You are on page 1of 15

A VÁLLALATOK PÉNZÜGYI ÁTVILÁGÍTÁSÁNAK LOGIKÁJA ÉS

TARTALMA I.

A pénzügyi elemzés célja kettős:


1. Feltárni a közbenső okok felismerésén keresztül a végső okot, amely megszüntetésére a gazdasági
vezetés operatív és/vagy stratégiai jellegű intézkedéseket hozhat. ➔ Jelzés- és okkutatás
2. Ismertetni azt, hogy mennyire képes a vállalkozás értékteremtésre (tulajdonosi érdek) és vajon
fizetőképes-e (hitelezői érdek). ➔ Operatív és stratégiai elvek és célok érvényesülése
Ebben a részben olyan technikai eszközökről lesz szó, amelyeket a vállalkozások pénzügyi vizsgálatánál
alkalmazhatunk.
Egy vállalat számára a vagyon őrzése, megtartása nem az elsődleges cél. A vállalat a nyereség elérésére
törekszik a fizetőképesség megtartásának szigorú követelménye mellett.
- A jövedelmezőségi helyzet részletezése az elsődleges célra, a nyereségre vonatkozik.
- A pénzügyi helyzet részletezése a szigorú követelményre, az alanyi és tárgyi likviditásra
vonatkozik. Ezek szerint a jövedelmezőségi és pénzügyi elemzésének más elméleti és gyakorlati
súlya van, mint a vagyoni helyzet elemzésének.
- A vagyoni helyzet elemzése a jövedelmezőségi és a pénzügyi helyzet értékelését kövesse! A
vagyoni helyzet magyarázza a vállalkozás jövedelmezőségének helyzetét. Gondoljunk például
arra, hogy a készletállomány alakulása vagy értékelése, az adósságállomány alakulása, a tárgyi
eszközök beszerzése hogyan hat a nyereségre! E mellett kiegészíti a pénzügyi helyzet elemzését,
mivel a vagyoni helyzet alakulása a pénzeszközök nagyságának és változásának alakulását is
magában foglalja. (Egyébként a vagyoni helyzet elemzése a mérleg eszköz- és forrásoldalának
belső szerkezeti vizsgálatára irányul: tulajdonosi arány, hitelarány, tőkestruktúra, a források
különböző csoportjainak szembeállítása az eszközök megfelelő csoportjaival a finanszírozási
”aranyszabály” érvényesülésének értékeléséhez, a forgóeszközök összetételének vizsgálata, a
vevő- és szállítói állomány egybevetése – ez utóbbi értékből már a likviditásra is tudunk
következtetni.)
A tágan értelmezett vállalati elemzés azonban nemcsak a gazdálkodási
(jövedelmezőségi, pénzügyi, vagyoni) helyzet értékelését foglalja magában, hanem
tartalmazza a vállalat különböző tevékenységi síkjának (emberi erőforrás, beszerzés-
termelés-értékesítés stratégiai és operatív tervezés, vállalati vezetés és ügyvitel, vevők-
szállítók-versenytársak, stb.) beható tanulmányozását is. EBIT-EPS analízis

Esetanalízis csoportos prezentációja: Feltárni konkrét/választott cég


(egyszerűsített) éves beszámolója alapján azt, hogy milyen életszakaszban
van, melyek a cég működésének erős és gyenge pontjai. Javaslatok
kidolgozása.

1
EGY VÁLLALAT PÉNZÜGYI ÁTVILÁGÍTÁSA

Jövedelmezőségi helyzet elemzése:

a) Profitabilitási ráták
b) Profit és cash alapú fedezeti analízis
c) Működési, finanszírozási és kombinált fedezet foka

Pénzügyi helyzetfeltárás

d) likviditási ráták
e) Adósság-és hitelképességi ráták
f) Hatékonysági ráták
g) Finanszírozási erő
h) Növekedési ráták
i) Tőkepiaci értékelésen alapuló ráták (Nyrt!)
j) Fund Flow kimutatás
k) Cash flow számítás
l) EBIT-EPS analízis

A vagyongazdákodás elemzése: az eszköz/forrás vizsgálat

m) Finanszírozási szerkezet
n) Tőkeszerkezet (Debt/Equity)
o) Hitelarány
p) Befektetett eszközök fedezete
q) Forgóeszközök aránya
r) Készletek változása
s) Követelések változása
t) Pénzeszközök változása
u) Finanszírozási és banki „aranyszabály”

A következő részekben a fenti logikát követjük. Ennek érdekében sorrendben először a


jövedelemtermelőképességet az eredménykimutatás, másodszor a pénzügyi helyzetet a mérleg, majd
mindkét kimutatás adatainak értékelését végezzük el. Harmadszor a vagyoni helyzetet elemezzük. Erre
építve bemutatjuk egy kereskedelmi rt. egy teljes üzleti évre vonatkozó pénzügyi átvilágítását.
Mindhárom területet először az ún. hagyományos rátaelemzéssel értékeljük. Itt kiemeljük azt, hogy az
elemzés nem történhet csak és kizárólag rátaelemzéssel. Ezt az állítást megindokoljuk a rátaelemzés
előnyeinek és hátrányainak egybevetésével az alábbiak alapján.
A hányados típusú mutatószámok előnyeit a következőképpen fogalmazhatjuk meg:

- Bármely vállalkozásban lehetséges, hogy egy üzlet elszigetelt nézőpontjai vagy egy kiszemelt
számadatok magukban nem fontosak. Fontosságuk akkor tűnik ki, ha összefüggésekbe állítjuk

2
azokat, ami különböző számadat összehasonlítását jelenti. A hányados kiszámítása megkönnyíti
az összehasonlítást.
- Az üzleti teljesítmények számadatait nehéz összehasonlítani, ha azok különböző évekre vagy
különböző társaságokra vonatkoznak. A nyereség számadatot, például, lehet az összes eszközhöz
viszonyítani, ami évről évre és társaságról társaságra változni fog. A ráták használatával
leküzdhetjük ezt a”mérce” gondot. Az adatok a ráták segítségével szabványosíthatók és
összemérhetők.

Az arányszámok használatának azonban léteznek hátrányai is következők miatt:

- Az arányszámok önmagukban nem sokat jelentenek. A ráták csak akkor nyújtanak értékes
információt, ha egy széleskörű elemzés részét képezik.
- Az összehasonlítás során nem kapunk reális képet akkor, ha két cégnél máskor ér véget az üzleti
év, egymástól eltérő számviteli módszereket alkalmaznak, különböző méretűek, más iparághoz
tartoznak, más térségben működnek, stb.
- A mutatószámok ”csak” tüneteket mérnek. Segítik eldönteni azt, hogy melyik területen kell
folytatni a vizsgálódást, vagy mire kell különös figyelmet szentelni. Ezután a tüneti kezelés
helyett a bajok gyökerével foglalkozzunk.

A jövedelemtermelő képesség elemzése az eredménykimutatás adataival

Az eredménykimutatás egy adott időszak bevételeit és ráfordításait veszi számba. Több részlettel szolgál
az adózott eredményt vagy veszteséget befolyásoló tényezőkről. Az üzletvitelt meghatározó és
befolyásoló döntésekre reflektál. Az üzleti vállalkozás profitja minden más mutatónál
egyértelműbben igazolja azt, hogy mennyire hatékonyak a vállalkozás beruházási és finanszírozási
döntései.
Az 1. táblázatban olvashatjuk a vizsgált rt. eredménykimutatását.

1. táblázat: A kereskedelmi zrt. 300


eredménykimutatás tételei (millió
HUF) Értékesítés nettó árbevétele
Eladott áruk beszerzési értéke 115
Bruttó eredmény 185
Személyi jellegű ráfordítások 80
Értékcsökkenési leírás 10
Egyéb ráfordítások 20
Üzemi (üzleti) tevékenység 75
eredménye ( EBIT)
Fizetett kamatok 3
Társasági adófizetés 12
Adózott eredmény 60
Kiegészítő információk:

- Osztalék: 33 M HUF
- Visszatartott profit: 60-33 = 27 M Ft.
Ezeket az információkat az „Adózott eredmény felhasználásáról szóló határozatban” találjuk, mely
az éves beszámoló része.

Jövedelmezőségi ráták

3
A cég és az ügyvezetés általános teljesítményéről adnak képet. Különösen fontosak a részvényesek és a
potenciális befektetők számára. Fontosak lehetnek még az olyan ”érdekeltek” számára is, mint például
a megrendelők, szállítók, alkalmazottak, vállalati menedzsment és a helyi önkormányzat.

- Bruttó árrés (jövedelmezőség): Bruttó eredmény/Értékesítés nettó árbevétele: 185/300 x 100 = 62%

Az értékesítés relatív jövedelmezőségét méri, ezáltal felfedi a társaság árra vonatkozó döntéseinek és
költség korlátozásának hatásfokát. Amennyiben a bruttó árrés százalékaránya jelentősen csökken, úgy
indokolt lehet az értékesítés fokozása vagy költségmegtakarítás. Ellenben ez lehet tudatos üzletpolitika
eredménye is, például új piacok szerzése érdekében vállalva a termelés növelését.

- Működési eredményhányad = EBIT/Értékesítés nettó árbevétele : 75/300 x 100 = 25%

Az értékesítési árbevétel 1/4-e üzleti eredmény (EBIT), mielőtt azt a ”kívülállóknak” (bank, NAV,
részvényesek) kiosztják. E mutató a cég működésének jövedelmezőségét méri. A társasági működés
jövedelmezőségét olyan fázisban értékeli, amikor még nem veszik tekintetbe a finanszírozási döntések
hatásait. Ez a mutató, mivel a kamatfizetés teljesítése előtt jelzi a működésből származó
jövedelmezőséget, alkalmas különböző vállalkozások profit teljesítményeinek összehasonlítására.

- Nettó eredményhányad = Adózott eredmény/Értékesítés nettó árbevétele: 60/300 x 100 =20%

10 millió HUF értékesítési nettó árbevételből az adózott eredmény 2 millió HUF. Ez a ráta megmutatja
azt, hogy milyen jövedelmező volt az értékesítés az összes költség levonása után, beleértve a
kamatokat és az adókat is. A cég az értékesítés nettó árbevételének 20 százalékát fordíthatja az
osztalékok kifizetésére, tőketörlesztésre vagy új befektetésekre.

- Osztalékfedezettség = Adózott eredmény/Fizetendő osztalék = 60/33 ~ 1,8

Ez a ráta megmutatja azt, hogy mennyivel több profitot lehetett volna kiosztani annál, mint amennyit
valójában kilátásba helyeztek. A magas osztalék szépen hangzik, de nem akkor, ha kizárólag az adózott
eredmény nagyobbik részének a szétosztásával lehet elérni.

- Osztalékfizetési ráta = Osztalék/Adózott eredmény = 33/60 x 100 = 55%

- Profit visszatartási ráta = Visszatartott eredmény/Adózott eredmény = 26/60 x 100 = 45%

Az előző két ráta az adózott profit két ágát mutatja.

Szintmutatók

A költségtételeknek az árbevételhez történő viszonyítása ún. szintmutatókat eredményez. Ez az


eredménykimutatásban szereplő tételek minősítésének egyik formája.

- Árbevétel arányos összköltség = Összes működési költség/Értékesítés nettó árbevétele =


225/300 = 75%

- Nyereség arányos összköltség = Összes működési költség/EBIT = 225/75 = 3


4
A társaság költséghatékonysága nem megfelelő. 10 millió HUF értékesítési nettó árbevétel működési
költségtartalma 7,5 millió HUF, míg egységnyi működési eredményre 3 egységnyi működési összköltség
jut.
- Költségarány Fix költség/ Változó költség = (80+10) / (115+20) ~0,67

Kedvezőtlen információt kaptunk. 10 millió HUF változó költségre 6,7 millió HUF fix költség jut.

A 2. táblázat áttekinti a jövedelmezőségre vonatkozó eredményeket. Megadjuk a vizsgált társaságra


vonatkozó minimum és maximum értékhatárokat is, valamint az ágazatba tartozó cégek összesített
értékeit. Felkiáltójellel jelezzük azt, ahol a számított érték nem éri el a minimális és ágazati értéket.
Tehát az értékelő azonnal tudni fogja a vállalkozás gyenge pontját, s ezáltal felállítható pénzügyi
diagnózisa.

2. táblázat: A Tárgyév Minimum Maximum Ágazat


számított
profitabilitási
ráták
Megnevezés
Profitabilitási ráták
Bruttó árrés 62% 60% 70% 64%
Működési 25% 30% 45% 32%
profithányad (!)
Nettó 20% 20% 40% 15%
profithányad
Osztalékfedezettsé 1,8 2 6 2,5
g (!)
Osztalékfizetési 55% 25% 70% 30%
ráta
Profit visszatartási 45% 70% 25% 70%
ráta
Árbevétel arányos 75% 50% 65% 72%
összköltség (!)
Nyereségarányos 3 2,5 5 3,2
összköltség
Költségarány (!) 0,67 0,15 0,30 0,36

Tehát egyértelműen láthatjuk az, hogy a vizsgált évben a probléma a társaság működésének
jövedelmezőségével van. Mivel a jövedelmezőségi ráták elemzéséből azt láttuk, hogy a
működés jövedelmezőségével van a probléma, ezért tovább vizsgálódunk. A fedezet kétféle
megnyilvánulási formájával foglalkozunk:
- A működési fedezetet a fix költségű vállalati eszközök használata idézi elő.
- A finanszírozási fedezetet a fix költségű tőkealapok igénybe vétele váltja ki.
A társaság mindkét fedezetet abban a reményben veszi igénybe, hogy profit többletet érjen el
a fix költségű eszközök és igénybe vett pénzügyi források ráfordításai felett, ezáltal növelve a
részvényesek hozamát.
A fix működési költség (amortizáció, adminisztráció, bérleti díj, stb.) és a fix tőke-költség (a
kötvény fix kamata és az elsőbbségi osztalék) nagyságának változása egyfajta emelőerőként

5
funkcionál a vállalat számára.
Fix működési költség viselése esetén bizonyos változás az értékesítési árbevételben (TR) jelentős
változássá növekszik a kamat- és adófizetés előtti jövedelem (EBIT) módosulásában. E multiplikátor
hatást nevezzük a működési fedezet fokának (DOL = Degree of Operating Leverage).
DOL (X) = (Δ EBIT/EBIT) /(Δ TR/TR)
TR: Értékesítés nettó árbevétele
A DOL értéke a termelési folyamat sajátosságainak függvénye. Ha a vállalat a tőkeintenzív termelési
alternatívát választja a munkaigényes változattal szemben, akkor viszonylag magas lesz a fix működési
költség, illetve relatíve alacsony a változó működési költség. Az ilyen költségstruktúra magas DOL-
értéket ad, amely magas EBIT-et eredményez, ha magas az árbevétel (TR). Ellenkező esetben, lanyhuló
üzletmenetnél, alacsony értékesítési árbevételnél, nagy a működési veszteség.

Fix tőkeköltség viselése esetén bizonyos változás a kamat- és adófizetés előtti jövedelemben (EBIT)
nagyobb változássá sokszorozódik a részvényegységre jutó jövedelemben (EPS). E multiplikátor hatást
nevezzük a finanszírozási fedezet fokának (DFL = Degree of Financial Leverage).

DFL (X) = (Δ EPS/EPS)/(ΔEBIT/EBIT)

A DFL értéke elsősorban a vállalati tőkestruktúra összetételétől függ, azaz milyen a kölcsön-és a
részvénytőke (D/E) aránya. Az a részvénytársaság, amelynek tőkestruktúrájában magas a kötött kamatú
kölcsön és hitel, valamint osztalékelsőbbségi részvény aránya, relatíve magas fix tőkeköltséggel és
magas DFL-értékkel fog rendelkezni.
A működési és a finanszírozási fedezet együttes alkalmazásából ered a kombinált fedezet. Fix működési
és tőkeköltség viselése esetén bizonyos változás az értékesítési árbevételben (TR) nagyobb változássá
sokszorozódik a részvényegységre jutó jövedelemben (EPS). Ezt a multiplikátor hatást nevezzük a
kombinált fedezet fokának (DCL = Degree of Combined Leverage).

DCL(X) = DOL (X) x DFL (X) = (ΔEPS/EPS)/(ΔTR/TR)

A DCL értéke egyaránt függ a működési és a finanszírozási fedezet fokától. A társaság korlátozva van a
tekintetben, hogy szabadon használhasson működési és finanszírozási fedezetet a részvényegységre jutó
hozam (EPS) növelése érdekében. Például, ha a vállalat olyan eszközt vásárol, amely emeli a fix
működési költséget, csökkentenie kell a tőkestruktúrában a fix költségű tőkealapok arányát, ezáltal
csökkentve a finanszírozási fedezetet. Mindkét fedezet alkalmazásával előfordulhat az is, hogy a fix
költségek meghaladják azt a jövedelmet, ami a fedezet használatából eredhet, ezzel párhuzamosan nő az
üzleti és finanszírozási kockázat is.

Világítsuk meg a fenti összefüggéseket egy példa segítségével! Elemezzük a vizsgált rt.
egymást követő üzleti periódusának eredmény kimutatását! Az 1. periódus adózott
eredmény soráig feltüntetett értékek az 1. táblázatból valók. Számoljuk ki és értelmezzük a
működési, a finanszírozási és a kombinált fedezet fokát!

6
Millió HUF
Megnevezés 1. periódus 2.periódus
Értékesítési árbevétel 300,00 330,00
- Változó költségek 115,00 126,5
- Fix költségek 110,00 110,00
EBIT 75,0 93,5
- Kamat 3,0 3,0
- Társasági adó 12,0 14,5
Adózott eredmény 60,0 76,0
- Elsőbbségi osztalék 7,0 7,0
Törzsrészvényesek jövedelme 53,0 69,0
EPS( 100.000 darab részvényre) 530 HUF/db 690 HUF/db

Működési fedezet foka (DOL)

DOL (X) = (Δ EBIT/EBIT) /(Δ TR/TR)


((93,5-75)/75) / ((330-300)/300) ~ 0,2467/ 01 ~2,467

Tehát az értékesítési árbevétel egységnyi változása a 300 M Ft-os bázisról, majdnem 2,5- szeres
növekedést eredményez a kamat és adózás előtti jövedelem növekedésében.

Finanszírozási fedezet foka (DFL) = ((690-530)/530)/(93,5-75)/75 ~ 0,302/0,2467 ~1,225


DFL (X) = (Δ EPS/EPS)/(ΔEBIT/EBIT)
Tehát a kamat- és adófizetés előtti jövedelem 10%-os változása a 75 millió HUF szintről, 12,25%-os
részvényegységre jutó hozamnövekedést generál.

Kombinált fedezet foka

DCL(X) = DOL (X) x DFL (X) = (ΔEPS/EPS)/(ΔTR/TR)

(690-530)/530 /(330-300)/300 ~0,302/0,1 ~3,02

Tehát az értékesítési árbevétel 1%-os változása a 300 millió HUF szintről, 3%-os részvényegységre jutó
jövedelem növekedését okozza.

A pénzügyi menedzsernek számolni kell azzal, hogy a fedezet használatának két kimeneti értéke van. Az
egyik az, hogy a profitot növeli (EBIT, EPS szintje), a másik pedig az, hogy növekvő kockázattal is kalkulálni
kell. A fix működési és finanszírozási költségek szintje üzleti hanyatlás idején veszteséget okoz (negatív
multiplikátorhatás érvényesül), viszont fellendülés idején profitot eredményez.
A jövedelemi helyzet elemzésénél nem hagyhatjuk ki a fedezeti analízist sem! Itt most csak az
eredményeket közöljük.
Fedezeti árbevétel több termék esetén profit alapon:
TR (f) = FC/(1-(VC/TR) = 110 /(1-(115/300) ~ 179 millió HUF

Fedezeti árbevétel több termék esetén cash alapon:

TR (f) = (FC – NCF( / 1 - (VC/TR) = 110-10 (1-(115/300)~162 Millió HUF

7
NCF = értékcsökkenési leírás

Érzékenységi vizsgálat:

Ha a társaság a következő évben 25 millió HUF összeggel szeretné megnövelni az EBIT értékét, akkor
külön-külön meg kell változtatni az alábbi értékeket, miközben a többi adat az eredeti, kiindulásnál
közölt értékkel azonos:
ΔTR = + 8,33%
ΔVC = - 21,8%
ΔFC = - 22,8%
Δ Q = + 13,5%

Tehát meg kell gondolni azt, hogy vajon


növelni lehet-e az értékesítési árbevételt (TR) 8,33%-kal vagy
csökkenteni lehet-e a változó költséget (VC) durván 22%-kal, vagy
csökkenteni lehet-e a fix költséget majdnem (FC) 23%-kal, vagy
növelni lehet-e az eladási volument (Q) még 13,5%-kal.
Tehát a jövedelemtermelő képesség elemzését mutatószámokkal, fedezeti fokkal és fedezeti analízissel
– érzékenységi vizsgálattal kiegészítve – végeztük el.

A fizetőképesség és az eladósodás vizsgálata a mérleg adataival

A vállalkozás mérlege egy adott időpontra vonatkoztatva tükrözi az üzleti vállalkozás vagyoni helyzetét.
Magában foglalja az üzleti vállalkozás által felhasznált erőforrásokat (eszközoldal), amelyek
ellensúlyozzák a tulajdonosokkal és a hitelezőkkel szemben felmerülő kötelezettségeket (forrásoldal). A
továbbiakban egy kereskedelmi részvénytársaság mérlegét fogjuk elemezni. Az ehhez szükséges
adatokat a 3. táblázatban közöljük

3. táblázat: A kereskedelmi Nyitó Záró


rt. mérlegének tételei
(millió HUF) Megnevezés
Tárgyi eszközök 105 100
Épület 60 60
Gépek, berendezések, 45 40
felszerelések
Forgóeszközök (FE) 120 183
Készletek 40 45
Követelések (vevők) 60 70
Pénzeszközök 20 68
Összes eszköz 225 283
Saját tőke (ST) 115 142
Jegyzett tőke 100 100
Eredménytartalék 0 15
Adózott eredmény 15 60
Ebből osztalék 33
Hosszú lejáratú 30 36
kötelezettségek (HLK)
Rövid lejáratú 80 105
kötelezettségek (RLK)
Szállítói tartozás 50 60

8
Egyéb rövid lejáratú 30 45
kötelezettség
Összes forrás 225 283

A pénzügyi helyzetet először a likviditási ráták számításával elemezzük.

Likviditási ráták
Megmutatják a társaság képességét rövid lejáratú kötelezettségeinek teljesítésére. Minden üzleti
vállalkozás számára fizetőkészség és -képesség megtartása túlélési feltétel. Amennyiben a fizetések, a
nyílt szállítói számlák, a kamat- és tőketörlesztések, valamint az egyéb kötelezettségek lejáratkor nem
teljesíthetők, úgy a társaság egzisztenciája valóban veszélyben forog.

A forgótőke igaz nem relatív mutató, ám a fizetőképességre utaló mérték.


Forgótőke = Forgóeszközök – Rövid lejáratú kötelezettségek
Nyitó : 40 millió HUF
Záró : 78 millió HUF
A társaság szabad mozgástere a fizetések terén egyik évről a másikra 38 millió HUF összeggel
növekedett. Itt meg kellene vizsgálni a forgótőke összetételét! Miből adódik a forgótőke növekménye?
Eladható vagy túl sok raktáron levő készletből? Mennyi a behajtható követelés? Mekkora hányadát
képviselik a forgóeszközöknek a pénzeszközök és a rövidlejáratú/forgatható értékpapírok? Nem szabad
elfelejteni azt sem, hogy a cég ebből a forgótőkéből tud növekedni, új lehetőségeket megragadni,
kötelezettségeinek eleget tenni. (A növekedéshez mindenféleképpen szükséges az, hogy az idei
forgótőke reálértéke nagyobb legyen, mint az előző évi volt.)
Likviditás I. fokozata = Likvid forgóeszközök pénzeszközök + rövid lejáratú értékpapírok / Rövid
lejáratú kötelezettségek

Nyitó: 20/80 = 0,25 Záró: 68/105 = 0,65

Egy év leforgása alatt a fenti hányados több mint kétszeresére növekedett.

Likviditás II. fokozata (vagy gyorsráta) Likvid forgóeszközök + Követelések / Rövid lejáratú
kötelezettségek

Nyitó: 20 +60 /80 = 1 Záró: 68+70 /105 = 1,315

Az üzleti év lezárásakor a vállalat 30%-kal több pénzeszközzel és követeléssel rendelkezett a rövid lejáratú
kötelezettségeinek teljesítésére, mint ugyanezen üzleti év kezdetén. Tehát nagy gyorsasággal rendezhetők a
számlák. (A számlálóban az ún. gyors eszközök szerepelnek.)

Likviditás III. fokozata  = Forgóeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek

Nyitó : 120/80 =1,5 Záró: 183/105 = 1,75

A hányados értéke megmutatja azt az értéksávot, amelyen belül a vállalkozás forgóeszközeinek értéke
csökkenhet anélkül, hogy ez veszélyeztetné az esedékes tartozások kifizetését. Például a záráskor, ha a cég
forgóeszközeit értékük 60 százalékáért tudná csak értékesíteni, még mindig képes lenne fedezni rövid lejáratú
kötelezettségeit. E ráta túl magas értéke (az elfogadott a gyakorlatban 1,5-2,5 közötti arány) arra utalhat,
hogy a társaság túl sok pénzen vagy készleten üldögél, vagyis az eszközök rossz kihasználását jelentheti.

Adósság- és hitelképességi ráták

A cég hitel visszafizetési képességét mérik. Különösen fontosak hitelnyújtók és tőkekihelyezők számára.
9
Saját tőke (tulajdonosi) arány = Saját tőke/ Összes forrás
Nyitó : 115/225 = 0,51 Záró: 142/283 = 0,5

Megállapíthatjuk azt, hogy az össztőkének mintegy felét képezi a tulajdonosok tőkéje. Ebből arra is
következtethetünk, hogy a tulajdonosok az üzlet teljes kockázatának csak fele részét vállalják.
Eladósodási arány = Saját tőke/Hosszú lejáratú kötelezettségek

Nyitó: 115/30 = 3,83 Záró: 142/36 = 3,94

Az idegen tőkére jutó saját tőke mértéke több mint háromszoros. A cég helyzete kedvező. Ez az
adósságráta azért is nyújt fontos információt a vállalkozás számára, mivel érdeke fűződik
függetlenségének megtartásához és saját tőkéje jövedelmezőségéhez. A 4. táblázatban közöljük a mérleg
nyitó és záró időpontjára vonatkozó számított értékeket az elvárásokkal együtt.

10
4. táblázat: A Nyitó Záró Minimum Maximum Ágazat
számított
likviditási,
adósság- és
hitelképessé
gi ráták
Megnevezés
Likviditási ráták
Forgótőke 40 000 78 000 25 000 85 000 57 000
(ezer HUF)
Likviditás I. 0,25 0,650 0,15 0,40 0,30
fokozata
Likviditás II. 1,00 1,315 0,60 1,00 1,20
fokozata
Likviditás III. 1,50 1,750 1,50 2,00 1,60
fokozata
Adósság- és hitelképességi ráták
Tulajdonosi 0,51 0,50 0,50 1,00 0,51
arány
Eladósodási 3,83 3,94 0,50 20,0 4,00
arány
Tehát a mérlegelemzéséből arra a következtetésre jutunk, hogy a társaság likviditási helyzete kedvező és
még adósság bevonására alkalmas – bár a tulajdonosi már nem csökkenhet tovább.

Az operatív gazdálkodás hatékonyságának elemzése a mérleg és az


eredménykimutatás adataival

Itt olyan hányadosokat keresünk, amelyek a pénzügyi mérleg és az eredménykimutatás adatait


egyaránt, vegyesen használja.

Az 1. táblázatban olvashatjuk a vizsgált rt. eredménykimutatását.

1. táblázat: A kereskedelmi zrt. 300


eredménykimutatás tételei (millió
HUF) Értékesítés nettó árbevétele
Eladott áruk beszerzési értéke 115
Bruttó eredmény 185
Személyi jellegű ráfordítások 80
Értékcsökkenési leírás 10
Egyéb ráfordítások 20
Üzemi (üzleti) tevékenység 75
eredménye ( EBIT)
Fizetett kamatok 3
Társasági adófizetés 12
Adózott eredmény 60
Kiegészítő információk:

- Osztalék: 33 M HUF
- Visszatartott profit: 60-33 = 27 M Ft.
Hatékonysági ráták
Azt mérik, milyen gazdaságosan használja a cég a birtokában levő eszközeit. Különösen hasznos a cég
működési eredményeinek értékeléséhez. Az ügyvezetés gyakran használja az egyes üzletágak és az egész
vállalat értékelésekor. A pénzalapokkal való gazdálkodás egyik legfőbb célja a pénzügyi források
legkedvezőbb elosztása az eszközök különböző típusai között. Ha elérhető a készpénz, a kinnlevőségek
11
(követelések), a készletek, a felszerelések előnyös kombinációja, akkor a vállalati eszköz-struktúra
hatékonysága növekedhet az értékesítés generálásában. A hatékonysági ráták azt mutatják, hogy az egyes
eszköztípusokba fektetett források hogyan aránylanak az általuk létrehozott bevételekhez. Ezeket a
hányadosokat a vállalkozások tevékenységi rátáinak is nevezzük. Az előző pontban közölt mérleg nyitó és
záró időpont adataiból számtani átlagokat számolunk, s ezzel jellemezzük az adott évet, mivel a teljes
üzleti évet átfogó eredménykimutatás adataival hasonlítjuk azokat össze.

Eszközarányos forgalom : Értékesítés nettó árbevétele / Összes eszköz = 300 / (225+ 283/2) = 1,18

Lekötött tőke hatékonysága

Értékesítés nettó árbevétele /Lekötött tőke (saját tőke + HLK)

300/(115/142)/2)+ (30 + 36)/2 = 1,86

Mivel az értékesítést úgy kell tekinteni, mint a profit eredeti forrását, ez a mutató a vezetésnek azon
képességét mérik, hogy a befektetést kereskedelmi tevékenységre fordítsa.

Készletek fordulatszáma

Értékesítés nettó árbevétele/ Készletek = 300/(40+45/2) = 7

Az adott üzleti periódusban 7 alkalommal fogynak ki a készletek, és így hétszer kell azokat pótolni.
Minél nagyobb ez a szám, annál gyorsabban tudja a vezetés a ”polcon álló árukat” számlázott
eladásokká alakítani. (Ezek a mérések az értékesített áru értékén és nem a darabszámon alapulnak.)
Ellenben a túlságosan magas szám arra utalhat, hogy a cég túl kevés árut tart raktáron és így viselni
kell a kifogyott készletekkel járó költségeket is, amit hiányköltségnek nevezünk.

Követelések fordulatszáma

Értékesítés nettó árbevétele/Követelések = 300 / (60+70)/2 = 4,6

Ez a mutató azt jelzi, hogy az árbevétel majdnem ötszöröse a vállalat által hitelezett vásárlásoknak.

Készletlekötési idő

Készletek/Egy napra jutó értékesítés árbevétele = (40+ 45)/2 /(300/365) = 52 nap

Követelések behajtási ideje

Követelések/Egy napra jutó értékesítés nettó árbevétele = (60 +70)/2)/300*365 = 79 nap


(Átlagos vevőállomány / Nettó árbevétel) *360
Tehát az értékesítés és a tényleges kifizetés között 79 nap telik el. Ez az arányszám magas, lehetséges,
hogy lassan fizető vevőkről vagy behajthatatlan követelésekről van szó.
Szállítói tartozás rendezésének ideje

Átlagos szállítói állomány / Anyagjellegű ráfordítások(ELÁBÉ))*360 = (50 + 60)/2 /115*360 = 175 nap

Itt irreálisan magas értéket kaptunk.

12
Finanszírozási idő = Készletlekötési idő + Követelések behajtásának ideje –
– Szállítói tartozás rendezésének ideje = 52 + 79 – 175 = -44 nap

Tehát a cégnek 44 napra elegendő többletforrása van, ami kedvező.


Időtartam mutató

Követelések + Pénzeszközök + Likvid pénzeszközök / 1 napi működési kiadás

((60 + 70) /2 + (20 + 68)/2)/(115 + 80 +20/365 = 168 nap

Az időtartam-mutató abból a problémából indul ki, hogy meddig lenne még képes működni a
vállalat, ha megszűnnének a bevételei. A hányados számlálójába a pénzeszközök, az értékpapírok és a
vevőkkel szembeni követelések kerülnek, míg a nevezőjébe a napi működés átlagos kiadásai.

A cég elegendő likvid eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy működését 168 napig finanszírozza még akkor
is, ha közben nincsen bevétele.

Kamatfedezeti ráta

EBIT/ Hosszú lejáratú kölcsönök kamata = 75/3 = 25


A működési profit (EBIT) 1/25-öd részére zuhanhat le, mielőtt nehézség adódnék a bankkal, ami nagyon
biztonságos helyzet.

A különböző eszközök hatékonyságát az értékesítés nettó árbevétele mellett az adózott eredménnyel is


mérhetjük.

ROA (Return on Assets)

Adózott eredmény / Összes eszköz = 60/(225 +283) /2 x 100 = 23,6 %


Az összes eszköz könyvszerinti (mérleg szerinti) értékének majdnem egynegyede megtérül az adózott
profitból.

ROI (Return on Investments)

Adózott eredmény/Befektetett eszköz = 60/(100 + 105)/2 x 100 =58,5 %

Tehát az adózott eredmény közel 60 százalékát fedezi a befektetett eszközök mérleg szerinti
értékének.

13
A DuPont modell

piramisformájú, matematikai összefüggéseken alapuló rendszer, amelyben a


mutatószámok a ROA mint csúcsmutató tartalmát bontjuk fel.
A két lépéses DuPont modell:
ROA = EAT / Total Assets = SNR / Total Assets x EAT /SNR
SNR / Total Assets = Eszközhatékonyság
EAT /SNR = Nettó jövedelmezőség
ahol
EAT = Earnings after Taxes = Adózás utáni eredmény
EBT = Earnings before Taxes = Adózás előtti eredmény
EBIT = Earnings before Interest and Taxes = Kamat- és adófizetés utáni eredmény
SNR = Sales Net Revenue = Értékesítés nettó árbevétele
Total Assets = Összes eszköz
Investments = Befektetések
Equity = Saját tőke

(60/225+283 /2 x100) = (300 /225 + 283 /2 x 60/300) = 1,18 *20%


Eszközhatékonyság: 1,18% < 1,6 (ágazati)
Nettó jövedelmezőség: 20% > 15% (ágazati)

A ROA tényezőkre bontása alapján az elemzők könnyen felismerhetik azt, hogy a probléma a
hatékonysággal (1,18 < 1,6), nem pedig a jövedelmezőséggel függ össze. Tehát össze tudjuk
hasonlítani a jövedelmezőségi helyzet egyik mutatóját a pénzügyi helyzetre utaló másik rátával.

Továbbiakban alkalmazzuk a DuPont modell bővített, háromlépéses változatát, amely felbontja a


ROE mutatót összetevőire az alábbi módon:
ROE = EAT / Equity = SNR/Total Assets x EAT /SNR x Total Assets/ Equity
Total Assets/ Equity = Finanszíozási szerkezet
60/100 x 100 = 300 / 225 + 283 /2 x 60/300 x (225 + 283) /2 /(2/100 )
60 % = 1,18 x 20 % X 2,54
Finanszírozási szerkezet: 2,54 > 2,25 (ágazat)
A társaság részvénytőkéjének 60 százaléka adózott eredmény. Itt már azt is látjuk, hogy nemcsak az
eszközhatékonysággal van a probléma (1,6 > 1,18), hanem azzal is, hogy az összes eszköz nagyobb
részét finanszírozták idegen tőkével (2,54 > 2,25) a hasonló területen működő cégek ágazati értékéhez
viszonyítva.

14
5. táblázat: A Tárgyév Minimum Maximum Ágazat
számított
hatékonysági
ráták
Megnevezés
Hatékonysági ráták
Eszközarányos 1,18 2,00 5,00 1,6
forgalom (!)
Lekötött tőke 1,86 2,00 4,00 1,18
hatékonysága (!)
Készletek 7,00 5,00 12,00 5
fordulatszáma
Vevői 4,60 4,00 20,0 2,5
követelések
fordulatszáma
Forgási idő (!) 185 nap 28 nap 70 nap 112 nap
Készletlekötési 52 nap 15 nap 30 nap 47 nap
idő (!)
Vevői 79 nap 10 nap 30 nap 42 nap
követelések
behajtási ideje
(!)
Pénzeszközök 54 nap 3 nap 10 nap 23 nap
megtérülési
ideje (!)
Szállítói tartozás 175 nap 10 nap 30 nap 54 nap
rendezésének
ideje (!)
Finanszírozási - 44,0 nap 15 nap 30 nap 35 nap
idő
Időtartam 168 nap 25 nap 60 nap 121 nap
mutató
Kamatfedezeti 25 3,00 16,00 7
ráta
ROA 23,6% 20% 40% 24%
ROE 60,0% 30% 65% 54%
ROI 58,50% 35% 60% 18%

Az 5. táblázat ismét azt a megállapítást támasztja alá, hogy a probléma az üzletmenet hatékonyságával van
(ahol a felkiáltójelek szerepelnek). Megjegyezzük azt, hogy az időtartam mutató – likvid eszközök és a
vevői követelések behajtásából 168 napig képes finanszírozni a működését – és a szállítói tartozás 175
napos rendezésének ideje – a cég szempontjából – kedvező.

15

You might also like