Közgazdaságtan I.

Bóta Gábor
egyetemi docens
ELTE Gazdaságtudományi Kar
Pénzügy és Számvitel Tanszék
Témakörök
N. Gregory Mankiw:
A közgazdaságtan alapjai (2011)
5. A rugalmasság és alkalmazásai
6. Kínálat, kereslet és kormányzati
intézkedések
7. Fogyasztók, termelők és a piacok
hatékonysága
8. Alkalmazás - az adózás költségei

2
A kereslet árrugalmassága
• Hogyan reagálnak a fogyasztók az árváltozásra?
• A kereslet törvénye szerint, ha egy adott termék ára
emelkedik, csökken a keresett mennyiség.
• A rugalmasság ezt a változást
P
próbálja számszerűsíteni.
• A kereslet árrugalmas, ha a keresett
mennyiség változása nagyobb
mértékű, mint az árváltozás
D
• A kereslet árrugalmatlan, ha a keresett
mennyiség alig változik, amikor az ár
Q megváltozik

3
• A kereslet árrugalmasságának meghatározása
|𝑘𝑒𝑟𝑒𝑠𝑒𝑡𝑡 𝑚𝑒𝑛𝑛𝑦𝑖𝑠 é 𝑔 𝑣 á 𝑙𝑡𝑜𝑧 á 𝑠𝑎 %|
𝑘𝑒𝑟𝑒𝑠𝑙𝑒𝑡 á 𝑟𝑟𝑢𝑔𝑎𝑙𝑚𝑎𝑠𝑠 á 𝑔𝑎=
|á 𝑟 𝑣 á 𝑙𝑡𝑜𝑧 á 𝑠𝑎 %|

• Tegyük fel, hogy egy termék ára P2

10%-kal emelkedik, a keresett P1 D
mennyiség 20%-kal csökken.
Q
20 % Q2 Q1
𝑘𝑒𝑟𝑒𝑠𝑙𝑒𝑡 á 𝑟𝑟𝑢𝑔𝑎𝑙𝑚𝑎𝑠𝑠 á 𝑔𝑎= =2
10 %

4
• A kereslet árrugalmasságának meghatározása
|𝑘𝑒𝑟𝑒𝑠𝑒𝑡𝑡 𝑚𝑒𝑛𝑛𝑦𝑖𝑠 é 𝑔 𝑣 á 𝑙𝑡𝑜𝑧 á 𝑠𝑎 %|
𝑘𝑒𝑟𝑒𝑠𝑙𝑒𝑡 á 𝑟𝑟𝑢𝑔𝑎𝑙𝑚𝑎𝑠𝑠 á 𝑔𝑎=
|á 𝑟 𝑣 á 𝑙𝑡𝑜𝑧 á 𝑠𝑎 %|
• A: 20$ - 12000db, B: 25$ - 8000db
4000 /12 000 33 %
𝑘𝑒𝑟𝑒𝑠𝑙𝑒𝑡 á 𝑟𝑟𝑢𝑔𝑎𝑙𝑚𝑎𝑠𝑠 á 𝑔𝑎 𝐴𝐵 = = =1, 33
5/2 0 25 %
4000 /8 000 50 %
𝑘𝑒𝑟𝑒𝑠𝑙𝑒𝑡 á 𝑟𝑟𝑢𝑔𝑎𝑙𝑚𝑎𝑠𝑠 á 𝑔𝑎 𝐵 𝐴 = = =2 , 5
5 /2 5 20 %
• felezőponti módszer
• F: 22,5$ - 10000db
4000 /10000 40 %
𝑘𝑒𝑟𝑒𝑠𝑙𝑒𝑡 á 𝑟𝑟𝑢𝑔𝑎𝑙𝑚𝑎𝑠𝑠 á 𝑔𝑎 𝐴𝐹𝐵 = = =1 , 8
5/22 , 5 22, 22 %
4000 /10000 40 %
𝑘𝑒𝑟𝑒𝑠𝑙𝑒𝑡 á 𝑟𝑟𝑢𝑔𝑎𝑙𝑚𝑎𝑠𝑠 á 𝑔𝑎 𝐵𝐹𝐴= = =1 , 8
5 /22 ,5 22 , 22%
5
• A kereslet árrugalmasságát befolyásoló tényezők:
• A termék helyettesíthetősége
• A termék árának nagysága a fogyasztó
összjövedelméhez képest
• Létszükségleti cikkek és luxuscikkek
• A rendelkezésre álló reakcióidő
• A piac definíciója

6
• A keresleti görbék alakja
• A kereslet árrugalmassága szorosan kapcsolódik a
keresleti görbe meredekségéhez.
• Minél laposabb egy adott ponton átmenő keresleti görbe,
annál nagyobb a kereslet árrugalmassága.
• Minél meredekebb egy adott ponton átmenő keresleti görbe,
annál kisebb a kereslet árrugalmassága.

7
• Tökéletesen rugalmatlan kereslet
• A kereslet árrugalmassága 0.
• Az ár változásának hatására a keresett mennyiség nem
változik.

P
D

P2

P1

Q
Q1

8
• Rugalmatlan kereslet:
• A kereslet árrugalmassága 1-nél kisebb.
• Az ár változásánál a keresett mennyiség változása
kisebb mértékű. P

P2

P1
D
Q
Q2 Q1

9
• Egységnyi rugalmasságú kereslet
• A kereslet árrugalmassága 1.
• Az ár változásával megegyezik a keresett mennyiség
változása. P

P2

P1
D

Q
Q2 Q1

10
• Rugalmas kereslet:
• A kereslet árrugalmassága 1-nél nagyobb.
• Az ár változásánál a keresett mennyiség változása
nagyobb mértékű. P

P2

P1 D

Q
Q2 Q1

11
• Tökéletesen rugalmas kereslet:
• A kereslet árrugalmassága végtelen.
• Az ár nagyon kis változása rendkívül nagy mértékben
változtatja meg a keresett mennyiséget.
P

P1 D

12
• Teljes bevétel és a kereslet árrugalmassága
• A teljes bevétel a termék árának és az eladott
mennyiségnek a szorzata.
𝑇𝑅=𝑃 ∙ 𝑄

• Az áremelkedés hatására egyrészt növekszik a

termékenkénti bevétel, másrészt csökken az eladott
mennyiség. A kérdés az, hogy melyik hatás a
jelentősebb.
• A kereslet árrugalmasságától függ.

13
• A: 20$ - 12000db, B: 25$ - 8000db
• kereslet árrugalmassága 1,8
• TRA = 20$ x 12000 = 240000$
• TRB = 25$ x 8000 = 200000$
P

25$
20$ D

Q
8000 12000

14
• A: 20$ - 12000db, B: 25$ - 10000db
• kereslet árrugalmassága 0,82
• TRA = 20$ x 12000 = 240000$
• TRB = 25$ x 10000 = 250000$
P

25$
20$ D

Q
10000 12000

15
• Teljes bevétel változása rugalmatlan kereslet esetén
• Ha a kereslet árrugalmatlan (rugalmassága < 1) a
keresett mennyiség változása kisebb abszolútértékű, mint
az ár változása.
• Az áremelkedésből fakadó P
mennyiségcsökkenés miatti
bevételcsökkenés kisebb, P2
mint az ár növekedéséből
fakadó bevételnövekedés. P1
• Áremelkedés esetén a teljes D
bevétel növekszik, Q
Q2 Q1
árcsökkenés esetén csökken.

16
• Teljes bevétel változása egységnyi rugalmasságú
kereslet esetén
• Ha a kereslet árrugalmassága = 1, a keresett mennyiség
változása ugyanolyan mértékű, mint az árváltozás.
• Az áremelkedésből fakadó P
mennyiségcsökkenés miatti
bevételcsökkenés P2
megegyezik az ár
növekedéséből fakadó P1
D
bevételnövekedéssel.
• Árváltozás esetén a teljes Q
Q2 Q1
bevétel nem változik.

17
• Teljes bevétel változása rugalmas kereslet esetén
• Ha a kereslet árrugalmas (rugalmassága > 1) a keresett
mennyiség változása nagyobb abszolútértékű, mint az ár
változása.
• Az áremelkedésből fakadó
mennyiségcsökkenés miatti P
bevételcsökkenés nagyobb,
mint az ár növekedéséből P2
fakadó bevételnövekedés.
P1 D
• Áremelkedés esetén a teljes
bevétel csökken,
árcsökkenés esetén Q
Q2 Q1
növekszik.
18
• Lineáris keresleti görbe:
• a görbe meredeksége állandó, az árrugalmasság nem

P
2/3
𝑘 𝑒𝑟𝑒𝑠𝑙𝑒𝑡 á 𝑟𝑢𝑔𝑎𝑙𝑚𝑎𝑠𝑠 á 𝑔𝑎= =3 , 67
1 /5 ,5
6$ 2 /7
𝑘 𝑒𝑟𝑒𝑠𝑙𝑒𝑡 á 𝑟𝑢𝑔𝑎𝑙𝑚𝑎𝑠𝑠 á 𝑔𝑎= =1
5$ 1 /3 ,5
4$ 2/11
3$ 𝑘 𝑒𝑟𝑒𝑠𝑙𝑒𝑡 á 𝑟𝑢𝑔𝑎𝑙𝑚𝑎𝑠𝑠 á 𝑔𝑎= =0 , 27
1 /1 , 5
2$
1$
Q
0 2 4 6 8 10 12
19
• Lineáris keresleti görbe:
• a görbe meredeksége állandó, az árrugalmasság nem.

Δ 𝑇𝑅=6 $ ∙2 −5 $ ∙ 4 =−8 $< 0

6$
5$ Δ 𝑇𝑅=4 $ ∙ 6 − 3 $ ∙ 8=0
4$
3$ Δ 𝑇𝑅=2 $ ∙ 10 −1 $ ∙12=8 $> 0
2$
1$
Q
0 2 4 6 8 10 12
20
 • A kereslet jövedelemrugalmassága
• A keresett mennyiség hogyan változik, ha a fogyasztók
jövedelme változik.
𝑘𝑒𝑟𝑒𝑠𝑒𝑡𝑡 𝑚𝑒𝑛𝑛𝑦𝑖𝑠 é 𝑔 𝑣 á 𝑙𝑡𝑜𝑧 á 𝑠𝑎 %
𝑘𝑒𝑟𝑒𝑠𝑙𝑒𝑡 𝑗 ö 𝑣𝑒𝑑𝑒𝑙𝑒𝑚𝑟𝑢𝑔𝑎𝑙𝑚𝑎𝑠𝑠 á 𝑔𝑎=
𝑗 ö 𝑣𝑒𝑑𝑒𝑙𝑒𝑚 𝑣 á 𝑙𝑡𝑜𝑧 á 𝑠𝑎 %

• Normáljószág: minél magasabb a jövedelem, annál

nagyobb a keresett mennyiség.
• A jövedelemrugalmassá­g pozitív.
• Alsóbbrendű (inferior) jószág: minél a magasabb a
jövedelem, annál kisebb a keresett mennyiség.
• A jövedelemrugalmasság negatív.

21
• A kereslet keresztár-rugalmassága
• Egy termék keresett mennyisége hogyan reagál egy
másik termék árának változására.
• A keresztár-rugalmasság előjele attól függ, hogy a két
termék egymás helyettesítője vagy kiegészítője.
• A helyettesítő termékek esetén a keresztár-rugalmasság
pozitív.
• A kiegészítő termékek kereszt­ár-rugalmassága negatív.

22
A kínálat rugalmassága
• A kínálati görbe alakja – kínálat törvénye
• Egy termék kínált (előállított és eladott) mennyisége
növekszik az ár növekedésével.
P
S

23
• A kínálat árrugalmassága
• a kínált mennyiség hogyan reagál az ár változására.
𝑘í 𝑛á 𝑙𝑡 𝑚𝑒𝑛𝑛𝑦𝑖𝑠 é 𝑔 𝑣 á 𝑙𝑡𝑜𝑧 á 𝑠𝑎 %
𝑘í 𝑛á 𝑙𝑎𝑡 á 𝑟𝑟𝑢𝑔𝑎𝑙𝑚𝑎𝑠𝑠 á 𝑔𝑎=
á 𝑟 𝑣 á 𝑙𝑡𝑜𝑧 á 𝑠𝑎%
• Egy termék kínálata rugalmas, ha a kínált mennyiség
jelentősen megváltozik, amikor az ár megváltozik.
• A kínálat rugalmatlan, ha a kínált mennyiség alig változik,
amikor az ár megváltozik.

• Kínálat árrugalmasságának meghatározói

• Mennyire könnyen lehet növelni a termelést az adott iparágban
• Rendelkezésre álló idő

24
• Tökéletesen rugalmatlan kínálat
• A kínálat árrugalmassága 0.
• Az ár változásának hatására a kínált mennyiség nem
változik.

P
S

P2

P1

Q
Q1

25
• Rugalmatlan kínálat:
• A kínálat árrugalmassága 1-nél kisebb.
• Az ár változásánál a kínált mennyiség változása kisebb
mértékű. P
S

P2

P1

Q
Q1 Q2

26
• Egységnyi rugalmasságú kínálat
• A kínálat árrugalmassága 1.
• Az ár változásával megegyezik a kínált mennyiség
változása.
P
S
P2

P1

Q
Q1 Q2

27
• Rugalmas kínálat:
• A kínálat árrugalmassága 1-nél nagyobb.
• Az ár változásánál a kínált mennyiség változása
nagyobb mértékű.
P
S
P2

P1

Q
Q1 Q2

28
• Tökéletesen rugalmas kínálat:
• A kínálat árrugalmassága végtelen.
• Az ár nagyon kis változása rendkívül nagy mértékben
változtatja meg a kínált mennyiséget.
P

P1 S

29
Árszabályozás
• Árplafon: az ár törvényi maximuma
• Árpadló: az ár törvényi minimuma

P
S

P0

D
Q
Q0

30
• Ténylegesen érvényesülő árplafon
P S

P0
P2 árplafon

D Q
Q2S Q0 Q2D

• hiány
• megoldás: adagolás

31
• Ténylegesen érvényesülő árpadló
P S
P2 árpadló
P0

D Q
Q2D Q0 Q2S

• felesleg
• megoldás: adagolás

32
• Az árszabályozás értékelése
• A kínálati és keresleti görbéket vállalatok és fogyasztók
millióinak döntései határozzák meg.
• Amikor a döntéshozók törvények révén határozzák meg
az árakat, elhomályosítják azokat a jelzéseket, amelyek
egyébként a társadalom erőforrásainak elosztását
vezérlik.
• A döntéshozókat valóban az készteti az árak
szabályozá­sára, hogy a piac működésének
következményeit igazságtalannak találják.
• Az árszabályozásnak általában az a célja, hogy segítse
a szegényeket, de hatása gyakran ezzel ellentétes.

33
Adók
• Ki viseli az adóterhet?
• Adóteher-megoszlás: egy adó terhei hogyan
oszlanak meg a gazdaság különböző szereplői
között.

34
• Az eladókra kivetett adó
P

S2
P1D S1
P0 Adó
P1S

D1
Q
Q1 Q0

35
• A vevőkre kivetett adó
P

S1
P2D
P0 Adó
P2S

D2D1
Q
Q2 Q0

36
• Rugalmasság és adóteher-megoszlás
• A kisebb árrugalmasságú felet terheli jobban

P P
S
PD PD
S
P1
Adó Adó
P1
PS PS
D
D
Q Q
Q1 Q1

37
Fogyasztói és termelői többlet
• Mit? Hogyan? Kinek a számára?
• Nem beszélhetünk az egyes javak általános
hasznosságáról, értékéről.
• Az összes termékegységért „csak” az utolsó
hasznosságának megfelelő árat kell fizetni.

38
Fogyasztói többlet
• Fizetési hajlandóság: az a maximális ár, amit egy
adott vevő hajlandó kifizetni.
• Az adott vevő mennyire értékeli a terméket.
• Fogyasztói többlet: a vevő fizetési hajlandóságának
és a ténylegesen kifizetett árnak a különbsége.
• Azt méri, hogy a vevőnek mekkora haszna származik a
piac működéséből.

39
P P

P1 P1
P2

D D
Q1 Q Q1 Q2 Q

40
• Mit mér a fogyasztói többlet?
• A fogyasztók mekkora haszonhoz jutnak, pontosabban,
hogy a fogyasztók maguk mekkora hasznot érzékelnek.
• A fogyasztói többlet a gazdasági jólét egy megfelelő
mérőszáma, ha elfogadjuk a fogyasztók preferenciáit.
• A legtöbb piacon a fogyasztói többlet tükrözi a gazdasági
jólétet.
• Ebben az esetben a fogyasztók azok, akik a legjobban ítélik
meg, mekkora haszonhoz jutnak egy-egy termék
megvásárlása révén.

41
Termelői többlet
• Költség: azoknak a tényezőknek az összértéke,
amelyekről az eladónak le kell mondania, hogy
előállítson egy terméket.
• Termelői többlet: az eladó által realizált összeg és a
termelés költségének különbsége.
• Azt méri, hogy a termelőknek mekkora haszna
származik a piac működéséből.

42
P P

S S
P2

P1 P1

Q1 Q Q1 Q2 Q

43
Piaci hatékonyság
• Fogyasztói többlet:
• a termék értéke a vevők számára – a vevők által fizetett
összeg
• Termelői többlet:
• az eladóknak kifizetett összeg – az eladók költségei
• Teljes többlet: fogyasztói és termelői többlet
• a termék értéke a vevők számára – az eladók költségei
• Hatékonyság
• Olyan erőforráselosztás, amely maximalizálja a
társadalom tagjainak a teljes többletét.
44
• Az erőforrások elosztása hatékony, ha
maximalizálja a teljes többletet.
• A mennyiség változtatása nem növelné a teljes
többletet.
• A termékeket azok a termelők állítják elő, akik a
legalacsonyabb költségek mellett képesek erre.
• Azok a vevők fogyasztják a termékeket, akik a
legnagyobb értéket tulajdonítják nekik.

45
P

P1

D
Q1 Q

46
P

P1

D
Q2 Q1 Q3 Q

47
Piaci hatékonyság és piaci kudarc
• Ha a piacon minden vevőt és minden eladót csak a
saját jóléte érdekel, egy láthatatlan kéz akkor is az
egyensúly felé tereli a viselkedésüket, ahol a vevők
és eladók teljes jóléte a lehető legnagyobb.
• A verseny nem mindig tökéletes, nem feltétlen
hatékony a piaci egyensúly.
• Piaci kudarc
• Piaci erő
• Externáliák
• Közjavak

48
Az adózás hatásai
• Ha az adót a vevőkre vetik ki, a keresleti görbe az
adóval megegyező mértékben lefelé toló­dik, ha az
eladókra vetik ki, a kínálati görbe ugyanennyivel
tolódik felfelé.
• Mindegyik esetben nő a vevők által fizetett és csökken
az eladók által kapott ár.
• A kínálat és a kereslet árrugalmassága határozza
meg, hogy hogyan oszlik meg az adóteher a
termelők és fogyasztók között.

49
• Hogyan érinti az adó a piac résztvevőit?
P

S
P1D
Adó
P0
P1S

D
Q1 Q0 Q

50
• Hogyan érinti az adó a piac résztvevőit?
P

P0

D
Q0 Q

51
• Hogyan érinti az adó a piac résztvevőit?
P

S
P1D

P0
P1S

D
Q1 Q0 Q
• Az adózás holtteher vesztesége
52
• A holtteher veszteség nagysága az
árrugalmasságoktól függ
P P
S

Adó
Adó

D D
Q Q

53
• A holtteher veszteség nagysága az
árrugalmasságoktól függ
P P

S S

Adó
Adó

D
Q Q

54
• Holtteher veszteség és az adó nagysága
• A holtteher veszteség nagyobb ütemben növekszik, mint
az adó
P

3T 2T T

Q
Q3 Q2 Q1
55
• Holtteher veszteség és az adó nagysága
• A holtteher veszteség nagyobb ütemben növekszik, mint
az adó

Holtteher
veszteség

Adó
mértéke

56
• Adóbevétel és az adó nagysága
P

PD
PD
S
PD
3T 2T T
PS D
PS
PS
Q
Q3 Q2 Q1

57
• Adóbevétel és az adó nagysága
• Laffer-görbe
Adóbevétel

Adó
mértéke

58
• Az adózás hatásai
• Az adó csökkenti az eladók és a vevők jólétét.
• Általában ez a csökkenés nagyobb mértékű, mint az
adóbevétel
• A teljes többlet csökkenése az adózás holtteher
vesztesége
• Az adó csökkenti a megvásárolt és az eladott mennyiséget a
maximális jólétet eredményező szint alá.
• A kereslet és a kínálat árrugalmassága határozza meg a
holtteher veszteséget. Minél nagyobb az árrugalmasság,
annál nagyobb a holtteher veszteség.

59
• Az adózás hatásai
• Az adó mértékének növelésénél nagyobb mértékben
növekszik a holtteher veszteség.
• Az adó mértékének növelése először növeli, aztán
csökkenti az adóbevételt, mert az adó hatására
zsugorodik a piac.

60
• Egy termék kínálatát és keresletét a következő
egyenletek írják le:
• QS=2P, QD= 300 – P
• Mekkora az egyensúlyi ár és egyensúlyi
mennyiség? P
300$
• 2P = 300 – P
• P=100$, Q=200 S

• Mekkora a fogyasztói 100$

és a termelői többlet?
• 2P = 0, P=0$ D
• 300 – P = 0, P=300$
0$
• 20.000$, 10.000$ 200 Q
61
• Tegyük fel, hogy 60$ nagyságú adót vetnek ki a
vevőkre.
• Az új keresleti görbe: QD = 300 – (P+60)
• Számoljuk ki az új egyensúlyt! P
• Mi történik az árral, amit az eladók
megkapnak, a vevők által fizetett
árral és az eladott mennyiséggel? 140$ S
• QS2=2P, QD2= 300 – (P+60) 100$
• P2= 80$ 80$
• PS2=80$, PD2= 140$ D
• Q= 160 D2
160 200 Q
62
• Hogyan alakul az adóbevétel?
• 60$x160 = 9600$
P
• Hogyan alakul a
holtteher veszteség?
• 60$x40x1/2 = 1200$
140$ S
100$
80$
D
D2
160 200 Q

63
64