6.

Keresleti függvény, jószágtípusok jövedelem és árváltozás alapján,

jövedelem-ajánlati görbe, Engel-görbe, árajánlati görbe, egyéni keresleti
görbe

6.1. Keresleti függvény

A fogyasztó keresleti függvénye mindegyik jószág optimális mennyiségét az árak és a
fogyasztó jövedelmének a függvényében adja meg.
A keresleti függvények:
 x1 = x1(p1, p2, m),
 x2 = x2(p1, p2, m)

6.2. Jószágtípusok jövedelemváltozás alapján

Ezen esetben csak a jövedelem változásának hatására bekövetkező

keresletváltozást vizsgáljuk, az árakat változatlannak tekintjük.

A jövedelem változásánál a költségvetési egyenes párhuzamosan

eltolódik, tehát az optimális választások is változnak.
Normál jószág: amelynek kereslete nő, ha a jövedelem nő, és kereslete csökken, ha a
jövedelem csökken. ∆
Egy normál jószág iránti kereslet mennyisége mindig ugyanabba az irányba változik, mint a ∆
>0
jövedelem.

Normál jószágok típusai:

 Luxus jószág: normál jószágok olyan csoportja, amelynek kereslete nagyobb arányban
nő, mint a jövedelem ∆
>1
∆

 Homotetikus preferenciák: a jövedelem t arányú növekedése vagy csökkenése esetén

a keresett kosár ugyanabban az arányban nő vagy csökken. ∆
∆
=1

 Létszükségleti jószág: a normál jószágok olyan csoportja, amelynek kereslete kisebb

∆
arányban nő, mint a jövedelem. 0< <1
∆

Alsóbbrendű, inferior jószág: amelynek kereslete csökken, ha

a jövedelem nő, és kereslete nő, ha a jövedelem csökken.
Ez mindig a kiindulási jövedelem szintjétől függ. ∆
<0
∆

17
6.3. Jövedelem-ajánlati görbe és Engel-görbe

Ha összekötjük azokat a keresett kosarakat, amelyeket a költségvetési egyenes kifelé irányuló

párhuzamos eltolásával kapunk, akkor megszerkeszthetjük a jövedelemajánlati görbéket.

Jövedelemajánlati-görbe: a különböző jövedelmi szintekhez tartozó optimális választásokat

írja le változatlan árak mellett. Ábrázolása: a különböző jövedelmi szintekhez tartozó optimális
választásokat összekötjük.

Engel-görbe: arról ad képet, miképpen módosul a kereslet a jövedelem változásával, miközben

minden árat rögzítettünk. Ábrázolása: egy ábrába berajzoljuk az x és m összetartozó értékeihez
tartozó pontokat.

Speciális típusok
Tökéletes helyettesítés
Ha p1 < p2, azaz a fogyasztó az 1. jószág fogyasztására
specializálódik, akkor a jövedelem növekedése azt jelenti,
hogy növekedni fog fogyasztása az 1. jószágból. A
jövedelemajánlati görbe tehát a vízszintes tengely lesz.
Mivel az 1. jószág iránti kereslet ebben az
esetben x1 = m/p1 lesz, az Engel-görbe p1 meredekségű
egyenes lesz.

Tökéletes kiegészítés
Mivel a fogyasztó mindegyik jószágból ugyanazt a
mennyiséget fogyasztja, nem számít, mennyit, a
jövedelemajánlati görbe az origón átmenő átlós vonal lesz.
Az 1. jószág iránti kereslet x1 = m/(p1 + p2) lesz, így az
Engel-görbe egy p1 + p2 meredekségű egyenes vonal lesz

Cobb-Douglas preferencia
Ha 𝑢 = 𝑥 𝑥 akkor az 1. jószág Cobb–Douglas típusú keresleti függvénye x1 = am/p1.
A 2. jószág iránti kereslet nagysága x2 = (1 – a)m/p2, és világos, hogy ez a függvény szintén
lineáris. Az a tény, hogy mindkét jószág keresleti függvénye a jövedelem lineáris függvénye,
azt jelenti, hogy a jövedelemnövekedési ösvény az origón átmenő egyenes. Az Engel-görbe
meredeksége p1/a.

18
6.4. Jószágtípusok árváltozás alapján
Jelen esetben csak a vizsgált jószág árának változását kell
elemezni, változatlannak tekintjük a másik jószág árát és a
jövedelmet.
Ha árváltozás történik a költségvetési egyenes elfordul,
például ha csökkennek az árak, akkor a költségvetési egyenes
kifelé fordul, az optimális választás is jobbra tolódik.
Közönséges jószág: olyan jószág, amelynek kereslete nő, ha az
ára csökken, kereslete csökken, ha az ára nő.

Giffen jószág: olyan jószág, amelynek kereslete csökken, ha az

ára csökken és kereslete nő, ha az ára nő.

6.5. Árajánlati görbe és egyéni keresleti görbe

Árajánlati görbe: azokat az optimális kosarakat
jelöli, amelyeket az adott jószág különböző árai
mellett keresnek, miközben a másik termék ára és a
jövedelem változatlan.
Ábrázolása: a két jószág mennyiségének terében
egy adott termék változó áraihoz tartozó optimális
jószágkosarakat reprezentáló pontokat összekötjük
egymással.
Egyéni keresleti görbe: egy jószág árának és valamely fogyasztó által keresett
mennyiségének a viszonyát fejezi ki. Arról ad képet, hogyan módosul a keresett mennyiség a
jószág árának változásával, miközben a másik jószág árát és a jövedelmet rögzítettük.
Ábrázolása: egy ábrába berajzoljuk és összekötjük az x és p összetartozó értékeinek pontjait.
△
Meredeksége általában negatív △ <0

Speciális típusok
Tökéletes helyettesítés
Az 1. jószág iránti kereslet zéró, ha p1 > p2; valamekkora
mennyiség a költségvetési egyenesen, ha p1 = p2, és m/p1,
ha p1 < p2. Az ajánlati görbe követi ezeket a lehetőségeket.
Tökéletes kiegészítés

Kereslet mértéke: 𝑥 =

Engel-görbe meredeksége: 𝑝 = −𝑝

19
6.6. Helyettesítés és kiegészítés
Helyettesítő jószág: ha az első jószág kereslete emelkedik, amikor a 2. jószág ára nő, akkor az
1. jószág a 2. jószág helyettesítője. ∆𝑥
>0
∆𝑝

Kiegészítő jószág: ha az 1. jószág kereslete csökken, amikor a 2. jószág ára nő, akkor az 1.
jószág a 2. jószág kiegészítője. ∆𝑥
<0
∆𝑝

6.7. Inverz keresleti függvény

Olyan keresleti függvény, amelyben az árat tekintjük a mennyiség függvényében (a kereslet
egy adott mennyiséghez tartozó árat adja meg)

20