1

Rugalmasság általánosságban:
Egy tényező százalékos változása valahány százalékos
változást okoz egy másik tényező értékében. (A két
tényező százalékos változásának hányadosa)
y
 x y x
  
Képlete általánosságban: y x y
x
A piaci modellben használt
rugalmasságok
1. Kereslet-ár rugalmasság
2. Kereslet kereszt-ár rugalmasság
3. Jövedelemrugalmasság
4. Kínálat rugalmasság
1. Kereslet-ár rugalmasság
Megmutatja, hogy hány százalékkal változik a
keresett mennyiség az ár egy százalékos
változásának hatására.
Q1  Q0
Q1  Q0
2 Q1  Q0 P1  P0
 P ,Q   
P1  P0 P1  P0 Q1  Q0
P1  P0
2
1. Kereslet-ár rugalmasság
Értéke általában negatív
A vizsgált jószág kereslete a mutató abszolút-értéke
alapján:
◦ Rugalmas  P ,Q  1

◦ Egységnyi rugalmasságú  P ,Q  1
◦ Rugalmatlan
 P ,Q  1
1. Kereslet-ár rugalmasság
Kereslet árrugalmasság és a lineáris keresleti
függvény: P

 P ,Q  1

 P ,Q  1

 P ,Q  1
D

Q
2. Kereslet kereszt-ár rugalmasság
Megmutatja, hogy az egyik termék árának egy
százalékos változása hány százalékkal változtatja
meg egy másik termék keresletét.
Q Q
y1 y0
Q Q
y1 y0 Q Q P  P
  2  y1 y0  x1 x0
Px,Qy P  P P  P Q Q
x1 x0 x1 x0 y1 y0
P P
x1 x0
2
2. Kereslet kereszt-ár rugalmasság
Értéke pozitív, negatív és nulla is lehet
Negatív – kiegészítő javak
Nulla – közömbös a vizsgált két jószág kereslete
egymástól
Pozitív – helyettesítő javak
3. Jövedelemrugalmasság
Megmutatja, hogy a fogyasztó jövedelmének egy
százalékos változása hány százalékkal változtatja
meg a jószág keresletét
Q Q
1 0
Q Q
1 0 Q Q I  I
  2  1 0 1 0
I ,Q I  I I  I Q Q
1 0 1 0 1 0
I I
1 0
2
3. Jövedelemrugalmasság
Negatív: inferior (alacsonyabbrendű) javak
Nulla és egy között: normál javak
Egynél nagyobb mutató esetében luxus jószág
A fogyasztó ízlésétől és jövedelmének szintjétől
függ a besorolás
A legtöbb jószág a jövedelem növekedésével az
előző mindhárom kategóriába belekerül
◦ Elsőként luxus
◦ Normál
◦ Majd inferior jószággá válik
4. Kínálat rugalmassága
Megmutatja, hogy az ár egy százalékos
növekedésével hány százalékkal változik a kínált
mennyiség Q Q 1 0
Q1  Q0
2 Q1  Q0 P1  P0
 P ,Q   
P1  P0 P1  P0 Q1  Q0
P1  P0
2
Pozitív kínálati függvény esetében pozitív
1. feladat
Egy termék ára 5%-kal emelkedett, s a
termék keresletének árrugalmassága a
kérdéses szakaszon (-1,2). Hány
százalékkal változott az áremelkedés
hatására a jószág keresett mennyisége?
Megoldás:

  kereslet %-os változása

P,Q ár %-os változása
1,2  kereslet %-os változása
5
kereslet %-os változása=-6%
Vagyis a keresett mennyiség 6%-kal csökkent.
 2. feladat
Marketing szakemberek a videojátékok piaci
keresletét a következő függvénnyel becsülték:
Q(P)=18000-4P, ahol P a videojátékok ára (Ft/db), Q
pedig a keresett mennyiségük (db). A jelenlegi piaci
ár 2500 Ft/db.
a. Tegyük fel, hogy a videojátékok ára 250 Ft-tal nő.
Mekkora a kereslet árrugalmassága?
b. Jól jártak-e az eladók az árnövekedéssel? Válaszát
indokolja!
Megoldás:
P0=2500
Q0=18000-4(2500)=8000
P1=2750
Q1=18000-4(2750)=7000
70008000 2750 2500
 P,Q    1, 4
2750 2500 70008000
b. Árbevétel a kiinduló helyzetben:
P0(Q0)=2500(8000)=20 000 0000 Ft
Árbevétel az új ár mellett:
P1(Q1)=2750(7000)=19 250 000 Ft

Rugalmas kereslet mellett az árbevétel az ár

csökkenésével nő!!
 3. feladat
Egy kiskereskedő kétféle dobozos üdítőitalt forgalmaz:
narancsitalt és jeges teát. Jelenleg hetente 600 doboz
narancsitalt és 460 doboz jeges teát ad el. 175
(narancsital), ill. 130 (jeges tea) Ft/doboz egységáron. A
forgalom növelése érdekében a kereskedő a narancsital
árát 165 Ft-ra csökkentette, aminek következtében a
narancsitalból eladott mennyiség heti 680 dobozra nőtt.
Ugyanakkor a jeges teából eladott mennyiség 440-re
csökkent.
a. Határozza meg a narancsital keresletének
árrugalmasságát!
P0=175 Ft/doboz
Q0=600 doboz
P1=165 Ft/doboz
Q1=680 doboz

680600 165175
   2,125
P,Q 165175 680 600
b. Határozza meg a jeges tea keresletének a narancsital
árára vonatkozó kereszt-ár rugalmasságát!
P0n=175
Q0t=460
P1n=165
Q1t=440
440460 165175
   0,756
P,Q 165175 440 460
Helyettesítő termékek.
Megérte-e a feladat adatai alapján a a
bevétel alakulása szempontjából a
kereskedőnek az árcsökkentés?
Az árbevételt kell kiszámítani a két jószágra
együttesen mindkét időszakra.
Kiinduló helyzet:
175(600)+130(460)=164800 Ft
Narancsital árcsökkenése után:
165(680)+130(440)=169400 Ft
 4. feladat
Egy fogyasztó az x jószágból havonta 5 darabot
vásárol, ha a havi jövedelme 100eFt. A fogyasztó
25eFt-os jövedelemnövekedés hatására az x
jószágból 2 darabbal többet kíván havonta
megszerezni. Mekkora az x jószág
jövedelemrugalmassága? Hogyan jellemezhetjük
ez alapján az x terméket?
I0=100 eFt
Q0=5 db
I1=125 eFt
Q1=7 db

7 5 125100
   1,5
I,Q 125100 7 5
A jövedelemrugalmasság egynél nagyobb és pozitív, a
jószág az adott jövedelemtartományban luxus jószág.
 5. feladat
Egy mobiltelefon szolgáltató cég szeretné megismerné
fogyasztói keresletét az SMS szolgáltatásra vonatkozóan. Ezért
felmérést végez, aminek eredményeként három egymástól
lényegesen különböző fogyasztói típust talál. Az egyik típust jól
jellemzi Antal magatartása, akinek rezervációs ára viszonylag
alacsony, de az ár csökkenésével erőteljesen növeli keresletét,
és egy elég alacsony ár mellett már nagyon sok SMS-t küld. A
másik típus Béla, akinek magas a rezervációs ára, hajlandó
sokat fizetni a szolgáltatásért, de kereslete nem túlságosan
rugalmas. Végül Csaba hajlandó magas árat fizetni a
szolgáltatásért, de maximális kereslete alacsony, valószínűleg
nem szereti túlságosan ezt az üzenetküldési formát, mert
maximális kereslete viszonylag kicsi.
 5. feladat
Antal keresleti görbéje: q1(p)=100-2p
Béláé q2=80-p
Csabáé q3=15-0,25p.
a) Ábrázolja az egyéni keresleti görbéket és
határozza meg a piaci keresleti görbét!
b) határozza meg a piaci keresleti görbe egyes
szakaszain érvényesülő árrugalmassági értékeket!
Az egyéni keresleti görbék
ábrázolása
 A piaci keresleti görbe
megszerkesztése
A piaci kereslet mögött az egyéni keresletek rejlenek. A piaci keresleti
függvény az egyéni keresleti függvények horizontális összegzése.

Az összegzést a koordináta rendszerben vízszintesen kell elvégezni,

vagyis az azonos árhoz tartozó keresleteket kell összesíteni,
de úgy, hogy közben az értelmezési tartományt nem szabad
kiterjeszteni. A rajz és a magyarázat alapján tehát a piaci
keresleti függvény a következő részekből áll:
•ha , a keresleti függvény:

•ha , ,a keresleti függvény:

•ha , a keresleti függvény:

b) a pontrugalmassági formula
használata
dx px
p  
dpx x
Abból is kiindulhatunk, hogy a függvény p szerinti deriváltja
1/meredekség.