Pénzügyi tervezés

Dr. Gál Veronika

 A pénzügyi tervezés
folyamat: a beruházási és finanszírozási döntések
együttes hatásának végig-gondolása.

A befektetési és finanszírozási döntések

kölcsönhatásban állnak.

Fel kell készülni az elkerülhetetlen

meglepetésekre.
 A tervezés célja

Az idegen és saját források szükséges

mennyiségének megtervezése

• Milyen időtávokra állíthatunk össze

finanszírozási tervet ?
– A középtávú terv
– Az éves finanszírozási terv
– A rövidtávú (havi) terv
 A pénzügyi tervezés fontossága
• Pénzügyi tervezés nélkül a vállalat „fekete
dobozzá” válik.
• A pénzügyi tervezés lehetővé teszi olyan célok
meghatározását, amely motiválja a vezetőket.
• A pénzügyi terveknek szorosan illeszkedniük
kell a vállalat üzleti terveihez.
 A pénzügyi tervezés a következő
lépések folyamata:
1. A cég előtt álló beruházási és finanszírozási lehetőségek
elemzése.
2. A jelenben hozott döntések jövőbeli
következményeinek előrejelzése
Cél: a jelenbeli és a későbbi döntések
kapcsolatának feltárása, megértése.
3. Annak eldöntése, hogy melyik lehetőséget válasszák.
=> A döntéseket a végső pénzügyi terv tartalmazza.
4. A döntést követő tevékenység összehasonlítása a
pénzügyi tervben kitűzött célokkal.
 A pénzügyi tervezés logikája

A pénzügyi tervezés kétféle logika szerint

csoportosítható:
• vállalati célok – ehhez szükséges eszközök – az
ezekhez szükséges források
(cél – beruházás – finanszírozás)
• tervezési időhorizontok alapján:
– hosszú távú tervek (5 év, néha 10 év)
– rövid távú tervek (max. 12 hónap)
 Hosszú távú tervezés

Kulcsa a kidolgozott vállalati stratégia.

• cash flow kimutatások
• pénzállomány forrásának és felhasználásának
kimutatása
 Rövid távú tervezés

A kész hosszabb távú tervek alapján

építhetők fel a rövid távú pénzügyi tervek.

A rövid távú pénzügyi tervek a likviditás

tervezést jelentik.
 A rövid távú pénzügyi tervezés
alapvető jellemzői

• Időhorizont: max. 1 év
• A vállalkozás üzleti tervéhez illeszkedik.
• A finanszírozási terv, mint az üzleti terv része
– Szintetizáló funkció (értékbeli, a különböző
részeinek kapcsolatában)
– Ellenőrző funkció (megvalósíthatóságára)
 Éves pénzügyi terv
Készülhet
• állományi szemléletben – állományi (stock)
adatok felhasználásával (egy-egy időpontra
értelmezhető adatok pl. anyagkészlet)
• forgalmi szemléletben – egy-egy időszakot
leíró forgalmi (flow) adatok felhasználásával pl.
anyagbeszerzés)
 Tervezés forgalmi szemléletben

• Hagyományos formája a likviditási terv.

• A várható bevételek és kiadások
szembeállítására szolgál.
• Az éves likviditási tervet többnyire
negyedéves bontásban készítik.
 Az állományi és a forgalmi
szemléletű tervezés /1.
Tervév
január 1. március 31.
Megnevezés Érték (eFt) Érték (eFt)
Eszközök 80 000 87 000
„Meglévő források” 78 000 82 000
Hitelek 2 000 5 000

Állományi szemlélet
 Az állományi és a forgalmi
szemléletű tervezés /2.
Első negyedév
Megnevezés Érték (eFt)
Bevételek 150 000
Kiadások 153 000
Hitelek 3 000

Forgalmi szemlélet
 A kétféle szemléletű terv kapcsolata

Megnevezés I.1. I. negyedév III.31

Eszközök 80 000 87 000
„Meglévő forr.” 78 000 82 000
Hitelek 2 000 5 000
Bevételek 150 000
Kiadások 153 000
Hitel 3 000

Állományi szemlélet Forgalmi szemlélet

 A mérleg egyezőség

Nyitó állomány 2 000

+ Növelő forgalom 3 000
- Csökkentő forgalom 0
= Záró állomány 5 000

Mérlegegyezőség az állományi és a
forgalmi adatok közötti összefüggés.
 Elnevezések

Állományi szemlélet
• Státusz (Mérlegterv)
• Eredményterv

szemlélet
Forgalmi
• Likviditási terv (Bevétel-kiadási terv)
• Cash flow terv
 Likviditás tervezés
A likviditás tervezés két szempontja:
• fizetésképtelenség elkerülése;
• csak az indokolt mennyiségű likvid eszköz
tartása
Ok: a több eszköz tartása rontja a jövedelmezőséget
(„Ára”: hozamveszteség)

A rövidtávú tervezés egyfajta optimalizációs

probléma
 A likviditástervezés három
segédeszköze
• Likviditási terv/likviditási előrejelzés:
– rövid távú cash flow
– rövid távú pénzeszközök forrása és felhasználása
kimutatás
• Likviditási mérleg:
az eszközök és források csoportosítása és
szembeállítása likviditásuk szerint.
• Pénzkészlet-gazdálkodás: a likvid eszközök
nagyságának optimalizációja.
Fő elve: csak egy biztonságos szintű készpénz- készletet
érdemes tartani, a hozamveszteség elkerülése miatt.
 A hatékony tervezés három
követelménye
1. Pontos és következetes előrejelzés.

2. Az optimális pénzügyi terv kialakítása.

3. A pénzügyi tervek teljesülésének

figyelemmel kísérése.
 Likviditási terv
Pénzforgalmi kimutatás: azt mutatja be, hogy mikor mennyi pénz áll a
vállalkozás rendelkezésére, illetve mennyi szükséges a működéshez.

• direkt típusú: tényleges pénzbevételek és tényleges pénzkiadások egyszerű

összegzésével mutatja meg a pénzállomány változását.
A likviditási tervben jellemzően ÁFA-val növelt értékekkel számolunk.
ezer forintban

MEGNEVEZÉS 2012. I. né. II. né. III. né. IV. né.

Nyitó pénzállomány 140 55 100 185
Vevőktől befolyó bevétel 30 40 50 45
Készpénzes bevétel 190 340 390 380
(Pénzmozgással járó) anyagköltség 35 62 80 80
(Pénzmozgással járó) bérköltség 250 250 250 250
(Pénzmozgással járó) energiaköltség 20 23 25 25
Záró pénzállomány 55 100 185 255
Példa
 Likviditási mérleg
Likviditási mérleg: az eszközöket és forrásokat likviditásuk szerint csökkenő
sorrendbe rendezve bemutató, azokat egymással szembe állító vagyonmérleg.
A beszámolóban szereplő mérleggel ellentétben a likviditási mérleg szerkezete nem
kötött, az egyes csoportok tartalma viszonylag szubjektíven alakíthatóak ki.

A rendezés szempontja:
• eszközöknél: mobilizálhatóság (= pénzzé tehetőség): a tökéletesen likvid
eszközöket (készpénz, bankbetétek) mutatjuk elsőként, majd az egyre
nehezebben pénzzé tehető eszközök felé haladunk
• forrásoknál: esedékesség (= fizetési kötelezettséggé válás): a legrövidebb
határidejű kötelezettségekkel kezdődik, míg lejárat szerint növekvő sorrendben
haladva végül eljutunk az egyáltalán nem visszafizetendő forrásokhoz.

Az eszközöket és a forrásokat általában 3-6 kategóriába soroljuk.

A gyakorlati alkalmazás során a négyfokozatú likviditási mérlegek kerültek előtérbe.
 Likviditási mérleg

Forrás: https://pea.lib.pte.hu/bitstream/handle/pea/23681/takacs-a-markus-g-beszamolokeszites-es-elemzes-
ptektk-pecs-2020.pdf ?sequence=1&isAllowed=y
Likviditási
mérleg

Forrás: http://publicatio.uni-sopron.hu/2214/1/Paar-Ambrus-Szoka_Gazdasagi_elemzes_2021.pdf
 Likviditási mérlegekből származtatott
likviditási mutatók

- A likviditási mérlegből hányadosok képezhetők, melyek

számlálójában az eszköz-, nevezőjében a forráscsoportok szerepelnek.
- Évente több alkalommal célszerű értékelni.
- Az egyes eszköz és forráskategóriákból képzett különbségek
segítségével elemezhető a likviditási többlet, ill. hiány is.
- Célszerű aggregáltan, több kategóriát egymással összevontan is
elemezni.
Példa
 Likviditási problémák
Likviditási többlet:
- túlzottan nagy likvid tartalékokkal rendelkezik
- befektethetők lennének, amely befektetések további hozamokat
eredményezhetnének a vállalkozás számára
- hozamról mond le a vállalkozás a túlzottan felhalmozott likvid eszközök miatt, azaz
ezeket alternatív költségként foghatjuk fel

Likviditási hiány:
- a vállalkozás nem képes aktuálissá váló kötelezettségeinek kiegyenlítésére
- előbb-utóbb elveszíti hitelezői és beszállítói bizalmát, mely súlyos
következményekkel járhat
- új hiteleket nehezebben kaphat és magasabb költségek (kamat) mellett
- beszállítói termékeik, ill. szolgáltatásaik értékesítését és szállítását csak előzetes fizetéssel
vagy bizonyos biztosítékok rendelkezésre állása esetén hajlandóak csak megtenni
- ez még tovább rontja a vállalkozás likviditási helyzetét
 Likviditási problémák kezelése
Likviditási többlet:
- fokozza a készpénzzel történő vásárlásokat;
- a magas kamatozású hiteleket visszafizeti;
- részesedéseket vásárol más vállalkozásokban;
- fokozza az innovációs, beruházási, K+F tevékenységét és új befektetéseket eszközöl;
- új technológiára vagy termék gyártására tér át, új piacokon jelenik meg
Likviditási hiány:
- növeli készpénzért történő értékesítéseit;
- vevőitől előleget kér, ill. fogad el;
- behajtja kintlévőségeit, leszámítoltatja váltóit;
- eladja értékpapírjait és más vállalkozásokban meglévő részesedéseit;
- a szükségtelen tárgyi eszközeit és készleteit értékesíti;
- visszafogja a beruházásokat;
- hitelt, kölcsönt vesz fel, faktoráltatja (esedékesség előtt eladja) vevőállományát;
- megpróbál kockázati tőkét bevonni.
Köszönöm a figyelmet!