Hatékonysági mutatók

elemzése
Hatékonysági mutatók
Azt a célt szolgálják, hogy a vállalkozás miként használja a rendelkezésre álló erőforrásokat.

Hozam l, kg, m3, stb. Naturális hatékonysági mutatók

Erőforrások db, l

Eredmény
Ráfordítások
Fedezeti összeg elemzése
Értékesítés bruttó eredménye = Fedezeti összeg
Értékesítés nettó árbevétele – Értékesítés közvetlen költsége = Fedezeti összeg
Ebben nincsenek benne az általános költségek

Fedezeti hányad:
Fedezeti összeg
Árbevétel x 100
Pénzügyi helyzet elemzése

Likviditás fogalma: Fizető képesség, kifizetési késség

Esedékesség: a kötelezettségek fizetési határidejének lejárat szerinti
csoportosítása
Mobilitás: egyes eszközök hogyan, milyen hamar válnak dologi
forrásból pénzformává
Likviditási mérleg – 4 fokozatú

Eszköz oldal: Forrás oldal:

Likvid eszközök: korlátozás nélkül
szabadon felhasználható azonnal esedékes tartozások
pénzeszköz
Mobil eszközök: eszközök
mobilitása, Követelések, forgatási Rövid határidőn belül esedékes
értékpapírok, pénzhelyettesítő, tartozások (1 éven belüli)
csekk, váltó
Mobilizálható eszköz (lekötött Később esedékes tartozások (1
forgóeszköz) készletek éven túliak)

Immobil eszközök (minden egyéb)

ingatlan, tárgyi eszköz, stb. Vissza nem fizetendő források
Likviditási mérleg – 6 fokozatú
Eszköz oldal: Forrás oldal:
I. Likvid eszközök I. azonnal esedékes tartozások
II. 15 napon belül likvid eszköz II. 15 napon belül esedékes tartozások
III. 30 napon belül likvid eszköz III. 30 napon belül esedékes tartozások
IV. 60 napon belül likvid eszköz IV. 60 napon belül esedékes tartozások
V. 120 napon belül likvid eszköz V. 120 napon belül esedékes tartozások
VI. Meghatározott helyzetben esedékes
VI. Meghatározott helyzetben likvideszköz
tartozások
 Likviditási mutatók
1, likviditási ráta: (1 egység finanszírozására, hány egység forgó eszköz jut. Ez akkor jó ha 2. Magyaror. 1,3)
Forgóeszközök
RLK x 100
2, Likvid gyorsráta: (Legalább 1., Magyarországon 0,7)
Forgóeszközök – Készletek
RLK
3, Pénzeszköz fedezeti mutatója (Minél magasabb annál jobb)
Pénzeszköz + Forgalomképes értékpapírok
RLK x 100
Pénzügyi elemzés mutatói
Adósságfedezeti mutató:
(MSZE + Tárgyévi ÉCS + Fizetendő kamat) / Éven belül esedékes hitelek + ezeknek a kamatai
Nettó forgó tőke:
FOE– RLK
Rövidtávú működésbiztonsági mutató:
Nettó forgó tőke / RLK
Hosszú távú működésbiztonsági mutató:
ST+ HLK / BE
Cash Flow
Cash-flow: pénzeszköz-áramlás: pénz beáramlás – pénz kiáramlás (egy vállalkozás
meghatározott időtartamán belül) – Cash in-Cash out
3 részből áll:
Működési = Operatív CF: az alaptevékenység pénzáramlása. A CF legfontosabb része. A
működési CF-nak pozitívnak kell lennie.
Befektetési CF = investment: az a pénzáramlás, amely a vállalkozás befektetési tevékenységét
mutatja. Ha pl. tárgyi eszközt veszek – Cash out, ha eladom Cash in (Normális esetben negatív)
Pénzügyi műveletek CF-ja: pl hitelfelvétel, kötvénykibocsátás, kapott támogatás és ennek a
fordítottja. (ha felveszek kölcsönt +, ha visszafizetek -)
Pénzeszköz-változás = I ± II ± III
Cash-Flow-ból levezetett mutatók
Adósságfedezeti mutató: (Működési CF / HLK) x 100
Kamatfedezeti mutató: (Működési CF + kamatfizetés + adófizetés) / HLK
Befektetés finanszírozás mutatója: Működési CF / Befektetés vagy Beruházás
összege
(mennyi pénzt kötne le a beruházás, ha nem veszünk fel hozzá hitelt)
Jövedelmezőség mutatója: (Működési CF / Értékesítés nettó árbevétele) x 100
( az árbevételben mekkora a pénzelőállítás)
Tőkearányos jövedelmezőségi mutató: (Működési CF / Saját tőke v. Jegyzett
tőke) x 100
Költséggazdálkodás
A költség, költséggazdálkodás egymásra épülő, egymásból következő folyamat.
Ok-okozati összefüggés.
5 folyamatból áll:
Költségek tervezése
Költségek elszámolása, utalványozása
Költségek ellenőrzése, nyilvántartása
Költségek elemzése
Költségek értékelése
Költség-ráfordítás
Költség: a termeléshez, gyártáshoz kapcsolódó erőforrás-felhasználás
pénzben kifejezett értéke.
Ráfordítás: a ráfordítás elszámolja mindazon eszközfelhasználásokat,
melyeket költségként nem lehet elszámolni. Pl: kamat.
Kiadás: végleges pénzelköltést jelent.
Költségek csoportosítása – 1.

Költségnemenként:
anyagköltség
bérköltség
értékcsökkenés
egyéb költség
Költségek csoportosítása - 2.

Elszámolhatóság szerinti csoportosítás:

közvetlen költség
közvetett költség
Költségek csoportosítása – 3.

Termeléshez kötődő ktg-ek:

• fix, állandó ktg (FC)
• változó ktg (VC)
o lineáris
o degresszív
o progresszív
Költségek csoportosítása – 4.
◦ Pénzmozgáshoz kötődő költségek
pénzmozgással járó költség
pénzmozgással nem járó költség pl. amortizáció
Költségek csoportosítása – 5.
◦ Gazdasági döntés alapján
befolyásolható = releváns
nem befolyásolható = irreleváns.
Önköltség számítás
Önköltség: egy termék vagy szolgáltatás egységére (liter, db,
kg, stb.) vetített erőforrás-felhasználás pénzben kifejezett
értéke.
Önköltséget két esetben számolunk:
Saját termelésű készletnél STK
SEEAÉ: saját előállítású eszközök aktivált értéke.
Közvetlen költség - önköltség
A közvetlen költség megegyezik az önköltséggel:
Az eszköz előállításával kapcsolatban közvetlenül felmerült.
Az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban áll.
Megfelelő mutatók, jellemzők segítségével felosztható az
adott termékre – bér, járulékok.
Önköltség megállapításának módszerei

A költségek tételes kigyűjtése

Eladási árból visszaszámolással = retrográf értékelés
Norma szerinti kalkuláció: tudja, hogy a termék
előállításához mennyi alapanyag kell – normák alapján.
Utókalkuláció keretében megállapított önköltség
Közvetlen költség részei

Közvetlen költségek:
közvetlen anyagköltség
közvetlen bér + járulék
gyártási különköltség
egyéb közvetlen költség
Kalkuláció
Kalkuláció: egy eljárás, melynek során a felmerült költséget
felosztjuk az előállított termékekre, szolgáltatásokra, azaz
egységköltséget határozunk meg.
Osztókalkuláció
Pótlékoló kalkuláció
Kapcsolt termékek kalkulációja
Normatív kalkuláció
Tevékenység alapú költségkalkuláció.
Kalkuláció
Osztókalkuláció:
Összes ktg
Előállított termék, szolgáltatás
Altípusai:
egyszerű osztókalkuláció (1 termék van)
egyenértékszámos (több termék van)
fázisonkénti (jól elhatárolható szakaszok vannak)
Kalkuláció
Pótlékoló kalkuláció: a nagy általános költségek felosztása. Az általános
költségek elszámolása a felmerülésük pillanatában még nem lehetséges. (vetítési
alap lehet pl. fő, bér, árbevétel)
Általános költségek
Vetítési alap
Típusai:
globális kalkuláció
válogató kalkuláció (különböző vetítési alapok)
gépóra kalkuláció ( a gépek üzemelésének arányával osztható)
egyéb kalkuláció