iPad "S-'" 22:39 ~ *77 °/o (• Ji

Bezárás

2.2.1. A számvitel célja

lnduljuk ki abból, hogy a számvitel nem más, mint a tájékoztatásnak, a publicitásnak, az információszolgáltatásnak egyfajta speciális eszköze,
eszközrendszere. Az informálással összefüggésben automatikusan olyan kérdések merülnek fel, hogy miről, kiket és hogyan tájékoztat a számvitel. Ha e
kérdésekre megpróbálunk választ adni, akkor sokkal közelebb kerülhetünk a számvitel feladatának megértéséhez.
2.2.1.1. A számviteli tájékoztatás tartalma
2.2.1.2. A számviteli tájékoztatás címzettjei
iPad ~ 22:39

Bezárás

2.2.1.1. A számviteli tájékoztatás tartalma

,..~·

A számvitel a gazdálkodók- köztük és kiemelten a vállalkozások - vagyoni viszonyairól, pénzügyi helyzetéről, jövedelemtermelő képességéről nyújt
tájékoztatást. Más megközelítésben arról, hogy a vállalkozás milyen erőforrásokkal rendelkezik és ezeket milyen eredményesen működteti. Ezen
információk alapján a vállalkozás életképességéről, prosperitásáról alakíthatunk ki képet.
iPad ~ 22:39

Bezárás

2.2.1.2. A számviteli tájékoztatás címzettjei

A gazdálkodók (vállalkozók} vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről, annak időbeni alakulásáról az érdeklődők - tájékozódni kívánók - körét aszerint
indokolt csoportosítani, hogy azok milyen tartalmú információkat igényelnek és milyen szoros kapcsolatban állnak a gazdálkodó szervezettel. Eszerint
beszélhetünk:
• piaci szereplőkről,
• hatóságokról,
• vállalati vezetőkről (menedzserekről},
• alkalmazottakról.

A piac szereplők informálása

E körbe tartoznak: a tulajdonosok, a hitelezők, a jövőbeni potenciális befektetők és az üzleti partnerek.

a) A tulajdonosok és információigényük

Tulajdonosnak minősülnek azok a természetes és jogi személyek, akik (amelyek) vagyonukat vitték be a vállalkozásba azzal a céllal, hogy az ott
kigazdálkodott jövedelemből részesedés formájában részesedjenek, vagyonukat ilyen módon gyarapítsák. Ők a vállalkozások legfontosabb szereplői,
kulcsfigurái. Az ő jogosítványuk például az is, hogy a vállalkozás vezetőit (menedzsereket) kinevezzék vagy visszahívják. Ők a vagyonukat kockáztatják
akkor, amikor azt beviszik a vállalkozásba.

A tulajdonos információs igénye általában a következőkre koncentrálódik:

- a kigazdálkodott jövedelmen milyen arányban osztoznak ők, maguk a munkavállalók, az állam, a hitelezők stb.,
- a befektetésre mekkora hozadék jut (milyen hatásfokkal értékesült a befektetett tőkéjük},
- a befektetésük milyen irányban, és milyen mértékben változott (gyarapodott vagy fogyott-e, és mekkora összegben)?
iPad "S-'" 22:39 ~ *77 °/o (• Ji

Bezárás

b} A hitelezők és információigényük

A hitelezők azok a személyek és szervezetek - különösképpen a pénzintézetek-, akik (amelyek) pénzeszközöket kölcsönöznek a vállalkozásnak. Ők
kamatjövedelmet akarnak realizálni. A hitelezők a szabad pénzeszközeiket (tőkéjüket) ideiglenes jelleggel engedik át a vállalkozásnak és viszonylag
biztos, előre meghatározott jövedelemre tesznek szert, szemben a tulajdonosokkal. Elsősorban abban érdekeltek, hogy a kölcsönadott pénzüket
kamatokkal együtt, az előre rögzített időpontban visszakapják.

A hitelezők olyan információkra kíváncsiak, amelyekből következtetni tudnak arra, hogy az átengedett tőkéjüket és az azok után járó kamatot képes
lesz-e vissza(meg)fizetni a vállalkozás. Konkrétabban a számviteli információkból arra keresnek választ, hogy:
- milyen a vállalkozás fizetőképessége,
- milyen a vállalkozás jövedelemtermelő képessége,
- hogyan alakul a tulajdonosok által bevitt tőke összege (gyarapszik-e, fogy-e?) stb.

c) A jövőbeni potenciális befektetők és információigényük

E körbe azok a piaci szereplők tartoznak, akiknek ugyan még nincs befektetésük a vállalkozásban, de van szabad pénzeszközük és keresik azt a céget,
illetve azt a befektetési formát, ahol a befektetésük a legnagyobb hozadékkal kecsegtet. Különösen fejlődő, gazdálkodási kereteit bővítő vállalkozás
esetében fontos, hogy az ilyen tőketulajdonosokat hitelesen tájékoztassa és bizalmukat megnyerje.

A potenciális befektetők információs igénye tulajdonképpen a tulajdonosok és a hitelezők igényével azonos, hiszen szabad tőkéjüket saját elhatározásuk
alapján véglegesen (mint tulajdonosok), vagy ideiglenesen (mint hitelezők} vihetik be egy vállalkozásba.

d} Az üzleti partnerek és információigényük

Üzleti partnernek a gazdasági élet azon szereplőit tekintjük, akikkel a vállalkozás napi üzleti kapcsolatban áll. Vagyis azok, akiknek a vállalkozás elad
vevői illetve akiktől a vállalkozás beszerez szállítói . Mivel a iac azdasá ban az áruka csolatokban az áru- és a énzmoz ás időben elszakad
iPad "S-'" 22:39 ~ *77 °/o (• Ji

Bezárás

d) Az üzleti partnerek és információigényük

Üzleti partnernek a gazdasági élet azon szereplőit tekintjük, akikkel a vállalkozás napi üzleti kapcsolatban áll. Vagyis azok, akiknek a vállalkozás elad
(vevői), illetve akiktől a vállalkozás beszerez (szállítói). Mivel a piacgazdaságban, az árukapcsolatokban az áru- és a pénzmozgás időben elszakad
egymástól, az üzleti partner, az eladó szeretné tudni azt, mekkora az esélye arra, hogy az árujának, szolgáltatásának ellenértékét időben megkapja-e.
Ezenkívül még arról is szeretnének képet kapni, hogy a velük üzleti kapcsolatban álló cég mennyire stabil, tőkeerős, megbízható partner. Ezért ők
elsősorban a következők iránt érdeklődnek: milyen a vállalkozás pénzügyi helyzete és a vállalkozás várható fejlődése.

Ezeket csak intézményesen lehet biztosítani. Ezért van szükség - többek között - a számvitelre, hogy a gazdasági élet szereplői a nekik szükséges
információkat törvényes úton megszerezhessék. A számvitel ilyen értelemben az üzleti élet tisztaságát hivatott biztosítani. A gazdasági élet szereplői tehát
a számvitel által nyújtott tájékoztatásra alapozva tudnak jó döntéseket hozni. Ez alapján képesek reálisan dönteni abban, hogy szabad pénzeszközeiket
hova fektessék be, vagy választhatnak, hogy kivel lépjenek üzleti kapcsolatba.

A számviteli törvény elsősorban azokat a szabályokat (normákat) írja elő, amiről és ahogyan a vállalkozásnak be kell mutatnia magát a piac
szereplőinek.

A hatóságok tájékoztatása

E körbe azok a szervezetek tartoznak, amelyek adót, járulékot, vagy illetéket szednek a vállalkozástól. Ilyen szervezetek: a központi költségvetés, a helyi
önkormányzatok vagy a nyugdíj- és egészségbiztosítás.

Ezeknek a szervezeteknek a vállalkozás köteles adatot szolgáltatni, és az esetek többségében bevallást, elszámolást készíteni. A bevallások,
elszámolások, vagyis az adatszolgáltatás helyességét, valódiságát a fenti szervezetek csak úgy tudják ellenőrizni , ha a gazdálkodó (a vállalkozás) e
szervezetek igénye szerint vezeti nyilvántartásait.

A központi költségvetésnek adókat, illetéket és járulékokat kell befizetni. A NAV (Nemzeti Adó- és Vámhivatal, régebbi nevén az APEH - Adó- és
Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal) és a VPOP (Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága) képviseli e kört.

A társadalombiztosítási pénztáraknak járulékokat kell átutalni.

iPad "S-'" 22:39 ~ *77 °/o (• Ji

Bezárás

A társadalombiztosítási pénztáraknak járulékokat kell átutalni.

•~·
Szervezetei:
- Országos Egészségbiztosítási Pénztár,
- Nyugdíjbiztosítási Pénztár.

A helyi önkormányzatoknak a helyi adókat kell megfizetni.

A hatóságok tájékoztatásának szabályait az adótörvények, a társadalombiztosításáról, államháztartásról szóló törvények írják elő.

Súlypont áthelyeződés

A rendszerváltás előtt a különböző hatóságok informálása állt a számviteli tájékoztatás fókuszában. Azt követően azonban a piacgazdasági formára
történő átalakulás jegyében megváltozott a helyzet, és a piaci szereplők tájékoztatása kapott prioritást. „Profán módon azt mondhatjuk, hogy a számvitel a
piacgazdaságra való társadalmi berendezkedés áttérésével együtt megszűnt a különféle hatóságok (az adózás) szolgálóleánya lenni." A piaci
szereplőknek és a különböző hatóságoknak a tájékoztatását kiszolgáló számvitelt pénzügyi számvitelnek nevezzük, amelynek feladata a külső
információs igények kielégítése.

A vállalkozás vezetőinek tájékoztatása

A gazdálkodó szerv vezetőinek (vállalkozás esetén a menedzsernek) tájékoztatása a számvitel elsőrendű, kiemelt feladata, annak ellenére, hogy ezt a
jogszabályi előírások nem teszik kötelezővé. Ezért a számviteli információs rendszert - nyilvántartások rendszerét - úgy célszerű kialakítani, hogy az a
külső tájékoztatás mellett jól szolgálja a menedzser információs igényeinek kielégítését is. A gazdálkodó szerv vezetőinek számviteli információra van
szüksége:
- az ellenőrzéshez, elemzéshez: A vezetőnek számviteli adatokra van szüksége a gazdálkodás (üzletmenet) eredményességének méréséhez,
értékeléséhez. A számvitel e vizsgálatok alapadatait szolgáltatja.
- döntéseik kialakításához: Megalapozott, jó döntéseket egy vezető csak úgy tud hozni, ha a korábban lefutott gazdasági folyamatokról is információkkal
iPad ' 5-'" 22:40

Bezárás

A vállalkozás vezetőinek tájékoztatása

A gazdálkodó szerv vezetőinek (vállalkozás esetén a menedzsernek) tájékoztatása a számvitel elsőrendű, kiemelt feladata, annak ellenére, hogy ezt a
jogszabályi előírások nem teszik kötelezővé. Ezért a számviteli információs rendszert - nyilvántartások rendszerét - úgy célszerű kialakítani, hogy az a
külső tájékoztatás mellett jól szolgálja a menedzser információs igényeinek kielégítését is. A gazdálkodó szerv vezetőinek számviteli információra van
szüksége:
- az ellenőrzéshez, elemzéshez: A vezetőnek számviteli adatokra van szüksége a gazdálkodás (üzletmenet) eredményességének méréséhez,
értékeléséhez. A számvitel e vizsgálatok alapadatait szolgáltatja.
- döntéseik kialakításához: Megalapozott, jó döntéseket egy vezető csak úgy tud hozni, ha a korábban lefutott gazdasági folyamatokról is információkkal
rendelkezik. A gazdálkodási folyamatokba történő beavatkozás, vagy egy esetleges fejlesztés nem nélkülözheti a gazdálkodó szerv múltbeli
teljesítményéről rendelkezésre álló információs bázist. Ezért a számvitelnek ezt a funkcióját is elsőrendű, általános érvényű feladatnak tekinthetjük.

A számvitelnek ezt a területét, amely a gazdálkodó szerv vezetőjének tájékoztatását szolgálja, a szakma és az irodalom vezetői számvitelnek
(menedzser számvitelnek) nevezi.

A dolgozók, alkalmazottak információigénye

A dolgozók és az alkalmazottak elvárásai a számviteli információs rendszerrel szemben jellemzően a közérthetőségre összpontosítanak.

A számviteli információk alapvető jellemzői

A számviteli szabályozás alapvető célja (írja a US GAAP - Generally Accepted Accounting Principles), hogy a publikált és az érdeklődők számára
hozzáférhető információk tisztán és hitelesen reprezentálják a gazdálkodó egység gazdasági helyzetét, állapotát és teljesítményét. Ahhoz, hogy e cél
megvalósulhasson a számviteli beszámoló mellékleteinek hordozniuk kell néhány meghatározott kvalitatív tulajdonságot, amelyek egy elemző, vagy
egyszerű érdeklődő számára nélkülözhetetlenek.

• „ „

-......
....
„ ,„i •tz
1
·~
„ ·-
iPad "S-'" 22:40 ~ *76 °/o (• Ji

Bezárás

. „
„
„ e - ·

.... s

'\...,
C';zaz
1

e
t· Ftl
-
1
„„ .„. ~. t„

..........
IU

LJ
. , ·-·
s s
... ..
'Md'E..aJ fi:
, • „„.„..
1 1
--· „--•.. -
•...'„.
•..„„1 .... ,..„.
·-· . .... -
j
·-· i s " e
111 • n
....„ „...
....... 't'•Msl
.
„. „ ••st• •e'•
• • • • '71'
• 'lii ±ArJt __._
........ ,
• ••
'$
...
s r=•

e s s e
...... e_ •• s
• s
t
C" Sal

2. 1. ábra. A számviteli információs rendszer elvárható jellemzői

Forrás: „Qualitative Characteristics of Accounting lnformation", Statement of Financial Concepts No. 2 (Stanford, CT: FASB, 1980).

Lényegesség: a pénzügyi információk alapvetően befolyásolják egy gazdálkodó egységgel kapcsolatosan hozott döntésünket. Ahhoz, hogy e döntések
megalapozottak legyenek valóban releváns adatokra, információkra van szükségünk a cég gazdálkodásáról, ezek az adatok pontosabb, a jövőre
vonatkozó becsléseket tesznek lehetővé, de segítenek világosan érteni, hogy az elmúlt időszaki események pontosan milyen hatást gyakoroltak a vállalat
gazdálkodására. A releváns információ időszerű, rendelkezik előrejelző és visszacsatolási értékkel.

Időszerűség: A rendelkezésre bocsátott információnak „frissnek" kell lennie ahhoz, hogy a döntéshozó megalapozott döntést tudjon hozni. Ha az adatok
nem időszerűek, akkor lényegében értéktelenek, hiszen a döntéseket erre nem tudjuk alapozni.

Előrejelzési érték: Az információnak növelnie kell a döntéshozó képességét a jövőre vonatkozó becsléseket illetően, azaz a múltbeli információkból
megbízható következtetéseket kell tudnia levonni a jövőbeli eseményeket illetően. (pl. ha a társaság 200 eFt követelésállománnyal rendelkezik és a
döntéshozó tudja, hogy 15 eFt ebből lejárt, kétes, várhatóan be nem hajtható, akkor csak 185 eFt jövőbeli pénzeszközállománnyal kalkulál.)

Visszacsatolási érték: Az információ a múltbeli döntéseink jóságának, sikerességének mérésére is szolgál, amikor a múltban rögzített várakozásainkat
ellenőrizzük az újabb információ segítségével. (pl. ha az előző esetet követően a következő periódus adataiból azt látjuk, hogy a 185 eFt helyett
mindösszesen 190 eFt követelést sikerült realizálni, abból látjuk, hogy a menedzsment becslése a be nem hajtható követelések mértékét illetően túlzó volt,
iPad "S-'" 22:40 ~ *76 °/o (• Ji

Bezárás {;]
,....,
Visszacsatolási érték: Az információ a múltbeli döntéseink jóságának, sikerességének mérésére is szolgál, amikor a múltban rögzített várakozásainkat
ellenőrizzük az újabb információ segítségével. (pl. ha az előző esetet követően a következő periódus adataiból azt látjuk, hogy a 185 eFt helyett
mindösszesen 190 eFt követelést sikerült realizálni, abból látjuk, hogy a menedzsment becslése a be nem hajtható követelések mértékét illetően túlzó volt,
azaz a tájékoztatás talán túlzóan óvatos.)

Megbízhatóság: A pénzügyi információknak a lehetőségekhez mérten a legkevesebb hibát kell tartalmazniuk, nem lehetnek torzítottak (vagy
részrehajlóak), és hűen kell ábrázolniuk mindazt, ami a társaság gazdasági helyzetét, teljesítményét illeti. Azaz a megbízható információ tényszerű,
valóságos és torzítatlan és a következő három alapvető tulajdonsággal bír.

Igazolhatóság: különböző, egymástól független mérés (pl. a társaság számviteli osztálya által meghatározott időszaki bevétel és a független
könyvvizsgáló által meghatározott érték) ugyanazt az eredményt kell hogy szolgáltassa, ha egy adott elvet követünk a számviteli számbavétel
során. Ez a tulajdonság tehát az egymástól független „mérők", „vizsgálók" általi konszenzus mértékét fejezi ki.
Reprezentációs hitelesség: azt fejezi ki, hogy a számviteli információ milyen mértékben tükrözi a gazdasági események gazdasági tartalmát.
Semlegesség: Az információk publikálása során nem megengedhető, ha valamilyen cél érdekében azokat elferdítik (pl. egy hitelfelvétel során
rendelkezésre bocsátott információnál nem megengedhető, hogy mondjuk a költségeket csökkentsük különböző elszámolásokkal, hogy a társaság
eredménye magasabb értéket mutasson) .

••
Osszehasonlíthatóság: Különböző gazdálkodó egységek az összevethetőség érdekében ugyan olyan formában kell, hogy az információikat rendelkezésre
bocsássák. Ez teszi lehetővé, hogy elemzéseink során megállapítsuk a társaságok gazdálkodásában felmerülő hasonlóságokat és ellentmondásokat,
hogy idősoros, vagy keresztmetszeti elemzéseket végezzünk. Az egységes szerkezet és terminológia használat adja a számviteli információk
használhatóságát.

Következetesség: Adott gazdasági eseményt folyamatosan ugyanúgy kell elszámolni és bemutatni, ez teszi lehetővé, hogy idősoros elemzéseink során
trendeket vagy épp kiugrásokat azonosítsunk be a gazdálkodásban. Ha az adott eseménybemutatási módját, vagy annak értékelési eljárását
folyamatosan változtat"uk akkor nem konzisztens adatokhoz ·utunk.
iPad "S-'" 22:40 ~ *76 °/o (• Ji

Bezárás {;]
a szalTIVlte1nnroTm-ac1u- rmryernn-enel{D"ffiítITKrOZía-gazrrasa:gr-e-s-emenyeK-ga-zmrs-ag1-tanarm-a .
ffepTe-zentacrcrs-mteTe-ss-eg-:-azt-re}e~rrcrgy

Semlegesség: Az információk publikálása során nem megengedhető, ha valamilyen cél érdekében azokat elferdítik (pl. egy hitelfelvétel során
rendelkezésre bocsátott információnál nem megengedhető, hogy mondjuk a költségeket csökkentsük különböző elszámolásokkal, hogy a társaság
eredménye magasabb értéket mutasson) .

••
Osszehasonlíthatóság: Különböző gazdálkodó egységek az összevethetőség érdekében ugyan olyan formában kell, hogy az információikat rendelkezésre
bocsássák. Ez teszi lehetővé, hogy elemzéseink során megállapítsuk a társaságok gazdálkodásában felmerülő hasonlóságokat és ellentmondásokat,
hogy idősoros, vagy keresztmetszeti elemzéseket végezzünk. Az egységes szerkezet és terminológia használat adja a számviteli információk
használhatóságát.

Következetesség: Adott gazdasági eseményt folyamatosan ugyanúgy kell elszámolni és bemutatni, ez teszi lehetővé, hogy idősoros elemzéseink során
trendeket vagy épp kiugrásokat azonosítsunk be a gazdálkodásban. Ha az adott eseménybemutatási módját, vagy annak értékelési eljárását
folyamatosan változtatjuk, akkor nem konzisztens adatokhoz jutunk.

Természetesen az alkalmazott számviteli eljárások soha nem tesznek 100°/o-osan eleget a fent felsorolt elvárások mindegyikének, lényegében mindig
kompromisszumokat kell kötnünk, és egy-egy szempontot a többi fölé kell helyeznünk. Amikor egy információhalmaz teljességét, érthetőségét és
használhatóságát kívánjuk megítélni, általában két további jellemzőt szoktunk említeni.

Megjeleníthetőség
és lényegesség: A lényegesség és az információk megjeleníthetősége igen fontos tényezőként jelentkezik. Képzeljük csak el, hogy
meghatároztuk a társaság negyedéves eredményét és közzé is tettük, mi a helyzet akkor, ha rájövünk, hogy 100.000 eFt-tal kevesebb költséget
számoltunk el, mint ami valójában felmerült. Most akkor ebben a negyedévben számoljuk el vagy módosítsuk az előző negyedévet, vagy ne tegyünk
semmit? Nem egyszerű kérdés ez, és lényegében minden számviteli rendszer másképp rendezi az ügyet, a GAAP azt mondja, hogy mérjük fel, mennyire
lényeges az a változás, ha a döntéshozatal torzított az említett információ nélkül, akkor mindenképp lépni kell, ha nem az, akkor mérlegelni kell, hogy
mennyire megjeleníthető.

Konzervativizmus (óvatosság): mint a számviteli információk egyik jellemzője arra szolgál, hogy a menedzsment által közölt adatok alapján az
érdeklődők megbízhatóan tudják felmérni a gazdálkodás kockázatát, a váratlan (pontosabban várható) eseményekre fel tudjanak készülni. Sajnálatos,
hogy sok esetben ezt az elvárást arra használják fel menedzsment oldaláról, hogy megvédjék hibás döntéseiket, például egy túlzott mértékű tartalék
képzésekor.
iPad "S-'" 22:40 ~ *76 °/o (• Ji

Bezárás

2.2.2. A tájékoztatás formája, módszere

A jegyzet további fejezeteiben ennek kibontását, leírását részletesen elvégezzük. Most bevezetőként elégedjünk meg annyival, hogy a tájékoztatás
legfőbb eszköze a beszámoló, amelyet a vállalkozásoknak a számviteli törvényben rögzített szabályok szerint kell elkészíteni és azt kívülállók számára is
rendelkezésre bocsátani. A beszámolón kívül a vállalkozás tájékoztatási, adatszolgáltatási kötelezettségének egyéb módon is köteles eleget tenni. Így
például a NAV-nak adóbevallást kell benyújtani, a társadalombiztosításnak pedig havi elszámolást kell küldeni. Ez utóbbi kettő azonban már nem tartozik a
szorosan vett számviteli informálás körébe, még akkor sem, ha adatbázisa ezeknek is a számviteli nyilvántartásokból származik.
iPad '-S-'" 22:41 ~ *76 °/o (• Ji

Bezárás

2.3. A számvitel és vállalkozás

2.3.1. A számvitel fogalma
2.3.2. A számvitel feladata (funkciói)
iPad "S-'" 22:41 ~ *76 °/o (• Ji

Bezárás

2.3.1. A számvitel fogalma

Az előző részben leírtakat összegezve azt rögzíthetjük, hogy a számvitel a gazdálkodó szervezetek (köztük kiemelten a vállalkozások) működését,
tevékenységét bemutató információs rendszer. Ennek a számviteli információs rendszernek a főbb jellemzői:

A gazdálkodó szervezetben lejátszódó gazdasági folyamatokat megfigyeli, megméri és feljegyzi. Ezt a tevékenységet a számvitel nem öncélúan végzi,
hanem azért, hogy a gazdálkodó szervezet a tájékoztatási kötelezettségének - amire a Számviteli törvény (Szt.) kötelezi - eleget tudjon tenni.

A megfigyelés azt jelenti, hogy a számvitel a megtörtént gazdasági eseményeket (folyamatokat) nyomon követi, azokról tudomást szerez. A
tájékoztatási kötelezettséghez tudni akarja, hogy mi történt a gazdálkodó szervezetnél.
A mérés arra utal, hogy a megtörtént gazdasági események nagyságára, mértékére is kíváncsi, vagyis arra, hogy mekkora terjedelmű volt a
változás.
A feljegyzés azt jelenti, hogy a számvitel a megfigyelt, megmért gazdasági eseményeket dokumentálja, írásban rögzíti. A változás helyén és
idejében általában bizonylatot állít ki, amely okmány voltaképpen a gazdasági esemény írásba foglalása. A kiállított bizonylatokat később
rendszerezi, a rajtuk feltüntetett adatokat összegzi, dokumentálja és ezen adatok alapján elkészíti a beszámolóját, amelyet az érdekelteknek a
rendelkezésére bocsát.
A szakirodalomban - a számvitel fogalmának definiálása kapcsán - gyakran egy szélesebb értelmezéssel is találkozunk. Ezekben a munkákban
fentebb leírt három összetevőn túl a számvitel fogalmába tartozónak tekintik az elemzést és az ellenőrzést is. Fogadjuk el ezt a megközelítést is, és
nevezzük ezt a tágabb értelmű számvitel fogalmának. Mi azonban a továbbiakban megmaradunk a szűkebb értelmezés mellett.

A számvitel a múltbeli, megtörtént gazdasági eseményeket, folyamatokat figyeli, méri meg, és jegyzi fel. E sajátosságát a számvitelnek azért célszerű
hangsúlyozni, mert ennek a további fejezetek megértésénél fontos szerepe lesz.

A számvitel a tájékoztatás, az informálás eszköze. A piacgazdaságban a gazdasági élet szereplőinek jogos az az igénye, hogy egymásról törvényes
úton me bízható, valós összké hez ·ussanak. A számvitel azonban nemcsak az ő információs igényüket hivatott kielé íteni, hanem a belső - a
iPad ' 5-'" 22:41

Bezárás

A megfigyelés azt jelenti, hogy a számvitel a megtörtént gazdasági eseményeket (folyamatokat) nyomon követi, azokról tudomást szerez. A
tájékoztatási kötelezettséghez tudni akarja, hogy mi történt a gazdálkodó szervezetnél.
A mérés arra utal, hogy a megtörtént gazdasági események nagyságára, mértékére is kíváncsi, vagyis arra, hogy mekkora terjedelmű volt a
változás.
A feljegyzés azt jelenti, hogy a számvitel a megfigyelt, megmért gazdasági eseményeket dokumentálja, írásban rögzíti. A változás helyén és
idejében általában bizonylatot állít ki, amely okmány voltaképpen a gazdasági esemény írásba foglalása. A kiállított bizonylatokat később
rendszerezi, a rajtuk feltüntetett adatokat összegzi, dokumentálja és ezen adatok alapján elkészíti a beszámolóját, amelyet az érdekelteknek a
rendelkezésére bocsát.
A szakirodalomban - a számvitel fogalmának definiálása kapcsán - gyakran egy szélesebb értelmezéssel is találkozunk. Ezekben a munkákban
fentebb leírt három összetevőn túl a számvitel fogalmába tartozónak tekintik az elemzést és az ellenőrzést is. Fogadjuk el ezt a megközelítést is, és
nevezzük ezt a tágabb értelmű számvitel fogalmának. Mi azonban a továbbiakban megmaradunk a szűkebb értelmezés mellett.

A számvitel a múltbeli, megtörtént gazdasági eseményeket, folyamatokat figyeli, méri meg, és jegyzi fel. E sajátosságát a számvitelnek azért célszerű
hangsúlyozni, mert ennek a további fejezetek megértésénél fontos szerepe lesz.

A számvitel a tájékoztatás, az informálás eszköze. A piacgazdaságban a gazdasági élet szereplőinek jogos az az igénye, hogy egymásról törvényes
úton megbízható, valós összképhez jussanak. A számvitel azonban nemcsak az ő információs igényüket hivatott kielégíteni, hanem a belső - a
menedzser által támasztott - követelményeknek is meg kell felelnie.

A számvitel a vagyonváltozásokat (mozgásokat) tudatos módon figyeli meg és a sajátos eszközrendszerével dolgozza fel. A tudatos megfigyeléssel azt
akarjuk érzékeltetni, hogy a már megfigyelési fázisban is a megbízható valós tájékoztatás filozófiáját tartja szem előtt. A sajátos eszközrendszeréről
egyelőre csak annyit, hogy e körbe tartozó speciális eszközök a következők:
- a könyvvezetés,
- a leltár,
- a beszámoló,
- a könyvvizsgálat,
- letétbe helyezés, stb.
iPad "S-'" 22:41 ~ *76 °/o (• Ji

Bezárás

2.3.2. A számvitel feladata (funkciói)

Még a fejezet elején megfogalmaztunk ilyen kérdéseket, hogy mi a számvitel feladata, szerepe, rendeltetése (mire szolgál). Adjuk meg röviden ezekre a
kérdésekre is a választ!

Feladata:
- a külső és belső tájékoztatás (a külsők tájékoztatása törvény által deklarált feladata),
- az ellenőrzéshez, elemzéshez adatbázis megteremtése.
iPad ~ 22:41 ~ *76 °/o (• Ji

Bezárás

2.4. A számvitel területei (részei)

A számvitelnek - mint átfogó fogalomnak- az összetevőit a szakirodalom többféleképpen értelmezi. A számviteli törvény hatályba léptetésével a helyzet e
téren tisztábbá vált. A számvitel lényegének, fogalmának leírásakor már kifejtettük, hogy a számvitel által szolgáltatott információk alapján kétféle
számvitelről beszélhetünk, éspedig:
- pénzügyi számvitelről,
- vezetői (menedzser) számvitelről.

Fogadjuk el ezt a tagolást és a továbbiakban vizsgáljuk meg azt, hogy az egyiknek és a másiknak mi is a tartalma, melyek a részterületei!

2.4.1. Pénzügyi számvitel

2.4.2. A számvitel rendje, hierarchiája
2.4.3. Vezetői számvitel (menedzsment számvitel)
iPad ~ 22:41 ~ *75 °/o (• Ji

Bezárás

2.4.1. Pénzügyi számvitel

Tartalma már az eddig leírtakból következik. Eszerint a vállalkozás gazdasági folyamatairól (eseményeiről) készített olyan információs rendszer, amely
alapján a piac szereplői a vállalkozásról megbízható, valós összképet kapnak. Piacgazdasági viszonyok között a pénzügyi számvitelnek a gazdasági élet
szereplői részére kell hasznos információkat nyújtania.

Az előző részekben már azt is tisztáztuk, hogy a gazdasági élet szereplőinek az érdeke, következésképpen az információk iránti igénye is eltérő.
Teljesen természetes, hogy más információkat szeretne magáról a tulajdonos, vagy a tulajdonost képviselő menedzser nyilvánosságra hozni, mint amit a
befektetők, hitelezők, üzleti partnerek stb. igényelnek. A piac szereplői között fennálló érdekellentéteket hivatott feloldani a számviteli törvény azzal, hogy
az információ szolgáltatási kötelezettségre egységes, általános normákat ír elő. A Szt. tehát annak feltételeit teremti meg, hogy a kívülállók a számukra
szükséges alapinformációkhoz törvényes úton hozzájussanak. A Szt. által előírt beszámoló adattartalma tehát kompromisszum eredménye.

A beszámolóban rögzített információnak megbízhatónak, hitelesnek, hozzáférhetőnek kell lenni. Mindezt a számviteli törvény szavatolja.

A pénzügyi számvitel összetevői (részterületei):

- a beszámoló és annak valódiságát alátámasztó leltár,
- a könyvvezetés és annak valódiságát alátámasztó bizonylati rend,
- a könyvvizsgálat (a megbízhatóságát garantáló intézmény),
- a nyilvánosságra hozatal.
iPad "S-'" 22:41 ~ *75 °/o (• Ji

Bezárás

2.4.2. A számvitel rendje, hierarchiája

Vizsgáljuk meg miként is működik a gyakorlatban a számviteli információs rendszer, miként jutunk el a beszámolóhoz!

Egy-egy gazdasági eseményt valamilyen dokumentummal, bizonylattal rögzítenünk kell. Például, ha a raktárból kiveszünk anyagot, ki kell töltenünk egy
anyag kivételezési jegyet, ha a pénztárból pénzt adunk ki, ki kell állítani egy pénztár kivételezési bizonylatot, mely dokumentumok igazolják a raktáros, a
pénztáros készletének jogos csökkenését. 1

A bizonylatok alapján rögzíti a könyvelés az úgy nevezett analitikus ny_jlvántartásokban az anyag-, illetve pénzmozgásokat. Ilyen analitikus nyilvántartást
mutattunk be kolbászkereskedésünk példájában a Pénztárkönyvvel. (A leegyszerűsített táblázatból egy lényeges oszlop hiányzott csak: a bizonylat
megjelölése, száma, amivel igazolhattuk volna könyvelésünk jogosságát.)

Az analitikus nyilvántartások adatai alapján kerülhet sor a gazdasági eseményeket időrendben rögzítő na12.ló megfelelő sorainak kitöltésére, az érintett
főkönyvi számlák kijelölésére (a kontírozásra), majd a főkönyvünkben (számlasoros nyilvántartásunkban) a tételek elkönyvelésére.

A főkönyv adatai alapján tudjuk összeállítani:

- a menedzsment aktuális döntéseihez szükséges táblázatainkat, végezhetjük el az adatok megfelelő csoportosítását, elemzését, állíthatjuk össze
jelentéseinket, valamint
- a piac szereplőinek tájékoztatását is szolgáló éves beszámolónkat, a mérleget, az eredménykimutatást, a cash-flow táblázatunkat, stb.

A rendszer hierarchiáját a 2.2. ábra mutatja be.

\ I r lc·r;: ~) ll\ ;áo o~

Errd ntC-n,·kJ
•
„
mut"3li" iui,,-:nt
Kií."J:e-.ticll rnellt·kJC"t h uuira I

- '
iPad "S-'" 22:41 ~ *75 °/o (• Ji

Bezárás {;]

- a menedzsment aktuális döntéseihez szükséges táblázatainkat, végezhetjük el az adatok megfelelő csoportosítását, elemzését, állíthatjuk össze
jelentéseinket, valamint
- a piac szereplőinek tájékoztatását is szolgáló éves beszámolónkat, a mérleget, az eredménykimutatást, a cash-flow táblázatunkat, stb.

A rendszer hierarchiáját a 2.2. ábra mutatja be.

i\l~rk·i: N) JJ,•.ín os.-

Er:rdnténykimuta1;i11 si~ra
Ki~(·rutli n1<"ll\·k lt'I ,, 0 /Jlhl 1

Fököny\'

nalilikus nriJvánturtá
•

lap bizonylatok

2.2. ábra. A számviteli rendszer hierarchiája

Forrás: saját szerkesztés

2.4.2.1. Beszámoló
2.4.2.2. Könyvvezetés {könyvvitel)
2.4.2.3. Könyvvizsgálat
2.4.2.4. Nyilvánosságra hozatal
2.4.2.5. Letétbe helyezés
2.4.2.6. Közzététel

1 Dr. Sztanó Imre (1991 ): Vázlatok a számviteli törvény tanulmányozásához. Budapest, PSzF.
iPad ~ 22:41 ~ *75 °/o (• Ji

Bezárás

2.4.2.1. Beszámoló

Fogalma: A beszámoló a vállalkozók éves működéséről, vagyoni, pénzügyi helyzetéről készített írásos jelentés (dokumentáció). Annak valódiságát,
megbízhatóságát két hitelesítő okmánnyal kell alátámasztani, éspedig:
- a leltárral, és
- a könyvvezetéssel.

A beszámoló részei, (mellékletei):

- a Mérleg,
- az Eredménykimutatás,
- a Kiegészítő melléklet,
- (az Üzleti jelentés 2001. január elsejétől nem része a beszámolónak, de továbbra is el kell készíteni).

E helyen a beszámoló mellékleteiről azért nem beszélünk, mivel a további fejezetekben a tananyag döntő hányada éppen ezekkel foglalkozik.
iPad ' 5-'" 22:41 . . . *75 °/o (• Ji

Bezárás

2.4.2.2. Könyvvezetés {könyvvitel)

a~
,..

Fogalma: A könyvvezetés az a tevékenység, amely során a vállalkozó a vagyoni, pénzügyi és a jövedelmi helyzetét alakító gazdasági eseményekről
folyamatos nyilvántartást vezet, és azt az üzleti év végén lezárja.

Gazdasági események (más kifejezéssel: gazdasági műveletek): olyan beavatkozások, amelyek hatására megváltozik a vállalkozó vagyoni és
jövedelmi helyzete. A továbbiakban a könyvvezetést és a könyvvitelt szinonimaként használjuk. A könyvvezetés fogalmának értelmezésekor szükséges
utalni arra is, hogy a számvitelt és könyvvitelt gyakran azonos tartalmi kategóriaként használják. Úgy ítéljük meg, hogy igényes szakmai körökben erre
jobban kellene ügyelni és mindegyiket az őt megillető helyen, tartalmának megfelelően kellene használni.

Könyvvezetési formák:
- kettős könywitel,
- egyszeres könyvvitel,
- bevételi nyilvántartás.

Kettős könyvvitel: a vállalkozó vagyonáról, a vagyonának összetételét (állományát) alakító gazdasági műveletekről készített olyan nyilvántartás, amely a
vagyonban (tőkében) beállt változásokat a főkönyvi számlákon a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően, felidézhetően, zárt rendszerben
tükrözi. A „kettős" kifejezés értelmezésére a mérleg tárgyalásakor még visszatérünk. Most meg kell elégednünk annyival, hogy az mondjuk: a vagyont a
számvitel kettős vetületben veszi számba. Ez a kettősség tükröződik a könyvvezetésben is. Fontos ezenkívül még utalni arra is, hogy a kettős könyvvitel
nélkülözhetetlen eszköztára a főkönyvi számla.

Egyszeres könyvvitel: a vállalkozás pénzeszközeiről, a pénzeszközök állományát (összetételét) alakító gazdasági műveletekről vezetett olyan
nyilvántartás, amely a pénzeszközökben beállt változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően, felidézhetően, zárt rendszerben
mutatja. Megjelenési formája: pénztárkönyv és naplófőkönyv.
iPad "S-'" 22:41 ~ *75 °/o (• Ji

Bezárás {;]
l\errus-Konyvv1rer:-a- vana1Kozo vayy·on-aro1, a vagyor1anaK ossze1e1eTerrarrorr1anyar,-aTaK110-gazaasag 1 rr1uveTe1eKro1 Kesz1re1r 01yan-nynvanrar cas, arr1e·1y-a-
vagyon ban (tőkében) beállt változásokat a főkönyvi számlákon a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően, felidézhetően, zárt rendszerben
tükrözi. A „kettős" kifejezés értelmezésére a mérleg tárgyalásakor még visszatérünk. Most meg kell elégednünk annyival, hogy az mondjuk: a vagyont a
számvitel kettős vetületben veszi számba. Ez a kettősség tükröződik a könywezetésben is. Fontos ezenkívül még utalni arra is, hogy a kettős könywitel
nélkülözhetetlen eszköztára a főkönyvi számla.

Egyszeres könyvvitel: a vállalkozás pénzeszközeiről, a pénzeszközök állományát (összetételét) alakító gazdasági műveletekről vezetett olyan
nyilvántartás, amely a pénzeszközökben beállt változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően, felidézhetően, zárt rendszerben
mutatja. Megjelenési formája: pénztárkönyv és naplófőkönyv.

Lényeges jellemzői:
- pénzforgalmi szemléletű (csak a pénzmozgásokat rögzíti),
- nem használ főkönyvi számlát,
- a beszámoló alátámasztásában betöltött szerepe jóval kisebb, mint a kettős könywitelé.

A kettős és az egyszeres könyvvezetésben meglévő különbség:

1. terjedelmében:
1. a kettős könyvvitel teljes körű, vagyis minden gazdasági műveletet regisztrál,
2. az egyszeres könywitel csak a pénzmozgásokat jegyzi fel.
2. formájában:
- a kettős könyvvitel fontos eszköztára a főkönyvi számla,
- az egyszeres könywitel nem használ főkönyvi számlát.

Bevételi nyilvántartás: Magánszemély vállalkozása (egyéni vállalkozó) esetén megengedett könyvvezetési forma. Lényege, hogy a vállalkozó csak a
bevételeiről vezet nyilvántartást. Ilyen nyilvántartás vezetésére kötelezett például az átalányadózó magánszemély. Ennek részletes feltételeit a személyi
jövedelemadó (SZJA) törvény rögzíti, tekintettel arra, hogy a magánszemély e törvény előírásai szerint adózik. E könywezetési forma súlypontosan
adózási követelményeket elégít ki. A könyvvezetés minden mozzanatát - minden egyes gazdasági műveletet - bizonylattal kell alátámasztani. A bizonylat
a könyvek (nyilvántartások) valódiságát hivatott bizonyítani. A bizonylatokkal összefüggő ismereteket külön - önálló - részben dolgozzuk fel.
iPad "S-'" 22:42 ~ *75 °/o (• Ji

Bezárás

2.4.2.3. Könyvvizsgálat

Célja: a beszámoló, könyvvezetés valódiságának, teljességének, világosságának ellenőrzése. Garanciális elem arra, hogy a beszámoló valós,
megbízható összképet tükröz. E tevékenységet csak szakképesítéssel és gyakorlattal rendelkező természetes személy (könyvvizsgáló, könyvszakértő)
végezheti. Megbízás esetén feladat annak megállapítása és hitelesítése (auditálása), hogy a beszámoló a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi
helyzetéről tényleg a valóságnak megfelelő képet mutatja vagy sem. Könyvvizsgálatra az a vállalkozó kötelezett, amely beszámolóját közzéteszi, illetve
köteles közzétenni. A beszámoló hitelességéről a könyvvizsgálónak nyilatkozni kell. Egyrészt az ellenőrzés, a vizsgálat megállapításairól könyvvizsgálói
jelentést köteles készíteni és azt megbízójának átadni. Másrészt a beszámolót hitelesítő záradékkal köteles ellátni. A hitelesítő záradék lehet: elfogadó,
elutasító (megtagadó), és korlátozó (függő).

Az elfogadó hitelesítő záradék szövege az alábbi:

„Az éves beszámolót a számviteli törvényben és az általános számviteli elvekben foglaltak szerint állították össze. Az éves beszámoló a vállalkozó
vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható, valós képet ad."

Elutasító (megtagadó) záradékot a könyvvizsgáló akkor ad, ha például a következőkről győződik meg:
- a törvényi Uogszabályi) előírásokat súlyosan megsértették,
- a beszámolóba szándékosan hamis adatot állítottak be,
- szándékos csalás, okirat-hamisítás gyanúja áll fenn, stb.

Függő {korlátozott) hitelesítő záradékot adhat a könywizsgáló, ha a következőket tapasztalja:

- nem végezték el az egyeztetéseket,
- a bizonylatok, a számlák kitöltése hiányos,
- rendezetlen hiányokat észlel,
- az értékelési előírásokat megsértették, stb.
iPad ~ 22:42 ~ *75 °/o (• Ji

Bezárás {;]

· -
Célja: a beszámoló, könyvvezetés valódiságának, teljességének, világosságának ellenőrzése. Garanciális elem arra, hogy a beszámoló valós,
megbízható összképet tükröz. E tevékenységet csak szakképesítéssel és gyakorlattal rendelkező természetes személy (könyvvizsgáló, könyvszakértő)
végezheti. Megbízás esetén feladat annak megállapítása és hitelesítése (auditálása), hogy a beszámoló a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi
helyzetéről tényleg a valóságnak megfelelő képet mutatja vagy sem. Könyvvizsgálatra az a vállalkozó kötelezett, amely beszámolóját közzéteszi, illetve
köteles közzétenni. A beszámoló hitelességéről a könyvvizsgálónak nyilatkozni kell. Egyrészt az ellenőrzés, a vizsgálat megállapításairól könyvvizsgálói
jelentést köteles készíteni és azt megbízójának átadni. Másrészt a beszámolót hitelesítő záradékkal köteles ellátni. A hitelesítő záradék lehet: elfogadó,
elutasító (megtagadó), és korlátozó (függő).

Az elfogadó hitelesítő záradék szövege az alábbi:

„Az éves beszámolót a számviteli törvényben és az általános számviteli elvekben foglaltak szerint állították össze. Az éves beszámoló a vállalkozó
vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható, valós képet ad."

Elutasító (megtagadó) záradékot a könyvvizsgáló akkor ad, ha például a következőkről győződik meg:
- a törvényi üogszabályi) előírásokat súlyosan megsértették,
- a beszámolóba szándékosan hamis adatot állítottak be,
- szándékos csalás, okirat-hamisítás gyanúja áll fenn, stb.

Függő (korlátozott) hitelesítő záradékot adhat a könyvvizsgáló, ha a következőket tapasztalja:

- nem végezték el az egyeztetéseket,
- a bizonylatok, a számlák kitöltése hiányos,
- rendezetlen hiányokat észlel,
- az értékelési előírásokat megsértették, stb.

Az ilyen záradék esetén a könyvvizsgáló a beszámolót megszorításokkal fogadja el. A kifogásokat (megszorításokat) a hitelesítő záradék szövegébe kell
leírni.
iPad "S-'" 22:42 ~ *75 °/o (• Ji

Bezárás

2.4.2.4. Nyilvánosságra hozatal

A Szt. alapgondolata, hogy a piac szereplői részére szükséges és hasznos információk nyilvánosságra kerüljenek. Ezzel az üzleti élet tisztaságát kívánja
megteremteni. A nyilvánosságra hozatal nélkül a pénzügyi számvitel keretében végzett tevékenység öncélúvá válna, nem érné el végső célját, vagyis azt,
hogy a gazdasági élet szereplőit tájékoztassa.

A nyilvánosságot kétféle módon biztosítja a Szt.:

- letétbe helyezéssel (cégbíróságon való elhelyezéssel},
- közzététel lel.
iPad ~ 22:42 ~ *75 °/o (• Ji

Bezárás

2.4.2.5. Letétbe helyezés

A cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozók többsége a tárgyévet követő év május 31-éig köteles a beszámolót a cégbíróságon letétbe helyezni. A
cégbíróságnál letétbe helyezett beszámoló adataihoz bárki hozzáférhet (megtekintheti, arról másolatot készíthet). (Az üzleti jelentést már 2001 előtt, mikor
még a beszámoló részét képezte, sem kellett letétbe helyezni. Az érdekeltek az üzleti jelentést a vállalkozás székhelyén tekinthették meg. Tehát ez csak
korlátozottan volt nyilvános, így a törvénymódosítás a helyzetet tisztázta, hiszen az üzleti jelentés már nem része a beszámolónak.) A kettős könyvvitelre
kötelezett vállalkozónak a beszámolón kívül az adózott eredményének felhasználására vonatkozó javaslatát vagy határozatát is letétbe kell helyeznie.
iPad "S-'" 22:42 ~ *75 °/o (• Ji

Bezárás

2.4.2.6. Közzététel

A közzétételi kötelezettségének azzal tesz eleget a vállalkozó, ha a számára kötelező beszámoló egy eredeti vagy egy hiteles másolati példányát - a
letétbe helyezéssel egyidejűleg - az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatának elküldi.
 iPad "S-'" 22:42 ~ *75 °/o (• Ji

Bezárás

2.4.3. Vezetői számvitel (menedzsment számvitel)

A számvitel - mint ezt már rögzítettük - a vállalkozói tevékenységet megfigyeli, méri és dokumentálja. A vállalkozói tevékenység pedig a gazdasági
események sokaságából áll össze. Ezek a gazdasági események tartalmuk szerint lehetnek:
- külső kapcsolatokból eredőek,
- belső mozgásokat megtestesítők.

Külső kapcsolatokból eredő gazdasági műveletek körébe sú lypontosan az értékesítéshez és a beszerzéshez kapcsolódó események tartoznak. Ezek
olyan gazdasági műveletek, amelyek a piac szereplőivel való kapcsolatokból adódnak.

A belső mozgásokat megtestesítő gazdasági események a vállalkozás belső folyamatait tükrözik. A termelő tevékenységhez kapcsolódó gazdasági
műveletek ezek. Ilyenek:
- a felhasználások (anyag, munkaerő, stb.),
- a készletre vétel (saját termelésű termékeknél),
- a saját termelésű termék újrafelhasználása, stb.

A megtörtént gazdasági események alapján nyújtott számviteli információk iránt érdeklődők két csoportra bonthatók, éspedig: a piac szereplőire
(külsőkre), és a vállalkozás vezetőire (belsőkre).

•~·
A piac szereplőinek információs igényeit kiszolgáló számvitelt hívjuk pénzügyi számvitelnek, amelynek szabályait, normáit a számviteli törvény
tartalmazza. A piac szereplői elsősorban arra kíváncsiak, hogy a vállalkozás teljesítményei és ráfordításai hogyan alakultak. Ezeknek milyen hatása volt a
vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre. A vállalkozás belső folyamatairól a pénzügyi számvitel csak részben nyújt tájékoztatást.

A vállalkozás vezetői (menedzserei) számára nem elegendő csak a külső kapcsolatok megfigyelése és az arról kapott tájékoztatás. Nekik naprakész,
folyamatos informálásra van szükségük a vállalkozás belső folyamatairól. Számukra ezért fontos ezen belső - termelő folyamatot megtestesítő -
~..d.!lc_6 o i n.c.n mónvn~ tnlinc ~.D ri'í ro nafi a,LOJó~n oo.il1nl bo.!ll l..!l-tkoz.6c.t::.:J bnfol\1_6col6..c_~ nbbo o !l ~...!l~-!l.-~O ,,_!ln lnaink...6bb ln hniőcón1"1k l;bhno !l
iPad '-S-'" 22:42 ~ *75 °/o (• Ji

Bezárás {;]
(külsőkre), és a vállalkozás vezetőire (belsőkre).

A piac szereplőinek információs igényeit kiszolgáló számvitelt hívjuk pénzügyi számvitelnek, amelynek szabályait, normáit a számviteli törvény
tartalmazza. A piac szereplői elsősorban arra kíváncsiak, hogy a vállalkozás teljesítményei és ráfordításai hogyan alakultak. Ezeknek milyen hatása volt a
vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre. A vállalkozás belső folyamatairól a pénzügyi számvitel csak részben nyújt tájékoztatást.

A vállalkozás vezetői (menedzserei) számára nem elegendő csak a külső kapcsolatok megfigyelése és az arról kapott tájékoztatás. Nekik naprakész,
folyamatos informálásra van szükségük a vállalkozás belső folyamatairól. Számukra ezért fontos ezen belső - termelő folyamatot megtestesítő -
gazdasági események teljes körű megfigyelése, mivel beavatkozásra, befolyásolásra ebben a szakaszban van leginkább lehetőségük. Ebben a
szakaszban történik meg az erőforrások (anyag, munkaerő, stb.) felhasználása. A vállalkozás eredményessége szemszögéből egyáltalán nem közömbös,
hogy az erőforrásokat az egyes termékek, szolgáltatások között hogyan osztották meg, milyen hatásfokkal használták fel. A vezetői számvitel tehát ezekről
a belső folyamatokról nyújt tájékoztatást a vállalkozás vezetőinek. Ennek nincsenek kötött szabályai. Mélysége, módszerei a vállalkozás igényei szerint
alakulnak.

A vezetői számvitel a vezetői információs rendszernek az egyik fontos, nélkülözhetetlen része, de nem egyedüli eleme. A vezetői információs
rendszernek elemei még:
- a piaci információk (marketing),
- a központi szabályozók ismerete,
- a technikai-műszaki ismeretek,
- a szociológiai ismeretek,
- a különböző környezeti faktorok ismerete (infrastruktúra, munkaerőpiac, stb.)

A vezetői számvitel feladata tehát a termelési folyamat teljes körű megfigyelése. Ennek rendszerét úgy kell kialakítani, hogy az jól illeszkedjen a
pénzügyi számvitelhez. A pénzügyi számvitel ugyanis a termelés költségeit, ráfordításait megfigyeli, méri. Ezt a megfigyelést, mérést azonban csak
vállalkozási szinten végzi el. A vállalkozás vezetőinek azonban mélyebb szintű - termék, szolgáltatás féleségenkénti - információkra van szükségük. A
vezetői számvitelnek ezeket az információkat kell szolgáltatnia. A vállalkozás vezetői ezen információk birtokában megalapozottabb döntések
meghozatalára lesznek képesek.

Befejezésül rögzítsük a vezetői számvitel célját, lényegét: a vállalkozás vezetői számára elemi érdek olyan információk birtokába jutni, amelyek a
költségek, ráfordítások észszerű, takarékos felhasználását segítik elő, illetve a fennálló veszteségforrások napvilágra hozását szolgálják.
iPad ' 5-'" 22:42 . . . *75 °/o (• Ji

Bezárás

2.5. Számviteli mérésmódok

A mérésmóddal való foglalkozás fontosságát azzal tudjuk bizonyítani, ha visszahivatkozunk a számvitel tartalmára, vagyis arra, hogy a szűkebb értelmű
számvitel tulajdonképpen nem tesz egyebet, mint: megfigyel, megmér, feljegyez. A megfigyelt gazdasági eseményeket a következőkben vázolt formákban
fejezi ki: természetes mértékegységben, értékben, gazdaságtechnikai mérőszámban.

A természetes mértékegységben történő mérés

Akkor használja a számvitel, ha a gazdasági eseményeket darabban, tömegben, térfogatban, stb. méri meg. A gazdasági eseményeket elsődlegesen
általában mennyiségi formában tapasztalja, észleli a számvitel. Mégsem ez a mérésmód áll a számviteli mérés középpontjában, hanem az értékbeni
mérésmód.

Értékbeni mérésmód

Érték alatt egy mennyiségnek az egységárral történő szorzatát (összegét) érjük.

Értékelés fogalma: az a tevékenység, amely során valamelyik vagyontárgy értékét kiszámítjuk. Már e helyen és most szükségét látjuk a figyelmet felhívni
arra, hogy a számvitelben az ,,értékelés'' szó sajátos tartalmat kap. Ezt azonban csak az Értékelés című részben bontjuk ki. Most elégedjük meg csak
annyival, hogy az értékelés a számvitel legizgalmasabb része. A számvitelben ez a mérésmód a domináns. A beszámoló két fontos melléklete - a mérleg
és az eredménykimutatás - kizárólag ezt a mérésmódot használja.
 iPad "S-'" 22:42 ~ *75 °/o (• Ji

Bezárás {;]
rCTer rr1eszeces rr1er ce·Kegysegoer 1 cor cen·u-r r1ere

Akkor használja a számvitel, ha a gazdasági eseményeket darabban, tömegben, térfogatban, stb. méri meg. A gazdasági eseményeket elsődlegesen
általában mennyiségi formában tapasztalja, észleli a számvitel. Mégsem ez a mérésmód áll a számviteli mérés középpontjában, hanem az értékbeni
mérésmód.

Értékbeni mérésmód

Érték alatt egy mennyiségnek az egységárral történő szorzatát (összegét) érjük.

Értékelés fogalma: az a tevékenység, amely során valamelyik vagyontárgy értékét kiszámítjuk. Már e helyen és most szükségét látjuk a figyelmet felhívni
arra, hogy a számvitelben az ,,értékelés'' szó sajátos tartalmat kap. Ezt azonban csak az Értékelés című részben bontjuk ki. Most elégedjük meg csak
annyival, hogy az értékelés a számvitel legizgalmasabb része. A számvitelben ez a mérésmód a domináns. A beszámoló két fontos melléklete - a mérleg
és az eredménykimutatás - kizárólag ezt a mérésmódot használja.

Gazdaságtechnikai mérőszámok

Ezeket a mérőszámokat a szakemberek a kapacitások, a teljesítmények mérésére konstruálták. A kapacitás mértékegység például a szántóegység. A
teljesítmény mértékegység például a tonnakilométer, az üzemóra stb.

Használatuk előnye: kiszélesítik a mérés körét.

Használatuk hátránya: ezeknél is jelentkezhet a torzító hatás (az átszámítási kulcsok nem minden körülmény között reálisak).
iPad ~ 22:43 ~ *75 °/o (• Ji

Bezárás

3. Tanuljunk meg könyvelni!

3.1. Rögzítsük a gazdasági események adatait!
3.2. A kettős könyvvitel
 iPad ~ 22:43 ~ *75 °/o (• Ji

Bezárás

3.1. Rögzítsük a gazdasági események adatait!

Vizsgáljuk meg egy egyszerű kereskedelmi példán a kettős könyvvitel lényegét, használatának fontosságát!

Élelmiszer-kereskedelmi vállalatot alapítunk, kolbászt kívánunk vásárolni és tisztes haszonnal eladni.

A gazdasági események
- 1995. XII. 1.
Vállalkozást alapítunk 1 OOO e Ft törzstőkével (Jegyzett tőké-vel) és ezt betesszük a Pénztár-unkba.
- Felveszünk egy pénztárost és egy raktárost, megegyezünk velük havi 40-40 eFt bérben. (Első bérfizetés 1996. 1. 2-án)
A pénztárossal megnyittatunk egy pénztárkönyvet és elkönyveltetjük vele az első pénzmozgást (lásd 1. sz. táblázat)
Bérleti szerződést kötünk egy raktárra. A bérleti díj 35 eFt/hónap, fizetés negyedévenként, első fizetési kötelezettség 1996. II. 29-én, 105 eFt.
- 1995. XII. 2.
Veszünk 100 kg kolbászt (vásárlás 1.) 1 eFt/kg egységáron, kifizetjük a Szállító-nak a 100 eFt-ot a Pénztár-bál.
A Raktárban megnyitunk egy készletnyilvántartó könyvet, és rögzítjük a 100 kg bevételezését (lásd 2. sz. táblázat).
A Pénztárkönyvben is elkönyveljük a kiadást (lásd Pénztárkönyv 2. sora).
- 1995. XII. 5.
Eladunk 50 kg kolbászt 2 eFt/kg egységáron (eladás 1.).
A Vevő kifizeti a vételárat a Pénztár-ban.
Rögzítjük az eseményt a Pénztárkönyvben (lásd 2. sor).
- 1995. XII. 7.
Vásárolunk 600 kg kolbászt (vásárlás II.) 1,5 eFt/kg egységáron.
A 900 eFt-ot kifizetjük a Szállító-nak a Pénztár-bál.
Elkönyveljük a "Pénztár"-ban (4. sor) és a "Raktárban" (3. sor).
- 1995. XII. 13.
Eladjuk a 650 kg raktári készletünket 2 eFt/kg egységáron (eladás II.)
A Vevő csak januárban fog fizetni.
Elkönyveljük a kiadást a Raktár-ban (4. sor)
- 1995. XII. 20.
'="-'_ba n kból hitelt \1es 7i'1nk fel SOCLe.Ft-ot A h itelt csak 1996 11 1-ién
___.A ke.lul.is_~_e:u..J.Ll
" J......,.__ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ __
iPad "S-'" 22:43 ~ *75 °/o (• Ji

Bezárás {;]
- 15~íl. zo.
A bankból hitelt veszünk fel 500 eFt-ot. A hitelt csak 1996. II. 1-jén kell visszafizetnünk.
Elkönyveljük a pénz bevételét a Pénztárkönyv 5. sorában.
- 1995. XII. 20.
Vásárolunk 1 OOO kg kolbászt (vásárlás Ill.) 1 eFt/kg egységáron.
A Szállító követelését csak jövő év januárjában fogjuk kiegyenlíteni.
Az áru bevételezését elkönyveljük a raktári nyilvántartás 5. sorába.

Vége az évnek. Mi az eredményünk? Mennyi a nyereségünk?

Így nehéz megállapítanunk, de ha a kettős könyvvitel szabályai szerint könyvelünk, az eredményt gyorsan megkaphatjuk.

Pénztárkönyv

Pénztárkönyv
Sorszám Dátum Gazdasági esemény Bevétel Kiadás Egyenleg
(eft) (eft) (eft)

1. XII. 1. alapítás 1 OOO - 1 OOO

2. XII. 2. vásárlás 1. - 100 900

3. XII. 5. eladás 1. 100 - 1 OOO

4. XII. 7. vásárlás 11. - 900 100

5. XI 1. 20. hitelfelvétel 500 - 600

Kol bászraktár

Készletnyilvántartás
iPad '-S-'" 22:43 ~ *75 °/o (• Ji

Bezárás

Így nehéz megállapítanunk, de ha a kettős könyvvitel szabályai szerint könyvelünk, az eredményt gyorsan megkaphatjuk.

Pénztárkönyv

Pénztárkönyv
Sorszám Dátum Gazdasági esemény Bevétel Kiadás Egyenleg
(eft) (e Ft) (eft)

1. XI 1. 1. alapítás 1 OOO - 1 OOO

2. XII. 2. vásárlás 1. - 100 900

3. XII. 5. eladás 1. 100 - 1 OOO

4. XII. 7. vásárlás 11. - 900 100

5. XI 1. 20. hitelfelvétel 500 - 600

Kol bászraktár

Készletnyilvántartás
Sorszám Dátum Gazdasági esemény Bevétel Kiadás Készlet
(kg) (kg) (kg)

1. XII. 2. vásárlás 1. 100 - 100

2. XII. 5. eladás 1. - 50 50

3. XII. 7. vásárlás 11. 600 - 650

4. XI 1. 13. eladás II. - 650 0

5. XI 1. 20. vásárlás 111. 1 OOO - 1 OOO

iPad "S-'" 22:43 ~ *75 °/o (• Ji

Bezárás

3.2. A kettős könyvvitel 2

A kettős könywitelt egy olasz szerzetes, Luca Paccioli találta ki, és fogalmazta meg 1494-ben megjelent latin nyelvű Summa de arithmetica, geometria,
proportioni et proportionalita című könyvében. Olasz kereskedőcsaládok gyermekeit matematikára tanítva látta, hogy a kereskedők nyilvántartási
módszerei nem eléggé pontosak, szakszerűek. Kidolgozott tehát egy olyan rendszert, mely az áttekinthetősége mellett a hibák kikerülését, vagy hibázás
esetén azok gyors felismerését biztosítja. E rendszert hívjuk ma is világszerte kettős könyvelésnek.

Mi a lényege a kettős könyvvezetésnek?

Luca Paccioli azt mondta, vegyünk egy nagy könyvet, amit főkönyvnek nevezünk el. A könyv minden lapja egy-egy piaci szereplőre vonatkozó
információinkat tartalmazza. Ezt a lapot hívjuk főkönyvi számlának. A lapot válasszuk szét egy függőleges vonallal két részre, az egyik (bal) oldalára írjuk
be minden olyan gazdasági esemény számszerű adatát, amely keretében a szereplő kapott valamit, tehát tartozik nekünk, a másik Uobb) oldalára az
olyan gazdasági események adatait, amikor a piaci szereplő adott valamit nekünk, tehát követel tőlünk.

Tartozik Követel
„kapott valamit" „adott valamit"

Egy-egy ilyen lapot hívunk főkönyvi számlának.

Ez az első „ökölszabály~

Nézzünk egy egyszerű példát! Borkereskedésünk van az Adriai-tenger partján. Kiköt hajójával Otello úr, a velencei kalmár és elad nekünk három hordó
iPad "S-'" 22:43

Bezárás

Ez az első „ökölszabály~

Nézzünk egy egyszerű példát! Borkereskedésünk van az Adriai-tenger partján. Kiköt hajójával Otello úr, a velencei kalmár és elad nekünk három hordó
bort 1O ezüst pénzért. A három hordó bort raktárosunk átveszi. Mint minden gazdasági eseménynél, valaki ad és valaki kap. A jelen esetben Otello úr
adott három hordó bort, a raktárosunk kapott három hordó bort. (Otellónak még nem fizettünk, azt mondtuk, majd később, amikor már elrendezte otthon
családi ügyét és újra erre jár, akkor adjuk meg adósságunkat.)

Könyveljük le az 1-gyel jelzett gazdasági eseményt!

Nyitunk egy-egy főkönyvi számlát a két gazdasági szereplőnek:

- Otello úrnak, aki a mi szállítónk, és
- az áruraktárunknak.

Otello úr adott, tehát ő követeli a három hordó bor árát. A raktárosunk kapott, tehát ő tartozik elszámolni ezzel az árumennyiséggel.

()1 l:'llfl R1tktir

Tartn.ttk J<o\ ch:I 1Ur1UJ'I\. Kl'I\ ~t.;l
10 10

Egy gazdasági esemény történt, mégis ugyanazt a számot kétszer kellett leírnunk:
- egy főkönyvi számla követel, és
- pa.v. másik_cuá mlat~ rl07jjc_0Jdafil~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
iPad "S-'" 22:43

Bezárás

Egy gazdasági esemény történt, mégis ugyanazt a számot kétszer kellett leírnunk:
- egy főkönyvi számla követel, és
- egy másik számla tartozik oldalára.

Ezért hívjuk a számviteli rendszert kettős könyvelésnek, kettős könyvvitelnek. Ez adja a rendszer biztonságát, ellenőrizhetőségét: ha bármikor összeadjuk
az összes tartozik és az összes követel összeget, a két számnak egyezni kell. Ha nem egyezik, könyvelési hibát követtünk el, amit meg kell keresnünk és
korrigálnunk kell. Folytassuk ennek megfelelően a könyvelésünket!

Megtörténik a 2. gazdasági esemény.

Megérkezik Giovanni úr, a milánói kereskedő és megvásárolja tőlünk a három hordó bort 20 ezüst pénzért. A raktárosunk átadja, tehát
- a raktár követel,
- Giovanni úr átveszi, ezért az árával tartozik.

Igen, de baj van. A raktáros 10 ezüst pénz értéken vette át a három hordó bort, ő csak ilyen értéket adott át, követelése csak ennyi lehet.

Giovanni viszont 20 ezüst pénzzel tartozik, hiszen ezen az áron vette meg a bort.

Be kell iktatnunk két technikai számlát. Az eddigi főkönyvi számláinkon valóságos piaci szereplők, valóságos személyek szerepeltek, akár a fényképét is
ráragaszthatnánk Otello, a Raktáros, Giovanni számláira. Most két olyan technikai számlát iktatunk be, mely mögött nem áll természetes személy,
használatuk viszont lehetővé teszi problémánk megoldását.
iPad "S-'" 22:43

Bezárás

Giovanni viszont 20 ezüst pénzzel tartozik, hiszen ezen az áron vette meg a bort.

Be kell iktatnunk két technikai számlát. Az eddigi főkönyvi számláinkon valóságos piaci szereplők, valóságos személyek szerepeltek, akár a fényképét is
ráragaszthatnánk Otello, a Raktáros, Giovanni számláira. Most két olyan technikai számlát iktatunk be, mely mögött nem áll természetes személy,
használatuk viszont lehetővé teszi problémánk megoldását.

A Raktár-ral szemben az eladott áruk (3 hordó bor) beszerzési értékét egy ELÁBÉ rövidítéssel megnyitott főkönyvi számlára könyveljük. De melyik
oldalra írjuk az értéket? Tartozik vagy Követel a számla? A Raktáros, a természetes, valódi piaci szereplő adott, az ő számlája követel, tehát Pacioli úr
második „ökölszabálya" értelmében az ELÁBÉ számla Tartozik oldalára kerülhet csak a 1O ezüst pénz értéke.

Ra kt:ir ELÁBt
Tartom Követel TaJ1ollk Kövelel
lO 10 lO
( )

Mit tegyünk Giovanni úr 20 ezüst pénzes tartozásával?

Nyissunk meg még egy technikai számlát Árbevétel elnevezéssel és Giovanni tartozásával szemben a számla követel oldalára írjuk fel a 20 ezüst pénzt.

r bt ' ' Ct l G ío,•anni

TmloZJk Követel TnrtoZJt K l\retcl
20
- 10
( )

,_ ____,_.'---_ _ _____,,_,,,____,,.___ _.__,.__,____,;_,_,----.

.-..,..
.__-"--„_.,._~-------
 iPad "S-'" 22:43

Bezárás

- - ·
Giovanni úr távozna is, de a Pénztárosunk az ajtóban megállítja és kéri, hogy adja meg tartozását, fizesse ki a bor árát. Giovanni úr fizet,
- átadja a három hordó bor árát, tehát követel;
- a Pénztáros átveszi a bor árát, tehát
- tartozik ugyanennyivel elszámolni.

Glo\'annl Pén~tár
f rtozal Köve1el -rartozik Kovetel
20
20 1
-<----->

Ha megvizsgáljuk a három gazdasági esemény után a piaci szereplőink számláit, látjuk, hogy
- Otello úr követeli a három hordó bor árát, de még várnia kell,
- a raktáros tartozott három tele hordóval elszámolni, de ő már átadta Giovanni úrnak, így a tartozik és a követel oldal egyenlő, a számla egyenlege (a
tartozik és követel oldal különbsége) zérus,
- Giovanni úr is kifizette tartozását, az ő egyenlege is nulla,
- a Pénztár egyenlege viszont tartozik, pénztárosunk tartozik elszámolni a kapott 20 ezüst pénzzel.

E Leltárunk alapján készíthetünk egy Mérleget vagyoni helyzetünkről, a mérleg bal oldalára írjuk fel Eszközeinket (mink van?), jobb oldalára Forrásainkat
(honnan van?)!

Eszközök Mérleg Források

1493. XII. 31.

10 ezüst pénz azért, mert még nem fizettünk Otellónak a Szállítónknak

van a Pénztárunkban 10 ezüst pénz pedig azért, mert ennyi a nyereségünk az üzleten
20 ezüst pénz
 iPad "S-'" 22:44

Bezárás

- - ·
Giovanni úr távozna is, de a Pénztárosunk az ajtóban megállítja és kéri, hogy adja meg tartozását, fizesse ki a bor árát. Giovanni úr fizet,
- átadja a három hordó bor árát, tehát követel;
- a Pénztáros átveszi a bor árát, tehát
- tartozik ugyanennyivel elszámolni.

Glo\'annl Pén~tár
f rtozal Köve1el -rartozik Kovetel
20
20 1
-<----->

Ha megvizsgáljuk a három gazdasági esemény után a piaci szereplőink számláit, látjuk, hogy
- Otello úr követeli a három hordó bor árát, de még várnia kell,
- a raktáros tartozott három tele hordóval elszámolni, de ő már átadta Giovanni úrnak, így a tartozik és a követel oldal egyenlő, a számla egyenlege (a
tartozik és követel oldal különbsége) zérus,
- Giovanni úr is kifizette tartozását, az ő egyenlege is nulla,
- a Pénztár egyenlege viszont tartozik, pénztárosunk tartozik elszámolni a kapott 20 ezüst pénzzel.

E Leltárunk alapján készíthetünk egy Mérleget vagyoni helyzetünkről, a mérleg bal oldalára írjuk fel Eszközeinket (mink van?), jobb oldalára Forrásainkat
(honnan van?)!

Eszközök Mérleg Források

1493. XII. 31.

10 ezüst pénz azért, mert még nem fizettünk Otellónak a Szállítónknak

van a Pénztárunkban 10 ezüst pénz pedig azért, mert ennyi a nyereségünk az üzleten
20 ezüst pénz
iPad ~ 22:44

Bezárás

A nyereségünket úgy is megállapíthatjuk, hogy szembeállítjuk az Árbevétel és az ELÁBÉ számláinkat:

,
Arbevétel 20 ezüst pénz
, ,
ELABE -1 0 ezüst Qénz

Nyereség 10 ezüst pénz

Ez az utóbbi az Eredménykimutatás nagyon leegyszerűsített formája. Ugyanazt az eredményt a főkönyvünket felhasználva is megkapjuk, ha nyitunk egy
Eredmény számlát és ezen „szembesítjük" az Árbevételt az ELÁBÉ-val.

• • •
. f .. \B •.\ r<be\- é 1el
fru10Zlk KO\e"ICl ·1nrtonk Kóvc•cl
10 10 20 20

E redn1én •

10 20

A számla 10 ezüst pénz követel egyenlege mutatja a nyereségünket.

2 Boross Z. (1999): Számvitel. (MBA oktatási segédanyag) Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest
iPad ~ 22:44 ~ *74 °/o (• Ji

Bezárás

4. A kettős könyvvitel alkalmazása kereskedelmi példánkon

Használjuk fel a kettős könyvvitel módszerét kolbászkereskedésünk gazdasági eredményeinek rögzítésére, eredményünk megállapítására!

Készítsünk egy Naplót, amelyben idősorrendben soroljuk fel az egyes eseményeket, egy-egy esemény bekövetkeztekor nyissuk meg a megfelelő
főkönyvi számlákat és Tartozik, illetve Követel oldalukon tüntessük fel az eseményekhez fűződő Ft értékeket!

Vizsgáljuk meg az eseményeket sorban!

1. Alapítás.

Nyitunk egy Jegyzett tőke és egy Pénztár számlát a főkönyvünkben. A pénztáros kapott, tehát Tartozik, mi alapítók Követelünk a Jegyzett tőke számlán.
Az érték 1 OOO eFt.

2. Kolbászt vásárolunk.

Szállító Követel (mint Otello) 100 eFt

Raktár Tartozik 100 eFt

most a Szállítót ki is fizetjük, követelését kielégítve a Tartozik oldalra kerül a (ő kapott, számlája egyenlege 0 lesz) 100 eFt,
iPad ~ 22:44

Bezárás {;]
~ 19
most a Szállítót ki is fizetjük, követelését kielégítve a Tartozik oldalra kerül a (ő kapott, számlája egyenlege 0 lesz) 100 eFt,

a Pénztár viszont adott, Követel, már csak 900 eFt maradt a kasszában.

3. Eladunk 50 kg kolbászt 100 eFt-ért.

A Raktárban ennek beszerzési értéke csak 50 eFt volt (vásárlási ár 1 OOO Ft/kg), ezért a raktárosunk Követelése csak 50 eFt,

a Vevő viszont tartozik 100 eFt-tal.

A Vevő számláján kívül nyitunk még egy ELÁBÉ (eladott áruk beszerzési értéke) és egy Árbevétel számlát.

Raktár Követel
, ,
ELABE Tartozik 50 eFt-tal

Vevő Tartozik
,
Arbevétel Követel 100 eFt-ot.

A Vevő fizet is a Pénztárba

Pénztár Tartozik

Vevő Követel 100 e Ft-ot.

ó·\ ·- - - - ~~~~~~~~~~~~~~~- /:
-
iPad "S-'" 22:44

Bezárás {;]
~..-
4. Vásárolunk 600 kg kolbászt 1 500 Ft/kg egységáron, és ki is fizetjük a Szállítónak az árát a Pénztárból. Könyvelésünk azonos a 2. esemény
könyvelésével,

Szállító Követel 900 eFt

Raktár Tartozik 900 eFt

Szállító Tartozik 900 eFt

Pénztár Követel 900 eFt

5. Eladjuk a 650 kg raktári készletünket 2 eFt/kg egységáron.

Könyvelésünk hasonló a 3. gazdasági esemény számviteli rögzítéséhez. A Raktár kiadja teljes készletét (650 kg-ot) ennek beszerzési értéke 950 eFt (50
kg még 1 OOO Ft/kg beszerzési áron és 600 kg 1 500 Ft/kg beszerzési áron)

Raktár Követel 950 eFt

, ,
ELABE Tartozik 950 eFt

Vevő Tartozik (de még nem fizet) 1 300 eFt

Árbevétel Követel 1 300 eFt.

6. Hitelfelvétel.

Nyitnunk kell egy új főkönyvi számlát.

Bankhitel Követel (ő adott) 500 eFt

Pénztár Tartozik (ő kapott) 500 eFt

iPad "S-'" 22:44

Bezárás {;]

6. Hitelfelvétel.

Nyitnunk kell egy új főkönyvi számlát.

Bankhitel Követel (ő adott) 500 eFt

Pénztár Tartozik (ő kapott) 500 eFt

7. Újra vásárolunk kolbászt 1 OOO kg-ot 1 OOO Ft/kg egységáron.

Könyvelésünk, mint a 2. és 5. gazdasági eseménynél (csak nem fizetünk).

Szállító Követel 1 OOO eFt

Raktár Tartozik 1 OOO eFt

- Vége az évnek. El kell végezni az éves zárlati munkákat.

Általános (rezsi) költségeinket terheli az ez évre eső egy havi 35 OOO Ft-os bérleti díj (akkor is ha még nem fizettük ki). Nyitunk két új főkönyvi számlát:

lgénybevett szolgáltatás Tartozik 35 OOO eFt

Raktárhelyiség tulajdonosa Követel 35 OOO eFt

Van két alkalmazottunk, a raktáros és a pénztáros, akik már ledolgozták az egy hónapot, bérköltségünk felmerült, de mi majd csak jövőre fizetünk nekik.
Bérkövetelésüket a Jövedelem elszámolás nevű új számlán számolhatjuk el:

1 S~mélllLiellaníuáfOJ:dításolLTuaozík_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _____.__ _ _ _ _ _ _ _ _J.JSO~e........

Ft,____ _ _ _ _ __._
iPad ~ 22:44

Bezárás {;]

- -
Van két alkalmazottunk, a raktáros és a pénztáros, akik már ledolgozták az egy hónapot, bérköltségünk felmerült, de mi majd csak jövőre fizetünk nekik.
Bérkövetelésüket a Jövedelem elszámolás nevű új számlán számolhatjuk el:

Személyi jellegű ráfordítások Tartozik 80 eFt.

Jövedelem elszámolás Követel 80 eFt.

- Állapítsuk meg eredményünket a kettős könyvvitel szabályai szerint!

Nyitunk egy Eredmény számlát és átvezetjük a felmerült ráfordításokat. Először az eladott áruk beszerzési értékét:

Eredményszámla Tartozik 1 OOO eFt

, ,
ELABE Követel 1 OOO eFt

majd a személyi jellegű ráfordításokat:

Eredményszámla Tartozik 80 eFt

Személyi jellegű ráfordítások Követel 80 eFt

ezt követően a bérleti díjat:

Eredményszámla Tartozik 35 eFt

lgénybevett szolg. Követel 35 eFt

iPad ~ 22:44

Bezárás {;]

- -
Van két alkalmazottunk, a raktáros és a pénztáros, akik már ledolgozták az egy hónapot, bérköltségünk felmerült, de mi majd csak jövőre fizetünk nekik.
Bérkövetelésüket a Jövedelem elszámolás nevű új számlán számolhatjuk el:

Személyi jellegű ráfordítások Tartozik 80 eFt.

Jövedelem elszámolás Követel 80 eFt.

- Állapítsuk meg eredményünket a kettős könyvvitel szabályai szerint!

Nyitunk egy Eredmény számlát és átvezetjük a felmerült ráfordításokat. Először az eladott áruk beszerzési értékét:

Eredményszámla Tartozik 1 OOO eFt

, ,
ELABE Követel 1 OOO eFt

majd a személyi jellegű ráfordításokat:

Eredményszámla Tartozik 80 eFt

Személyi jellegű ráfordítások Követel 80 eFt

ezt követően a bérleti díjat:

Eredményszámla Tartozik 35 eFt

lgénybevett szolg. Követel 35 eFt

iPad "S-'" 22:44

Bezárás

ezt követően a bérleti díjat:

Eredményszámla Tartozik 35 eFt

lgénybevett szolg. Követel 35 eFt

Vezessük át az árbevételünket az Eredmény számla követel oldalára!

,
Arbevétel tartozik 1 400 eFt

Eredmény számla 1 400 eFt

Nyereségünket világosan mutatja az Eredményszámla egyenlege:

,
Arbevétel Követel oldal 1 400,0 eFt

Ráfordítások Tartozik oldal 1 115,0 eFt

Nyereség 285 eft

A főkönyvi számláink egyenlegeit megvizsgálva készíthetünk egy fényképet, mérleget vállalkozásunk december 31-i éjféli állapotáról.

A mérleg bal oldalán felsoroljuk eszközeinket.

Mink van?
iPad "S-'" 22:45

Bezárás

Mink van?

,
Arukészletünk a raktárban (bejött 2 OOO eFt értékű kolbász, kiadtunk 1 OOO eFt értékű kolbászt),

leltár szerint maradt (az egyenleg) 1 000,0 eFt

Vevőnk tartozik nekünk (ez a mi pénzünk, csak még nála van) 1 300,0 eFt-tal

Pénztárunkban a Pénztárkönyv szerint van 600,0 eFt

••
Osszes eszközünk 2 900,0 eFt.

A „honnan van" ennyi eszközünk kérdésre a mérleg jobb oldala, a Forrás oldal ad választ.

Jegyzett tőkénk, amivel a vállalkozást indítottuk 1 000,0 eFt.

Saját tőkénk nőtt az ez évi (igaz még adózatlan) eredménnyel, nyereséggel 285 eFt.

Bankhitel adósságunk 500,0 eFt.

Bérleti díjjal tartozunk 35,0 eFt.

Az alkalmazottak decemberi bérét (jövedelem elszámolási számla) még nem fizettük ki. 80,0 eFt

A Szállítónk is követeli 1 000,0 eFt-ját.

A Források összege is 2 900,0 eFt.

MÉRLEG
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~_._..."g~_x~
u ·~
-3-..........~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

:( - - - ~~~~~~~~~~~~~~· /:
-
iPad "S-'" 22:45

Bezárás {;]
A „honnan van" ennyi eszközünk kérdésre a mérleg jobb oldala, a Forrás oldal ad választ.

Jegyzett tőkénk, amivel a vállalkozást indítottuk 1 000,0 eFt.

Saját tőkénk nőtt az ez évi (igaz még adózatlan) eredménnyel, nyereséggel 285 eFt.

Bankhitel adósságunk 500,0 eFt.

Bérleti díjjal tartozunk 35,0 eFt.

Az alkalmazottak decemberi bérét (jövedelem elszámolási számla) még nem fizettük ki. 80,0 eFt

A Szállítónk is követeli 1 000,0 eFt-ját.

A Források összege is 2 900,0 eFt.

MÉRLEG
1995. XII. 31.

Eszközök Források

Jegyzett tőke 1 OOO

Árukészlet 1 OOO Eredmény 285

Bankhitel 500

Raktár tulaj. 35

Vevő 1 300 Jövedelem elszámolás 80

Pénztár 600 Szállító 1 OOO

2 900,0 2 900,0
iPad "S-'" 22:45 ~ *74 °/o (• Ji

Bezárás

5. Beszámoló
5.1. Beszámoló, a tájékoztatás eszköze
5.2. A beszámoló formája
5.3. A beszámoló formájának megváltoztatása
iPad ~ 22:45

Bezárás

5.1. Beszámoló, a tájékoztatás eszköze

A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárását követően beszámolót köteles készíteni. A
beszámolónak megbízható és valós összképet kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről (eszközeiről és forrásairól}, pénzügyi helyzetéről
és tevékenysége eredményéről.

Éves beszámolót minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnak kell készíteni, de a feltételek fennállása esetén egyszerűsített éves beszámolót is
készíthet.

A beszámolót az üzleti évről kell készíteni. Az üzleti év időtartama rendszerint 12 hónap, amely alapértelmezésben megegyezik a naptári év
időtartamával, de a törvényben meghatározott esetekben el is térhet attól. Amennyiben az adott gazdálkodó szervezet megfelel a törvényben
megfogalmazott kritériumoknak és társaság legfőbb szerve úgy dönt, hogy a beszámoló készítés fordulónapja eltér az általánostól - december 31-től -,
úgy ezt a döntését a létesítő okirat módosításával kell megtennie, a cégbíróság felé be kell jelenteni.

Az üzleti év időtartama 12 hónaptól eltérő lehet:

- az előtársasági időszak alatt,
- az előtársasági időszakot követő első üzleti évben,
- a mérlegfordulónap változást megelőző üzleti évben,
- az átalakuló társaság(ok) esetében az átalakulás évében,
- a beszámoló pénznemének megváltoztatása esetén,
- a felszámolási, végelszámolási eljárások kezdetét megelőző üzleti évben,
- végelszámolás befejezését megelőző üzleti évben és
- a felszámolás időszaka alatt.

A mérleg a vállalkozás vagyoni helyzetét egy adott időpontban mutatja. Ez az időpont a fordulónap.
iPad "S-'" 22:45

Bezárás {;]

- végelszámolás befejezését megelőző üzleti évben és

- a felszámolás időszaka alatt.

A mérleg a vállalkozás vagyoni helyzetét egy adott időpontban mutatja. Ez az időpont a fordulónap.

,„ 1
\) ; J(fl
••
cv
1

A beszámoló készítés időpontjai

A mérlegkészítés időpontja (MK) a mérleg egyes tételeihez kapcsolódóan meghatározott azon - az üzleti év mérleg fordulónapját követő - időpont, amely
időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehet és el kell végezni.

A mérlegkészítés napját a számviteli törvény nem írja elő, azt a vállalkozónak kell - a vállalkozás sajátosságait figyelembe véve - számviteli
politikájában meghatároznia. A fordulónap és a mérlegkészítés napja közötti időtartam szolgál azon számviteli feladatok végrehajtására, amelyek
szükségesek a beszámoló elkészítéséhez. Miután a vállalkozó saját maga állapítja meg a mérlegkészítés napját, így felvetődik, hogy a mérlegkészítés
napjának megválasztásától függően hogyan érvényesül a teljesség elve.

Természetesen nem közömbös, hogy a fordulónap és a mérlegkészítés között mennyi idő telik el. Nem engedhető meg, hogy a mérlegkészítés napja
évenként változzon. Követelménynek tekintendő, hogy a vállalkozó beszámolóját évente azonos időpontra készítse el. Ez esetben a teljesség elve mellett
a következetesség és a folytonosság számviteli elvek is érvényesülnek.

Az éves beszámolónak minden olyan információt tartalmaznia kell, ami a megbízható, valós összkép bemutatásához szükséges.

5.1.1. Hogyan kell elkészíteni az éves beszámolót?

iPad "S-'" 22:45

Bezárás

5.1.1. Hogyan kell elkészíteni az éves beszámolót?

Az éves beszámolót a számviteli törvényben meghatározott szerkezetben és legalább az előírt tagolásban, bizonylatokkal alátámasztott, szabályszerűen
vezetett kettős könyvvitel adatai alapján, világos és áttekinthető formában, magyar nyelven kell elkészíteni. Az adatokat ezer forintban kell megadni.
Amennyiben a vállalkozó éves beszámolója mérlegének mérlegfőösszege meghaladja a százmilliárd forintot, akkor az adatokat millió forintban kell
megadni.

1 1:'"'i..-.tn ... ,-...„„„'""'8ü111

,....-.v.... - -~
„ , :;u,
'""'it 01~
.,J.......
nta!~I.-
';11
,.... t li-1l

..... •
_,.. _ _
t.o ..w • 0- rlll~

LWl• lrlNoot
............... ~
„.~- h
.,..._e;
.MJ1f....,_,.-"ML,.~ -.b~L"1•-~,.,„
....
,,..ilw~P..„ _ . _ •

5. 1. ábra. Az éves beszámoló részei

Forrás: saját szerkesztés

A Nemzetközi Számviteli Standard (IAS 1) a pénzügyi kimutatások prezentálásáról rendelkezik, mely szerint a pénzügyi kimutatások részeként kell
tekinteni:
- a mérleget,
- az eredménykimutatást,
- a saját tőke változásairól készített kimutatást,
- a cash flow-kimutatást és
- a számviteli politikát és a kiegészítő megjegyzéseket.
iPad "S-'" 22:45

Bezárás

t.o ..w 0 - rlll~ _,.. _ _

,_ ..., LWl• lrlNoot „.~- h ,,..ilw~P..„ _ . _ •
1 t:m&alll) k.1•91•1.l• ..___ _ .......... .,..._e; ~.... •. . . . .
_.. t*'.p...,, _,.'*"ML,.~ -.IP~ L ... #N\t.....,., fw,t.

5. 1. ábra. Az éves beszámoló részei

Forrás: saját szerkesztés

A Nemzetközi Számviteli Standard (IAS 1) a pénzügyi kimutatások prezentálásáról rendelkezik, mely szerint a pénzügyi kimutatások részeként kell
tekinteni:
- a mérleget,
- az eredménykimutatást,
- a saját tőke változásairól készített kimutatást,
- a cash flow-kimutatást és
- a számviteli politikát és a kiegészítő megjegyzéseket.

A gazdálkodók számára a pénzügyi kimutatásokon túlmenően ajánlott egy, a vezetés által készített jelentésnek a közzététele, amelyben ismertetésre
kerülnek a gazdálkodó pénzügyi teljesítményének és pénzügyi helyzetének főbb jellegzetességei, valamint azok a főbb bizonytalansági tényezők,
amelyekkel a gazdálkodó szembesül 3 .

Sok gazdálkodó tesz közzé a pénzügyi kimutatásokon kívül egyéb kimutatásokat, mint például környezetvédelmi jelentés és hozzáadott érték
jelentéseket, különösen olyan iparágak esetén, amelyeknél a környezeti tényezők jelentősek, és ahol a dolgozók jelentős felhasználói kört jelentenek.

3 Ez a jelentés a következőket tartalmazhatja: a teljesítményeket meghatározó főbb tényezőket és hatásokat, a gazdálkodó finanszírozási forrásait, a gazdálkodó idegen tőke
bevonási és kockázatkezelési politikáját, a gazdálkodó azon erősségeit és forrásait, amelyeknek értékét a nemzetközi számviteli standardok szerinti mérleg nem tükröz.
iPad ~ 22:45

Bezárás

5.2. A beszámoló formája

A beszámoló formáját a vállalkozás nagysága és teljesítménye határozza meg. A vállalkozás nagyságát a mérleg főösszeg és a foglalkoztatottak létszáma
reprezentálja, míg a teljesítményt az éves nettó árbevétel. E három mutató függvényében a következő beszámoló fajta valamelyikét állíthatjuk össze:
- éves beszámoló,
- egyszerűsített éves beszámoló,
- összevont (konszolidált) éves beszámoló,
- egyszerűsített beszámoló.

Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozás készíthet éves beszámolót.

2015-ig 2016-tól
Mérlegfőösszeg 500 millió Ft. 1200 millió Ft

éves nettó árbevétel 1OOO millió Ft 2400 millió Ft

tárgyévi átlagos foglalkoztatott létszám 50 fő 50 fő

Ha két egymást követő évben a következő három mutatóból kettő a határérték alatt marad, egyszerűsített éves beszámolót is készíthet a vállalkozó,
kivéve a részvénytársaságot, a konszolidálásba bevont vállalkozást, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét, valamint azon
vállalkozásokat, amelynél az üzleti év eltér a naptári évtől.

Az egyszerűsített éves beszámoló fő részei azonosak az éves beszámolóéval, de mérlege az eszközöket és a forrásokat, eredménykimutatása a
bevételeket és ráfordításokat összevontabban, kevésbé részletezetten tartalmazza, s kevesebb információt kell közölni a kiegészítő mellékletben is.

A kettős könyvvitelt vezető vállalkozó az üzleti évről az üzleti év utolsó napjával mint mérlegfordulónappal éves beszámolót köteles készíteni, illetve a
szá mvltelLtöNénv__áLta előíri.feJtételek...esetén envsze.rűsített_á\l.e8-heS7_á moló.Lke
~
~S;;:u7~ít.LLhA.~-------------------------
iPad "S-'" 22:45

Bezárás {;]
- varraJKozasoKar,am-e-1yne1 arrrz1e1rev e1rera11aprarr eVI1 .

Az egyszerűsített éves beszámoló fő részei azonosak az éves beszámolóéval, de mérlege az eszközöket és a forrásokat, eredménykimutatása a
bevételeket és ráfordításokat összevontabban, kevésbé részletezetten tartalmazza, s kevesebb információt kell közölni a kiegészítő mellékletben is.

A kettős könywitelt vezető vállalkozó az üzleti évről az üzleti év utolsó napjával mint mérlegfordulónappal éves beszámolót köteles készíteni, illetve a
számviteli törvény által előírt feltételek esetén egyszerűsített éves beszámolót készíthet .

••
Osszevont (konszolidált} éves beszámolót és összevont (konszolidált} üzleti jelentést is köteles készíteni az a vállalkozó, amely egy vagy több
vállalkozóhoz fűződő viszonyában anyavállalatnak minősül, azaz közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes
gyakorolni:
- a tulajdonosok szavazatának többségével tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik,
- más tulajdonosokkal kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja,
- tulajdonosként jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottság tagja többségét megválassza, vagy visszahívja,
- a tulajdonosokkal történt szerződés (okirat) alapján döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol.

Az összevont (konszolidált} éves beszámoló mellett a vállalkozásnak éves beszámolót is össze kell állítani.

Az 106/2002/EK rendelet következtében a hazai számviteli törvényben, illetve egyéb más jogszabályban használt összevont (konszolidált} éves
beszámoló kifejezés alatt a nemzetközi számviteli standardoknak (IAS-eknek és IFRS-eknek) megfelelően összeállított összevont (konszolidált} éves
beszámolót is érteni kell.

Egyszerűsített beszámolót csak azon gazdálkodók készíthetnek, akiknél a számviteli törvény, illetve a kormányrendeletek az egyszeres könywitel
vezetését4 megengedik, illetve előírják.

4 A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormány rendelet előírása alapján
egyszeres könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített beszámolót készítő egyéb szervezet. Egyszerűsített beszámolót készíthet értékhatártól függetlenül az az egyszeres
könyvvitelt vezető egyéb szervezet, amely csak alaptevékenységet folytat, illetve amelynek az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó
(ár)bevételének együttes összege - két egymást követő évben, évenként - az 50 millió forintot nem haladja meg.
iPad "S-'" 22:45

Bezárás

5.3. A beszámoló formájának megváltoztatása

Induljunk ki abból, hogy a beszámoló formájának megválasztásában a vállalkozóknak bizonyos szabadságuk van. Ez a szabadság azt jelenti, hogy a
számukra kötelezően előírt formánál magasabb formát saját elhatározás alapján bármikor választhatnak, de jelenti azt is, hogy a visszalépés -
alacsonyabb formába történő áttérés - sem kötelező számukra.

Az „egymást követő két év" kitétel biztosíték arra, hogy a vállalkozónak - a feltételekben bekövetkező változások hullámzása miatt - ne kelljen évenként
a beszámoló formáját és a hozzá kapcsolódó könyvvezetést változtatnia.

Az áttérés törvényi szabályozása

- Egyszerűsített éves beszámoló változtatása
• Kötelezően:
A magasabb formára azt az évet követő második év január 1-jével, amikor a méretre vonatkozó feltételeknek két egymást követő évben már nem felel
meg.
• Saját elhatározás alapján:
magasabb fokozatra:
Bármelyik év január 1-jén.
alacsonyabb fokozatra:
Azt az évet követő második év január 1-jén, amikor az egyszerűsített mérleg készítésére jogosító feltételek legalább két egymást követő évben
,
fennállnak.
- Eves beszámoló változtatása
Saját döntés alapján alacsonyabb fokozatra térhet át azt az évet követő 2. év január 1-jén, amikor az egyszerűsített éves beszámoló készítésére
jogosító feltételek legalább két egymást követő évben fennállnak.
iPad "S-'" 22:46 ~ *74 °/o (• Ji

Bezárás

6. A mérleg
6.1. A mérlegről általában
6.2. A mérleg fajtái, jellemzői
6.3. A mérleg felépítése
6.4. Az egyes mérlegfőcsoportok, mérlegcsoportok és mérlegsorok tartalma
iPad ~ 22:46

Bezárás

6.1. A mérlegről általában

A vagyonmérleg kérdéskörét boncolgatva egészen messzire érdemes visszanyúlni a történelemben, hogy lássuk az épp mérvadó célt, a bemutatandó
információk tekintetében.

Egységes számviteli információs rendszerről nem túl régóta - mindössze nagyjából száz éve - beszélhetünk, azonban, ha nem egységesített
információszolgáltatásról beszélünk, hanem az azt megalapozó jól strukturált zártrendszerű elszámolásokról, akkor lényegében a XV. század közepéig kell
visszanyúlnunk5 . Az idők során a vagyonról kialakított információrendszer az épp aktuális piaci szereplők kívánságainak megfelelően alakult6 . Ha
végigkövetjük azt a folyamatot, ahogy a családi vállalkozásoktól eljutottunk a mai piacgazdaságokban szokásos részvénytársasági formákig, akkor ez
nagyjából harmonizál azon elvekkel, amelyekre építhetjük a mérleg összeállítását.

Még mielőtt belevágnánk a történeti és szemléletbeli áttekintésbe, érdemes elgondolkodnunk azon, hogy mit is nevezünk vagyonnak, ha már
vagyonkimutatást szeretnénk összeállítani. Egy vállalkozás vagyona egészen sokrétű lehet attól függően, hogy ez milyen szerepet játszik, milyen
formában jelenik meg a társaság gazdálkodásában, illetve, hogy a vagyon honnan, kitől származik, és ennek eredményeképp meddig állhat
rendelkezésre. Ehelyütt arra kívánunk csak rávilágítani, hogy a vagyon lényegében mind a négy említett szempont szerint két részre osztható.

Szerepe a vagyonnak kettős lehet, egyrészt elképzelhető, hogy ennek segítségével végezzük tevékenységünket (pl. egy termelő, ipari vállalkozásnál a
gépek, berendezések, egy kereskedelmi cégnél a polcok, amelyekről levehetjük a termékeket, egy szolgáltatónál a számítógép, amelynek segítségével új
modellünket készítjük}, másrészt lehet ez kibocsátásunk tárgya. Bármilyen vállalkozásról is legyen szó egészen bizonyosak lehetünk benne (akár
profitorientált akár nonprofit szervezetre gondolunk - bár itt jegyezzük meg, hogy könyvünk a profitorientált vállalkozásokkal foglalkozik), hogy valamilyen
kibocsátás céljából jött létre. Termelő cég esetében a saját termelésű jószágok értékesítése a cél, kereskedelmi cégeknél a beszerzett árukészlet
változatlan formában történő értékesítése, míg a szolgáltatóknál saját teljesítmények kibocsátásáról beszélhetünk, bár ezek tárgya sok esetben nem
megfogható. Ebből a szempontból tehát vagyonunk egy része kiszolgálja a vállalkozás működését egy másik része, pedig eredménye lesz annak.

Formáját tekintve a vagyon megint kétféle lehet. Triviális, hogy vagyonunk egy része tárgyiasult formában van jelen, láthatjuk, megérinthetjük ezeket.
Azonban nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a vállalkozás birtokában lehetnek mindenféle jogok, amelyek lehetnek a kibocsátás vagy a kiszolgálás
„tárgyai". A jogok azonban nem megfoghatók, mégis értéket képviselnek. Gondoljunk csak egy értékpapírra, amennyiben értékpapír kereskedelemmel
foglalkozunk, nem az a papírfecni jelenti az értéket, hanem azok a jogok, amelyek e papírból fakadnak, vagy valaminek a használati joga, amit
megvásároltunk és lehetővé teszi adott tevéken ség végzését, de gondolhatunk azokra a követelésekre is, amiket vállalkozásunk szerez eg~ kölcsönadás
 iPad ~ 22:46 ~ *73 °/o (• Ji

Bezárás

Formáját tekintve a vagyon megint kétféle lehet. Triviális, hogy vagyonunk egy része tárgyiasult formában van jelen, láthatjuk, megérinthetjük ezeket.
Azonban nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a vállalkozás birtokában lehetnek mindenféle jogok, amelyek lehetnek a kibocsátás vagy a kiszolgálás
„tárgyai". A jogok azonban nem megfoghatók, mégis értéket képviselnek. Gondoljunk csak egy értékpapírra, amennyiben értékpapír kereskedelemmel
foglalkozunk, nem az a papírfecni jelenti az értéket, hanem azok a jogok, amelyek e papírból fakadnak, vagy valaminek a használati joga, amit
megvásároltunk és lehetővé teszi adott tevékenység végzését, de gondolhatunk azokra a követelésekre is, amiket vállalkozásunk szerez egy kölcsönadás
révén, vagy az áru értékesítésekor, az ellenértéket nem készpénzben fizetik ki, hanem nyolc nappal később utalják csak. Vagyonunk ezen részét
immateriális, nem tárgyiasult vagyonnak nevezzük7 .

„
A vagyon eredetét tekintve, az két személytől származhat: a tulajdonostól vagy valaki mástól. Onmagában ez nem volna túl nagy különbség, valójában
nem is erre koncentrálunk. A tulajdonosokról azt feltételezzük, hogy a társaságot nem projektjelleggel hozták létre, hanem a céggel kapcsolatos
elképzeléseik hosszú távúak8 . Ennél még tovább is mehetünk, ha azt mondjuk, hogy a részvénytársaság tulajdonosai által rendelkezésre bocsátott
vagyon lényegében az idők végezetéig szolgálhatja a vállalkozás működését még abban az esetben is, ha a részvényes úgy dönt, hogy kiszáll a
társaságból, hiszen nem kell, hogy ehhez a vállalkozást felszámolja, elégséges megválni tulajdonjogától. A modern piacgazdaságokban működő
koncentrált tőkepiac, ahol az ilyen jellegű értékpapírok (részvények) állandóan likvid cserelehetőségével találkozunk, valóban nincs más dolga a
részvényesek, mint eladására kínálni vállalkozással kapcsolatos jogait9 . Tehát a tulajdonos által rendelkezésre bocsátott vagyont úgy tekintjük, mintha
valóban az idők végeztéig szolgálná a társaságot 10 . Ezzel szemben az olyan vagyonelemekről, amelyek nem a tulajdonosoktól származnak, hanem
valamilyen idegen személy bocsátotta rendelkezésre, azt feltételezzük, hogy záros, előre meghatározott határidőn belül el kell számolni, vissza kell adni.
Ennek eredményeként ezek csak ideiglenes jelleggel szolgálhatják a társaság működését. Érezhetően e pontban, amikor a vagyon eredetét vizsgáljuk,
teljesen másról beszélünk, mint amikor a vagyon formájáról van szó. Fontos, hogy már most észrevegyük, hogy pontosan ugyanarról beszélünk, csak más
oldalról közelítve. Most, hogy már látjuk, hogy a vagyon milyen formában is állhat társaságunk rendelkezésére, elkezdhetünk azon tűnődni, hogy a hosszú
évek során, a vagyon bemutatása kapcsán milyen alapvető elméletek, és milyen vagyon mérlegek alakultak ki.

Ahogy a mérleg bevezetésénél olvashattuk, a vagyon számbavételére már a XV. század végétől kezdve - amióta rendelkezünk egy zárt rendszerű
könyvvezetési technikával - lehetőség nyílt. Mégis amikor Luca Paccioli olasz kereskedő családokon akart segíteni rendszerével, amely családok mint
családi vállalkozások működtek, legkevésbé sem voltak arra kíváncsiak, hogy vagyonuk milyen képet fest (hiszen ezt a fejükben össze tudták rakni), nem
is az eredmény állt a középpontban, hanem a forgalom. Különösen igaz volt ez az ezt követő időszakra, a kereskedelem virágkorára. Addig, amíg a
tőkekoncentráció igénye, a kapitalizálódási folyamat nem jelent meg, és a korlátolt felelősség intézménye nem honosodott meg, minden maradt a régiben
és legfeljebb likviditásmenedzselésre volt szükség a kis vállalkozásoknál. A kereskedelem fejlődése azonban nagyobb kibocsátást kívánt, utak, vasutak
épültek, megindult az áruk világméretű áramlása, amely új piacokat nyitott. A kibocsátás növeléséhez tőkére volt szükség, a tőke, mint a rendszer alapja,
fő mozgatórugója jelent meg. E ponttól kezdve az információszolgáltatás homlokterébe került a forgalom nagyságán túlmenően, hogy a tőke milyen
formában jelenik meg a vállalkozáson belül, valamint, hogy hogyan alakul át folyamatosan ez a vagyon. A XIX. század végére ennek megfelelően a
vagyon számbavétele kapott prioritást. A XIX. század végétől kezdve az igazi kapitalizálódási folyamat végére, amikor a tőke nyújtói már nem értettek az
-----1..--"-J.--:=,...-..t---.a. , ,, ..._________ " ... -
=~- ~ 1• ~"' _.---------~~ "' , , -------J._, --.,.-..._._-._.a.J._-._ , , _-.J ..._ _ _ _ _..._._.i__:--t-._-..-..-...&. , , ~.&.--..L..t :-----...a.----"'""
iPad "S-'" 22:46 ~ *73 °/o (• Ji

Bezárás {;]

Ahogy a mérleg bevezetésénél olvashattuk, a vagyon számbavételére már a XV. század végétől kezdve - amióta rendelkezünk egy zárt rendszerű
könyvvezetési technikával - lehetőség nyílt. Mégis amikor Luca Paccioli olasz kereskedő családokon akart segíteni rendszerével, amely családok mint
családi vállalkozások működtek, legkevésbé sem voltak arra kíváncsiak, hogy vagyonuk milyen képet fest (hiszen ezt a fejükben össze tudták rakni), nem
is az eredmény állt a középpontban, hanem a forgalom. Különösen igaz volt ez az ezt követő időszakra, a kereskedelem virágkorára. Addig, amíg a
tőkekoncentráció igénye, a kapitalizálódási folyamat nem jelent meg, és a korlátolt felelősség intézménye nem honosodott meg, minden maradt a régiben
és legfeljebb likviditásmenedzselésre volt szükség a kis vállalkozásoknál. A kereskedelem fejlődése azonban nagyobb kibocsátást kívánt, utak, vasutak
épültek, megindult az áruk világméretű áramlása, amely új piacokat nyitott. A kibocsátás növeléséhez tőkére volt szükség, a tőke, mint a rendszer alapja,
fő mozgatórugója jelent meg. E ponttól kezdve az információszolgáltatás homlokterébe került a forgalom nagyságán túlmenően, hogy a tőke milyen
formában jelenik meg a vállalkozáson belül, valamint, hogy hogyan alakul át folyamatosan ez a vagyon. A XIX. század végére ennek megfelelően a
vagyon számbavétele kapott prioritást. A XIX. század végétől kezdve az igazi kapitalizálódási folyamat végére, amikor a tőke nyújtói már nem értettek az
adott üzletághoz, sőt nem is kívántak részt venni a vállalat menedzselésében, csak egyetlen dolog érdekelte a tulajdonost, a vállalkozás által fizetett
osztalék nagysága. A XX. század elejére a mérleg összeállítás homlokterébe az osztalék formájában kifizethető eredmény került. Tegyük azért hozzá,
hogy a vagyon számbavételének követelménye nem szűnt meg, csak háttérbe szorult a realizált eredménnyel szemben. Nem feledkezhetünk meg egy
másik tényezőről sem, az adóztatás mértékének növekedéséről, amely adót a vállalkozások a megtermelt eredmény után kellett, hogy fizessék 11 . A
vállalkozásoknak, a vállalatoknak tehát osztott tőketulajdonon, azaz részvénytőke-tulajdonon alapuló rendszere alakult ki. E rendszer jellemzője, hogy a
vállalatoknál a gazdaságilag megkívánt, és az idők folyamán jellemzően növekedő tőkekoncentrációhoz olyan tőketulajdonosok bevonására is lehetőség
nyílik, akik a vállalat üzleti tevékenységében nem kívánnak, illetve - kellő szakértelem híján - nem is tudnának beleszólni. Ahhoz, hogy a vállalati
folyamatokba történő közvetlen beleszólás nélkül is legyenek a vállalatok számára tőkeforrást biztosító befektetők, új jogi kereteket kellett felállítani, amely
mentesíti a tulajdonosokat a teljes felelősség alól. Ezt valósítja meg - a már említett - korlátolt felelősség jogintézménye, amely jogi értelemben egyúttal el
is választja a vállalatot a tulajdonosok személyétől, így maga a szervezet is szerződések alanyává válhat. Ezt takarja a jogi személy fogalma.

E jogi kereteknek köszönhetően a vállalatok „örökéletűvé" váltak, és miután a tőketulajdonosok személye függetlenedett a vállalattól, már nem volt
akadálya a részvények adásvételének sem. Ez utóbbi persze külön előnyt is jelent, mert így a tőketulajdonosok - likvid befektetésről lévén szó -
könnyebben vállalják a befektetést.

Mindehhez illeszkedve kialakult a részvénypiac, a tőzsde. Érezhető, hogy a tőzsde működésének hatékonysága alapvető mozzanata a rendszernek.
Hatékony működése ugyanis fokozza a likviditást és növeli az árfolyamok információhordozó képességét. A hatékonyan működő tőzsde megkíméli a
részvényeseket a vállalat és a többi részvénytulajdonos gazdasági helyzetének alapos vizsgálatától. Elegendő pusztán az árfolyamokra koncentrálni,
hiszen a részvényárfolyamok egyetlen számmá zsugorítva tartalmazzák a vállalattal kapcsolatos szétszórt információk teljes tömegét.

A részvénytársaság szerkezete tehát a „több tulajdonos - egy vállalkozás" sémát teremtette meg. Ebből következően alapjaiban meg kellett változtatni
az egyéni-családi vállalkozásokban meghonosodott döntési rendszert. Részvénytársaságoknál már nem járható az, hogy minden tulajdonos részt vegyen
iPad ~ 22:46 ~ *73 °/o (• Ji

Bezárás

A részvénytársaság szerkezete tehát a „több tulajdonos - egy vállalkozás" sémát teremtette meg. Ebből következően alapjaiban meg kellett változtatni
az egyéni-családi vállalkozásokban meghonosodott döntési rendszert. Részvénytársaságoknál már nem járható az, hogy minden tulajdonos részt vegyen
a döntési folyamatokban. Ennek elkerülése érdekében a tulajdonosok döntési hatáskörük jelentős részét menedzserekre ruházzák át. A tulajdonból fakadó
menedzselési jog tehát a menedzserekhez kerül, azaz a tulajdon és a menedzselés elválik egymástól: a tulajdonos távol marad az üzleti döntések jelentős
részétől, a menedzserek pedig nem tulajdonosai az adott vállalkozásnak.

A tulajdon és a menedzselés elválása természetesen feszültségeket is szül a két fél között, hiszen a tulajdonosok és a menedzserek között nincs
érdekazonosság. A közgazdaságtanban ezt a jelenséget képviseleti vagy megbízó-ügynök (principal-agent) problémának nevezik. A részvényesek a
vállalkozásba bevitt vagyonuk piaci értékének növelésében érdekeltek, ezzel szemben a menedzserek saját - anyagi és nem anyagi - érdekeik szerint
cselekednének menedzseri tevékenységük során is. Nyilvánvaló, hogy a képviseleti probléma áthidalása a részvénytársasági rendszer életképességének
alapvető feltétele. Az ezt áthidaló mechanizmusrendszert ehelyütt nem tárgyaljuk 12, de vegyük észre, hogy az egységesített számviteli információs
rendszer, amely összehasonlíthatóvá teszi a különböző gazdasági társaságok működtetésének jóságát, a gazdálkodás sikerességét, vállalatunk
hatékonyságát, alapvető eleme a menedzsment ellenőrzésének.

5 Dokumentált formában először Bendetto Cotrugli 1458-ban vetette papírra gondolatait egy egységes zárt könyvviteli rendszer kialakítására vonatkozóan (Baricz-Róth, 2000),
mégis Luca Paccioli, olasz matematikus (vagy bátran mondhatnánk, hogy polihisztor) nevéhez kötjük a kettős könyvviteli rendszer megalapozását az 1494-be megjelent Summa
de arithmetica, geometria, proportioni et proportionalita című munkája alapján, hiszen Cotrugli munkája csak 1573-ban vált publikussá.
Luca Paccioli neve sokak számára ismerős talán, matematikai munkássága tekintetében leginkább a játékelmélet magalapozása kötődik a nevéhez, lényegében az imént
hivatkozott mű utolsó fejezete szól csak könyvvitelről valójában egy matematikai műről van szó. Paccioli olasz kereskedőcsaládok gyermekeit tanítva matematikára látta, hogy a
kereskedők nyilvántartási módszerei nem eléggé pontosak, szakszerűek. Kidolgozott egy olyan rendszert, mely az áttekinthetősége mellett a hibák kikerülését, vagy hibázás
esetén annak gyors felismerését biztosítja. E rendszert hívjuk ma is világszerte kettős könyvelésnek, kettős könyvvezetésnek.

6 Túlzásnak is tűnhet e megjegyzés, azonban tényleg a valóságot takarja, igaz azt hozzá kell még tenni, hogy a piaci szereplők sokaságának egységes kívánalmaira tud választ
adni a számvitel, ennek megfelelően az átlagos elvárásoknak kell, hogy megfeleljen, így töltheti be gazdasági szerepét. Viszont ha a.z átlagos elvárásoknak kell, hogy
megfeleljen, a rendszer lényegében „konfekcióárut" eredményez, a konfekció meg soha nem az igazi, de a konfekciót könnyű összehasonlítani, biztosak lehetünk abban,
hogyha egy McDonald'sban hamburgert vásárolunk, a.z lehet, hogy nem a legjobb, mindenestre lehet a büfé bárhol a világon, ugyana.zon elvek, módszerek és anyagok alapján
előállított terméket ehetünk. A konfekciónak megvan az a szépsége, hogy mindenre, mindenkire nagyjából jó, persze csak nagyjából, de így valóban összevethető,
összemérhető. A számvitellel sincs ez másképp.

7 Később még látni fogjuk, hogy a számvitel az immateriális javak fogalmát ennél szűkebben értelmezi, de most nem a mérleg egyes csoportjairól, hanem csak a vagyon
megjelenési formáiról értekezünk.

8 Emlékezzenek majd erre a gondolatra, amikor vállalati pénzügyek keretén belül a mini-vállalat megközelítéssel ismerkednek majd. A pénzügyesek és a számvitelesek közti
egyik legmarkánsabb ellentétet épp e megközelítés okozza. A vállalkozás folytatásának elve és a projekt vagy beruházás szemlélet teljesen ellentmond egymásnak.
iPad ~ 22:46 ~ *73 °/o (• Ji

Bezárás

6.2. A mérleg fajtái, jellemzői

A fentiek tükrében folyamatosan változott tehát a cél az információszolgáltatás tekintetében, amely vagyonunk bemutatásakor értelemszerűen az
értékelési elvek összességeként jelenik meg. Másra vagyunk kíváncsiak, ha a vállalkozás hosszú távú működését feltételezzük, másra, ha fel akarunk
hagyni a tevékenységgel és fel kívánjuk számolni cégünket, másra, ha mi irányítunk és másra, ha csak az osztalékot akarjuk zsebre tenni, megint egész
másra, ha a cég a tőzsdén forog és részvényeinktől bármikor meg tudunk szabadulni. E tételek alapján egészen sokfajta mérleg alakult ki az idők során.

A statikus mérleg középpontjában az áll, hogy adott pillanatban mennyiért tudnánk megszabadulni vállalkozásunk vagyonától. Itt minden egyes
vagyontárgy valós piaci értéken történő értékeléséről van szó. Nem tervezünk hosszú távra, tehát a vállalkozás folytatásának elve nem kerülhet elő és
természetesen az ebből fakadó értékelési eljárások sem. Mondhatnánk akár, hogy ez szimpatikus is, hiszen a vagyonelemek valós aktuális értékét
mutatja. Ha picit mélyebben belegondolunk, akkor viszont egész bizton állíthatjuk, hogy ez az eljárás valóban csak különleges esetekben alkalmazható.
Képzeljük csak el varrógépgyártó üzemünket, ahol az általunk előállításra kerülő varrógépbe egy speciális anyagból, speciális eljárás alapján, valami
nagyon drága anyag megmunkálásával egy csavart kell elkészítenünk. Megvesszük az anyagot, amiből előállítjuk ezt a máshol egyébként egyáltalán nem
használható csavart. Ha azt a pillanatot kívánjuk statikusan felmérni, könnyedén belátjuk, hogy csavarjaink a piacon legfeljebb a hulladékhasznosítónak
(MÉH-nek) adható el, lényegében ingyen. Pedig a csavar nagyon is sokat ér, attól a pillanattól kezdve, hogy becsavarjuk a varrógépbe, de itt arra vagyunk
kíváncsiak, hogy most ebben az állapotban mennyiért értékesíthető a vállalkozás. Egész biztos, hogy ilyen mérleget, ahol nincs időnk megvárni, hogy
befolyjon egy követelés, hanem megnézzük, hogy ma mennyiért tudnánk azt eladni, ahol az előbb említett csavart hulladékként értékeljük, mert ebben a
formában nincs rá kereslet a piacon, csak szélsőséges esetekben készítünk. Mondjuk egy felszámoláskor, egy átalakuláskor stb. Itt az adott időszak
eredménye másodlagos, nem ez mozgatja az eljárást.

A dinamikus mérleg középpontjában az adott időszak során realizált eredmény, és a vállalkozás folytatásának elve áll. Itt a vállalkozás rendelkezésére
álló vagyontárgyakat historikus, azaz múltbeli árakon mutatjuk be. Ez sem sokkal jobb az előzőnél, hiszen igaz, a fenti példában szereplő csavart a
vállalkozás életében valós értéken tudjuk bemutatni, azonban a múltbeli árakon történő értékelés hátrányai jelennek meg. Ezt nem kell túl mélyen
ecsetelni ahhoz, hogy világos legyen, hiszen tisztán látszik, hogy például hazánkban mondjuk egy tíz évvel ezelőtt beszerzett, jó helyen található ingatlan
akkori és mai értéke közt nem kis különbség adódhat, azonban itt csak múltbeli áron történhet az értékelés, hiszen olyan eredményt, amelyet nem
realizáltunk, nem mutathatunk ki.

Az organikus mérleg a statikus és a dinamikus mérleg előnyeit próbálja szintetizálni. A későbbiekben látni fogjuk, hogy mára a magyar számviteli
rendszer által előírt értékelési és számbavételi módszerek leginkább ezt az öszvér megoldást támogatják. Ahogy már korábban említettük, a számvitel
konfekció áru, ol an terméke a iac azdasá nak ami minden vállalkozásra - de le alábbis a többségre - alkalmazható kell legyen. Nem véletlen hogy_
iPad "S-'" 22:46 ~ *73 °/o (• Ji

Bezárás

Az organikus mérleg a statikus és a dinamikus mérleg előnyeit próbálja szintetizálni. A későbbiekben látni fogjuk, hogy mára a magyar számviteli
rendszer által előírt értékelési és számbavételi módszerek leginkább ezt az öszvér megoldást támogatják. Ahogy már korábban említettük, a számvitel
konfekció áru, olyan terméke a piacgazdaságnak, ami minden vállalkozásra - de legalábbis a többségre - alkalmazható kell legyen. Nem véletlen, hogy
speciális esetekben az előírások megengedőbbek, és átjárásra nyílik lehetőség a különböző metodikák között.

Rendben! Kezdjük érteni tehát, hogy a mérleg egy olyan vagyonkimutatás, amelyik valós és megbízható képet kell, hogy nyújtson a piaci
szereplőknek, adott szabályok szerinti értékelés mellett, ha az adott személyek tisztában vannak az előírt értékelési elvekkel, az információ használhatóvá
válik. Azonban a jegyzet célja, a számviteli szabályzás értelmében használt beszámoló egyes mellékleteinek ismertetése, térjünk tehát rá következő
lépésként a mérleg alapvető tulajdonságainak bemutatására!

A mérleg, ahogy azt már sejtjük, a vagyont nagyon jól strukturált rendszerben, előre meghatározott csoportokra bontva, állandó terminológiát
alkalmazva mutatja be, így téve minden érdeklődő számára egyértelművé, átláthatóvá a cég vagyoni helyzetét. A mérleg állományi szemléletet tükröz.
Ez annyit jelent, hogy egy előre meghatározott időpontra (leginkább az adott év december 31-i fordulónapjára 13) vonatkozóan mutatja be a vagyont, és
periodikusan meghatározott időközönként megtéve ezt a társaság vagyoni helyzetének alakulásáról is képet alakíthat ki a piaci szereplő. Hangsúlyoznunk
kell viszont, hogy az állományi szemlélet egyik legnagyobb hátránya, hogy nem látjuk azt, hogy milyen folyamat eredményeként jutottunk az új állapothoz,
csak azt, hogy mennyiből mennyi lett az adott időszak alatt. Nem vonhatunk le tehát messzemenő következtetést a mérlegből, hiszen valóban csak egy
pillanatfelvételről van szó. Természetesen a mérleg csak akkor használható, ha a vállalkozás minden vagyonként számba vehető jószágára kiterjed,
tekintet nélkül arra, hogy az mennyi időn keresztül képes a vállalkozás szolgálatában állni, azaz teljes körű. Alapvető, hogy ezt a teljes körűséget,
valamint az információk megbízhatóságát a vállalkozás vezetőjén kívül valami független elem garantálja, igazolja. Ennek megfelelően a mérleg
hitelességéről egy független könnyvizsgálónak, valamint a vállalkozás vezetőjének felelősségvállalás terhe mellett nyilatkozni kell, valamint el kell
látniuk kézjegyükkel. Triviálisnak tűnhet az is, hogy a vállalkozással kapcsolatos információkat elemzők legtöbb esetben nem kíváncsiak tételről tételre a
vállalkozás vagyonára, leginkább nagyvonalú jellemzők alapján csokorba szedett vagyonelemek összességéről szóló adatok a mérvadók, valamint ezek is
csak értékben (pontosabban ezer, néha millió forintra kerekített értékben) jelennek meg a mérlegben 14 .

A vagyon fenti felosztásánál már érzékelhettük, hogy több oldalról is közelíthetünk a kérdéshez. A mérleg egyik legfőbb különlegessége, hogy egyik
oldalról bemutatja, hogy a vagyon milyen formában és célból áll a társaság rendelkezésére, másik oldalról rávilágít arra, hogy mindaz, ami rendelkezésre
áll honnan, kitől származik. Választ ad tehát arra a kérdésre hogy mivel rendelkezünk, valamint arra, hogy mindazzal amivel rendelkezünk kinek tartozunk
elszámolással. A mérleg eszköz oldala (aktívák) mutatja be, hogy mink van, a másik, a forrásoldal (passzívák), hogy mindezt ki és milyen formában
finanszírozza. Így a vagyont kettős vetületben látjuk, a vállalkozásban betöltött szerepe valamint a vagyon eredete szerint. Persze nem feledkezhetünk
meg arról sem, hogy valójában mindkét oldalon ugyanarról beszélünk15, tehát a két oldal összességében ugyanazt az értéket kell, hogy mutassa. Ezt az
összeget nevezzük mérlegfőösszegnek. Tegyük mindehhez hozzá, hogy vállalkozásunk fejlődését, a vagyonban és azok forrásában beálló változásokat
akkor tud'uk i azán n omon követni, ha az aktuális, táli w._évi adatok mellett azt is lát'uk, hogy honnan ·utottunk el idái , ennek megfelelően a mérle nek
iPad "S-'" 22:46 ~ *73 °/o (• Ji

Bezárás

6.3. A mérleg felépítése

A mérleg tehát összevont kötött sorrendben mutatja be mind a rendelkezésre álló vagyont, mind pedig az ezeket finanszírozó forrásokat. A
következőkben ezzel a kötött sorrenddel, az összevonások eredményekén létrejövő halmazokkal, részhalmazokkal és tételekkel ismerkedhetünk meg.
Első lépésben a struktúrát kell megértenünk. A mérleg az eszközöket és forrásokat, az előzőekben már megismert nagyvonalú jellemzők alapján
összeállított halmazként ábrázolja, ahogy a 6. 1. ábra is mutatja.

....
r~ „.__

6. 1. ábra. A mérleg alapstruktúrája

Forrás: saját szerkesztés

Ebből a struktúrából azonban vajmi kevés információhoz juthatunk, hiszen csak annyit látunk - ahogy azt már fentebb is tisztáztuk-, hogy milyen értékű a
vállalkozás részére rendelkezésre álló vagyon. A mérleg a rendelkezésre álló vagyont első lépésben további már szűkebb, de még mindig meglehetősen
nagyvonalú jellemzők alapján részhalmazokra osztja, és ezt teszi a forrásokkal is, ezeket nevezzük mérlegfőcsoportoknak. A rendelkezésre álló
erőforrásokat, a vagyont első körben az alapján, hogy milyen hosszú ideig áll a cég birtokában, milyen időtávon keresztül szolgálja a társaság működését,
két alapvető részre osztja. Azokat az eszközöket, amelyek tartós céllal vannak a vállalkozás birtokában (egy éven túl) Befektetett eszközöknek
nevezzük, míg azokat, amelyek éven belül szolgálják működésünket, Forgóeszközöknek. A mérleg eszközei között a későbbiekben találkozunk még egy
főcsoporttal, az Aktív időbeli elhatárolásokkal, de ezekről legyen most elég annyi, hogy az adott év valós teljesítményt reprezentáló
eredménymegállapításához szükséges korrekciók végeredményeként megjelenő kategóriáról van szó. A források kissé elvontabb fogalmat képviselnek,
hiszen itt a vagyon eredetéről szólunk. A forrásokat is alapvetően két csoportra oszthatjuk, egyrészt a vállalat birtokában lévő vagyon egy részét egész
biztosan a tulajdonosok bocsátották rendelkezésre, a források közül a tulajdonosok által bevitt vagyont finanszírozó tőkét Saját tőkének nevezzük, míg a
vagyon másik részét a vállalkozástól „független" személyek16 adják, amelyet adott idő múlva 17 vissza kell adni, el kell vele számolni, ezek mint
Kötelezettségek jelennek meg a mérleg finanszírozást reprezentáló forrás oldalán. E két mérlegfőcsoporton felül itt a források között fogunk találkozni a
iPad "S-'" 22:46 ~ *73 °/o (• Ji

Bezárás {;]
Kél a apvero reszre osztja. AZokat az eszkózőket, amelyeJ<tartós céllal vannak a válTalkozas l51rt0kal5an (egy éven tűi) BeteKtetett eszkozokneK
nevezzük, míg azokat, amelyek éven belül szolgálják működésünket, Forgóeszközöknek. A mérleg eszközei között a későbbiekben találkozunk még egy
főcsoporttal, az Aktív időbeli elhatárolásokkal, de ezekről legyen most elég annyi, hogy az adott év valós teljesítményt reprezentáló
eredménymegállapításához szükséges korrekciók végeredményeként megjelenő kategóriáról van szó. A források kissé elvontabb fogalmat képviselnek,
hiszen itt a vagyon eredetéről szólunk. A forrásokat is alapvetően két csoportra oszthatjuk, egyrészt a vállalat birtokában lévő vagyon egy részét egész
biztosan a tulajdonosok bocsátották rendelkezésre, a források közül a tulajdonosok által bevitt vagyont finanszírozó tőkét Saját tőkének nevezzük, míg a
vagyon másik részét a vállalkozástól „független" személyek16 adják, amelyet adott idő múlva 17 vissza kell adni, el kell vele számolni, ezek mint
Kötelezettségek jelennek meg a mérleg finanszírozást reprezentáló forrás oldalán. E két mérlegfőcsoporton felül itt a források között fogunk találkozni a
Céltartalékokkal, amelynek speciális szerepe van a számvitelben 18, e speciális szerepből fakadóan, ahogy majd láthatjuk is, e főcsoport a saját tőke
terhére - valójában az adott időszaki eredmény terhére - képzett forrás, ami azért kap külön halmazt, mert átmenetként jelenik meg a saját tőke és a
kötelezettségek között 19. A céltartalékokon felül itt a források körében is lesz egy az adott időszaki eredmény valós megítélését, megállapítását segítő
korrekciós mérlegfőcsoport, amit Passzív időbeli elhatárolásoknak nevezünk majd. Ennek megfelelően az eszközöket összesen három, míg a forrásokat
négy nagyvonalú jellemzők alapján meghatározott részhalmazra osztottunk fel, ezt mutatja a 6.2. ábra.

•
f•·-·
!\dd- Alt°"" s.p.

Foo . e -·

Abil: tdo1•dl -- - ' , ~U..: !; mtll!nn "atl

PUW\ w :i. dt clulir

. -

6.2. ábra. A mérleg főcsoportszintű tagolása

, ., ~
iPad ~ 22:47 ~ *73 °/o (• Ji

Bezárás

6.2. ábra. A mérleg főcsoportszintű tagolása

Forrás: saját szerkesztés

Azért a pontos definíciókkal még adósak vagyunk az egyes főcsoportokat illetően. Nézzük most ezeket, de tekintsünk el az időbeli elhatárolásoktól,
valamint a céltartalékoktól, mint olyan tételektől, amelyek a vállalakozás folytatásának számviteli alapelvének érvényre juttatásából fakadó, az adott
időszaki eredményt korrigáló, illetve annak valós értékét ezek segítségével megragadó tételektől (ezekre részletesen a mérlegtételek tárgyalásakor térünk
ki):

Befektetett eszközök: a vállalkozás birtokában lévő olyan jószágokat bemutató mérlegfőcsoport, amely egy éven túl a cég birtokában lévő javakra
terjed ki, tehát az olyan vagyont reprezentálja, amelyek éven túl szolgálják a társaság tevékenységét céljainak megvalósításában.

Forgóeszközök: a cég birtokában lévő vagyonnak azt a részét mutatja, amely kiszorul a fenti kategóriából, következőleg azokat, amelyek egy éven
belül állnak a vállalkozás rendelkezésére.

Saját tőke: a vállalkozás tulajdonosai által rendelkezésre bocsátott tőke, amely hosszútávon 20 finanszírozza a társaság tevékenységét. E tőkerészre,
mint véglegesen rendelkezésre álló tőkére tekintünk21 .

Kötelezettségek22 : a kötelezettségek a vállalkozástól független vagy ahhoz kapcsolódó magán vagy jogi személy által ideiglenes jelleggel
rendelkezésre bocsátott tőkerész, tehát pénzformában fennálló tartozás. E tőke általában előre meghatározott kondíciók (költség és törlesztési feltételek)
mellett előre meghatározott ideig használható.

Térjünk még vissza néhány gondolat erejéig mindkét (eszköz és forrás) mérleg oldalra. Elsőként gondolkodjunk el azon, hogy amikor megvásárolunk
vagy előállítunk egy eszközt, akkor azt melyik mérlegfőcsoportba kell besorolnunk. Mindig az kell , hogy a szemünk előtt legyen, hogy a számvitel egy
információs rendszer, amelynek egyetlen feladata a tájékoztatás. Ha ez így van és előállítottunk vagy megvásároltunk egy jószágot - mondjuk - egy
akváriumot, és döntenünk kell , hogy ezt mely mérlegfőcsoporton belül mutassuk be, akkor meg kell vizsgálnunk első lépésként, hogy mi a célja ezzel a
cégnek. Amennyiben el szeretnénk adni, akkor egész biztosan a forgóeszközök közt mutatjuk be, hiszen alapvető célunk, hogy mihamarabb
megszabaduljunk tőle 23 . Ha ugyanez az akvárium a vállalkozáson belül a recepcióra kerül és a gyönyörűen berendezett előtérben fogadja a vendégeket,
meQJJYugjatva őket a hosszas várakozás alatt akkor már valószínűsíthető hoo..v a befektetett eszközöket szanoríti a maid ennek az értéke. Bár tegyük
iPad ~ 22:47 ~ *73 °/o (• Ji

Bezárás

Térjünk még vissza néhány gondolat erejéig mindkét (eszköz és forrás) mérleg oldalra. Elsőként gondolkodjunk el azon, hogy amikor megvásárolunk
vagy előállítunk egy eszközt, akkor azt melyik mérlegfőcsoportba kell besorolnunk. Mindig az kell, hogy a szemünk előtt legyen, hogy a számvitel egy
információs rendszer, amelynek egyetlen feladata a tájékoztatás. Ha ez így van és előállítottunk vagy megvásároltunk egy jószágot - mondjuk - egy
akváriumot, és döntenünk kell, hogy ezt mely mérlegfőcsoporton belül mutassuk be, akkor meg kell vizsgálnunk első lépésként, hogy mi a célja ezzel a
cégnek. Amennyiben el szeretnénk adni, akkor egész biztosan a forgóeszközök közt mutatjuk be, hiszen alapvető célunk, hogy mihamarabb
megszabaduljunk tőle23 . Ha ugyanez az akvárium a vállalkozáson belül a recepcióra kerül és a gyönyörűen berendezett előtérben fogadja a vendégeket,
megnyugtatva őket a hosszas várakozás alatt, akkor már valószínűsíthető, hogy a befektetett eszközöket szaporítja majd ennek az értéke. Bár tegyük
hozzá, hogy az is kérdés, hogy a vállalkozáson belül hogyan bánunk a jószággal, ez esetben az akváriummal, ha ezt csak ideiglenes jelleggel helyeztük
el, vagy tudjuk, hogy nem túl jó minőségű akváriumról van szó24 , amelyik három hónap után ereszteni kezd, akkor annak ellenére, hogy saját magunknak,
valós használatra szereztük meg, mégis a forgóeszközök között mutatjuk majd be. A befektetett és forgóeszközök közti besorolási döntést kizárólag a
vállalkozás menedzsmentje képes meghozni, mérlegelve a jószággal kapcsolatos célt, illetve abban az esetben, ha a cél a vállalkozáson belüli használat,
akkor a jószág adottságait és a használat körülményeit25 . Amennyiben az adott pillanatban rendelkezésre álló információk alapján a besorolás megtörtént,
de később megváltozik a cél, vagy megváltoznak a körülmények - természetesen nem kőbevésett dolgokról lévén szó - a vagyont átsorolhatjuk a másik
kategóriába, a lényeg, hogy a mindenkori pillanatról megbízható képet nyújtson a vagyonkimutatás

A másik oldalon, a források között ilyen problémával nem igazán nézünk szembe, hiszen ha a vállalkozás, akár a tulajdonostól is, csak ideiglenes
jelleggel szerez tőkét, amelyet valamire felhasznál, akkor ez a tőke számára egy kötelezettség, egy pénzformában fennálló tartozás. Míg ha a tőkét valaki
véglegesen a társaság rendelkezésére bocsátotta, és belátható időn belül azt nem követeli vissza, akkor az a saját tőkét növeli.

A fenti besorolás a mérlegfőcsoportokat érintette, azonban ez az információ még meglehetősen csekélynek mondható, ha mondjuk a tét, hogy valaki
befektessen ebbe a vállalkozásba vagy sem, abból legfeljebb annyi látszik, hogy a cég vagyonának xo/o-a tartósan szolgálja a vállalkozást, míg (1 OO-x} 0/o
éven belül van a birtokunkban és ezt a vagyont y 0/o-ban saját tőkéből, míg (1 OO-y} 0/o-át kölcsönökből finanszíroztuk. Persze már ez is egész sokat mond,
hiszen a vagyonnak és az azt finanszírozó forrásoknak valamiféle harmóniát kellene mutatni, és erről valamiféle alapbenyomásunk már így is kialakulhat,
láthatjuk nagyon nagyvonalakban az eszköz és forrás struktúrát, de lássuk be, ez egészen kevés egy megalapozott döntéshez. Épp emiatt e nagyvonalú
jellemzők alapján létrehozott részhalmazokat (a mérlegfőcsoportokat) további részhalmazokra fogjuk felosztani, ezeket nevezzük mérlegcsoportoknak. A
mérlegcsoportok már konkrétabb, szűkebb jellemzőkkel rendelkező vagyonelemeket, illetve forráselemek tartalmaznak majd. Így innentől kezdve már nem
csak az látszik majd a mérlegből, hogy egy jószág milyen hosszú távon áll rendelkezésre, hanem az is kiderül, hogy ez tárgyiasult vagy sem, hogy a saját
vállalkozásba történő befektetést jelent-e vagy egy másik társaságba valót. Persze a teljes kép kialakításához e még mindig túl nagyvonalú - bár az
előzőeknél már konkrétabb - jellemzők alapján létrehozott csoportokat is további részhalmazokra osztjuk majd, e felosztást nevezzük majd
mérlegtételeknek. Ez a háromlépcsős tagolás lesz a mérleg előírt formája (Mérlegfőcsoport, Mérlegcsoport, Mérlegtétel}, amelyben a főcsoportokat nagy
betűkkel, a csoportokat római számokkal, míg a mérlegtételeket arab számokkal is megjelöljük, a 6.3. ábra sematikusan, majd a 6.4. ábra konkrétan
mutatja be a mérleg előírt tagolását kétoldalas felépítésben 26 .
iPad 22:47 ~ *73 °/o (• Ji

Bezárás

I UU..

I·.... , 1 1• .,. , 1
1
1J 1
j1 1

[• 1• 1

1' 1
11
,, )
11

14) I W
. ' 1
1
C Hliq' s j

1J 1
1

I'
1t 1
11 1
f ...A . . . . . . •nm ,„...... _

6.3. ábra. A mérleg előírt tagolása, lépcsős szerkezetben

~-
...........
•.•• „ ......... ·-·... „ ..........

..__
• .... „_,..,.... „ ...

·--
e.,,.__.......
.--
~

•• 1• · „ a
~--·--

·-- ·===---~ ................

tt •rter .....

- -- - aliil:
„.,,
sI • E
,_.,..
„
ll!!Aiibie•~
& •utMIY'Me
1 cm ._.....:::::-""

----
t-·----.
_
.

____ .
...

.
, ,

.... w
s - - - -

1 ,,

„s~:=-§-~-:
.------·
_____
._,
„
.....,
·----„
•
-~-
„ _„,··-·- -
s ...
iPad ~ 22:47 ~ *73 °/o (• Ji

Bezárás

·-- ·-
==~:.:·---..
-....__--
„.• • „...........,..
·-
. ...

..,.,_
, 1
te •
„
..................
11 EU .......

,._, -....-··
----
=&'DU li '
• : :AP.- ·----
ms?z_.
.,.._................ s

........................ ·- --„·--·-
,
-s••--
• __ .,__„__ ·---· w u na 1e e

·-. -- - .,....
..........e „ •. y · ......_.„
„,,,. , .• ...., .
• •• ·

li lA&ii!!I .... ,,.,._,..

. . . „... _„. ......... „............._
' S??? E

•
·-...............
-.-.„-..... ·----
• .... 7

•ir--~
e· . . . . . . .. s.,.
......,..1·
- --
r !

• ,, s\

a•;::.,. _____
tL;

b
a:~...-

.......
.--. .„-„·---
--
-
•'
l
"1011
ne n

„„„.-.i ...... -
t , • ...,... . . .

LP
••• ...
....,._ ... „tAO
•--...-
- ---
..... „
tilNi••.-
, ... _..„ __ zmy
. ... • •

. ·-·--
"
Wt '
......„
....... ....
,
s
.,......----
-.... --__ _
• • 41..--:

. - __
., „. s
._
li!l!Ltza--
• it •s e
_______„.„-
filllit-&a.-•

. --
LA

• h

-- j e ;•

----
C...tllllft*-''u..&'1

...... _ -- , ,__

6.4. ábra. A számviteli mérleg

Jegyzetünkben a konszolidációval nem foglalkozunk, így minden olyan tétel, amely kapcsolt, illetve egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásokkal
kapcsolatos, a téma tárgyalásából kimarad. Hasonlóképpen a pénzügyi instrumentumok valós értéken történő értékelésével kapcsolatos mérlegtételek
(értékelési különbözetek), amelyek a kereskedési célú, valamint az értékesíthető pénzügyi eszközök speciális értékelési lehetőségére vonatkoznak, a
téma tárgyalásából kimaradnak.27

16 Legalábbis abból a szempontból függetlenek, hogy nincs beleszólásuk a cég vezetésébe.

iPad "S-'" 22:47 ~ *73 °/o (• Ji

Bezárás

6.4. Az egyes mérlegfőcsoportok, mérlegcsoportok és mérlegsorok tartalma

A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

A befektetett eszközöknek három összetevője van. Ezek:

- az immateriális javak,
- a tárgyi eszközök,
- a befektetett pénzügyi eszközök.

Közös ismérvük, hogy tartósan szolgálják a vállalkozást.

Eltérő ismérvük, az immateriális javak és tárgyi eszközök saját vállalkozásba történő befektetésnek minősülnek, a befektetett pénzügyi eszközök pedig
más (idegen) vállalkozásba való invesztálást jelentenek.

A pénzügyi befektetések motivációs tényezői lehetnek:

- a tartós jövedelem elérése (osztalék, kamat realizálása),
- a befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőség feltételeinek megteremtése más vállalkozásban,
- a vagyonérték megőrzése (pl.: inflációs viszonyok között) , vagyis a vagyon elértéktelenedésének kivédése.

Osztalék: a nyereség azon része, amelyet a részvényeseknek az osztalékszelvények (kuponok) arányában osztanak fel és fizetnek ki. Mértékét a
vállalkozás tulajdonosai (közgyűlés) határozzák meg, amelyet általában a jegyzett tőke százalékában adnak meg. A hazai gyakorlat szerint évente egyszer
fizetnek osztalékot.
iPad "S-'" 22:47 ~ *73 °/o (• Ji

Bezárás

Osztalék: a nyereség azon része, amelyet a részvényeseknek az osztalékszelvények (kuponok} arányában osztanak fel és fizetnek ki. Mértékét a
vállalkozás tulajdonosai {közgyűlés) határozzák meg, amelyet általában a jegyzett tőke százalékában adnak meg. A hazai gyakorlat szerint évente egyszer
fizetnek osztalékot.

Kamat: a kölcsönbe adott vagy letétbe helyezett pénzösszeg használatáért felszámított, kifizetett díj.

1. IMMATERIÁLIS JAVAK

Fogalma: azok a forgalomképes, nem anyagi jellegű eszközök, amelyek közvetlenül vagy közvetve és tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet. A
forgalmi meghatározásban használt néhány kifejezés értelmezése:
- forgalomképes: azt jelenti, hogy az immateriális javak átruházhatók {adhatók, vehetők}. Ezen kritérium segíti a vagyontárgyak e körébe történő
besorolását is.
- nem anyagi jellegű arra utal, hogy ezek a vagyontárgyak nem öltenek tárgyiasult formát. Érzékszerveinkkel nem érzékelhetők (nem tapinthatók, nem
láthatók, stb.}, legfeljebb csak a dokumentációik.
- közvetlenül szolgálják a vállalkozói tevékenységet, ez azt fejezi ki, hogy az üzletmenethez szervesen (szorosan) kapcsolódó vagyonelemek, más
megközelítésben mondhatjuk, hogy a vállalkozás teljesítménye az adott jószág használatával arányosan nő {hogy milyen ez az arány, az most még
mindegy).

Összetevői:
- a vagyoni értékű jogok,
- az üzleti vagy cégérték,
- a szellemi termékek,
- a kísérleti fejlesztés aktivált értéke,
- az alapítás-átszervezés aktivált értéke,
- az immateriális javakra adott előlegek,
- az immateriális javak értékhelyesbítése.

VAGYONI ÉRTÉKŰ JOGOK RÉSZEI

iPad "S-'" 22:48 ~ *73 °/o (• Ji

Bezárás

VAGYONI ÉRTÉKŰ JOGOK RÉSZEI

Ilyenek:
- a bérleti jog,
- a koncessziós jogok,
- a szolgalmi jog,
- a földhasználati jog,
- a kezelői jog,
- a haszonélvezeti jog,
- a védjegy (márkanév).

A felsorolt jogok rendszerint egy vagyontárgynak használati jogát jelentik, vagyis azt, hogy a tulajdonosuk bérleti díj fejében lemond azok használati
(haszonélvezeti) jogáról, de a tulajdonjogát fenntartja. Ez egyébként azt eredményezi, hogy e vagyontárgyak tulajdoni és használati joga szétválik.

Bérlet formájában főleg ingatlanok használati jogát engedik át a tulajdonosok, bár a 2001-től érvényes számviteli szabályozás értelmében az
ingatlanokhoz kapcsolódó jogokat nem itt, hanem a tárgyi eszközök mérlegcsoport első (ingatlanok és ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok)
mérlegsoron kell kimutatni. Ezek jelentik a vagyoni értékű jogok döntő többségét. Találunk közöttük azonban olyat is, amelynél a bérbevevő nem egy
konkrét eszköz használati jogát, hanem egy másik cég termékének márkanév használati jogát vásárolja meg. Ezt nevezi a közgazdaságtan védjegy
megvásárlásnak.

Védjegy: iparjogvédelemben részesülő árujelző. Az árujelzők a termékek, szolgáltatások megjelölésére, a piacon történő megkülönböztetésére szolgáló
megjelölések. Ezek hétköznapi kifejezése a márkanév. Ilyenek például: a NIKE terméket kifejező pipa, vagy a HONDA személygépkocsit szimbolizáló H
betű.

A vagyoni értékű jogok tehát úgy keletkeznek, úgy kerülhetnek egy vállalkozás eszközei közé, ha e jogokat a vállalkozás megvásárolja. Fontos utalni arra
a körülményre, hogy másfajta bérlet formájában is kerülhet a vállalkozás használatába egy eszköz. Ez a forma a lízing. Kettő közötti lényeges különbség:
- a lízingnél a bérleti díjat több részletben fizetik, míg a vagyoni értékű jogok megszerzéséért járó összeget előre kérik.
- a lízing adás-vételre irányul, (vagy legalábbis a bérlő elővásárlási jogot kap), a vagyoni értékű jogok között kimutatott bérletek nem irányulnak adás-
vételre.
iPad "S-'" 22:48 ~ *73 °/o (• Ji

Bezárás {;]
,_.w
Az egy éves futamidejű bérletek nem vehetők a vagyoni értékű jogok között állományba. Ezeket a kifizetéskor kell költségként elszámolni. Amennyiben
azonban a bérleti időszak két beszámolási időszakot érint, úgy a bérleti díjat időbeli elhatárolással kell megosztani a két év között.

Főbb mozgásjogcímei:

Csökkenés: értékcsökkenési leírás, értékesítés, selejtezés, apport.

Összegzés: A tartós, előre fizetett bérleti díjak vagyoni értékű jogok közötti elszámolása végül is azt eredményezi, hogy ezek az összegek (bérleti díjak)
nem a kifizetés évének eredményét terhelik, hanem az eredményhatásuk több évre kitolódik.

Üzleti vagy cégérték

Fogalma: az az értékkülönbözet, amely egy megvásárolt cégért (vállalkozásért) fizetett ellenérték és annak saját tőke értéke közötti különbözetből adódik.

További feltétel: a megvásárolt cég (vállalkozás) önállósága megszűnik, az teljesen beolvad a vásárló cégbe.

A cégérték tartalmát nézzük számszerű adatokkal bemutatva:

Alapadatok:
iPad "S-'" 22:48 ~ *73 °/o (• Ji

Bezárás

Üzleti vagy cég érték = Fizetett ellenérték - Saját tőke

Üzleti vagy végérték = 29.000-(30.000-4.000) = 3.000 eFt

A pozitív cégértéknek az immateriális javak közötti szerepeltetését azzal lehet magyarázni, hogy a magasabb vételárral a vevő egyrészt a megvett
vállalkozás jó hírnevét, üzleti kapcsolatait, gyakorlatát, jövedelem termelőképességét, munkavállalóit („good-will"-jét), másrészt az eszközökben meglévő
rejtett (csendes) tartalékot ismeri el. (2001. év óta Negatív üzleti vagy cégérték is kimutatható, bár azokat a passzív időbeli elhatárolások halasztott
bevételek mérlegsoron kell feltüntetni az egyéb bevételekkel szemben.)

Főbb mozgásjogcímei:

Növekedés: beszerzés (másik cég megvásárlása), apport.

Csökkenés: értékcsökkenési leírás.

SZELLEMI TERMÉKEK

Fogalma: olyan szellemi alkotások, amelyeknek anyagtartalma egyáltalán nincs, vagy nagyon kevés.

Lényeges vonásuk: előállításukkor a meghatározó jelentőségű ráfordítás a szellemi munka értéke.

Sokfélék, változatosak, ezért indokolt a csoportosításuk:

- ipari jogvédelem alá tartozók: találmány, ipari minta, licenc,
-
• • • ~-'-' -'-- ,
1 ~LLl.OO.UL:10L1.1-" ~r.:.L..OL::tr.xJ.J:/'~
" /r~-' +~.._,_ ,
A ~ ~"'- ':/LU:O C?.~aa
, , 1·-~1,__ ... ~,-
r o 11L3-'.:)__l,Xl/.)_OOQO IJ.:7...:::n~v • „, ,_..... , c.-_.L n I1~
t..~ a~
' 'r~
, e.-
iPad "S-'" 22:48 ~ *73 °/o (• Ji

Bezárás

Lényeges vonásuk: előállításukkor a meghatározó jelentőségű ráfordítás a szellemi munka értéke.

Sokfélék, változatosak, ezért indokolt a csoportosításuk:

- ipari jogvédelem alá tartozók: találmány, ipari minta, licenc,
- ipari jogvédelemben nem részesülő, de titkosság révén monopolizálhatók: gyártási eljárás, know-how,
- szerzői jogvédelemben részesülő: szoftvertermékek (bár jegyezzük meg, ha egy szoftvert vásárolunk az sok esetben csak egy használati jogot jelent,
így a helye a vagyoni értékű jogok közt lesz).

Találmány: valamilyen műszaki vagy gazdasági feladat újszerű, racionális megoldása, amely szabadalmi jogvédelem alatt áll. (Ha az Országos Találmányi
Hivatalnál ezt kérik).

Ipari minta: a termék külső formája, külleme (külcsín). Ipari mintaoltalom alatt álló termék.

Licenc: engedély védett ismeretek (pl.: találmány) hasznosítására, természetesen ellenérték fejében.

Gyártási eljárás: új, eredeti műszaki megoldás, technológia kidolgozása (újítás).

Know-how: szó szerinti jelentése: tudni hogyan. Más megközelítésben: áruvá vált műszaki és gazdasági ismeret, megoldás.

Szoftvertermékek: számítástechnikai programok, dokumentációk.

A vállalkozásnak teres körű döntési szabadsá a van, hogy e termékek értékét hán év alatt számara el a költsé ei között. Akkor 'ár el hel esen ha az
iPad ~ 22:48 ~ *73 °/o (• Ji

Bezárás

-A vállalkozásnak
- - teljes körű
döntési szabadsága van, hogy e termékek értékét hány év alatt számolja el a költségei között. Akkor jár el helyesen, ha az
elszámolás futamidejét a várható elhasználódás alapján határozza meg.

Főbb mozgásjogcímei:

Növekedés: beszerzés, saját előállítás, apport

Csökkenés: értékcsökkenési leírás, értékesítés, selejtezés, apport

K ÍSÉRLETI FEJLESZTÉS AKTIVÁLT ÉRTÉKE

Fogalma: a vállalkozás kutatási, kísérleti, fejlesztési tevékenységének aktivált költségeit foglalja magába.

Aktiválás alatt azt értjük, hogy a felmerült költségeket a költség közül kiemeljük és azt az eszközök közé soroljuk be.

Jellemzően e körbe tartoznak:

- a kutatási költségek, kiadások (alap és alkalmazott kutatás egyaránt),
- gyártmányfejlesztés költségei: a termék korszerűsítés ráfordításai,
- gyártásfejlesztés költségei: a technológia korszerűsítés ráfordításai,
- találmány, licenc, know-how nem céljelleggel történő beszerzése, stb.

Megvalósulhat: saját vállalkozásban vagy idegen vállalkozásban (megbízásos alapon)

iPad "S-'" 22:48 ~ *73 °/o (• Ji

Bezárás

--..
Megvalósulhat: saját vállalkozásban vagy idegen vállalkozásban (megbízásos alapon)

Fontos szabály: csak olyan fejlesztés, kutatás, kísérletezés költségei és kiadásai aktiválhatók, amelyek sikeresek (eredményesek). Csak ezek esetében
van lehetőség ugyanis arra, hogy az aktivált költségeket, kiadásokat a későbbi gyártás során leírják, elszámolják. A sikertelen fejlesztés költségei a
felmerülés vagy aktiválás évében válnak eredményrontó tétellé.

Főbb mozgásjogcímei:

Növekedés: beszerzés {külső szolgáltatás), saját előállítás.

Csökkenés: értékcsökkenési leírás, selejtezés.

ALAPÍTÁS-ÁTSZERVEZÉS AKTÍVÁLT ÉRTÉKE

Fogalma: a vállalkozás beindításával {alapításával} vagy átalakításával (átszervezésével} kapcsolatos költségek, kiadások.

- Ilyenek jellemzően:
• a cégbírósági bejegyzés költségei,
• az ügyvédi irodának fizetett díjak (szabályzatok, alapító okirat, társasági szerződés elkészítéséért, stb.},
• a vagyonértékelőnek fizetett összeg, stb.,
• az arculatterv, a cégembléma költségei, stb.
- Fontos szabályok:
• aktiválása nem kötelező, csak lehetőség,
• osztalékfizetési korlátként jöhet szóba. Osztalékot a vállalkozó csak akkor fizethet, ha az alapítás-átszervezés költségeit már teljesen leírta
(elszámolta) vagy erre az adózott eredmény fedezetet nyújt.
iPad ~ 22:49 ~ *73 °/o (• Ji

Bezárás

Főbb mozgásjogcímei:

Növekedés: beszerzés (külső szolgáltatás), saját előállítás.

Csökkenés: értékcsökkenési leírás.

Az utóbbi két tétel egyaránt osztalékfizetési korlátként jelentkezik, de erre még a lekötött tartalékoknál visszatérünk majd.

IMMATERIÁLIS JAVAKRA ADOTT ELŐLEGEK

Az immateriális javakra adott előlegek érezhetően nem egy olyan vagyonelem, amely hosszútávon képes szolgálni a társaság működését. Amint
megismerkedünk a követelések mérlegcsoporttal a forgóeszközök között, rájövünk, hogy e tételnek ott volna a helye. Ha viszont elfogadjuk, hogy a mérleg
alapvető, sőt egyetlen célja, hogy megbízható és való információt nyújtson a társaság vagyoni helyzetéről, akkor, ha pontosan tudjuk, hogy e követelésből
hamarosan immateriális jószág lesz, akkor már most itt mutatjuk ezt be.

Csökkenés: előleg visszafizetése, az immateriális jószág leszállítása.

IMMATERIÁLIS JAVAK ÉRTÉKHELYESBÍTÉSE

A vagyoni értékű jogok, a szellemi termékek aktuális piaci értékének és a könyv szerinti értékének pozitív különbözetét kell e mérlegtételen szerepeltetni,
amenn iben a vállalkozás él a felértékelés lehetőségével.
'-----------------------------------------
iPad "S-'" 22:49 ~ *73 °/o (• Ji

Bezárás {;]
,..w
IMMATERIÁLIS JAVAK ÉRTÉKHELYESBÍTÉSE

A vagyoni értékű jogok, a szellemi termékek aktuális piaci értékének és a könyv szerinti értékének pozitív különbözetét kell e mérlegtételen szerepeltetni,
amennyiben a vállalkozás él a felértékelés lehetőségével .

••
Osszefoglalva:
- Az immateriális javak lényegében három módon kerülhetnek a vállalkozó eszközei közé:
• beszerzéssel,
• előállítással (cégérték és vagyoni értékű jog kivételével),
• apport útján.
- Csökkenési jogcímei többek között a következők lehetnek:
• értékesítés, selejtezés,
• értékcsökkenési leírás,
• apport.

II. TÁRGYI ESZKÖZÖK

Fogalma: olyan anyagi formát öltő, materiális vagyontárgyak (anyagi eszközök), amelyek közvetlenül vagy közvetve tartósan szolgálják a vállalkozási
tevékenységet, és ez idő alatt fokozatosan veszítik el értéküket. Értékük az általuk előállított termék vagy szolgáltatás értékébe megy át. Ez utóbbi
folyamatot amortizációnak, értékcsökkenésnek nevezzük. Az értékcsökkenés a tárgyi eszközök teljes körére nem általános jelenség: kivételt jelentenek
a beruházások, felújítások, beruházásokra adott előlegek, és még néhány más konkrét tárgyi eszköz. Pl.: ilyenek még a képzőművészeti alkotások, a
termőföld stb.

A tárgyi eszközök megjelenési formájuk alapján meglehetősen sokfélék lehetnek. Általános vonásuk, hogy eredeti alakjukat huzamosabb ideig, tartósan
megtartják.

Cso ortosításuk:
iPad '-S-'" 22:49 ~ *73 °/o (• Ji

Bezárás

Csoportosításuk:

A csoportosítás több szempont alapján elvégezhető. Nézzünk ezek közül néhány olyat, amely számviteli vagy pénzügyi elszámolási szempontból
jelentőséggel bír:

- Elmozdíthatóságuk alagján megkülönböztetünk ingatlanokat és ingóságokat.

• Ingatlan: olyan vagyontárgyak, amelyek állaguk sérelme nélkül nem mozdíthatók el, mivel a földdel tartós kapcsolatban állnak.
• Ingóságok: olyan vagyontárgyak, amelyek állaguk károsodása nélkül elmozdíthatók. Ezek nemcsak tárgyi eszközök, hanem készletek is lehetnek.
- TulajdonjQguk alagján csoportosíthatjuk a tárgyi eszközöket saját tulajdonúakra és idegen tulajdonban állókra.
• Saját tulajdonú tárgyi eszközök azok, amelyek a vállalkozás megvásárolt, gazdasági társaságban a társaság tagjától apportként kapott, vagy saját
maga előállított. Ezekkel a vállalkozás szabadon rendelkezik és a mérlegébe köteles beállítani.
• Idegen tulajdonú tárgyi eszközként működhet egy vállalkozásban a bérelt vagy bizományba kapott vagyontárgy. A bérlet megjelenhet többféle
formában: lízing, vagyoni értékű jog, 1 évnél rövidebb futamidejű bérlet formájában. Ezeket a mérlegében többnyire nem mutathatja ki a vállalkozás.
- A vállalkozói tevékenységhez fűződő kapcsolat szorossága szerint ugyancsak két körre bonthatók: a vállalkozói tevékenységhez (az üzletmenethez)
közvetlenül és közvetetten kapcsolódó tárgyi eszközökre.
• A vállalkozói tevékenységhez közvetlenül kapcsolódnak, amelyeknek működtetése szorosan kötődik az értékesítés árbevételéhez, azzal oksági
kapcsolatban állnak. Például a személygépkocsi használata egy taxi vállalkozásnál közvetlen hatást gyakorol az árbevételre Uobb kihasználás =
nagyobb árbevétel).
• A vállalkozói tevékenységhez közvetetten kapcsolódó az a tárgyi eszköz, amelyik a vállalkozás árbevételével nem áll szoros kapcsolatban. Ilyennek
minősíthető az a személygépkocsi, amely az igazgatást, vállalati irányítást hivatott kiszolgálni.
- A több szempontot figyelembevevő számviteli csoportosítás (a Számviteli törvény szerinti csoportosítás):
• Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok,
• Műszaki berendezések, gépek, járművek,
• Egyéb berendezések, felszerelések, járművek,
• Tenyészállatok,
• Beruházások, felújítások,
• Beruházásokra adott előlegek,
• Tárgyi eszközök értékhelyesbítése.

INGATLANOK ÉS KAPCSOLÓDÓ VAGYONI ÉRTÉKŰ JOGOK

iPad "S-'" 22:49 ~ *73 °/o (• Ji

Bezárás

Föld és minden olyan anyagi eszköz, amely a földdel tartós kapcsolatban áll.

Megjelenési formái (összetevői): földterület, telkesítés, ültetvény, erdő, önálló épületrész, egyéb építmény.

Földterület lehet: termőföld és telek.

Termőföld: a különféle módon (szántó, kert, gyep, nádas, halastóként) hasznosított földterület értéke.

Telek: azok a földparcellák, amelyekhez különleges rendeltetés kapcsolódik. Leggyakrabban valamilyen építmény elhelyezésére szolgálnak. A telken lévő
építmény (létesítmény) értékét és a telek értékét egymástól el kell választani, külön-külön (egyedileg) kell kezelni, kimutatni.

Telkesítés: a termőföld (talaj) termőképességének megóvását, növelését célzó beavatkozások. Ilyenek konkrétabban: rónázás (tereprendezés), digózás
(szikjavítás), teraszírozás, drénezés (alagcsövezés) stb., vagyis ezek ráfordításai. A termőföld értékétől ezeket is külön kell választani.

Ültetvény~ a termőfölddel szoros kapcsolatban álló, több éves élettartamú növénykultúrák. Így például a szőlő-, gyümölcs-, komló-, spárgakultúrák,
továbbá a nyárfa- és fűzfatelepek. Nem tartalmazza a termőföld értékét.

Erdő: fákkal vagy fás szárú növényekkel hasznosított terület. Kiemelt hasznosítása: fakitermelés, fa védőhatásának érvényesítése.

f_gítmény~ olyan ingatlan jellegű műszaki alkotás, amely általában alapozás, vagy a talaj természetes állapotának megváltoztatása révén jöhet létre és a
talajtól csak elemeire való szétbontás útján távolítható el.
iPad ~ 22:49 ~ *73 °/o (• Ji

Bezárás

Építménynek minősül: épület, egyéb építmény.

~gület: olyan önálló építmény, amely a külső tértől épületszerkezetekkel elválasztott teret alkot. Rendeltetése lehet: vagyonvédelem (tárolás),
munkavégzés helye.

f_gyéb égítmények: minden olyan építmény, amit a vállalkozó nem épületnek sorol be. Ilyenek:
- a vezetékek (víz, gáz, villany, csatorna),
- a központi fűtés, a klíma- (szellőztető) berendezések,
- a felvonók, az utak, a hidak, a rakodóterek, a kerítések, stb.

Az ingatlanoknál nem teszünk különbséget a termeléshez fűződő kapcsolat szerint, vagyis kötelezően nem kell azokat közvetlen és közvetett csoportra
szétválasztani. Ügyelni kell viszont arra, hogy bérelt ingatlanok, (pl.: a lízingelt) ne keveredjenek a vállalkozás tárgyi eszközei közé. Az üzemkörön kívüli
ingatlanokat is az ingatlanok között kell szerepeltetni.

Ilyenek: a lakóépületek, a jóléti célokat szolgáló ingatlanok, a polgári védelemhez kapcsolódó ingatlanok.

Valamint ide tartoznak az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok is pl. a bérleti jog, a haszonélvezeti jog, a használati jog, a szolgalmi jog, stb.

MűSZAKI BERENDEZÉSEK, GÉPEK, JÁRMŰVEK

E körbe azokat - az ingatlanokon kívül eső - tárgyi eszközöket kell besorolni, amelyek a vállalkozói tevékenységhez .(az üzletmenethez). közvetlenül
kötődnek. Ilyen vagyontárgyak jellemzően:
- az erőgépek, az erőművi berendezések (pl.: traktorok, villanymotorok),
- az egyéb gépek és berendezések (pl.: esztergagépek, munkagépek),
iPad "S-'" 22:49 ~ *72 °/o (• Ji

Bezárás {;]

E körbe azokat - az ingatlanokon kívül eső - tárgyi eszközöket kell besorolni, amelyek a vállalkozói tevékenységhez .(az üzletmenethez). közvetlenül
kötődnek. l lyen vagyontárgyak jellemzően:
- az erőgépek, az erőművi berendezések (pl.: traktorok, villanymotorok),
- az egyéb gépek és berendezések (pl.: esztergagépek, munkagépek),
- a műszerek (pl.: mérőműszerek),
- a szerszámok (pl.: kézi és gépi szerszámok, fúrógép),
- a szállítóeszközök (pl.: targonca, szállítószalag),
- a hírközlő eszközök (pl.: telefonközpont),
- a számítástechnikai eszközök (pl.: számítógépek)
- a gyártóeszközök (pl.: speciálisak, univerzálisak),
- a járművek (pl.: tehergépkocsik).

„~·
Nem itt, hanem a készletek között kell szerepeltetni a:
- a tartalék- és pótalkatrészeket,
- a betétdíjas göngyölegeket (áruszállítási göngyölegeket),
- az építési és karbantartási anyagokat.

„~·
Tartozék: az egyes műszaki berendezések, gépek, járművek biztonságos üzemeltetését, rendeltetésszerű használatát elősegítő eszközök (dolgok}. Ilyen
például a gépkocsinál a biztonsági öv, vagy a traktor esetében a hidraulika. Ezek értéke beletartozik a tárgyi eszköz értékébe.

EGYÉB BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, JÁRMŰVEK

E kategóriába tartoznak - az ingatlanokon kívüli - azon tárgyi eszközök, amelyek a vállalkozói tevékenységhez (üzletmenethez) közvetetten
kapcsolódnak.

„~·
Jellemzően ilyen vagyontárgyak:
- -· ._,_ ._..._ --~----------------------------------------
iPad "S-'" 22:49 ~ *72 °/o (• Ji

Bezárás

Jellemzően ilyen vagyontárgyak:

- az irodai berendezés, felszerelés tárgyai,
- a szociális, kulturális célú tárgyi eszközök (ingatlan nem!),
- a munka-, védő- és egyenruha,
- a járművek (pl.: igazgatásban használt személygépkocsi), stb.,
- az üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, járművek,
- a polgári védelem eszközei,
- jóléti célokat szolgáló eszközök (képzőművészeti alkotások).

A vállalkozás a tárgyi eszközök csoportosításánál akkor jár el célszerűen, ha első lépésben a számviteli törvény szerint tagolja vagyontárgyait. Emellett
több érv felhozható: ilyen tagolásban kell mérlegben és kiegészítő mellékletben beszámolnia, az adótörvények is ilyen tagolásban írnak elő szabályokat
(pl.: társasági adótörvény az amortizációs normákat ilyen bontásban adja meg), stb. Az elemzési, tervezési munkához szükséges információkhoz a
további tagolás természetesen megengedett.

A tárgyi eszközök eddig tárgyalt három csoportja olyan vagyontárgyakat foglal magába, amelynek a használatba vétele (üzembe helyezése) megtörtént,
a vállalkozói tevékenységben már aktívan részt vesznek.

A tárgyi eszközeikről a vállalkozások egyedi nyilvántartó lapokat kötelesek vezetni.

8ERU HÁZÁSOK, FELÚJÍTÁSOK

„~~

Fogalma: az üzembe nem helyezett, rendeltetésszerű használatba nem vett tárgyi eszközök - pontosabban ezen vagyontárgyak beszerzésének,
létesítésének költségei - tartoznak e kategóriába.

Beruházás fogalmán számvitelben azt a pénzösszeget (tőkebefektetést) értjük, amennyibe a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése kerül. Ezt a
pénzösszeget nevezzük beruházási költségnek is. Fontos hangsúlyozni, hogy a tárgyi eszközök a használatba vételéig ebbe a vagyonkörbe tartoznak.
Innen akkor kell csak az értékét kivezetni, ha a tárgyi eszközt üzembe helyezték (használatba vették) vagy más módon kikerült a vállalkozás vagyoni
iPad '-S-'" 22:49 ~ *72 °/o (• Ji

Bezárás

Beruházás fogalmán számvitelben azt a pénzösszeget (tőkebefektetést) értjük, amennyibe a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése kerül. Ezt a
pénzösszeget nevezzük beruházási költségnek is. Fontos hangsúlyozni, hogy a tárgyi eszközök a használatba vételéig ebbe a vagyonkörbe tartoznak.
Innen akkor kell csak az értékét kivezetni, ha a tárgyi eszközt üzembe helyezték (használatba vették) vagy más módon kikerült a vállalkozás vagyoni
köréből (eladták, leselejtezték, társaságba vitték be, stb.).

Üzembe hely_ezés, használatba vétel alatt azt a tevékenységet értjük, amely során a tárgyi eszköz beruházási költségeit az ingatlanok, műszaki
berendezések, gépek, járművek, egyéb berendezések, felszerelések, járművek valamelyikére vezetjük át. Nem kötelező ide átvezetni azoknak a tárgyi
eszközöknek a beruházási költségeit, amelyeket kisértékűnek (100.000 Ft egyedi érték alattinak) minősít a vállalkozó.

100. OOO Ft egy_edi bekerülési érték alatti tárgy_i eszközök (továbbiakban kisértékű tárgyi eszközök} azok a vagyontárgyak, amelyek értékcsökkenését
egyszerre - a használatba vételkor - költségként lehet, de nem kötelező elszámolni. Ezzel a lehetőséggel lecsökkenthető azoknak a tárgyi eszközöknek a
köre, amelyek után az értékcsökkenést több éven keresztül kell elszámolni. A vállalkozó ezzel csökkentheti az adminisztrációs terheit, egyben gyorsabb
leírásra van lehetősége. A vállalkozónak a kisértékű tárgyi eszközökre vonatkozó eljárási módokat a számviteli politikában előre rögzíteni kell. Például azt,
hogy milyen körben milyen értékhatárt kíván alkalmazni, ugyanis a 100.000 Ft alatti bármely kisebb összeg választható értékhatárként.

Beruházások csoportosítása

A beruházások az információs igények alapján több szempont szerint csoportosíthatók. Ezek közül emelünk ki néhányat, elsősorban azokat, amelynek a
könyvvezetési szempontból jelentőségük van.

Finanszírozás szerint megkülönböztetünk egy forrásból (saját pénzeszközből) és több forrásból (vegyes forrásból) megvalósuló beruházásokat.
- Saját pénzeszközből megvalósuló a beruházás akkor, ha a vállalkozó rendelkezik a fejlesztéshez (beruházáshoz) szükséges tőke (pénzeszköz) teljes
összegével.
- Vegyes finanszírozású a beruházás akkor, ha a vállalkozó idegen tőkét is bevon a fejlesztésbe. Ez leggyakrabban fejlesztési, beruházási hitelek
felvételével valósul meg.

Fejlesztés: a beruházásnál szélesebb fogalom annyiban, hogy a tárgyi eszközök bővítésén túl a forgóeszköz-állomány bővítését is jelenti. Esetünkben (a
iPad ~ 22:50 ~ *72 °/o (• Ji

Bezárás

• •
Fejlesztés: a beruházásnál szélesebb fogalom annyiban, hogy a tárgyi eszközök bővítéséntúl a forgóeszköz-állomány bővítését is jelenti. Esetünkben (a
számvitelben) tehát a tárgyi eszközök beszerzésén, előállításán felül a forgóeszközök (például anyagok) beszerzését is magába foglalja.

Kivitelezés módja szerint beszélünk saját kivitelezésű, idegen kivitelezésű és vegyes kivitelezésű beruházásokról.
- Saját kivitelezésű a beruházás akkor, ha a vállalkozó a tárgyi eszközt maga állítja elő, maga készíti el. Ebben az esetben az előállítás költségei
(beruházási költségek) a vállalkozónál merülnek fel. Ezeket a költségeket kell saját teljesítményként a tárgyévi költségek közül kiemelni. A vállalkozó
ilyen kivitelezés mellett a rendelkezésre álló pénztőkét anyagok beszerzésére, munkabérek kifizetésére (azok járulékaira), kisebb, igénybevett külső
szolgáltatások ellenértékének kifizetésére használja fel.
- Idegen kivitelezésű a beruházás akkor, ha a vállalkozó a megvalósítással más vállalkozást bíz meg. Ha ez a beruházás tárgyi jellegét tekintve ingatlan
létesítésére (építmény, ültetvény, telkesítés, stb.) irányul, akkor az idegen kivitelező vállalat kérheti a fejlesztési pénzeszközök előzetes átengedését.
Amennyiben ez megtörténik, akkor keletkezik egy speciális tárgyi eszköz, nevezetesen a beruházásokra adott előlegek. A beruházás pénzeszközeinek
előre történő átengedése persze műszaki eszközök beszerzésekor is megengedett, de az ingatlan beruházásoknál azért gyakoribb, mivel azok
megvalósítása huzamosabb ideig tart, és tőkeigényesebb. Idegen kivitelezés esetén a partner cég számlát küld és a számla alapján történik az
ellenérték elszámolása (a banki átutalás vagy az adott előleg csökkentése).
- Vegyes kivitelezésű a beruházás akkor, ha az előző két forma kombinálódik.

A nemzetgazdaság eszközállományára gyakorolt hatás szerint a beruházás lehet nemzetgazdasági és üzemgazdasági. Ezt a szétválasztást
statisztikai adatgyűjtés indokolja.
- Nemzetgazdasági a beruházás akkor, ha a beruházás eredményeként gyarapszik a nemzetgazdaság eszközállománya. Ez csak akkor következik be,
ha olyan új kapacitások lépnek be, amelyek nem a kiselejtezett állomány pótlását jelentik.
- Üzemgazdasági a beruházás akkor, ha a beruházás hatására növekszik a vállalkozás tárgyi eszközeinek a köre. Ez bekövetkezhet úgy is, hogy a
vállalkozás más vállalkozástól vesz át tárgyi eszközt (ellenérték fejében vagy anélkül). Ezzel a nemzetgazdaság eszközállománya nem bővül.

A Számviteli törvény új helyzetet teremtett a beruházások értelmezésében annyiban, hogy a beruházás fogalmába a felújításokat is beletartozónak tekinti.

Felújítás: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állagának (kapacitásának, pontosságának) helyreállítási költségeit foglalja magába. Ezekkel a
költségekkel a meglévő tárgyi eszköz értékét kell megnövelni.
iPad ~ 22:50 ~ *72 °/o (• Ji

Bezárás

BERUHÁZÁSOKRA ADOTT ELŐLEGEK

A beruházási szállítónak ilyen címen - megegyezés alapján, a számla megérkezése előtt - átengedett összeg. Ez voltaképpen egyfajta követelés
mindaddig, amíg azzal a beruházási szállítóval el nem számolnak. Sajátos tárgyi eszköz, mivel ez a vagyonelem tárgyiasult formát nem mutat, de
rendeltetése alapján mégis itt a helye.

Főbb mozgásjogcímei:
- Keletkezik: a fejlesztési, a beruházási pénzeszköz-átengedésével (átruházással).
- Megszűnik:
• a beruházási szállítóval szembeni kivezetésével,
• a visszafizetéssel (a többlet visszautalásával),
• a hitelezési veszteségként történő leírással (amennyiben a partner céget felszámolják).

A TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉRTÉKHELYESBÍTÉSE

Az ingatlanok, a műszaki berendezések, gépek, járművek illetve egyéb berendezések, felszerelések, járművek aktuális piaci értékének és könyv szerinti
értékének pozitív különbözetét mutatja, amennyiben a vállalkozás él a felértékelés lehetőségével.

A tárgyi eszközök főbb mozgásjogcímei:

Növekedések: a beszerzés, a saját előállítás, az apport, a többlet, a térítés nélküli átvétel, az átsorolás.

Csökkenések: az eladás, a selejtezés, az apport, a hiány, a térítés nélküli átadás, az átsorolás, az értékcsökkenés (csak értékbeni változás).
iPad ~ 22:50 ~ *72 °/o (• Ji

Bezárás

·
Ill. -
BEFEKTETETI PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

Fogalma: más vállalkozásba történő

tartós befektetés. Tulajdonképpen a vállalat eszközeinek átengedését jelenti, valamilyen cél elérése érdekében. Az
átengedett eszköz lehet pénzeszköz, de lehet azon kívüli más vagyontárgy (apport) is.

A pénzügyi befektetéseket általában valamilyen motiváció jellemzi. Ezek a motivációk lehetnek:

- a tartós jövedelem elérése más vállalkozásban. A világ legtermészetesebb dolga, hogy a tőketulajdonos ott működteti, ott hasznosítja tőkéjét, ahol az a
legjobban érvényesül, ahol az a legmagasabb profittal (haszonnal} kecsegtet.

A tartós jövedelem megjelenhet osztalék, kamat formájában.

- a befolyásolási, az irányítási, az ellenőrzési szerepkör biztosítása más vállalkozásban.
- a dolgozói érdekeltség megteremtése, pl.: a lakásépítési kölcsönökkel.

A befektetett pénzeszközök összetevői:

- részesedések (kapcsolt vállalkozásban, illetve egyéb},
- adott kölcsönök (kapcsolt vállalkozásnak, egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásnak, illetve egyéb},
- tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír,
- befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése.

RÉSZESEDÉSEK

Fogalma: Részesedésnek számít a jegyzett és a vásárolt részvények, a törzsbetétek, az üzletrészek, a vagyoni betétek vételi értéke, továbbá a
gazdasági társaságba, a leányvállalatba bevitt vagyontárgyak (apport) társasági szerződésben (alapszabályban) rögzített értéke.
iPad "S-'" 22:50 ~ *72 °/o (• Ji

Bezárás {;]
~w
A részesedésnek azok a pénzügyi befektetések minősülnek, amelyeket a vállalkozó azért vásárolt, hogy vagy osztalékra tegyen szert, vagy más
vállalkozásban befolyásolási lehetőséget érjen el.

Részvény: a részvénytársaság (Rt.) által kibocsátott olyan értékpapír, amely igazolja az alaptőkében (részvénytőkében) való részvételt és amelynek
tulajdonosa jogosult az osztalék arányos részére. A részvény az Rt. részvénytőkéjének alapegysége.

Törzsbetét: a korlátolt felelősségű társaság (Kft.) törzstőkéjének alapegysége. A Kft.-tagok jogaikat a törzsbetétek arányában gyakorolhatják.

Üzletrész: a közös üzleti vállalkozásban a tőkebefektetésnek az egy tagra jutó hányada, illetve az erről szóló értékpapír.

Vagyoni betét: az a tőkerész, amellyel a gazdasági társaság tagjai a közös tőkéhez hozzájárulnak. A betéti társaságoknál találkozunk e kategóriával.

Főbb mozgásjogcímei:

Növekedések: a beszerzés, az apport, az átsorolás.

Csökkenések: az eladás, az apport, az átsorolás, az értékvesztés (leírás).

ADOTT KÖLCSÖNÖK

Fogalma: a pénzügyi befektetések körébe azok a kölcsönök tartoznak, amelyeket a vállalkozás más vállalkozásnak, tagjainak, munkavállalóinak vagy
egyéb más jogi személyeknek egy évnél hosszabb (tartós) futamidőre nyújt. A vállalkozásnak célja lehet:
- kamatjövedelem (más vállalkozásnak adott kölcsönök után),
- e.foht.ásolás..1doloo7__óoak__menedzsernelca.vi'1.ií.oíLkölcsönök.ke.._.__ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ __
iPad ~ 22:50 ~ *72 °/o (• Ji

Bezárás

Fogalma: a pénzügyi befektetések körébe azok a kölcsönök tartoznak, amelyeket a vállalkozás más vállalkozásnak, tagjainak, munkavállalóinak vagy
egyéb más jogi személyeknek egy évnél hosszabb (tartós) futamidőre nyújt. A vállalkozásnak célja lehet:
- kamatjövedelem (más vállalkozásnak adott kölcsönök után),
- befolyásolás (dolgozónak, menedzsernek nyújtott kölcsönökkel}.

A más vállalkozónak adott hosszúlejáratú kölcsönöknél a szerződésben a visszafizetésre vonatkozó garanciákat is ki kell kötni, hogy a vállalkozás
kockázata minél kisebb legyen. A kölcsönök nyújthatók forintban vagy devizában.

Főbb mozgásjogcímei:

Növekedések: a kölcsönbeadás, az apport.

Csökkenések: a visszafizetés, az apport, az árfolyamveszteség.

TARTÓS HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍR

Értékpapírok fogalma: általánosságban a vagyonnal kapcsolatos jogokat megtestesítő, forgalomképes okiratot értünk alatta. A pénzügyi befektetések
körébe azok az értékpapírok tartoznak, amelyeknek futamideje 1 évnél hosszabb.

Csoportosításuk: az értékpapírokat több szempont szerint csoportosíthatjuk. Így például lejárat, kibocsátók, átruházhatóság, stb. szerint.

Pénzügyi megközelítésben az a csoportosítás tarthat leginkább érdeklődésre igényt, amely az értékpapírokat a velük megtestesített jogok alapján
. . . .k. . . ~
_haiárolia...eL._Eszerint meakijlönbi)ztet ü.n · -----------------------------------------
iPad ~ 22:50 ~ *72 °/o (• Ji

Bezárás {;]
,..,~

Pénzügyi megközelítésben az a csoportosítás tarthat leginkább érdeklődésre igényt, amely az értékpapírokat a velük megtestesített jogok alapján
határolja el. Eszerint megkülönböztetünk:
- követelést megtestesítő értékpapírokat (ilyen a váltó, a csekk, a kötvény),
- tagsági viszonyt megtestesítő értékpapírokat (ilyenek a részvény, a részjegy, a vagyonjegy),
- az áru feletti rendelkezési jogot megtestesítő értékpapír (ilyen a közraktárjegy, a jelzálogbejegyzés).

A befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírok közül a kötvény érdemel különös figyelmet.

Kötvény_; olyan fix kamatozású, forgatható értékpapír, amely tulajdonosának előre rögzített kamatot biztosít. A kötvény a vállalkozások egymás közötti, a
vállalatok, a magánszemélyek és az állam közötti tőkeátcsoportosítás tipikus eszköze. A kibocsátó alapján megkülönböztetünk:
- államkötvényeket, és
- vállalati kötvényeket.

Államkötvény (állampapír): ezeket az állam a költségvetés hiányának mérséklésére, megszüntetésére bocsát ki. E kötvények beváltását az állam
garantálja.

Vállalati kötvény_; a vállalkozások fejlesztéseik finanszírozására bocsátják ki. A befolyt pénzösszeget a többi pénzeszköztől el kell különíteni. A
kötvénykibocsátásból befolyt pénzeszközt csak a kitűzött fejlesztésre lehet felhasználni.

A kötvény csak hitelviszonyt testesít meg, vele befolyást gyakorolni nem lehet.

A váltó, a csekk és a részvény számviteli besorolás szempontjából nem minősül értékpapírnak. A váltót követelések, a csekket pedig a pénzeszközök
között kell szerepeltetni, a részvényeket várható futamidejüktől függően a részesedések vagy forgóeszközök között kell kimutatni.
iPad "S-'" 22:50 ~ *72 °/o (• Ji

Bezárás

Főbb mozgásjogcímei:
- Növekedések: a beszerzés, az apport.
- Csökkenések: az eladás, a beváltás, az apport, az értékvesztés (leírás).

Természetesen ebbe a csoportba tartoznak a hosszúlejáratú bankbetétek is.

Fogalma: a szabad pénzeszközök pénzintézetnek történő átengedése kamat fejében. A gazdálkodás során képződő szabad pénzeszközök
hasznosításának ez egy jól bevált formája. A cég kötelezettséget vállal arra, hogy a pénzt legalább 1 éven belül nem veszi fel, nem használja fel más
célra. A lekötött betétre, annak kamatára a két fél (pénzintézet és a vállalkozás) szerződésben állapodik meg. Az ilyen betétek általában a kölcsönöknél
kisebb hozammal (kamattal} köthetők le, de biztonságosabbak a kölcsönöknél.

Főbb mozgásjogcímei:

Növekedések: a betételhelyezés, az apport.

Csökkenések: a betétfeloldás, az apport, az árfolyamveszteség.

BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÉRTÉKHELYESBÍTÉSE

A részesedések, a devizában adott kölcsönök, illetve a devizában elhelyezett hosszú lejáratú bankbetétek aktuális piaci értékének és a könyv szerinti
értékének a pozitív különbözetét kell ezen a mérlegsoron kimutatni, amennyiben a vállalkozás él a felértékelés lehetőségével.

B. FORGÓESZKÖZÖK
iPad "S-'" 22:50 *71 °/o (• Ji

Bezárás
B. FORGÓESZKÖZÖK

Fogalma: a forgóeszközök azok az eszközök, amelyek rendeltetésszerű használat mellett a vállalkozói tevékenységet várhatóan maximum egy évig,
illetve egy évnél rövidebb ideig szolgálják.

A forgóeszközök fogalmát úgy is megközelíthetjük, ha megnevezzük azokat a mérlegcsoportokat - vagyis azokat az összetevőket-, amelyeket e fogalom
magába foglal.

„
Osszetevőí:
- a készletek,
- a követelések,
- az értékpapírok, és
- a pénzeszközök.

KÉSZLETEK

Fogalma: a forgóeszközök közül azok a vagyontárgyak, amelyek raktározhatók, mennyiségi mérőszámmal mérhetők. Idegen szóval kifejezve: naturáliák.

Összetevői:
- anyagok,
- áruk,
- készletekre adott előlegek,
- befejezetlen termelés és félkész termékek,
- késztermékek,
- növendék-, hízó- és egyéb állatok.
iPad ~ 22:51 *71 °/o (• Ji

Bezárás

Közülük az első három helyen felsorolt készletet vásárolt készletnek, az utolsó hármat pedig saját termelésű készletnek nevezzük.

A vásárolt készletek (an~gok, áruk) általánosjellemzői:

- beszerzés útján kerülnek a vállalkozásba (létezik kivétel: ilyen például a saját előállítású alkatrész és göngyöleg),
- a vállalkozói tevékenység végzésének nélkülözhetetlen eszközei. Termelő vállalkozások esetében az anyag, kereskedelmi tevékenységet folytató
vállalkozásoknál pedig az áru tölt be fontos szerepet.

A saját termelésű készletek általános jellemzői:

- ezek a vállalkozás termelési folyamatainak termékei (létezik kivétel: ilyen például az állatok),
- a vállalkozás végső célja ezek értékesítése.

ANYAGOK

Fogalma: az anyagok olyan készletek, amelyek egy termelési folyamatban elvesztik tárgyi jellegüket és értékük egyetlen termelési ciklusban átmegy az
előállított új termék vagy a teljesített szolgáltatás értékébe. Ez a meghatározás a Szt. életbe léptetése után kiegészítésre szorul. 1992 óta ugyanis az
úgynevezett anyagi eszközök is anyagnak minősülnek. Ezeket pedig éppen az jellemzi, hogy több termelési folyamatban is részt vesznek. Fogjuk fel úgy,
hogy e kivétel erősíti a szabályt.

Más megközelítésben azt mondhatjuk, hogy az anyagok a termelési folyamatban a munkatárgya szerepkörét töltik be. Míg a tárgyi eszközök a
munkaeszközök funkcióját viselik. Ebben a megközelítésben kakukktojásként jelennek meg az anyagi eszközök, amelyek munkaeszközként viselkednek.

Az anyagok csoportosítása

Az anyagok sokfélék, változatos formában lehetnek jelen a vállalkozásban.

iPad ~ 22:51 *71 °/o (• Ji

Bezárás {;]
ww
Alag_an~gok,_ny_ersany_ggok:

A termék-előállítás, szolgáltatásvégzés meghatározó elemei. Az alapanyag jelentése a gyártott termék mennyiségében és minőségében is kifejeződik.

A gyártott termék költségei között a részarányuk szerényebb, mint az alapanyagoké. A termék minőségét azonban ez is nagyban befolyásolja. Az alap- és
segédanyag tartalmának érzékeltetésére nézzünk egy húsipari vállalkozást, ahol alapanyagnak a levágott, feldolgozott élőállat, segédanyagnak a
bedolgozott fűszerek számítanak.

Üzem- és fűtőany_ggok olyan energiaforrások, mint a szén, gázolaj, benzin, gáz, stb. Ezek persze egy konkrét vállalkozásnál az alapanyag funkcióját is
betölthetik. Gondoljunk egy széntüzelésű erőműre, ahol a szén alapanyagnak számít.

~gy_éb any_ggok az építési anyagok, a karbantartási anyagok (alkatrészek), a tisztítószerek, a csomagolóanyagok, az üzemi konyha alapanyagai, az
irodaszerek, a nyomtatványok.

An~gi eszközök: több termelési folyamatban is részt vesznek, de 1 évnél rövidebb idő alatt elhasználódnak. Ilyenek a berendezési és felszerelési tárgyak,
a szerszámok, a munka- és egyenruhák, a gyártóeszközök.

Elfekvő any_ggok lehetnek immobilak és inkurrensek.

Immobil a készlet (az anyag) akkor, ha azért áll hosszabb időn át mozdulatlanul a raktárban, mivel a vállalkozónál profitváltás miatt nincs már rá szükség.
Ilyen anyagok csak a vállalkozásnál feleslegesek, de még korszerűek, ezért eladhatók. A megoldás: az értékesítés.
iPad "S-'" 22:51 *71 °/o (• Ji

Bezárás {;]
'í9 ~
Inkurrens készletek (anyagok) azok, amelyek korszerűtlenek vagy a hosszabb tárolási idő miatt értéküket vesztettek (romlottak, divatját múltak, stb.). A
megoldás: a selejtezés.

Az anyagok között kell szerepeltetni a vállalkozónak azokat a készleteit is, amelyek úton lévők, idegen helyen tároltak.

Úton lévő az anyag akkor, ha a szállító számlája már megérkezett és azt el is számolták, de az anyag még nem érkezett meg a vállalkozáshoz, azt még
nem vételezte be. Ez importanyag esetében gyakori.

Idegen helyen tárolt az anyag akkor, ha a számlázása megtörtént, de az anyag a szállító cég és vállalkozás közös megállapodása szerint az eladónál
marad.

Főbb mozgásjogcímei:

Növekedések: a beszerzés, az apport, az átsorolás (tárgyi eszközök közül).

Csökkenések: a felhasználás, az értékesítés, az apport, az átsorolás (tárgyi eszközök közé), a hiány, a selejtezés.

,
ARUK

Fogalma: az áru olyan készlet, amelyet a vállalkozás eladási, értékesítési szándékkal szerez be. Persze kivétel e vagyonelemnél is előfordulhat. Ilyen
kivételnek tekintjük a saját termelésű bolti árukészleteket.
iPad "S-'" 22:51 *71 °/o (• Ji

Bezárás

Csoportjai:
- a kereskedelmi áruk (kereskedelmi készletek),
- a betétdíjas göngyölegek (áruszállítási göngyölegek),
- az alvállalkozói teljesítmények.

Kereskedelmi áruk tovább tagolhatók, éspedig:

- a raktári árukészletekre (jellemzően a nagykereskedelemben vannak jelen),
- a bolti árukészletekre Uellemzően a kiskereskedelemben fordulnak elő),
- a vendéglátóipari készletekre (jellemzően a vendéglátóiparban lelhetők fel).

A raktári és bolti árukészlet kifejezés megtévesztő lehet, ugyanis a kereskedelmi áruk körébe olyan vagyontárgyak is beletartoznak, amelyek nem
raktározhatók. Ilyenek például egy ingatlanforgalmazó cégnél az ingatlanok (telkek, építmények, stb.).

Betétdíjas göngyölegek olyan csomagolási anyagok, amelyeknek rendeltetése az, hogy az árut (terméket) szállítás közben a rongálástól megóvják.
Göngyölegnek csak az a csomagolási eszköz minősül, amely az alábbi követelményeknek megfelel:
- többszöri szállításban vesz részt,
- betétdíjas áron számlázzák
- a kibocsátója vállalja a visszaváltását (visszaváltási kötelezettsége van).

Van néhány olyan edényzet, amely betöltheti a betétdíjas göngyöleg szerepkörét: a hordó, a palack, a láda, a ballon, a kanna, stb. Amennyiben ezeket a
vagyontárgyakat csak tárolásra használják, akkor nem göngyölegek, hanem tárgyi eszközök, vagy anyagi eszközök (elhasználódási idejétől függően).

Alvállalkozói teljesítmények

Hármas kapcsolati rendszerben értelmezhető kategória, éspedig:

iPad ~ 22:51 *71 °/o (• Ji

Bezárás

Hármas kapcsolati rendszerben értelmezhető kategória, éspedig:

- a megrendelő,
- a vállalkozó,
- az alvállalkozó kapcsolatában.

Megrendelő: az, aki (amely) egy termék gyártását vagy egy konkrét szolgáltatás végzését rendeli meg a vállalkozónál.

Alvállalkozó: az, aki (amely} egy készterméknek minősülő terméket szállít vagy szolgáltatást végez a vállalkozónak.

A vállalkozás: az alvállalkozó termékét változatlan formában a saját teljesítményeivel együtt tovább számlázza a megrendelőnek.

A megrendelő és az alvállalkozó nincs közvetlen üzleti kapcsolatban.

Főbb mozgásjogcímei:

Csökkenések: az értékesítés, az apport, a hiány, a selejtezés.

A KÉSZLETEKRE ADOTT ELŐ LEGEK

Jellegét tekintve „kilóg" a készletek közül. Tulajdonképpen egy olyan követelés, amely abból ered, hogy a vállalkozó még az áru, az anyag tényleges
beszerzése előtt enged át pénzeszközt a szállító cégnek. Az átengedett összeget rendeltetése miatt kell a készletek körébe tartozónak tekinteni.
iPad ~ 22:51 *71 °/o (• Ji

Bezárás {;]
~..-
Keletkezik: átutalással.

Megszűnik: a szállítói kötelezettséggel szembeni kivezetéssel, visszautalással (az üzleti partner visszafizeti az előleget), hitelezési veszteségként történő
leírással, ha a vállalkozás számára az előleg elveszik (sem anyagot, sem árut nem szállít az üzleti partner, és az előleget sem fizeti vissza).

,
ALLATOK

Sajátos mezőgazdasági készletek. Hasznosításuk módja szerint megkülönböztetünk tenyész-, hízó-, növendék-, igás állatokat, továbbá egyéb állatokat. A
Számviteli törvény két lényeges előírását szükséges kiemelni:
- az állatokat attól függően, tenyészállatok vagy hízók, növendékek, kell befektetett vagy forgó eszközként nyilvántartani,
- a másik, hogy eredetüktől függetlenül mindig saját termelésűnek kell tekinteni, függetlenül attól, hogy beszerzés útján kerültek a vállalkozásba.

BEFEJEZETLEN TERMELÉS, FÉLKÉSZTERMÉKEK

Befejezetlen termelés: olyan termék, amely a mérleg fordulónapján vagy más számbavételi időpontban még megmunkálás alatt áll.

Más megközelítésben: olyan termék, amely a technológiai folyamat befejező szakaszát még nem hagyta el. Ilyen egy összeszerelés alatt álló gép, vagy a
folyamatban lévő növénytermesztés december 31-én.

Félkésztermék: olyan termék, amely a vállalkozáson belül már legalább egy teljes megmunkálási (termelési, feldolgozási) fázison átesett, és így vették
raktárra, de a vállalkozáson belül még további megmunkálásra kerül.
iPad "S-'" 22:51 *71 °/o (• Ji

Bezárás

KÉSZTERMÉK

Olyan termék, amely a vállalkozáson belül valamennyi termelési és feldolgozási folyamaton átment, és minősége megfelel a szabványi előírásoknak, a
műszaki feltételeknek.

A saját termelésű készletek főbb mozgásjogcímei:

Csökkenések: az eladás (értékesítés), a belső felhasználás, a hiány, a selejtezés.

KÖVETELÉSEK

Fogalma: a követelések különféle szerződésekből vagy jogszabályi előírásokból eredő, a másik fél által elismert, pénzformában fennálló fizetési igények.

A szerződések - amelyekre a követelések ráépülnek - lehetnek szállítási, szolgáltatási szerződések, munkaszerződések, kölcsönnyújtási szerződések,
társasági szerződés stb.

Jogszabályi előírásból eredő a követelések körébe az állammal {költségvetéssel) szembeni vállalkozói követelések tartoznak.

Legfőbb összetevői:
- követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők),
 iPad "S-'" 22:51 *71 °/o (• Ji

Bezárás
Legfőbb összetevői:
- követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők),
- követelések kapcsolt vállalkozással szemben,
- követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben,
- váltókövetelések,
- egyéb követelések.

VEVŐK

Fogalma: a vevőkövetelések közé az áruszállításból, idegennek végzett szolgáltatásból származó követelések tartoznak.

E követelés keletkezésének oka az, hogy az áru átadásának, a szolgáltatás teljesítésének időpontjában az ellenérték kifizetése nem történik meg. Az
ellenértéket az üzleti partner csak egy későbbi időpontban egyenlíti ki. Ezalatt az átmeneti időszak alatt a vállalkozásnak követelése áll fenn: hiszen az
árut átadta, azzal már nem rendelkezik, de az ellenérték még nincs a birtokában.

Ezt a követelést számlával kell alátámasztani, és csak olyan vevőkövetelés jelenhet meg a mérlegben, amelyet az üzleti partner is elismer.

A vevőkövetelés a következő formákban szűnhet meg:

- az üzleti partner kifizeti (átutalja) az eladott termék, a végzett szolgáltatás ellenértékét. Ezt a műveletet pénzügyi teljesítésnek is hívjuk,
- az üzleti partner részéről történő váltókiállítással,
- hitelezési veszteségként való kivezetéssel, amennyiben a követelés valamilyen okból behajthatatlanná válik.

VÁLTÓKŐVETELÉSEK

_Eona/nia..=....;.uLáltókö ' Le.t.e.Lés .a.J1.IDLÖ.k&1ete.Lé_

c:Lkiea.,1enl íté~e elleoébe.nkanotu1.ál tó__alanián fenn.áUó_kö \1etelés Fhhen ~-7 e s etben ::.ulállgLl<o 7_.ás ,Lá.Jtó b idokos
iPad "S-'" 22:51 *71 °/o (• Ji

Bezárás

Fogalma: a váltókövetelés a vevőkövetelés kiegyenlítése ellenében kapott váltó alapján fennálló követelés. Ebben az esetben a vállalkozás váltóbirtokos
lesz. Más megközelítésben: hitelezői pozícióba kerül.

Váltó: olyan fizetési ígérvény, illetve fizetési felszólítás, amely egy későbbi időpontban esedékes fizetést testesít meg. Különlegesen szigorú szabályok
érvényesek rá, ezért a váltókövetelés behajtásának esélyei jobbak, mint a vevőkövetelésé.

Megkülönböztetünk saját és idegen váltót.

A saját váltó kiállítója arra kötelezi magát, hogy a váltóban feltüntetett összeget a megjelölt időpontban és helyen kifizeti.

Idegen váltó kibocsátója egy másik személyt (a címzettet) szólít fel arra, hogy a váltóban jegyzett összeget a váltón feltüntetett kedvezményezettnek
fizesse ki.
„~·
A váltókövetelés az utána járó kamat összegét nem tartalmazza.

Főbb mozgásjogcímei:

Növekedés: elfogadással (vevőkövetelés kiváltásával} keletkezik.

Csökkenés:
- beváltás: az adós kifizeti tartozását,
- forgatás: másra történő átruházás tartozás fejében,
1 ' 't I ' ' . t' ............ ,,..,;.:.,..... , „ ..... 1... ,
- esz.a mi o as· 0P.oz10 ez.e:u...1..1::::~......1..1.J.Ueao e..v.:t"U-0..."'-- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
iPad '-S-'" 22:52 *71 °/o (• Ji

Bezárás {;]
- c;so enes:
- beváltás: az adós kifizeti tartozását,
- forgatás: másra történő átruházás tartozás fejében,
- leszámítolás: pénzintézetnek történő eladás,
- hitelezési veszteségként történő elszámolás.

E GYÉB KÖVETELÉSEK

Fogalma: az egyéb követelések mindazok a követelések, amelyek az előzőekben nevesített négy követelés egyikébe sem sorolhatók be.

Ilyenek:
- a dolgozókkal szembeni követelés (pl.: előlegfolyósítás címén),
- az állami költségvetéssel szembeni kiutalási igények (pl.: adótúlfizetés, igényelt állami támogatások címén),

a más vállalkozónak nyújtott rövid futamidejű kölcsönök (kölcsönszerződés alapján), stb.

Főbb mozgásjogcímei:

Növekedések: az előleg folyósítás, a kölcsönnyújtás, a kiutalási igény előírása.

Csökkenések: az előleg visszafizetés, a kölcsöntörlesztés. a kiutalási igény pénzügyi teljesítése.

,
ERTÉKPAPÍROK
iPad "S-'" 22:52 *71 °/o (• Ji

Bezárás {;]
~
, 19
ERTÉKPAPÍROK

Az értékpapír fogalmát korábban már megadtuk (a Befektetett pénzügyi eszközök részben).

A forgóeszközök között azokat az értékpapírokat kell szerepeltetni, amelyeket a vállalkozás várhatóan 1 évnél rövidebb ideig tart meg. Ezekkel az
értékpapírokkal a vállalkozásnak a célja eltérő a befektetett pénzügyi eszközök körébe tartozó értékpapírokétól. Azokkal elsősorban tartósan magas
kamatot, ezek forgalmazásával pedig árfolyamnyereséget kíván a vállalkozás elérni.

Árfolyamkülönbözet lehet:
- az árfolyamnyereség,
- az árfolyamveszteség, amely az értékesítéskor (beváltáskor) csapódik ki.

Összetevői:
- részesedés kapcsolt vállalkozásban,
- egyéb részesedés,
- saját részvények, saját üzletrészek,
- forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok.

RÉSZESEDÉSEK KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSBAN, EGYÉB RÉSZESEDÉSEK

Természetesen a befektetett pénzügyi eszközök mérlegcsoportban tárgyalt részesedések, mérlegsorok tartalma megegyezik az itt bemutatandókkal, annyi
különbséggel, hogy ezeket a vállalkozás legfeljebb egy éven keresztül fogja megtartani. Értelemszerűen a motivációja is más ezeknek részesedéseknek.
Hozzá kell még tenni, hogy azok a részesedések, amelyeket a vállalkozás várhatóan egy éven belül értékesíteni fog a befektetett pénzügyi eszközök,
részesedések közül, azokat át kell sorolni erre a mérlegsorra.
iPad "S-'" 22:52 *71 °/o (• Ji

Bezárás

Végezetül e mérlegsoron kell szerepeltetni azokat az idegen részvényeket, amelyeket a vállalkozó forgatási céllal - árfolyamnyereség reményében -
szerzett be.

SAJÁT RÉSZVÉNYEK, ÜZLETRÉSZEK, ELADÁSRA VÁSÁROLT RÉSZVÉNYEK

, ,
Saját részvények, üzletrészek visszavásárlási értékét kell e mérlegsoron nyilvántartani. Részvénytársaság esetében a tulajdonosa a reszveny
megvásárlásával tőkéjét véglegesen a részvénytársaság rendelkezésére bocsátotta, a részvényt visszaváltani nem lehet, csak visszavásárolni.

A saját részvényeit a vállalkozó (részvénytársaság) maximum 18 hónapig tarthatja meg. Az Rt. saját részvényeinek csak maximum 10°/o-át szerezheti
meg.

Saját üzletrészek rendeltetésük alapján - az osztalékra való jogosultságát igazolják - kerültek e mérlegsorra, jóllehet üzletrészek az értékpapírokról szóló
törvény alapján nem minősülnek értékpapíroknak. A saját üzletrészt a vállalkozás egy évig tarthatja meg.

FORGATÁSI CÉLÚ HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK

Például az eladásra vásárolt kötvények. A vállalkozás kötvényei közül azokat kell e mérlegsoron kimutatni, amelyeket a vállalkozás forgatási céllal szerzett
be. Ha a vállalkozónál egy adott kötvény 1 évnél hosszabb ideig állományban van, akkor azt a befektetett pénzügyi eszközök közé kell átsorolnia.

Ebbe a körbe tartoznak mindazok a rövid lejáratú értékpapírok, amelyeknek a befektetési idejük 1 évnél rövidebb. Ilyenek lehetnek többek között: letéti
jegy, kincstárjegy, pénztárjegy, diszkontjegy, kárpótlási jegy, stb.
iPad ~ 22:52 *71 °/o (• Ji

Bezárás {;]
~..-
Összefoglalóként arra kell rámutatnunk, hogy a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok minősítési kritériuma a forgatási cél, azaz árfolyamnyereség
elérése.

Az értékpapírok főbb mozgásjogcímeí:

Csökkenések: az eladás, a beváltás (kötvénynél), a bevonás (saját részvénynél), a hitelezési veszteség leírása.

PÉNZESZKÖZÖK

Fogalma: azok a vagyontárgyak, amelyek készpénzben, csekkben vagy bankbetétben állnak a vállalkozás rendelkezésére .

••
Osszetevői: a pénztár, a csekkek, a bankbetétek.

PÉNZTÁR, CSEKKEK

Pénztár:

A házipénztárban lévő készpénz összege (Cash). A készpénz kisebb volumenű beszerzések, kifizetések teljesítésére szolgál. Készpénzben történik a
dolgozókkal való elszámolás nagyobb része is (a munkabér fizetés, az utazási költség elszámolás, az étkezési költség befizetése, stb.). A vállalkozók
•• tt" f" ,t..L..-- .... _ _ I,_ 'mJ , f o rma.1
, .a.LJ;::ln
, .... _ 10
. t,ez.JK
··- rl .1o rma sJ::.LL.....___ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ __
, I, ••
e mlm gsJS_ozo 11zet es~Ld
, - 1 ,-~ ,t..JiaJ~':ll~7_a a nenz A n em k" , „~ - l,,t.._ ,
~iz.a.-'....u::uu:~szn.e.nzes
iPad ~ 22:52 *71 °/o (• Ji

Bezárás

A házipénztárban lévő készpénz összege (Cash}. A készpénz kisebb volumenű beszerzések, kifizetések teljesítésére szolgál. Készpénzben történik a
dolgozókkal való elszámolás nagyobb része is (a munkabér fizetés, az utazási költség elszámolás, az étkezési költség befizetése, stb.}. A vállalkozók
egymás közötti fizetéseket általában bankszámlapénz formájában intézik, de nem kizárt a készpénzes forma sem.

A készpénzállomány lehet: hazai fizetőeszköz (forintpénztár), külföldi fizetőeszköz (valutapénztár).

A valutapénztárban a valutákat nemenként (euro, dollár, font, stb.} elkülönítve kell nyilvántartani.

Főbb mozgásjogcímei:

Növekedések: a különféle pénztári befizetések, a készpénzfelvétel betétszámláról.

Csökkenések: a különféle pénztári kifizetések, a készpénzbefizetés betétszámlára.

Csekkek:

A csekk írásbeli fizetési meghagyás. A csekk kibocsátója felszólítja a számlavezető pénzintézetet, hogy a csekk bemutatójának (kedvezményezettnek) a
csekken feltüntetett összeget fizesse ki. A csekk 8 napig érvényes.

Fajtái:
- a csekk-kártya,
- a hitelkártya,
- a hitellevél,
- a készpénzfizetésre szóló csekk,
- az utazási csekk, stb.
iPad ~ 22:52 *71 °/o (• Ji

Bezárás

Fajtái:
- a csekk-kártya,
- a hitelkártya,
- a hitellevél,
- a készpénzfizetésre szóló csekk,
- az utazási csekk, stb.

A csekkek pénzkímélő, készpénzt helyettesítő fizetési eszközök. Hosszabb múltra visszatekintő piacgazdaságokban alkalmazása széles körben elterjedt.

BANKBETÉTEK

Ezek a pénzintézeteknél (a kereskedelmi bankokban) elhelyezett pénzeszközök. A pénzintézet a vállalkozó rendelkezései alapján innen teljesít
kifizetéseket az üzleti partnerek részére. Ide folynak be az üzleti partnerek átutalásai, az esetlegesen visszaigényelt adók (bár ez nem szokás ... ), az
egyéb összegek.

A vállalkozót jogszabályi előírás kötelezi arra, hogy pénzintézettel bankszámlaszerződést kössön. Ebben rögzítik a pénzforgalomra vonatkozó
megállapodásokat. A vállalkozó pénzforgalmát - a bankszámla-szerződésben rögzítettek szerint- a betétszámlán köteles bonyolítani.

A vállalkozó a számlavezető pénzintézetnek az átutalások fejében Q.énzforgalmi jutalékot fizet. A vállalkozó pedig a betét átlagos állománya után betéti
kamatot kag_ A vállalkozót a pénzmozgásokról a pénzintézet bankszámlakivonattal tájékoztatja.

A bankbetétek fajtái:
- az elszámolási betétszámla,
- az elkülönített betétszámlák,
- a deviza betétszámla.
iPad "S-'" 22:52 *71 °/o (• Ji

Bezárás {;]
A bankbetétek fajtái:
- az elszámolási betétszámla,
- az elkülönített betétszámlák,
- a deviza betétszámla.

Elszámolási betétszámla

A vállalkozó üzleti pénzforgalmának lebonyolítására szolgáló pénzeszköz. Egy vállalkozónak több betétszámlája is lehet. (Kivétel: a csődeljárás.)

A teleQ.i számla: az elszámolási betétszámlának egy sajátos formája. Megnyitására olyan vállalkozó esetében van lehetőség, amikor a vállalkozónak a
székhelyen kívül működő szervezeti egységei vannak. A vállalkozó megbízásából ekkor a számlavezető pénzintézet szervezeti egységenként telepi
számlát nyithat.

Pénzforgalmi betétköny_y a postahivatal által vezetett olyan különleges betétkönyv, amely a számlavezető pénzintézettől távol eső számlatulajdonos
vagy annak szervezeti egysége (telepe) folyamatos pénzellátására szolgál.

A telepi számla és a pénzforgalmi betétkönyv forgalmát és mindenkori állományát (összegét) az elszámolási betétszámla összegében kell elkülönítve
kimutatni.

Elkülönített betétszámlák

A pénzintézeteknél meghatározott konkrét céllal elhatárolt (zárolt} pénzösszeg.

Jly_enek:
- a kamatozó betétszámlák (1 éves futamidőn belüliek),
- kötvény kibocsátásból befolyt pénzösszegek elhatárolására megnyitott betétszámla,
iPad "S-'" 22:52 *71 °/o (• Ji

Bezárás {;]
JJy_enek:
- a kamatozó betétszámlák (1 éves futamidőn belüliek},
- kötvény kibocsátásból befolyt pénzösszegek elhatárolására megnyitott betétszámla,
- fejlesztési célra elkülönített pénzeszközök betétszámlája (vegyes forrásból finanszírozott beruházás esetén),
- devizafedezetre elkülönített pénzeszközök betétszámlája,
- lakásépítési kölcsönök elszámolására szolgáló betétszámla, stb.

Devizabetétszámla

A devizában rendelkezésre álló pénzeszközök forgalmának lebonyolítására szolgáló betétszámla. Ezt devizanemenként kell vezetni.

A betétszámlák főbb mozgásjogcímei:

Növekedések:
- a tulajdonosok által jegyzett tőke befizetése (induló vállalkozónál},
- az üzleti partnerek átutalásai (eladott áru ellenértékeként),
- a tulajdonosok (alapítók} pótbefizetései,
- a pénztári befizetés,
- a támogatások kiutalása, stb.

Csökkenések:
- a vállalkozásból történő tőkekivonás kifizetése (tulajdonos részéről) ,
- az üzleti partnernek történő átutalás (vásárolt anyag, áru ellenértékeként),
- a költségvetési befizetési kötelezettségek pénzügyi teljesítése (adófizetés),
- a készpénzfelvétel pénzintézettől, stb.
iPad "S-'" 22:52 *71 °/o (• Ji

Bezárás

C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

Az időbeli elhatárolás tartalma, lényege

Fogalma: Az időbeli elhatárolás tulajdonképpen a beszámolási (elszámolási) időszak valós eredményének megállapítása érdekében végzett korrekciós
elszámolás. Alkalmazásával érhető el, hogy egy adott elszámolási időszakot megillető bevételekkel ugyanazon időszakot terhelő ráfordítások álljanak
szemben, függetlenül attól, hogy a bevételek és a ráfordítások melyik évben merültek fel. Kiemelten olyan bevételek és ráfordítások esetében kell az
időbeli elhatárolást elvégezni, amely bevételek, ráfordítások több évet érintenek. Azt kell elérni, hogy ezeknek az eredményre gyakorolt hatása a
felmerüléssel arányosan kerüljön megosztásra az egyes évek között.

Az időbeli elhatárolással valójában az összemérés elvének az érvényesítését hívjuk életre, vagyis azt, hogy egy bevétellel csak annak elérése
érdekében felmerült ráfordítások álljanak szembe.

Az alaphelyzet az, hogy a bevétel a cél, a ráfordítás a következmény (ok-okozati összefüggés). Ebből az is következik, hogy általában egy adott év
bevételeihez (hozamaihoz) rendeljük hozzá annak elérése érdekében felmerült ráfordításokat. Ezt tesszük például a mezőgazdaságban azoknak a
növényi kultúráknak a költségével, amelyek évelők, vagy amelynek termelési folyamatát a fordulónap kettévágja.

Mint már láthattuk, a kettős könyvvitelt vezető vállalkozóknál, a bevétel nem feltétlen jelent pénzeszköz növekedést, sőt, a bevételek elszámolása az
esetek döntő többségében csak követelés előírással jár együtt. Ezzel párhuzamosan a ráfordítás nem esik egybe a pénzkiadással. Ezért áll fenn ebben a
körben az időbeli elhatárolás lehetősége. A Szt. szerint az időbeli elhatárolás hazánkban nemcsak lehetőség, hanem kötelezettség is. Az időbeli
elhatárolás kétirányú lehet, aktív időbeli elhatárolás vagy passzív időbeli elhatárolás.

Az aktív időbeli elhatárolás azt jelenti, hogy a tárgyév eredményét növeljük az olyan bevételekkel, amelyek ténylegesen csak a következő évben vagy
években jelentkeznek, de a tárgyévet illetik, illetve csökkenteni kell az olyan ráfordításokkal, amelyek ugyan a tárgyévben merültek fel, de a következő
évek hozamai érdekében. Ezek hatása összességében az lesz, hogy a tárgyévi eredmény a következő év (évek) terhére, rovására kibővül.

A passzív időbeli elhatárolás az aktívnak éppen az ellentéte, azaz a tárgyévi eredmény a következő év(ek) javára beszűkül. Passzív elhatárolás
, .. , , , , .. , , .. , , , , , . , ,, .. .. ,, ,
iPad "S-'" 22:52 *71 °/o (• Ji

Bezárás

A passzív időbeli elhatárolás az aktívnak éppen az ellentéte, azaz a tárgyévi eredmény a következő év(ek) javára beszűkül. Passzív elhatárolás
esetén költség, ráfordítás növekedést vagy bevétel csökkenést számolunk el. Ennek hatása az lesz, hogy a tárgyévi eredmény beszűkül a következő év
(évek) javára.

Az időbeli elhatárolásokat dokumentumokkal, számítási anyagokkal kell alátámasztani, amelyek annak jogosságát, valódiságát bizonyítják.

Aktív időbeli elhatárolás esetei

Három változatban jelentkezik:

- ráfordítás (költség) csökkentő formában,
- bevétel (hozam) növelő formában,
- halasztott ráfordítások címén.

A ráfordítás (költség) csökkentő időbeli elhatárolás esetén a ráfordítás (költség) a tárgyévben felmerült, de a ráfordítást kiváltó bevétel (hozam) részben
csak a következő évben jelentkezik.

Ilyen például az a bérleti díj, amelyet az alábbi feltételekkel kell fizetni:

- a futamideje rövidebb egy évnél,
- a bérleti díjat előre kéri az üzleti partner,
- a bérleti idő részben a tárgyévre esik, részben a következő évre húzódik át.

Az ilyen bérletre tárgyévben kifizetett bérleti díjat hónap vagy nap arányosan meg kell osztani a tárgyév és a következő év költségei között. Konkrétabban
azt kell tenni, hogy az év során felmerült költségeimet időarányosan lecsökkentem és ugyanakkora összeggel aktív időbeli elhatárolást képzek.

Bevételt (hozamot) növelő időbeli elhatárolásra jó példa annak a vállalkozásnak az esete, amelyik egy évek között áthúzódó rövid futamidejű bérlet
bérleti díját utólag kér csak. Nála tárgyévben attól függetlenül kell a tárgyévre eső időarányos bérleti díjat bevételként kimutatnia, hogy azt ténylegesen
~ e - 1 o !! e e .-...,.1..,I e - - --~ ~e · ·------- 1 e .-_.....,, : - =--..:----
iPad "S-'" 22:52 *71 °/o (• Ji

Bezárás

Bevételt (hozamot) növelő időbeli elhatárolásra jó példa annak a vállalkozásnak az esete, amelyik egy évek között áthúzódó rövid futamidejű bérlet
bérleti díját utólag kér csak. Nála tárgyévben attól függetlenül kell a tárgyévre eső időarányos bérleti díjat bevételként kimutatnia, hogy azt ténylegesen
csak a következő évben kapja meg.

A halasztott ráfordítások címén képzett aktív időbeli elhatárolással most nem foglalkozunk, annak tartalmát a kötelezettségek tárgyalása során adjuk
meg.

Főbb mozgásjogcímei:

Növekedés: költségcsökkentés címén képzés, bevétel növekedés címén képzés, többletkötelezettség címén képzés.

Csökkenés: elhatárolás feloldása a tárgyévet követő év kezdetén.

D. SAJÁT TŐKE

A saját tőke tartalmát az előző fejezetben már megadtuk. Ott azt mondtuk, hogy a saját tőke olyan tőkerész, amelyet a tulajdonos (alapító) bocsát a
vállalkozás rendelkezésére , illetve amelyet a tulajdonos az adózott eredményből hagy a vállalkozásban. Egészítsük ki e definíciót még néhány kitétellel:
- a rendelkezésre bocsátás, benthagyás időkorlát nélküli, vagyis a saját tőke tartós forrásnak minősül, véglegesen áll a vállalkozás rendelkezésére,
- a saját tőke a vállalkozás szándékai szerint szabadon, korlátozás nélkül felhasználható,
- a saját tőke a vállalkozás eszközeinek saját forrását testesíti meg.

A vállalkozás saját tőkéjének nagysága, alakulása önmagában is rendkívül fontos információkat hordoz magában. Az üzleti partnerek ez alapján képesek
tájékozódni a vállalkozás körülményeiről Oövedelmezőségéről, hitelképességéről, stb.). Különösen úgy, hogy a vállalkozónak a saját tőkéje összetételét is
nyilvánosságra kell hoznia.
iPad "S-'" 22:52 *71 °/o (• Ji

Bezárás {;]

- a jegyzett tőke,
- a jegyzett, de még be nem fizetett tőke,
- a tőketartalék,
- az eredménytartalék,
- a lekötött tartalék,
- az értékelési tartalék,
- az adózott eredmény.

Az összetevők arra utalnak, hogy a tulajdonosok a saját tőkét milyen céllal, és milyen módon bocsátották a vállalkozás rendelkezésére.

A saját tőke a tulajdonosok számára beleszólási jogot biztosít a vállalkozás irányításába. Ezenkívül a jegyzett tőkében való részesedése osztalékra is
jogosítja
-
a tulajdonost nyereséges gazdálkodás esetén. Persze a veszteséges gazdálkodás a saját tőke elvesztését eredményezi.
- - .-,

~
A jegyzett tőke csak a tulajdonosok elhatározása alapján változhat. Ez a változás lehet tőkeemelés, tőkeleszállítás.

A tőketartalékban a saját tőkének a külső forrásokból eredő változásai érvényesülnek. Az

eredménytartalékban pedig a saját tőkének a vállalkozásokon
belüli változásai jutnak kifejezésre. Egyrészt nyereséges gazdálkodás esetén saját tőkét gyarapító, a vállalkozásban hagyott adózott eredmény
elszámolása, másrészt veszteséges gazdálkodás esetén a saját tőkét fogyasztó veszteség elszámolása.

Előjelüket - tartalmukat - tekintve a saját tőke összetevői az alábbiak szerint alakulhatnak:

- a jegyzett tőke: csak pozitív érték,
- a jegyzett, de még be nem fizetett tőke: mindig negatív,
- a tőketartalék: ritka kivételtől eltekintve csak pozitív értéket vesz fel,
- az eredménytartalék: pozitív és negatív érték egyaránt lehet,
- a lekötött tartalék: csak pozitív lehet,
- az értékelési tartalék: csak pozitív érték,
- az_adózntLer.e_dménv_:_oozitív és ne..uatív érté'-'-""-- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
iPad "S-'" 22:53 *71 °/o (• Ji

Bezárás
Előjelüket - tartalmukat - tekintve a saját tőke összetevői az alábbiak szerint alakulhatnak:
- a jegyzett tőke: csak pozitív érték,
- a jegyzett, de még be nem fizetett tőke: mindig negatív,
- a tőketartalék: ritka kivételtől eltekintve csak pozitív értéket vesz fel,
- az eredménytartalék: pozitív és negatív érték egyaránt lehet,
- a lekötött tartalék: csak pozitív lehet,
- az értékelési tartalék: csak pozitív érték,
- az adózott eredmény: pozitív és negatív érték.

A saját tőke halmozottan akkor negatív, ha valamennyi összetevőjének együttes összege negatív értéket mutat. Ez egyébként azt jelenti, hogy a
vállalkozás az alapítók által rendelkezésre bocsátott (visszaforgatott) tőke összegét teljes mértékben felélte. Megoldás lehet bizonyos vállalkozói körben
az, hogy a tagok, tulajdonosok pótbefizetést teljesítenek. Egyébként a vállalkozás felszámolása elkerülhetetlen.

JEGYZETT TŐKE

Fogalma: a jegyzett tőke

a saját tőkének a cégbíróságon
„
bejegyzett része. Ezt az alapító okiratban, a társasági szerződésben , az alapszabályban
rögzített összeggel egyezően kell bejegyeztetni. Osszege az alapítók szándékai szerint változhat.

Jegyzett tőkének minősül:

- részvénytársaságnál: a részvénytőke (az ellenérték nélkül adott is),
- korlátolt Felelősségű Társaságnál: a törzstőke,
- állami vállalatnál: az alapítói vagyon,
- szövetkezetnél: a szövetkezeti üzletrész, a szövetkezeti vagyon.

Nem része viszont a jegyzett tőkének:

- szövetkezeteknél: a részjegy,
iPad "S-'" 22:53 *71 °/o (• Ji

Bezárás

Nem része viszont a jegyzett tőkének:

- szövetkezeteknél: a részjegy,
- valamennyi vállalkozásnál: a vagyonjegy (függetlenül attól, hogy ellenértékért vagy ellenérték nélkül adták), ha ilyen még egyáltalán előfordul.

A jegyzett tőke egy és oszthatatlan, függetlenül attól, hogy azt milyen eszközben bocsátották a vállalkozás rendelkezésére. Újonnan alapított cég esetében
a jegyzett tőke megegyezik a vállalkozás induló tőkéjével.

A részvénytársaság (Rt.)

Alaptőkéje (részvénytőkéje)kétféle módon bővülhet:

- részvényjegyzéssel (alapításkor),
- alaptőke felemeléssel (működés során).

Részvényjegyzéskor a lejegyzett tőke legalább 10°/o-át kell befizetni és azt az alakuló közgyűlésig 30°/o-ra kiegészíteni. A cégbejegyzéstől számított egy
éven belül a teljes összeget be kell fizetni.

Korlátolt felelősségű társaság (Kft.)

Társasági szerződéssel hozható létre. Ebben rögzítik az induló tőke összegét (a törzstőkét). A törzstőke a tagok törzsbetéteinek összege. A törzstőke
cégbírósági bejegyzéssel jön létre. A törzstőke növelésének a következő módjai lehetségesek:
- új törzsbetétek befizetésével,
- apport átadásával,
- más tőkeelemek (pl.: eredménytartalék) alakításával.

A törzstőke csökkentésének lehetséges esetei a következők: a kivált tag üzletrészének bevonása, a törzstőke leszállítás veszteség rendezése.
iPad "S-'" 22:53 *71 °/o (• Ji

Bezárás {;]
~w
A Kft. tagja magánvagyonával a Kft. tartozásaiért nem felel. Pótbefizetésre azonban kötelezhető, ha a taggyűlésnek a társasági szerződés felhatalmazása
alapján jogában áll azt kivetni. Ez veszteség rendezésére (fedezetére) írható elő. A tagok a társaságtól üzletrészüket nem követelhetik vissza (kivétel a
felszámolás), csak osztalékra tarthatnak igényt. Az üzletrész örökölhető, vagy a Kft. részéről visszavásárolható. Ilyenkor 1 évig tartható meg, vagy
törzstőke leszállítással kell rendezni.

JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE

•~·
Fogalma: a jegyzett, de még be nem fizetett tőke a vállalkozás alapításakor az induló vagyon részleges rendelkezésére bocsátásából eredő, a
tulajdonosokkal (alapítókkal) szemben fennálló követelések.

A gazdasági társaságokról szóló törvény lehetőséget nyújt arra, hogy az alapítók az általuk jegyzett tőke egy meghatározott részét a cégbejegyzést követő
időpontban (egy éven belül) bocsássák csak rendelkezésre.

Főbb mozgásjogcímei:

Megszűnik: a jegyzett tőke teljes körű rendelkezésre bocsátásával.

TőKETARTALÉK

Fogalma: a tőketartalék lényegében a saját tőkének az a része, amelyet a tulajdonos úgy bocsát tartósan a vállalkozás rendelkezésére, hogy azt a
cégbíróságon nem jegyezteti be, vagy amelyet a vállalkozás külső forrásból (költségvetéstől) véglegesen kapott.
iPad "S-'" 22:53 *71 °/o (• Ji

Bezárás {;]
~
„ 19
Osszetevőí még:
- az ázsió (részvény kibocsátáskori árfolyamértékének és névértékének a különbözete),
- a vagyonjegyek értéke,
- részjegyek értéke,
- más vállalkozótól, állami költségvetésből ilyen címen véglegesen átvett összegek.

Ezek egyúttal emelésének növekedéseinek jogcímei is. A tőketartalék csökkenhet úgy, hogy a tulajdonosok bejegyeztethetik a cégbíróságon, jegyzett
tőkeemelés címén vagy más vállalkozásnak átadhatják. Speciális változási jogcíme a vagyonértékelésből (pl.: felértékelésből} származó különbözet
elszámolása.

EREDMÉNYTARTALÉK

Fogalma: az eredménytartalék a saját tőkének az az eleme, amelyben a gazdálkodás eredménye (nyereség vagy veszteség) mint a saját tőke változása
testesül meg. A nyereség saját tőkéhez való hozzájárulásként jelenik meg, a veszteség pedig a saját tőke „fogyasztójaként" érvényesül az
eredménytartalékban.

Főbb mozgásjogcímei:

Növekedhet: a pozitív adózott eredmény (nyereség) átvezetéséből, a jegyzett tőke leszállításból, más vállalkozótól ilyen címen kapott összeggel.

Csökkenések: a negatív adózott eredmény (veszteség) átvezetéséből, az előző évek áthozott vesztesége le nem írt összegének átvezetéséből, másnak
történő átengedésből (pl.: a dolgozó lakásépítési kölcsönének elengedéséből}, a jegyzett tőke felemeléséből, az osztalék fizetés kiegészítésére felhasznált
összeggel.
iPad "S-'" 22:53 *71 °/o (• Ji

Bezárás {;]
~w
Osztalékfizetésre csak a szabad - lekötetlen - része vehető igénybe. Lekötést jelent a vállalkozás alapítás-átszervezés aktivált értékének még le nem írt
összege, a tárgyévi mérleg szerinti veszteség és az előző évek áthozott vesztesége .

••
Osszefoglalva az eredménytartalék alapján a vállalkozás jövedelmi viszonyára vonatkozóan vonhatunk le következtetéseket. Pozitív eredménytartalék a
korábbi évek nyereségének felhalmozódásáról - a saját tőkenövekményről - nyújt információt. Negatív értéke tartósan veszteséges gazdálkodásra utal.
Amennyiben értéke nulla, abból semmiféle következtetést nem tudunk levonni, hiszen az üzleti évek során megtermelt adózott eredményt a tulajdonosok
bátran hazavihették osztalékként, ha nem kívánják a vállalkozás vagyonát gyarapítani.

LEKÖTÖTT TARTALÉK

Fogalma: olyan tőke, melyet a gazdálkodó saját elhatározásból szabadon nem használhat fel, kizárólag a törvényben nevesített esetekben. Lényegét
tekintve a lekötött tartalék azokat az összegeket tartalmazza, amelyek osztalékfizetési korlátként jelentkeznek. Ilyenek például a visszavásárolt saját
részvények névértéke (vagy visszavásárláskori értéke), az alapítás átszervezés aktivált értékének a még le nem írt összeg, a kutatás-fejlesztés aktivált
értékének még le nem írt rész, a vállalkozás tulajdonosai által fizetendő pótbefizetések összege, stb.

A lekötött tartalék a tőketartalék (pl. szövetkezeteknél a fel nem osztható vagyon értéke) vagy az eredménytartalék terhére (pl. alapítás átszervezés-,
kísérleti fejlesztés aktivált értékének még le nem írt része) képezhető attól függően, hogy a gazdasági esemény milyen jellegű.

,
ERTÉKELÉSI TARTALÉK

Fogalma: Amennyiben a vállalkozás él a felértékelés lehetőségével, úgy ezen a mérlegsoron a vagyonértékű jogok; a szellemi termékek; az ingatlanok; a
műszaki berendezések, a gépek, a járművek; egyéb berendezések, a felszerelések, a járművek; a részesedések; a devizában adott kölcsönök; a hosszú
lejáratú devizás bankbetétek a mérlegforduló napján érvényes piaci értékeinek és azok könyv szerint értékének a pozitív különbözetét kell szerepeltetni.
Vagyis e mérlegsoron kimutatott összegnek egyeznie kell a tartós használati eszközök egyes eszközcsoportjainál kimutatott értékhelyesbítés együttes
összegével.
iPad "S-'" 22:53 *71 °/o (• Ji

Bezárás {;]
ADÓZOTT EREDMÉNY

Fogalma: az adózott eredmény az osztalék fizetésre igénybe vehető az adott év gazdálkodása során generált eredmény.

Az adózott eredmény voltaképpen a tárgyévi gazdálkodás saját tőkéhez való hozzájárulás irányát és összegét mutatja. Irányát az alapján, hogy pozitív
••
vagy negatív érték. Osszegével pedig a saját tőke gyarapodásának vagy fogyásának mértékét fejezi ki.

Az adózott eredmény kialakulásának sémája:

Adózás előtti eredményből indulunk ki (bevétel - ráfordítások különbsége)

- Társasági adó (az adóalap bizonyos 0/o-a)

Adózott eredmény

Megszüntetését (átvezetését) a tárgyévet követő évben kell elvégezni.

fiy_ereség esetén: - ha nincs az előző évekről elhatárolt vesztesége a vállalkozónak - az eredménytartalékra kell átvezetni.

Veszteség esetén: - ha a társasági adótörvény lehetővé

teszi, akkor az előző évek áthozott veszteségére kerül - egyébként az eredménytartalékba kell
helyezni. A társasági adótörvény csak akkor engedi meg az előző évek áthozott veszteségére elhatárolni, ha a vállalkozás adóalapja negatív összeg.
iPad "S-'" 22:53 *71 °/o (• Ji

Bezárás
••
Osszefog/alva: az adózott eredmény az egyik legfontosabb számviteli kategória. A beszámoló mindkét kiemelt kimutatásában - a mérlegben és az
eredménykimutatásban - megjelenik.

Az eredménykimutatásnak éppen az adózott eredmény levezetése a szerepe. A mérlegben pedig mint a saját tőke legváltozékonyabb eleme játszik
szerepet.

E. CÉLTARTALÉK

A számviteli törvény értelmében (az óvatosság elvének megfelelően) a vállalkozás nem mutathat ki olyan eredményt (bevételt, árbevételt), amelynek
realizálása bizonytalan, így biztosítható, hogy a piaci szereplők a vállalkozás jövedelemtermelő képességéről megbízható képet alkothassanak.

„
A céltartalék az adózás előtti eredmény terhére képzett olyan forrás, amely átmenetet képez a saját tőke és a kötelezettségek között. Osszetevőinek egy
része a saját tőkéhez áll közel, másik része idegen forrás jellegű. Képzése az egyéb ráfordítások terhére, míg feloldása az egyéb bevételek javára kerül
elszámolásra

„
Osszetevőí:
1. Céltartalék a várható kötelezettségekre
A számviteli törvény rögzíti azokat az eseteket, amelyekre kötelező ilyen jogcímen céltartalékot képezni, ilyenek például a jogszabályban
meghatározott garanciális (jótállási) kötelezettségek, a biztos jövőbeni kötelezettségek, a végkielégítés miatti kötelezettségek, a környezetvédelmi
kötelezettségek, a függő kötelezettségek (mint pl. a kezességvállalás, a váltókezesség, a garanciavállalás).
2. Céltartalék jövőbeni költségekre
E céltartalékfajta képzése nem kötelező, csak lehetőség. Ezen a ponton olyan költségekre képezhetünk céltartalékot, amelyek valószínűsíthetően
időszakonként ismétlődően és jelentős összegben felmerülnek, de az összeg és a felmerülés időpontja bizonytalan és nem elszámolhatók a
passzív időbeli elhatárolások közt. Ilyenek lehetnek pl. az átszervezéssel kapcsolatos várható költségek, amelyekre előre készül a vállalkozás.
3. Egyéb céltartalékok
 iPad "S-'" 22:53 *71 °/o (• Ji

Bezárás

A céltartalékok jellemzői:
- Képzésében az óvatosság elve, az óvatos üzletember szemlélete jut kifejezésre. Ennek értelmében olyan bevételekkel nem számolhatunk, amelyek
pénzügyi realizálása kétséges, bizonytalan. Azt már korábban rögzítettük, hogy kettős könyvvitelt vezető vállalkozások a bevételeiket teljesítés
(naturális) szemléletben számolják el. Nem biztos, hogy a teljesítést követi a pénzügyi teljesítés is. Az óvatosság elve azt is feltételezi, hogy a vállalkozó
például a garanciális javítási költségekre, azok fedezetére is tartalékot képezzen.
- A céltartalék olyan forrás, amelyet a társaság vagyonát tekintve elkülönít, és azt csak céljelleggel használhatja fel (ebből ered az elnevezése is).
- A céltartalék nem tőkebevitelhez kapcsolódik. A saját tőkét a tulajdonosok, a kötelezettségeket a kívülállók (hitelezők) viszik be a vállalkozásba.
- A céltartalék összegszerűségét, fizetési határidejét tekintve bizonytalan. Ezért is nem a saját tőke, vagy kötelezettség része.
- A céltartalék képzése egyrészt kötelezően előírt (kamatozó értékpapírok vételárában elismert kamat), másrészt pedig mérlegelés tárgyát képezi.

A céltartalékok főbb mozgásjogcímeí:

Növekedés (kéQ.zés)_;_ az egyéb ráfordítások terhére.

Csökkenés (feloldása)_;_ az egyéb bevételek javára.

F. KÖTELEZETTSÉGEK

A kötelezettségek különféle szerződésekből eredő, pénzformában teljesítendő, elismert tartozások. Lejáratuk alapján lehetnek hosszú és rövid
futamidejűek, valamint ide soroljuk az ún. hátrasorolt kötelezettségeket is.

HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK

A hátrasorolt kötelezettségek olyan kapott kölcsönök, amelyet annak nyújtója már ténylegesen a vállalkozás rendelkezésére is bocsátott. A kölcsönt nyújtó
a szerződésben nyilatkozott arról , hogy a kölcsön összege bevonható a vállalkozás egyéb tartozásainak rendezésébe, valamint a kölcsönt nyújtó vállalja,
__,_._
b ot.::L'-' ..., t:- ?OLÜorit6 c::-i c::- o~r..o-odbo o oc ..., JL ') t1 il -:i.ido0-oco k ? t o lé\.:7~o lfoJ~~o l 6 c ~t.::Lv ~Ő~o.tó o uov.!:11..r:L.__?_t..u.J.-:iJ~ok oJőtt do lo.cu.Jioli..6-E:D ko wL_co.t:...._
iPad ~ 22:53 *71 °/o (• Ji

Bezárás

HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK

A hátrasorolt kötelezettségek olyan kapott kölcsönök, amelyet annak nyújtója már ténylegesen a vállalkozás rendelkezésére is bocsátott. A kölcsönt nyújtó
a szerződésben nyilatkozott arról, hogy a kölcsön összege bevonható a vállalkozás egyéb tartozásainak rendezésébe, valamint a kölcsönt nyújtó vállalja,
hogy a szenioritási sorrendben csak a tulajdonosokat előzi meg (felszámolás vagy csőd esetén ugyan a tulajdonosok előtt, de legutoljára kerül sor
követelésének kielégítésére). Az ilyen kötelezettségek eredeti futamideje az öt évet minden esetben meg kell, hogy haladja.

Hosszú LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

Azok a tartozások, amelyeknek futamideje egy évnél hosszabb. A mérlegbe történő beállításuknál ügyelni kell arra, hogy a fordulónapot követő egy éven
belül esedékes törlesztéseket a hosszú lejáratú kötelezettségekből levonásba kell helyezni, és azokat a rövid lejáratú kötelezettségek között kell
szerepeltetni .

••
Osszetevői:
- a hosszú lejáratra kapott kölcsönök,
- az átváltoztatható kötvények,
- a tartozások kötvénykibocsátásból,
- a beruházási és fejlesztési hitelek,
- az egyéb hosszúlejáratú hitelek,
- a tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben,
- a tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
- az egyéb hosszúlejáratú kötelezettségek.

Hosszú LEJÁRATRA KAPOTT KÖLCSÖNÖK

A vállalkozás más vállalkozástól vagy magánszemélyektől ilyen címen kapott összegeket mutatja ki e körben. A kölcsön meglévő, szabad pénzeszközök
~-------~!~-J 1 --....-:-.- l:!' --......!--- ~- ----- 0 _ ___..--J__._,.- --. 1......; .1. ___ 11 -- 1 -.....-- -.--J.- . . -_L_ _ _ .._______. _ _ ,.i._L_I ___~ 1 ........., J..___ _ w__,_
' - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
iPad "S-'" 22:54 *71 °/o (• Ji

Bezárás

Hosszú LEJÁRATRA KAPOTT KÖLCSÖNÖK

A vállalkozás más vállalkozástól vagy magánszemélyektől ilyen címen kapott összegeket mutatja ki e körben. A kölcsön meglévő, szabad pénzeszközök
átcsoportosításából eredő pénzösszeg. Szemben a hitellel, amely pénzteremtésből származik.

A hosszú lejáratú hitelek és kölcsönök főbb mozgásjogcímei:

Növekedés: kölcsön, hitel felvételből (folyósításból).

Csökkenés: kölcsön, hitel visszafizetésből (törlesztésből).

Kapcsolódó gazdasági esemény még a kamatfizetés, amelynek hatására:

- pénzügyi műveletek ráfordításai nőnek,
- pénzeszközök (bankbetétek) csökkennek.

,
ATVÁLTOZTATHATÓ KÖTVÉNYEK, TARTOZÁSOK KÖTVÉNYKIBOCSÁTÁSBÓL

A kötvény fogalmát korábban már definiáltuk. A meghatározásból következik, hogy a kötvénykibocsátó kötelezettséget vállal a kötvényen feltüntetett
összeg és annak kamatainak visszafizetésére.

A kötvény lényegét tekintve egyfajta kölcsönzési forma. Kibocsátásával szabad pénzeszközök átcsoportosítása valósul meg és egy adós-hitelezői
kapcsolat teremtődik meg.
iPad "S-'" 22:54 *71 °/o (• Ji

Bezárás

Főbb mozgásjogcímei:

Megszűnik: törlesztéssel (beváltással}.

BERUHÁZÁSI ÉS FEJLESZTÉSI HITELEK

Felvételére akkor kerülhet sor, ha a vállalkozónak a fejlesztéshez nincs elegendő saját tőkéje. A hitellel tulajdonképpen a jövőben keletkező saját forrását
előlegezteti meg a vállalkozás.

EGYÉB HOSSZÚ LEJÁRATÚ HITELEK

Ezek a hitelek nem beruházási célúak, vagyis nem tárgyi eszközök beszerzését, létesítését finanszírozzák, hanem a forgóeszközökét. A pénzügyekben az
ilyen hiteleket középlejáratú hitelnek nevezik.

EGYÉB HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

E körbe azok a hosszú lejáratú kötelezettségek tartoznak, amelyek a fentebb nevesített hosszú lejáratú tartozások egyikébe sem sorolhatók be.
Amennyiben a vállalkozás összevont (konszolidált} beszámoló készítésére kötelezett, úgy a vele részesedési viszonyban állókkal szembeni
kötelezettségét e mérlegsoron kell szerepeltetnie. Természetesen ez az előírás vonatkozik mindazokra a vállalkozásokra, amelyek a konszolidálás
kapcsán adatszolgáltatásra kötelezettek.

Röv10 LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

iPad "S-'" 22:54 *71 °/o (• Ji

Bezárás

Röv10 LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

Azok a tartozások, amelyeknek futamideje egy évnél rövidebb. E mérlegsoron kell szerepeltetni a hosszú lejáratú kötelezettségeknek azt a részét is,
amelyet a vállalkozás a szerződések alapján a fordulónapot követő egy éven belül törleszt.

A vállalkozó hitelekhez, kölcsönökhöz hitel- és kölcsönszerződés megkötésével jut hozzá. Ezekben a szerződésekben „
a visszafizetéseknek
(törlesztéseknek) az összege, időpontja rögzített. Ez alapján lehet az esedékes törlesztő részletek összegét megállapítani. Osszetevői:
- a rövid lejáratú kölcsönök,
- a rövid lejáratú hitelek,
- a vevőktől kapott előlegek,
- a kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók),
- a váltótartozások,
- a rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben,
- a rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben,
- az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek.

Röv10 LEJÁRATÚ KÖLCSÖNÖK

Fogalma: más vállalkozótól vagy magánszemélyektől ilyen címen felvett összegek utáni tartozást kell e körben kimutatni. A hitelező és az adós
kölcsönszerződésben rögzítik a feltételeket (kamat mértéke, visszafizetések (törlesztések) időpontjai, azok összege, esetleges garanciák, stb.).

Főbb mozgásjogcímei:

Keletkezés: kölcsönnyújtással (átengedéssel).

Megszűnés: törlesztéssel (visszafizetéssel).

iPad "S-'" 22:54 *71 °/o (• Ji

Bezárás

A kölcsönök, hitelek kamatai

A kamat az átengedett, átvett pénzösszeg használati díja. A kölcsön, hitel igénybevevője (hitelező) a szerződésben rögzített, fizetett kamatot a pénzügyi
ráfordításai terhére számolja el. Amennyiben a fizetett kamat két elszámolási időszakot is érint, úgy azt időbeli elhatárolással meg kell osztani úgy, hogy a
tárgyévre eső időarányos kamatot passzív időbeli elhatárolásként kell elszámolni.

RöVID LEJÁRATÚ HITELEK

Fogalma: az üzletmenet során jelentkező pénzhiány áthidalására pénzintézettől kapott pénzösszeg utáni tartozás. A forgóeszközök finanszírozására és
egyéb üzleti célra igénybe vett pénzeszközök.

A megbízható hitelképességűnek minősített vállalkozó a számlavezető pénzintézetétől speciális esetben úgynevezett folyószámlahitelt kérhet. Ezt a
pénzintézet a vállalkozó elszámolási betétszámláján előjegyzett hitelkeret rendelkezésre tartásával biztosítja, rendelkezésére tartási jutalék fejében.
Amennyiben a vállalkozás a hitelkeretet igénybe veszi, úgy az elszámolási betétszámlája nem eszköz, hanem forrás tartalmú lesz. Vagyis a beszámolóban
e mérlegsoron van a helye.

Főbb mozgásjogcímei:

Keletkezés (növekedés): hitelfelvétellel (folyósítással}.

Csökkenés (megszűnés): hiteltörlesztéssel (visszafizetéssel}.

VEVÖKTÖL KAPOTT ELŐLEGEK

Tartalma: a vevőktől az áruszállítást szol áltatásvé zést me előzően ka ott előle ek össze ét kell e forrás soron szere eltetni. Előleg kérése nagyobb
iPad "S-'" 22:54 *71 °/o (• Ji

Bezárás

VEVŐKTŐL KAPOTT ELŐLEGEK

Tartalma: a vevőktől az áruszállítást, szolgáltatásvégzést megelőzően kapott előlegek összegét kell e forrás soron szerepeltetni. Előleg kérése nagyobb
volumenű szállítások vagy beruházási tevékenység végzése esetén jellemző. A megrendelő a szabad, rendelkezésre álló pénzeszközeit engedi át. Ezzel
a megoldással elkerülhető a hitelfelvétel.

Keletkezése: az üzleti partner átutalásával.

Megszűnése: a vevő követeléssel szembeni kivezetéssel, visszautalással, ha az előleg a számlázott összegnél magasabb.

SZÁLLÍTÓK (KÖTELEZETTSÉG ÁRUSZÁLLÍTÁSBÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSBÓL)

Fogalma: a szállítói kötelezettségek között az áruszállításokból, idegenek által végzett szolgáltatásból eredő tartozásokat kell szerepeltetni. E
kötelezettségek keletkezésének oka az, hogy a termék (áru) átadásának, a szolgáltatás teljesítésének időpontjában - azzal egyidejűleg - az ellenérték
megfizetése nem történik meg. Az ellenértéket az üzleti partnernek a vállalkozás csak későbbi időpontban fizeti meg. Az üzleti partner teljesítése és a
vállalkozás pénzügyi teljesítése közötti átmeneti időszak alatt tartozás áll fenn, hiszen a vállalkozás az árut már megkapta, azzal rendelkezik, de az
ellenértéket még nem térítette meg. A fordulónapi szállítói állomány érdemel különös figyelmet, ugyanis annak összege a mérlegbe kerül. Beérkező
számlákkal kell alátámasztani.

A szállítói tartozások a következő formában szűnhetnek meg;.

- a vállalkozás kifizeti az ellenértéket,
- váltókiállítással (váltókibocsátással),
- elévüléssel (rendkívüli bevétellel szembeni kivezetéssel).

VÁLTÓTARTOZÁS
iPad "S-'" 22:54 *71 °/o (• Ji

Bezárás

VÁLTÓTARTOZÁS

Fogalma: a szállítói kötelezettség vagy a kölcsönben kapott összeg ellenében kibocsátott váltó alapján fennálló tartozás.

A váltótartozást a saját váltó kiállítójánál, az idegen váltó elfogadójánál kell kimutatni. Váltótartozás a váltóval kiegyenlített tartozáson túl a váltókamat
összegét is tartalmazza, nem úgy mint a váltókövetelés, amelynek összegében azt kimutatni tilos.

A váltókamat összegét az aktív időbeli elhatárolással szemben kell nyilvántartásba venni. Ezt nevezzük egyébként többletkötelezettségnek.

Főbb mozgásjogcímei:

Keletkezik: a szállítói kötelezettség kivezetésével, a kölcsön fejében kiállított váltó címén, a többletkötelezettség elszámolásával.

Csökken: beváltással (fizetéssel).

EGYÉB RÖV ID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

Tartalma: E körbe azok a rövid lejáratú kötelezettségek tartoznak, amelyek az előzőekben nevesített rövid lejáratú kötelezettségek egyikébe sem
sorolhatók be. Itt kell kimutatni azokat a rövidlejáratú kötelezettségeket is, amelyek többségi vagy jelentős részesedési viszonyban álló vállalkozókkal
szemben állnak fenn.

E mérlegsor igen sokszínű, számos kötelezettséget foglal magában. Ezek a következők:

- a munkavállalókkal szembeni kötelezettségek,
- a társadalombiztosítással szembeni kötelezettségek,
- az adóhatóságokkal szembeni kötelezettségek (NAV, helyi önkormányzatok),
iPad "S-'" 22:54 *71 °/o (• Ji

Bezárás {;]

- a különféle egyéb kötelezettségek.

A munkavállalókkal szembeni kötelezettségek elsősorban a munkavégzésből erednek. Keletkezésének az az oka, hogy a munka ellenértékét a vállalkozó
a munkavégzést követően fizeti ki. Vagyis időben elszakad egymástól a dolgozó teljesítése (munkavégzés) és annak pénzügyi teljesítése (bérfizetés). Az
ebből eredő kötelezettségeket a számvitelben jövedelemelszámolásnak nevezzük.

Főbb mozgásjogcímei:

Keletkezik: a munkavégzéssel (bérfeladással).

Megszűnik: a bérfizetéssel, a levonásokkal.

Társadalombiztosítási pénztárral szembeni kötelezettségek, amelyek a munkabér utáni járulékokból erednek, mint pl. a nyugdíjbiztosítási járulék, vagy az
egészségbiztosítási járulék. Ezek egy részét a vállalkozás fizeti a költségei terhére, másrészt az alkalmazottaktól vonják le.

Főbb mozgásjogcímei:

Keletkezik: a levonással, a költségelszámolással.

Megszűnik: a TB-nek történő befizetéssel.

Az adóhatósággal szembeni kötelezettségek lehetnek a különböző központi és helyi adók, továbbá a jogtalanul igénybe vett támogatások miatti
tartozások. A köz onti adók közül kiemelésre érdemesek: a társasá i adó az általános for almi adó a személ i 'övedelemadó a fo asztási adó a vám
iPad "S-'" 22:54 *71 °/o (• Ji

Bezárás

Az adóhatósággal szembeni kötelezettségek lehetnek a különböző központi és helyi adók, továbbá a jogtalanul igénybe vett támogatások miatti
tartozások. A központi adók közül kiemelésre érdemesek: a társasági adó, az általános forgalmi adó, a személyi jövedelemadó, a fogyasztási adó, a vám
és vámköltség, a vámpótlék, az egyéb adók (a költségvetésnek fizetendő összegek). A helyi adók: a kommunális adó, az idegenforgalmi adó, az iparűzési
adó, az épület és telekadó.

Az adók egy részét kivetés, más részét önbevallás alapján kell kötelezettségként előírni. Ezek elszámolásának módját, befizetésük rendjét a mindenkor
hatályos adótörvények - közülük kiemelten az adózás rendjéről szóló törvény - írják elő.

Főbb mozgásjogcímei:

Keletkezik: a bevallással vagy a kivetéssel.

Megszűnik: befizetéssel (pénzügyi teljesítéssel}.

Különféle egyéb kötelezettségek közé azok a tartozások tartoznak, amelyek tartalmuk, jellegük alapján az eddig leírt kötelezettségek közé nem sorolhatók
be. Ilyenek lehetnek a mérleg fordulónapja előtt a vállalkozóval szemben érvényesített és a vállalkozó által elfogadott kártérítési igény, a késedelmi kamat,
a bírósági költség, stb.

Főbb mozgásjogcímei:

Megszűnik: a pénzügyi teljesítéssel.

iPad "S-'" 22:54 *71 °/o (• Ji

Bezárás

Összefoglalva: a vállalkozás kötelezettségeit más kifejezéssel idegen forrásnak, idegen tőkének szokás nevezni. Ezeknek a forrásoknak az a legfőbb
sajátossága, hogy a vállalkozásnak csak ideiglenesen állnak rendelkezésére. Ezeknek jelentős részét kamatokkal együtt vissza kell adni annak, akinek a
vállalkozás tartozik. A vállalkozás összes vagyonán belüli részaránya az eladósodás mértékét fejezi ki.

G. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

Az időbeli elhatárolásokkal - mint azt az aktív időbeli elhatárolásnál már olvashattuk - a több évhez kapcsolódó bevételek és ráfordítások évek közötti
arányos megosztását tudjuk megoldani, az összemérés elvének megfelelően. A bevételek és a költségek elhatárolásán túl még az alábbi esetekben
kötelező passzív időbeli elhatárolást végezni:
1. A mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között a vállalkozóval szemben érvényesített (benyújtott), a mérleggel lezárt évhez
kapcsolódó kártérítési igényt, késedelmi kamatot, az ebben az időszakban ismertté vált kártérítést és bírósági költséget. (Lásd a teljesség elvét!)
2. A mérleggel lezárt évhez kapcsolódó, a mérlegkészítés napjáig kifizetésre került, illetve már megállapított, de még ki nem fizetett prémiumot,
jutalmat és azok járulékait.

A bevételek passzív elhatárolása

Erre akkor kerül sor, ha a tárgyévben a vállalkozó olyan bevételre tett szert, amelynek egy része vagy teljes összege a következő évet, éveket illeti. Jó
példa lehet erre az a bérlet, amely a tárgyév utolsó negyedére, valamint a következő év első negyedévére terjed ki és a bérlet teljes összegét a vállalkozás
a bérlet kezdetén számlázza. Ebben az esetben a bevételként előírt bérleti díj felét a tárgyévi bevételekből ki kell emelni és a következő év bevételei közé
kell átvinni.

Tárgyévi elszámolás és hatása: csökken a bevétel (árbevétel), passzív időbeli elhatárolás keletkezik.

Tárgyévet követő évi elszámolás és hatása: megszűnik a passzív időbeli elhatárolás, bevétel (árbevétel) keletkezik.
iPad "S-'" 22:54 *71 °/o (• Ji

Bezárás

A ráfordítások passzív időbeli e/határolása

Ilyen elhatárolást akkor kell elvégezni, ha a vállalkozónál olyan költség, ráfordítás merült fel, amelynek az árbevételek alakulására gyakorolt hatása csak a
következő évben, években jelentkezik.

Szemléletes példa erre az elhatárolásra annak a vállalkozásnak az esete, amelyik az évek között áthúzódó bérleti díját a bérleti időszak végén fizeti
(pontosabban részére akkor számlázza a bérbeadó). A bérbevevő a bérleti szerződés szerinti bérleti díj időarányos részét (az „a" szerinti példa esetén
felét), még a tárgyévi költségei között köteles elszámolni.

Tárgyévi elszámolás és hatása: nőnek a költségei (ráfordításai), passzív időbeli elhatárolás keletkezik.

Tárgyévet követő évi elszámolás és hatása: megszűnik a passzív időbeli elhatárolás, csökkennek a költségek (ráfordítások).

A tárgyévet követő évben elszámolt költségcsökkenés a ténylegesen felmerülő (a számlázott) költségeket helyesbíti úgy, hogy az időarányossá válik.

A mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között ismertté vált kötelezettségek

E körbe olyan kötelezettségeket kell felvenni, amelyek jellemzői a következők:

- a mérleg fordulónapja és mérlegkészítés között nyújtották be igényüket az üzleti partnerek. Ilyenek a kártérítési igény és késedelmi kamat. Amennyiben
az ezek iránti igényt a fordulónap előtt érvényesítették, úgy azok különféle egyéb követelésnek minősülnek.
- a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés közötti időszakban váltak ismertté. Ilyenek: a kártérítési igény, a bírósági költség. Hangsúlyozni kell, hogy
ezeknél elegendő feltétel az ismertté válás.
- feltétel mindkét esetben, hogy ezek a kötelezettségek az előző év( ek)hez kapcsolódjanak.

Tárgyévi elszámolás és hatása: nőnek a ráfordítások, passzív időbeli elhatárolás keletkezik.

iPad "S-'" 22:55 *71 °/o (• Ji

Bezárás

Tárgyévet követő év(ek) elszámolása és hatása: megszűnik a passzív időbeli elhatárolás, csökkennek a ráfordítások. A tárgyévet követő év(ek)ben
jelentkező tényleges kifizetések így nem rontják a kifizetés évének eredményét.

A mérleggel lezárt évhez kapcsolódó kifizetések

E körbe tartoznak tehát a dolgozókat (vezetőket) megillető azon jutalmak, prémiumok és azok járulékai, amelyeket a mérleggel lezárt év eredményessége
után tűztek ki és kapnak meg az érintettek a következő évben.
iPad "S-'" 22:55 *71 °/o (• Ji

Bezárás

7. Eredménykimutatás
7.1. Az eredménykimutatásról általában
7.2. Az eredménykimutatás formája, eredménykategóriák
7.3. Az egyes eredménykategóriák tartalma
7.4. Az eredménykimutatás két formája
iPad ~ 22:55 *71 °/o (• Ji

Bezárás

7.1. Az eredménykimutatásról általában

Ha a beszámoló a vállalkozás vagyoni helyzetén túl annak jövedelemtermelő képességéről is be kell, hogy számoljon, akkor e második jellemzőnek
publikálására szolgál az eredménykimutatás. Bár valójában ez ebben a formában túlzás, hiszen a jövedelmezőség, mint egy egyszerű szám, nehezen
megfogható, ha azt mondjuk, hogy egy adott cég eredménye egymillió forint, vagy azt, hogy hétszázmillió, önmagában nem jelent semmint. A
jövedelmezőség mérésénél mindig alapvető kérdés, hogy minek a jövedelmezőségéről beszélünk, vagyis valamilyen tényezőhöz viszonyítjuk az elért
eredményt. Tehát az eredménykimutatás explicit módón a jövedelmezőségről nem sokat mond, de ha tudjuk, mit keresünk, segítségével már
megállapíthatjuk (pl. ha már megvan a mérlegünk, megnézhetjük, hogy a tulajdonosok által rendelkezésre bocsátott tőke egy forintjával mekkora
eredményt tudott termelni a vállalkozás). Tegyük hozzá azonban, hogy ameddig nem tisztáztuk az eredmény fogalmát, addig csak a levegőbe beszélünk.
Mit is jelent az, hogy vállalkozásunk eredménye egymillió forint volt az elmúlt időszakban?

A vállalkozás eredménye nem más, mint az időszak alatt elszámolt hozamok és ráfordítások különbsége. Az eredménykimutatás valójában az adott
időszak során felmerült hozamokat és ráfordításokat mutatja be, ezzel vetítve fényt a cég teljesítményére, sikerességére.

Más oldalról megközelítve, ha feltesszük magunknak a kérdést, hogy az erőforrások által megtermelt eredmény valójában kit illet meg, akkor a válasz
magától értetődő, azt, aki a vállalkozás rendelékezésére bocsátotta az eszközöket, amivel az eredményt létrehozhatta. Az eszközöket viszont, ahogy a
mérlegből is láttuk, két személy, a tulajdonos (lényegében véglegesen) vagy valamilyen idegen személy (ideiglenesen) adhatta át. A számvitel viszont a
ráfordítások között bemutatja az idegen tőke (tehát a kötelezettségek) árát (ráfordításait), így az eredmény már ezzel csökkentett értéket mutat. Így nem
vitás, hogy az eredmény a tulajdonost illeti meg.

Nem feledkezhetünk meg viszont egy láthatatlan, majdnem igazi, kvázi tulajdonosról, aki valójában a vállalkozás létrejöttéhez explicit módon nem járult
hozzá, ám lehetővé teszi, hogy használjuk a közutat késztermékeink szállításához, ha a cég munkavállalói betegek, állja az ő gyógyításukat, ritkábban
támogatja működésünket, nem túl nehéz kitalálni, az állami költségvetésről van szó, az államról, amely adó formájában a cég fizetőképességéhez
igazodva részesedik a megtermelt jövedelemből. Az adott időszaki teljes bevételek és ráfordítások különbsége tehát nem száz százalékban illeti a
tulajdonosokat, hanem annak - a jegyzet írásakor aktuális - 9o/o-os társasági adóval csökkentett értéke28 . Ez az adózott eredmény már teljes egészében
a tulajdonost illeti meg, döntése szerint hazaviheti osztalék formájában (igaz ennek további, de már személyi jövedelemadó vonzata van), vagy
visszaforgathatja a vállalkozás tulajdonosai által rendelkezésre bocsátott forrásai közé, így finanszírozva annak növekedését, bővülését. Ezt az adófizetési
kötelezettséggel csökkentett eredményt nevezzük adózott eredménynek.
iPad "S-'" 22:55 *71 °/o (• Ji

Bezárás {;]

• •
Így jutunk el a harmadik megközelítéshez, amely azt mondja, hogy az eredménykimutatás nem egyéb, mint az adózott eredmény levezetését
tartalmazó számviteli okmány, amely ennek értékén túlmenően bemutatja, hogy mely folyamatok (a normális üzletmenet, pénzügyi tranzakciók, vagy a
szokásos tevékenységtől távol eső, mondhatnánk rendkívüli folyamatok) és körülmények hatására alakult az adózott eredmény úgy, ahogy alakult.

Az adózott eredmény levezetésének lépcsős változata

Üzemi (üzleti) tevékenység bevételei

-Üzemi (üzleti) tevékenység ráfordításai

A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye

Pénzügyi műveletek bevételei

-Pénzügyi műveletek ráfordításai

B. Pénzügyi műveletek eredménye

e. Adózás előtti eredmény (A+B)

-Adó fizetési kötelezettség (társasági adó, 19°/o)

D. Adózott eredmény

Az adózott eredmény levezetésének kétoldalas változata

Ráfordítások Bevételek Eredmény :1:
•• „ ••
Uzleti tevékenység ráfordításai Uzleti tevékenység bevételei A/ Uzleti eredmény

Pénzügyi műveletek ráfordításai Pénzügyi műveletek bevételei 81 Pénzügyi művelet eredménye

„ ••
Osszes ráfordítás Osszes bevétel Cl Adózás előtti eredmény

Társasági adó - Dl Adózott eredmény

Osztalék, részesedés -
Pozitív adózott eredmény Negatív adózott eredmény -
Mindösszesen Mindösszesen -
iPad ~ 22:55 ~ *7 Ü
0
/o (• Ji

Bezárás

Akárhonnan is közelítünk, az eredménykimutatás végén ahhoz az összeghez jutunk, amelyet a tulajdonosok saját döntésük alapján a vállalkozás adott évi
teljesítményéből a cég növekedése érdekében visszaforgatnak. Viszont ez az összeg valójában egy forrás, amellyel a mérlegben is találkozhatunk. Nem
véletlen egybeesésről van szó. A beszámoló összeállításakor a főkönyvben nyilvántartott gazdasági események hatását két lépésben szintetizáljuk,
először meghatározzuk az adózott eredményt, majd a mérlegben - amely a teljes szintézis - ezt az eredményt is bemutatjuk.

Ahhoz viszont, hogy mindez tényleg érthetővé váljon, érdemes talán már most tisztázni, hogy mit is értünk bevételen és ráfordításon. A ráfordítás az,
amibe a bevétel került. A ráfordítás tehát a cég kibocsátásának bekerülési értékét mutatja, míg a bevétel az, amit a cég tevékenységért cserébe kap vagy
legalábbis megígértek neki, hogy kapni fog. Nem véletlen ez a kitétel a mondat végén: megígérték neki, hogy kapni fog. Hiszen, ha arra vagyunk
kíváncsiak, hogy mekkora volt a cég teljesítménye az adott időszakban, akkor az a fontos, hogy ez időszak során mekkora volt a kibocsátása. Az
egyszerűség kedvéért, ha mi most eladunk valamit, de a vevő majd csak egy év múlva fog fizetni, mivel a mostani időintervallum teljesítményét szeretnénk
tudni, akkor a pénzügyi teljesítés már másodlagos, hiszen a kibocsátás most történt meg, a bevétel ezen időszak teljesítményét növeli. Természetesen e
bevételt megalapozó felhasználások (a kibocsátás bekerülési értéke), függetlenül attól, hogy valójában mikor kell ezeket kifizetni, ezt az időszakot terhelik .
••
Osszefoglalva, ha mi az idén eladunk egy asztalt 150 eFt-ért (most mindegy, hogy mikor fizeti ki a vevő, lehet, hogy csak jövőre), amiért mi 100 eFt-ot
adtunk (vagy fogunk adni), akkor ennek a tranzakciónak az adózás előtti eredménye 50 eFt, ennyi a társaság idei teljesítménye függetlenül a pénzügyi
teljesítésektől. Ide kapcsolódik az összemérés és az időbeli elhatárolás elve is, amely szerint a cég az adott időszakot megillető bevételekkel (kibocsátás
ellenértékével) az ezeket „létrehozó" ráfordításokkal (az adott időszakot illető bevételek bekerülési értékével) állítja szembe. Hiába kapjuk meg több évre
előre egy helyiség bérleti díját, ez évben csak egy évnyi bérleti díj jelenik meg a bevételeink között, sőt hiába fizettük ki előre a takarítását ennek a
helyiségnek, csak egy évnyi takarítási díj fogja terhelni ezt az üzleti évet.

Épp ez az előnye és egyben a hátránya is az eredménykimutatásnak, kiválóan mutatja meg, hogy az adott időszak során milyen a teljesítményünk, de
ha mégoly eredményes is a cég, semmi sem garantálja, hogy csődeljárás nem indul ellene. Hiszen hiába óriási az eredmény, ha az elszámolt bevételek
pénzügyileg nem realizálódnak, márpedig itt azt egyáltalán nem látjuk, hogy a bevételek pénzügyi teljesítése milyen mértékben valósult meg, persze arról
sincs fogalmunk, hogy az elszámolt ráfordítások pénzügyileg kiadásokká váltak-e.

28 Persze a közjóhoz a tulajdonosoknak nem ebben az egyetlen formában kell hozzájárulniuk a vállalkozás jövedelme kapcsán, őket további hozzájárulások is terhelik,
csakhogy e tételek a ráfordítások közt a felmerüléskor azonnal megjelennek, gondoljunk csak a szakképzési hozzájárulásra, az iparűzési adóra, a munkaadói járulékra és még
sorolhatnánk. A fenti társasági adónak azért van kitüntetett szerepe, mert ezt a társaság adózás előtti eredményének terhére kell megfizetnie, így az eredménykimutatás egy
explicit soraként jelenik meg e teher. Ahogy haladunk majd tovább az anyagban láthatjuk, hogy az adózás előtti eredmény, mint a társasági adóalapja csak első közelítésként
igaz, hiszen az eredmény meghatározását a számviteli szabályozás, míg az adófizetési kötelezettség mértékének megállapítását a társasági adó tv. szabályozza, viszont a két
szabályozás alapvető célrendszere eltér egymástól, így az adó megállapításához a számviteli alapelvek mentén meghatározott adóalapot a társasági adó szabályozásának
megfelelően korrigálnunk kell.
iPad "S-'" 22:55 ~ *70 °/o (• Ji

Bezárás

7.2. Az eredménykimutatás formája, eredménykategóriák

7.2.1. Az eredménykimutatás formája
7.2.2. Eredménykategóriák
7.2.3. Az eredménykimutatás két típusa
7.2.4. Összköltség eljárásra épülő eredménykimutatás vázlata
7.2.5. Forgalmi költség eljárásra épülő eredménykimutatás vázlata
7.2.6. Fogalmak
7.2.7. A két változat összehasonlítása
7.2.8. Az összköltség eljárásra épülő eredménykimutatás Szt. szerint előírt tagolása
7.2.9. A forgalmi költség eljárású eredménykimutatás Szt. szerinti előírt tagolása
iPad ~ 22:55 ~ *7 Ü
0
/o (• Ji

Bezárás

7.2.1. Az eredménykimutatás formája

Az eredménykimutatás formáján annak tagolását, felépítését értjük. Ugyanúgy, mint a mérleg, az eredménykimutatás is két formában állítható össze:
lépcsős és kétoldalas formában, ahogy fentebb már láthattuk.

A lépcsős te/építésnél az egyes eredménykategóriákat alakító bevételeket és ráfordításokat vertikálisan helyezik el az eredménykimutatásban.

A kétoldalas (mérlegszerű) te/építésnél a bevételeket és ráfordításokat egymás mellé (horizontálisan) állítják az eredménykimutatásba.
iPad "S-'" 22:55 ~ *70 °/o (• Ji

Bezárás

7.2.2. Eredménykategóriák
A)Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye
B)Pénzügyi műveletek eredménye
C)Szokásos vállalkozás eredménye (2016-tól már nem lesz)
D)Rendkívüli eredmény (2016-tól már nem lesz)
E)Adózás előtti eredmény
F)Adózott eredmény
G)Mérleg szerinti eredmény (2016-tól már nem lesz)

A fenti hét eredménykategórián belül további kétfokozatú mélyítés valósul meg. Az első fokozatban római számokkal, a második fokozatban pedig arab
számokkal történik a tagolás ugyanúgy, mint a mérlegnél.
iPad "S-'" 22:55 ~ *7 Ü
0
/o (• Ji

Bezárás

7.2.3. Az eredménykimutatás két típusa

Az eredménykimutatást a vállalkozó két módon készítheti el. Ezek a levezetések csak az üzemi (üzleti) tevékenység meghatározásának metodikájában
térnek el. A két módszert további két változatban is elkészítheti a gazdálkodó, de jegyzetünkben csak az „A" változatot mutatjuk be. Tehát a vállalkozás
kiszámíthatja az üzemi (üzleti) tevékenység eredményét:
- összköltség eljárásra épülő változatban, és
- forgalmi költség eljárásra épülő változatban.

A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a vállalkozó dönthet abban, hogy melyik változatban hozza nyilvánosságra az eredménykimutatását. Persze teheti
azt is, hogy mindkét változatot elkészíti és azokból csak az egyiket teszi közzé.

Már most szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a két változat csak számítási metodikájában mutat eltérést.
iPad ~ 22:55 ~ *7 Ü
0
/o (• Ji

Bezárás

7.2.4. Összköltség eljárásra épülő eredménykimutatás vázlata

Értékesítés nettó árbevétele 45.000 eFt

Egyéb bevételek 3.000 eFt

Aktivált saját teljesítmények értéke 2.000 eFt

Üzleti tevékenység hozamai 50.000 eFt

Éves összes költségfelmerülés 30.000 eFt

Egyéb ráfordítások 5.000 eFt

Üzleti tevékenység ráfordításai 35.000 eFt

A/ Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 15.000 eFt

iPad ~ 22:55 ~ *7 Ü
0
/o (• Ji

Bezárás

7.2.5. Forgalmi költség eljárásra épülő eredménykimutatás vázlata

Értékesítés nettó árbevétele 45.000 eFt

Egyéb bevételek 3.000 eFt

Üzleti tevékenység hozamai 48.000 eFt

Értékesítés éves összes költsége 28.000 eFt

Egyéb ráfordítások 5.000 eFt

Üzleti tevékenység ráfordításai 33.000 eFt

A/ Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 15.000 eFt

A számítási módok megismerése után tisztázzunk néhány fogalmat és vonjunk párhuzamot a két változat között.
iPad "S-'" 22:56 ~ *7 Ü
0
/o (• Ji

Bezárás

7.2.6. Fogalmak

Felmerült éves költség alatt értjük a vállalkozásnál a beszámolási időszakban felmerült összes:
- anyagi jellegű ráfordítást,
- személyi jellegű ráfordítást,
- értékcsökkenési leírást.

A fentieket együtt költségnemeknek is nevezzük, ilyen formában a költségek csoportosítása az összköltség eljárású eredménykimutatásban jelenik meg.

Értékesítés éves összes költsége: a vállalkozásnál felmerült éves összes költségnek az a része, melyek a tárgyévi árbevételekkel hozhatók
kapcsolatba, amely költségekre a tárgyévi bevételek nyújtanak fedezetet. Ennek összegét úgy kapjuk meg, hogy a vállalkozás éves összes költségeiből (a
felmerült költségnemek összegéből) levonjuk az aktivált saját teljesítmények értékét.

Aktivált saját teljesítmények értéke két elemből áll össze:

Egyik: a saját előállítású eszközök aktivált értékéből. Azoknak az eszközöknek a közvetlen költségén számított értéke, amelyeket a vállalkozás a
beszámolási időszak során állított elő, vett állományba az eszközök között. Ezek az eszközök a beszámolási időszak végén a leltárban szerepelnek,
vagyis állományban vannak. Ilyenek jellemzően a saját előállítású tárgyi eszközök, a göngyölegek, a kézi szerszámok, stb. Az aktivált teljesítmények
értékének ez az eleme (összetevője) csak pozitív értéket vehet fel, tehát csak hozamnövelő lehet.

Másik: a saját termelésű készletek állományváltozásából. Ennek tartalma tulajdonképpen a saját termelésű készletek év végi és év eleji állományának
közvetlen költségen számított különbözete. Értelemszerűen ez a különbözet felvehet pozitív és negatív értéket. Következésképpen hatása az üzleti
tevékenység hozamára lehet növelő és csökkentő tétel.

E két részben csak három eredménykategória tartalmát adtuk meg. Az eredménykimutatás többi kategóriájáról később még részletesen szólunk.
iPad "S-'" 22:56 \,. *6 9 °/o (• Ji

Bezárás

7.2.7. A két változat összehasonlítása

A két változat közötti párhuzam megvonásánál könnyű észrevenni, hogy a két változat a hozamok esetében az aktivált teljesítmények értékében tér el
egymástól. A ráfordítások esetében pedig a két költségkategória tartalmi eltérése jelenik meg különbözetként. Vagyis az éves összes felmerült és az éves
összes értékesítési költség differenciája. Ez a differencia pedig éppen annyi, mint az aktivált saját teljesítmények értéke. Ez ad magyarázatot arra, hogy a
két változatban számított üzemi (üzleti) eredmény összege megegyezik.

A két eredménykimutatás változatában az értékesítés nettó árbevétele, az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások azonos tartalommal, megegyező
összeggel szerepelnek.

Nézzünk egy számszerű példát a két változat bemutatására:

AlaP-.adatok:

Értékesítés nettó árbevétele 12.000 eFt

Egyéb bevételek 3.000 eFt

Egyéb ráfordítások 2.000 eFt

Éves összes felmerült költség {költségnemek) 13.000 eFt

Saját előállítású eszközök aktivált értéke 1.000 eFt

Saját termelésű készletek állományváltozása 2.000 eFt

A megadott értékek alapján kiszámítható:

!lld.i.v_6Jt C..! l.ihtio JiocJ tmó ruLo k..ó d ók.o_f. 1 0 00.. 1. ..?_DOJ01.. 1.\.1---= - ...._..J.UA..A.,___ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ __
iPad "S-'" 22:56 \,. *6 9 °/o (• Ji

Bezárás

aktivált saját teljesítmények értéke (1.000+2.000) = 3.000

.~
értékesítés éves összes költsége (13.000-3.000) = 10.000

Az üzleti tevékenység eredményének levezetése összköltség eljárással

Értékesítés nettó árbevétele 12.000 eFt

Egyéb bevételek 3.000 eFt

Aktivált saját teljesítmények értéke 3.000 eFt

Üzleti tevékenység hozamai 18.000 eFt

Éves összes felmerült költség (költségnemek) 13.000 eFt

Egyéb ráfordítások 2.000 eFt

Üzleti tevékenység ráfordításai 15.000 eFt

A/ Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 3.000 eFt

Az üzleti tevékenység eredményének levezetése forgalmi költség eljárással

Értékesítés nettó árbevétele 12.000 eFt

Egyéb bevételek 3.000 eFt

Üzleti tevékenység hozamai 15.000 eFt

Értékesítés éves összes költsége 10.000 eFt

Egyéb ráfordítások 2.000 eFt

Üzleti tevékenység ráfordításai 12.000 eFt

A/ Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 3.000 eFt

iPad "S-'" 22:56 \,. *6 9 °/o (• Ji

Bezárás

Az üzleti tevékenység eredményének levezetése forgalmi költség eljárással

Értékesítés nettó árbevétele 12.000 eFt

Egyéb bevételek 3.000 eFt

Üzleti tevékenység hozamai 15.000 eFt

Értékesítés éves összes költsége 10.000 eFt

Egyéb ráfordítások 2.000 eFt

Üzleti tevékenység ráfordításai 12.000 eFt

A/ Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 3.000 eFt

Az összehasonlítás kapcsán szükséges utalni arra is, hogy az „összköltséges" változatnál az üzleti tevékenység eredményét a Szt. bruttó szemléletben
számíttatja. Ez abban jut kifejezésre, hogy a hozamok között az aktivált saját teljesítmények értékét is szerepelteti. Ez a bruttó szemléletű számítás
azonban nem jelent mindig nagyobb összegű hozamot is. Ennek az a magyarázata, hogy a saját termelésű készletek állományváltozása negatív értéket is
felvehet, vagyis hozamcsökkentő tételként is szerepelhet a levezetésben.

A negatív értékkel tulajdonképpen az éves nettó árbevétel helyesbítése valósul meg. Az aktivált saját teljesítmény értéke akkor lesz negatív, ha a
vállalkozás több saját termelésű készletet ad el, mint amennyit a tárgyévben termelt. Vagyis ha az előző évben, években termelt készleteket értékesíti.
Ebben az esetben az árbevétel egy része nem a tárgyévi tevékenység eredménye, hanem az előző évé vagy éveké. A saját termelésű készletek negatív
összege tulajdonképpen a „többletárbevételt" korrigálja éves szintűre.

Nettó szemléletűnek a „forgalmi költséges" eredménykimutatást nevezzük. Nettónak azért, mivel mind a hozamokat, mind pedig a költségeket nettó
módon tartalmazza. Amennyiben az egyéb bevételektől és az egyéb ráfordításoktól eltekintünk, akkor egy szűkebb tartalmú hozamot egy szűkebb
tartalmú költséggel állít szembe. Szűkebb tartalmú a hozam azért, mivel az aktivált saját teljesítmények értékét nem tartalmazza. Persze ez nem jelent
feltétlen kisebb összeget is! Szűkebb a költségek tartalma is, mivel az értékesítés költségei az összes felmerült költségnek csak egy részét képezik.

A vállalkozó a két változat közül belátása szerint választhat. Az egyik vagy másik változat előnyeiről, hátrányairól a fejezet végén még szót ejtünk.
iPad "S-'" 22:56 \,. *6 9 °/o (• Ji

Bezárás

7.2.8. Az összköltség eljárásra épülő eredménykimutatás Szt. szerint előírt tagolása

01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele

02. Exportértékesítés nettó árbevétele

1. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE (01 +02)

03. Saját előállítású eszközök aktivált értéke

04. Saját termelésű készletek állományváltozása

II. AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKE (03+04)

Ill. EGYÉB BEVÉTELEK

05. Anyagköltség

06. lgénybevett szolgáltatások értéke

07. Egyéb szolgáltatások értéke

08. Eladott áruk beszerzési értéke

09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke

IV. ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK (05+06+07 +08+9)

10. Bérköltség

11. Személyi jellegű egyéb kifizetések

12. Bérjárulékok

V. SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK (10+11+12)

VI. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS

VII. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK

A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (1+11±111-IV-V-Vl-Vll)

13. Kapott (járó) osztalék és részesedés

14. Részesedésekből származó bevételek árfolyamnyereségek

- -
iPad "S-'" 22:56 \,. *6 9 °/o (• Ji

Bezárás {;]

10. Bérköltség

11. Személyi jellegű egyéb kifizetések

12. Bérjárulékok

V. SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK (10+11+12)

VI. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS

VII. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK

A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (1+11±111-IV-V-Vl-Vll)

13. Kapott (járó) osztalék és részesedés

14. Részesedésekből származó bevételek árfolyamnyereségek

15. Befektetett pénzügyi eszközök bevételei, árfolyamnyereségek

16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek

17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei

VIII. PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI {13+14+15+16+17)

18. Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek

19. Befektetett pénzügyi eszközök ráfordításai, árfolyam veszteségek

20. Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások

21. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése

22. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

IX. PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI {18+ 19+20+21 +22)

B. Pénzügyi műveletek eredménye (Vlll-IX)

C. Adózás előtti eredmény (± A ± B)

X. ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

D. Adózott eredmény(± C - X)
iPad "S-'" 22:56 \,. *6 9 °/o (• Ji

Bezárás

7.2.9. A forgalmi költség eljárású eredménykimutatás Szt. szerinti előírt tagolása

01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele

02. Exportértékesítés nettó árbevétele

1. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE (01 +02)

03. Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége

04. Eladott áruk beszerzési értéke

05. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke

II. AZ ÉRTÉKESÍTÉS KÖZVETLEN KÖLTSÉGEI (03+04+05)

Ill. Értékesítés bruttó eredménye (1-11)

06. Értékesítési, forgalmazási költségek

07. Igazgatási költségek

08. Egyéb általános költségek

IV. AZ ÉRTÉKESÍTÉS KÖZVETETT KÖLTSÉGEI (06+07+08)

V. EGYÉB BEVÉTELEK

VI. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK

A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (1+11- IV+V-VI)

13. Kapott (járó) osztalék és részesedés

14. Részesedésekből származó bevételek árfolyamnyereségek

15. Befektetett pénzügyi eszközök bevételei, árfolyamnyereségek

16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek

17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei

VIII. PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI (13+14+15+16+17)

18. Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyam veszteségek

- -
iPad "S-'" 22:56 \,. *6 9 °/o (• Ji

Bezárás {;]
06. Ertékesítési, forgalmazási költsege
07. Igazgatási költségek
08. Egyéb általános költségek
IV. AZ ÉRTÉKESÍTÉS KÖZVETETT KÖLTSÉGEI (06+07+08)
V. EGYÉB BEVÉTELEK
VI. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK
A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (1+11- IV+V-VI)
13. Kapott (járó) osztalék és részesedés
14. Részesedésekből származó bevételek árfolyamnyereségek
15. Befektetett pénzügyi eszközök bevételei, árfolyamnyereségek
16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek
17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei
VIII. PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI (13+14+15+16+17)
18. Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyam veszteségek
19. Befektetett pénzügyi eszközök ráfordításai, árfolyam veszteségek
20. Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások
21. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése
22. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai
IX. PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI (18+19+20+21 +22)
B. Pénzügyi műveletek eredménye (Vlll-IX)
C. Adózás előtti eredmény (± A ± B)

X. ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG
D. Adózott eredmény(± C - X)
iPad ~ 22:56 \,. *69 °/o (• Ji

Bezárás

7.3. Az egyes eredménykategóriák tartalma

7.3.1. Az üzleti tevékenység hozamai és ráfordításai
7.3.2. A pénzügyi műveletek bevételei és ráfordításai
7.3.3. Az adózás előtti eredmény
7.3.4. Adózott eredmény
iPad ~ 22:56 \,. *6 9 °/o (• Ji

Bezárás

7.3.1. Az üzleti tevékenység hozamai és ráfordításai

A bevételt a számvitelben az értékesítéshez (a realizáláshoz) kapcsolódó fogalomként kezeljük és nem azonos a pénztári, banki bevétel, vagy raktári
készletbevétel fogalmával. A pénzbevétel a pénztárban vagy a bankban történő pénzeszközállományának a bővülését jelenti. A két fogalom
összetévesztése valószínűsíthetően abból ered, hogy a bevétel és a pénzbevétel esetenként időben egybeesik, mint például a készpénzes értékesítésnél.
Gyakoribb eset azonban az, hogy bevétel és pénzbevétel időben elkülönül oly módon, hogy a pénzbevétel (pénzügyi teljesítés) időben később történik
meg, mint a bevétel előírása (a termék átadása, szolgáltatás végzése). A megkülönböztetés miatt célszerű a bevételt a számvitelben értékesítés
bevételének nevezni. A jelzőt azonban legtöbbször elhagyjuk és marad csak az összetévesztésre alkalmas bevétel fogalom használata.

A pénzbevétel egyébként tágabb fogalom, mint az értékesítés bevétele, mivel az minden pénztári, banki pénznövekedést magába foglal. Így többek
között azt is, ha a vállalkozás a bankszámlájára hitelt vesz fel, vagy ha a dolgozója a korábban felvett előleget visszafizeti.

A két fogalom kapcsolatánál szólni kell még arról is, hogy a bevétel és pénzbevétel összegében legtöbbször azonos nagyságú és csak idő kérdése,
hogy a bevétel mikor válik pénzbevétellé. Egyébként akkor, amikor az üzleti partner kifizeti tartozását.

A költség fogalma: az üzletmenetben 1 év alatt felmerült élő- és holtmunka pénzben kifejezett értéke. E tradicionális meghatározásnál talán érthetőbb, ha
azt mondjuk, hogy a társaság fő tevékenységéhez, üzletmenetéhez kapcsolódó erőforrás felhasználás pénzben kifejezett - vagy ha tetszik bekerülési -
értéke. A költség alapvető közgazdasági kategória, amely már önmagában is a vállalkozói tevékenység megítélésének fontos mutatószáma.

Ka12.csolata más fogalmakkal:

A költség és az árbevétel kapcsolata

A költség az árbevétel ellenpárja. A költség az árbevétel elérése érdekében hozott áldozat (eszközfelhasználás). Azt mondhatjuk, hogy a költség az a
énzösszea amenn ibe az árbevétel került. A két fo alom oksáai ka csolatban áll e mással. Az árbevétel a cél az ok a költsé edi az okozat.

ó\ ·-- - - - - --.~· · - _-,_-_~~~~~~~~~~~- ' ~ .'

/-
··-
iPad ~ 22:57 \,. *6 9 °/o (• Ji

Bezárás

A költség az árbevétel ellenpárja. A költség az árbevétel elérése érdekében hozott áldozat (eszközfelhasználás). Azt mondhatjuk, hogy a költség az a
pénzösszeg, amennyibe az árbevétel került. A két fogalom oksági kapcsolatban áll egymással. Az árbevétel a cél (az ok), a költség pedig az okozat.
Amennyiben a vállalkozás az árbevételét növelni akarja, azt csak úgy érheti el, hogy költségeit is növeli.

A költség és a ráfordítás kapcsolata

Azt már rögzítettük, hogy a ráfordítás tágabb fogalom, mint a költség, és azt is, hogy a költség része a ráfordításnak. A két fogalmat gyakran keverik és
tévesen szinonim fogalomként használják, jóllehet köztük tartalmi eltérés van. A ráfordítás a költségeken túl egyéb tételeket is magába foglal és az anyagi
javak kibocsátásainak a bekerülési értékét öleli fel. A költség ezzel szemben főleg a termelés érdekében történő felhasználásokat tartalmazza. Vagyis
amíg a ráfordítás a vállalkozás működésének egészét szolgálja, annak érdekében merül fel, addig a költség főleg a termelő folyamatokat alapozza meg,
annak érdekében használják fel.

A két fogalom kapcsolatát az is bizonyítja, hogy a költség előbb vagy utóbb ráfordítás lesz. Ez akkor történik meg, amikor a terméket, a szolgáltatást
eladják. Ekkor a költség az árbevétellel kerül szembe és ráfordítássá válik.

A költség és a kiadás kapcsolata

A két fogalom esetében időbeni egybeesés okoz zavarokat, és emiatt a két fogalmat gyakran szinonimaként használják. Kiadás a pénztári és banki
pénzmozgást, illetve raktárból történő kivételezést jelent.

A pénzkiadások időben gyakran egybeesnek a költségfelmerüléssel. Ilyen egybeesés áll fenn például akkor, ha egy külső szolgáltatást a pénztárból
kifizetnek. Ebből eredhet a két fogalom gyakori téves használata. Itt is igaz, hogy minden költség előbb vagy utóbb kiadás lesz. Fordítva azonban nem áll
fenn e szabály. Vannak ugyanis olyan kiadások, amelyek nem jelentkeznek egyben költségként is. Ilyen például a hitel visszafizetése, vagy a dolgozónak
kifizetett előleg.

,
ERTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE
iPad "S-'" 22:57 \,. *6 9 °/o (• Ji

Bezárás
,
ERTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE

Az értékesítés nettó árbevételének tartalmát már lényegében tisztáztuk. Nem árt felidézni a korábban rögzítetteket. Ezek szerint az árbevétel a
beszámolási időszakban eladott készletek és idegeneknek végzett szolgáltatások kiszámlázott, az üzleti partner által elismert értéke. Ez az ellenérték az
általános forgalmi adó összegét nem tartalmazza. Nettó tartalmúvá az árbevétel a következő korrekciók elvégzése után válik:

Csökkentő tételek:
- az utólag adott engedmények (számlahelyesbítéssel},
- a fogyasztási adó,
- a visszaküldés (számlahelyesbítéssel vagy új számlával}.

Növelő tételek:
- a fogyasztói árkiegészítés,
- a felár (a megrendelő különleges igényei után számlákon feltüntetve).

Az értékesítés nettó árbevétele az üzleti tevékenység eredménye alakításának leglényegesebb eleme. Végül is ebben térülnek meg az értékesített
készletek, az idegeneknek végzett szolgáltatások, az előállítás költségei, továbbá a vállalkozás éves szintű általános költségei.

Fontos kiemelni azt is, hogy árbevételt a vállalkozó csak akkor írhat elő (számolhat el), ha a teljesítéskor az üzleti partner pénzben fizetett vagy ha a
számlán feltüntetett teljesítést valamilyen formában elfogadta, vagyis a szállítási vagy vállalkozási szerződés szerinti teljesítést igazolta. Az elfogadás,
igazolás leggyakrabban a szállítólevél egyik visszamaradó példányán történik meg.

Az értékesítés nettó árbevételének alapbizonylata a kimenő számla!. Ez lehet normál számla, vagy készpénzfizetési számla. A velük kapcsolatos
követelményeket az ÁFA törvény rögzíti. A kimenő számláról részletesebben a bizonylatok kapcsán szólunk.

:/x -------~ ·,.- ~~~~~~~~~~~·

~ ~;
·-·
~ ~
.' 7
iPad "S-'" 22:57 \,. *6 9 °/o (• Ji

Bezárás

Teljesítés alatt a szállítási, a vállalkozási szerződésben rögzített feltételek vagy az ügyletekre kötött megállapodásban foglalt feltételek szerinti teljesítést
kell érteni. A számlán feltüntetett ellenértéket abban az időszakban kell árbevételként elszámolni, amikor az áru tényleges átadása megtörtént, függetlenül
attól, hogy az üzleti partner az ellenértéket valamilyen módon kiegyenlítette vagy sem.

A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások az árbevételeiket teljesítés szemléletben kötelesek elszámolni. Pénzügyi teljesítés alatt pedig az értékesítési
folyamatnak azt a fázisát értjük, amely során az üzleti partner az értékesített termék, a neki végzett szolgáltatás ellenértékét pénzben vagy valamilyen más
módon kiegyenlíti.

Az egyszeres könyvvezetésre kötelezett vállalkozások csak akkor számolnak el árbevételt, ha az értékesítés ellenértékét ténylegesen megkapják,
vagyis ezek a vállalkozások pénzforgalmi szemléletet érvényesítenek az elszámolásaikban.

Az árbevételt irányultsága szerint két kategóriára kell felbontani, éspedig:

- exportértékesítés árbevételére,
- belföldi értékesítés árbevételére.

Exportértékesítés nettó árbevétele

Exportértékesítésnek minősül az eladás, ha

- a terméket, árut, anyagot külföldön vagy külföldre értékesítik illetve, ha a szolgáltatást külföldön teljesítik,
- a vevő, a szolgáltatást igénybe vevő tevékenységének székhelye, állandó telephelye, szokásos tartózkodási helye külföldön van.

Vegyük észre, az export fogalmához a számvitelben egyidejűleg két feltételnek kell teljesülnie:
- az egyik a területi elv érvényesülése, vagyis az, hogy az értékesítés külföldön valósuljon meg.
- a másik pedig a vevő státusza, vagyis az, hogy az üzleti partner (a vevő) is külföldi legyen.
iPad "S-'" 22:57 \,. *6 9 °/o (• Ji

Bezárás {;]
,_.w
Exportértékesítés árbevétel fogalmának pontosítása kapcsán érdemes szólni arról is, hogy 1994-ig az exportértékesítésnek elengedhetetlen feltétele volt
még az is, hogy az ellenértéket az üzleti partner devizában vagy valutában fizesse meg. A forint konvertibilitásának kiteljesedése ezt a követelmény
feleslegessé tette.

Az exportértékesítés nettó árbevételének tartalmi meghatározásakor utalnunk kell még arra is, hogy az exportértékesítés árbevételét csökkenti az
exporttal kapcsolatos külföldi útszakaszra eső szállítási és rakodási költség.

Belföldi értékesítés nettó árbevétele

Tartalma az exportértékesítés árbevételének ismeretében már könnyen megadható, ha az állítjuk, hogy mindazon értékesítések árbevétele, amely kiszorul
az exportértékesítésből, az belföldi értékesítés árbevételének számít.

Vagyis azt az értékesítést tekintjük belföldinek, amikor az üzleti partner (a vevő), a szolgáltatást igénybe vevő tevékenységének székhelye, telephelye,
ezek hiányában szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van.

EGYÉB BEVÉTELEK

Fogalma: ezek olyan bevételek, amelyek az üzletmenetből következnek, de a Számviteli törvény szabályozása értelmében nem lehetnek részei az
árbevételnek.

A Szt. előírásai alapján egyéb bevételnek kell tekinteni a következő bevételeket:

- az immateriális javak, a tárgyi eszközök értékesítésének ÁFA nélküli ellenértékét,
- a káreseményekkel kapcsolatban kapott bevételeket,
- a kapott bírságot, a kötbéreket, a késedelmi kamatot, a kártérítések összegét,
- a külföldi pénzértékre szóló követelésekkel, kötelezettségekkel kapcsolatos árfolyamnyereséget,
- a korábban behajthatatlannak minősített követelés címén befolyt összegeket,
iPad "S-'" 22:57 \,. *6 9 °/o (• Ji

Bezárás

A Szt. előírásai alapján egyéb bevételnek kell tekinteni a következő bevételeket:

- az immateriális javak, a tárgyi eszközök értékesítésének ÁFA nélküli ellenértékét,
- a káreseményekkel kapcsolatban kapott bevételeket,
- a kapott bírságot, a kötbéreket, a késedelmi kamatot, a kártérítések összegét,
- a külföldi pénzértékre szóló követelésekkel, kötelezettségekkel kapcsolatos árfolyamnyereséget,
- a korábban behajthatatlannak minősített követelés címén befolyt összegeket,
- a céltartalék feloldását (megszüntetését, felhasználását),
- itt jelenik meg az értékvesztések, illetve a terven felüli értékcsökkenési leírások visszaírása,
- valamint a negatív üzleti vagy cégértékből felszabadított összeg.

AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKE

E hozamkategória két összetevőből áll: a saját előállítású eszközök aktivált értékéből és a saját termelésű készletek állományváltozásából.

E kategória csak az összköltség eljárásra épülő eredménykimutatás üzleti eredményének alakulásában játszik szerepet. Tartalmát már a fejezet előző
szakaszában tisztáztuk.

EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK

Fogalma: ezek olyan ráfordítások, amelyek ugyan az üzletmenethez kapcsolódnak, de a Számviteli törvény előírásai alapján nem tekinthetők költségnek.
Az egyéb ráfordítások egy részét a fizetett kártérítések, a kötbérek, a késedelmi kamatok, a bírságok teszik ki, de itt mutatjuk be:
- a behajthatatlanként leírt követelések összegét,
- az értékesített immateriális javak, a tárgyi eszközök költségeit (azok könyvszerinti értékét),
- a képzett céltartalék összegét,
- az eredményt terhelő adók, illetékek összegét,
- a terven felüli értékcsökkenés, értékvesztések összegét, akár állományban marad az adott eszköz, akár nem.

KÖLTSÉGNEMEK
iPad "S-'" 22:57 \,. *6 9 °/o (• Ji

Bezárás {;]
KÖLTSÉGNEMEK

Fogalma: a beszámolási időszakban az üzletmenet során felhasznált élő- és holtmunka értékét foglalja magába. Más megközelítésben azt mondhatjuk,
hogy a költségnemek a felmerült éves összes költséget ölelik fel .

Ezeket a költségeket a vállalkozónak három csoportra bontva kell a könyveiben , a beszámolóban kimutatnia.

A költségnemek a következők:

Anyagi jellegű ráfordítások

Ezen belül kötelező a további tagolás:

- anyagköltségre:
anyagfelhasználást, anyaghiányt, anyagok értékvesztését. Anyagköltségnek számít a vállalkozáshoz vezetékeken beérkező víz, villany, gáz fizetett
ellenértéke is.
- igénybevett szolgáltatások értékére:
Anyagjellegű szolgáltatásnak minősül többek között:
a szállítási és rakodási költségek (amennyiben készlethez, vagy tárgyi eszközhöz kapcsolódik, akkor annak értékét növeli}, a csomagolási költségek, az
utazási költségek, a bérmunkadíjak, a kölcsönzési díjak, a postaköltség, a telefon- és telexköltségek, az idegenek által végzett fenntartási költség, stb.
De itt számoljuk el a nem anyagjellegű szolgáltatások értékét is, ilyenek: a bérleti díjak, a hirdetési díjak, a jogi személyek részére fizetett szakértői ,
pályázati díjak, a tagdíjak, az oktatási , a tanfolyami költségek, a perköltségek, stb.
- egyéb szolgáltatások értékére:
• bankköltségek: a bankgarancia költségek, a járulékok, a kezelési költségek, a banki nyomtatványok költségei , a váltóleszámítolási költségek, a
faktoringdíj, stb,
• hatósági díjak: az engedélyezési díjak, az illeték, ha azt nem az önkormányzatoknak vagy a központi költségvetésnek fizetik,
• biztosítási díjak, stb.
- eladott áruk beszerzési értékére (ELÁBÉ):

!l.:7. o' rt'•- ,~ ~·t ·-

o -"'-nc.-1iou -•- d o 1mr.
i.c..ox.o~o
1-'
i.c..o ~-· o t- 1- •- !.!.-.
~uu__~o_r1n • t"1 '~
o~ ' •-
_._ox.o !:1_7 , li.c:l 1
!l.r1 ··~~
O Q.\1ili.-L-O l'-""l
" ' 1 d o ~•t
00

u ,
oc.- . C.-. .C_7...!l
\/.L nom o, c.i.c..o7_o:
1- tt h o:t' ~..J!'
OJ.I ..
_u.l!:l~00-'-1.-<-
!.!.I - - • - ,_.:,:.__
"lµ.lf.l.~L\1 •
c.-~or1n t'1

;·\ ·- -------~ -
~
,~
·,_- ~~~~~~~~~~~- /:
iPad "S-'" 22:57 \,. *6 9 °/o (• Ji

Bezárás {;]
,
- eladott áruk beszerzési értékére (ELÁBÉ):

az értékesített kereskedelmi készletek könyv szerinti értéke, az áruval együtt elküldött és vissza nem érkezett betétdíjas göngyölegek könyv szerinti
értéke, valamint a göngyölegselejtezés értéke,
- eladott (közvetített) szolgáltatásokért értéke.

Személyi jellegű ráfordítások

.~
Ennek összetevői:
- bérköltség:

Munkaszerződés alapján előírt járandóság (munkabér, bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom). Bérköltségnek minősül a természetbeni juttatás is.
- személyi jellegű egyéb kifizetések:

Leggyakrabban ezek a munkaviszonyhoz kapcsolódó kifizetések. Ilyenek: a találmányi, az újítási díjak, a szerzői díjak, a jubileumi díjak, a választott
tisztségviselők tiszteletdíja, a költségtérítések (költségátalány), a hozzájárulások (étkezési, üdülési, utazási, stb.), a végkielégítésre kifizetett összegek, a
reprezentációs költségek.

Számla adására kötelezett személy részére (más vállalkozó) a fenti címeken kifizetett összegeket nem itt, hanem az igénybe vett szolgáltatások között kell
elszámolni.
- bérjárulékok:

A bérjárulékok közt kell kimutatni minden olyan járulékot és adó módjára fizetendő összeget, melyek számítási alapja a személyi jellegű ráfordítások, vagy
a foglalkoztatottak száma, így többek közt: a nyugdíjbiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot, az egészségügyi hozzájárulást, a munkaadói
járulékot, szakképzési hozzájárulást, stb.

;·\ ·- -------~ -
~
,~
·,.- ~~~~~~~~~~~- /:
iPad "S-'" 22:57 \,. *6 9 °/o (• Ji

Bezárás

Értékcsökkenési leírás (amortizációs költség)

Értékcsökkenési leírás:

Az immateriális javak és a tárgyi eszközök után ilyen címen elszámolt összeg. Ezen kategóriában csak a tervszerinti értékcsökkenési leírás található meg.
(Az értékcsökkenési leírás mögött álló elvek részletesen az Értékelés című fejezetben lesznek kifejtve.)

Az értékcsökkenési leírást a vállalkozás eredményének alakulásától függetlenül el kell számolni.

Az ÉRTÉKESÍTÉS KÖLTSÉGEI

E költségek a forgalmi költség eljárásra épülő eredménykimutatás szerint számított üzleti tevékenység eredményének alakításában játszanak szerepet. Az
értékesítés összes költsége összegében a vállalkozás felmerült éves összes költségeinek és az aktivált saját teljesítmények értékének különbözete.

Amennyiben az üzleti tevékenység kiszámításánál a hozamok között csak az értékesítés árbevételét és egyéb bevételeket vesszük számba, úgy a
ráfordítások között is csak a szűkebb tartalmú költségek körével - az értékesítés költségeivel - számolhatunk. Az értékesítés költségeit a vállalkozónak a
„B" típusú eredménykimutatásban közvetlen és közvetett költségekre bontva kell bemutatnia.

Értékesítés közvetlen költségei:

- az értékesített termékek, anyagok, áruk közvetlenül elszámolt költségei,
- az idegennek végzett szolgáltatások közvetlenül elszámolt költségei,
- az eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ),
- a továbbszámlázott alvállalkozói teljesítmények értéke,
- a kereskedelmi tevékenység közvetlen költségei.
iPad "S-'" 22:57 \,. *6 9 °/o (• Ji

Bezárás {;]
Amennyiben az üzleti tevékenység kiszámításánál a hozamok között csak az értékesítés árbevételét és egyéb bevételeket vesszük számba, úgy a
ráfordítások között is csak a szűkebb tartalmú költségek körével - az értékesítés költségeivel - számolhatunk. Az értékesítés költségeit a vállalkozónak a
„B" típusú eredménykimutatásban közvetlen és közvetett költségekre bontva kell bemutatnia.

Értékesítés közvetlen költségei:

- az értékesített termékek, anyagok, áruk közvetlenül elszámolt költségei,
- az idegennek végzett szolgáltatások közvetlenül elszámolt költségei,
- az eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ),
- a továbbszámlázott alvállalkozói teljesítmények értéke,
- a kereskedelmi tevékenység közvetlen költségei.

Értékesítés közvetett költségei:

A felmerült éves összes költségből azok minősülnek értékesítés közvetett költségeinek, amelyekről felmerülésükkor vagy későbbi időpontban sem
állapítható meg, hogy azokat melyik termék vagy szolgáltatás váltotta ki.

Ezeket további három csoportra kell bontani, éspedig:

- értékesítési költségekre (raktározási, reklám és propaganda költségek, vásárok költségei, stb.}
- igazgatási költségekre (irányítási költségek, ügyviteli költségek)
- egyéb általános költségekre, mindazok, amelyek az előző két kategóriából kiszorulnak.

Ilyenek jellemzően:
- a garanciális javítási költségek,
- a szociális és jóléti költségek,
- a nem aktivált kísérleti fejlesztés költségei,
- a saját termelésű készletek értékvesztései, stb.
iPad "S-'" 22:57 \,. *6 9 °/o (• Ji

Bezárás

7.3.2. A pénzügyi műveletek bevételei és ráfordításai

A pénzügyi műveletek bevételeinek és ráfordításának elkülönített kimutatása az eredménykimutatásban egyértelművé teszi a pénzügyi tranzakciók
eredményre gyakorolt hatását. A pénzügyi műveletek elkülönítésével nem mosódik össze a szoros értelemben vett vállalkozói tevékenység eredménye a
pénzügyi tevékenység körébe tartozó gazdasági események eredményével.

Pénzügy_; műveletek bevételei

- a kapott Oáró) osztalék és részesedés,
- a részesedésekből származó bevételek árfolyamnyereségek,
- a befektetett pénzügyi eszközök bevételei, árfolyamnyereségek,
- az egyéb kapott Oáró) kamatok és kamatjellegű bevételek,
- a pénzügyi műveletek egyéb bevételei.

Pénzügy_; műveletek ráfordításai

- a részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek,
- a befektetett pénzügyi eszközök ráfordításai, árfolyamveszteségek,
- a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások,
- a részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése,
- a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai.
iPad "S-'" 22:57 \,. *6 9 °/o (• Ji

Bezárás

7.3.3. Az adózás előtti eredmény

Ezt az eredmény kategóriát úgy kapjuk meg, ha az üzemi eredményt és a pénzügyi műveletekből származó eredményt összevonjuk. Más
megközelítésben pedig úgy értelmezhetjük a tartalmát, mint vállalkozás szintű éves összes bevétel és ráfordítás különbségét.

Az adózás előtti eredmény képezi a társasági adóalap kiszámításának kiinduló pontját.

Az adóalap növelő és csökkentő tételeket a társasági adótörvény írja elő és azok köre, mértéke szinte évről évre rendre változik. Az adóalapot növelő és
csökkentő tételeket az éppen érvényben lévő társasági adótörvényből lehet megismerni.

A társasági adó alapja a módosító tételek után pozitív, vagy negatív értéket vesz fel (elméletileg nulla is lehet). Társasági adót a vállalkozónak az éves
eredménye után csak akkor kell fizetnie, ha a fentiek szerint kiszámított adóalapja pozitív értékű.
„~·
A társasági adó mértékét az adótörvény 0/o-ban adja meg. Ez a mérték évről évre változhat. A jegyzet írásának időpontjában a tárgyévi tevékenység
után a társasági adó mértéke a pozitív adóalap 9°/o-a.
iPad "S-'" 22:58 \,. *6 9 °/o (• Ji

Bezárás

7.3.4. Adózott eredmény

Tartalma: adózás előtti eredmény és fizetendő társasági adó összegének különbözete. Az adózott eredményt már csak egyetlen tétellel lehet terhelni és ez
a tulajdonosoknak, alapítóknak járó osztalék, részesedés összege.
iPad "S-'" 22:58 \,. *6 9 °/o (• Ji

Bezárás

7.4. Az eredménykimutatás két formája

A számviteli törvény kétféle eredménykimutatás összeállítását teszi lehetővé. A vállalkozóra bízza, hogy az üzemi (üzleti) tevékenység eredményét milyen
módszerrel állapítja meg. A vállalkozónak a döntése kialakításakor elsősorban azt kell szem előtt tartania, hogy a vállalkozás eredményének alakulása
mennyiben függ a forgalom alakulásától, illetve a forgalom és a teljesítmény kapcsolatától. Amelyik vállalkozónál az éves teljesítmény nem esik egybe
(közel) az értékesítéssel, ott célszerű a forgalmi költség eljárásra épülő eredménykimutatást választani. Ilyen lehet egy építőipari cég, ahol kevés vagy
egyáltalán nincs saját termelésű készlet, ott több és használhatóbb információt nyújt az „összköltséges" eredménykimutatás .

••
Osszköltség eljárású eredmény_kimutatás jellemzői
- a beszámolási időszakban felmerült költségnemek bemutatására helyezi a hangsúlyt, bruttó szemléletű,
- nem biztosítja a termékenkénti, szolgáltatásonkénti fedezeti költségszámítás feltételeit,
- hozam oldalról a tárgyévi teljesítményt adja meg, (nem pedig a kibocsátást),
- nem feltétlen kapcsolódik hozzá a költségek költséghelyi, költségviselői megfigyelése.

Forgalmi költség eljárású eredmény_kimutatás jellemzői

- az értékesítéshez (forgalomhoz) kapcsolódó költségek megfigyelésére helyezi a hangsúlyt,
- megteremti a fedezeti költségszámítás feltételeit,
- hozam oldalról a kibocsátást mutatja,
- feltételezi a költséghelyi, költségviselői költségmegfigyelést,
- nettó szemléletű.
iPad "S-'" 22:58 \,. *69 °/o (• Ji

Bezárás

8. Értékelés
8.1. Az értékelésről általában
8.2. Bekerülési érték
8.3. Az eszközök értékelése
iPad "S-'" 22:58 \,. *6 9 °/o (• Ji

Bezárás

8.1. Az értékelésről általában

Induljunk a kályhától, a számvitel alapvető céljától. Ezt a jegyzet elején úgy fogalmaztuk meg, hogy megbízható, valós és teljes körű képet kell adnia a cég
vagyoni, pénzügyi helyzetéről, valamint jövedelemtermelő képességéről. A számvitel valóban ezt célozza, ennek érdekében fogalmazza meg a számviteli
alapelveket is, csakhogy amikor vagyoni helyzetről, vagy a mérleg másik oldalán a vagyont finanszírozó forrásokról beszélünk, minden esetben felmerül a
kérdés, hogy a rendelkezésre álló vagyont vajon milyen értéken szerepeltessük. Hiszen ha megbízható és valós képet kell közvetítenünk, akkor ennek az
értéknek valóban megbízhatónak (elegendően óvatosnak), de mindeközben valós értéket tükrözőnek is kell lennie.

Gondoljuk végig mindezt, bármilyen jószág jusson is eszünkbe, legyen ez bármi, ami a társaság tulajdonában van, egész biztosan több értéket tudunk e
jószág mellé rendelni. Egyrészt megvásároltuk a jószágot valamilyen értéken, ez az érték - leegyszerűsítve - az eszköz bekerülési értéke, ebben a
pillanatban amennyiben, a piac - ahonnan a jószág származik - elegendően versenyszerű, akkor ez az érték az épp abban a pillanatban aktuális
gazdasági - azaz valós, piaci - értéket mutatja. Ez az érték viszont percről percre változhat, de akkor egy óra múlva, egy év múlva milyen értéken
szerepeljen a jószág a könyveinkben? Amennyiért megvettük, vagy amennyiért el tudjuk adni épp a fordulónapon, vagy inkább a mérlegkészítés napján?
Esetleg a jószág értékét az adja, amennyit képes vagyok belőle kihozni, amennyi jövedelmet képes termelni a társaságnak a hátralévő idő alatt? És mi a
helyzet az amortizációval, ha megvettük a jószágot, ami több éven keresztül képes lesz szolgálni a céget, miért nem a használatbavételkor írjuk le egyben,
úgy ahogy van, vagy az alapelvek értelmében csak korrigáljunk vele? És vajon arra kíváncsi a befektető, hogy mennyiért lehet eladni a vállalkozás
eszközeit ebben a pillanatban, vagy mennyiért lehet eladni egyben, szerződésekkel, csapattal együtt? Sok a kérdés, és a kérdésekre szinte minden válasz
„megideologizálható". Feladatunk nem az, hogy igazságot tegyünk, csak annyi, hogy megértsük az okokat (választ kapjunk a „miértekre"), majd ezután
jöhetnek a módszerek (a válaszok a „hogyanra"). A számvitelnek mindamellett, hogy a válaszokat megpróbálja megadni, egy dologra mindig fegyelemmel
kell lennie. A számvitel célja nem egyedi vállalatok, egyedi módszertannal kalkulált értékének megadása, hanem egy olyan konfekcióáru, ami minden
vállalkozásra ráhúzató, és ezáltal képesek leszünk összevetni, hogy melyik hogy néz ki, persze mindemellett alapvetően fontos volna, hogy amit látunk, ne
csak illúzió legyen, hanem a csupasz és valóban a döntéseket segítő valóság. Az értékelés tehát valóban kulcskérdése a beszámoló elkészítésének,
különösen, ha továbbgondoljuk mindezt. Hiszen a vagyon értéken történő bemutatásán túl, ez alapvetően határozza meg a cég jövedelemtermelő
képességéről alkotott képet is. A társaság eredménye ugyanis a kibocsátás ellenértéke csökkentve a kibocsátás könyvszerinti értékével, de ha a könyv
szerinti érték kapcsán a fenti kérdések merültek fel, akkor mindez továbbgyűrűzik az eredmény megállapításába is. A számvitel valóban érdekes és
sokszor mondják, elvont világ, de ha az alapvető szabályokat, alapelveket sikerül magunkévá tenni, nem fogunk eltévedni 29 . Nézzük akkor végre a
részleteket!

A számvitel talán legfontosabb alapelve a vállalkozás folytatásának az elve, amely alapján a társaság balátható időn belül nem hagy fel
tevékenységével. Ez a számviteli alapelv újabb alapelveket szült, mint az összemérés elvét, az időbeli elhatárolás elvét, amelyeket, ha minden igaz, a
~~~.a. Q_b_.~~~_._,.~.e._~ b.l~----.-----~'...,.._._..,.~,.....,._..,...,.~... ~~Á~,...J..r.,~_,__.a.~~~~18~~L- ~~~~~~.a.~~._.~.a. ._..i„~~~~~~.,.~~....~~"'--
iPad ~ 22:58 \,. *6 9 °/o (• Ji

Bezárás {;]

legfontosabb alapelve a vállalkozás folytatásának az elve, amely alapján a társaság balátható időn belül nem hagy fel
tevékenységével. Ez a számviteli alapelv újabb alapelveket szült, mint az összemérés elvét, az időbeli elhatárolás elvét, amelyeket, ha minden igaz, a
tisztelet Olvasó már mélységeiben ért, hiszen a mérleg és az eredménykimutatás kapcsán már ezt részletesen tárgyaltuk, mi több ennek eredményeként
két mérleg főcsoport is létrejött. Az összemérés elve szerint a vállalkozás adott időszaki eredményét, a tárgyidőszaki valós teljesítmények
figyelembevételével kell meghatározni, tehát az olyan ráfordítások, amelyek nem az adott időszak kibocsátását alapozzák meg, illetve az olyan bevételek,
amelyek nem a tárgyidőszaki kibocsátás ellenértékei, az ezen időszaki teljesítményt reprezentáló eredménynek nem lehetnek részei. Csak harmad- és
negyedsorban említjük az óvatosság és a valódiság elvét, bár valljuk be, felületesen szemlélve akár mondhatnánk, hogy e két elv határozta és határozza
meg értékelési technikáinkat, módszereinket. Hozzá kell tennünk, nem vitás, hogy az elmúlt 10-15 évet valóban e két elv közti „lavírozás" jellemzi, mégis,
az alapvető értékelési szabályaink - amelyek hosszú idő óta változatlanok, és nem is várható, hogy a közeljövőben módosulnának - az első két alapelvre
épülnek. A vállalkozás folytatásának és az időbeli elhatárolásnak az elvére komplett mérleg főcsoportok épültek, költségelszámolásunkban is külön
költségnemként megjelennek. Ha a mérlegben felülről lefelé haladunk, akkor azok a tételek, amelyek értékelését az említett elvek határozzák meg: az
immateriális javak, a tárgyi eszközök, az aktív időbeli elhatárolások, a lekötött tartalék, a céltartalékok, a hosszú lejáratú kötelezettségek néhány tétele és
a passzív időbeli elhatárolások. Ez azért nem kevés, ha ezen túl vagyunk, akkor csupán az a kérdés marad, hogy ha már figyelembe vettük a fenti két
elvet, akkor az így kapott értéket milyen mértékben vessük alá az óvatosság elvének és milyen mértékben a valódiságának.

A vállalkozás folytatásának elve nem egyszerűen a számviteli elszámolásokat és az értékelést határozza meg. Az elv valójában a számvitel témakörén
kívül eső területre, a pénzügyek, a finanszírozás témájához vezet el minket30. Az elv, amely szerint a cég hosszú távon folytatni kívánja tevékenységét,
nem csupán annyit jelent, hogy a közeljövőben nem számolják fel, sőt valójában ehhez semmi köze sincs, hanem azt próbálja megfogalmazni, hogy a cég
működését az adott szinten külső források bevonása nélkül képesnek kellene lenni fenntartania akár az idők végezetéig, ha minden egyéb körülmény
változatlan. A könnyebb elképzelhetőség kedvéért, gondoljunk egy épp most induló vállalkozásra, amelynek megalapításához a tulajdonosok pénz vagy
egyéb vagyontárgy formájában rendelkezésre bocsátották az induló tőkét. Fel sem merül, hogy e vállalkozás a következő évben - hangsúlyozva, hogy
minden egyéb körülmény változatlan {kereslet, kapacitás, megtermelhető fedezet stb.) - csak akkor tudja beindítani gyártását, szolgáltatási
tevékenységét, ha ehhez külső forrást biztosít valaki (a tulajdonosok vagy valaki más). Normális esetben a cég az idők végezetéig képes tevékenységét
folytatni az induló szinten. Ebből sok minden következik. Ez lesz az oka, hogy céltartalékokat képzünk, hiszen ha nem tennénk, a tulajdonos az
eredménykimutatás során meghatározott adózott eredményt bátran hazavihetné osztalékként. De mi a helyzet azokkal a várható költségekkel,
kötelezettségekkel, amelyekkel a tárgyévi gazdálkodás hatására számolhatunk jövőre? Ha most nem képzünk tartalékot az eredmény terhére és mondjuk
azt tervezzük, hogy a következő évben semmit nem csinálunk, csak vegetál a cég, de mégis visszahozzák a garanciális időn belül meghibásodott gépeket,
el kell küldenünk néhány embert, ennek a fedezete - ha csak vegetálunk - nem jön létre. Nekünk azonban ez esetben is ki kell javítanunk a berendezést,
ki kell fizetnünk a végkielégítést. Amennyiben az előző évben (amikor eladtuk a gépet) céltartalékot képeztünk, akkor meglesz a javításra a fedezet, nem
indul eljárás a cég ellen, folytathatjuk tevékenységünket. Nem vitás, hogy a céltartalék képzésnél az óvatosság elve is előkerül (sőt az óvatos üzletember
stratégiája ez), valamint az összemérés (az éves eredményeink így válnak összemérhetővé) és az időbeli elhatárolás (hiszen a javítási költség, amelyet a
garanciával bevállaltunk, az előző év kibocsátásának az ellenértékét kell, hogy terhelje) elve, mégis a mozgatórugó a vállalkozás folytatásának elve volt.
iPad "S-'" 22:58 \,. *6 9 °/o (• Ji

Bezárás {;]
ww
Az immateriális javak és tárgyi eszközök értékét az eredmény meghatározásánál már érintettünk, évről évre amortizációs költséget számolunk el, de
vajon miért nem a használatba vételkor a teljes bekerülési érték került leírásra. Az ok megint az időbeli elhatárolás elvével magyarázható, a költséget
megosztjuk azon évek között, amíg a felhasználás bevételt termel, és ezzel párhuzamosan a költségként történő elszámolással az adózás előtti és persze
az adózott eredmény, ennek eredményeként a kifizethető osztalék értékét is csökkentjük, megteremte a társaság hosszú távú működésének az alapjait.
Erre azért még visszatérünk. Amit viszont érdemes tisztán látni, hogy az értékelés elméletének legfőbb mozgatórugója a vállalkozás folytatásának elve,
amiről azért szoktunk megfeledkezni, mert e téren a számvitel nem változhat.

A magyar számviteli rendszer értékelési szabályai az Európai Unió sztenderdjeihez való harmonizáció jegyében az 1992-es hatályba lépés óta
folyamatosan változnak. Elveiben az induláskor leginkább az akkori német szabványhoz hasonlító értékelési mechanizmusok mára a nemzetközi
számviteli sztenderdekhez, mondhatnánk, az angolszász szabályokhoz hasonlítanak, ám talán a legliberálisabb egyesült államokbeli sztenderdek
(pénzügyesebb) szemléletétől még mindig meglehetősen távol állnak. Ha mindezt számviteli alapelvek mentén szeretnénk interpretálni, mondhatjuk, hogy
az óvatosság elvének mindenek fölé helyezésével induló hazai számviteli szabályozás mára a valós értéken alapuló értékelés felé fordult, de még mindig
messze áll a jövedelem alapú szemlélettől, amely mint alapelv egyáltalán nem jelenik meg. Mindez a gyakorlatban négy különböző időszakot jelentett a
nem túl hosszú „újkori" számviteli történelmünk során 1992-1995, 1996-2000, 2001-2003, 2004-től napjainkig. Nézzük ezeket kicsit részletesebben,
abból kiindulva, hogy az értékelés feladata nem más, mint vagyontárgyaink egyedi (valóban minden vagyontárgyat és forráselemet egyedileg kell
értékelnünk) mérlegértékének meghatározása évről évre, ha lehet következetesen, azaz az egymást követő időszakokban összehasonlítható módon (ha
lehet ugyanúgy)!

8.1.1. 1992-1995, az óvatosság

8.1.2. 1996-2000, nyitás
8.1.3. 2001-2003, eszmélés
8.1.4. 2004-től napjainkig, felismerés
8.1.5. Infláció hatása az értékelésre
8.1.6. Értékek a gazdálkodás során
8.1.7. Az érték definíciói a számvitelben

29 Nem véletlen, hogy a pénzügyesek és a számvitelesek között folyamatos a „harc" az értékelés kapcsán, más elvek mentén gondolkozik ugyanis a két csoport, mindkét
iPad ~ 22:58 \,. *6 9 °/o (• Ji

Bezárás

8.1.1. 1992-1995, az óvatosság

A számvitel eredménykimutatásában a legfőbb elv talán a realizációs elv, amely szerint csak olyan bevételeket (kibocsátásunk ellenértéke) számolhatunk
el, amelyet a partner elismer, tehát várhatóan valóban be is fogy folyni, vagy a pénzügyi rendezés is megtörtént. Ha a vállalkozás birtokában lévő
vagyontárgyaink értéke a változó piaci körülmények hatására tegyük fel, növekszik, és ezt be szeretnénk mutatni, akkor egész biztosan az eszköz
állomány értékével párhuzamosan a forrás oldal értékének is növekednie kell. A kérdés csak az, hogy vajon ez az eszköz érték növekedés kit illet meg. A
válasz triviális, a tulajdonost. A társaság működéséből származó többletérték, viszont az eredményt kellene, hogy növelje, bevétel elszámolás révén. Ha a
bevételt elszámoljuk, akkor viszont megsértjük a realizációs elvet, hiszen valós kibocsátásunk nem volt, így realizációról sem beszélhetünk. Sőt így a
tulajdonos akár úgy is dönthetne, hogy hazaviszi osztalékként. Érezhető, hogy ez ebben a formában nem megoldható. A számviteli szabályozás ezen
időszak során egészen egyszerűen oldotta fel a problémát: „Felértékelni tilos!" és kész. Ezzel ellentétes piaci mechanizmusok is elképzelhetőek
természetesen, azaz könnyebb elképzelni, hogy a vagyontárgyaink - legyen ez készlet vagy befektetett eszköz - az idők során veszítenek az értékükből,
a valódiság és az óvatosság elve egyszerre diktálja, hogy ilyenkor - természetesen - le kell értékelni a jószágot az „
eredmény terhére és az új piaci
értéken kell szerepeltetni a könyveinkben. Az alapelveknek megfelelően a „Leértékelni kötelező!" szabály trivialitás. Osszességében a kettő így hangzik:
leértékelni kötelező, felértékelni tilos! Szebben mondva a vállalkozás vagyontárgyait értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken kell, hogy
beszámolójában szerepeltesse. A piaci szereplők így biztosak lehetnek abban, hogy a cég birtokában lévő jószágok ennyit legalább érnek, de hogy
valójában mennyit is, az innen nem derül ki. E felfogásban készítettük beszámolóinkat a fenti időszak alatt, átadva magunkat az óvatosság és biztonság
feledhetetlen érzésének. Azonban e meglehetősen féloldalas szemlélet alapvetően nyomja rá bélyegét a beszámoló használhatóságára, különösen egy
erősebb inflációval rendelkező, élénk piaci mozgások által jellemzett nemzetgazdaság vállalkozásaira. Ha visszagondolunk a '90-es évek elejére, az
alakuló vállalkozásra, az igaz tulajdonosok megjelenésére, e cégek bővülő tőkeigényére, a piac dinamikájára, a nemzetgazdasági teljesítmény
változásaira, bizton állíthatjuk, hogy egy ilyen történelmi értéken mérő rendszer nem képes betölteni feladatát még akkor sem, ha kizárólag összehasonlító
adatként használjuk az információkat.

t i - -- Fr1„I.\ rtl(n .

rtn•~•rt.t.. •
r~di•ll

t
iPad "S-'" 22:58 \,. *6 9 °/o (• Ji

Bezárás

• •
A számvitel eredménykimutatásában a legfőbb elv talán a realizációs elv, amely szerint csak olyan bevételeket (kibocsátásunk ellenértéke) számolhatunk
el, amelyet a partner elismer, tehát várhatóan valóban be is fogy folyni, vagy a pénzügyi rendezés is megtörtént. Ha a vállalkozás birtokában lévő
vagyontárgyaink értéke a változó piaci körülmények hatására tegyük fel, növekszik, és ezt be szeretnénk mutatni, akkor egész biztosan az eszköz
állomány értékével párhuzamosan a forrás oldal értékének is növekednie kell. A kérdés csak az, hogy vajon ez az eszköz érték növekedés kit illet meg. A
válasz triviális, a tulajdonost. A társaság működéséből származó többletérték, viszont az eredményt kellene, hogy növelje, bevétel elszámolás révén. Ha a
bevételt elszámoljuk, akkor viszont megsértjük a realizációs elvet, hiszen valós kibocsátásunk nem volt, így realizációról sem beszélhetünk. Sőt így a
tulajdonos akár úgy is dönthetne, hogy hazaviszi osztalékként. Érezhető, hogy ez ebben a formában nem megoldható. A számviteli szabályozás ezen
időszak során egészen egyszerűen oldotta fel a problémát: „Felértékelni tilos!" és kész. Ezzel ellentétes piaci mechanizmusok is elképzelhetőek
természetesen, azaz könnyebb elképzelni, hogy a vagyontárgyaink - legyen ez készlet vagy befektetett eszköz - az idők során veszítenek az értékükből,
a valódiság és az óvatosság elve egyszerre diktálja, hogy ilyenkor - természetesen - le kell értékelni a jószágot az „
eredmény terhére és az új piaci
értéken kell szerepeltetni a könyveinkben. Az alapelveknek megfelelően a „Leértékelni kötelező!" szabály trivialitás. Osszességében a kettő így hangzik:
leértékelni kötelező, felértékelni tilos! Szebben mondva a vállalkozás vagyontárgyait értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken kell, hogy
beszámolójában szerepeltesse. A piaci szereplők így biztosak lehetnek abban, hogy a cég birtokában lévő jószágok ennyit legalább érnek, de hogy
valójában mennyit is, az innen nem derül ki. E felfogásban készítettük beszámolóinkat a fenti időszak alatt, átadva magunkat az óvatosság és biztonság
feledhetetlen érzésének. Azonban e meglehetősen féloldalas szemlélet alapvetően nyomja rá bélyegét a beszámoló használhatóságára, különösen egy
erősebb inflációval rendelkező, élénk piaci mozgások által jellemzett nemzetgazdaság vállalkozásaira. Ha visszagondolunk a '90-es évek elejére, az
alakuló vállalkozásra, az igaz tulajdonosok megjelenésére, e cégek bővülő tőkeigényére, a piac dinamikájára, a nemzetgazdasági teljesítmény
változásaira, bizton állíthatjuk, hogy egy ilyen történelmi értéken mérő rendszer nem képes betölteni feladatát még akkor sem, ha kizárólag összehasonlító
adatként használjuk az információkat.

• ftl•l.•rvh"

„ M.n''Yfrln.tl ~rtd.
., ff-td.r~ ctillf
t

8. 1. ábra. Óvatos értékelési elv, 1996-ig

Forrás: saját szerkesztés
iPad "S-'" 22:58 \,. *6 9 °/o (• Ji

Bezárás

8.1.2. 1996-2000, nyitás

Az első igazán komoly változásra 1996-ig kellett várni. Felismerve, hogy a fenti rendszer információtartalma nem elégíti ki a piaci szereplők igényeit, a
valódiság elvének jegyében a törvény egy „furcsa" lehetőséget kínált eszközállományunk épp aktuális piaci értékre történő felértékelésre. Ez e
megfogalmazásban kicsit túlzás, hiszen a jogszabály kizárólag a befektetett eszközök körében, ott is csak meghatározott tételek esetén engedélyezte a
piaci értékre felértékelést. Induljunk ki abból, hogy vállalkozásunk 1992-ben megvásárolt egy 100 m2 -es irodát Budapest szívében. Akkoriban ez nagyjából
2.000.000 Ft-os értéken cserélt gazdát. Ugyanez az ingatlan 1999-re az ingatlanpiacon épp tízszer annyit ért. Megint felmerül a kérdés, hogy vajon kit illet
meg ez tizennyolcmillió forintos értékkülönbözet. A válasz ismét triviális, a tulajdonost. Csakhogy a realizációs elvnek megfelelően ezt a különbözetet nem
számolhatjuk el bevételként, hiszen a cégnek esze ágában sincs eladni az ingatlant, tehát egyáltalán nem fogja megfizetni senki a különbözetet. A
megoldás egyszerű, a mérleg forrás oldalán a tulajdonosokat reprezentáló saját tőkén belül létre kell hozni egy új tételt, amely az eszközállomány
értéknövekedésével egyensúlyt tart. Ezt a saját tőke csoportot értékelési tartaléknak nevezzük. 1996-ban találkozhattunk először a fogalommal, hasonlóan
az értékhelyesbítéshez. Ejtsünk még néhány szót az értékhelyesbítésről! Az értékhelyesbítést tehát a befektetett eszközök meghatározott körére
számolhatunk el abban az esetben, ha a piaci érték meghaladja a könyv szerintit. Azonban az értéknövekedés nem az adott jószágot bemutató
mérlegtételen jelenik meg, tehát nem a könyv szerinti értéket növeli, hanem minden a befektetett eszközök között található mérlegcsoportban utolsó
elemként kapott helyet az értékhelyesbítés. Ez annyit jelent, hogy a mérlegből csak annyit látunk, hogy a vállalkozás tárgyi eszközállományának könyv
szerinti értéke a piaci érték alatt van az értékhelyesbítés összegével, de hogy ez az értékhelyesbítés az ingatlanokra, a műszaki berendezésekre vagy
netán a felszerelésekre vonatkozott, nem tudjuk meg (legalábbis innen nem, ehhez az információhoz legfeljebb a kiegészítő mellékletből juthatunk).
Értelemszerűen az értékhelyesbítések összegével megegyezik az értékelési tartalék.

Mit kell tennünk, ha csökken a jószágok piaci értéke? A válasz tán magától értetődik, az elszámolt értékhelyesbítést (az értékelési tartalékkal együtt)
addig kell csökkentenünk, míg a piaci értéket el nem érjük. Ha a csökkenés ezt meghaladó mértékű, akkor az előzőeknek megfelelően értékvesztést kell
elszámolnunk.

Kerülgetjük azonban a forró kását, amikor a piaci értéken csak úgy átlépünk, és elfogadjuk, hogy létezik. Természetesen lehetnek olyan eszközeink,
amelyeknél a piaci érték valóban létezik, valamilyen intézmény percről percre jegyzi és publikálja, de valljuk be eszközállományunk nagy része (hacsak
nem hitelintézet vagy valami speciális befektetési intézmény vagyunk) nem ilyen, nem gondoskodik koncentrált piac az állandó keresletről és kínálatról,
ahonnan az épp aktuális piaci érték minden gond nélkül leolvasható. Ha viszont ilyen nincs, akkor mi lesz a piaci érték? E kérdésre valóban becsületes
válasz csak nehezen adható, hiszen a valós piaci érék olyan nem homogén jószágok esetén, amelyek nem bírnak koncentrált piaccal, egyetlen korrekt
módon állapítható meg, ha egy olyan aukción megpróbáljuk áruba bocsátani 31 , ahol az ajánlattevők sokan vannak, megfelelően informáltak (minden
információ rendelkezésükre áll}, az ajánlattételi költség megfelelően alacsony, és mindannyian egyenlők a teremben, tehát elég versenyszerű a
iPad "S-'" 22:58 \,. *6 9 °/o (• Ji

Bezárás

módon állapítható meg, ha egy olyan aukción megpróbáljuk áruba bocsátani 31 , ahol az ajánlattevők sokan vannak, megfelelően informáltak (minden
információ rendelkezésükre áll), az ajánlattételi költség megfelelően alacsony, és mindannyian egyenlők a teremben, tehát elég versenyszerű a
lebonyolítás. Azonban, ha sorra vesszük egy vállalkozás birtokában lévő vagyontárgyakat, akkor nehezen elképzelhető, hogy egyedileg minden jószágára
a vállalkozás aukciót írjon ki, és ez alapján értékelje őket. Maradhatna az ajánlatkérés, egyedileg minden eszközre, de érezhetően az is irreális. A valóság
ennél egyszerűbb és bonyolultabb is. Azon jószágok esetén, amelyek vonatkozásában van árjegyzés, természetesen ez adja az értéket, amely
jószágoknál ilyen nincs, marad végül a szakértői megbízás, és a szakértői értékbecslés, amelyet természetesen a könyvvizsgáló hitelesít.

Viszont, ha mindez ennyire „szabadszellemű", akkor várhatóan nem lesz jó vége. Nem is lett. Képzeljük el a következő esetet: Vállalkozásunk
kibocsátásának bővítése céljából, alkalmazkodva a piaci igényekhez megvásárol egy ingatlant, a cég bővül, növekszik, ami meglátszik az eredményén is.
Bevételei jóval meghaladják ráfordításait (ezen az ingatlan sem segít, hiszen azt csak hosszú évek alatt fogjuk leírni) így elkezd gondolkodni, mi tévő
legyen. Felértékelteti ingatlanát, amelyen „a vihar nagy károkat okozott", elszámolja a kár értékét az eredmény terhére, de hogy fog így a tulajdonosok
szemébe nézni, akiknek, ha nincsenek nagyon sokan, és nem állnak túl messze a menedzsmenttől, netán a két személy megegyezik, akkor nem túl nehéz
elmagyarázni, hogy mi történt. A vállalkozásról kialakított képet viszont, akár „azonnal" tudjuk módosítani, hiszen, ha rájövünk, hogy az ingatlan értéke az
épp aktuális piaci érték alatt van, egyből elszámoljuk az értékhelyesbítést. A kecske jól lakott, a káposzta megmaradt, de az állami költségvetést
megkárosította (hiszen a leírás révén adót takarított meg) a vállalkozás. Általában nem sokáig maradhat nyitva ekkora „kiskapu". Nem is maradt.

Ismételjük meg azért, hogy az értékhelyesbítés lehetősége (tényleg csak lehetőségről van szó, hiszen nem kötelező élni vele) csak a befektetett
eszközök bizonyos elemeire vonatkozott, így a forgóeszközök körére nem értelmezhető, ami generálja a kérdést, hogy miért. Azért, mert ezek a jószágok
olyan rövid időn keresztül szolgálják a vállalkozást, hogy ez idő alatt mérvadó változás értéküket tekintve nem állhat be, hacsak nem károsodnak, akkor
viszont az értékvesztést természetesen el kell számolni.

n----- Lr1rt.~ C"lh~

·

...1,~
r1 tt. -
1tt1. 1

'"'~"
11d(il6ft

8.2. ábra. A befektetett eszközök valós értéken, 1996-1999-ig

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -''=---<------'-'.'r. . .---'---·- < - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
iPad "S-'" 22:59 \,. *6 9 °/o (• Ji

Bezárás

8.1.3. 2001-2003, eszmélés

A hazai számviteli szabályozás 2000. évi módosítása a fenti ellentmondás feloldását hozta. 2001. januárjától a felértékelés már nemcsak mint lehetőség,
hanem mint kötelezettség is megjelenik az elszámolásoknál. Sőt a felértékelést kiterjeszti a készletek körére is. Az új szabály értelmében a felértékelésre
két módon nyílik lehetőség, az egyik valóban csak lehetőség, ahogy az ezt megelőző időszakban is csak az volt, míg a másik módozat kötelező
értéknövelést jelent.

A már megismert értékhelyesbítés formája tovább él, és továbbra is csak a befektetett eszközökre terjed ki, míg egy újabb fogalommal ismerkedhettünk
ezen időszakban, a visszaírással. A visszaírást kell elszámolnia a vállalkozásnak, amennyiben az értékelést megelőzően értékvesztést számolt el a
befektetett eszközeinek (terven felüli értékcsökkenés), készleteinek tekintetében, de kiderül, hogy az értékvesztés túlzott volt, azaz az értékvesztett könyv
szerinti érték alacsonyabb, mint a jószág piaci értéke. Hangsúlyoznunk kell, hogy itt, amikor értékvesztésről beszélünk, nincs szó az immateriális javak, a
tárgyi eszközök körében elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírásról, az amortizációról, csak a terven felüli értékcsökkenésről. Nem egyszerűen
elszámolás-technikai szempontok miatt kell ezt hangsúlyozni, hiszen a terv szerinti értékcsökkenési leírás lényege - ahogy azt fentebb már láthattuk is -
nem csupán a valós kopást, avulást hivatott a könyv szerinti értékben bemutatni, hanem nagy szerepet kap a vállalatfinanszírozásban is, tehát valójában
az összemérés elvéből fakadó, bevétel-termelőképességgel arányos költség elszámolást mutat. Amennyiben az így kalkulált könyv szerinti érték nem éri
el a piaci értéket, értékhelyesbítésként nyílik lehetőségünk a felfelé irányuló korrekcióra. A terven felüli értékcsökkenési leírásnál, az értékvesztésnél más a
helyzet. Ebben az esetben csak reménykedhetünk abban, hogy az adott időszak során elszámolt bevételeink fedezetet nyújtanak az értékvesztésre,
azonban fejek nem a pénzügyi osztályon fognak hullani, ha ez nem valósul meg. Sőt akár egy eltúlzott negatív irányú értékelés következtében elszámolt
értékvesztés révén a cég adózás előtti eredménye szűkül, így öröm az ürömben, hogy legalább kevesebb társasági adófizetési kötelezettség keletkezik32 .
Ha a későbbi időszakban rájövünk, hogy az így meghatározott könyv szerinti érték nem éri el a jószág piaci értékét, felvetődik a kérdés, hogy vajon nem
volt-e túlzó az elszámolt értékvesztés, amit illene visszaírni a könyv szerinti értékhez, mi több, illene megfizetni az adót is azután az elszámolt veszteség
után, amely nem is volt valódi veszteség. Mindennek eredményeként a visszaírás elszámolása kötelező és természetesen a cég eredményét bővítő
bevételként, konkrétabban egyéb bevételként fog megjelenni. Persze, ha a visszaírás nem elegendő a jószág piaci értéken való értékeléséhez, azaz még
így sem éri el a jószág könyv szerinti értéke a valós értéket, akkor lehetőség nyílik a további felértékelésre, csakhogy ezt már mint értékhelyesbítést kell
elszámolnunk az értékelési tartalék javára, és természetesen az értékelés e köréből a készletek már kiszorulnak, hiszen e vagyonkörre nem bővítettük ki
az értékhelyesbítést.

••
Osszefoglalva érdemes megfigyelni egy fontos különbséget a visszaírás és az értékhelyesbítés között. Amíg a visszaírás az adott eszköz könyv szerinti
értékét és az egyéb bevételeket érinti (hiszen az értékvesztés elszámolásakor is azt, valamint az egyéb ráfordításokat érintette), addig az értékhelyesbítés
továbbra is a mérlegcsoportok külön mérlegsorain jelenik meg valamint értékelési tartalékként a saját tőke sorai közt. A 8.3. ábra a fenti értékelési
S7~bMvL\lu:nííkö~6t mu taiia....Aa\LO ll!.anb~__ld9i_Att ~cvJ<Ö..7...(Q ~ l'JlQ.f.uo~nati~_ti:_a:7_Qd6k.heJ11_Qsm ít6s.Q s.7..á mol_á__~~~ ' 'á lla 1kaziL~ l ti h9!ő~ooti
~I-
iPad ~ 22:59 \,. *6 9 °/o (• Ji

Bezárás {;]
azonban fejel< nem a pénzügyi osz alyon fognal< hullani~a ez nem vaíósul meg. so-tal<ar egy e túlzott negat1v 1ranyuenel<eles l<övetl<eztében elszámolt
értékvesztés révén a cég adózás előtti eredménye szűkül, így öröm az ürömben, hogy legalább kevesebb társasági adófizetési kötelezettség keletkezik32 .
Ha a későbbi időszakban rájövünk, hogy az így meghatározott könyv szerinti érték nem éri el a jószág piaci értékét, felvetődik a kérdés, hogy vajon nem
volt-e túlzó az elszámolt értékvesztés, amit illene visszaírni a könyv szerinti értékhez, mi több, illene megfizetni az adót is azután az elszámolt veszteség
után, amely nem is volt valódi veszteség. Mindennek eredményeként a visszaírás elszámolása kötelező és természetesen a cég eredményét bővítő
bevételként, konkrétabban egyéb bevételként fog megjelenni. Persze, ha a visszaírás nem elegendő a jószág piaci értéken való értékeléséhez, azaz még
így sem éri el a jószág könyv szerinti értéke a valós értéket, akkor lehetőség nyílik a további felértékelésre, csakhogy ezt már mint értékhelyesbítést kell
elszámolnunk az értékelési tartalék javára, és természetesen az értékelés e köréből a készletek már kiszorulnak, hiszen e vagyonkörre nem bővítettük ki
az értékhelyesbítést.

••
Osszefoglalva érdemes megfigyelni egy fontos különbséget a visszaírás és az értékhelyesbítés között. Amíg a visszaírás az adott eszköz könyv szerinti
értékét és az egyéb bevételeket érinti (hiszen az értékvesztés elszámolásakor is azt, valamint az egyéb ráfordításokat érintette), addig az értékhelyesbítés
továbbra is a mérlegcsoportok külön mérlegsorain jelenik meg valamint értékelési tartalékként a saját tőke sorai közt. A 8.3. ábra a fenti értékelési
szabályok működését mutatja egy olyan befektetett eszközre, amelynél megengedett az értékhelyesbítés elszámolása, és a vállalkozás él e lehetőséggel.

„ "1WI
••
l. „
Bol<flli~
„~. „
.l. ..... nttt..
1 t ~1
no1d.•n.1r> „bri r
111 "' ...-lr...tit.
.u„„ ,„_,
nirl.: 60t)

~' ri-1 .... #1. .... 1 ~ •• ' w •....n.nE.. ..... „.„.

_„,}.......
.
c:11o1,
.
- - „

.~

'" ••·Vli· •flllf•

•
}........... i..,
1. 1

J.
:..

8.3. ábra. Megjelenik a visszaírás

Forrás: saját szerkesztés

32 azért ez nem minden esetre igaz ...

iPad "S-'" 22:59 \,. *6 9 °/o (• Ji

Bezárás

8.1.4. 2004-től napjainkig, felismerés

A 2003. év újabb módosításokat hozott. A változások a valódiság elvének további térnyerését mutatják, hiszen a számviteli törvény harmonizálva az
Európai Parlament és tanácsa 1606/2002 EK rendeletével a pénzügyi instrumentumok tekintetében lehetőséget nyújt a gazdasági társaságok részére a
valós értéken történő értékelési szabályok alkalmazására. Az előző mondat „lehetőséget nyújt" megfogalmazása nem pongyolaságot takar, hiszen valóban
csak lehetőségről van szó, azaz a gazdasági társaságok élhetnek a valós értéken történő értékelés lehetőségével, de ez hangsúlyozottan csak a pénzügyi
eszközök tekintetében releváns. Ennek eredményeként a pénzügyi instrumentumok egy részénél a felértékelésre már nemcsak az értékhelyesbítésként
nyílik lehetőség, hanem a mérlegben látott valós értékelés értékelési különbözete tételeken is a bevételekkel, illetve ráfordításokkal szemben.

A valós értéken történő értékelés szempontjából a vállalkozás pénzügyi instrumentumait azok tartási célja, időtartama szerint a nem fedezeti ügylet
részét képezőket kereskedési célú, értékesíthető, lejáratig tartott pénzügyi eszközök, valamint a gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön és más
követelések kategóriájába sorolja. A következő tételek - bár a könyv írásakor fogadkoztunk, hogy nem operálunk felsorolásokkal - a pénzügyi
instrumentumok értékelési lehetőségeit és csoportjait mutatja, de még ezelőtt mindenképpen tisztázni érdemes, hogy mit is jelent pontosan, hogy valós
érték. A valós érték a piaci érték, a tőzsdén jegyzett érték, a tőzsdén kívül kialakult piaci érték stb., amennyiben élünk a valós értéken történő értékelés
lehetőségével, úgy a pénzügyi instrumentumokat a következők szerint kell felosztani 33.

- Fedezeti ügylet részét nem képező pénzügyi eszközök:

• kereskedési célú pénzügyi eszközök (csak),
• értékesíthető pénzügyi eszközök (vegyes),
• lejáratig tartott pénzügyi eszközök (nem),
• gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön és más követelések (nem).
- Fedezeti ügylet részét nem képező pénzügyi kötelezettségek:
• kereskedési célú pénzügyi kötelezettségek (csak),
• egyéb pénzügyi kötelezettségek (nem).
- Határidős és opciós ügyletek, swap ügyletek (csak).

33 A valós értéken történő értékelés nem a teljes pénzügyi instrumentumok körére terjed ki. A zárójeles rész azt mutatja, hogy az adott körben - ha élünk a valós értéken történő
értékelés lehetőségével - milyen módszert kell alkalmaznunk. A „csak" annyit jelent, hogy ezen jószágok értékelése csakis az értékelési különbözettel szemben számolható el
és minden esetben értékelnünk kell. A „vegyes" annyit tesz, hogy e vagyonkörben vagy az értékelési különbözettel szemben élünk a valós értékkel, vagy lehetőségünk van ettől
eltekinteni. A „nem" annyit tesz, hogy e vagyonkörben nem élhetünk az értékelési különbözet bevonásával történő értékelési lehetőséggel.
Ahogy a lenti felsorolás mutatja is ezen értékelési technika részletes bemutatása feltételezi, hogy az Olvasó tisztában van a fedezeti ügyletek fogalmával, ismeri a határidős és
-~~.·---~--------------~·---~----·----------~~··~-~-~---~-----~~--~-
iPad "S-'" 22:59 \,. *6 9 °/o (• Ji

Bezárás

8.1.5. Infláció hatása az értékelésre

••
Osszességében azért még ma is állíthatjuk, hogy a számviteli értékelés hatására, a vállalkozás finanszírozási helyzete, ha mégoly csekély inflációról is
beszélhetünk manapság, azért folyamatosan romlik. Ugyan a számvitel nem a vállalkozások gazdálkodási kérdéseit boncolgatja, „csak" rögzíti a
megtörtént gazdasági eseményeket, és ehhez egy meglehetősen speciális eszközrendszert állít hadba, mégis érdemes elgondolkodni azon, hogy ezen
eszközrendszer alkalmazásának hatására vajon a gazdálkodás hogyan, milyen irányban változik meg. Érdemes-e foglalkoznunk olyan kérdésekkel, mint
az infláció és az elszámolási gyakorlat szintetizált hatása. A lentiekből úgy gondoljuk, explicit módon látható, hogy nem csak érdemes, de talán
elengedhetetlen is.

Egy hiperinflációs környezetet tekintve teljesen érthetővé válik a helyzet. Vegyünk jól menő cipőboltunkba egy cipőt 10.000 Ft-ért, amit meglehetősen kis
árréssel 11.000 Ft-ért teszünk ki a polcra, de mivel nem túl divatos a cipő, csak egy hónap múlva veszik meg tőlünk. Az infláció legyen havonta 10°/o. Így
az értékesítéskor valójában hozamra nem teszünk szert, hiszen az egy hónappal ezelőtti 10.000 Ft most épp 11.000 Ft-ot ér. Számviteli szempontból
viszont a kibocsátási értéket (11 .OOO Ft) csökkentve a kibocsátás könyvszerinti értékével (10.000 Ft) pontosan 1 .OOO Ft eredményt realizáltunk, épp akkora
az eredmény, amennyivel elinflálódott a pénz, tehát reálértelemben eredményünk nem keletkezett34 , mégis az eredményünk után az állami költségvetés
felé meg kell fizetnünk a társasági adót, összességében tehát veszteséget termeltünk. Az árucikknél hiperinfláció esetén talán értjük az elszámolás
visszásságát, az értékcsökkenési leírásnál pontosan ugyanez játszódik le, de itt elég néhány százalék infláció évente ahhoz, hogy egy tárgyi eszköz vagy
immateriális jószág bekerülési értékének csak töredékét tudjuk valójában költségként elszámolni (és mindeközben az újra beszerzést finanszírozni).
Vegyünk nem túl magas, 5°/o-os inflációt, egy 100.000 Ft-ért megvásárolt gépet, amelyet 1O évig használunk, majd pótolni szeretnénk. A pótláskor a gépért
nagyjából 163.000 Ft-ot35 kell fizetnünk, a két érték közti különbség kizárólag az inflációból fakadt. A helyzet azért nem ennyire tragikus, hiszen az első év
végén elszámolt amortizációt kamatoztathatjuk, de még így is nagyjából a különbség felét tudjuk csak fedezni, ha egy kockázatmentes, az infláció
mértékét épphogy meghaladó betétben gondolkodunk. Ha az értékcsökkenési leírás valóban a vállalkozás folytatásának ez elvéből fakad, akkor talán
mégiscsak
„
korrektebb lenne egyből költségként elszámolni a bekerülési értéket, csak így az összemérés, valamint az időbeli elhatárolás elvét sértjük.
Osszességében jobb, ha megbarátkozunk a gondolattal, hogy az amortizáció mint költségelszámolási módszertan a közeljövőben nem fog megváltozni,
így mindenképp jó, ha tisztában vagyunk következményeivel.

34 pont ennyiért tudunk egy újabb cipőt venni

35 a pontos érték: 162 889,46 Ft

iPad "S-'" 22:59 \,. *6 9 °/o (• Ji

Bezárás

8.1.6. Értékek a gazdálkodás során

Az alapvető számviteli információs rendszereket összevetve a Egyesült Államokban használt US GAAP 36 által alkalmazott érték kategóriák adják a
legdiverzebb képet, ezekből néhányat elhagyva, vagy épp egyet kiemelve leképezhető lényegében bármely nemzeti sajátosságokkal jellemezhető
számviteli szabályozás.

Historikus érték (Historical Cost vagy Historical Proseeds): A műszaki berendezések, a gépek, a járművek, az ingatlanok és a legtöbb készlet historikus,
bekerülési értéken szerepel a könyveinkben. Ez az érték megegyezik azzal a pénzösszeggel (vagy pénzegyenértékessel vagy épp erőforrás felhasználás
pénzben kifejezett értékével), amelyet be kellett áldoznunk az adott jószág megszerzéséhez. Ezt az értéket általában folyamatosan „korrigáljuk" az
amortizációval. Ehhez hasonlóan a kötelezettség állományunkat is historikus értéken tartjuk nyílván leggyakrabban, azaz olyan értéken szerepeltetjük,
amilyen értékű pénzt vagy erőforrást biztosított a rendelkezésre bocsátó, természetesen folyamatosan korrigálva ezt az értéket a teljesítésekkel.

Helyettesítési érték (Current Cost): Sokszor racionálisnak tűnik mondjuk a készlet állományt újra-beszerzési, újra-előállítási értéken figyelembe venni és
megjeleníteni a könyveinkben. Ez azt az értéket mutatja, amennyit most kellene fizetnünk (vagy épp amennyi erőforrást kellene áldoznunk) egy
ugyanolyan vagy vele teljes mértékben megegyező eszközért.

Pillanatnyi piaci érték (Current Market Value): A befektetések és piacképes értékpapírok értékelésénél használt érték, amelyek legtöbbjével minden
tekintetben megegyező tőkepiaci befektetési lehetőség áll rendelkezésre a piacokon.

Nettó realizálható érték (Net realizable vagy Settlement Value): A gazdálkodó egység követelésállományának (csak rövid távú), valamint néhány készlet
típusának értékelésekor kerülhet szóba a nettó realizálható érték használata. Ez valójában nem jelent mást, mint azt a nem diszkontált jövőbeli értéket,
amely az adott jószág normál üzletmenetből adódó értékesítéséből, likvidációjából várhatóan származik, csökkentve az ehhez kapcsolódó közvetlen
költségekkel.

Jelenérték (Present vagy Discounted Value of Future Cash Flow): Hosszú távú befektetések, követeléssorozatok, valamint a hosszútávú
kötelezettségek értékelésénél jöhet szóba a jelenérték számítás használata az értékelés területén. Több nehézség is megjelenik e téren, hiszen a
jelenérték meghatározásához kapcsolódó paraméterek becslése különös sajátosságokkal bír.
iPad "S-'" 22:59 \,. *6 9 °/o (• Ji

Bezárás

8.1.7. Az érték definíciói a számvitelben

Térjünk most vissza a az értékelés számviteli szabályozásának részleteihez és nézzük, hogy milyen értékeket kapcsolhatunk vagyontárgyainkhoz!

Az az érték, amekkora összegen a vagyontárgyat bekerüléskor a nyilvántartásokba bevezetik. Ez vagy a beszerzési költségen, vagy az előállítási
költségen számított érték.

Könyv szerinti érték:

Az az érték, amekkora összegen a vagyontárgyat nyilvántartásokban szerepeltetik. A könyv szerinti értéket úgy kapjuk meg, ha a bekerülési értéket az
értékvesztéssel csökkentjük.

A vállalkozó az értékelésre vonatkozó belső szabályait maga alakítja ki. Természetesen be kell tartania a Szt-nek az értékelésre vonatkozó előírásait. A
Szt. értékelési szabályai a vállalkozó számára több vonatkozásban is mozgásteret biztosítanak. Ezek kihasználása beletartozik a vállalkozás számviteli
politikájába.

Tudni kell azonban azt, hogy az értékelési módok, eljárások változtatásának hatását a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.
iPad ~ 22:59 \,. *69 °/o (• Ji

Bezárás

8.2. Bekerülési érték

8.2.1. A beszerzési költség (ár) tartalma
8.2.2. Az előállítási költség tartalma
iPad "S-'" 22:59 \,. *69 °/o (• Ji

Bezárás

8.2.1. A beszerzési költség (ár) tartalma

Fogalma: a beszerzési költségbe azok a ráfordítások tartoznak, amelyek az eszköz (termék) megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az
üzembe helyezésig, raktárba kerülésig felmerülnek és az eszközhöz egyedileg hozzá kapcsolhatók. (n.b.)

Tartalma: Kiindulás a számla szerinti vételárból (ÁFA nélküli)

+felár

+ szállítási költség

+ közvetítői költségek

+ bizományi díjak

+ vámköltség (vám+ vámpótlék+ vámkezelési díj)

+ beszerzéshez kapcsolódó adók

+ alapozási költségek

+ szerelési költségek

+ üzembe hel ezési költsé ek

iPad "S-'" 22:59 \,. *6 9 °/o (• Ji

Bezárás

---·
+ szerelési költségek

+ üzembe helyezési költségek

+illetékek (pl.: átírási illeték)

+ hatósági díjak, engedélyezési díjak

- kapott engedmények

- beszerzéshez kapcsolódó támogatások

Nem képezi részét a beszerzési költségnek:

az általános forgalmi adó (kivétel: ha a vállalkozás nem adóalany).

A tárgyi eszközöknél általánosságban úgy fogalmazhatunk, hogy azok beszerzési árába mindazok a költségek beletartoznak, amelyek az üzembe
helyezésig, a használatba vételig felmerültek. Jellemzően ilyenek az alapozási, a szerelési, az üzembe helyezési költségek. A tárgyi eszközöknél
beszerzési árat növelő tételként kell még elszámolni a beruházáshoz igénybe vett hitel, kölcsön után az üzembe helyezésig felmerült kamat és biztosítási
díj összegét.

Tárgyi eszközöknél értéknövelő beszerzési költségként kell elszámolni a meglévő tárgyi eszközökhöz kapcsolódó gazdasági események hatását is.

Ilyenek: a bővítéssel, a rendeltetés megváltoztatással, az átalakítással, az élettartam növeléssel, az eredeti állapot helyreállításával összefüggő
1 • .::_1.1.,. - -'. .-..-.....~----------------------------------------------------
iPad "S-'" 23:00 \,. *6 9 °/o (• Ji

Bezárás

+hatósági díjak, engedélyezési díjak

- kapott engedmények

- beszerzéshez kapcsolódó támogatások

Nem képezi részét a beszerzési költségnek:

az általános forgalmi adó (kivétel: ha a vállalkozás nem adóalany).

A tárgyi eszközöknél általánosságban úgy fogalmazhatunk, hogy azok beszerzési árába mindazok a költségek beletartoznak, amelyek az üzembe
helyezésig, a használatba vételig felmerültek. Jellemzően ilyenek az alapozási, a szerelési, az üzembe helyezési költségek. A tárgyi eszközöknél
beszerzési árat növelő tételként kell még elszámolni a beruházáshoz igénybe vett hitel, kölcsön után az üzembe helyezésig felmerült kamat és biztosítási
díj összegét.

Tárgyi eszközöknél értéknövelő beszerzési költségként kell elszámolni a meglévő tárgyi eszközökhöz kapcsolódó gazdasági események hatását is.

Ilyenek: a bővítéssel , a rendeltetés megváltoztatással, az átalakítással, az élettartam növeléssel, az eredeti állapot helyreállításával összefüggő
költségek.

A készletek esetében a beszerzési árba azok a költségek tartoznak, amelyek a készlet raktárba kerüléséig felmerültek.

Gazdasági társaságnál, leányvállalatnál a tagok által apportként behozott vagyon a társasági szerződés (alapszabály) szerinti értéke beszerzési
árnak minősül.
iPad "S-'" 23:00 \,. *6 9 °/o (• Ji

Bezárás

8.2.2. Az előállítási költség tartalma

Fogalma: az előállítási költségbe azok a ráfordítások tartoznak, amelyek az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése során közvetlenül felmerültek
és az előállított eszközhöz egyedileg hozzá rendelhetők.

Tartalma:

Az előállítási költség tárgyi eszközök esetében még kiegészül a bővítési, az átalakítási, az élettartam növelési, a felújítási munkák során közvetlenül
felmerült költségekkel. Ugyancsak a tárgyi eszközök előállítási költségét növeli a hozzá kapcsolódó hitelkamat és a biztosítási díj üzembe helyezésig
felmerült összege (időarányos része).

Az előállítási költség tulajdonképpen a termék közvetlen önköltsége. Ez a közvetlen önköltség a következő költségtételeket tartalmazza:
- azokat a közvetlen költségeket, amelyek már a felmerülésükkor (év közben) a termékre utalványozhatók. Ilyenek általában az alapanyag-felhasználás, a
fizikai dolgozók bére, azok járulékai,
- azokat a költségeket, amelyeket évközben (felmerüléskor) ugyan nem tudunk a termékhez kötni (arra utalványozni), de év végén megfelelő mutatók,
jellemzők segítségével ezek a költségek a termékek között megoszthatók. Ilyenek jellemzően az üzemi általános költségek: pl.: az energiaszolgáltató
egységek költségei. Ezek annak ellenére beleszámítanak a termék közvetlen önköltségébe, hogy elsődlegesen - a felmerüléskor - csak költséghelyek
valamelyikéhez kapcsolhatók. Költséghely a költségek felmerülésének a helye (az üzem).

Nem képezheti részét az előállítás közvetlen önköltségének:

- az értékesítési költségek (ezek csak az értékesítés közvetlen önköltségének lehetnek részei, de nem az előállításnak!),
- az előállítással közvetlen kapcsolatba nem hozható igazgatási és egyéb általános költségek.
iPad "S-'" 23:00 \,. *69 °/o (• Ji

Bezárás

8.3. Az eszközök értékelése

8.3.1. Az immateriális javak értékelése
8.3.2. A tárgyi eszközök értékelése
8.3.3. Az értékcsökkenési leírás lényege, elszámolása
8.3.4. A készletek értékelése
iPad ~ 23:00 \,. *6 9 °/o (• Ji

Bezárás

8.3.1. Az immateriális javak értékelése

+•
~·:s3
„
Az immateriális javakat a vállalkozásba történő bekerüléskor
- vagy beszerzési áron (beszerzési költségen),
- vagy az előállítás közvetlen költségén kell értékelni, attól függően, hogy a bekerülés vásárláson vagy saját előállításon alapult.

Ezekre a vagyontárgyakra az jellemző, hogy elhasználódási idejük egy évnél hosszabb és értékük fokozatosan - a használattól, a kitettségtől, a műszaki
fejlődés ütemétől függően - megy át az általuk előállított termék, a közreműködésükkel végzett szolgáltatás értékébe.

A fenti tulajdonságait figyelembe véve az immateriális javak bekerülési értékét azok között az évek között kell megosztani - költségként elszámolni -,
amely években várhatóan az immateriális javakat használni fogják, amely években az árbevétel alakulására is hatást gyakorolnak. Ugyanígy kell eljárni a
tárgyi eszközök esetében is.

Mindkét eszköz esetében a vállalkozásnak kell döntenie, hogy a bekerülési értéket hány év alatt számolja el költségeként.

„~·
Értékcsökkenési leírás: olyan költség, amelyet a vállalkozás az immateriális javak és a tárgyi eszközök kitettsége, igénybevétele, erkölcsi avulása után
számol el ráfordításként.

Az immateriális javak fordulónapi mérlegét ezek szerint úgy kapjuk meg, ha a bekerülési értékükből levonjuk a fordulónapig elszámolt
értékcsökkenésüket. Ezt az értékelést egyedileg - immateriális javanként - kell elvégezni.

A bekerülési érték fogalmát ezen eszközöknél a bruttó érték fogalmával helyettesíthetjük. Ha ezt tesszük, akkor az immateriális javak éppen aktuális
fordulónapi mérlegét az alábbiak szerint kapjuk meg:
iPad "S-'" 23:00 \,. *6 9 °/o (• Ji

Bezárás

Mindkét eszköz esetében a vállalkozásnak kell döntenie, hogy a bekerülési értéket hány év alatt számolja el költségeként.

Értékcsökkenési leírás: olyan költség, amelyet a vállalkozás az immateriális javak és a tárgyi eszközök kitettsége, igénybevétele, erkölcsi avulása után
számol el ráfordításként.

Az immateriális javak fordulónapi mérlegét ezek szerint úgy kapjuk meg, ha a bekerülési értékükből levonjuk a fordulónapig elszámolt
értékcsökkenésüket. Ezt az értékelést egyedileg - immateriális javanként - kell elvégezni.

A bekerülési érték fogalmát ezen eszközöknél a bruttó érték fogalmával helyettesíthetjük. Ha ezt tesszük, akkor az immateriális javak éppen aktuális
fordulónapi mérlegét az alábbiak szerint kapjuk meg:

Bruttó érték

= Mérlegérték (nettó érték)

A mérlegben tehát az immateriális javakat a nettóértéken kell szerepeltetni, vagyis értékelni. Ez úgy biztosítható, hogy a vállalkozás ezen eszközök után
köteles folyamatosan értékcsökkenést elszámolni és azt az immateriális javak egyedi nyilvántartó lapján dokumentálni.

Az immateriális javak értékelése kapcsán ki kell emelni az immateriális javak értékhelyesbítési mérlegsort., amelyre speciális értékelési szabály
érvényes. E mérlegsoron vagyoni értékű jogok és szellemi termékek aktuális piaci értékének és a könyv szerinti értékének különbözete mutatható ki,
amennyiben a vállalkozás él a felértékelés lehetőségével.
iPad "S-'" 23:00 \,. *6 9 °/o (• Ji

Bezárás

8.3.2. A tárgyi eszközök értékelése

Az értékelésük legfőbb szabályai ugyanazok, mint amit az immateriális javaknál már elmondtunk. Ezek szerint a tárgyi eszközökre is igaz az, hogy a
mérlegben ezeket a halmozott értékcsökkenés összegével csökkentett bekerülési értéken kell kimutatni.

Vagyis:

Bekerülési (bruttó) érték

= Mérlegérték (nettó érték)

Az értékelésükre érvényes általános szabályok azonban nem vonatkoznak a tárgyi eszközök mindegyikére. Kivételt jelentenek a beruházások, a
beruházásokra adott előlegek és a tárgyi eszközök értékhelyesbítése.

A beruházások a tárgyi eszközökön belül annyiban mutatnak eltérést, hogy ezeket még nem vették használatba, értelemszerűen még értékcsökkenést
sem kell elszámolni utánuk, legalábbis terv szerinti értékcsökkenést nem, de terven felülit lehetséges (de erről részletesen az értékcsökkenési részben
szólunk).

A beruházásokra adott előlegek azért kerültek a tárgyi eszközök közé, mivel ilyen címen átengedett összegek belátható időn belül tárgyi eszközökben
testesülnek majd meg. Valójában ez a mérlegsor egy követelésnek számít mindaddig, amíg azt ki nem vezetik, amíg az üzleti partner nem teljesít.
Értékelésre vonatkozó szabályai megegyeznek a követelésben közöltekkel (lásd későbbi részben).

• .. •. „ .,• , , , , , , , , , • ,, , , , , , . , , , ,

:\ ·- - - - - - - - - ~~~~~~~~~~· /:
-
iPad '-S-'" 23:00 \,. *6 9 °/o (• Ji

Bezárás

Bekerülési (bruttó) érték

= Mérlegérték (nettó érték)

Az értékelésükre érvényes általános szabályok azonban nem vonatkoznak a tárgyi eszközök mindegyikére. Kivételt jelentenek a beruházások, a
beruházásokra adott előlegek és a tárgyi eszközök értékhelyesbítése.

A beruházások a tárgyi eszközökön belül annyiban mutatnak eltérést, hogy ezeket még nem vették használatba, értelemszerűen még értékcsökkenést
sem kell elszámolni utánuk, legalábbis terv szerinti értékcsökkenést nem, de terven felülit lehetséges (de erről részletesen az értékcsökkenési részben
szólunk).

A beruházásokra adott előlegek azért kerültek a tárgyi eszközök közé, mivel ilyen címen átengedett összegek belátható időn belül tárgyi eszközökben
testesülnek majd meg. Valójában ez a mérlegsor egy követelésnek számít mindaddig, amíg azt ki nem vezetik, amíg az üzleti partner nem teljesít.
Értékelésre vonatkozó szabályai megegyeznek a követelésben közöltekkel (lásd későbbi részben).

A tárgyi eszközök értékhelyesbítésének mérlegsorára sem húzható rá a mérlegcsoportra jellemző általános értékelési szabály. E mérlegtétel tartalmát
már az általános részben tisztáztuk. Emlékeztetőül:

Értékhelyesbítés= aktuális piaci ár-könyv szerinti érték

Értékhelyesbítés azonban csak az ingatlanok, a műszaki berendezések, a gépek, a járművek, az egyéb berendezések, a felszerelések, a járművek
mérlegsorokhoz kapcsolódhat, amennyiben a vállalkozás él a felértékelés lehetőségével.
iPad ~ 23:00 \,. *6 9 °/o (• Ji

Bezárás

8.3.3. Az értékcsökkenési leírás lényege, elszámolása

Fogalma: az értékcsökkenés az immateriális javak és a tárgyi eszközök fizikai kopásának, erkölcsi avulásának pénzben kifejezett értéke. Mondhatnánk
azt is, hogy ezen eszközök értékének az a része, amely kopás, avulás arányában átmegy az új termék, a végzett szolgáltatás értékébe. Mégis leginkább
úgy ragadhatjuk meg, ha megpróbáljuk elképzelni, hogy egy gépi kapacitás, vagy bármely más - e körbe tartozó - jószág folyamatosan járul hozzá a
gazdálkodó kibocsátásához, az értékcsökkenési leírással ezt a hozzájárulást próbáljuk meg előre megtervezve elszámolni.

„z•
+:$3
'

A tárgyi eszközök, immateriális javak kopását, avulását kiváltó tényezők:

- a kitettség, amely természetes avulást vált ki Uellemző például az épületeknél),
- az igénybevétel, amely használati avulást eredményez (tipikus a gépeknél),
- a műszaki fejlődés, amely erkölcsi kopást, avulást hoz magával Uellemző a számítástechnikai eszközöknél).

A kopás, avulás körülményeit legjobban a vállalkozó ismeri. Ezért neki kell döntenie a következőkben:
- a várható élettartamban (leírási évek számában),
- a leírás módszerében.

Döntését az immateriális javak, tárgyi eszközök egyedi nyilvántartó lapján kell rögzítenie. Döntenie az üzembe helyezéskor, a használatba vétel
időpontjában kell. A leírási idő (futamidő) és a leírási módszer rögzítése után a vállalkozó előre kiszámíthatja a futamidő minden egyes évére jutó
értékcsökkenési leírás összegét. Az így kiszámított értékcsökkenési leírás összegét terv szerinti értékcsökkenési leírásnak hívjuk.

•~·
Értékcsökkenési leírási módszerek:
a)a lineáris leírás lényege, hogy az eszköz értékét egyenletesen minden évben, azonos összegben számolják el költségként. A leírási normát e
változatnál általában o/o formájában adjuk meg. Persze abszolút számban is rögzíthető az évente leírandó összeg. A leírási kulcs 0/o-át úgy kapjuk
meg, ha 100°/o-ot elosztjuk a futamidővel (a tervezett leírási évek számával).
b)a degresszív leírás lényege, hogy az eszköz értékét csökkenő ütemben számolják el költségként. Ez azt jelenti, hogy a futamidő első időszakában
, , , , ,, , , , . . .• , , , •• .. •• ,,, „. ••
iPad "S-'" 23:00 \,. *6 9 °/o (• Ji

Bezárás {;]
ITI"C911-1a- roo-10-cr c c10"""".iCtJOT' a 1u ca1,,roovv-1-~-cv-rv-crL-vcc 1vi1-a"°1-vvCl\-~.ca11 rav a1 •
b)a degresszív leírás lényege, hogy az eszköz értékét csökkenő ütemben számolják el költségként. Ez azt jelenti, hogy a futamidő első időszakában
gyorsabb a leírás, amely aztán évről évre lassul. Ez a leírási forma is több alváltozatot foglal magába. Így többek között az évek száma összeg
módszert, amelynél a leírási kulcsok mutatnak csökkenő irányzatot vagy fix kulccsal történő leírást a csökkenő nettó érték után.
e) a teljesítményarányos leírás lényege, hogy az eszköz értékét az igénybevétel arányában terhelik a költségekre. A várható életteljesítmény
megadható a munkában eltöltött idővel (üzemóra, műszakóra) vagy az eszközzel legyártott, előállított termék, szolgáltatás tömegével (db, kg, 1,
stb.,).

Az értékcsökkenési leírást a vállalkozásnak akkor is el kell számolnia, ha várhatóan veszteséges lesz a vállalkozás. A leírást az üzembe helyezéskor kell
megkezdenie és addig folytatnia, amíg az eszköz nettó értéke nullára nem redukálódik. Teljesen leírt eszközök után viszont tilos a további leírás. Az
üzembe helyezés fontos esemény a tárgyi eszköz életében, mivel ekkortól van hatása, befolyása az árbevétel alakítására. Ekkor kell a tárgyi eszköz
értékét a beruházások közül kivezetni és a 50.000 Ft-os egyedi érték alatti tárgyi eszközöket leszámítva értéküket az ingatlanok, a műszaki berendezések,
a gépek, a járművek, illetve az egyéb berendezések, felszerelések, járművek közé átvezetni. A kis értékű tárgyi eszközök értéke a vállalkozó döntése
szerint kerül egyszerre a költségek közé vagy a használatba vett tárgyi eszközöket felölelő sorok valamelyikére.

A tárgyi eszközök és az immateriális javak értékcsökkenési leírását követő évközi változások esetén időarányosítással kell kiszámítani. Megoldási
lehetőségek évközi üzembe helyezésnél:
- a használatbavétel napját követő hónap első napjától számítják,
- a használatbavétel napját követő negyedév első napjától számítják,
- a csonka, tört hónapokat figyelmen kívül hagyják, stb.

Bármilyen módszert választ a vállalkozó, azt dokumentálnia kell és következetesen be kell tartania.

Az értékcsökkenési leírás változtatására fennáll a lehetőség. Ennek feltétele az, hogy csak jelentős tárgyi eszközöknél jöhet szóba akkor, ha a leírás
tervezésekor figyelembe vett körülmények lényegesen megváltoztak. Ilyen változás lehet:
- a felújítás, a bővítés, az átalakítás,
- a műszakszám megváltozás, stb.
iPad "S-'" 23:00 \,. *6 8 °/o (• Ji

Bezárás {;]
,..w
Nem kell értékcsökkenést elszámolni a következő eszközök után:
- az értéküket megtartó eszközöknél (termőföld, ingatlan, képzőművészeti alkotás, stb.},
- a már teljesen leíródott eszközök után,
- az üzembe nem helyezett tárgyi eszközök után .

••
Osszefoglalva: a tárgyi eszközöknél és immateriális javaknál megkülönböztetünk bruttó és nettó értéket.

Bruttó érték vagy bekerülési érték lehet:

- beszerzési költség,
- előállítási költség.

Nettó érték = Bruttó érték - értékcsökkenés (amortizáció)

A mérlegben a tárgyi eszközöket és immateriális javakat nettó értéken kell kimutatni.

Az értékcsökkenés elszámolásának korlátai:

Társasági adótörvény a tárgyi eszközöknél ír elő korrekciót. Mégpedig úgy, hogy a számviteli szabályok szerint elszámolt tervezett, és terven felüli
értékcsökkenési leírás összegével megnövelteti az adózás előtti eredményt. Ugyanakkor a társasági adótörvényben megadott kulcsok szerinti
értékcsökkenést levonásba helyezteti az adózás előtti eredményből (bruttó elszámolás). Ez a szabályozás azt eredményezi, hogy annak a vállalkozónak,
amelyik a Ta. törvénytől eltérő kulcsokkal ír le, az évenként elszámolt értékcsökkenésről két nyilvántartást kell vezetni. Egyiket a választott leírási ütemről
és módról, a másikat a Ta. törvény szerinti leírásról. Csak így lesz adatbázisa év végén az adózás előtti eredmény korrekciójához.

A két változatban vezetett nyilvántartásban a tárgyi eszközökhöz két eltérő nettó érték kapcsolódik. A használatból történő kivonás évében a két nettó
iPad "S-'" 23:00 \,. *6 8 °/o (• Ji

Bezárás

Bruttó érték vagy bekerülési érték lehet:

- beszerzési költség,
- előállítási költség.

Nettó érték= Bruttó érték - értékcsökkenés (amortizáció)

A mérlegben a tárgyi eszközöket és immateriális javakat nettó értéken kell kimutatni.

Az értékcsökkenés elszámolásának korlátai:

Társasági adótörvény a tárgyi eszközöknél ír elő korrekciót. Mégpedig úgy, hogy a számviteli szabályok szerint elszámolt tervezett, és terven felüli
értékcsökkenési leírás összegével megnövelteti az adózás előtti eredményt. Ugyanakkor a társasági adótörvényben megadott kulcsok szerinti
értékcsökkenést levonásba helyezteti az adózás előtti eredményből (bruttó elszámolás). Ez a szabályozás azt eredményezi, hogy annak a vállalkozónak,
amelyik a Ta. törvénytől eltérő kulcsokkal ír le, az évenként elszámolt értékcsökkenésről két nyilvántartást kell vezetni. Egyiket a választott leírási ütemről
és módról, a másikat a Ta. törvény szerinti leírásról. Csak így lesz adatbázisa év végén az adózás előtti eredmény korrekciójához.

A két változatban vezetett nyilvántartásban a tárgyi eszközökhöz két eltérő nettó érték kapcsolódik. A használatból történő kivonás évében a két nettó
értéket ugyancsak adóalap-módosító tételként kell figyelembe venni:
- számvitel szerinti nettó értékkel növelni,
- társasági adótörvény szerinti nettó értékkel csökkenteni kell a társasági adóalapot.

Amennyiben a futamidő során valamilyen okból jószág értékváltozása a tervezett értékcsökkenéstől eltér, az eltérés összege lesz a terven felüli
értékcsökkenési leírás. Terven felüli értékcsökkenési leírás bekövetkezhet: feleslegessé válás (profil váltás esetén), értékvesztés, megrongálódás,
megsemmisülés (káresemény) címén. Fontos kiemelni, hogy a tárgyi eszközök értékvesztése terven felüli értékcsökkenésnek számít.
8.3.3.1. Visszaírás
iPad "S-'" 23:01 \,. *6 8 °/o (• Ji

Bezárás

8.3.3.1. Visszaírás

A visszaírás fogalmával először a Számviteli törvény 2000-es módosításánál találkozhattunk, ahogy fentebb már olvashattuk is. Lényege, hogy
amennyiben a vállalkozás befektetett eszközeire terven felüli értékcsökkenési leírást, értékvesztést (vagy készleteire értékvesztést) számolt el, de
időközben az eszköz piaci értéke meghaladta annak könyvszerinti értékét (terv szerinti értékcsökkenési leírással csökkentett bekerülési értékét) akkor a
különbözetet az egyéb bevételek javára a befektetett eszközök (vagy a készletek) között visszaírásként jóvá kell írni. Ha a különbözetre a terven felüli
értékcsökkenési leírás vagy értékvesztés nem nyújt fedezetet, akkor az e fölötti részt a vállalkozás a megfelelő mérlegcsoportoknál mint értékhelyesbítést
számolhatja el.
iPad "S-'" 23:01 \,. *6 8 °/o (• Ji

Bezárás

---·
Az évközi értékelésre nincs kötelező szabály. A vállalkozó először is dönthet abban, hogy a beszerzett készleteit egyáltalán készletre veszi-e vagy
egyszerre költségként számolja el. Az utóbbi esetben nincs igény az évközi nyilvántartási árra. Készletre vétel esetén szóba jöhető értékelési változatok:
- a tényleges beszerzési ár,
- a tervezett beszerzési ár {elszámoló ár).

Tényleges beszerzési árnak több megjelenési formája jöhet szóba. Ezek:

- FIFO-eljárás,
- LIFO-eljárás,
- HIFO-eljárás,
- Csúsztatott átlagáras eljárás.

A FIFO-eljárás lényege, hogy a készleteket számla szerinti értéken veszik készletre, a készletcsökkenési jogcímeinél pedig a legrégebbi beszerzési
árakat alkalmazzák. Ennek az lesz az eredménye, hogy a zárókészletet a legutolsó beszerzési árakon mutatják ki.

A LIFO-eljárás lényege, hogy a készleteket számla szerinti (tényleges) értéken veszik készletre, a készletcsökkenési jogcímeket pedig a legutolsó
beszerzés árakon értékelik. Hatása az lesz, hogy a zárókészletet a legrégebbi beszerzési áron tartják nyilván. Ez a FIFO ellenpárja.

A HIFO-eljárás lényege, hogy a készleteket számla szerinti értéken veszik készletre, a csökkenési jogcímeket a legmagasabb beszerzési árakon
értékelik, így az év végi zárókészletbe a legalacsonyabb áron beszerzett készletek kerülnek. Az óvatosság elvét maradéktalanul ez az eljárás érvényesíti.

A Csúsztatott (folyamatos) átlagáras eljárás lényege, hogy a vállalkozó a beszámolási időszakon belül legalább több alkalommal beszerzési
átlagárat számít, és a korábbi felhasználásokat (csökkentési jogcímeket) azon értékeli.

Tervezett beszerzési ár alkalmazása esetén a vállalkozók az évközi változásokat elszámolóáron értékelik. Az elszámolóár egy diktált ár, amelyet év
elején kell rögzíteni. Nagyságát az előző évi tényszámok alapján célszerű kialakítani. Alkalmazása esetén év végén ki kell számítani az éves átlagárat. Ezt
kell összehasonlítania az elszámolóárral. A kettő különbségével - az árkülönbözettel- az évközi változásokat utólag helyesbíteni kell.
iPad "S-'" 23:01 \,. *6 8 °/o (• Ji

Bezárás

9. Kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés

A számviteli törvény szerint a vállalkozó által készített beszámolónak a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és annak változásáról a
tényleges körülményeknek megfelelő, valós képet kell mutatnia.

E követelmény teljesítésében alapvető szerepe van az előzőekben már tárgyalt mérlegnek és eredménykimutatásnak. Azonban az említett két
dokumentum adatait további információkkal kell kiegészíteni annak érdekében, hogy az éves beszámoló, illetve az egyszerűsített éves beszámoló a
követelményeknek megfeleljen.

•~·
A beszámoló kiegészítő melléklete a beszámoló teljes értékű, szerves része, míg az üzleti jelentés a beszámolónak nem része, de elkészítése
kötelező, hiszen a valós kép kialakításához szükséges információkat hordoz. Ebből következően ugyanaz a funkciója, mint a mérlegnek és az
eredménykimutatásnak, vagyis a gazdaság szereplőinek tájékoztatása a valós, megbízható képről. Különbség csak abban található, hogy a mérleg és az
eredménykimutatás összeállításánál a számviteli törvény formai követelményeket is támaszt (a törvény 1. és 2. sz. melléklete határozza meg ezek előírt
tagolását), illetve csak számszerű adatokat tartalmaz.
'::.. -

~
A kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés formája nem kötött. A kiegészítő melléklet a számszerű adatokon kívül szöveges magyarázatokat is
tartalmaz. Az üzleti jelentésre pedig inkább az utóbbi igaz.

9.1. Kiegészítő melléklet

9.2. Az üzleti jelentés
iPad ~ 23:01 \,. *68 °/o (• Ji

Bezárás

9.1. Kiegészítő melléklet

9.1.1. A kiegészítő melléklet lényege és szerepe
9.1.2. A kiegészítő melléklet tartalma
9.1.3. A cash flow-kimutatás
iPad "S-'" 23:01 \,. *6 8 °/o (• Ji

Bezárás

9.1.1. A kiegészítő melléklet lényege és szerepe

A kiegészítő melléklet az éves beszámoló és az egyszerűsített éves beszámoló része. (A teljesség miatt megjegyezzük, hogy az összevont
(konszolidált) éves beszámolónak is része az összevont (konszolidált) kiegészítő melléklet, de ezzel most nem foglalkozunk.) Fontosságát jól szemlélteti a
számviteli törvény következő megfogalmazása: „Ha a kiegészítő mellékletben a vállalkozó nem, vagy nem a valóságnak megfelelően értékel, akkor a
könyvvizsgáló az írásbeli jelentésben köteles bemutatni az általa feltárt tényeket és megállapításokat."

A kiegészítő melléklet lényege úgy fogalmazható meg, hogy tartalmazza azokat a számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat, amelyek a
vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők
számára - a mérlegben, az eredménykimutatásban szereplőkön túlmenően - szükségesek.

A megbízható és valós kép kialakítását elősegítő melléklet jellemzői a következőkben foglalhatók össze:
- a kiegészítő melléklet tartalmaz minden, a számviteli törvény által megkövetelt információt,
- a kiegészítő mellékletben közölt tényeket az éves beszámolóra gyakorolt hatás szempontjából érthetővé tesz,
- az éves beszámolóban közölt egyes eszköz- és forrásadatok tartalmi megítéléséhez segítséget nyújt,
- rávilágít az üzleti megítélésen alapuló döntések okaira, következményeire és összefüggéseire,
- teljesen egyértelmű, hogy a kiegészítő melléklet mely része vonatkozik az éves beszámoló egészére, és mely része kapcsolódik az adott mérlegtételhez
(fejezethez, csoporthoz),
- a megértést (az előző év[ek]re vonatkozó) összehasonlítható adatok bemutatásával elősegíti.

Az előzőekből következik, hogy a kiegészítő melléklet összeállítása során is érvényesíteni kell a számviteli alapelveket, ezáltal biztosítva a piac
szereplőinek hű tájékoztatását.

„~·
A kiegészítő mellékletet éppen úgy, mint a mérleget és az eredménykimutatást közzé kell tenni. E kötelezettség alól azonban a számviteli törvény
meghatározott feltételek esetén engedményt ad. A kiegészítő melléklet egészének vagy egy részének közzétételétől el lehet tekinteni, ha a könyvvizsgáló
állásfoglalása szerint a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete egyértelmű megítéléséhez a mérlegben, az eredménykimutatásban
szereplő adatok elegendőek.
iPad "S-'" 23:01 \,. *6 8 °/o (• Ji

Bezárás

9.1.2. A kiegészítő melléklet tartalma

A számviteli törvény a kiegészítő melléklet tartalmát - néhány kivételtől eltekintve - általánosan fogalmazza meg, s inkább a követelményeket rögzíti. A
kiegészítő mellékletbe azokat az adatokat, információkat kell felvenni, amelyeket a számviteli törvény tételesen előír, valamint azokat, melyek a
megbízható és valós kép bemutatásához szükségesek.

A kiegészítő melléklet tartalmát-figyelemmel a törvény előírásaira - három csoportba sorolhatjuk. Ezek a következők:
- Általános rész
- Specifikus rész
- Tájékoztató rész

E három rész összefügg, de tartalmilag mégis külön részeket jelentenek.

9.1.2.1. Általános rész
9.1.2.2. Specifikus rész
9.1.2.3. Tájékoztató rész
iPad "S-'" 23:01 \,. *6 8 °/o (• Ji

Bezárás

9.1.2.1. Általános rész

Értékelni kell a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, az eszközök és a források összetételét, a saját tőke és a kötelezettségek
tételeinek alakulását, a likviditás és a fizetőképesség, valamint a jövedelmezőség alakulását.

A számviteli politika meghatározó elemeit és azok változását, a változás eredményre gyakorolt hatását külön be kell mutatni.

Ismertetni kell a beszámoló összeállításánál alkalmazott szabályrendszert, annak főbb jellemzőit, az alkalmazott értékelési eljárásokat és az
értékcsökkenés elszámolásának számviteli politikában meghatározott módszerét, elszámolásának gyakoriságát, az egyes mérlegtételeknél alkalmazott -
az előző üzleti évtől eltérő - eljárásokból eredő, az eredményt befolyásoló eltérések indokolását, valamint a vagyoni, pénzügyi helyzetre, az eredményre
gyakorolt hatásukat.

Be kell mutatni az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményre, az eszközök és a források állományára gyakorolt - a mérlegben, az
eredménykimutatásban a megfelelő tételeknél összevontan szereplő - hatását, évenkénti megbontásban.

Az éves beszámoló kiegészítő mellékletének tartalmaznia kell cash flow-kimutatást is.

 iPad "S-'" 23:01 \,. *6 8 °/o (• Ji

Bezárás

9.1.2.2. Specifikus rész

A kiegészítő melléklet specifikus részei a mérleghez és az eredménykimutatáshoz kapcsolódnak.

1. A mérleghez kapcsoló kiegészítések

A kiegészítő melléklet ezen részeinek összeállításakor a számviteli törvény következő előírásait kell alapvetően figyelembe venni:
- ha az eszköz vagy kötelezettség a mérleg több tételében is elhelyezhető, a kiegészítő mellékletben meg kell adni a választott megoldást,
- ha egy adott eszköz vagy kötelezettség minősítése az egyik évről a másikra megváltozik, akkor az alkalmazott megoldást a kiegészítő mellékletben
számszerűsítve, az összetartozás, az összehasonlítás tételhivatkozásaival meg kell adni,
- ha a mérleg, illetve az eredménykimutatás adata az előző naptári év adataival nem hasonlítható össze, úgy azt a kiegészítő mellékletben indokolni kell.

A mérleghez kapcsolódóan a kiegészítő mellékletben többek között a következőkre kell kitérni:

- az immateriális javak és a tárgyi eszközök állományváltozására, bemutatva a bruttó érték növekedését és csökkenését, valamint a halmozott
értékcsökkenés változását, az elszámolt értékcsökkenés megoszlását: a terv szerinti leírás kimutatása, a degresszíven, teljesítményarányosan, terven
felüli értékcsökkenési leírás,
- amennyiben a vállalkozó az üzleti vagy cégértéket, valamint a negatív üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb idő alatt írja le annak indokolását,
- a tárgyi eszközöknél a terv szerinti értékcsökkenés megváltoztatására, az eredményre gyakorolt számszerűsített hatások bemutatására,
- a kötelezettség visszafizethető összegére, ha az nagyobb a kapott összegnél,
- az értékhelyesbítések állományának változására eszközcsoportonként, bemutatva a piaci értéken történő értékelés alkalmazott elveit és módszereit,
- azon kötelezettségekre, amelyek futamideje öt évnél hosszabb,
- azon kötelezettségekre, amelyek zálogjoggal vagy hasonló jogokkal biztosítottak, feltüntetve a biztosítékok fajtáit és formáját,
- azon kötelezettségek teljes összegét, amelyek a pénzügyi helyzet értékelése szempontjából jelentőséggel bírnak, de amelyek a mérlegben nem
jelennek meg,
- a várható veszteségek fedezetére képzett céltartalék összegére a képzés jogcímei szerint,
- a céltartalékképzés és a garanciakötelezettség kapcsolatára, bemutatva - ha a vállalkozó ilyen jogcímen nem képez céltartalékot - garanciafajtánként
az összes garanciakötelezettséget, valamint bemutatni a garanciális kötelezettség előző évihez viszonyított lényeges változását, ezek indokait,
- a környezetvédelmi garanciális kötelezettség fedezetére képzett céltartalék alakulására, változására,
_ _..._,,~,&._.:.:._.&..a.----~~ ---4.-......'~ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ __
··~-.-,,-...'-.___,
iPad "S-'" 23:01 \,. *6 8 °/o (• Ji

Bezárás {;]

- ha a mérleg, illetve az eredménykimutatás adata az előző naptári év adataival nem hasonlítható össze, úgy azt a kiegészítő mellékletben indokolni kell.

A mérleghez kapcsolódóan a kiegészítő mellékletben többek között a következőkre kell kitérni:

- az immateriális javak és a tárgyi eszközök állományváltozására, bemutatva a bruttó érték növekedését és csökkenését, valamint a halmozott
értékcsökkenés változását, az elszámolt értékcsökkenés megoszlását: a terv szerinti leírás kimutatása, a degresszíven, teljesítményarányosan , terven
felüli értékcsökkenési leírás,
- amennyiben a vállalkozó az üzleti vagy cégértéket, valamint a negatív üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb idő alatt írja le annak indokolását,
- a tárgyi eszközöknél a terv szerinti értékcsökkenés megváltoztatására, az eredményre gyakorolt számszerűsített hatások bemutatására,
- a kötelezettség visszafizethető összegére, ha az nagyobb a kapott összegnél,
- az értékhelyesbítések állományának változására eszközcsoportonként, bemutatva a piaci értéken történő értékelés alkalmazott elveit és módszereit,
- azon kötelezettségekre, amelyek futamideje öt évnél hosszabb,
- azon kötelezettségekre, amelyek zálogjoggal vagy hasonló jogokkal biztosítottak, feltüntetve a biztosítékok fajtáit és formáját,
- azon kötelezettségek teljes összegét, amelyek a pénzügyi helyzet értékelése szempontjából jelentőséggel bírnak, de amelyek a mérlegben nem
jelennek meg,
- a várható veszteségek fedezetére képzett céltartalék összegére a képzés jogcímei szerint,
- a céltartalékképzés és a garanciakötelezettség kapcsolatára, bemutatva - ha a vállalkozó ilyen jogcímen nem képez céltartalékot - garanciafajtánként
az összes garanciakötelezettséget, valamint bemutatni a garanciális kötelezettség előző évihez viszonyított lényeges változását, ezek indokait,
- a környezetvédelmi garanciális kötelezettség fedezetére képzett céltartalék alakulására, változására,
- a lekötött eredménytartalék összegére.

II. Az eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések

A kiegészítő melléklet ezen részének összeállításakor a számviteli törvény következő előírását kell figyelembe venni:
- a költségnemenként elszámolt egyéb költségek közül ki kell emelni és a kiegészítő mellékletben be kell mutatni a nem anyagjellegű szolgáltatások
értékét,
- be kell mutatni a kutatás, kísérleti fejlesztés tárgyévi költségeit,
- ha a vállalkozó eredménykimutatását forgalmi költség eljárással állítja összeg, úgy a kiegészítő mellékletben be kell mutatni a költségek
költségnemenkénti alakulását, valamint az aktivált saját teljesítmények részletezését,
- be kell mutatni az értékesítés közvetlen költségeinek megoszlását.
iPad "S-'" 23:01 \,. *6 8 °/o (• Ji

Bezárás

9.1.2.3. Tájékoztató rész

A kiegészítő melléklet ezen részének tartalmaznia kell minden olyan adatot, amely a megbízható, valós kép kialakításához szükséges, de az nem szerepel
a kiegészítő melléklet általános és specifikus részében.

+•
~·:s3
„
A tájékoztató rész összeállításánál a számviteli törvény következő előírásait kell figyelembe venni:
- meg kell adni a kiegészítő mellékletben a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát, bérköltségét és személyi jellegű egyéb
kifizetéseit, mindegyiket állománycsoportonként bontva,
- részvénytársaságnál be kell mutatni a részvények számát és névértékét részvény típusonként (fajtánként) csoportosítva.

A kiegészítő mellékletnek a konszolidáció követelményei miatt tartalmaznia kell:

- minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak leányvállalta,
- minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amelyet a mellékletet készítő vállalkozó más vállalkozóval közösen vezet,
- minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak társult vállalkozása,
- minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozása,
- az exportértékesítés árbevételét a földrajzilag elhatárolt piacok szerinti bontásban (a földrajzi elkülönítést a vállalkozó gazdálkodása sajátosságainak
figyelembe vételével alakítja ki), valamint közölni kell a devizában, valutában elszámolt belföldi, illetve exportértékesítés nettó árbevételét,
- gazdasági társaságnál be kell mutatni az igazgatóság, az üzletvezetés és a felügyelő bizottság tagjainak tevékenységükért az üzleti év után járó
járandóság összegét, csoportonként összevontan,
- gazdasági társaságnál be kell mutatni az igazgatóság, az üzletvezetés és a felügyelő bizottság tagjainak folyósított előlegek és kölcsönök összegét,
csoportonként összevontan, a kamat, a lényeges feltételek, a visszafizetett összegek és a garanciális kötelezettségek egyidejű közlésével.
iPad "S-'" 23:02 \,. *6 8 °/o (• Ji

Bezárás

9.1.3. A cash flow-kimutatás

A cash flow-kimutatás nem önálló beszámoló rész, hanem a kiegészítő melléklet részeként kell elkészíteni. Ebben a kimutatásban a vállalkozás éves
pénzeszközállományának változását és annak körülményeit határozhatjuk meg.

Ebből következik, hogy ez az egyetlen beszámoló melléklet, amelyik pénzforgalmi szemléletmódot tükröz. Annak ellenére, hogy a beszámoló igen
eldugott részén találhatjuk meg, nagyon fontos kimutatásról van szó, hiszen nem elég, hogy a vállalkozás adózás előtti eredménye pozitív, ahhoz, hogy
működőképes legyen. Ehhez minden pillanatban fizetőképesnek is kell maradnia. Arra a kérdésre, hogy vajon a vállalkozás egésze milyen körülmények
között tudott fizetési kötelezettségeinek eleget tenni, hogy az ehhez szükséges pénzeszközállomány honnan állt rendelkezésre a cash flow-kimutatás tud
választ adni.

A cash flow-kimutatás két különböző eljárással állítható össze: direkt és indirekt módszerrel, bár a magyar számviteli rendszer egy sajátos indirekt
levezetést követ.

Direkt cash-flow esetén az alapbizonylatokból, analitikából, szintetikából meg kell keresnünk azokat a gazdasági eseményeket, amelyek
pénzmozgással járnak majd ezeket összesítve megkapjuk az éves pénzeszközállomány változást.

Az indirekt módszer esetén az adózás előtti eredményt használjuk kiinduló adatként. Ebből levonjuk azokat a bevételeket, illetve hozzáadjuk az olyan
ráfordításokat, amelyeket az adózás előtti eredményben elszámoltunk, de nem jártak pénzmozgással. Második lépésben hozzáadjuk azokat a bevételeket,
amelyek befolytak és levonjuk azokat a kiadásokat, amelyeket kifizettünk, de az adózás előtti eredményt nem érintették.

A magyar számviteli törvény a kiegészítő mellékletben szereplő cash-flow-nál egy furcsa összetett szerkezetet mutat be. Itt három cash-flow
kategóriával találkozhatunk, melyek elnevezései magukért beszélnek:
1. Szokásos vállalkozási tevékenységből származó pénzeszközváltozás (Működési Cash-flow)
II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszközváltozás (Befektetési Cash-flow)
Ill. Pénzügyi tevékenységből származó pénzeszközváltozás (Finanszírozási Cash-flow)
iPad ~ 23:02 \,. *6 8 °/o (• Ji

Bezárás {;]

·-
Előnye
ennek a felépítésnek, hogy az eredménykimutatás és a mérleg adataiból elkészíthető
(bár hozzá kell tenni, hogy a megelőző év adataira is
szükség van). Természetesen ez a kimutatás is két érték oszlopot tartalmaz, az egyik a tárgyévről, míg a másik a megelőző év adatairól tájékoztat. Nézzük
meg most a cash-flow felépítését (az utolsó oszlopban található + és - jelek azt mutatják, hogy az egyes sorokat milyen előjellel kell figyelembe venni).

Megnevezés

1. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz változás (Működési cash flow, 1-13 sorok)

1 . Adózás előtti eredmény ±

2. Elszámolt amortizáció +
3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás ±

4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete ±

5. Befektetett eszközök érétkesítésének eredménye ±

6. Szállítói kötelezettség változása -

+

7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása ±

8. Passzív időbeli elhatárolások változása ±

9. Vevőkövetelés változása ±

10. Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása ±

11 . Aktív időbeli elhatárolások változása ±

12. Fizetett, fizetendő adó (nyereség után)

13. Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés -

II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz változás (Befektetési cash flow, 14-16 sorok)

14. Befektetett eszközök beszerzése

15. Befektetett eszközök eladása +

16. Kapott osztalék, részesedés +
Ill. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz változás (Finanszírozási cash flow, 17-27 sorok)
iPad "S-'" 23:02 \,. *6 8 °/o (• Ji

Bezárás {;]
14. Befektetett eszközök beszerzése -
15. Befektetett eszközök eladása +
16. Kapott osztalék, részesedés +
111. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz változás (Finanszírozási cash flow, 17-27 sorok)

17. Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele +

18. Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele +
19. Hitel és kölcsön felvétel +
20. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése, beváltása +
21. Véglegesen kapott pénzeszközök +
22. Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás) -
23. Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetése -
24. Hitel és kölcsön törlesztése -
25. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek -
26. Véglegesen átadott pénzeszközök -
27. Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek változása ±
IV. Pénzeszközök változása (±1.±11.±111. sorok)

Ismerkedjünk meg a cash flow-kimutatás egyes kategóriáival, illetve soraival!

9.1.3.1. Szokásos vállalkozási tevékenységből származó pénzeszközváltozás (Működési cash-flow)
9.1.3.2. Befektetési tevékenységből származó pénzeszközváltozás (Befektetési cash-flow)
9.1.3.3. Pénzügyi tevékenységből származó pénzeszközváltozás (Finanszírozási cash-flow)
9.1.3.4. Pénzeszközök változása
iPad "S-'" 23:02 \,. *6 8 °/o (• Ji

Bezárás

9.1.3.1. Szokásos vállalkozási tevékenységből származó pénzeszközváltozás (Működési cash-flow)

Ahogy az elnevezése is mutatja, ez a kategória a vállalkozás szokásos tevékenységéhez, normális üzletmenetéhez, gazdálkodásához tartozó
pénzeszközállomány változását mutatja be.

A bemutatás indirekt módszerrel történik, így a kategória első sora az adózás előtti eredmény. Ennek előjele akkor pozitív, ha a vállalkozás
nyereséges, ha veszteséggel zárt, akkor ennek értéke negatív.

Az elszámolt amortizáció (terv szerinti értékcsökkenési leírás) csak pozitív lehet, hiszen az eredményt csökkentette (költségként számoltuk el a
költségnemek közt), és pénzmozgással nem járt (tehát a kasszában az a pénz bent van).

Az elszámolt értékvesztés és visszaírás negatív és pozitív előjelet is felvehet, hiszen ha az adott eszköz piaci értéke meghaladja a terven felüli
értékcsökkenéssel (vagy értékvesztéssel) csökkentett könyv szerinti értéket a vállalkozásnak a bevételek között ezt a különbséget el kell számolnia. Tehát
ha az értékvesztések és terven felüli értékcsökkenések értéke meghaladja a visszaírások értékét, akkor a sor előjele pozitív, fordított esetben negatív.

Hasonlóan az előző sorhoz a céltartalék képzés és felhasználás különbözete+ vagy - előjelet vehet fel, ezek értéke az eredménykimutatás egyéb
bevételek vagy ráfordítások között jelentek meg, tehát ha a céltartalék képzés mértéke meghaladja a felhasználásét, akkor az egyéb ráfordítások közt
ilyen címen elszámolt összeg meghaladja az egyéb bevételeknél jóváírt értéket. Az adózás előtti eredményt ezen a soron ebben az esetben pozitív
irányba kell korrigálni. Fordított esetben a sor értéke negatív.

•~·
A befektetett eszközök értékesítésének eredménye sor kicsit érdekesebb, mint az előzőek. Ebben az esetben kizárólag arról van szó, hogy a cash
flow-kimutatás következő kategóriájában (befektetési cash-flow-ban) az értékesítéskor kapott teljes ellenérték egyben fog megjelenni, (ha az eredménnyel
nem korrigálnánk, akkor a tranzakció nyeresége vagy vesztesége kétszer szerepelne a kimutatásban) így ha az értékesítés pozitív eredménnyel zárult,
akkor a sor értéke negatív, ha veszteségesen értékesítettük, akkor pozitív. A kimutatás információtartalma nő, hiszen a működési cash-flow-ban az
üzletmenethez tartozó pénzáramlásokat követni tudjuk. (Megjegyezzük, hogy ezt a sort figyelmen kívül is hagyhatjuk abban az esetben, ha a befektetési
cash-flow sorai között az eszköz könyv szerinti értékét szerepeltetjük, bár ebben az esetben a működési kategória információtartalma csökken.) Az eddigi
sorok olyanok voltak, amelyek az eredménykimutatásban szerepelnek, de nem járnak pénzmozgással, a következő soroknál épp az ellenkező lesz a
helyzet, tehát pénzmozgással járnak, de az eredménykimutatásban nem szerepelnek.
iPad "S-'" 23:02 \,. *6 8 °/o (• Ji

Bezárás {;]

A szállítói kötelezettség változása pozitív vagy negatív előjelű lehet, hiszen ha a vállalkozás szállítói állománya, például csökken az
eredménykimutatásra semmiféle hatással sincs, bár a vállalkozás pénzeszközállománya a kötelezettség rendezésével párhuzamosan csökkent. Tehát a
szállítói kötelezettségek csökkenése negatív előjelű változást jelent a cash-flow-ban is (előjel helyes bejegyzés).

Az egyéb rövidlejáratú kötelezettségek változása hasonlóan az előző sorhoz, pozitív, ha növekszik, negatív, ha csökken (ha a vállalkozás
kötelezettséget vállal - mondjuk kölcsönt vesz fel - pénzeszközhöz jut, ami az eredménykimutatásban nem szerepel, pedig a pénzeszközállomány
növekedett.) Ebben a sorban egyébként a vevőktől kapott előlegeket, váltótartozásokat valamint az egyéb rövid lejáratú kötelezettségeket összesítjük
majd előjelhelyesen építjük be kimutatásunkba.

A passzív- és aktív időbeli elhatárolások változása - mint előző tanulmányainkból emlékszünk rá - korrekciós mérlegsorok voltak, amelyek a
bevételeinket, illetve ráfordításainkat osztották meg az érintett évek között. (Ha három évre előre kifizették a bérleti díjat a társaságnak, akkor ez az
összeg teljes egészében befolyt és már most rendelkezésre áll - amit levontam a bevételből, most vissza „visszaírom".) Tehát a passzív időbeli
elhatárolások változását előjelhelyesen értelmezve építem be a cash flow-kimutatásba, míg az aktív időbeli elhatárolás változását fordítva.

A vevőkövetelések változása sor magyarázata hasonló a szállítókhoz. Vevőkövetelés akkor keletkezik, ha a vállalkozás például készleteiből értékesít
valamennyit, de a vevő csak valamilyen későbbi határidővel fog fizetni. Az árbevételt ennek ellenére már elszámoltuk, de tegyük hozzá, hogy ennek
költségei is megjelennek az eredményben. Ha a vevő fizet, a vevőkövetelés-állomány csökken, de ezzel egy időben a pénzeszközállomány növekedni fog.
Tehát a vevőkövetelések változását a változás előjelének a fordítottjával vesszük számításba a kimutatásban. A forgóeszközök (vevőkövetelések és
pénzeszközök nélküli) változása sor már könnyebben értelmezhető. Amikor a gazdálkodó forgóeszközt vásárol (növekedés), akkor a
pénzeszközállománya csökken (vagy a szállítói kötelezettség állománya nő, ebben az esetben a két változás épp kiejti egymást, tehát a pénzeszközök
mennyisége nem változik), tehát a cash-flow-ban fordított előjellel szerepel a változás.

Vegyük észre, hogy az állományi (mérlegből származó) adatokból felépülő sorok egy része előjel helyesen, egy része viszont éppen fordítva kerül
bevezetésre a kimutatásba. Ennek magyarázata egyszerű, hiszen a forrás oldalon található állományi adatok növekedése pénzt hoz, míg az eszköz oldal
növekedése pénzt visz el a vállalkozástól, ennek értelmében a forrás oldalról származó állományváltozások előjel helyesen épülnek be a kimutatásba, míg
az eszköz állományváltozások fordított előjellel kerülnek elszámolásra a cash-flow-ban.

Még két sora maradt a működési cash-flow-nak, ezek a fizetett, fizetendő adó (nyereség után), valamint a fizetett, fizetendő osztalék, részesedés.
Ezek értelemszerűen a pénzeszközállományt csökkentik, előjelük csak negatív lehet.
iPad "S-'" 23:02 \,. *6 8 °/o (• Ji

Bezárás

9.1.3.2. Befektetési tevékenységből származó pénzeszközváltozás {Befektetési cash-flow)

Ahogy az elnevezése is mutatja, ez a kategória a vállalkozás befektetési tevékenységéhez tartozó pénzeszközállomány változását mutatja be. A kimutatás
ezen része már a direkt módszert követi, hiszen itt már csak állományi adatok változásával találkozunk.

Az első és második sor a befektetett eszközök beszerzésére, illetve értékesítésére vonatkozik. A működési cash-flow kategóriában levontuk az adózott
eredményből az amortizációt, hiszen ez nem jár pénzmozgással költségként viszont elszámoltuk, ezzel ellentétben, amikor egy beruházást végzünk, az
adott eszköz bekerülési költségét teljes egészében ki kell fizetnünk (annak ellenére, hogy ez az eredménykimutatásban csak évről évre jelentkezik
költségként az értékcsökkenési leírások kapcsán), költségként viszont még nem jelenik meg, tehát a befektetett eszközök beszerzése sor csak negatív
lehet kimutatásban. A befektetett eszközök értékesítése épp az előző ellentéte, tehát értéke csak pozitív lehet. Jegyezzük meg hogy ezen a soron a
befektetett eszközért kapott vagy előírt ellenértéket tüntetjük fel, ha a működési cash-flow kategória befektetett eszközök értékesítésének eredménye sort
kitöltöttük, de szerepelhet itt a könyv szerinti érték is, amennyiben az előbb említett sort nem használtuk.

A kapott osztalék, részesedés pénzeszközállomány növekedéssel jár, tehát előjele csak pozitív lehet.
iPad "S-'" 23:02 \,. *6 8 °/o (• Ji

Bezárás

9.1.3.3. Pénzügyi tevékenységből származó pénzeszközváltozás (Finanszírozási cash-flow)

Ahogy az elnevezése is mutatja ez a kategória a vállalkozás pénzügyi tevékenységéhez tartozó pénzeszközállomány változását mutatja be. A kimutatás
ezen része is a direkt módszert követi, hiszen itt is csak állományi adatok változásával találkozunk.

A finanszírozási cash-flow egyes sorain nem megyünk végig, hiszen itt elég annyit megjegyezni, hogy amennyiben a vállalkozás forrás állománya
növekszik, az pozitív előjelű pénzeszközállomány változással jár, tehát a kimutatásban pozitív előjellel szerepeltetjük, amennyiben pedig csökken, akkor a
vállalkozás pénzeszközállománya is csökken, tehát negatív előjelet vesz fel.

Egy egyszerű példán keresztül ez könnyen megérthető: Vállalkozásunk 100 ezer forint kölcsönhöz jut. Ebben az esetben kötelezettség állományunk
növekedett, vele párhuzamosan a pénzhez ténylegesen is hozzájutottunk, tehát pénzeszközállományunk is nőtt. Amikor a kölcsönt visszafizetjük,
pénzeszközállományunk csökken, tehát negatív előjellel szerepel. Vegyük észre, hogy a kölcsön terheivel (pl. kamat) itt nem foglalkoztunk, hiszen az már
a működési cash-flow legelső sorában az adózás előtti eredményben elszámolásra került (a pénzügyi műveletek ráfordításai közt).
iPad "S-'" 23:02 \,. *6 8 °/o (• Ji

Bezárás

9.1.3.4. Pénzeszközök változása

A kimutatás utolsó sora megelőző három kategória összegét mutatja, tehát a vállalkozás éves működése során keletkező pénzeszközállomány változását
mutatja be.
iPad "S-'" 23:02 ~ *6 7 °/o (• Ji

Bezárás

9.2. Az üzleti jelentés

Az üzleti jelentés célja, hogy az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy mutassa be a vállalkozó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, az
üzletmenetet, hogy ezekről - a múltbeli tény- és a várható jövőbeni adatok alapján - a tényleges körülményeknek megfelelő képet adjon.

Az üzleti jelentésben ki kell térni:

- a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen jelentős folyamatokra,
- a várható fejlődésre (a gazdasági környezet ismert és várható fejlődése, a belső döntések várható hatása függvényében),
- a kutatás és a kísérleti fejlesztés területére,
- a telephelyek bemutatására.

Az üzleti jelentésben külön be kell mutatni:

- a környezetvédelemnek a vállalkozó pénzügyi helyzetét meghatározó, befolyásoló szerepét, a vállalkozó környezetvédelemmel kapcsolatos
felelősségét,
- a környezetvédelem területén történt és várható fejlesztéseket, az ezzel összefüggő támogatásokat,
- a környezetvédelem eszközei tekintetében a vállalkozó által alkalmazott politikát,
- a környezetvédelmi intézkedések bevezetését, a munkák állását.

Az üzleti jelentésben kell bemutatni:

- a pénzügyi instrumentumok hasznosítását (befektetési vagy forgatási célú minősítését, a valós értéken történő értékelés esetén az értékelés
szempontjából történő besorolását, a származékos ügyletek fedezeti vagy nem fedezeti jellegét), ha az jelentős hatással van a vagyoni helyzetre,
- a kockázatkezelési politikát és a fedezeti ügylet politikát,
- az ár-, a hitel-, a kamat-, a likviditás- és a cash-flow kockázatot.

Az üzleti jelentést magyarul kell elkészíteni, és a hely és a kelet feltüntetésével a vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles aláírni.
iPad "S-'" 23:03 ~ *6 7 °/o (• Ji

Bezárás

9.2. Az üzleti jelentés

Az üzleti jelentés célja, hogy az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy mutassa be a vállalkozó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, az
üzletmenetet, hogy ezekről - a múltbeli tény- és a várható jövőbeni adatok alapján - a tényleges körülményeknek megfelelő képet adjon.

Az üzleti jelentésben ki kell térni:

- a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen jelentős folyamatokra,
- a várható fejlődésre (a gazdasági környezet ismert és várható fejlődése, a belső döntések várható hatása függvényében),
- a kutatás és a kísérleti fejlesztés területére,
- a telephelyek bemutatására.

Az üzleti jelentésben külön be kell mutatni:

- a környezetvédelemnek a vállalkozó pénzügyi helyzetét meghatározó, befolyásoló szerepét, a vállalkozó környezetvédelemmel kapcsolatos
felelősségét,
- a környezetvédelem területén történt és várható fejlesztéseket, az ezzel összefüggő támogatásokat,
- a környezetvédelem eszközei tekintetében a vállalkozó által alkalmazott politikát,
- a környezetvédelmi intézkedések bevezetését, a munkák állását.

Az üzleti jelentésben kell bemutatni:

- a pénzügyi instrumentumok hasznosítását (befektetési vagy forgatási célú minősítését, a valós értéken történő értékelés esetén az értékelés
szempontjából történő besorolását, a származékos ügyletek fedezeti vagy nem fedezeti jellegét), ha az jelentős hatással van a vagyoni helyzetre,
- a kockázatkezelési politikát és a fedezeti ügylet politikát,
- az ár-, a hitel-, a kamat-, a likviditás- és a cash-flow kockázatot.

Az üzleti jelentést magyarul kell elkészíteni, és a hely és a kelet feltüntetésével a vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles aláírni.
iPad -:;:- 22:39 "'- *
77 % I• l•

Bezárás {;J
d} Az üzleti partnerek és információigényük

81>
Üzleti partnernek a gazdasági élet azon szereplőit tekintjük, akikkel a vállalkozás napi üzleti kapcsolatban áll. Vagyis azok, akiknek a vállalkozás elad
(vevői), illetve akiktől a vállalkozás beszerez (szállítói). Mivel a piacgazdaságban, az árukapcsolatokban az áru- és a pénzmozgás időben elszakad
egymástól, az üzleti partner, az eladó szeretné tudni azt, mekkora az esélye arra, hogy az árujának, szolgáltatásának ellenértékét időben megkapja-e.
Ezenkívül még arról is szeretnének képet kapni, hogy a velük üzleti kapcsolatban álló cég mennyire stabil, tőkeerős, megbízható partner. Ezért ők
elsősorban a következők iránt érdeklődnek: milyen a vállalkozás pénzügyi helyzete és a vállalkozás várható fejlődése.

81>Ezeket csak intézményesen lehet biztosítani. Ezért van szükség - többek között - a számvitelre, hogy a gazdasági élet szereplői a nekik szükséges
információkat törvényes úton megszerezhessék. A számvitel ilyen értelemben az üzleti élet tisztaságát hivatott biztosítani. A gazdasági élet szereplői tehát
a számvitel által nyújtott tájékoztatásra alapozva tudnak jó döntéseket hozni. Ez alapján képesek reálisan dönteni abban, hogy szabad pénzeszközeiket
hova fektessék be, vagy választhatnak, hogy kivel lépjenek üzleti kapcsolatba.

81> A számviteli törvény elsősorban azokat a szabályokat (normákat) írja elő, amiről és ahogyan a vállalkozásnak be kell mutatnia magát a piac
szereplőinek.

A hatóságok tájékoztatása

81>
E körbe azok a szervezetek tartoznak, amelyek adót, járulékot, vagy illetéket szednek a vállalkozástól. Ilyen szervezetek: a központi költségvetés, a helyi
önkormányzatok vagy a nyugdíj- és egészségbiztosítás.

81>Ezeknek a szervezeteknek a vállalkozás köteles adatot szolgáltatni, és az esetek többségében bevallást, elszámolást készíteni. A bevallások,
elszámolások, vagyis az adatszolgáltatás helyességét, valódiságát a fenti szervezetek csak úgy tudják ellenőrizni, ha a gazdálkodó (a vállalkozás) e
szervezetek igénye szerint vezeti nyilvántartásait.

81>
A központi költségvetésnek adókat, illetéket és járulékokat kell befizetni. A NAV (Nemzeti Adó- és Vámhivatal, régebbi nevén az APEH - Adó- és
Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal} és a VPOP (Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága) képviseli e kört.

81>
A társadalombiztosítási pénztáraknak járulékokat kell átutalni.