Pénzügyi helyzet elemzése

Az elemzés célja: a vállalkozás pénzügyi pozíciójának, mozgáslehetőségeinek, likviditási

helyzetének bemutatása, értékelése, a rövid és hosszú távú fizetőképesség vizsgálata
Az elemzés legfontosabb eszközei:
 a hosszú- és rövidtávú pénzügyi helyzetre jellemző mutatószámok
o a mutatószámokkal történő elemzést két időhorizonton, rövid és hosszú távon
végezzük
 a likviditási mérlegek
 a cash-flow kimutatás
A pénzügyi helyzet elemzése magában foglalja:
 likviditást (1 év vagy annál rövidebb fizetőképesség)
 az adósságállomány elemzését (1 évnél hosszabb fizetőképesség)
 a pénzeszközök állományváltozásának vizsgálatát és azok okait
A pénzügyi helyzet elemzéséhez kapcsolódó fogalmak:
 mobilitás: az eszközök pénzzé válásának sorrendisége, sebessége
 likviditás: fizetőképesség megítéléséhez nyújt segítséget
 esedékesség: kötelezettségek, tartozások fizetési határidejének lejáratában nyújt
tájékoztatást
A hosszú távú pénzügyi helyzet: az adósságállomány elemzése
Adósságállomány: egy éven túli – hátrasorolt és hosszú lejáratú – kötelezettségek (tehát az
adósság kategóriájába nem értjük bele az egy éven belüli tartozásainkat)
Az elemzés jellemzői:
 az adósságállomány alakulásának elemzése különböző aránymutatók és fedezettségi
mutatószámokkal történik
 kizárólag az éven túli adósságokhoz kapcsolódó fizetőképességet vizsgálja a fedezet
tükrében
Az elemzéshez használt mutatószámok:
 adósságállomány részaránya (%) = adósságállomány / (adósságállomány + saját tőke)
 magas értéke kedvezőtlen
 saját tőke részaránya (%) = saját tőke / (adósságállomány + saját tőke)  magas
értéke kedvező
o az előző két mutató segítségével a vállalkozás tartós forrásait – az egy éven túli
kötelezettségei és a saját tőkéje összegét – felbontjuk két összetevőjére, és
megállapítjuk, hogy a vállalkozás hosszabb távú működése során saját vagy
idegen forrásra támaszkodik intenzívebben
 adósságállomány fedezettség = saját tőke / adósságállomány  magas értéke kedvező
 adósságszolgálat fedezete = (adózott eredmény + értékcsökkenési leírás) / hosszú
lejáratú kötelezettségek esedékes törlesztőrészlete  magas értéke kedvező
 o arra ad választ a mutató, hogy a vállalkozás az adott időszakban képződő
pénzforrásai révén képes-e eleget tenni azon esedékes törlesztési
kötelezettségeinek, amelyek az adósságállománnyal kapcsolatosak
o a mutató 1 feletti értéke azt jelzi, hogy a vállalkozás a működés során
keletkező pénzjövedelem révén képes az esedékes törlesztőrészletek
megfizetésére
o az 1 alatti mutatóérték arra utal, hogy a vállalkozás meglévő vagyona terhére
lesz képes csak a kötelezettségeit teljesíteni

A rövid távú pénzügyi helyzet: a likviditás elemzése

A likviditás elemzése arra ad választ, hogy a vállalkozás kötelezettségeit (elsősorban rövid
lejáratú kötelezettségeit) képes-e folyamatosan, határidőre teljesíteni.
Az elemzés jellemzői:
 mutatószámok képzésével és likviditási mérleggel történik
 a likviditási ráták kizárólag a rövid távú fizetőképességet vizsgálják (max. 1 éves
futamidejű kötelezettségek)
Az elemzéshez használt mutatószámok: a likviditás jellemzésére szolgáló mutatószámok
mindegyike a forgóeszközök (vagy azok egy része) és a rövid lejáratú kötelezettségek
viszonyát vizsgálja  arra a kérdésre keres választ, hogy a likvid eszközök mennyiben
biztosítják a rövid lejáratú kötelezettségek időben történő teljesítését
 a likviditás mutatószámai lehetnek abszolút és relatív mutatók
o abszolút jellegű mutatószám: nettó forgótőke
 nettó forgótőke = forgóeszközök – rövid lejáratú kötelezettségek 
tehát a nettó forgótőke nem más, mint a forgóeszközök azon része,
amely rövid lejáratú kötelezettségekkel nem finanszírozható
o relatív (hányados jellegű) mutatószámok: likviditási ráták  ezek lehetnek
statikus vagy dinamikus jellegűek, azaz egy időpontra vagy egy időszakra
vonatkoznak
 a gyakorlatban leggyakrabban alkalmazott statikus likviditási ráták:
 általános likviditási ráta = forgóeszközök / rövid lejáratú
kötelezettségek  ha tartósan 1 alatti a mutató értéke, akkor
fennáll a fizetésképtelenség kockázata, elfogadható (elvárt)
érték: 1,3 – 2 közötti nagyságrend  a túl magas mutatóérték
nem kedvező, mert kedvező a fizetőképessége, de nem
használja ki optimálisan az erőforrásait
 likviditási gyorsráta = (forgóeszközök – készletek) / rövid
lejáratú kötelezettségek  elvárt érték: 1 (100%), az 50%
körüli érték már elfogadhatónak mondható
 azonnali likviditási ráta (pénzeszköz-likviditás, pénzhányad) =
(forgóeszközök – készletek – követelések) / rövid lejáratú
kötelezettségek  a mutató magas értéke arra utal, hogy a
vállalkozásnak túlzott (lekötetlen, hozamokkal alig rendelkező)
 tartalékai vannak, tehát hosszú távon a vállalkozás az
erőforrásait nem megfelelően hasznosítja
 dinamikus likviditási mutató:
 dinamikus likviditási ráta (%) = üzemi (üzleti) tevékenység
eredménye + értékcsökkenési leírás / rövid lejáratú
kötelezettségek  a mutató azt fejezi ki, hogy a vállalkozás
adott évi főtevékenysége eredményeként képes-e kitermelni a
rövid lejáratú kötelezettségek teljesítéséhez szükséges
jövedelmet
A likviditási mérleg: olyan kimutatás, amely az eszközöket pénzzé tehetőségük (mobilitás), a
forrásokat lejárati idejük (esedékesség) szerint csoportosítva állítja egymással szembe. Így
megállapítható, fizetőképes-e a cég, fennáll-e a pénzügyi egyensúly.
A vagyont más szempont (likviditási szempontok) szerint csoportosítja, mint a klasszikus
vagyonmérleg:
 eszközöket pénzzé tehetőség szerint (mobilizálhatóság)
 forrásokat esedékesség szerint (mikor fizetendő)
A likviditási mérleg az eszközöket és forrásokat csoportokba sorolja, párhuzamosan képezve
az azonos időhorizonthoz tartozó eszközök és források csoportjait. Ezek képezik az egyes
„likviditási fokozatok” tartalmi elemeit.
A likviditási mérlegek csoportosíthatók:
 fokozat szerint: 4, 6 vagy több fokozatú
 időhorizont szerint: statikus (múltbeli), dinamikus (jövőben)
A 4 fokozatú, statikus likviditási mérleget használjuk. Célja, hogy megmutassa a vállalat adott
időszaki likviditási helyzetét.  fokozatonként (I, II, III, IV) összevetjük az eszközt a
forrással, blokkonként (I, I+II, I+II+III, I+II+III+IV) összevetjük az eszközt a forrással
 eszköz > forrás  likviditási többlet
 eszköz < forrás  likviditási hiány (nem fizetőképes)
 eszköz = forrás  egyensúly
Legproblémásabb az azonnali (I. fokozati) hiány, mivel későbbi esedékességnél van időnk
cselekedni
Négyfokozatú statikus likviditási mérleg felépítése
Eszközök Források
I. Likvid (azonnal pénzzé tehető) eszközök I. Azonnal esedékes kötelezettségek
II. Mobil (1 éven belül pénzzé tehető) II. Rövid határidőn belül (1 éven belül)
eszközök esedékes kötelezettségek
III. Mobilizálható (éven túl pénzzé tehető) III. Később (1 éven túl) esedékes
eszközök kötelezettségek
IV. Immobil (befektetett) eszközök IV. Vissza nem fizetendő források (saját
tőke)
I. fokozat összesen I. fokozat összesen
I-II. fokozat összesen I-II. fokozat összesen
 I-III. fokozat összesen I-III. fokozat összesen
Eszközök összesen Források összesen

 E/I. Likvid eszközök: az azonnal rendelkezésre álló és szabadon felhasználható

pénzeszközök (pénztár, készpénz, devizabetét, látra szóló)
o Devizabetét (látra szóló): egy adott bankszámlán a pénz nincs lekötve, így
bármikor hozzányúlhat a tulajdonosa, kamata jóval alacsonyabb, mint a lekötött
betétnek.
o azok a vagyonelemek, amelyek rögtön felhasználhatóak a fizetésre, pl.
bankszámlán lévő pénz, pénztárakban lévő pénz, akár Ft, akár deviza, hiszen a
devizát is pillanatokon belül át tudjuk váltani, akár a partner is elfogadja
fizetőeszközként, azok az értékpapírok, amelyek azonnal el tudok adni, ha akarom,
pl. a tőzsdén jegyzett részvények, államkötvény (az állam bármikor visszaváltja
nekem), befektetési jegy, ami azonnal pénzzé tehető
 pénzeszközök, forgatási célú értékpapírok
 E/II. Mobil eszközök: azok az eszközök, amelyek rövid időn belül pénzzé tehetők
(követelések, bevételek AIE)
o azok, amelyeket azonnal nem tudjuk pénzzé tenni, de 1 éven belül nagy
valószínűséggel el tudjuk adni, és az árát felhasználhatjuk fizetésre, követelések,
amelyek lejárata éven belüli (1 éven belül be fog folyni a vállalkozás számára)
 követelések, bevételek aktív időbeli elhatárolása
 E/III. Mobilizálható eszközök: melyek pénzzé tétele több időt igényel (készletek)
o elfekvő készletek, amelyek eladása hosszabb időt vesz igénybe (ott porosodnak a
raktárban, nehezen lehet tőlük megszabadulni, de hosszú távon található rájuk
vevő), éven túli lejáratú követelések (pl. dolgozónak adott lakáshitel vagy
munkáltatói kölcsön)  készlet eladását nehezítheti a kereslet ingadozása
 készletek, értékesítési célú immateriális javak és tárgyi eszközök
 E/IV. Immobil eszközök: melyek nagyon nehezen vagy egyáltalán nem tehetők pénzzé
(befektetett eszközök, elfekvő készletek, költségek/ráfordítások AIE, halasztott
ráfordítások)
o befektetett eszközök, amelyeket a vállalkozás azért tart, hogy hosszú távon
szolgálja a vállalkozás érdekeit, nem azért, hogy gyorsan eladjon pl. egy ingatlant
vagy műszaki gépet, és azt pénzzé tegye, mert ezek belátható időn belül nem is
tervezettek értékesítésre vagy fizetésre felhasználni
 az eszköz jellegéből adódóan immobil: immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett
pénzügyi eszközök
 az elszámolás jellegéből adódóan immobil: költségek, ráfordítások aktív időbeli
elhatárolása, halasztott ráfordítások
 F/I. Azonnal esedékes kötelezettségek: a mérleg fordulónapján már lejárt, de még ki nem
egyenlített kötelezettségek
o a vállalat maga határozza meg, hogy mit tekint azonnal esedékesnek (általánosan:
ha 10 napon belül ki kell fizetni, akkor azonnal esedékes), pl. munkabér tartozás,
adó- és járuléktartozás, szállítói tartozások közül azok, amelyeket hamar ki kell
fizetni, vagy bármilyen olyan kötelezettség, aminek a lejárata 10 napon belüli,
lejárt kötelezettségek (késedelmes fizetések)
  a likviditási mérleg készítésekor már lejárt, még ki nem egyenlített kötelezettség
 F/II. Rövid határidőn belül esedékes kötelezettségek: rövid lej.köt., céltartalékok,
költségek/ráfordítások PIE
o 10 napon túl, de 1 éven belül esedékes, minden olyan RLK, ami nem volt azonnal
esedékes, pl. váltótartozás, ami 6 hónap múlva esedékes, egy rövid lejáratú hitel,
amit folyamatosan törlesztek, céltartalékok közül azok, amelyek várhatóan 1 éven
belül feloldásra
 rövid lejáratú kötelezettségek
 céltartalékok éven belül
 költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása
 F/III. Később esedékes kötelezettségek: hosszú lej.köt., céltartalék (éven túli esedékesség)
o hosszú lejáratú kötelezettségek, céltartalékok közül azok, amelyek várhatóan csak
éven túl eredményeznek majd fizetési kötelezettséget a vállalkozás számára
 hátrasorolt kötelezettségek
 hosszú lejáratú kötelezettségek
 céltartalékok éven túl
 F/IV. Vissza nem fizetendő források: a pénzkiáramlással egyáltalán nem járó
vagyonrészek, amelyekkel a legkevésbé mobilizálható eszközök finanszírozása történik
(bevételek PIE, saját tőke, halasztott bevételek)
o erre nem vállalhatunk garanciát, hogy valaha vissza is fizetjük
 forrás jellegéből adódóan: saját tőke
 az elszámolás jellegéből adódóan: bevételek passzív időbeli elhatárolása, halasztott
bevételek
 A cash-flow kimutatás
A mérleg és eredménykimutatás nem ad kellő pontosságú képet a vállalkozások
pénzforgalmáról, jelenlegi és várható pénzügyi teljesítőképességéről (a mérleg és a mérleg
alapján számított mutatók nem adnak megfelelő magyarázatot a pénzeszközökben
bekövetkezett változásokról, az azokat előidéző folyamatokról. Az EK célja a számviteli
időszakban realizált ÁB és más bevételek, valamint ugyanebben az időszakban felmerült
költségek és ráfordítások összemérése, azonban a pénzáramlások gyakran időben eltérnek
attól az időszaktól, amikor a bevételek és ráfordítások gazdaságilag felmerültek).
A vállalkozásoknak működésük fenntartásához, befektetési és finanszírozási terveik
megalapozásához nem elegendő a számviteli nyereség ismerete. Fontos a fizetőképesség
fenntartása, hiszen minden vállalkozásnak szüksége van szabad pénzeszközre ahhoz, hogy a
tevékenységhez szükséges anyagi és humán erőforrásokat megszerezzék, rövid és hosszú távú
kötelezettségeiknek (kölcsönök, hitelek és azok kamatainak törlesztése, adófizetési
kötelezettség, szállítói tartozások teljesítése) eleget tudjanak tenni.
A pénzforrások képződésének és felhasználásának folyamatáról a cash-flow kimutatás ad
bővebb információt. A kimutatásból megállapítható, hogy az egyes gazdasági tevékenységek
miként befolyásolták a pénzeszközök adott időszaki alakulását. A pénzforgalmi kimutatás a
vállalkozás adott időszaki tevékenysége által generált és felhasznált pénzeszközök egyenlegét,
a cash-flowt mutatja, amely megegyezik a mérlegben kimutatott pénzeszközök két
beszámolási időszak közötti állományváltozásával.
A számviteli törvény előírásainak megfelelően az éves beszámoló részeként elkészített
kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell a cash-flow kimutatást (a kiegészítő melléklet
részeként kell elkészíteni az éves beszámolót készítő vállalkozásoknak a Számviteli törvény
7. számú melléklete alapján)
A cash-flow kimutatás egy forgalmi szemléletű kimutatás, amelynek keretében az időszak
során realizált pénzbevételeket állítjuk szembe a pénzkiadásokkal.
cash flow = pénzáramlás  olyan kimutatás, amely megmutatja, hogy a vállalkozás
pénzeszközei hogyan mozognak (növekednek vagy csökkennek)
Minden gazdasági folyamatot pénzfolyamat követ, ezért vizsgálni kell a gazdasági folyamatot
a pénzáramlás megállapításánál
 vannak olyan gazdasági események (pl. értékcsökkenés), amely korábbi gazdasági
folyamat eredménye, ezért a jelenben nem jár pénzmozgással
A pénzmozgás iránya kétféle lehet:
o pénz beáramlik (+)
o pénz kiáramlik (-)
Tartalmától függően háromféle lehet:
o a vállalkozás alaptevékenységéhez kapcsolódik: működési
 o a vállalkozás befektetett eszközeihez kapcsolódik: befektetési (ingatlan,
immateriális javak, befektetett pénzügyi eszközök)
o a vállalkozás forrásainak megteremtéséhez kapcsolódik: finanszírozási (saját
tőke, hosszú lejáratú kötelezettségek)

Cash flow tagolása

I. Működési cash flow

(1-13. sorok)
1a. Adózás előtti eredmény +/-
ebből: működésre kapott, pénzügyileg rendezett támogatás,
1b. Korrekciók az adózás előtti eredményben +/-
1. Korrigált adózás előtti eredmény (1a + 1b) +/-
2. Elszámolt amortizáció +/-
3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás +/-
4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete +/-
5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye +/-
6. Szállítói kötelezettség változása +/-
7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása +/-
8. Passzív időbeli elhatárolások változása +/-
9. Vevőkövetelés változása +/-
10. Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása +/-
11. Aktív időbeli elhatárolások változása +/-
12. Fizetett adó (nyereség után) –
13. Fizetett osztalék, részesedés –
II. Befektetési cash flow
(14-18. sorok)
14. Befektetett eszközök beszerzése –
15. Befektetett eszközök eladása +
16. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése,
beváltása +
17. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek –
18. Kapott osztalék, részesedés +
III. Finanszírozási cash flow
(19-26. sorok)
19. Részvénykibocsátás, tőkebevonás (tőkeemelés) bevétele +
20. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele +
21. Hitel és kölcsön felvétele +
22. Véglegesen kapott pénzeszköz +
23. Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás) –
24. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetése –
25. Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése –
26. Véglegesen átadott pénzeszköz –
IV. Pénzeszközök változása (I+II+III. sorok) +/-
27. Devizás pénzeszközök átértékelése +/-
V. Pénzeszközök mérleg szerinti változása (IV+27. sor) +/-
A szokásos üzleti (operatív) tevékenység hatása a cash-flow alakulására:
 bevétel oldalon itt jelenik meg mindazon pénzáramlás, amely az üzleti tevékenységből
– termék-, áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból – származik, további bevételek (pl.
kapott kötbér, kártérítés, késedelmi kamat) ténylegesen befolyt összege, kamatbevétel
 kiadási oldal leglényegesebb elemei az üzemi tevékenységgel összefüggő kiadások, pl.
a szállítóknak, illetve munkavállalóknak kifizetett pénzösszegek, a vállalkozás által
fizetett kamatok, adók, illetékek, illetve a működési tevékenységgel szorosan
összefüggő egyéb pénzkiáramlással járó ráfordítások (fizetett kötbér, kártérítés, bírság,
késedelmi kamat), a ténylegesen teljesített osztalékfizetés
A befektetési (beruházási) tevékenység hatása a cash-flow alakulására:
 bevételi oldalon a leglényegesebbek az immateriális javak és tárgyi eszközök
értékesítéséből származó bevételek, illetve a pénzügyi befektetésekkel összefüggő
bevételek, a tartósan adott kölcsönökkel kapcsolatos bevételek, a kapott osztalék,
részesedés
 kiadási oldalt alkotja a tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzésével
összefüggő pénzkiáramlás, a pénzügyi befektetési tevékenység kiadásai, a tartós
kölcsönnyújtás, bankbetét-elhelyezés
A finanszírozási tevékenység (pénzügyi műveletek) hatása a cash-flow alakulására:
 a bevételi oldal legfőbb tételei a tőkeemeléssel összefüggésben megjelenő
pénzbevételek (a ténylegesen befolyt pénzösszegek), illetve a hitel-, kölcsönfelvétel,
kötvénykibocsátás adott időszaki bevételei
 a kiadási oldal leggyakoribb elemei a hitel-, kölcsöntörlesztéssel, kötvény
visszafizetéssel kapcsolatos pénzkiáramlások.
A cash-flow kimutatás adatai felhasználásával képezhető mutatószámok:
 adósságfedezeti mutató: operatív cash flow / adósságállomány  a mutató azt jelzi,
hogy az adott gazdálkodási időszak működési pénzáramainak eredményeként realizált
cash flow révén a vállalkozás mennyiben lenne képes valamennyi hosszú lejáratú
kötelezettségének eleget tenni
 adósságszolgálat-fedezeti mutató: operatív cash flow / hosszú lejáratú kötelezettségek
esedékes törlesztőrészlete  a mutató jelzi a vállalkozás tényleges kötelezettség –
teljesítési képességének alakulását a hosszú lejáratú kötelezettségek vonatkozásában
 befektetés – finanszírozási mutató: operatív cash flow / befektetési pénzszükséglet 
a mutató arra utal, hogy a vállalkozás az adott időszak befektetési tevékenységét
milyen arányban képes finanszírozni saját működési pénzforrásából, illetve milyen
arányú külső forrásbevonás (hitelfelvétel, kötvénykibocsátás) vagy esetleg tőkeemelés
szükséges a tervezett befektetési döntések realizálásához
 árbevétel – arányos jövedelmezőség: operatív cash flow / értékesítés nettó árbevétele
 a mutató jelzi, hogy egységnyi értékesítési árbevétel realizálása a vállalkozás
számára mekkora pénzjövedelmet eredményezett az adott időszakban
 tőkearányos jövedelmezőség: operatív cash flow / Saját tőke
Összevont (konszolidált) beszámolóhoz tartozó cash flow (a Számviteli törvény 7. számú
melléklete szerint):
 a konszolidációs különbözeteket, illetve azok állományváltozását a cash-flow
kimutatás azon soránál kell figyelembe venni, amelyben szereplő tételhez a
konszolidált beszámolóban tartozik
 a befektetési és finanszírozási cash flow-ban (cash-flow kimutatás 14-26. soraiban)
kizárólag azokkal a vállalkozásokkal szembeni gazdasági eseményekből eredő
adatokat kell feltüntetni, amely vállalkozások nem tartoznak a konszolidálásba bevont
vállalkozások közé