Pénzügyi helyzet elemzése

 Az elemzés célja: a vállalkozás pénzügyi pozíciójának, mozgáslehetőségeinek, likviditási

helyzetének bemutatása, értékelése, a rövid és hosszú távú fizetőképesség vizsgálata
 Az elemzés legfontosabb eszközei:
 a hosszú- és rövidtávú pénzügyi helyzetre jellemző mutatószámok
 a likviditási mérlegek
 a cash-flow kimutatás
 A pénzügyi helyzet elemzéséhez kapcsolódó fogalmak:
 mobilitás: az eszközök pénzzé válásának sorrendisége, sebessége
 likviditás: fizetőképesség megítéléséhez nyújt segítséget
 esedékesség: kötelezettségek, tartozások fizetési határidejének lejáratában nyújt
tájékoztatást
A hosszú távú pénzügyi helyzet: az adósságállomány elemzése
 Adósságállomány: egy éven túli – hátrasorolt és hosszú lejáratú – kötelezettségek
 Az elemzéshez használt mutatószámok:
 adósságállomány részaránya (%) = adósságállomány
adósságállomány + saját tőke  magas
értéke kedvezőtlen
 saját tőke részaránya (%) = saját tőke
adósságállomány + saját tőke 
magas értéke kedvező saját tőke
adósságállomány
 adósságállomány fedezettsége = 
magas értéke kedvező adózott eredmény + értékcsökkenési leírás
hosszú lejáratú kötelezettségek esedékes törlesztőrészlete
 adósságszolgálat fedezete =
 magas értéke kedvező
A rövid távú pénzügyi helyzet: a likviditás elemzése

 A likviditás elemzése arra ad választ, hogy a vállalkozás kötelezettségeit

(elsősorban rövid lejáratú kötelezettségeit) képes-e folyamatosan, határidőre
teljesíteni.
 Az elemzés jellemzői:
 mutatószámok képzésével és likviditási mérleggel történik
 a likviditási ráták kizárólag a rövid távú fizetőképességet vizsgálják (max. 1
éves futamidejű kötelezettségek)
 A rövid távú pénzügyi helyzet: a likviditás elemzése
 a likviditás mutatószámai lehetnek abszolút és relatív mutatók
 abszolút jellegű mutatószám: nettó forgótőke
 nettó forgótőke = forgóeszközök – rövid lejáratú kötelezettségek
 relatív (hányados jellegű) mutatószámok: likviditási ráták
 statikus:
 általános likviditási ráta = rövid lejáratú
forgóeszközök
kötelezettségek  ha tartósan 1 alatti a
mutató értéke, akkor fennáll a fizetésképtelenség kockázata, elfogadható (elvárt)
érték: 1,3 – 2 közötti nagyságrend
 likviditási gyorsráta = forgóeszközök - készletek
rövid lejáratú kötelezettségek
forgóeszközök - készletek - követelések
 azonnali likviditási ráta (pénzeszköz-likviditás, pénzhányad) = rövid lejáratú kötelezettségek

 dinamikus: üzemi (üzleti) tevékenység eredménye + értékcsökkenési leírás

rövid lejáratú kötelezettségek
 dinamikus likviditási ráta (%) =
 Likviditási mérleg
 A likviditási mérleg: olyan kimutatás, amely az eszközöket pénzzé tehetőségük (mobilitás), a forrásokat
lejárati idejük (esedékesség) szerint csoportosítva állítja egymással szembe. Így megállapítható,
fizetőképes-e a cég, fennáll-e a pénzügyi egyensúly.
 A vagyont más szempont (likviditási szempontok) szerint csoportosítja, mint a klasszikus vagyonmérleg:
 eszközöket pénzzé tehetőség szerint
 forrásokat esedékesség szerint
 A likviditási mérlegek csoportosíthatók:
 fokozat szerint: 4, 6 vagy több fokozatú
 időhorizont szerint: statikus (múltbeli), dinamikus (jövőben)
 A 4 fokozatú, statikus likviditási mérleget használjuk. Célja, hogy megmutassa a vállalat adott időszaki
likviditási helyzetét.
 eszköz > forrás  likviditási többlet
 eszköz < forrás  likviditási hiány
 eszköz = forrás  egyensúly
 Likviditási mérleg
Négyfokozatú statikus likviditási mérleg felépítése

Eszközök Források
I. Likvid (azonnal pénzzé tehető) eszközök I. Azonnal esedékes kötelezettségek

II. Mobil (1 éven belül pénzzé tehető) eszközök II. Rövid határidőn belül (1 éven belül) esedékes
kötelezettségek

III. Mobilizálható (éven túl pénzzé tehető) eszközök III. Később (1 éven túl) esedékes kötelezettségek

IV. Immobil (befektetett) eszközök IV. Vissza nem fizetendő források (saját tőke)

I. fokozat összesen I. fokozat összesen

I-II. fokozat összesen I-II. fokozat összesen
I-III. fokozat összesen I-III. fokozat összesen
Eszközök összesen Források összesen
 Likviditási mérleg

 E/I. Likvid eszközök: az azonnal rendelkezésre álló és szabadon felhasználható

pénzeszközök (pénztár, készpénz, devizabetét, látra szóló, forgatási célú értékpapírok)
 E/II. Mobil eszközök: azok az eszközök, amelyek rövid időn belül pénzzé tehetők
(követelések, bevételek aktív időbeli elhatárolása)
 E/III. Mobilizálható eszközök: melyek pénzzé tétele több időt igényel (készletek,
értékesítési célú immateriális javak és tárgyi eszközök)
 E/IV. Immobil eszközök: melyek nagyon nehezen vagy egyáltalán nem tehetők pénzzé (az
eszköz jellegéből adódóan immobil: immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett
pénzügyi eszközök, az elszámolás jellegéből adódóan immobil: költségek, ráfordítások
aktív időbeli elhatárolása, halasztott ráfordítások)
 Likviditási mérleg

 F/I. Azonnal esedékes kötelezettségek: a mérleg fordulónapján már lejárt, de még ki nem
egyenlített kötelezettségek (a likviditási mérleg készítésekor már lejárt, még ki nem
egyenlített kötelezettség)
 F/II. Rövid határidőn belül esedékes kötelezettségek: 1 éven belül esedékes, minden olyan
rövid lejáratú kötelezettség, ami nem volt azonnal esedékes (rövid lejáratú kötelezettségek,
céltartalékok éven belül, költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása)
 F/III. Később esedékes kötelezettségek: amelyek várhatóan csak éven túl eredményeznek
majd fizetési kötelezettséget a vállalkozás számára (hátrasorolt kötelezettségek, hosszú
lejáratú kötelezettségek, céltartalékok éven túl)
 F/IV. Vissza nem fizetendő források: a pénzkiáramlással egyáltalán nem járó vagyonrészek,
amelyekkel a legkevésbé mobilizálható eszközök finanszírozása történik (forrás jellegéből
adódóan: saját tőke, az elszámolás jellegéből adódóan: bevételek passzív időbeli elhatárolása,
halasztott bevételek)
Likviditási mérleg
 A cash-flow kimutatás
 A pénzforrások képződésének és felhasználásának folyamatáról a cash-flow kimutatás ad bővebb
információt. A kimutatásból megállapítható, hogy az egyes gazdasági tevékenységek miként befolyásolták
a pénzeszközök adott időszaki alakulását. A pénzforgalmi kimutatás a vállalkozás adott időszaki
tevékenysége által generált és felhasznált pénzeszközök egyenlegét, a cash-flowt mutatja, amely
megegyezik a mérlegben kimutatott pénzeszközök két beszámolási időszak közötti állományváltozásával.
 A számviteli törvény előírásainak megfelelően az éves beszámoló részeként elkészített kiegészítő
mellékletnek tartalmaznia kell a cash-flow kimutatást.
 A cash-flow kimutatás egy forgalmi szemléletű kimutatás, amelynek keretében az időszak során realizált
pénzbevételeket állítjuk szembe a pénzkiadásokkal.
 Minden gazdasági folyamatot pénzfolyamat követ, ezért vizsgálni kell a gazdasági folyamatot a
pénzáramlás megállapításánál
 Vannak olyan gazdasági események (pl. értékcsökkenés), amely korábbi gazdasági folyamat eredménye,
ezért a jelenben nem jár pénzmozgással
 A cash-flow kimutatás

 Tartalmától függően háromféle lehet:

 a vállalkozás alaptevékenységéhez kapcsolódik: működési
 a vállalkozás befektetett eszközeihez kapcsolódik: befektetési (ingatlan,
immateriális javak, befektetett pénzügyi eszközök)
 a vállalkozás forrásainak megteremtéséhez kapcsolódik: finanszírozási (saját
tőke, hosszú lejáratú kötelezettségek)
A cash-flow kimutatás
 Cash flow tagolása
 I. Működési cash flow
(1-13. sorok)
1a. Adózás előtti eredmény +/-
ebből: működésre kapott, pénzügyileg rendezett támogatás,
1b. Korrekciók az adózás előtti eredményben +/-
1. Korrigált adózás előtti eredmény (1a + 1b) +/-
2. Elszámolt amortizáció +/-
3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás +/-
4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete +/-
5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye +/-
6. Szállítói kötelezettség változása +/-
7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása +/-
8. Passzív időbeli elhatárolások változása +/-
9. Vevőkövetelés változása +/-
10. Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása +/-
11. Aktív időbeli elhatárolások változása +/-
12. Fizetett adó (nyereség után) –
13. Fizetett osztalék, részesedés –
 Cash flow tagolása

 II. Befektetési cash flow

(14-18. sorok)
14. Befektetett eszközök beszerzése –
15. Befektetett eszközök eladása +
16. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése, beváltása +
17. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek –
18. Kapott osztalék, részesedés +
III. Finanszírozási cash flow
(19-26. sorok)
19. Részvénykibocsátás, tőkebevonás (tőkeemelés) bevétele +
20. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele +
21. Hitel és kölcsön felvétele +
22. Véglegesen kapott pénzeszköz +
23. Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás) –
24. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetése –
25. Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése –
26. Véglegesen átadott pénzeszköz –
IV. Pénzeszközök változása (I+II+III. sorok) +/-
27. Devizás pénzeszközök átértékelése +/-
V. Pénzeszközök mérleg szerinti változása (IV+27. sor) +/-
A cash-flow kimutatás adatai felhasználásával
képezhető mutatószámok

 adósságfedezeti mutató: operatív cash flow

adósságállomány

operatív cash flow

 adósságszolgálat-fedezeti mutató: hosszú lejáratú kötelezettségek esedékes törlesztőrészlete

operatív cash flow

 befektetés – finanszírozási mutató: befektetési pénzszükséglet

operatív cash flow

 árbevétel – arányos jövedelmezőség: értékesítés nettó árbevétele

 tőkearányos jövedelmezőség: operatív cash flow

saját tőke
Összevont (konszolidált) beszámolóhoz tartozó
cash flow

 a konszolidációs különbözeteket, illetve azok állományváltozását a cash-flow

kimutatás azon soránál kell figyelembe venni, amelyben szereplő tételhez a
konszolidált beszámolóban tartozik
 a befektetési és finanszírozási cash flow-ban (cash-flow kimutatás 14-26.
soraiban) kizárólag azokkal a vállalkozásokkal szembeni gazdasági eseményekből
eredő adatokat kell feltüntetni, amely vállalkozások nem tartoznak a
konszolidálásba bevont vállalkozások közé