Szolnoki Főiskola

Közgazdaságtan alapjai
dr. Bischof Zsolt
Közgazdasági, pénzügyi és menedzsment tanszék
bischof@szolf.hu
 A közgazdaságtan néhány alapfogalma
• Mikro- és makroökonómia
• A gazdaság szereplői:
háztartás (fogyasztó)
vállalat
állam
külföld
• Zárt és nyitott gazdaság
• Piac fogalma
• Optimalizáció alapelve
• Egyensúly alapelve
 A keresleti görbe
px

1000
Rezervációs ár

400

60 90 x
 Marshall-kereszt
px
túlkínálat S

pA

pe
egyensúly

pB

túlkereslet D

xA xB xe xB’ xA’ x
• Egyéni keresleti görbe
Normál hatás (jószág)
Nyáj-hatás
Sznob-hatás
Veblen (minőségi) hatás
Spekulációs hatás
 A piaci keresleti görbe
px „A” fogyasztó egyéni
keresleti görbéje
100 „B” fogyasztó egyéni
keresleti görbéje

50 összpiaci keresleti görbe

30

10 20 25 45 x
 A fogyasztó optimális döntése

• Cél a haszonmaximalizálás
• Az optimális döntést befolyásoló tényezők
termékek ára
fogyasztó jövedelem
fogyasztó preferencia rendszere
 Az árváltozás hatásai
• Reáljövedelem változás
• Árarányok változása

Változatlan reáljövedelem:
• Hicks szerinti kompenzáció
• Slutsky szerinti kompenzáció
 Kereslet rugalmasság
• Árrugalmasság (normál és paradox javak)
Ívrugalmasság
Pontrugalmasság
Rugalmas, rugalmatlan, egységnyi
rugalmasságú
• Jövedelem rugalmasság (normál és inferior
javak)
• Kereszt-árrugalmasság (helyettesítő,
kiegészítő és semleges javak)
Az egyéni munkakínálati függvény
A munkakínálatát befolyásoló
w
tényezők továbbá:
•túlóra
w4
•béremelés
•adó
w3
egyösszegű
lineáris
w2 progresszív
w1 degresszív

24-z1 24-z2 24-z3 munkaidő

24-z4
 Intertemporális választások
• Feltételek:
– r=0
– nincs pénzkölcsönzés
C2

tőkepiaci egyenes
I2
indulókészlet

I1 C1
 Intertemporális választás kamattal
A második időszak fogyasztása, maximális
megtakarítás mellett: c2=I2+(1+r)I1
C2

I2 Az első időszak fogyasztása, maximális

hitelfelvétel mellett: c1=I1+I2/(1+r)

I1 C1
 Ha változik a kamatláb

C2

emelkedik

I2

csökken

I1 C1
 Optimális választás

C2

megtakarítás esetén (a megtakarítás: I1-c1)

C2 C2=I2+(1+r)(I1-C1)

nincs hitelfelvétel, se megtakarítás

I2

hitelfelvétel esetén (a hitel: I2-C2)

C2
C1=I1+(I2-C2)/(1+r)

I1 C1
C1 C1
 A pénz és az időtényező

• Jövőbeni fogyasztás – jelenbeli feláldozott

haszon (tőke hozama) – a tőkepiaci egyenes

• Kamatláb – a kölcsöntőke ára, %-ban

• Reálkamatláb=nominál kamatláb–inflációs ráta

 Befektetés és időtényező
• Jövőérték (future value; FV)
• Kamatos-kamat: FV=C0*(1+r)t
•Az Ön által valamilyen értékpapírba befektetendő
összeg 5 mFt, a garantált éves hozam 10 %. Mennyi
lesz a harmadik év végén a megtakarítása, ha:
Minden év végén a kamatot is hozzáírják a tőkéhez
és az is kamatozik?
FV=5*(1,1)3=6,65 mFt
 Befektetés és időtényező
• Jelenérték (present value; PV)
• Diszkontálás: PV Ct
t
1 r
• Ön a következő ajánlatot kapja, 10 %-os
változatlan kamatot feltételezve:
1. Egy év múlva kap 10 eFt-ot, vagy
2. 3 év múlva kap 14 eFt-ot
1. PV=10/1,1=9,09 eFt
2. PV=14/1,13=10,5 eFt n
Ct
PV
•Évenkénti eltérő hozamok t 1 1 r t
 Befektetések értékelése
• Nettó jelenérték (NPV, net present value)
n
Ct
NPV C0
t 1 1 rt
• NPV >= 0

•Belső megtérülési ráta (IRR – internal rate of

return), ha NPV=0, és legalább: belső kamatláb =
piaci kamatláb
n
Ct
C0 t
t 1 1 IRR
• Egy beruházás megvalósításához szükséges gép
vásárlása esetén három ajánlat közül
választhatunk:
1) Beszerzési ár: 8 mFt, élettartam 7 év, éves
hozam 2 mFt
2) Beszerzési ár: 5 mFt, élettartam 4 év, éves
hozam 2,5 mFt
3) Beszerzési ár: 7 mFt, élettartam 5 év, éves
hozam 3 mFt
Melyik ajánlatot érdemes elfogadni, ha a
kamatláb 20 %?
NPV1=-0,79 mFt
NPV2=1,47 mFt
NPV3=1,97 mFt
 Befektetések értékelése
• Ön kap minden évben 12 mFt-ot 15 éven
keresztül. A piaci kamatláb nagysága végig 10 %.
Mekkora a pénzösszeg jelenértéke?
• Annuitás számítás:
• PV0=12/0,1*(1-1/(1,1)15)=91,3 mFt

C 1
PV 1 t
r 1 r
 A természeti tényezők, mint
termelési tényező
• Örökjáradék (földjáradék): C1
PV
• Gazdasági járadék= r
bérleti díj – transzferjövedelem
• Az Ön tulajdonában lévő földterület éves tiszta
hozama (gazdasági járadéka) 150 eFt. A piaci
kamatláb 8 % és állandó.
Mennyiért adná el ezt a területet, azaz mennyi
ennek a jelenértéke?
• PV0=150/0,08=1.875 eFt
 Növekvő örökjáradék
•Növekvő örökjáradék: C1
PV
r g

(r: kamatláb, g: pénzösszeg növekedési üteme %-ban)

•Ön végtelen lejárattal minden évben 10 mFt-ot

kap, mely évente 5%-kal nő. A piaci kamatláb 9
%.
Mennyi ennek a jelenértéke?
•PV0=10/(0,09-0,05)=250 mFt
 A vállalat - vállalkozások

• input (termelési tényezők) - output

• reálfolyamatok - pénzfolyamatok

•Vállalat célja: profitmaximalizálás

•Bevételek – költségek, ráfordítások
hatékonyság
termelési méret
külső (piaci és bürokratikus) és belső (bürokratikus)
koordináció jellege
 Gazdasági időtávok

• Nagyon rövid táv

• Rövid táv
• Hosszú táv
• Nagyon hosszú táv
 Termelési tényezők

• Munka (Labour)

• Természeti tényezők (lAnd)

• Tőkejavak (reáljavak; pénz, értékpapír)

(Capital – K)

• Vállalkozói szolgáltatás (Enterpreneur)

 A termelési függvény
Termelési függvény: Q=f(L,K,A,E)=Q=f(L,K)
Q (y)
B

QB
termelési
K A pontok
QA

KB L
KA LB
LA
 A termelés átlag- és határterméke

• Egy termelési tényező átlagterméke (APL= Q/L)

• Egy input határterméke (MPL=ΔQ/ΔL;

ha limes ΔL 0, akkor MPL= dQ/dL)

• Tényező parciális termelési rugalmassága

(εL=MPL/APL))
 A termelés skálahozadéka
• βQ=f(αK,αL), ha
α<β, növekvő hozadék, pl.: Q=L2*K
α=β, állandó hozadék, pl.: Q=(L*K)1/2
α>β, csökkenő hozadék, pl.: Q=(L*K)1/4

• Méretgazdaságosság – a nagybani termelés

előnyei
 A profit
• Profit=bevétel-költség

• Vállalati érték – profitok jelenértéke

• Tőzsdei érték – profitok jelenértéke

• Cél: a tőzsdei érték maximalizálása

(bizonytalanság, időérték)

• Tulajdonos – menedzsment döntései

 A termelés költségei

• Elsüllyedt költségek
• Alternatív költségek
• Tartós befektetés – stock ráfordítás
• Folyamatos költségek – flow költségek
 Költség és jövedelem formák
bevétel
összes gazdasági
gazdasági költség profit
normál
profit
számviteli számviteli
költség profit
érték-
csökkenés
explicit implicit
költség költség
 Rövid távú költségfüggvények
• Független változó a termelés (Q)
• Függő változó a költség (C)
• Fix költség: FC
• Változó költség: VC(Q)
• Teljes költség: TC(Q)=FC+VC(Q)
• Határköltség (MC=dTC/dQ=dVC/dQ)
• Átlagköltségek (AFC=FC/Q,
AVC=VC/Q, AC=TC/Q)
 Hosszú távú költségfüggvények
•Hosszú táv: minden input változik, eltérő
üzemméret (technológia)
•Hosszú távú költségfüggvény: LTC(Q)
•Hosszú távú átlagköltség: LAC=LTC/Q
•Hosszú távú határköltség: LMC=dLTC/dQ

•Különböző üzemméretű (technológiájú) rövid

távok sorozata
 Profitmaximalizálás általános
feltétele
• Teljes bevétel (TR=P*Q),
határbevétel (MR=dTR/dQ)

• Teljes költség (TC), határköltség (MC)

• Teljes profit (Tπ=TR-TC),

határprofit (Mπ=dTπ/dQ)

• Profitmaximum feltétele: MR=MC

 Piaci formák
• Tökéletes verseny (kompetitív piac)
homogén termékek
sok kis eladó, sok kis vevő
szabad a be- és kilépés
tökéletes informáltság
árelfogadó MR=p és így a
profitmaximum feltétele: MC=p
•Oligopólium
•Monopólium
 A monopólium
• Keresleti monopólium: monopszónia
• Vevői és kínálati egyidejű monopólium:
bilaterális monopólium
• Természetes monopólium
• Mesterséges monopólium
• Profitmaximum: MR=MC, mert a monopólium
nem árelfogadó
 Az oligopólium
• kevés, viszonylag nagy vállalat
• vállalatok közötti kölcsönös függőség
• ár- és kínálat befolyásolás versenytársak befolyásolása
• kölcsönös függőség, vagy
vagy összejátszás (kollúzió) árban, volumenben,
területben
• célja: az együttes profit növelése
tökéletlen összejátszás, informális megegyezés
tökéletes összejátszás (kartell):
centralizált
piacfelosztó
 Az oligopóliumok fajtái

Oligopólium modellek (ár- vagy output vezérlés)

Cournot-egyensúly
Bertrand-modell
Stackelberg-magatartás
Chamberlin-duopólium
Kartell (összejátszás)

•Reakció függvény: egyik vállalat kibocsátási

döntése a másik vállalat kibocsátásától függően.
 A Cournot-duopólium
• Belépési korlát (védelem)
• A vállalatok ismerik a piaci keresleti függvényt
• Feltételezik, a másik output szintje változatlan
• Egyidejű döntéseket hoznak
• Kibocsátása a tökéletesen versenyző iparág és a
monopólium között van
Bertrand-modell
Az árakat ismerik a szereplők és feltételezik, hogy
azokat a többiek nem változtatják
 Aszimmetrikus Stackelberg-duopólium
• Vezető és követő vállalat
• A követő vállalat Cournot feltevés szerint
működik
• A vezető ismeri a másik reakció függvényét
• Döntések egyidejűleg, de egymástól függetlenül
• A vezető vállalat egyoldalúan növelheti piaci
részesedét és profitját
• Tehát aszimmetrikus az informáltság
 Chamberlin-duopólium

• Cournet-féle szimmetria fennáll és

• a Stackelberg szerinti reakció függvény ismerete
kölcsönös
• Mindkét vállalat vezetőként viselkedik
• Azaz teljes informáltság, felismerik szimmetrikus
helyzetüket és maximális iparági profitot
realizálnak, amin megosztoznak
 A kartell

• a tökéletes összejátszás
centralizált (ár, volumen, eladási és jövedelem-elosztás)
piacfelosztó
• nemcsak informáltság, hanem megegyezés is van,
iparági profitmaximalizálás
• disszidálás
• fogolydilemma – Nash egyensúly
 Monopolisztikus verseny

• A verseny feltételei:
viszonylag sok vállalat
differenciált termékek
a vállalatok ármeghatározóak
szabad a piacra való be- és kilépés
 Piaci szerkezetek - rövid áttekintés
• Monopólium, homogén termék, egy szereplő,
tökéletlen verseny

• Oligopólium, homogén vagy differenciált

termék, néhány szereplő, tökéletlen verseny

• Tökéletes verseny, homogén termék, sok

szereplő

• Monopolisztikus verseny, differenciált

termék, sok szereplő, tökéletlen verseny, de
versenypiac
 Piaci elégtelenségek
• Külső gazdasági hatások (externáliák) – a
piaci ellentételezés hiánya
• Externália:
negatív
pozitív
illetve más csoportosítás szerint:
termelői
fogyasztói – szubjektív – kevésbé mérhető
 Egyéni és társadalmi hasznok és
költségek
• A piaci elégtelenség – a mechanizmusok korlátai
• Határhaszon – egyéni határhaszon
• Határköltség – egyéni határköltség

• Társadalmi határhaszon (marginal social benefit – MSB)

• Társadalmi határköltség (marginal social cost – MSC)

• Társadalmi optimalizálás a termelési tényező

felhasználásában, ha: MSB=MSC
 A javak csoportosítása
• Tiszta magánjavak – kizárás – rivalizálás
• Tiszta közjavak – nincs kizárás és rivalizálás
(honvédelem, gát stb.)
• Vegyes javak – nincs kizárás, de nem korlátlan
túlzsúfoltságra hajlamos javak
térbelileg korlátozott javak
díjköteles javak
• A közjavak elégtelen kínálata: költségesek,
lassú megtérülés, nehézkes díjszedés
• A potyautas jelenség
 Makromodellek

• Piaci hatékonyság és/vagy állami beavatkozás

• Klasszikus – neoklasszikus irányzat

(Smith, Say, Walras, Marshall, Pareto)

• Keynesi modell

• Monetarizmus (M. Friedman)

 Klasszikus irányzat
• Szabad verseny előnye
• Gazdasági növekedés meghatározója:
munkamegosztás (szűkös erőforrás)
tőkefelhalmozás
• Forrás: a megtakarítás (tőkések jövedelme)
• Say-törvény: összkereslet = összkínálat
(pénz – csere közvetítő eszköz)
(teljes foglalkoztatás)
 Neoklasszikus irányzat

• Gazdasági növekedés korlátja a kereslet

• A munka és tőkejövedelem megtakarítása

(beruházások forrása)
• Piac önszabályozó ereje (ár)
 Neoklasszikus paradigma

• Rugalmas árrendszer

• Stabil egyensúly (árak biztosítják)

• Teljes foglalkoztatás

• Passzív gazdaságpolitika (állam)

 A neoklasszikus modell kritikája
• Árrendszer piacszabályozó szerepe
csökkent (monopóliumok megjelenése)

• Túltermelési válságok – instabil gazdaság

• Munkanélküliség megjelenése

• Pénzügyi szektor erősödött

 Keynesi modell
• Egyensúlyi állapotok instabilak

• Árrendszer nem tökéletes

• Bizonytalanságok, várakozások szerepe

• Nincs teljes foglalkoztatottság

Aktív állami gazdaságpolitika szükséges

 A nemzetgazdaság szereplői
(gazdasági szektorok)

• Háztartási szektor (magánháztartás,

nonprofit szervezetek)
• Vállalati szektor
• Állami szektor
• Külföld

Két, három, négyszereplős modell

Y=C+I+G+X-IM, makroökonómia alapegyenlete
 Aggregált piacok

• Árupiac (fogyasztási cikkek, tőke vagy

beruházási javak)
• Pénzpiac (bankrendszer)
• Tőkepiac (értékpapírok)
• Munkaerőpiac
 Az állam szerepe
• Intézményi és jogi feltételek
(törvényhozás, biztonság, adók)
• Allokációs funkció
(extern hatások, közjavak, irányított elosztású javak)
• Újraelosztási funkció
(adó, transzferek)
• Stabilizációs funkció
(teljes foglalkoztatás, árstabilitás, költségvetés
egyensúlya, külgazdasági egyensúly)
 Nemzeti számlák rendszere
(System of National Accounts)
• Bruttó kibocsátás
• Bruttó hazai termék – GDP
• Nettó hazai termék – NDP
• Bruttó nemzeti jövedelem – GNI
• Nettó nemzeti jövedelem – NNI
• Bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem –
GNDI
• Nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem –
NNDI
 A GDP értelmezése
• nominális GDP (folyó áron)
• reál GDP (változatlan áron)
• GDP-deflátor=nominális GDP/reál GDP
• nominális GDP=reál GDP * GDP-deflátor
• Consumer Price Index (Fogyasztói árindex)
• A fogyasztási javak százalékos változását méri:
bázis év kibocsátási mennyisége * aktuális év ára
bázis év kibocsátása * bázis év ára
 A fogyasztási függvény
C
C(Y)

C(Y)=C0+MPC*YDI
C0 C(Y)=C0+MPC(Y-T+TR)

YDI
 Beruházási kereslet
• Függ a reálkamatlábtól (r)

• Meghatározó a várakozások szerepe (ŋ)

• I = I(r,ŋ) (monoton csökkenő, ill. növekvő függvénye)

• I=I0-a*r
 Beruházási függvény
r

r0
I(r, ŋ’)

I(r,ŋ)

I0 I0 ’ I
 Vissza az alapegyenlethez, az egyensúly
• Y=C+I+G+(X-IM), egyenlőre zárt gazdaság
• Y=C0+MPC(Y-T+TR)+I0-a*r+G
• A háztartási fogyasztás és a kormányzati vásárlás
után megmaradt jövedelem:
• S=Y-C-G (nemzeti megtakarítás)
• SP=Y+TR-T-C (magán megtakarítás)
• SG=T-G-TR (állami megtakarítás)
• S=SP+SG=Y+TR-T-C+T-G-TR=Y-C-G, de
• I=Y-C-G I(r)=S
 Egyensúlyi kamatláb
r
S
egyensúlyi
kamatláb

I,S
I=S
 A pénzpiac
• A pénz funkciói:
értékmérő eszköz
forgalmi eszköz
vagyontartási eszkö
 A pénzpiac
• A pénz formái:
árupénz (lásd következő oldal)
hitelpénz
- készpénz
- számlapénz (látraszóló, határidős)
 A pénz fejlődése
• Árupénz
• Nemesfémek
• Váltók, kötelezvény (pénzhelyettesítők)
• Papírpénz, bankjegy
• Modern pénz (hitelpénz)
• Pénzrendszerek:
– Arany(rúd)standard (1870-1929)
– Bretton Woods-i egyezmény (aranydeviza-standard)
1945-1971 (dollár alapú valutarendszer)
– Globalizáció, liberalizáció, olajárrobbanás hatásai…
– Globális pénzügyi rendszer (USD, EURO, YEN)
 A bankrendszer
• Egyszintű bankrendszer
• Kétszintű bankrendszer (Magyarországon 1987-től)
Központi bank (jegybank)
– készpénzkibocsátás monopóliuma
– hitelrendszer stabilitásának biztosítása
– monetáris (deviza) tartalékok kezelése
– nonprofit szervezet
Kereskedelmi bankok – ker. bankpénz
 A pénzteremtés
• Modern pénz – hitelpénz
• Fizetési művelet = könyvelési művelet
• Jóváírás – terhelés
• Pénz teremtés – megsemmisülés:
hitelnyújtás – törlesztés
devizavétel - eladás
aranyvétel - eladás (nem jellemző)
értékpapír vétel - eladás
• Jegybanki tartalék/tartalék ráta (lásd még később)
 A kétszintű bankrendszer
pénzforgalmi működése
Központi bank
(jegybank)

„X” kereskedelmi bank „Y” kereskedelmi bank

„A” vállalat „B” vállalat

(vevő) (szállító)
„X” ügyfele „Y” ügyfele
 Pénzkínálat
• C

• M1=C+D (D=látra szóló betét)

• M2=M1+rövid lejárató betét

• M3=M2+hosszú lejárató betét

• L (értékpapírok)

• B (monetáris bázis)=C (készpénz) + R (banki tartalék)

 Pénzkínálat
• Pénzteremtést meghatározó tényezők:
kötelező tartalékráta (rr)
jegybankpénz-tömeg meghatározása
- refinanszírozási hitel kamatlába (jegybanki
alapkamat)
- nyíltpiaci művelet (értékpapír, deviza vásárlás –
eladás)
kereskedelmi bankok (széles bankrendszer) –
pénzújraelosztó és pénzteremtő hitelek
−Pénzmultiplikátor: m=(cr+1)/(cr+rr), ahol
cr=C/D (készpénz-betét arány)
• Így adott a reál pénzkínálat M/P=MS
 A mennyiségi pénzelmélet
• M*V=P*Y (V: a pénz forgási sebessége)
• V=1/k, azaz M/P=kY, ahol konstans
Seigniorage
• Az állami pénzkibocsátás haszna (inflációs adó)
Fisher-egyenlet
• r=i-π
• A pénz mennyiségi elmélete szerint a pénz mennyiségének 1%-os
emelkedésének hatására 1%-al emelkedik az inflációs ráta. A
Fisher-egyenlet szerint az inflációs ráta 1%-os emelkedése 1%-al
emeli a nominális kamatlábat. Az inflációs ráta és a nominális
kamatláb közt fennálló 1:1 arányt Fisher-hatásnak nevezzük.
 Pénzkeresleti motívumok
• Jövedelmi (Y monoton növekvő függvénye)
• Üzleti (Y monoton növekvő függvénye)
• Óvatossági –tartalékolási
(jövedelem monoton növekvő, kamatláb monoton
csökkenő függvénye)
• Spekulációs (kamatláb monoton csökkenő
függvénye)
Pénzkeresleti függvény: L(Y,i,ie,πe)
 Infláció

• Inflációs ráta: =(Pt-Pt-1)/Pt-1

• Fajtái:
Kúszó
Vágtató
Hiper
• Okai (lásd még későbbi előadás):
Keresleti
Kínálati-vagy költség (pl. ár-bér spirál)
Pénzinfláció
 Az infláció társadalmi költségei
• cipőtalpköltség
• étlapköltség
• hitelező és adós viszonya – ha ex post magasabb a
várt infláció, akkor a hitelező veszít, az adós nyer
• vagyonátrendeződés – reálvagyon értéke megnő,
nominális vagyon értéke csökken

• Klasszikus dichotómia:
a reál és nominál változók szétválasztása
• a pénz semlegessége – hosszú távon
 A munkaerő-kínálat
Teljes népesség

Munkaképes korúak Nem munkaképes korúak

Aktívak Inaktívak

Foglalkoztatottak Munkanélküliek
 Munkanélküliek

Kényszerű Önkéntes
munkanélküliség munkanélküliség
Konjunkturális
Strukturális
Frikcionális
Technológiai
 Munkaerőpiac - munkakínálat
• Nominálbér (W) – reálbér (W/P)
• Aggregált munkakínálat
W/P NS

N
 Munkaerőpiac
W/P NS
kényszerű
munkanélküliség
W/P1

W/Pe önkéntes
munkanélküliség

ND
N1 Ne N1’ Nakt N
•társadalmi és gazdasági teljes foglalkoztatottság
 Gazdasági növekedés
• A gazdaság fogyasztási, szükséglet-kielégítési
lehetőségeinek a bővülése, a jólét növekedése

• Egyidejűleg a termelés és a termelési kapacitás is

bővül, azaz a potenciális kibocsátás is nő

• Mérése: (Yt-Yt-1)/Yt-1= Y/Y, azaz a GDP

változása (de pl. az egy főre jutó GDP változása)
 Solow növekedési modell

• a megtakarítás (tőkefelhalmozás), a népesség

növekedése és a technológiai fejlődés üteme a
meghatározó
• Stacionárius állapot: a gazdaság hosszú távú
egyensúlyi helyzete
• Aranyszabály szerinti tőkefelhalmozás:
maximális fogyasztást biztosító stacionárius
állapot
 Az állam gazdaságpolitikája

lehetőségek, eszközök, következmények

 Koncepciók
• intézményi és jogi feltételek, allokációs,
újraelosztási és stabilizációs funkció
• szükséges-e a beavatkozás?
neoklasszikus, keynesi és monetarista
felfogás, azaz aktivista és nem aktivista
koncepciók
• diszkrecionális gazdaságpolitika
• szabályhoz kötött gazdaságpolitika
• keresletorientált gazdaságpolitika
• kínálatorientált gazdaságpolitika
 A keresletorientált gazdaságpolitika
• Költségvetési (fiskális) politika (expanzív vagy
restriktív)
Eszközei: G, T, Tr

• Monetáris politika (expanzív vagy restriktív)

eszközei.: kötelező tartalékráta, jegybanki alapkamat,
nyíltpiaci műveletek

• együttes költségvetési és monetáris politika

 Kínálatorientált gazdaságpolitika
• kínálat szabályozásának lehetőségei:
 foglalkoztatás növelése
 tőkeállomány bővítése (feltétele: szabad
kapacitások), de időigényesebb
• eszköz: az adón keresztüli ösztönzés
 béreket terhelő adók és járulékok
csökkentése, következménye: magasabb
reálbér
 tőkeadó csökkentése, következménye:
beruházási kereslet növekedése, ezért
magasabb kamatláb
 Kínálatorientált gazdaságpolitika
• az adók csökkentésének hatása a költségvetésre:
deficit???
• attól függ, milyen hatása van az adók
változtatásának a jövedelemre, azaz az adóalapra
• kérdés az adó mértéke, az adókulcs
adóbevétel
Laffer-görbe

z* adókulcs (z)
 A költségvetési deficit és kezelése

• Budget-identitás – költségvetési kényszer

• „Törvényszerű-e” a költségvetési deficit?
• A deficit megszüntetése történhet
a kiadások és bevételek (G,TR,T) módosításával
hitelfelvétellel, amely származhat
- kötvénykibocsátásból - magánszektor
megtakarítása
- külföldi hitelből
pótlólagos pénzkibocsátásból
 Az adófüggvény
G,TR,T
T(Y)=T0+zY

deficit G+TR
szufficit

Y* Y
• kiadások és bevételek módosítása, multiplikátor
hatások (lásd korábbi előadás)
deficit vagy makrojövedelem
 Kormányzati vásárlás okozta deficit
adóból történő finanszírozása
G,TR,T
T(Y)=T0+zY

G’+TR
deficit G+TR

kiszorítási hatás!!

Y* Y*’ Y

lásd még Haavelmo tétele (korábbi előadás)

 A hitelfelvétel és hatásai

• Hitelfelvétel (kötvénykibocsátás) kamatai – újabb

deficit forrása

• Teljes költségvetési deficit =

elsődleges deficit + adósságszolgálat

• Adósságcsapda
 Pótlólagos pénzkibocsátás
• Jegybankpénz kerül forgalomba - gazdasági
szereplők – kereskedelmi bankok –
pénzmultiplikáció
• Túlkínálatos pénzpiac – csökkenő kamatláb
– növekvő beruházási kereslet – növekvő
makrojövedelem – növekvő jövedelemadó –
csökkenő deficit – az elsődleges deficit
megszűnhet
• De: infláció és adósságszolgálat…