12.

B A vállalatok minősítése vagyoni és pénzügyi

helyzet alapján

A vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetére, az abban bekövetkezett változásokra vonatkozó

átfogó elemzés a mérleg adataira épül.

Az eszközök és források adatainak felhasználásával az elemzés történhet:

• Vertikálisan
• Horizontálisan.

Vertikális elemzés alkalmazása esetén a mérlegre vonatkozó elemzési számításainkat vagy csak az
eszköz-, vagy csak a forrásoldal adatai alapján végezzük el.

Módszertanilag ez két módon valósítható meg:

• eszköz- és forrásállomány összetételének elemzésével, valamint
• mutatószámok képzésével.

A horizontális elemzés olyan mutatószámok meghatározását jeleni, amelyek számszerűsítése

mind az eszköz-, mind a forrásoldalról felhasznál mérlegadatot, azaz az elemzés céljának
megfelelően összeveti a mérleg két oldalának valamely csoportját vagy tételét.
A vagyoni helyzet átfogó elemzése elvégezhető egyrészt az eszközök és források összetételének
vizsgálatával, másrészt megvalósítható különböző mutatószámokkal.

Az eszköz- és forrásállomány összetételének elemzése

A mérleg nagyvonalú elemzéséhez alkalmas módszer lehet az egyes mérlegsorok, eszköz- és

forráscsoportok (esetleg tételek) tárgyévi és előző évi (vagy a terv és tény évi) megoszlási
viszonyszámainak számszerűsítése és az így meghatározott, azonos módon számított
viszonyszámok időbeli összehasonlítása. Az összevetés eredményeként kapott lényegesebb
eltérések rámutathatnak a fontosabb gazdálkodási folyamatokra, azok eszköz- és forrásszerkezetre
gyakorolt hatásaira, és egyben ráirányíthatják a figyelmet a részletesebben vizsgálandó
vagyonelemekre.
A megoszlási viszonyszámok képzése az értékelés meghatározásának szempontjainak
megfelelően történhet úgy, hogy
• a mérleg főösszege jelenti valamennyi mérlegfőcsoport vagy mérlegcsoport viszonyítási
alapját, illetve
• először a mérleg főösszegéhez mérten csak a főcsoportok arányait számszerűsítjük, majd
ezt követően az egyes főcsoportokon belül újabb arányszámokat határozunk meg a
főcsoportok tartalmát bemutató mérlegcsoportok szerint.
Az eszköz és forrásállomány összetételének elemzése eredményesebbé tehető, ha a vizsgálatba a
korábbi évek mérlegadatai alapján meghatározott arányszámokat is bevonjuk.
Ilyenkor nem csak a változás maga, hanem a változás okainak vizsgálata is nagyon fontos,
illetve, hogy a változások megfelelnek-e az elvárt adatoknak, az előző évi terveknek (tervezett
eseményeknek).

A vagyoni helyzet átfogó elemzése mutatószámokkal

A mérleg eszközoldalának adataiból úgynevezett eszközszerkezeti mutatók számszerűsíthetők,

amelyekkel az eszközállományon belül érvényesülő fontosabb arányok és azok változásai
vizsgálhatók. A legáltalánosabb eszköz szerkezeti mutatók a befektetett eszközök, illetve a
forgóeszközök értékét viszonyítják az összes eszközértékhez:

Befektetett eszközök aránya (%) = Befektetett eszközök/Eszközök összesen

Forgóeszközök aránya (%) = Forgóeszközök/Eszközök összesen

Ezek a mutatók önmagukban csak kellő óvatossággal értékelhetők. Jelentős és főleg konkrét
következtetést nem tudunk a mutatókból levonni, hiszen
• pozitívan értékelhető a befektetett eszközök arányának növekedése, amennyiben a tárgyi
eszközök állománya indokolt beruházásokkal bővült, ugyanakkor
• kedvezőnek értékelhető a forgóeszközök arányának minél nagyobb mértéke is, ugyanis
minél nagyobb a forgóeszközök aránya, elméletileg annál nagyobb lehet a vállalkozás
alkalmazkodóképessége, rugalmassága.
Mindezekből az következik, hogy további eszközszerkezeti mutatókat is vizsgálni kell, amelyek
számszerűsíthetők:
• az eszközcsoportok és az összes eszközérték hányadosaként,
• az eszközcsoportok és az eszköz főcsoportok arányaként
• az egyes mérlegtételek és az eszközcsoportok egymáshoz történő viszonyával.

Ezeket elsősorban időbeli alakulásuk szempontjából célszerű vizsgálni. Térbeli összehasonlításra

csak korlátozottan alkalmasak. Nagyságrendjüket erősen befolyásolja a vállalati tevékenység
jellege, tartalma. Ebből kifolyólag csak azonos tevékenységű vállalkozások mutatóival, illetve
megfelelő ágazati adatokkal szabad összehasonlítani.
A mérleg forrásoldalának adatai alapján tőkeszerkezeti mutatók képezhetők a vagyoni helyzet
elemzéséhez.
A vállalkozások vagyoni helyzetének megítélése során a hazai és nemzetközi gyakorlatban is
gyakran számított és értékelt mutatószám a tőkeellátottság, amely a saját tőke arányát mutatja az
összes forráson belül.

Tőkeellátottság (%) = Saját tőke/források összesen

Értékeléskor figyelembe kell venni a vizsgált vállalkozás tevékenységének tőkeigényét, amely

más termelő-, kereskedelmi vagy szolgáltatótevékenység esetén. A tőkeellátottság mutatójának
időbeli alakulását tekintve jellemzően a növekedés minősíthető kedvezően.
A vállalkozás saját teljesítményének értékelését is magában hordozó mutatószámok a tőkearányos
mérleg szerinti eredmény hányadosai, amelyek a saját forrásból megvalósuló tárgyévi
vagyongyarapodás vizsgálatát teszi lehetővé.
Határérték: 30% alatt rossz, 50% közepes, 70% jó a tőkeellátottsága a vállalatnak.

A tőkearányos mérleg szerinti eredmény mutatója két változatban határozható meg:

Tőkearányos mérleg szerinti eredményA(%) = Mérleg szerinti eredmény/Jegyzett tőke

Tőkearányos mérleg szerinti eredményB (%) = Mérleg szerinti eredmény/Saját tőke

Az első mutató (A) az eredeti tőkéhez viszonyítva mutatja be a tárgyévhez kapcsolódó, a

vállalkozás tevékenységének eredményességére épülő tőkeváltozást. A második hányados (B) a
mérleg szerinti eredménynek a saját tőke alakulásában betöltött szerepét mutatja meg, azaz az
eredeti és a működés éveiben felhalmozott tőke tárgyévben megvalósult növekedésének vagy
csökkenésének mértékét fejezi ki.

A saját tőke alakulásának elemzésekor gyakran alkalmazott arányszám a saját tőke és a jegyzett
tőke viszonyának kifejezése, amely a saját tőke teljes növekményének mértékét vizsgálja.100 %
feletti eredmény a tőke kedvező változását mutatja.

Saját tőke/jegyzett tőke aránya (%) = Saját tőke/Jegyzett tőke

A tőkeszerkezeti elemzések során fontos elemzési feladatot jelent az idegen tőke alakulásának
értékelése. Ennek kapcsán számszerű a kötelezettségek aránya, amely az összes kötelezettség
részarányát mutatja az összes forráson belül. Saját tőke növekményét vizsgálja, jó ha 100% feletti.
Ekkor tőkét nyer a vállalat.

Kötelezettségek aránya (%) = Kötelezettségek/Források összesen

Határérték: Idegen források aránya: 30-50-70%-os szabály. Időnként magas lehet (beruházás
indítása, hitel felvétele, nagy beszerzések). Ez nem gond, tendenciát kell vizsgálni. Az idegen
forrásoknak ára van (kamat, osztalék), beleszólhatnak a működésbe.

A kötelezettségek forrásokon belüli részarányára általánosan nem adható meg optimális vagy
kritikusnak tekinthető mérték. A kötelezettségek arányának viszonylagos állandósága vagy
növekedése bővülő tevékenységi kör és stabil, jövedelmező üzletmenet esetén nem feltétlenül
értékelendő negatív jelenségnek, ugyanakkor a mutató alakulásának megítélésénél nem szabad
figyelmen kívül hagyni az idegen tőke terheit, valamint azt, hogy a tartós aránynövekedés
eredményeként a vállalkozás egyre erősebben függhet a külső finanszírozástól.

A saját és idegen tőke viszonya a tőkefeszültség mutatójával is vizsgálható, amely azt mutatja
meg, hogy a saját tőkéhez képest milyen mértékben érvényesül a vállalkozásnál a külső
finanszírozás.

Tőkefeszültség (%) = Idegen tőke/Saját tőke

A forrásszerkezet elemzéséhez tartozik a céltartalékok arányának vizsgálata is. A céltartalékok
összegének és arányának lényeges változása a gazdálkodás kockázatainak, bizonytalanságainak
változására, illetve részben a minőség alakulására utalhat. Saját és idegen források aránza
egzmáshoy képest, ½-1/2, illetve 2/3-2/3-os arány.

Céltartalékok aránya (%) = Céltartalékok/Források összesen

Általában alacsony mértékű, ha nem, mindenképpen megvizsgálandó ennek oka.
Következő években biztos vagy várható kötelezettségekre képzett tartalék (adózatlan eredmény
terhére). Pl.: minőségi problémák, garanciális kötelezettségek, végkielégítés, környezetvédelmi
kötelezettség.

Az eddigi mutatószámokon túlmenően a vagyoni helyzet átfogó elemzéséhez horizontális mutatók

is számíthatók.
A vagyon szerkezetének, az eszközök és források összhangjának minősítésére alkalmas elemzési
mód befektetett eszközök fedezetének vizsgálata, amellyel a tartós források és a tartósan lekötött
eszközök egymáshoz mért viszonyát ítélhetjük meg.

Befektetett eszközök fedezeteA = Saját tőke/Befektetett eszközök(nem százalékos)

Tartósan lekötött eszközök és források összhangja (hosszú-hosszú szabály). Kedvező, ha 1 feletti,
akkor a befektetett eszközeinket teljes mértékben saját forrásokkal fedezzük.

Befektetett eszközök fedezeteB = (Saját tőke + Hosszú lejáratú kötelezettségek)/Befektetett

eszközök

Akkor számoljuk, ha a vállalat rendszeresen vesz igénybe idegen forrásokat. Kedvező, ha 1 felett
van.
A mutatók értékeléséhez kiindulhatunk abból a követelményből, hogy a források lejárata és
az eszközök megtérülése legyen egymással összhangban. Ebből adódóan a tartósan lekötött
eszközöket tartós forrásokkal kell fedezni. Ennek megfelelően tehát a mutatók közül a második
mutatószám (B) esetében nagyvonalúan meghatározható, hogy elvárt nagyságrendje az 1, illetve
az 1-et meghaladó mutatóérték legyen.Mivel ez megfelel az elvárt finanszírozási szabálynak,
azaz, hogy a tartós eszközöket tartós forrásokból kell finanszírozni.

Az eszközök és források összhangjának értékeléséhez a nettó forgótőke nagyságának és

alakulásának minősítése is segítséget nyújthat. A nettó forgótőke a forgóeszközök és a rövid
lejáratú kötelezettségek különbségeként adhatjuk meg.

Nettó forgótőke = Forgóeszközök – Rövid lejáratú kötelezettségek

Pozitív!
Forgóeszközök azon része, amelyet tartós forrásokkal finanszíroz. Kedvező, ha pozitív, akkor a
forgóeszközeinknek van olyan (tartós) része, amelyet tartós forrásokból finanszíroz. Kedvezőtlen,
ha negatív, akkor a források egy részét folyó forrásból finanszírozza.
A vállalkozás vagyoni helyzetének átfogó elemzéséhez természetesen számos más, további
mutatószám is képezhető, illetve felhasználható.
A pénzügyi helyzet átfogó elemzése

A pénzügyi helyzet mutatószámokkal történő elemzése vonatkozhat:

- hosszabb távra, értékelve az adósságállományra vonatkozó mutatók alakulását és
- rövid távra, vizsgálva a likviditási mutatók nagyságát és változását.

A rövidtávú likviditásra vonatkozó mutatók

A likviditási helyzet értékelése a likvid eszközöknek és a rövid lejáratú kötelezettségeknek az

összehasonlítását jelenti.

Likviditási mutató = Forgóeszközök/Rövid lejáratú kötelezettségek

Határérték: Elvárt: 1,3-1,8 (2: a bankok hitel esetén ezt fogadják el)

Rövid távú fizetőképesség. Tudom-e rendezni az esedékes fizetési kötelezettségeimet. A mutató

azt fejezi ki, hogy a likvid eszközöknek tekintett forgóeszközök értéke hányszorosa az éven belül
esedékes kötelezettségeknek.
A likviditás szempontjából meghatározó a forgóeszközök összetétele, ezért a likvid eszközök
kategóriája többféleképpen is kifejezhető. A pénzügyi elemzésekben a likviditási mutató mellett
gyakran meghatározásra kerül az úgynevezett likviditási gyorsráta is, amelynek számításakor a
forgóeszközök közül elhagyjuk az általában legkevésbé likvidnek tekintett készletek értékét.

Likviditási gyorsráta = (Forgóeszközök – Készletek)/ Rövid lejáratú kötelezettségek

Határérték, itt nincs, mivel minden cégnél és tevékenységnél más a jellemző, szükséges
készletérték.
A forgóeszközökből kiemeljük a készleteket, mivel azok lassabban pénzzé tehető (eladható)
eszközök, így nem tekinthetők a gyorsan kifizethető eszköznek.

A vállalkozás általában akkor minősül fizetőképesnek, ha a mutatószám számításánál figyelembe

vett likvid eszközeinek nagysága meghaladja a rövid lejáratú kötelezettségek értékét. Minél
magasabb értéket vesznek fel ezek az arányszámok, annál kedvezőbb megítélésük.

A pénzeszköz-likviditás mutatója, amely a pénzeszközök nagyságát állítja szembe a rövid lejáratú

kötelezettségekkel, és azt vizsgálja, hogy a vállalkozás milyen mértékben tudna azonnal eleget
tenni rövidtávú kötelezettségének.

Pénzeszköz-likviditás = Pénzeszközök/Rövid lejáratú kötelezettségek

Határérték, itt nincs, mivel nem kell feltétlenül az 1 évnél rövidebb idő alatt kifizetendő
kötelezettségekre azonnal forrást képezni.

A hányados jellegű mutatók mellett a likviditási helyzet értékelésére is alkalmas a nettó forgótőke
nagysága, amely ebben az esetben a rövid lejáratú kötelezettségek nagyságrendjén felüli
lehetséges szabad likvid eszközök állományaként értelmezhető.
A mutatók mindegyike statikus, adott időpontra – a mérleg átfogó elemzése kapcsán a mérleg
fordulónapjára – vonatkozik.

Pénzügyi helyzet elemzése a likviditási mérleg alapján

A likviditási mérleg a beszámoló mérlegének átrendezésével állítható össze. Ez azt jelenti, hogy
a likviditási mérleg is statikus, és a számviteli mérleg fordulónapjára vonatkozóan tartalmazza az
eszköz- és forrásállományt.

A pénzügyi helyzet vizsgálatához a likviditási mérleg

• Az eszközöket pénzzé tehetőségük szerinti,
• A forrásokat lejárati idejüknek megfelelő
sorrendben tartalmazza.

A likviditási mérlegen belül az eszközöket és forrásokat csoportokba sorolva úgy kell

szerepeltetni, hogy az egyes eszközcsoportok pénzzé tehetőségének ideje, illetve az egyes
forráscsoportok lejárati időtartama szerint azok egymással szembeállíthatók legyenek.

Attól függően, hogy az eszköz- és forrásoldal hány csoportot tartalmaz, megkülönböztethetünk

• Négyfokozatú és
• Négynél több fokozatú
likviditási mérleget.
 Négyfokozatú Likviditási mérleg
Likviditási Mérleg
Eszközök Források
I. KÉSZPÉNZ, LÁTRA SZÓLÓ I. AZONNAL ESEDÉKES
BANKBETÉT, ÉRTÉKPAPÍR KÖTELEZETTSÉGEK
Pénztár, csekk Jövedelem elszámolás
Bankbetétek Tbj-kötelezettség
Értékpapírok (látra szóló) Adótartozások
Egyéb (például szállítók < 10 nap)
I. EGY ÉBEN BELÜL PÉNZZÉ TEHETŐ II. EGY ÉVEN TÚL ESEDÉKES
ESZKÖZÖK KÖTELEZETTSÉGEK
Vevőkövetelések Szállítók (ha >10 nap)
Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Rövid lejáratú kölcsönök
Követelések egyéb részesedési viszonyban Rövid lejáratú hitelek
lévő vállalkozással szemben Vevőktől kapott előlegek
Váltókövetelések Váltótartozások
Egyéb követelések Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt
Értékpapírok (látra szóló kivételével) vállalkozással szemben
Készletek Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb
Aktív időbeli elhatárolások részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
Azonnal nem esedékes egyéb rövid lejáratú
kötelezettségek
Céltartalékok
Passzív időbeli elhatárolások
III. EGY ÉVEN TÚL PÉNZZÉ TEHETÓ III. EGY ÉVEN TÚL ESEDÉKES
ESZKÖZÖK KÖTELEZETTSÉGEK
Követelésekből (egy éven túli) Hosszú lejáratú kötelezettségek
Készletekből (elfekvő, lassan mozgó) Hátrasorolt kötelezettségek
IV. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK IV. SAJÁT TÓKE

Likviditási kategóriák

Megmutatja a likviditási mérleg kategóriái közötti összhangot

• a pénzzé tehető eszközökből fedezhetők-e az esedékes kötelezettségek.
• Elvárt érték 1 felett vagy 100% felett

I. Likviditási kategória:
Eszköz I. / forrás I.

II. Likviditási kategória:

(Eszköz I.+II.) / (Forrás I.+II.)

III. Likviditási kategória:

(Eszköz I.+II.+III.) / (Forrás I.+II.+III.)