7.

Helyettesítési, jövedelmi és teljes hatás a Slutsky-féle helyettesítésben

normál jószágoknál, alsóbbrendű jószágoknál, Giffen-jószágoknál, Hick-féle
helyettesítési hatás
7.1. Helyettesítési hatás, jövedelmi hatás
Árváltozás hatása:
 megváltozik a cserearány, amelyben egy
jószágot a másikra cserélhetünk
helyettesítési hatás
 megváltozik a jövedelem vásárlóereje 
jövedelmi hatás
Vásárlóerő: a jövedelemből megvásárolható
jószágok mennyisége
Amikor az 1. jószág ára változik, és a jövedelem változatlan
marad, a költségvetési egyenes elfordul a függőleges tengely
körül. Ezt a változást úgy tekintjük, mint amely két szakaszban
megy végbe: először elforgatjuk a költségvetési egyenest
az eredeti választás körül, majd kifelé toljuk el az új keresett
kosár felé.
1. változtatás – elforgatás – Helyettesítési hatás
A jószág ára csökkent, ezért a költségvetési egyenes a
függőleges tengelymetszet körül elfordul, és laposabbá válik. Ekkor a meredekség megváltozik,
a vásárlóerő konstans marad, hiszen a régi kosár is megfizethető marad. Mindazonáltal, az
ehhez kapcsolódó pénzjövedelem különbözik, mivel a függőleges tengelymetszet is
különbözik.
Habár (x1, x2) még mindig megfizethető, általában nem ez lesz az optimális vásárlás az
elforgatott költségvetési egyenes mellett. Az Y jószágkosár optimális lesz, ha megváltoztatjuk
az árakat és kiegészítjük a jövedelmet annyival, hogy a régi jószágkosár megfizethető legyen.
Az X kosárból az Y kosárba történő elmozdulást helyettesítési hatásnak nevezzük.
Helyettesítési hatás: megmutatja, hogy milyen mértékben „helyettesíti” a fogyasztó az egyik
jószágot egy másikkal, ha az árak változnak, de a vásárlóerő változatlan marad, vagyis a két
jószág cserearánya módosulásának köszönhető keresletváltozás.
A helyettesítési hatást olykor a kompenzált kereslet változásának is nevezik, annak a
gondolatnak az alapján, hogy a fogyasztót – az árváltozást ellensúlyozandó – elegendő
jövedelem visszaadásával oly mértékben kompenzáltuk, hogy a régi kosarat meg tudja vásárolni

Helyettesítési hatás a keresleti függvényből levezetve: ΔxS1 = x1(p’1,m’)-x1(p1,m)

A helyettesítési hatás mindig ellenkező irányú, mint az árváltozás. A helyettesítési hatás
negatív, mivel a helyettesítési hatásra visszavezethető keresletváltozás ellentétes az
árváltozással: ha az ár felfelé mozog, akkor a helyettesítési hatás csökkenti a jószág iránti
keresletet.

2022. 12. 09.

2. változtatás – eltolás – Jövedelmi hatás
Az elforgatott költségvetési egyenest kitoljuk az új keresett kosárig. Ennek során a meredekség
nem változik, tehát az árak nem változnak, a vásárlóerő fog megváltozni.
Jövedelemkiigazítás, (x1,x2) mindkét esetben megfizethető:
m’ = p’1x1 + p2x2 m = p1x1 + p2x2
A két egyenletet kivonva egymásból:
m’ – m = x1(p’1-p1)
A kapott egyenlet szerint a pénzjövedelemnek az a szükséges változása, amelynek révén a régi
kosár az új árak mellett is megfizethető lesz, egyenlő az 1. jószág eredeti fogyasztása szorozva
az árváltozással. Δm = x1Δp
Jövedelemkompenzáció: a fogyasztó reáljövedelme akkor tekinthető változatlannak, ha
árváltozás után úgy módosítjuk a fogyasztó jövedelmét, hogy az eredeti kosár megfizethető
maradjon, azaz a fogyasztó visszajusson a régi fogyasztási színvonalához.
Jövedelmi hatás: a vásárlóerő megnövekedése miatt bekövetkező keresletváltozás változatlan
jövedelem mellett.
A jövedelem és az ár mindig ugyanabba az irányba változik: ha az árak emelkednek, akkor
növelnünk kell a jövedelmet ahhoz, hogy ugyanaz a kosár megfizethető maradjon. Ha az ár
csökken, a fogyasztó vásárlóereje nő, csökkentenünk kell tehát a fogyasztó jövedelmét annak
érdekében, hogy a vásárlóerő változatlan maradjon. Hasonlóképpen, ha az ár felmegy, a
vásárlóerő csökken, a vásárlóerő változatlan szinten tartásához szükséges
jövedelemváltozásnak pozitívnak kell lennie.

Δxn1 = x1(p’1,m)-x1(p’1,m’)
Amikor egy jószág ára csökken, ahhoz, hogy a vásárlóerő konstans maradjon, csökkentenünk
kell a jövedelmet. Ha a jószág normál jószág, akkor ez a jövedelemcsökkenés a kereslet
csökkenéséhez vezet (pozitív előjel), ha pedig a jószág alsóbbrendű, akkor a kereslet
növekedéséhez vezet (negatív előjel).
7.2. Teljes hatás
A kereslet teljes változása változatlan jövedelem mellett az árváltozás miatt:
Δx1 = x1(p’1,m)-x1(p1,m)
Mindez az előbb említett módon két részre bontható, a helyettesítési és a jövedelmi hatásra.
Slutsky-egyenlet szerint a kereslet teljes változása egyenlő a helyettesítési hatás és a jövedelmi
hatás összegével.

2022. 12. 09.

Mindez összefügg a helyettesítési hatás és a jövedelmi hatás előjelével. Amíg a helyettesítési
hatásnak mindig negatívnak – az árváltozással ellentétesnek – kell lennie, addig a jövedelmi
hatás mindkét irányban mozoghat. A teljes hatás tehát lehet pozitív vagy negatív.
Normál jószág esetében:
Jelen esetben a helyettesítési és a jövedelmi hatás ugyanabba az irányba mozog. Egy
árcsökkenés azt jelenti, hogy a helyettesítési hatás következtében a kereslet növekedni fog. Az
ár csökkenése – normál jószágnál – a jövedelem növekedéséhez hasonlóan azt jelenti, hogy nő
a kereslet. A két hatás erősíti egymást.

Alsóbbrendű jószág esetében:

Amennyiben árcsökkenés történik, a költségvetési egyenes
elfordul és mivel a helyettesítési hatás az árváltozással
ellentétes, jelen esetben nőni fog az 1. jószág mennyisége.
Amennyiben megtörténik a jövedelemkompenzáció,
vagyis a költségvetési egyenes kitolódik, de a jövedelmi
hatás negatív. Jelen esetben a teljes keresletváltozást a
jövedelmi hatás határozza meg, amely alsóbbrendű
jószágok esetén árcsökkenéskor negatív, és ha a jövedelmi
hatás nem kellően nagy, akkor a teljes változás növekedést
fog eredményezni.
Egy alsóbbrendű jószág azonban nem szükségképpen
Giffen-jószág: a jövedelmi hatásnak nem csupán „rossz”
előjelűnek kell lennie, hanem elég nagynak is ahhoz, hogy
ellensúlyozza a helyettesítési hatás „jó” előjelét.
Egy Giffen-jószág tehát szükségszerűen alsóbbrendű
jószág. Ha árcsökkenés történik az 1. jószág helyettesítési
hatásnak megfelelően nőni fog, azonban a jövedelmi hatás
ezzel ellentétes, és amennyiben ez kellő mértékben nagy,
az árcsökkenés a teljes kereslet csökkenését fogja
eredményezni. Ez a korábban leírt, fonák Giffen-szituáció:
az árcsökkentés oly mértékben növeli a fogyasztó
vásárlóerejét, hogy az alsóbbrendű jószág fogyasztása
csökken.
A kereslet törvénye. Ha egy jószág iránti kereslet növekszik, amikor a jövedelem is növekszik,
akkor az ugyanezen jószág iránt megnyilvánuló kereslet szükségképpen csökken, ha a jószág
ára növekszik. Ez az állítás közvetlenül a Slutsky-egyenletből folyik: ha a kereslet növekszik,
amikor a jövedelem növekszik, akkor normál jószággal van dolgunk.

2022. 12. 09.

7.3. Slutsky-egyenlet kiegészítés és helyettesítés
esetén

Tökéletes kiegészítés
Amikor a költségvetési egyenest elforgatjuk a választott
pont körül, az optimális választás az új költségvetési
egyenesen ugyanaz lesz, mint a régin volt – ez azt jelenti,
hogy a helyettesítési hatás nulla. A kereslet változása
teljes egészében a jövedelmi hatásra vezethető vissza.

Tökéletes helyettesítés
Ha most megdöntjük a költségvetési egyenest, a keresett
kosár a függőleges tengelyről átugrik a vízszintesre.
Nincs lehetőség további eltolásra! A kereslet teljes
változása a helyettesítési hatásra vezethető vissza.

7.4. Hick-féle helyettesítési hatás

A fogyasztó reáljövedelme akkor tekinthető változatlannak, ha az árváltozás után úgy

módosítjuk a jövedelmét, hogy az eredeti hasznossági szint elérhető legyen, azaz a fogyasztó
visszajusson a régi közömbösségi görbéjére.

Tegyük fel, hogy a költségvetési egyenest az eredeti fogyasztási kosár körüli elforgatás helyett
elgörgetjük az eredeti fogyasztási kosáron átmenő közömbösségi görbe mentén. Ezen a módon
a fogyasztó olyan új költségvetési egyeneshez jut, amelyhez a végső költségvetési egyenes
relatív árai tartoznak, de a jövedelem eltérő.
Az ehhez a költségvetési egyeneshez tartozó vásárlóerő nem elegendő a továbbiakban az eredeti
jószágkosár megvásárlásához – elegendő azonban ahhoz, hogy a fogyasztó megvegyen egy
olyan kosarat, amely számára ugyanolyan hasznosságú.
A Slutsky-féle helyettesítési hatás elegendő pénzt ad a fogyasztónak ahhoz, hogy visszajusson
a régi fogyasztási színvonalához, míg a Hicks-féle helyettesítési hatás elég pénzt nyújt a
fogyasztónak ahhoz, hogy visszajusson a régi közömbösségi görbéjére.
A kereslet teljes változása továbbra is egyenlő a jövedelmi és a helyettesítési hatás összegével.
Mivel a Hicks-féle helyettesítési hatás szintén negatív, a Slutsky-egyenlet pontosan ugyanazt a
formát ölti, mint amit korábban kaptunk, és pontosan ugyanaz lesz az értelmezése is.

2022. 12. 09.