You are on page 1of 3

5.

Optimális választás, szélső optimum, választás tökéletes helyettesítőknél,


választás tökéletes kiegészítőknél, adózás hatása a választásra

5.1. Optimális választás


Optimális választás: a fogyasztó a költségvetési halmazából
(számára megfizethető) legjobb, leginkább preferált kosarat
választja.

Azoknak a kosaraknak a halmaza, amelyek az (x1; x2) kosárhoz


képest preferáltak (a közömbösségi görbe feletti kosarak
halmaza), nem érnek bele a fogyasztó számára megfizethető
kosarak halmazába (a költségvetési egyenes alatti pontok
halmaza). Így tehát az (x1;x2) kosár a fogyasztó számára legjobb megfizethető kosár. Jól
viselkedő preferenciák a több jobb és preferált a kevesebbhez képest  csak a költségvetési
egyenesen fekvő pontokkal kell ezért foglalkoznunk
Optimális fogyasztási opció az, ahol az elérhető legmagasabb közömbösségi görbe érinti a
költségvetési egyenest. (ha a közömbösségi görbe nem érintő lenne, akkor metszené a
költségvetési egyenest, és ha metszené a költségvetési egyenest, akkor lenne néhány olyan
közeli pont a költségvetési egyenesen, amely a közömbösségi görbe fölött helyezkedne el, ami
azt jelentené, hogy nem az optimális kosártól indultunk).
Érintési pontban a belső optimum feltétele: közömbösségi görbe meredeksége (helyettesítési
határarány) és a költségvetési egyenes meredeksége (árarány) egyenlő. MRS= -
ok: cserearány

Az érintési feltétel olyan szükséges, de nem elégséges feltétel, amelyet az optimális


választásnak ki kell elégítenie.

Kivételek:
 a közömbösségi görbének nincs érintője, a közömbösségi görbe megtörik az optimális pontban,
az érintő meghatározatlan, mivel az érintő matematikai definíciója szerint minden pontban
egyetlen érintő egyenesnek kell lennie.
 Tegyük fel, hogy az optimális pont ott van, ahol valamelyik jószág fogyasztása nulla. Ekkor a
közömbösségi görbe meredeksége és a költségvetési egyenes meredeksége különböző, ám a
közömbösségi görbe mégsem metszi a költségvetési egyenest  szélső optimum

Egynél több érintési pont


A konvex preferenciák esetében minden olyan pontnak, amely kielégíti az érintési feltételt,
optimális pontnak kell lennie.
Egynél több optimális kosár is kielégítheti az MRS feltételt. Ismét a konvexitás jelenthet
korlátozást. Ha a közömbösségi görbék szigorúan konvexek – nincs egyetlen egyenes
szakaszuk sem –, akkor minden egyes költségvetési egyenesen csak egyetlen optimális
választás lesz, de nem konvex esetben az érintés csak szükséges, de nem elégséges feltétel.

14
Keresett kosár: adott árak és jövedelem mellett a fogyasztónak az 1. és 2. jószágból való
optimális választása.
Az árak és a jövedelem különböző értékei mellett a fogyasztó optimális választása a javak más
és más kombinációja lesz.

5.2. Választás tökéletes helyettesítőknél

Költségvetési egyenes
Kritérium x1 Optimális választás
meredeksége
laposabb, meredeksége kisebb,
p2 > p1 m/p1 szélső optimum
mint a közömbösségi görbéké
meredeksége megegyezik a
bármely szám 0 és bármilyen, költségvetési
p2 = p1 közömbösségi görbék
m/p1 között korlátba beütköző
meredekségével
meredekebb, meredeksége
p2 < p1 0 nagyobb, mint a közömbösségi szélső optimum
görbéké

5.3. Választás tökéletes kiegészítőknél

Vegyük észre, hogy az optimális választásnak mindig az átlón kell lennie, azokban a pontokban,
ahol a fogyasztó mindkét jószágból egyenlő mennyiséget vásárol.
p1x + p2x = m
x 1 = x2 = x =
Mivel a két jószágot mindig együtt fogyasztja, a helyzet olyan, mintha a fogyasztó minden
pénzét egyetlen jószágra költené, amelynek ára p1 + p2

5.4. Választás semleges és káros jószágnál: minden pénzét arra költi, amit kedvel
5.5. Választás Cobb-Douglas preferencia esetén: fogyasztó mindig jövedelmének fix
hányadát költi az egyes jószágokra. E hányad nagyságát a Cobb–Douglas-függvény megfelelő
kitevője határozza meg.
15
5.6. Adózás hatása a választásra

Jövedelemadó vs. mennyiségadó közötti különbség

Mennyiségi adó:
p1x1 + p2x2 = m

1. jószág fogyasztására kivetett t egységnyi adó:


(p1 +t)x1 + p2x2 = m  adó növeli a jószág árát 
költségvetési egyenes meredeksége változik
−𝑝 +𝑡
𝑝
DE: optimumban is igaznak kell lennie a költségvetési feltételnek
Ekkor az állam által beszedett adóbevétel: R=t*x1

Jövedelemadó:
p1x1 + p2x2 = m – R*
Itt a költségvetési egyenes párhuzamosan befelé tolódik
Meredekség: - p1/p2 , a jövedelemadó melletti költségvetési egyenesnek át kell mennie az
optimális választás pontján, azonban ez nem egyezik meg a helyettesítési határaránnyal,
így nem optimális, hiszen lehetővé teszi a cserét - p1/p2 arány mellett.

Következésképpen a jövedelemadó határozottan


előnyösebb a mennyiségi adónál, abban az értelemben,
hogy ugyanakkora összegű adóbevételt von el a
fogyasztótól, de az mégis jobb helyzetbe kerül a
jövedelemadózás mellett, mint mennyiségi adó esetén.
Adóbevétel mindkét esetben megegyezik!

Korlátok:
 csak egyetlen fogyasztóra érvényes, hiszen a
jövedelemadó személyenként különböző
 amikor adót vetünk ki a jövedelemre, a fogyasztó jövedelme nem változik. A
jövedelemadó alapvetően egyösszegű adó – olyan, amely megváltoztatja azt az
összeget, amelyet a fogyasztónak el kell költenie, de nem hat semmilyen döntésre,
amelyet meg kell hoznia. Ha a jövedelem a fogyasztó keresete, akkor számíthatunk arra,
hogy az adóztatás kevésbé ösztönzi majd jövedelemszerzésre, így az adózás utáni
jövedelme jobban csökkenhet, mint amennyit az adó elvont.
 teljes mértékben figyelmen kívül hagytuk az adóra adandó kínálati választ. Bemutattuk,
miképpen reagál a kereslet az adó változására, de a kínálat is reagálhat, és egy kimerítő
elemzésnek ezeket a változásokat is számításba kell vennie.

16

You might also like