Vagyoni helyzet

elemzése
Vagyoni helyzet elemzésének módjai
1.) Abszolút eltérések módszere
Az abszolút összegű eltéréseket mérlegtételenként célszerű megállapítani, de az eltérések
kifejező ereje még nagyon korlátozottnak mondható, ezért az eltéréseket tovább kell bontani
alkotóelemeikre a főkönyvi és az analitikus nyilvántartások adatainak felhasználásával.
2.) Relatív eltérések módszere
A mérlegadatokból viszonyszámokat, relatív mutatószámokat képezhetünk, amelyek egyetlen
számadatban tömörítik az összefüggések számszaki lényegét. A viszonyszámok bázistól való
eltéréseit, azok okait vizsgálva ugyancsak el lehet jutni az eltérések megállapításához és a
jövőt érintő intézkedési javaslat kidolgozásához. Több, egymást követő időszakra kiszámítva
a vagyonváltozásokat meghatározható a vagyon átlagos növekedési üteme, illetve trendje is.
Vagyoni helyzet elemzése
1, Vertikális: a mérlegnek kizárólag csak az egyik oldalát elemezzük
 eszköz oldala
 forrás oldala
2, Horizontális elemzés: a mérleg mindkét oldalát elemezzük
Vertikális elemzés - eszközök
1, Eszközcsoport aránymutatók:
Forgóeszközök____
Befektetett eszközök

Ez a mutatószám a forgóeszközök befektetett eszközökhöz viszonyított arányát ragadja

meg.
A túlzottan magas mutatószám oka lehet ágazati sajátosság (például hajógyár vagy
szállítmányozó vállalat), okozhatják racionalizálási rendszabályok (automata gépsorok
üzembe állítása), továbbá a menedzsment hiányosságaira is visszavezethető (elmaradt
korszerűsítés stb.).
Vertikális elemzés - eszközök
2, Eszközfőcsoport arány mutatója:
Befektetett eszközök
Összes eszköz

Forgóeszközök
Összes eszköz

Tárgyi eszközök
Összes eszköz
További eszközfőcsoport aránymutatók
Befektetett eszközök/Összes eszközök
Forgóeszközök/ Összes eszközök
Tárgyi eszközök/Összes eszközök
Tárgyi eszközök/Befektetett eszközök
Befektetett pénzügyi eszközök/Összes eszközök
Készletek/ Összes eszközök
Készletek/ Forgóeszközök
Követelések/ Forgóeszközök
Értékpapírok/ Forgóeszközök
Pénzeszközök/ Összes eszközök
Pénzeszközök/ Forgóeszközök
Vertikális elemzés - eszközök
3, Eszköz csoporton belüli mutatók:

Vagyonértékű jog
Immateriális javak

Ingatlanok___
Tárgyi eszközök
További eszközcsoporton belüli mutatók
Vagyoni értékű jogok/Immateriális javak
Szellemi termékek/Immateriális javak
Ingatlanok/ Tárgyi eszközök
Műszaki berendezések, gépek, járművek/Tárgyi eszközök
Beruházások/ Tárgyi eszközök
Tárgyi eszközök értékhelyesbítése/Tárgyi eszközök
Anyagok/ Készletek
Saját részvények, üzletrészek/Értékpapírok
Vertikális elemzés - eszközök
4, Egyéb vertikális mutatók:
Képzett, származtatott mutatók, amikor több eszközcsoportot viszonyítunk a tényezőhöz.
Szabad forgóeszközök aránymutatója:
Követelések + Értékpapírok + Pénzeszközök (Szabad forgóeszközök)
Forgóeszközök

Vásárolt készletek aránymutatója:

Anyagok + Áruk + Készletre adott előlegek
Készletek
 Vertikális elemzés - források
1, Tőke feszültség mutatója
Idegen tőke
Saját tőke
Akkor jó ha alacsony (Az adósságállomány saját forrással való lefedettsége)
A tőkefeszültség mutató a vagyon szerkezetének egyik legfontosabb mutatószáma. Arra ad
választ, hogy mennyiben finanszírozza külső, kívülálló fél a vállalkozást a rendelkezésre
bocsátott saját erőhöz képest. Nem létezik olyan norma, olyan elvárás amely megmondaná,
hogy mi a helyes saját és idegen tőke arány egy vállalkozásnál, illetve a saját és idegen tőke
egyes elemeinek egymás közötti viszonya. Ez nagyban függ az adott ágazattól, a vállalkozás
profit termelő képességétől és társadalmi-gazdasági környezetétől. Az azonban
általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb e mutató értéke, annál kockázatosabb,
bizonytalanabb és válságosabb lehet egy vállalkozás helyzete,
Vertikális elemzés - források
2, Források főcsoportjának a mutatója
(Tőke erősség, vagy tőke ellátottság)
Saját tőke
Összes forrás
A tőkeellátottság vagy tőkeerősség azt jelenti, hogy a vizsgált (elemzett) vállalkozás saját
tőkére hogyan aránylik a teljes eszközöket fedező összes rendelkezésre álló forráshoz.
A vállalati finanszírozásban a „kockázat kiegyenlítés aranyszabályaként” említik azt,
hogy a saját tőke múlja felül az idegen forrásokat. Ez a mutató %-os formában fejezi ki a
saját források arányát, és akkor mondjuk
kedvezőnek, ha legalább eléri vagy meghaladja a 30 %-ot. A világbank 35 % tart
elfogadhatónk, a kereskedelmi bankok 40-60 %-os mértéket tartanak indokoltnak.
 További forráscsoport mutatók
Tőkeellátottság vagy tőkeerősség mutatója = Saját tőke/Összes forrás
Tőkemultiplikátor= Eszközök összesen/Saját tőke
(Eszközigényesség: egységnyi saját tőkével hány egység eszközállományt mozgat meg.)
Tőkenövekedési ráta = Saját tőke/Jegyzett tőke
 Eladósodási fok (eladósodottsági együttható) = Idegen tőke/Összes forrás
(A mutató azt szemlélteti, hogy a vállalkozás eszközeinek hány százalékát finanszírozza idegen tőkeelem. Az idegen források
(tőke) kötelezettségként jelennek meg a mérlegben amely azon túl, hogy tőkefeszültséget jelent, növeli a vállalkozás külső
kitettségét. Az ajánlott felső korlát 70 %, azt lehetőleg ne haladja meg. Optimális értéknek 30-40 % közötti értéke fogadható el.)
 Céltartalékok aránya = Céltartalékok/Összes forrás
Tőke önfinanszírozási mutatója = (Mérleg szerinti eredmény + Eredménytartalék)/Saját tőke
Tőkearányos eredmény = Mérleg szerinti eredmény/Saját tőke
Esedékességi aránymutató = Rövid lejáratú kötelezettségek/Összes kötelezettség
Horizontális elemzés
Illeszkedési elv (vállalatfinanszírozási elv): A vállalatról akkor mondjuk, hogy
megfelel az illeszkedési elvnek, ha
a Befektetett eszközöket és a Tartós forgóeszközöket tartós forrással (saját
tőkével és hosszú lejáratú kötelezettségekkel) finanszírozunk.
Forgóeszközt mindig rövid lejáratú kötelezettséggel finanszírozunk.
Horizontális lehetőség
Tárgyi eszközök fedezettsége:
Saját tőke/Tárgyi eszköz x 100
(minél magasabb, annál jobb)
Befektetett eszközök fedezettsége I. :
Saját tőke/Befektetett eszközök x 100
(ennek el kell érnie a 100 %-ot)
Befektetett eszközök fedezettsége II.:
Saját tőke + Hosszú lej köt. / Befektetett eszközök x 100
Horizontális elemzés
Működésbiztonsági mutató:
Saját tőke + Hosszú lej. köt. + Hátrasorolt köt. / Befektetett eszközök
x 100
(el kell, hogy érje az 1-et)
Tőkemultiplikátor mutató = eszközigényességi mutató: a Saját tőke
mennyi eszközt tud megmozgatni:
Eszközök összesen / Saját tőke x 100
Horizontális elemzés
Rövid lejáratú kötelezettségek fedezettsége:
Forgóeszközök / Rövid lej köt x 100
(akkor jó, ha 100 % felett van)
Szállítók fedezettségi mutatója:
Vevők / Szállítók x 100
Horizontális elemzés
Működőtőke vagy forgótőke: working capital
Forgóeszközök – Rövid lej köt
(ha ez +, akkor több a forgóeszk., jó a finanszírozás. Ha ez -, akkor csak Bef.
eszköz eladásából tudom finanszírozni).
Működőtőke ellátottsága = forgótőke szükséglete:
Forgóeszköz – RLK x 100
∑ Eszköz
(Empirikus kutatások azt mondják, ha ez eléri a 40 %-ot, akkor nincs baj a
céggel. Ez az alsó határ.)
Vagyoni helyzet elemzése analitikus
adatok alapján
Tárgyi eszközök használhatósági foka:
Tárgyi eszközök nettó értéke / Tárgyi eszközök bruttó értéke x 100
(akkor jó, minél közelebb van a 100-hoz)
Tárgyi eszközök leírtságának foka:
Tárgyi eszközök halmozott ÉCS-je / Tárgyi eszközök bruttó értéke x 100
(akkor jó, minél kisebb)
Tárgyi eszközök utánpótlási mutatója = önfinanszírozási mutatója
Tárgyi eszközök tárgyévi ÉCS-je / Tárgyi eszközök bruttó értéke
A vagyoni mutatók problémái
A múlt adatait elemezzük, miközben rengeteg változás van.
A múlt adataiból a jövőre akarunk javaslatot
megfogalmazni.
A vagyonelemek besorolása változhat – torzító hatású.
Vannak olyan elemek, melyek nincsenek benne a
mérlegben ( pl. peres ügyek, kezesség stb.).