 = 5 ∙ 30 + 4 ∙ 0 = 150
Csak zöld tea:
900 = 30 ∙ 0 + 15 ∙ 𝑦 → y=900/15=60
→ 𝑈 = 5 ∙ 0 + 4 ∙ 60 = 240
240>150 → csak zöld tea
Kupcsik Réka
U=5·x+4·y U=5·x+4·y
px=30, py=15 px=30, py’=45
|MRS|=1,25<2=px/py |MRS|=1,25>2/3=px/py’
csak y (zöld tea) csak x (ásványvíz)
Kupcsik Réka
2. feladat: Fogyasztási döntés
tökéletes kiegészítés esetén
• Benő mindig 2 dl tejjel issza a kávéját.

a) Ábrázolja Benő közömbösségi térképét a kávéra és
a tejre vonatkozóan!
b) Mennyit fogyaszt Benő optimális esetben az egyes
termékekből, ha kávézásra napi 1200 Ft-ot szán?
(Az egyes termékek egységárai a következők:
ptej=25 Ft/dl, pkávé=150 Ft/kapszula)
a) kérdés
1 dl tej az x termék, a kávékapszula az y termék
tökéletes kiegészítők 2:1 arányban:
L-alakú „görbék”
„csúcsok”: (0,0), (2,1), (4,2) stb., y=0,5·x mentén
A hasznossági függvény: U=min{x;2·y}
Kupcsik Réka
b) kérdés
Optimum: 𝑀 = 𝑝𝑥 ∙ 𝑥 + 𝑝𝑦 ∙ 𝑦 ÉS 𝑦 = 0,5 ∙ 𝑥
1200 = 25 ∙ 𝑥 + 150 ∙ 0,5 ∙ 𝑥
1200 = 100 ∙ 𝑥
𝑥 = 12 és 𝑦 = 0,5 ∙ 12 = 6
Kupcsik Réka
𝑝𝑡𝑒𝑗𝑒𝑠𝑘á𝑣é = 2 ∙ 𝑝𝑥 + 𝑝𝑦 = 2 ∙ 25 + 150 = 200
M/ptejeskávé=1200/200=6
x=2·6=12 és y=6
Kupcsik Réka

Kupcsik Réka
Közgazdaságtan I.
2023/2024/I.
2023. október 10.
Kupcsik Réka
1. rész: Optimum és jövedelemváltozás
• Egy fogyasztónak az x termékre és az y összetett

jószágra vonatkozóan U(x,y)=x·y a hasznossági
függvénye. Tudjuk, hogy a haszon-maximalizáló
fogyasztó 50 egység x jószágot vásárol, és 2000 Ft-
ot költ a többi jószágra.
a) Mennyibe kerül az x jószág, és mennyi a fogyasztó
jövedelme?
b) Határozza meg az jövedelem-ajánlati görbe
egyenletét, és igazolja, hogy x normál jószág!
a) kérdés
az y összetett jószág → py=1 1·y=2000

2000 Ft-ot költ a többi jószágra → py·y=2000 y=2000
a haszon-maximalizáló fogyasztó 50 egység x jószágot vásárol : x=50
Optimum
𝑝 𝑀𝑈𝑥 𝑦 2000
𝑀𝑅𝑆 = 𝑥 𝑀𝑅𝑆 = = = = 40 40 = 𝑝𝑥
𝑝𝑦 𝑀𝑈𝑦 𝑥 50
𝑝𝑥 𝑝𝑥
= = 𝑝𝑥
𝑝𝑦 1
𝑀 = 𝑝𝑥 ∙ 𝑥 + 𝑝𝑦 ∙ 𝑦 = 40 ∙ 50 + 1 ∙ 2000 = 2000 + 2000 = 4000
Kupcsik Réka
px=40
py=1
M=4000
x=50
y=2000
Kupcsik Réka
b) kérdés
px=40, py=1, M paraméter – optimumok
ICC: y(x) alakú

𝑝 𝑦 40
𝑀𝑅𝑆 = 𝑥 → = → y = 40 ∙ 𝑥
𝑝𝑦 𝑥 1
Kupcsik Réka
50
px=40, py=1, M paraméter – optimumok
ICC: y = 40 ∙ 𝑥 ÉS
𝑀 = 𝑝𝑥 ∙ 𝑥 + 𝑝𝑦 ∙ 𝑦 = 40 ∙ 𝑥 + 1 ∙ 𝑦
Engel-görbe: x(M) alakú

𝑀 = 40 ∙ 𝑥 + 1 ∙ 40 ∙ 𝑥
𝑀 = 80 ∙ 𝑥
𝑥 = 𝑀Τ80
1
𝑑𝑥Τ𝑑𝑀 = > 0 → x normál jószág
80
Kupcsik Réka
2. rész: Árváltozás
• Ugyanazon fogyasztó vizsgálatát folytatjuk.

c) Határozza meg a PCC görbét, ha px változik!
d) Határozza meg az x jószág keresleti görbéjének
egyenletét az adott jövedelemszint mellett, és
számítsa ki a kereslet saját árrugalmasságát is!
e) Változatlan jövedelem mellett az x jószág ára 25 Ft-
ra csökken. Számítsa ki a teljes árhatást!
c) kérdés
px paraméter, py=1, M=4000 – optimumok
PCC: y(x) alakú

𝑝 𝑦 𝑝
𝑀𝑅𝑆 = 𝑥 → = 𝑥 → y = 𝑝𝑥 ∙ 𝑥
𝑝𝑦 𝑥 1
𝑀 = 𝑝𝑥 ∙ 𝑥 + 𝑝𝑦 ∙ 𝑦
4000 = 𝑝𝑥 ∙ 𝑥 + 1 ∙ 𝑝𝑥 ∙ 𝑥
4000 = 2 ∙ 𝑝𝑥 ∙ 𝑥 → 𝑝𝑥 ∙ 𝑥 = 2000
𝑦 = 2000
Kupcsik Réka
d) kérdés
px paraméter, py=1, M=4000 – optimumok
Egyéni keresleti függvény: x(px) alakú

𝑝 𝑦 𝑝
𝑀𝑅𝑆 = 𝑥 → = 𝑥 → y = 𝑝𝑥 ∙ 𝑥
𝑝𝑦 𝑥 1
𝑀 = 𝑝𝑥 ∙ 𝑥 + 𝑝𝑦 ∙ 𝑦 → 4000 = 𝑝𝑥 ∙ 𝑥 + 1 ∙ 𝑝𝑥 ∙ 𝑥
2000
4000 = 2 ∙ 𝑝𝑥 ∙ 𝑥 → 2000 = 𝑝𝑥 ∙ 𝑥 → 𝑥 =
𝑝𝑥
𝑑𝑥(𝑝𝑥 ) 𝑝𝑥 𝑝𝑥
𝜀𝑝𝑥𝑥 = ∙ −2
= 2000 ∙ −1 ∙ 𝑝𝑥 ∙ = −1
𝑑𝑝𝑥 𝑥 2000Τ𝑝𝑥
Kupcsik Réka
b-d) kérdés
A különböző tanult görbék összefoglalása

(y összetett jószág)
Ábrázolás
A jószágtérben Más koordináta-rendszerben
px paraméter,
PCC: y(x) Egyéni keresleti görbe: x(px)
py és M állandó
M paraméter,
ICC: y(x) Engel-görbe: x(M)
px és py állandó
Kupcsik Réka
e) kérdés
px’=25, py=1, M=4000
Optimum
𝑝𝑥 ′ 𝑦′ 25
𝑀𝑅𝑆 = → = → 𝑦′ = 25 ∙ 𝑥 ′
𝑝𝑦 𝑥′ 1
𝑀 = 𝑝𝑥 ′ ∙ 𝑥′ + 𝑝𝑦 ∙ 𝑦′ → 4000 = 25 ∙ 𝑥′ + 1 ∙ 𝑦′
→ 4000 = 25 ∙ 𝑥′ + 25 ∙ 𝑥′ → 4000 = 50 ∙ 𝑥′
4000
→ 𝑥′ = = 80 és 𝑦′ = 25 ∙ 80 = 2000
50
A teljes árhatás: TH=x’-x=80-50=30
Kupcsik Réka
px=40 px’=25
py=1 py=1
M=4000 M=4000
x=50 x=80
y=2000 y=2000
TH=30
Kupcsik Réka
3. rész: Teljes árhatás felbontása
• Ugyanazon fogyasztó vizsgálatát folytatjuk.

f) Számítsa ki az említett árcsökkentés helyettesítési
és jövedelmi hatását Slutsky-féle jövedelem-
kompenzációs módszer alkalmazásával!
g) Mekkora a helyettesítési és jövedelmi hatás
a Hicks-féle jövedelemkompenzációs módszert
alkalmazva?
f) kérdés
𝑀𝑆 = 𝑝𝑥′ ∙ 𝑥 + 𝑝𝑦 ∙ 𝑦 = 25 ∙ 50 + 1 ∙ 2000 = 3250 VAGY
𝑀𝑆 = 𝑀 + ∆𝑀 = 𝑀 + ∆𝑝𝑥 ∙ 𝑥 = 4000 + 25 − 40 ∙ 50 = 3250
Optimum
𝑝 ′ 𝑦 25
𝑀𝑅𝑆 = 𝑥 → 𝑆 = → 𝑦𝑆 = 25 ∙ 𝑥𝑆
𝑝𝑦 𝑥𝑆 1
𝑀𝑆 = 𝑝𝑥 ′ ∙ 𝑥𝑆 + 𝑝𝑦 ∙ 𝑦𝑆 → 3250 = 25 ∙ 𝑥𝑆 + 1 ∙ 𝑦𝑆
→ 3250 = 25 ∙ 𝑥𝑆 + 25 ∙ 𝑥𝑆 → 3250 = 50 ∙ 𝑥𝑆
3250
→ 𝑥𝑆 = = 65 és 𝑦𝑆 = 25 ∙ 65 = 1625
50
• A helyettesítési hatás: HHS=xS-x=65-50=15
• A jövedelmi hatás: JHS=x’- xS=80-65=15 [összesen 15+15=30]
Kupcsik Réka
px=40 px’=25 px’=25
py=1 py=1 py=1
M=4000 M=4000 MS=3250
x=50 x=80 xS=65
y=2000 y=2000 yS=1625
TH=HH+JH
30=15+15
Kupcsik Réka
g) kérdés
𝑈 = 𝑥 ∙ 𝑦 = 50 ∙ 2000 = 100000
𝑝 ′ 𝑦 25
Optimum: 𝑀𝑅𝑆 = 𝑥 → 𝐻 = → 𝑦𝐻 = 25 ∙ 𝑥𝐻
𝑝𝑦 𝑥𝐻 1
𝑈 = 𝑥𝐻 ∙ 𝑦𝐻 = 𝑥𝐻 ∙ 25 ∙ 𝑥𝐻 → 100000 = 25 ∙ 𝑥𝐻2
100000
→ 𝑥𝐻 = = 4000 ≈ 63,24 és
25
100000
𝑦𝐻 = 25 ∙ = 2500000 ≈ 1581,14
25
𝑀𝐻 ≈ 25 ∙ 63,24 + 1 ∙ 1581,14 = 3162,14
• A helyettesítési hatás: HHH=xH-x=63,24-50=13,24
• A jövedelmi hatás: JHH=x’-xH=80-63,24=16,76 [összesen 13,24+16,76=30]
Kupcsik Réka
px=40 px’=25 px’=25
py=1 py=1 py=1
M=4000 M=4000 MH=3162,14
x=50 x=80 xH=63,24
y=2000 y=2000 yH=1581,14
TH=HH+JH
30=13,24+16,76
Kupcsik Réka
px=40 px’=25 px’=25 px’=25
py=1 py=1 py=1 py=1
M=4000 M=4000 MS=3250 MH=3162,14
x=50 x=80 xS=65 xH=63,24
y=2000 y=2000 yS=1625 yH=1581,14
TH=HH+JH
30=15+15
30=13,24+16,76
Kupcsik Réka
Segítség
Cobb-Douglas-típusú hasznossági függvény: 𝑈 = 𝑎 ∙ 𝑥 𝑏 ∙ 𝑦 𝑐

𝑀𝑈𝑥 𝑎 ∙ 𝑏 ∙ 𝑥 𝑏−1 ∙ 𝑦 𝑐 𝑏 ∙ 𝑦
𝑀𝑅𝑆 = = 𝑏 𝑐−1
=
𝑀𝑈𝑦 𝑎 ∙ 𝑥 ∙ 𝑐 ∙ 𝑦 𝑐∙𝑥
𝑏∙𝑦 𝑝𝑥 𝑏
Ekkor az érintési feltétel alapján = → ∙ 𝑝𝑦 ∙ 𝑦 = 𝑝𝑥 ∙ 𝑥
𝑐∙𝑥 𝑝𝑦 𝑐
𝑏 𝑏+𝑐
Így 𝑀 = 𝑝𝑥 ∙ 𝑥 + 𝑝𝑦 ∙ 𝑦 → 𝑀 = ∙ 𝑝𝑦 ∙ 𝑦 + 𝑝𝑦 ∙ 𝑦 = ∙ 𝑝𝑦 ∙ 𝑦
𝑐 𝑐
𝑐 𝑏 𝑐 𝑏
Tehát 𝑝𝑦 ∙ 𝑦 = ∙ 𝑀 és 𝑝𝑥 ∙ 𝑥 = ∙ ∙𝑀 = ∙𝑀
𝑏+𝑐 𝑐 𝑏+𝑐 𝑏+𝑐
Kupcsik Réka

Kupcsik Réka
Közgazdaságtan I.
2023/2024/I.
2023. október 17.
Kupcsik Réka
1. feladat: NPV-számítás 1.
• Egy lakás eladásáról vagy kiadásáról akar dönteni a jelenlegi
tulajdonos. Az üresen álló lakás ma 8 millió forintot ér. Bérbe
lehetne adni 2 évig évente 1,2 millió forintért, és inkább
a 2. év végén, felújítás után (ami 500 000 forintba kerülne)
eladni 6,5 millió forintért.
a) Mikor jár jobban a tulajdonos, ha 20%-os kamatlábra
számít?
b) Tegyük fel, hogy a tulajdonos eladta a lakást. Milyen
kamatlábbal számolt a vevő, ha a fent vázolt bérbeadás
tervét zéró nettó jelenértékűnek tartotta (a lakás
megvásárlásával együtt)?
1. feladat: NPV-számítás 1. folyt.
• Egy lakás eladásáról vagy kiadásáról akar dönteni

a jelenlegi tulajdonos. Az üresen álló lakás ma 8 millió forintot ér.
Bérbe lehetne adni 2 évig évente 1,2 millió forintért, és inkább a 2. év
végén, felújítás után (ami 500 000 forintba kerülne) eladni 6,5 millió
forintért.
c) A vevő inkább tartósan szeretné bérbe adni a lakást.
Mekkora éves bevételre számít a továbbiakban
(az idők végezetéig), ha szerinte 20%-os kamatláb
mellett a lakás megvásárlásával együtt a kiadás nettó
jelenértéke 0?
a) kérdés
t0 t1 t2 t3 t4
1) +8
2) 0 +1,2 (+1,2+6,5-0,5)
r=0,2 → NPV1 vs. NPV2 (ekkor 1+r=1,2)

• NPV1=8
• NPV2=1,2/1,2+7,2/1,22=6
• Mivel 8>6, érdemes rögtön eladni a lakást.
Kupcsik Réka
b) kérdés
t0 t1 t2 t3 t4
-8 +1,2 (+1,2+6,5-0,5)
r=? → NPV=0
NPV=-8+1,2/(1+r)+7,2/(1+r)2=0
Legyen R=1+r → -8+1,2/R+7,2/R2=0 → (-8)·R2+1,2·R+7,2=0
−1,2 − 1,22 + 4 ∙ 8 ∙ 7,2 −1,2 − 15,226
𝑅= ≈ ≈ 1,0266
2 ∙ (−8) −16
Így r=R-1=1,0266-1=0,0266 → kb. 2,66%-os kamatláb
Kupcsik Réka
Örökjáradék
t0 t1 t2 t3 t4 …
-Y +X +X +X +X …
Végtelen időszakon át ugyanakkora összeghez jutni minden egyes
időszakban: ezt egyszerűen lehet összegezni:
NPV=-Y+X/(1+r)+X/(1+r)2+X/(1+r)3+X/(1+r)4+…
NPV=-Y+[X/(1+r)]·[1+1/(1+r)+1/(1+r)2+1/(1+r)3+…]
• Legyen δ=1/(1+r), ekkor NPV=-Y+[X/(1+r)]·[1+δ+δ2+δ3+…]
• δ0=1, δ1=δ és (1-δ)·(1+δ+δ2+δ3+…)=(1-δ)+(δ-δ2)+(δ2-δ3)+(δ3-δ4)+…=
=1+(-δ+δ)+(-δ2+δ2)+(-δ3+δ3)-…=1
• tehát (δ0+δ1+δ2+δ3+…)=1/(1-δ), azaz
NPV=-Y+[X/(1+r)]·[1/(1-δ)]=-Y+[X/(1+r)]·[1/(1-{1/(1+r)})]
NPV=-Y+[X/(1+r)]·[1/{(1+r-1)/(1+r)})]=-Y+[X/(1+r)]·[1/{r/(1+r)}]
NPV=-Y+[X/(1+r)]·[(1+r)/r]=-Y+X/r
Kupcsik Réka
c) kérdés
t0 t1 t2 t3 t4 …
-8 +X +X +X +X …
NPV=-8+X/1,2+X/1,22+X/1,23+X/1,24+…=0
1
(𝑋Τ1,2) ∙ 1 + + 1Τ1,2 2 + 1Τ1,2 3 +⋯ =8
1,2
1 1,2
(𝑋Τ1,2) ∙ = 8 →(𝑋Τ1,2) ∙ =8
1−(1Τ1,2) 1,2−1
→ 𝑋 = 8 ∙ 0,2 = 1,6 éves bevétel

VAGY NPV=-Y+X/r=0 alapján 0=-8+X/0,2 → X=8·0,2=1,6
Kupcsik Réka
2. feladat: NPV-számítás 2.
• Két gép vásárlása közül választhat, mindkettő 60 eFt
hozamot biztosít minden évben. Az első gép három évig,
a második gép négy évig működik. A második gép
megvásárlása azonban 25 eFt-tal többe kerül.
a) Melyik gépet éri meg megvenni, ha a piaci kamatláb
r1=18%?
b) Melyik gépet éri meg megvenni, ha a piaci kamatláb
r2=30%?
c) Milyen kamatláb mellett lenne közömbös a két gép
vásárlása?
a) kérdés
t0 t1 t2 t3 t4
1) -X 60 60 60
2) (-X-25) 60 60 60 60
• NPV1=-X+60/1,18+60/1,182+60/1,183
• NPV2=-X-25+60/1,18+60/1,182+60/1,183+60/1,184
• NPV2-NPV1=-25+60/1,184=5,947
Mivel 5,947>0, tehát NPV2 nagyobb, mint NPV1, így
a második gép a jobb választás
Kupcsik Réka
b) kérdés
t0 t1 t2 t3 t4
1) -X 60 60 60
2) (-X-25) 60 60 60 60
• NPV1=-X+60/1,3+60/1,32+60/1,33
• NPV2=-X-25+60/1,3+60/1,32+60/1,33+60/1,34
• NPV2-NPV1=-25+60/1,34=-3,99
Mivel -3,99<0, tehát NPV2 kisebb, mint NPV1, így
az első gép a jobb választás
Kupcsik Réka
c) kérdés
t0 t1 t2 t3 t4
1) -X 60 60 60
2) (-X-25) 60 60 60 60
r=? → NPV1=NPV2
• NPV1=-X+60/(1+r)+60/(1+r)2+60/(1+r)3
• NPV2=-X-25+60/(1+r)+60/(1+r)2+60/(1+r)3+60/(1+r)4
• NPV2-NPV1=0 → -25+60/(1+r)4=0 → 60/(1+r)4=25 →
4 4
60/25=(1+r) → 1 + 𝑟 = 2,4 ≈ 1,245 → r=0,245,
azaz 24,5%-os kamatláb esetén 18<24,5<30
Kupcsik Réka
3. feladat: Intertemporális optimális
fogyasztási döntés
• Egy fogyasztónak a biztosan várható jövedelme „ma”
1000, „holnap” 1100. A fogyasztó intertemporális
preferenciáját leíró hasznossági függvénye:
𝑈 𝑐1 , 𝑐2 = 𝑐1 ∙ 𝑐2 . A piacon várható kamatláb r=10%.
a) Optimálisan mennyit fogyaszt a két időszakban
a fogyasztó? Mennyi hitelt vesz fel vagy nyújt „ma”?
b) Miként változik (az a) ponthoz képest) a fogyasztó
optimális döntése, ha a kamatláb megduplázódik?
a) kérdés
[𝑴𝟏 ∙ 𝟏 + 𝒓 + 𝑴𝟐 ] − 𝟏 + 𝒓 ∙ 𝒄𝟏 = 𝒄𝟐
A költségvetési korlát
𝑀1 ∙ 1 + 𝑟 + 𝑀2 = 𝑐1 ∙ 1 + 𝑟 + 𝑐2
1000 ∙ 1,1 + 1100 = 𝑐1 ∙ 1,1 + 𝑐2
2200 − 1,1 ∙ 𝑐1 = 𝑐2
Az optimumban a fenti mellett teljesül az érintési feltétel is:
0,5∙𝑐1−0,5 ∙𝑐20,5 𝑐2
𝑀𝑅𝑆 = 1 + 𝑟 , ebben 1 + 𝑟 = 1,1 és 𝑀𝑅𝑆 = = ,
𝑐10,5 ∙0,5∙𝑐2−0,5 𝑐1
azaz 𝑐2 = 1,1 ∙ 𝑐1
2200
Tehát 2200 − 1,1 ∙ 𝑐1 = 1,1 ∙ 𝑐1 → 𝑐1 = = 1000, így c2=1100.
2,2
Mivel M1-c1=0, nincs hitelfelvétel vagy hitelnyújtás.
Kupcsik Réka
Kupcsik Réka
b) kérdés
A költségvetési korlát változik:
𝑀1 ∙ 1 + 𝑟 + 𝑀2 = 𝑐1 ∙ 1 + 𝑟 + 𝑐2
1000 ∙ 1,2 + 1100 = 𝑐1 ∙ 1,2 + 𝑐2
2300 − 1,2 ∙ 𝑐1 = 𝑐2
Az optimumban teljesül a módosult érintési feltétel is:
𝑐2
𝑀𝑅𝑆 = 1 + 𝑟, ebben 1 + 𝑟 = 1,2, MRS változatlan, azaz = 1,2 →
𝑐1
𝑐2 = 1,2 ∙ 𝑐1
2300
Tehát 2300 − 1,2 ∙ 𝑐1 = 1,2 ∙ 𝑐1 → 𝑐1 = ≈ 958,33, így c2=1150.
2,4
Az első időszakban kevesebbet, a másodikban többet fogyaszt.
Mivel M1-c1=41,67, a fogyasztó 41,67 hitelt nyújt.
Kupcsik Réka
𝑈𝑎 = 𝑐1 ∙ 𝑐2 = 1000 ∙ 1100 = 1 048,81
𝑈𝑏 = 𝑐1 ∙ 𝑐2 = 958,33 ∙ 1150 = 1 049,8
Olyan kicsi az eltérés a hasznosságok közt,
hogy a két közömbösségi görbe
az ábrán nem lenne megkülönböztethető.
Kupcsik Réka
3. feladat: Intertemporális optimális
fogyasztási döntés folyt.
• Egy fogyasztónak a biztosan várható jövedelme „ma” 1000, „holnap”
1100. A fogyasztó intertemporális preferenciáját leíró hasznossági
függvénye: 𝑈 𝑐1 , 𝑐2 = 𝑐1 ∙ 𝑐2 . A piacon várható kamatláb r=10%.
c) Miként változik (az a) ponthoz képest) a fogyasztó
optimális döntése, ha preferenciái változását most
az alábbi új hasznossági függvény írja le:
𝑈 𝑐1 , 𝑐2 = 𝑐1 0,75 ∙ 𝑐2 0,25 ?
d) Az a), a b) vagy a c) pont fogyasztója tekinthető
„fiatalnak”?
c) kérdés
A költségvetési korlát megint 2200 − 1,1 ∙ 𝑐1 = 𝑐2
Az optimumban a fenti mellett teljesül az érintési feltétel
is, de MRS megváltozott: 𝑀𝑅𝑆 = 1 + 𝑟 = 1,1
0,75∙𝑐1−0,25 ∙𝑐20,25 3∙𝑐2 1,1
𝑀𝑅𝑆 = = , azaz 𝑐2 = ∙ 𝑐1
𝑐10,75 ∙0,25∙𝑐2−0,75 𝑐1 3
1,1 4
Tehát 2200 − 1,1 ∙ 𝑐1 = ∙ 𝑐1 → 2200 = ∙ 1,1 ∙ 𝑐1 →
3 3
6600
𝑐1 = = 1500, így c2=1,1·1500/3=550.
4,4
Mivel M1-c1=-500, a fogyasztó 500 hitelt vesz fel.
Kupcsik Réka
𝑈𝑎 = 𝑐1 ∙ 𝑐2
0,75 0,25
𝑈𝑐 = 𝑐1 ∙ 𝑐2
Kupcsik Réka
d) kérdés
a) nincs hitelfelvétel vagy hitelnyújtás

b) a fogyasztó 41,67 hitelt nyújt
c) a fogyasztó 500 hitelt vesz fel
→ Ezek közül az esetek közül azt tekintjük „fiatalnak”,

amelyikben a fogyasztó hitelt vesz fel, azaz a c) esetet.
Kupcsik Réka

Kupcsik Réka
Közgazdaságtan I.
2023/2024/I.
2023. október 31.
Kupcsik Réka
1. feladat: Rövid távú profitmaximalizálás
• Egy vállalat termelési függvénye 𝑄 = 2 ∙ 𝐾 ∙ 𝐿. A vállalat

rövid távon 4 egységnyi tőkét használ fel. A tényezőárak
a következők: pL=1000 és pK=10000. A vállalat a termékeit
4000 forintos áron tudja értékesíteni.
a) Mekkora lesz ilyen feltételek mellett a vállalat profit-
maximumot biztosító kibocsátása? A megoldásnál
használja az isoprofit egyenest!
b) Mekkora lesz a realizálható maximális profit rövid távon?
c) Amennyiben az output piaci ára a felére csökken, mekkora
lesz a vállalat új isoprofit egyenesének meredeksége?
a) kérdés
A rövid távú termelési függvény (K=4):

𝑄 =2∙ 𝐾∙𝐿 =2∙ 𝐾∙ 𝐿 =
=2∙ 4∙ 𝐿 =2∙2∙ 𝐿 =4∙ 𝐿
A munka határterméke (a rövid távú termelési
függvény meredeksége):
1 2
𝑀𝑃𝐿 = 4 ∙ 0,5 ∙ =
𝐿 𝐿
Kupcsik Réka
a) kérdés folyt.
Isoprofit egyenesek:
𝜋ത = 𝑇𝑅 − 𝑇𝐶 =
= 𝑝 ∙ 𝑄 − 𝑝𝐿 ∙ 𝐿 − 𝑝𝐾 ∙ 𝐾 =
= 4000 ∙ 𝑄 − 1000 ∙ 𝐿 − 10000 ∙ 4
𝜋ത + 40000 + 1000 ∙ 𝐿 = 4000 ∙ 𝑄
𝜋ത + 40000
+ 0,25 ∙ 𝐿 = 𝑄
4000
𝑝𝐿
Ennek a meredeksége: 0,25 =
𝑝
Példák: Π1=-40000, Π2=24000, Π3=88000, Π4=152000
Kupcsik Réka
a) kérdés folyt.
A profitmaximum feltétele
(egy isoprofit és a parciális termelési
függvény meredeksége az optimumban
megegyezik):
𝑝𝐿 2
= 𝑀𝑃𝐿 → 0,25 = → 𝐿=8
𝑝 𝐿
→ 𝐿 = 64 → 𝑄 =4∙ 𝐿 =
= 4 ∙ 64 = 4 ∙ 8 = 32
Kupcsik Réka
b) kérdés
Az isoprofit egyenes alapján:

𝜋 = 𝑇𝑅 − 𝑇𝐶 =
= 𝑝 ∙ 𝑄 − 𝑝𝐿 ∙ 𝐿 − 𝑝𝐾 ∙ 𝐾 =
= 4000 ∙ 𝑄 − 1000 ∙ 𝐿 − 10000 ∙ 4 =
= 4000 ∙ 32 − 1000 ∙ 64 − 40000 =
= 24000
(éppen a 2. isoprofit-példa)
Kupcsik Réka
c) kérdés
𝑝 4000
Az új isoprofit egyenes (𝑝′ = = = 2000):
2 2
𝜋ത = 𝑇𝑅 − 𝑇𝐶 = 𝑝′ ∙ 𝑄 − 𝑝𝐿 ∙ 𝐿 − 𝑝𝐾 ∙ 𝐾 =
= 2000 ∙ 𝑄 − 1000 ∙ 𝐿 − 10000 ∙ 4
𝜋ത + 40000 + 1000 ∙ 𝐿 = 2000 ∙ 𝑄
𝜋ത + 40000
+ 0,5 ∙ 𝐿 = 𝑄
2000
𝑝𝐿
Ennek a meredeksége: 0,5 =
𝑝′
Kupcsik Réka
2. feladat: Termelés rövid és hosszú távon
• Egy vállalat termelési függvénye: Q=2·K1/2·L1/3

a) Milyen mérethozadék jellemzi a termelési függvényt?
b) Határozza meg a következőket függvényként és az (L;K)=(8;9)
pontban: MPL, APL, MPK, APK, MRTS, valamint mindkét termelési
tényező parciális rugalmassága! Értelmezze a rugalmasságokat!
c) Írja fel a parciális termelési függvényt, ha a rövid távon felhasznált
tőke mennyisége K=100 egység! Mekkora a termelés, ha emellett
L=125?
d) Írja fel a Q=30-as isoquant egyenletét! Mekkora ennek
a meredeksége, ha L=27?
e) Mekkora a meredeksége, és mi az egyenlete a TC=15360-hoz tartozó
isocostnak, ha a tényezőárak PK=768 és PL=512?
a) kérdés
Másképp: a 𝑄 = 2 ∙ 𝐾 1/2 ∙ 𝐿1/3 termelési függvény

hányadfokon homogén?
1 1
2 ∙ (λ ∙ 𝐾)1/2 ∙ (λ ∙ 𝐿)1/3 = 2 ∙ 𝐾 1/2 ∙ 𝐿1/3 ∙ λ 2 +3 = 𝑄 ∙ λ𝟓/𝟔
Mivel 5/6<1, a függvény csökkenő mérethozadékú.
Kupcsik Réka
b) kérdés
𝑸 = 𝟐 ∙ 𝑲𝟏/𝟐 ∙ 𝑳𝟏/𝟑
𝜕𝑄 1/2 1 −2/3 2 𝐾1/2
• A munka határterméke: 𝑀𝑃𝐿 = =2∙𝐾 ∙ ∙𝐿 = ∙
𝜕𝐿 3 3 𝐿2/3
𝑄 𝐾1/2 ∙𝐿1/3 𝐾1/2
• A munka átlagterméke: 𝐴𝑃𝐿 = =2∙ =2 ∙ 2/3
𝐿 𝐿 𝐿
𝜕𝑄 1 −1/2 1/3 𝐿1/3
• A tőke határterméke: 𝑀𝑃𝐾 = =2∙ ∙𝐾 ∙𝐿 =
𝜕𝐾 2 𝐾1/2
𝑄 𝐾1/2 ∙𝐿1/3 𝐿1/3
• A tőke átlagterméke: 𝐴𝑃𝐾 = =2∙ =2∙
𝐾 𝐾 𝐾1/2
Kupcsik Réka
b) kérdés folyt.
𝑸 = 𝟐 ∙ 𝑲𝟏/𝟐 ∙ 𝑳𝟏/𝟑
• A technikai helyettesítés határrátája:
2 𝐾1/2
𝑀𝑃 ∙
3 𝐿2/3 2 𝐾1/2 ∙𝐾1/2 2 𝐾
• 𝑀𝑅𝑇𝑆 = − 𝐿 =− 𝐿1/3
= − ∙ 2/3 1/3 =− ∙
𝑀𝑃𝐾 3 𝐿 ∙𝐿 3 𝐿
𝐾1/2
• A termelési függvény munka szerinti parciális rugalmassága:
2 𝐾1/2
𝑄 𝜕𝑄 𝐿 𝑀𝑃𝐿 ∙
3 𝐿2/3 1
• 𝜀𝐿 = ∙ = = 𝐾1/2
= értelmezés
𝜕𝐿 𝑄 𝐴𝑃𝐿 2∙ 2/3 3
𝐿
• A termelési függvény tőke szerinti parciális rugalmassága:
𝐿1/3
𝑄 𝜕𝑄 𝐾 𝑀𝑃𝐾 𝐾1/2 1
• 𝜀𝐾 = ∙ = = 𝐿1/3
= értelmezés
𝜕𝐾 𝑄 𝐴𝑃𝐾 2∙ 1/2 2
𝐾
Kupcsik Réka
b) kérdés folyt. Függvény Érték a (8;9) pontban
𝑸 = 𝟐 ∙ 𝑲𝟏/𝟐 ∙ 𝑳𝟏/𝟑 𝑄 = 2 ∙ 91/2 ∙ 81/3 = 12

(8;9) pont:
2 𝐾 1/2 2 91/2 1
L=8 𝑀𝑃𝐿 = ∙ 2/3 𝑀𝑃𝐿 = ∙ 2/3 =
3 𝐿 3 8 2
K=9
𝐿1/3 81/3 2
𝑀𝑃𝐾 = 1/2 𝑀𝑃𝐾 = 1/2 =
Ellenőrzés: 𝐾 9 3
1Τ2 3 𝐾 1/2 91/2 3
𝐴𝑃𝐿 = 2 ∙ 2/3 𝐴𝑃𝐿 = 2 ∙ 2/3 =
𝑀𝑅𝑇𝑆 = − =− 𝐿 8 2
2Τ3 4
1Τ2 1 𝐿1/3 81/3 4
𝑄 𝐴𝑃𝐾 = 2 ∙ 1/2 𝐴𝑃𝐾 = 2 ∙ 1/2 =
𝜀𝐿 = = 𝐾 9 3
3Τ2 3
2 𝐾 2 9 3
𝑄 2Τ3 1 𝑀𝑅𝑇𝑆 = − ∙ 𝑀𝑅𝑇𝑆 = − ∙ = −
𝜀𝐾 = = 3 𝐿 3 8 4
4Τ3 2
𝑄 1 𝑄 1
𝜀𝐿 = 𝜀𝐿 =
3 3
𝑄 1 𝑄 1
𝜀𝐾 = 𝜀𝐾 =
Kupcsik Réka 2 2
c) kérdés
K=100 mellett Q(L):

1 1 1 1
𝑄(𝐿) = 2 ∙ 𝐾2 ∙ 𝐿3 =2∙ 1002 ∙ 𝐿3 =
= 2 ∙ 10 ∙ 𝐿1/3 = 20 ∙ 𝐿1/3
L=125 mellett Q:
1 3
𝑄(125) = 20 ∙ = 20 ∙ 125 =𝐿3
= 20 ∙ 5 = 100
Kupcsik Réka
d) kérdés
1 1 1
15 225
30 = 2 ∙ 𝐾 ∙ 𝐿 → 𝐾 =
2 3 2 →𝐾 = = 225 ∙ 𝐿−2/3
𝐿1/3 𝐿2/3
225 225
Ha emellett L=27, akkor 𝐾 = = 25 = 2/3
27 9
A Q=30-as isoquant meredeksége ebben a pontban:
𝑑𝐾 −2 −5 −
5 −150 50
= 225 ∙ ∙ 𝐿 3 = −150 ∙ 27 3 = 5
=−
𝑑𝐿 3 3 81
2 𝐾 2 25 50
érintő VAGY 𝑀𝑅𝑇𝑆 = − ∙ = − ∙ = − ≈ −0,61728
3 𝐿 3 27 81
Kupcsik Réka
e) kérdés
𝑇𝐶 𝑝𝐿
𝑇𝐶 = 𝑝𝐾 ∙ 𝐾 + 𝑝𝐿 ∙ 𝐿 → 𝑇𝐶 − 𝑝𝐿 ∙ 𝐿 = 𝑝𝐾 ∙ 𝐾 → − ∙𝐿 =𝐾
𝑝𝐾 𝑝𝐾
15360 512
𝐾= − ∙𝐿
768 768
2
𝐾 = 20 − ∙ 𝐿
3
A vízszintes tengelymetszet:
𝑇𝐶 Τ𝑝𝐿 = 15360Τ512 = 30
Kupcsik Réka
3. feladat: Transzformációs görbe,
komparatív előnyök
• Robinson és Péntek ketten élnek egy szigeten, ahol
a halon és a banánon kívül semmiféle élelem nincsen.
Robinson egy óra alatt maximum 10 halat képes fogni,
vagy 10 kg banánt tud szedni, míg Péntek ugyanennyi idő
alatt 30 halat képes fogni, vagy 20 kg banánt tud szedni.
Mindketten maximum 16 órát dolgoznak egy nap.
a) Ábrázolja, és írja fel függvény formájában külön-külön
a Robinson, illetve Péntek termelési lehetőségeinek
határát jellemző görbét! Melyikük élvez komparatív
előnyt a banánszedés és a halászat esetében?
a) kérdés
max. hal (h) max. banán (b) TLH
Robinson 16 ∙ 10 = 160 16 ∙ 10 = 160 b=160-h
Péntek 16 ∙ 30 = 480 16 ∙ 20 = 320 b=320-(2/3)·h
b=mi·h+ci alakban keressük a TLH-kat:

0=mR·160+cR (1) 0=mP·480+cP
160=mR·0+cR (2) 320=mP·0+cP
(2)-ből: cR=160, illetve cP=320, majd visszahelyettesítve (1)-be:
0=mR·160+160 → -160=mR·160 → mR=-1
0=mP·480+320 → -320=mP·480 → mP=-2/3
Kupcsik Réka
a) kérdés folyt.
A halászat alternatívaköltsége Robinson esetében 1, míg
Péntek esetében 2/3 kg banán, tehát ebben Pénteknek
van komparatív előnye (1>2/3).
Az banánszedés alternatívaköltsége
az előbbiek reciproka, azaz
Robinson esetében 1, míg Péntek
b=320-(2/3)·h esetében 3/2 hal, tehát ebben
Robinsonnak van komparatív
előnye (1<3/2).
b=160-h
Kupcsik Réka
3. feladat: Transzformációs görbe,
komparatív előnyök folyt.
• Robinson és Péntek ketten élnek egy szigeten, ahol
a halon és a banánon kívül semmiféle élelem nincsen. Robinson egy
óra alatt maximum 10 halat képes fogni, vagy 10 kg banánt tud
szedni, míg Péntek ugyanennyi idő alatt 30 halat képes fogni, vagy 20
kg banánt tud szedni. Mindketten maximum 16 órát dolgoznak egy
nap.
b) Írja fel függvény formájában, és ábrázolja az együttes
termelési lehetőségek határát, ha cserekapcsolatban
vannak egymással!
c) Határozza meg a transzformációs határrátát a TLH-görbe
felső és alsó szakaszára eső pontok esetében is!
b) kérdés
• Ha mindketten egész nap banánt szednek (függőleges t-m.):
16 ∙ 10 + 20 = 160 + 320 = 480
• Ha mindketten egész nap halásznak (vízszintes t-metszet):
16 ∙ 10 + 30 = 160 + 480 = 640
• A TLH egy törött vonal a kettő közt, aminek a felső szakasza
TLHP-vel, míg az alsó szakasza TLHR-rel párhuzamos, mert
Pénteknek van halászatban komparatív előnye
• Ezt a törött vonalat a következő kifejezés írja le:
480 − (2/3) ∙ ℎ ℎ𝑎 0 ≤ ℎ ≤ 480
𝑏=ቊ
640 − ℎ ℎ𝑎 480 < ℎ
Kupcsik Réka
b-c) kérdés
480 − (2/3) ∙ ℎ ℎ𝑎 0 ≤ ℎ ≤ 480
𝑏=ቊ
640 − 1 ∙ ℎ ℎ𝑎 480 < ℎ
A felső szakaszra MRT=-(2/3)
Az alsó szakaszra MRT=-1
480: a kettejük által maximális
szedhető banánmennyiség
-(2/3): TLHP meredeksége
-1: TLHR meredeksége
640: a vízszintes tengelymetszete
ennek a szakasznak 640,
így 0=k-1·640 → k=640
Kupcsik Réka

Kupcsik Réka
Közgazdaságtan I.
2023/2024/I.
2023. november 7.
Kupcsik Réka
1. feladat – Lehetőségköltség I.
• Mekkora annak a vállalkozásnak a tervezett

árbevétele, amiről a következőket tudjuk:
– teljes implicit költsége kétszerese az explicit
költségének;
– normál profitja megegyezik az elszámolható
implicit költséggel;
– gazdasági profitja 1000, ami megegyezik
az explicit költség felével.
Megoldás
Árbevétel
Gazdasági költség Gazdasági profit
Normál profit X
Számviteli költség Számviteli profit
Explicit Elszámolható El nem számolható
költség implicit költség implicit költség X
• A normál profit és az el nem számolható implicit költség

mindenképpen azonos nagyságúak. Legyen ez X.
Kupcsik Réka
Megoldás folyt.
Árbevétel
Normál profit X
költség X implicit költség X implicit költség X
• A vállalat normál profitja megegyezik az elszámolható implicit
költséggel, azaz utóbbi is X nagyságú.
• A vállalat teljes implicit költsége kétszerese az explicit költségének:
a teljes implicit költség X+X=2∙X, ebből az explicit költség 2∙X/2=X
nagyságú.
Kupcsik Réka
Megoldás folyt.
Árbevétel
Gazdasági profit
Gazdasági költség
1000
Normál profit X
költség X implicit költség X implicit költség X
• A vállalat gazdasági profitja 1000, ami megegyezik
az explicit költség felével, azaz X/2=1000 → X=2000
• A vállalat tervezett árbevétele: X+X+X+1000=3∙X+1000=
=3·2000+1000=7000
Kupcsik Réka
Megoldás folyt.
Árbevétel 7000
Gazdasági profit
Gazdasági költség 6000
1000
Normál profit 2000
Számviteli költség 4000 Számviteli profit 3000
Explicit El nem számolható
Elszámolható implicit
költség implicit költség
költség 2000
2000 2000
A táblázat többi cellája is egyszerűen kitölthető az eddigiek alapján:
a számviteli költség 2000+2000=4000; a számviteli profit
7000-4000=3000; a gazdasági költség 7000-1000=6000=4000+2000
Kupcsik Réka
2. feladat – Lehetőségköltség II.
• A munkavállalói létre ráunó Kiss-házaspár egy önálló vállalkozás
indítását fontolgatja, és az üzleti tervezés részeként előzetes
nyereség-kalkulációt végeznek. Ehhez eddig a következő (várható
költségekről és bevételről szóló) adatokat gyűjtötték össze (tallérban):
i. Bérelt iroda egy évre: 200 vii. Nő eddigi éves keresete: 500
ii. Bútor (6 évre): 600 viii.Eladott áruk beszerzési értéke: 2000
iii.Autó (4 évre): 400 ix. Éves energia költség: 300
iv. Forgótőke: 300 x. Telefon + reprezentációs költség: 2000
v. Megtakarításuk az induláshoz: 600 xi. Tervezett árbevétel: 6600
(eddig 30%-os hozamot hozott évente) xii. Hitelt 25%-os kamattal kapnak
vi. Férfi eddigi éves keresete: 400 (kamattörlesztés 1 év múlva)
a) Határozza meg a vállalkozás (várható) számviteli, normál és gazdasági
profitját!
b) Érdemes belevágniuk ebbe a vállalkozásba?
a) kérdés
Árbevétel 6600
Normál profit
Explicit Elszámolható implicit El nem számolható
költség költség implicit költség
Mekkora hitelre van szükség az induláshoz?
(200+600+400+300)-600=1500-600=900
Ennek a kamata, 900·0,25=225 explicit költség
Összes explicit költség: 200+2000+300+2000+225=4725
Kupcsik Réka
a) kérdés folyt.
Árbevétel 6600
Normál profit
Explicit
Elszámolható implicit El nem számolható
költség
költség implicit költség
4725
Összes elszámolható implicit költség: 600/6+400/4=200
Összes el nem számolható implicit költség:
600·0,3+400+500=1080
Kupcsik Réka
a-b) kérdés
Árbevétel 6600
Gazdasági profit
Gazdasági költség 6005
595
Normál profit 1080
Számviteli költség 4925 Számviteli profit 1675
Explicit Elszámolható implicit El nem számolható
költség költség implicit költség
4725 200 1080
a) Ezek alapján a táblázat minden mezője kitölthető:
a számviteli profit 1675;
a normál profit 1080;
a gazdasági profit 595 – b) mivel ez pozitív, érdemes belevágniuk.
Kupcsik Réka
3. feladat – Költségek rövid távon
• Egy vállalt esetében Q=2·K1/2·L1/3, ahol rövid távon
a tőke rögzített értéke K=16. Az inputok árai: PK=768,
PL=512. A vállalat termelése Q=64.
a) Mennyi munkát érdemes felhasználni a termelésben, és
legalább mennyibe kerül ennek a mennyiségnek
az előállítása rövid távon?
b) Adja meg a rövid távú határköltség-függvényt!
c) Ha a vállalat termelése elmozdulna a 64-es szintről, és
a teljes költség 1012288 lenne, mennyit lenne képes
legfeljebb termelni a vállalat?
a) kérdés
ഥ = 16 mellett 𝑄 𝐿 :
𝐾
1 1 1 1 1
𝑄 𝐿 =2∙ 𝐾2 ∙ 𝐿3 =2∙ 162 ∙ 𝐿3 =2∙4∙ 𝐿3 = 8 ∙ 𝐿1/3
Tudjuk, hogy Q=64,

azaz 64 = 8 ∙ 𝐿1/3
→ 8 = 𝐿1/3
→ 512 = 𝐿
– ennyit érdemes felhasználni.
Kupcsik Réka
a) kérdés folyt.
ഥ = 16 mellett 𝑄 𝐿 = 8 ∙ 𝐿1/3
𝐾
Q=64 és 512 = 𝐿
Ebből a minimális teljes költség:
𝑇𝐶 = 𝑝𝐾 ∙ 𝐾ഥ + 𝑝𝐿 ∙ 𝐿 =
= 768 ∙ 16 + 512 ∙ 512 =
= 12288 + 262144 = 274432
Kupcsik Réka
b) kérdés
ഥ + 𝑝𝐿 ∙ 𝐿, de 𝑇𝐶 𝑄 =?
𝑇𝐶 = 𝑝𝐾 ∙ 𝐾
𝑄 𝐿 = 8 ∙ 𝐿1/3 → 𝐿1/3 = 𝑄Τ8 → 𝐿 = 𝑄 3 Τ512
Azaz 𝑇𝐶 𝑄 = 𝑝𝐾 ∙ 𝐾 ഥ + 𝑝𝐿 ∙ 𝐿 =
= 768 ∙ 16 + 512 ∙ 𝑄 3 Τ512 =
= 12288 + 𝑄 3
𝑑𝑇𝐶(𝑄)
A határköltség: 𝑀𝐶 𝑄 = = 3 ∙ 𝑄2
𝑑𝑄
Kupcsik Réka
c) kérdés
𝑇𝐶(𝑄) = 12288 + 𝑄 3
1012288 = 12288 + 𝑄 3
→ 1000000 = 𝑄 3
→ 100 = 𝑄
Kupcsik Réka
3. feladat – Költségek hosszú távon
• Egy vállalt esetében Q=2·K1/2·L1/3, ahol rövid távon
a tőke rögzített értéke K=16. Az inputok árai: PK=768,
PL=512. A vállalat termelése Q=64.
d) Mennyi tőkét, illetve munkát érdemes felhasználni
a termelésben, és legalább mennyibe kerül a 64-es
mennyiségnek az előállítása hosszú távon?
e) Adja meg a hosszú távú határköltség-függvényt!
f) Ha a vállalat termelése elmozdulna a 64-es szintről, és
a teljes költség 933120 lenne, mennyit lenne képes
legfeljebb termelni a vállalat?
d) kérdés
Érintési feltétel:
𝑝𝐿 2 𝐾 512
𝑀𝑅𝑇𝑆 = − →− ∙ =−
𝑝𝐾 3 𝐿 768
→ 1536 ∙ 𝐾 = 1536 ∙ 𝐿 → 𝐾 = 𝐿
Termelési függvény:
𝑄 = 2 ∙ 𝐾 1/2 ∙ 𝐿1/3 → 64 = 2 ∙ 𝐾 1/2 ∙ 𝐾 1/3
→ 32 = 𝐾 5/6 → 𝐾 = 64 és 𝐿 = 64
Kupcsik Réka
d) kérdés folyt.
𝑄 = 64, 𝐾 = 64 és 𝐿 = 64
Teljes költség:
𝑇𝐶 = 𝑝𝐾 ∙ 𝐾 + 𝑝𝐿 ∙ 𝐿 =
= 768 ∙ 64 + 512 ∙ 64 = 81920
Kupcsik Réka
e) kérdés
Érintési feltételből: 𝐾 = 𝐿
Termelési függvény:
𝑄 = 2 ∙ 𝐾 1/2 ∙ 𝐿1/3 → 𝑄 = 2 ∙ 𝐾 1/2 ∙ 𝐾 1/3
→ 𝑄/2 = 𝐾 5/6 → 𝐾 = (𝑄/2)6/5 = 𝐿
Teljes költség:
𝑇𝐶(𝑄) = 𝑝𝐾 ∙ 𝐾 + 𝑝𝐿 ∙ 𝐿 =
= 768 ∙ (𝑄/2)6/5 +512 ∙ (𝑄/2)6/5 =
= 1280 ∙ (𝑄/2)6/5 = [640/21/5 ] ∙ 𝑄 6/5
Kupcsik Réka
e) kérdés folyt.
Teljes költség:
𝑇𝐶(𝑄) = [640/21/5 ] ∙ 𝑄 6/5
Határköltség:
6 1
𝑀𝐶 = ∙ [640/21/5 ] ∙ 𝑄 5 =
5
= [768/21/5 ] ∙ 𝑄1/5
Kupcsik Réka
f) kérdés
𝑇𝐶 = [640/21/5 ] ∙ 𝑄 6/5 →
933120 = [640/21/5 ] ∙ 𝑄 6/5 →
1 458 ∙ 21/5 = 𝑄 6/5 → 𝑄 = 486
Kupcsik Réka
4. feladat – Rövid távú költségfüggvények
• Egy vállalat teljes költségfüggvénye:

TC(q)=4·q3-36·q2+180·q+432.
a) Határozza meg a VC, FC, AVC, AFC, AC és MC
függvényeket! Adja meg ezen függvények értékét
q=10 mellett!
b) Adja meg az AC és AVC függvények minimum-
pontjainak helyét és értékét! Mekkora ezeken
a helyeken a teljes költség?
c) Hol van MC minimuma, és mekkora az?
a) kérdés
FC(q)=432
VC(q)=4·q3-36·q2+180·q
TC(q)=4·q3-36·q2+180·q+432
FC(10)=432
VC(10)=4·103-36·102+180·10=2200
TC(10)=4·103-36·102+180·10+432=2632
Kupcsik Réka
a) kérdés folyt.
AVC(q)=VC(q)/q=4·q2-36·q+180
AFC(q)=FC(q)/q=432/q
AFC(10)=432/10=43,2
AVC(10)=4·102-36·10+180=220
AVC(10)=VC(10)/10=2200/10=220
Kupcsik Réka
a) kérdés folyt.
MC(q)=dTC(q)/dq=4·3·q2-36·2·q+180=12·q2-72·q+180
AC(q)=TC(q)/q=4·q2-36·q+180+432/q
MC(10)=12·102-72·10+180=660
AC(10)=TC(10)/10=2632/10=263,2
AC(10)=4·102-36·10+180+432/10=263,2
Kupcsik Réka
b) kérdés – AC
AC(q)=MC(q) → 4·q2-36·q+180+432/q=12·q2-72·q+180
432/q=8·q2-36·q → 432=8·q3-36·q2
54=q3-4,5·q2 → 54=(q-4,5)·q2
54=6·6·1,5 – ez alapján megsejthető, hogy
q=6 az egyenlet gyöke, hiszen 6-4,5=1,5
Mivel q3-4,5·q2-54=(q-6)·(q2+1,5·q+9),
és az utóbbi tagnak nincs valós gyöke,
az egyetlen lehetséges megoldás a q=6
AC(6)=MC(6)=12·62-72·6+180=180 és
TC(6)=4·63-36·62+180·6+432=1080
Kupcsik Réka
b) kérdés – AVC
AVC(q)=MC(q) → 4·q2-36·q+180=12·q2-72·q+180
0=8·q2-36·q → 8·q2=36·q → q2=4,5·q → q=4,5<6
AVC(4,5)=MC(4,5)=12·4,52-72·4,5+180=99
és
TC(4,5)=4·4,53-36·4,52+180·4,5+432=877,5
Kupcsik Réka
c) kérdés
MC(q)=12·q2-72·q+180
dMC(q)/dq=12·2·q-72=0
24·q=72
q=3<4,5
MC(3)=12·32-72·3+180=72
Kupcsik Réka

– Fogadóóra: kedden 14:30 és 15:30 közt vagy Teams-es
időpont-egyeztetés után
Kupcsik Réka
Közgazdaságtan I.
2023/2024/I.
2023. november 14.
Kupcsik Réka
1. feladat - Tökéletesen versenyző
vállalat 1.
• Egy tökéletesen versenyző vállalat teljes költség-

függvénye: TC(q)=2·q2+10·q+4050.
a) Milyen ártartományban termel a vállalat rövid távon
még veszteség esetén is?
b) Mekkora ár mellett termel q=40-et? Mekkora a profitja
ekkor?
c) Mekkora a termelés és a termelői többlet p=210 esetén?
d) Határozza meg a vállalat rövid távú kínálati függvényét!
a) kérdés
Ha pÜ≤p<pF, a vállalat veszteségesen termel.
TC(q)=2·q2+10·q+4050
MC(q)=2·2·q+10=4·q+10 AVC=2·q+10 AC=2·q+10+4050/q
Ü: MC=AVC → 4·qÜ+10=2·qÜ+10 → 2·qÜ=0 → qÜ=0 →

pÜ=MC(qÜ)=4·qÜ+10=4·0+10=10
F: MC=AC → 4·qF+10=2·qF+10+4050/qF → 2·qF=4050/qF →
2·qF2=4050 → qF2=2025 → qF=45 →
pF=MC(qF)=4·qF+10=4·45+10=190
Azaz ha 10≤p<190, a vállalat veszteségesen termel.
Kupcsik Réka
Kupcsik Réka
b-c) kérdés
𝜕𝜋 𝜕(𝑇𝑅−𝑇𝐶) 𝜕𝑇𝑅 𝜕𝑇𝐶
𝑀𝜋 = 𝜕𝑞 = = − = 𝑀𝑅 − 𝑀𝐶 = 0 → 𝑀𝑅 = 𝑀𝐶 → TV-re (MR=p miatt): p=MC
𝜕𝑞 𝜕𝑞 𝜕𝑞
A profitmaximum feltétele, hogy p=MC(q)=4·q+10
b) Ha q=40, akkor p=4·q+10=4·40+10=170

és Π=TR-TC=p·q-2·q2-10·q-4050=
=170·40-2·402-10·40-4050=-850
c) Ha p=210, akkor 210=4·q+10 → 200=4·q → q=50

és T T=TR-VC=p·q-2·q2-10·q=210·50-2·502-10·50=5000
Kupcsik Réka
b)
Π=-850
c)
T T=5000
Kupcsik Réka
d) kérdés
0 ℎ𝑎 𝑝 < 10
q(p)=ቊ
0,25 ∙ 𝑝 − 2,5 ℎ𝑎 10 ≤ 𝑝
Ha p≥10:
p=4·q+10 → p-10=4·q →
p/4-10/4=q → q=0,25·p-2,5
Ha p<pÜ=10, akkor a vállalat kínálata 0.
Kupcsik Réka
2. feladat - Tökéletesen versenyző
vállalat 2.
• Egy tökéletesen versenyző vállalat teljes költség-
függvénye: TC(q)=q3-6·q2+24·q+54.
a) Milyen árak esetén lenne a vállalat kínálata rövid távon
0?
b) Mi az a legkisebb pozitív mennyiség, amit hajlandó
termelni a vállalat? Mekkora ár mellett lenne ez
a profitmaximalizáló termelési mennyiség?
c) Mennyit termel a vállalat optimálisan, ha p=60, és
mekkora a profitja?
a) kérdés
Ha p<pÜ, akkor a vállalat kínálata 0

TC(q)=q3-6·q2+24·q+54
MC(q)=3·q2-6·2·q+24=3·q2-12·q+24
AVC=q2-6·q+24
Ü: MC=AVC → 3·qÜ2-12·qÜ+24=qÜ2-6·qÜ+24 →
2·qÜ2=6·qÜ (ha qÜ nem 0) → 2·qÜ=6 → qÜ=3 →
pÜ=MC(qÜ)=3·qÜ2-12·qÜ+24=3·32-12·3+24=15
Ha p<15, akkor a vállalat kínálata 0.
Kupcsik Réka
b-c) kérdés
b) A kérdéses mennyiség qÜ=3, ami pÜ=15 mellett

profitmaximalizáló.
c) A profitmaximum feltétele, hogy p=MC(q)=3·q2-12·q+24

Ha p=60, akkor 60=3·q2-12·q+24 → 0=3·q2-12·q-36 →
12± 122 −4∙3∙(−36) 12± 144+432 576 24
𝑞= = =2± =2± =
2∙3 6 6 6
= 2 ± 4 → a releváns gyök a q=6
és Π=TR-TC=p·q-q3+6·q2-24·q-54=60·6-63+6·62-24·6-54=162
Kupcsik Réka
Π=TR-TC=p·q-AC·q=(p-AC)·q=(p-[q2-6·q+24+54/q])·q=
=(60-[62-6·6+24+54/6])·6=(60-[36-36+24+9])·6=27·6=162
Kupcsik Réka
3. feladat - Tökéletesen versenyző iparág
• Egy tökéletesen versenyző vállalat határköltsége

MC(q)=200+4·q, az inverz piaci kereslet:
P=8360–20·Q. Egy terméket 360 egységért
értékesítenek.
a) Hány vállalat van a piacon, ha feltételezzük, hogy
minden vállalat azonos feltételekkel bír?
b) Határozza meg a piaci kínálati függvényt!
a) kérdés
A piacra: p=8360–20·Q → 360=8360–20·Q
→ 20·Q=8000 → Q=400
Egy vállalatra: p=MC → 360=200+4·q →
160=4·q → 40=q
A vállalatok száma:
n=Q/q=400/40=10
Kupcsik Réka
b) kérdés
Ha p<pÜ, akkor a vállalat és az iparág kínálata is 0
Ha p≥pÜ: p=200+4·q → p-200=4·q → p/4-50=q
Q=n·q=10·(p/4-50)=2,5·p-500
Ü: MC=AVC
MC=200+4·q, ebből VC=200·q+2·q2,
és AVC=200+2·q
200+4·qÜ=200+2·qÜ → 2·qÜ=0 →
qÜ=0 → pÜ=200+4·0=200
0 ℎ𝑎 𝑝 < 200
Q=ቊ
2,5 ∙ 𝑝 − 500 ℎ𝑎 200 ≤ 𝑝
Kupcsik Réka
4. feladat – Monopólium konstans MC-vel
• Egy piacon, ahol a keresleti görbe Q=200−5·p, egy

profitmaximalizáló monopólium tevékenykedik, amely
konstans, MC=20 határköltség mellett képes termelni.
A vállalat fix költsége 400.
a) Határozza meg a piacon kialakuló árat és mennyiséget!
b) Mekkora fogyasztói többletet realizálnak a piacon?
c) Mekkora a monopólium létéből fakadó holtteher-
veszteség?
d) Mekkora a monopólium termelői többlete és profitja?
e) Mekkora a Lerner-index nagysága?
a-b) kérdés
a) Q=200-5·p → 5·p=200-Q → p=40-0,2·Q →
MRM=40-0,4·QM
Profitmaximum: MRM=MC → 40-0,4·QM=20 → 20=0,4·QM
→ QM=50 → pM=40-0,2·QM=40-0,2·50=40-10=30
b) A fogyasztói többlet ezen ár és mennyiség mellet:

FT=0,5·(pr-pM)·QM=0,5·(40-30)·50=250
TRM=pM·QM=(40-0,2·QM)·QM=40·QM-0,2·QM2
MRM=dTRM/dQM=40-0,2·2·QM=40-0,4·QM
Kupcsik Réka
c-d) kérdés
c) HTV=0,5·(pM-MC(QM))·(QTV-QM)
QTV: p=MC → 40-0,2·QTV=20 → 20=0,2·QTV → 100=QTV
HTV=0,5·(pM-MC(QM))·(QTV-QM)=
=0,5·(30-20)·(100-50)=0,5·10·50=250
d) A termelői többlet és a profit (MC konstans!):

T T=TR-VC=pM·QM-MC(QM)·QM=30·50-20·50=500
Π=TR-TC=(TR-VC)-FC=T T-FC=500-400=100
Kupcsik Réka
e) kérdés
1 𝑑𝑝 𝑄𝑀 50 10 1
𝐿= 𝑄 = ∙ = 0,2 ∙ = = ≈ 0,33
𝜀𝑝 𝑑𝑄 𝑝𝑀 30 30 3
𝑝𝑀 − 𝑀𝐶 30 − 20 10 1
𝐿= = = = ≈ 0,33
𝑝𝑀 30 30 3
Kupcsik Réka
5. feladat – Monopólium növekvő MC-vel
• Egy profitmaximalizáló monopólium teljes költség-

függvénye TC(Q)=5·Q2+24·Q+14000, a piaci keresleti
függvény Q=1266-0,25·p.
a) Határozza meg a piacon kialakuló árat és mennyiséget!
Mekkora lenne ezek értéke, ha tökéletes verseny lenne
a piacon monopólium helyett?
b) Mekkora fogyasztói többletet realizálnak a piacon
monopólium működése esetén? Mennyi lenne
a fogyasztói többlet tökéletes verseny esetén?
a-b) kérdés
a) Q=1266-0,25·p → 0,25·p=1266-Q → p=5064-4·Q →

MRM=5064-8·QM
TC(Q)=5·Q2+24·Q+14000 → MC(Q)=5·2·Q+24=10·Q+24
M profitmaximum: MR=MC → 5064-8·QM=10·QM+24 →
5040=18·QM → QM=280 → pM=5064-4·QM=5064-4·280=3944
TV profitmaximum: p=MC → 5064-4·QTV=10·QTV+24 →
5040=14·QTV → QTV=360 → pTV=5064-4·QTV=5064-4·360=3624
b) FTM=0,5·(pr-pM)·QM=0,5·(5064-3944)·280=156800
FTTV=0,5·(pr-pTV)·QTV=0,5·(5064-3624)·360=259200
Kupcsik Réka
tökéletes verseny
monopólium
Kupcsik Réka
5. feladat – Monopólium növekvő MC-vel
folyt.
• Egy profitmaximalizáló monopólium teljes költség-
függvénye TC(Q)=5·Q2+24·Q+14000, a piaci keresleti
függvény Q=1266-0,25·p.
c) Mekkora a monopólium létéből fakadó holtteher-
veszteség? Ebből mennyi lenne tökéletes versenyben
fogyasztói többlet, és mennyi lenne termelői többlet?
d) Mekkora a monopólium termelői többlete és profitja?
A termelői többletből mennyi lenne tökéletes
versenyben fogyasztói többlet, és mennyi lenne akkor is
termelői többlet?
e) Mekkora a Lerner-index nagysága?
c) kérdés
HTV=0,5·[pM-MC(QM)]·(QTV-QM)
MC(QM)=10·QM+24=10·280+24=2824
HTV=0,5·[pM-MC(QM)]·(QTV-QM)=
=0,5·(3944-2824)·(360-280)=44800
A HTV pTV feletti része a tökéletes versenybeli fogyasztói
többletből való veszteség: A=0,5·[pM-pTV]·(QTV-QM)=
=0,5·(3944-3624)·(360-280)=12800
A HTV pTV alatti része a TV-beli termelői többletből való
veszteség: B=0,5·[pTV-MC(QM)]·(QTV-QM)=
=0,5·(3624-2824)·(360-280)=32000
Kupcsik Réka
Kupcsik Réka
d) kérdés
T T=TR-VC=pM·QM-(5·Q2+24·Q)=
=3944·280-5·2802-24·280=705600
Másképpen: T T=0,5·{[pM-MC(QM)]+[pM-MC(0)]}·QM=
=0,5·[(3944-2824)+(3944-24)]·280=705600
Π=TR-TC=TR-VC-FC=T T-FC=
=705600-14000=691600
A T T monopóliumban a tökéletes versenybeli FT rovására
ennyivel nő: E=(pM-pTV)·QM=(3944-3624)·280=89600
A T T monopóliumban a tökéletes versenybeli T T-ből
ennyit tartalmaz: F=0,5·{[pTV-MC(QM)]+[pTV-MC(0)]}·QM=
=0,5·[(3624-2824)+(3624-24)]·280=616000
Kupcsik Réka
Kupcsik Réka
e) kérdés
𝑝𝑀 − 𝑀𝐶 𝑄𝑀 3944 − 2824
𝐿𝑀 = = =
𝑝𝑀 3944
1120 140
= = ≈ 0,284
3944 493
Kupcsik Réka
6. Feladat – Monopólium haszonkulcsa
• Egy profitmaximalizáló monopólium olyan keresleti

függvény mellett tevékenykedik, amelynek saját
árrugalmassága minden pontban -4. A vállalat
számára a profitmaximalizáló ár 16.
a) Mekkora a határköltség az optimális termelési
pontban?
b) Mekkora ott a Lerner-index?
c) Mekkora a monopólium haszonkulcsa?
Megoldás
b)
1 1 1
𝐿= 𝑄 = = = 0,25
𝜀𝑝 −4 4
a)
𝑝𝑀 − 𝑀𝐶 16 − 𝑀𝐶
𝐿= =
𝑝𝑀 16
16−𝑀𝐶
Tehát 0,25 = → 4 = 16 − 𝑀𝐶 → MC = 12
16
c)
𝑝𝑀 16 4
= = ≈ 1,33
𝑀𝐶 12 3
Kupcsik Réka

Kupcsik Réka
Közgazdaságtan I.
2023/2024/I.
2023. november 21.
Kupcsik Réka
1. feladat & megoldás: Domináns stratégiákon
alapuló, egyetlen Nash-egyensúly
• Két streaming-szolgáltató az új marketing-stratégiáján dolgozik.
A YouTube-on vásárolhatnak reklámidőt filmelőzetesek előtt 2
egységért.
– Ha csak az egyikük reklámoz, akkor a versenytársa kárára növelheti a piaci
részesedését. Ez a kifizetését 5 egységgel növeli, míg a másikét ugyanennyivel
csökkenti.
– Ha egyikük sem reklámoz, akkor a részesedéseik változatlanok maradnak.
– Ha mindketten reklámoznak, akkor szintén nem változnak a részesedéseik, de
a reklámköltséget állniuk kell.
• A kifizetéseket az alábbi táblázat tartalmazza:
• Láthatóak lesznek-e ilyen Pear+
reklámok a filmelőzetesek előtt?
Reklámoz Nem reklámoz
Reklámoz (–2 ; –2) (3 ; – 5)
Netfilm
Kupcsik Réka Nem reklámoz (–5 ; 3) (0 ; 0)
2. feladat: Kifizetési mátrix felírása,
megoldása I. (több Nash-egyensúly)
• Anna és Bella együtt lakik. Külön-külön döntenek arról, hogy
felkeljenek-e másnap reggel valamivel előbb kávét főzni. Ha egyikük
sem főz kávét, akkor nehezen indul a nehéznek ígérkező napjuk, így
hasznossági szintjük 2 egységgel csökken. Ha mindketten felkelnek
hamarabb, akkor hasznosságuk nő 1-1 egységgel, mert lesz kávé, és
kicsit beszélgethetnek is egymással. Ha viszont csak az egyikük kel
korábban, akkor az ő hasznosság-szintje nem változik. A másik lány
számára viszont a potya kávé növeli a hasznosságot 3 egységgel, mert
nem kellett miatta hamarabb kelnie.
a) Írja fel a játék kifizetési mátrixát!
b) Döntse el, kinek mi a domináns stratégiája, ha van ilyen, és
határozza meg a játék Nash-egyensúlyát/egyensúlyait!
a-b) kérdés
a) A szöveg alapján a kifizetések hozzárendelhetők

az egyes kimenetelekhez:
Bella
Korábban kel Nem kel korábban
Korábban kel (1 ; 1) (0 ; 3)
Anna
Nem kel korábban (3 ; 0) (-2 ; -2)
b) A legjobb válaszok alapján dönteni lehet

a domináns stratégiáról és a NE-ról.
Kupcsik Réka
3. feladat: Kifizetési mátrix felírása,
megoldása II. (profitok kiszámítása)
• Egy adott termék piacán két vállalat tevékenykedik
azonos költségviszonyokkal, mindkettőre MCi(qi)=20,
FCi=100 (iє{1,2}). Az inverz keresleti függvény
p(Q)=140-Q.
a) A vállalatok két termelési szint közül választhatnak, 60
vagy 40 egységet termelnek. Adja meg a játék
kifizetési mátrixát! Létezik Nash-egyensúly? Ha igen,
Pareto-hatékony ez az egyensúly?
b) Mi lesz az előző feladatrészre a válasz, ha a két
választható termelési szint 20, illetve 30 egység?
a) kérdés
MC=20 (konstans!); FC=100; p=140-Q=140-q1-q2
A lehetséges stratégiák: qi=60 és qj=40
A kifizetések a profitok: Π1=TR1-TC1=(140-q1-q2)·q1-20·q1-100
és Π2=TR2-TC2=(140-q1-q2)·q2-20·q2-100
Ha mindketten 60-at termelnek:
p=140-Q=140-60-60=20 → Π1=Π2=20·60-20·60-100=-100
Ha mindketten 40-et termelnek:
p=140-Q=140-40-40=60 → Π1=Π2=60·40-20·40-100=1500
Ha az egyik (i) 60-at, a másik (j) 40-et termel:
p=140-Q=140-60-40=40 → Πi=40·60-20·60-
-100=1100 és Πj=40·40-20·40-100=700
Kupcsik Réka
a) kérdés folyt.
Az előző számítások alapján a kifizetések
hozzárendelhetők az egyes kimenetelekhez:
2. vállalat
q2=60 q2=40
q1=60 (-100 ; -100) (1100 ; 700)
1. vállalat
q1=40 (700 ; 1100) (1500 ; 1500)
A legjobb válaszok alapján dönteni lehet a NE-ról,
majd, összevetve azt a többi kimenetellel, a Pareto-
hatékonyságról is.
Kupcsik Réka
b) kérdés
MC=20 (konstans!); FC=100; p=140-Q=140-q1-q2
A lehetséges stratégiák: qi=20 és qj=30
A kifizetések a profitok: Π1=TR1-TC1=(140-q1-q2)·q1-20·q1-100
és Π2=TR2-TC2=(140-q1-q2)·q2-20·q2-100
p=140-Q=140-20-20=100 → Π1=Π2=100·20-20·20-100=1500
p=140-Q=140-30-30=80 → Π1=Π2=80·30-20·30-100=1700
Ha az egyik (i) 20-at, a másik (j) 30-at termel:
p=140-Q=140-20-30=90 → Πi=90·20-20·20-
-100=1300 és Πj=90·30-20·30-100=2000
Kupcsik Réka
b) kérdés folyt.
Az előző számítások alapján a kifizetések
hozzárendelhetők az egyes kimenetelekhez:
2. vállalat
q2=20 q2=30
q1=20 (1500 ; 1500) (1300 ; 2000)
1. vállalat
q1=30 (2000 ; 1300) (1700 ; 1700)
A legjobb válaszok alapján dönteni lehet a NE-ról,
majd, összevetve azt a többi kimenetellel, a Pareto-
hatékonyságról is.
Kupcsik Réka
4. feladat & megoldás: Kifizetési mátrix
megoldása három stratégia esetén
• Egy másik duopólium két vállalatának kifizetéseit
a következő táblázat tartalmazza:
2. vállalat
Keveset termel Közepes mennyiséget termel Sokat termel
Keveset termel (1800; 1800) (1500; 2000) (1350; 2025)
1. vállalat
Közepes
(2000; 1500) (1600; 1600) (1400; 1575)
mennyiséget termel
Sokat termel (2025; 1350) (1575; 1400) (1350; 1350)
a) Határozza meg a vállalatok legjobb válaszait!

b) Hány Nash-egyensúlya van a játéknak, és melyek ezek?
Kupcsik Réka

Kupcsik Réka
Közgazdaságtan I.
2023/2024/I.
2023. november 28.
Kupcsik Réka
1. feladat: Externália 1.
• Tegyük fel, hogy egy méhészet és egy almáskert egymás mellett
helyezkedik el, és mindkettő tökéletesen versenyző piacon
működik. Legyen az almatermés mennyisége A (mázsában),
a termelt mézé pedig M (hektoliterben). A két vállalat
költségfüggvénye: TCM=0,02·M2-A és TCA=0,04·A2-2·M. A méz
ára 5 tallér/hektoliter, az almáé pedig 4 tallér/mázsa.
a) Milyen externáliáról van szó?
b) Mennyi lesz az alma és a méz termelt mennyisége, ha
a vállalatok egymástól függetlenül működnek?
c) Hogyan alakulnak a profitmaximalizáló termelési mennyiségek,
ha a vállalatok egyesülnek?
a-b) kérdés
πM=TRM-TCM=pM·M-(0,02·M2-A)=5·M-0,02·M2+A
(A növekedésével nő, azaz pozitív externália)
πA=TRA-TCA=pA·A-(0,04·A2-2·M)=4·A-0,04·A2+2·M
(M növekedésével nő, azaz pozitív externália)
𝜕𝜋𝑀
= 5 − 0,02 ∙ 2 ∙ 𝑀 = 0, ebből M=5/0,04=125
𝜕𝑀
𝜕𝜋𝐴
= 4 − 0,04 ∙ 2 ∙ 𝐴 = 0, ebből A=4/0,08=50
𝜕𝐴
A profitok (M=125, A=50):
πM=5·M-0,02·M2+A=5·125-0,02·1252+50=362,5
πA=4·A-0,04·A2+2·M=4·50-0,04·502+2·125=350
Összesen a két vállalat profitja 362,5+350=712,5
Kupcsik Réka
c) kérdés
π=πA+πM=TRA-TCA+TRM-TCM=pA·A-(0,04·A2-2·M)+
+pM·M-(0,02·M2-A)=4·A-0,04·A2+2·M+5·M-0,02·M2+A
𝜕𝜋
= 2 + 5 − 0,02 ∙ 2 ∙ 𝑀 = 0, ebből M=7/0,04=175>125
𝜕𝑀
𝜕𝜋
= 4 − 0,04 ∙ 2 ∙ 𝐴 + 1 = 0, ebből A=5/0,08=62,5>50
𝜕𝐴
A közös vállalat profitja:
π=4·A-0,04·A2+2·M+5·M-0,02·M2+A=
=4·62,5-0,04·62,52+2·175+5·175-0,02·1752+62,5=768,75
Több, mint független működésnél (768,75>712,5)
Kupcsik Réka
2. feladat: Externália 2.
• Egy repülőtér egy épülő lakópark mellett van. Ha a repülőtér
egy nap X gépet szolgál ki, és Y a lakóparkban épített lakások
száma, akkor a repülőtér teljes profitja πX=42·X-X2, a házépítő
teljes profitja pedig πY=36·Y-0,5·Y2-X·Y.
a) Határozza meg a felépített lakások számát, ha a repülőtér és
az építővállalat egymástól függetlenül működnek, de
a reptérnek ki kell fizetnie a teljes X·Y kárösszeget, amivel
a repülőgép forgalom csökkenti a másik cég profitját!
b) Határozza meg a felépített lakások számát, ha a repülőtér és
az építővállalat ugyanannak a profitmaximalizáló cégnek
a tulajdonában van!
0. kérdés
πX=42·X-X2
𝜕𝜋𝑥
= 42 − 2 ∙ 𝑋 = 0
𝜕𝑋
πY=36·Y-0,5·Y2-X·Y
𝜕𝜋𝑌
= 36 − 0,5 ∙ 2 ∙ 𝑌 − 𝑋 = 0
𝜕𝑌
Az első egyenletből X=42/2=21,
amit behelyettesítve a másodikba: 36-Y-21=0 → 15=Y
Kupcsik Réka
a) kérdés
πX’=42·X-X2-X·Y
𝜕𝜋𝑥
= 42 − 2 ∙ 𝑋 − 𝑌 = 0
𝜕𝑋
πY’=36·Y-0,5·Y2-X·Y+X·Y=36·Y-0,5·Y2
𝜕𝜋𝑌
= 36 − 0,5 ∙ 2 ∙ 𝑌 = 0
𝜕𝑌
A második egyenletből Y=36>15,
amit behelyettesítve az elsőbe: 42-2·X-36=0 → 2·X=6 →
X=3<21
Kupcsik Réka
b) kérdés
π=πX+πY=42·X-X2+36·Y-0,5·Y2-X·Y
𝜕𝜋
= 42 − 2 ∙ 𝑋 − 𝑌 = 0
𝜕𝑋
𝜕𝜋
= 36 − 0,5 ∙ 2 ∙ 𝑌 − 𝑋 = 0
𝜕𝑌
Az első egyenletből Y=42-2·X,
amit behelyettesítve a másodikba: 36-(42-2·X)-X=0 →
36-42+2·X-X=0 → X=6 és Y=42-2·6=42-12=30
X-re: 3<6<21 Y-ra: 36>30>15
kártérítés, internalizálás, eredeti helyzet
Kupcsik Réka
3. feladat: Közjavak
• Egy zsákutcában három fogyasztó lakik. Ármin egyéni

keresleti görbéje az utca hómentesítése iránt
Q1=500-P1, Budáé Q2=400-0,5·P2, Cecíliáé pedig
Q3=600-2·P3 (ahol Qi az eltakarított út hossza lábban).
a) Írja fel és ábrázolja a zsákutca hómentesítése iránti
piaci keresleti görbét!
b) Ha Ármin, Buda és Cecília 270 egységet fizet
összesen, hány lábnyi utat takaríttatnak le
a zsákutcában?
a) kérdés
Q(P)=500-P Q(P)=400-0,5·P Q(P)=600-2·P
P=500-Q 0,5·P=400-Q 2·P=600-Q
P(Q)=500-Q P(Q)=800-2·Q P(Q)=300-0,5·Q
500
300
Kupcsik Réka
a) kérdés folyt.
Különböző mennyiség-tartományokban
különböző p(Q) kifejezés adja meg
a teljes fizetési hajlandóságot:
0 ℎ𝑎 𝑄 > 600
300 − 0,5 ∙ 𝑄 ℎ𝑎 600 ≥ 𝑄 > 500
P=
800 − 1,5 ∙ 𝑄 ℎ𝑎 500 ≥ 𝑄 > 400
1600 − 3,5 ∙ 𝑄 ℎ𝑎 400 ≥ 𝑄 ≥ 0
ahol iD3+iD1=300-0,5·Q+500-Q=
=800-1,5·Q
és iD3+iD1+iD2=800-1,5·Q+
+800-2·Q=1600-3,5·Q
Kupcsik Réka
b) kérdés
• 600 ≥ 𝑄 > 500 megfelelője:

300 − 0,5 ∙ 600 = 0 ≤ 𝑃 < 300 − 0,5 ∙ 500 = 50
• 500 ≥ 𝑄 > 400 megfelelője:
800 − 1,5 ∙ 500 = 50 ≤ 𝑃 < 800 − 1,5 ∙ 400 = 200
• 400 ≥ 𝑄 ≥ 0 megfelelője:
1600 − 3,5 ∙ 400 = 200 ≤ P ≤ 1600 − 3,5 ∙ 0 = 1600
Kérdéses ár Érvényes mennyiség-tartomány Behelyettesítés p helyébe

1600-3,5·Q=270 →
1600≥p=270≥200 400≥Q≥0
Q=(1600-270)/3,5=380
Igaz, ebbe esik.
Kupcsik Réka

Kupcsik Réka

Közgár Vizsga Gy

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Közgár Vizsga Gy

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Közgazdaságtan I.

• A kari Moodle-ben a tantárgy oldalán

• Egy piacon két fogyasztó van jelen. Egyikük

• Egy piacon két termelő van jelen. Egyikük kínálata

Q(p)=2·p-6 mindenki elad

• Három különböző fogyasztó van jelen egy piacon,

• Kérdés esetén kereshetnek:

• Egy piacon a keresleti függvény D(p)=800-0,2·p,

többet adnának el, mint amennyit vennének

éppen annyit adnának el, mint amennyit vennének

kevesebbet adnának el, mint amennyit vennének

• Tegyük fel, hogy az előbbi piacon a kormányzat t=350

A fogyasztók állnak (pB-pe)/t=(1750-1500)/350=

• Kérdés esetén kereshetnek:

• Egy termék inverz keresleti és kínálati

A piaci egyensúly: Pe=900, Qe=150

A p=24-es árszinten a kereslet Q=270-2,5·24=210

• Egy vállalat keresleti függvényén rajta vannak

−0,8 = 0,8 < 1

árrugalmatlan → árnövelés hatására fog nőni

• Egy vállalat kínálata 10000 Ft-os ár mellett

R1=60000 és R1=P1·Q1 → 60000=200·Q1 → Q1=60000/200=300

𝑄 𝑄2 − 𝑄1 𝑃1 + 𝑃2 100 − 300 200 + 300

A sonkából eladott mennyiség qi.

𝑞 𝑞2 − 𝑞1 𝑃1 + 𝑃2 600 − 400 200 + 300

• Kérdés esetén kereshetnek:

• Emil jövedelme havi 100 000 egység, melyet kétféle

Az x a mobilinternetből (100 MB-ban mérve), az y a trüffelből

Csak mobilinternet (y=0): M=px·x+py·0 → 100000=500·x

Csak trüffel (x=0): M=px·0+py·y → 100000=200·y

A költségvetési egyenesen rajta van az x=200, y=0 és

A költségvetési halmaz pontjaira: M≥px·x+py·y

A költségvetési egyenes egyenletéhez:

px’=2·px, py’=2·py és M’=2·M

ΔM=M’’-M=3·M-M=2·M=200000 egységgel kell ehhez

A megadott pontra x=2, y=4

𝑀𝑈𝑥 3 ∙ 𝑥 2 ∙ 𝑦 1Τ 2 6∙𝑦 6∙9

Így 8 = 2 ∙ 𝑦 3 ∙ 𝑦 1Τ2 = 8 ∙ 𝑦 3,5

• Egy fogyasztó hetente 7200 Ft-ot költ üdítőre (x) és

A költségvetési egyenes meredeksége:

A költségvetési egyenes egyenlete:

M=7200; px=300; py=200

M=7200; px’=360; py=200

• Egy fogyasztó hasznossági függvénye a következő

• Kérdés esetén kereshetnek:

0·m+c=5 és 4·m+c=0 → c=5 és 4·m+5=0 →

240>150 → csak zöld tea

• Benő mindig 2 dl tejjel issza a kávéját.

A hasznossági függvény: U=min{x;2·y}

• Kérdés esetén kereshetnek:

• Egy fogyasztónak az x termékre és az y összetett

az y összetett jószág → py=1 1·y=2000

a haszon-maximalizáló fogyasztó 50 egység x jószágot vásárol : x=50

𝑀 = 𝑝𝑥 ∙ 𝑥 + 𝑝𝑦 ∙ 𝑦 = 40 ∙ 50 + 1 ∙ 2000 = 2000 + 2000 = 4000

ICC: y(x) alakú

px=40, py=1, M paraméter – optimumok

Engel-görbe: x(M) alakú

• Ugyanazon fogyasztó vizsgálatát folytatjuk.

PCC: y(x) alakú

Egyéni keresleti függvény: x(px) alakú

A különböző tanult görbék összefoglalása

• Ugyanazon fogyasztó vizsgálatát folytatjuk.

Cobb-Douglas-típusú hasznossági függvény: 𝑈 = 𝑎 ∙ 𝑥 𝑏 ∙ 𝑦 𝑐

• Kérdés esetén kereshetnek: