19.

Tárgyi eszközgazdálkodás ellenőrzése

A vállalkozásoknak tevékenységük folytatásához megfelelő mennyiségű és műszaki
színvonalú tárgyi eszközre van szükségük. Ezen eszközök kihasználása jelentősen
befolyásolja a gazdálkodás jelentőségét. A tárgyi eszközök azok az eszközök, melyek
tartósan, 1 éven túl szolgálják a vállalkozás tevékenységét, és megjelentek tárgyiasult
formában. Elemzése fontos minden gazdálkodónak, hiszen – főként termelőtevékenység
végzése esetén – a lekötött tőke jelentős része testesül meg a tárgyi eszközökben. A gyors
technikai, technológiai fejlődéssel együtt jár a nagymértékű erkölcsi lopás, rövid ideig
tekinthetők a gépek, berendezések korszerűnek. A tárgyieszköz gazdálkodás ellenőrzéséhez a
szükséges adatokat az alábbi bizonylatok nyújtják:
 analitikus nyilvántartások
 főkönyvi összevont szintetikus nyilvántartások
 éves beszámoló
 teljesítményre vonatkozó információk
 üzemidő nyilvántartások
A tárgyi eszközökkel való gazdálkodás ellenőrzése és a tárgyi eszközök összetételének
vizsgálata a következőket jelenti: az éves beszámoló mérlegében találhatjuk meg a befektetett
eszközök mérlegfőcsoportban a 2. csoportban a tárgyi eszközöket.
Eszközök 20x0.12.31. 20x1.12.31.
A. Befektetett eszközök
I. Immateriális javak
II. Tárgyi eszközök
III. Befektetett pénzügyi eszközök
B. Forgóeszközök
I. Készletek
II. Követelések
III. Értékpapírok
IV. Pénzeszközök
C. Aktív időbeli elhatárolások
Eszközök összesen

A tárgyi eszközök nagyságának elemzése azt jelenti, hogy megnézzük a vagyonmérlegünkben

a tárgyi eszközök értékét, és 2 időpontban megadott adatot hasonlítunk össze. A
beszámolóban megállapítható, hogy mennyi az előző év záró adata, a tárgyév záró adata és a
tárgyi eszköz nagyságát elemezzük, a nagyság változása meghatározható egy
abszolútértékben kifejezett számmal, hány Ft-tal nőtt vagy csökkent a tárgyi eszközök értéke,
és megállapítható dinamikus viszonyszám segítségével is, a tárgy időszak adatát osztom a
bázis időszak adatával, meghatározható a tárgyi eszköz állománynövekedés mértéke. A tárgyi
eszközök nagyságának vizsgálata történhet a mérlegadatok összevetése alapján.
Meghatározható a tárgyi eszközök nagyságának változása értékben és százalékban. A tárgyi
eszközök összetétele többféle módon vizsgálható. A tárgyi eszköz állomány összetételének,
alakulásának elemzése történhet számviteli megközelítés alapján megoszlási viszonyszámok
segítségével. Az éves beszámoló mérlegében a tárgyi eszközök mérlegcsoport 7 mérlegsorból
tevődik össze.
II. Tárgyi eszközök
1. Ingatlanok, és kapcsolódó vagyoni értékű jogok
2. Műszaki berendezések, gépek, járművek
3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek
4. Tenyészállatok
5. Beruházások, felújítások
6. Beruházásokra adott előlegek
7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

Megoszlási viszonyszámok segítségével elemezhetjük pl. az ingatlanok arányát a tárgyi

eszközökön belül, műszaki gépek, berendezések részarányát a tárgyi eszközökön belül, egyéb
berendezések, felszerelések, járművek mérlegadatát viszonyíthatjuk a tárgyi eszközök
értékéhez. Megoszlási viszonyszámok segítségével különbözeteket, indexeket állapíthatunk
meg, vizsgálhatjuk ezeket az indexeket, értékelhetjük a változást. Termelő vállalatnál kiemelt
ellenőrzési feladat a termelő gépekkel kapcsolatos vizsgálatok megvalósítása. Ezek az
eszközök az árbevételt biztosító tevékenység folytatásában vesznek részt.
A termelést közvetlenül vagy közvetetten szolgáló tárgyi eszközök volumene és értéke
állandóan változik. Az eszközgazdálkodásban rejlő tartalékok és veszteségforrások feltárása
az ellenőrzés számára rendszeresen ismétlődő feladatot jelent. A tárgyi eszközökkel való
gazdálkodás ellenőrzését a meglévő állomány összetételének elemzésével indokolt kezdeni.
Az összetételváltozás értékelésénél vizsgálni kell és fel kell tárni a változás okait, indokait és
értékelni azok hatását. Területileg le kell bontani gyáregységekre, üzemekre. A tárgyi
eszközök összetételének vizsgálata során számszerűsíthető mutatók a hányadmutatók. A
számviteli mérlegből való megoszlási viszonyszámokat alkalmazhatjuk. Ilyen mutató pl.:
Géphányad= gépek bruttó értéke / tárgyi eszközök bruttó értéke  a mutató alapján
megállapítható, milyen a termelés gépesítettsége. Ez a mutató felhasználható az azonos
területen tevékenykedő vállalkozások technológiai fejlettségének összehasonlítására, illetve
hogy az előző időszak adatához viszonyítjuk a géphányadot és elemezzük a változás okait,
illetve a géphányadot kiszámíthatjuk, meghatározhatjuk és elemezhetjük a vállalkozás
gyáregységeire is. vizsgálati szempontok lehetnek pl. a bruttó és nettó érték aránya, az átlagos
életkor, a fizikai elhasználtság, korszerűség.
A tárgyi eszközök állagának vizsgálatához a használhatósági fokot és az elhasználódás
mértékét állapítjuk meg. (használhatósági fok= tárgyi eszközök nettó értéke / tárgyi eszközök
bruttó értéke, elhasználódás= 100%-használhatósági fok). A használhatósági fok kedvező, ha
közelebb van a 100%-hoz. A mutató értékének csökkenése az állag romlására utal, ami maga
után vonja az üzemeltetési és fenntartási költségek növekedését. A tárgyi eszközök állagának
vizsgálatakor a használhatósági fog mellett számszerűsíthető a tárgyi eszközcsoportok átlagos
életkora, és a nullára leírt eszközök arányának változása is.
A kapacitás elméleti teljesítőképességet jelent. Megmutatja, hogy optimális feltételek esetén
milyen nagyságú teljesítményt lehet elérni maximálisan. Az elméleti teljesítőképességet
általában nem használják ki/nem tudják kihasználni teljes mértékben a vállalkozások. A
gazdálkodók számára fontos, az elméleti teljesítőképességet minél jobban kihasználják,
megközelítsék. A kihasználatlan kapacitások üresjárati költségeket okoznak.
Kapacitáskihasználás= termelés ( adott időszakban előállított termékek mennyisége) (db) /
kapacitás ( elméletileg előállítható maximális termékmennyiség) (db)
Elméleti időalap (naptári hasznos időalap): a maximálisan teljesíthető órák száma.  365 nap
x 3 műszak/nap x 8 óra/műszak – javítás, karbantartás időigénye
Kapacitásnorma: optimális feltételek esetén egységnyi idő alatt (pl. 1 óra alatt) elérhető
maximális teljesítmény
A tárgyi eszközök kapacitáskihasználásának vizsgálata 3 részre bontható:
1. Termelőberendezések felhasználásának vizsgálata (gépekkel kapcsolatos elemzéseket,
számításokat végzünk)
2. Időalap kihasználásának vizsgálata (extenzív megterhelés és extenzív kihasználás
elemzésére kerül sor)
3. Kapacitásnorma teljesítésének vizsgálata (intenzív kihasználás elemzésére kerül sor)
Kapacitáskihasználás= (dolgozó gépek száma x 1 gép által teljesített órák száma x egységnyi
idő alatt előállított termékmennyiség) / (rendelkezésre álló gépek száma x 1 gép elméleti
időalapja x kapacitásnorma)
A gépekkel kapcsolatos számítások során a gépeket 3 részre bontjuk:
1. rendelkezésre álló gépek száma (az adat meghatározását kellő körültekintéssel kell
megvalósítani, figyelni kell a rendelkezésre álló gépek számánál arra, hogy vannak-e olyan
gépek, amelyek esetleg a vállalkozásnál vannak, de már leszerelték és selejtezésre várnak, és
arra, hogy van-e olyan gép, aminek az aktiválása még nem történt meg, tehát rendelkezésre
áll, de még nem kezdte el a vállalkozás vele a termelő tevékenység végzését)
2. Üzemképes gépek száma (elemezni, ellenőrizni kell, miért nem üzemképes a gép, mi
okozza, hogy nem tudja a gép a termelési tevékenységét ellátni)  üzemképességi mutató
számítására kerül sor: üzemképes gépek száma / rendelkezésre álló gépek száma
3. Működő (dolgozó) gépek száma (az üzemképes gépekből hány gép dolgozik folyamatosan,
elemezzük, hiszen lehet, hogy a gép üzemképes, mégsem dolgozik, miért fordulhat ez elő? pl.
a vállalkozás termékei iránt nincs kereslet, ezért felesleges még 1 gépet munkába állítani,
vagy anyaghiány van, nem tud a vállalkozás anyagot vásárolni a termékek gyártásához, ezért
nem állít munkába még 1 gépet, az is lehet, hogy a vállalkozás termékei iránt nincs kereslet,
nincs anyag, és emellett figyelni kell az emberi munkaerőre is, van-e olyan személy, aki
megfelelő szakértelemmel rendelkezik és a gép mellé állítható  működő (dolgozó) gépek
aránya= működő gépek száma / üzemképes gépek száma
A rendelkezésre álló gépek, berendezések gyakran nem vesznek részt teljes számban a
tevékenység folytatásában. Lehetnek olyan gépek, amelyek nem működőképesek. Vannak
olyan gépek, amelyek működőképesek, de valamilyen ok miatt nem dolgoznak, ténylegesen
nem vesznek részt a termelésben.
Rendelkezésre álló gépek > üzemképes gépek > dolgozó (működő) gépek
Teljes gépfelhasználási mutató= működő gépek száma / rendelkezésre álló gépek száma
Idővel (időalap kihasználással) kapcsolatos számítások során meghatározásra kerül:
  1 gép hasznos időalapjának kihasználása  extenzív megterhelés mutató
o extenzív megterhelés= 1 gép által teljesített óra / 1 gép elméleti időalapja
 rendelkezésre álló gépek hasznos időalapjának kihasználása  extenzív kihasználás
o extenzív kihasználás= dolgozó gépek által teljesített órák száma /
rendelkezésre álló gépek elméleti időalapja
o gépcsoport időalap kihasználását jelenti
A mutatók alakulását több tényező befolyásolja:
 munkarend
 műszakszám (mennyi az átlagos műszakszám)
 karbantartáshoz, javításhoz szükséges idő
 veszteségidő (állásidő) hogyan alakul
Intenzív kihasználás elemzése  intenzív kihasználási mutatóval elemezzük az elméleti
kapacitás teljesítését
Intenzív kihasználás mutató= 1 óra alatt gyártott termékmennyiség / kapacitásnorma
(=elméleti teljesítőképesség felső határa a kapacitásnorma)
A mutató értékének emelkedése a kedvező, mely elérhető: (vagyis az 1 óra alatt előállított
termékmennyiség nő)
 a gyártási, műszaki folyamat fejlesztésével
 jobb munkaszervezéssel, a tevékenységek átszervezésével
 szaktudás növelésével
 begyakorlottság növelésével
A tárgyi eszközök kihasználtságának ellenőrzése
A tárgyi eszközök kihasználtságának ellenőrzése azért fontos, mert a vállalkozások nagy
értéket kötöttek le ezen eszközökben, így érdekük a minél jobb kihasználtság és a minél
gyorsabb megtérülés biztosítása. Az ellenőrzést eszközféleségenkénti, területenkénti
csoportosítással és elemzéssel indokolt kezdeni. Kiemeleten fontos a kapacitásra és annak
kihasználtságára vonatkozó vizsgálat. A kapacitásnormát a gépek, berendezések műszaki
adatai alapján ellenőrizzük. A kapacitáskihasználás üzemenkénti, gépenkénti kimutatott
adatait az üzemi, termelési nyilvántartások alapján kell ellenőrizni.
A gazdálkodás valamennyi területén számíthatók az ezer / millió Ft tárgyi eszközértékre jutó
termelési érték mutatói:
 1000 Ft tárgyi eszközértékre jutó bruttó (hozzáadott, anyagmentes, nettó) termelési
érték: bruttó (hozzáadott, anyagmentes, nettó) termelési érték / tárgyi eszköz nettó
értéke
 1000 Ft főtevékenységben részt vevő tárgyi eszközértékre jutó termelési érték:
főtevékenység termelési értéke / főtevékenység végzésében részt vevő tárgyi eszközök
nettó értéke
 tárgyi eszközök rugalmassági mutatója: tárgyi eszközök értékének változása (%) /
termelési érték változása (%)
  tárgyi eszközök forgási sebessége: nettó árbevétel / tárgyi eszközök (nettó) értéke 
tárgyi eszközök értéke hányszor térül meg az árbevételben  a mutató értékének
emelkedése a kedvező a vállalkozás számára
A beruházások, értéknövelő beruházások ellenőrzése
Beruházásnak minősül a vállalkozás tárgyi eszközállományának mennyiségi növelése, az
értéknövelő beruházás és a felújítás. A vállalkozások célja a beruházások legcélszerűbb és a
leggazdaságosabb megvalósítása. A beruházással kapcsolatos döntéseket sokoldalúan meg
kell alapozni, több szempont alapján kell dönteni. Ellenőrzése során vizsgálandó, hogy
szabályozott-e a beruházások, felújítások rendje, megalapozottak-e a beruházási döntések.
Az ellenőrzés során vizsgálni kell:
 megfelelően vizsgálták-e és értékelték-e a beruházás szükségességét?
 milyen és mekkora beruházást indokol a piaci igény?
 ha termelőeszköz beruházására kerül sor  hogyan alakul a gyártandó termék várható
mennyisége és ára, a konkurencia?
 hosszú távon mennyire van biztosítva a beruházás hatékonysága és a beruházásba
befektetett tőke megtérülési ideje?
 nem volna-e elérhető a kívánt cél beruházás megvalósítása nélkül (pl. egy bérleti
tevékenység során) vagy kisebb ráfordítással?
 megfelelők-e a beruházás műszaki feltételei, technológiai színvonala, a költségek
alakulása biztosítja-e a versenyképességet és jövedelmezőséget?
 mennyire használják ki az új beruházás kapacitását, a munkaerőt
A beruházás-előkészítő munkák ellenőrzése
A beruházás előkészítő munkák ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a beruházások
előkészítése megfelelően történt-e. A beruházások előkészítése a vállalkozás által összeállított
beruházási javaslatok alapján ellenőrizhető, a javaslatok megfelelően kerültek-e kidolgozásra.
Ellenőrizni kell:
 kötelező pályáztatás esetén (ahol kötelező), ott volt-e pályáztatás (megtörtént-e)?
 elkészültek-e a különféle előtanulmányok, hatásvizsgálatok, környezetvédelmi
vizsgálatok?
 a szükséges hatósági engedélyeket megfelelő időben beszerezték-e? (egyáltalán
beszerezték-e)
 a lakossági vélemények meghallgatásra kerültek-e, azok értékelése megtörtént-e?
 meghatározott-e a gyártandó termék műszaki jellemzői, a termelés mennyisége (és az
adott géppel ez biztosítható-e)?
 az adott gép a megfelelő műszaki paraméterekkel rendelkező, megbízható termékeket
le tudja-e gyártani?
 kidolgozták-e a pontos technológiát, és ennek megfelelően kiválasztották-e a gépeket?
 a kivitelező, a műszaki szakember felülvizsgálta-e a műszaki tervdokumentációt?
 intézkedtek-e a kivitelezők biztosításáról?
A beruházás gazdasági ellenőrzése
A beruházási folyamat megvalósítását megelőzően kiemelten fontos a gazdasági ellenőrzés.
Beruházás gazdaságossági számításokat kell elvégezni, ezeket mind számszakilag kell
ellenőrizni, mind hogy a benne foglalt adatok megalapozottak-e, reálisak-e.
Ellenőrizni kell:
 értékelték-e a beruházás piaci szükségességét és pénzügyi feltételeit?
 hogyan alakul a gyártandó termékek várható mennyisége és eladási ára?
 milyen a piac várható bővülése?
 a piaci megszerezhető részesedést
 hogyan alakul a konkurencia?
A megvalósítási, kivitelezési munkák ellenőrzése
A beruházás megvalósítása az ütemterv alapján ellenőrizhető, melyet először meg kell
vizsgálni.
Ellenőrizni kell:
 a beruházási ráfordításokkal kapcsolatban a költségek teljes körű és szabályszerű
számbevétele megtörtént-e? (esetlegesen kimaradó költségek fedezete biztosított-e?)
 figyelemmel kísérte-e a vállalkozás a kivitelezés tervezett ütemét?
 a kivitelezést a tervező bevonásával is ellenőrizték-e műszakilag?
 a vállalkozó műszaki ellenőre a hiba észlelését követően azonnal jelezte-e azt az
építési naplóban?
 készült-e üzembe helyezési és aktiválási jegyzőkönyv, okmány?
Az átadás-átvétel az erről készült dokumentáció alapján ellenőrizhető. Vizsgálni kell, hogy
késedelmes vagy hibás teljesítés esetén a vállalkozó élt-e a kötbérezési jogával.
A próbaüzemelés és eredménye az erről készült jegyzőkönyvek, naplók alapján vizsgálandó.
Ellenőrizni kell, hogy a leállított és a nem üzemelő tárgyi eszközöket bérbeadással
hasznosítják-e. A selejtezésről készült-e jegyzőkönyv.
Az értékcsökkenés elszámolásának ellenőrzése
A tárgyi eszközök általában több évig vesznek részt a vállalkozás tevékenységében. Vizsgálni
kell, hogy meghatározták-e azt az időtartamot, azokat az éveket, amelyek során az egyedi
tárgyi eszköz értékét amortizálják, kellő pontossággal állapították-e meg az eszközök
maradványértékét.
A tervezett értékcsökkenés megállapításával és elszámolásával kapcsolatban vizsgálni kell:
 számviteli politikában szabályozott-e az értékcsökkenés elszámolásának módszere és
mértéke?
 ez a szabályozott módszer megfelel-e a számviteli törvény előírásainak?
 a módszer összhangban van-e az adott tárgyi eszköz elhasználódási idejével és a
megállapított maradványértékkel?
 helyesen történt-e, szabályszerűen történt-e a terv szerinti értékcsökkenés
megállapítása és elszámolása?
A tárgyi eszköz értékét növelni kell az értéknövelő beruházások és felújítások értékével.
Vizsgálni kell az alábbiakat:
 elszámolták-e az értéknövelést az üzembe helyezés idejétől?
 módosították-e az elhasználódási időt, értékcsökkenés mértékét?
 az értékcsökkenési leírást a költségek között számolta-e el a vállalkozó?
Vizsgálni kell, hogy elszámolták-e a terven felüli értékcsökkenést, ha
 a tárgyi eszköz értéke tartósan és jelentősen csökkent
 a tárgyi eszköz megrongálódott, megsemmisült
 a tárgyi eszköz nem használható, tönkrement vagy hiányzik?
Vizsgálandó, hogy a tárgyi eszközt, a beruházást a nyilvántartásból kivezették-e, illetve ha a
könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen alacsonyabb, mint a piaci értéke, azt visszaírással
rendezték-e?
Tárgyi eszközök vizsgálata
Tárgyi eszközöknél ellenőrizni kell, hogy valamennyi tárgyévi növekedést a számlák, illetve
belső bizonylat alapján hiánytalanul lekönyveltek-e. Tárgy eszközök vizsgálatánál ellenőrizni
kell, hogy az analitikus nyilvántartások és a főkönyvi könyvelés adatai megegyeznek-e, a
tárgyi eszközök egyedi nyilvántartó lapját folyamatosan vezetik-e, milyen időközönként
leltároznak, hogyan egyeztetik az egyedi nyilvántartó lapokat a könyvelési számlákkal, a
telkek telekkönyvi nyilvántartása rendben van-e, a kis értékű eszközök (szerszámok,
felszerelési tárgyak) nyilvántartását milyen módon oldják meg. Vizsgálandó az is, hogy
selejtezéskor a jegyzőkönyvet a szabályzatban rögzített formában felvették-e, a selejtezést,
hasznosítást ki hagyta jóvá, és az szabályszerű volt-e. Valamennyi tárgyi eszköz mozgást a
könyvelésbe felvettek-e, volt-e káresemény, a selejtezés és a megsemmisülés miatti
veszteséget helyesen könyvelték-e, a teljesen leírt tárgyi eszközöket hogyan tartják nyilván, és
mikor vezetik ki a könyvekből. Ellenőrizendő, hogy a tárgyi eszközök mozgását, változását
bizonylatolták-e, a leltárhiányt és a leltártöbbletet elszámolták-e, a leltáreltéréseket a
jegyzőkönyvbe felvették-e.
Tárgyi eszközök kihasználtságának ellenőrzése
A termelőeszközök általában nagy értéket képviselnek, így tulajdonosi érdek, hogy minél
jobban ki legyenek használva, minél gyorsabban megtérüljenek. fel kell tárni és vizsgálni kell
a veszteségforrásokat és a belső tartalékokat. Az értékcsökkenési leírás fix költség, így a
kihasználás javulása eredménynövekedést okozhat. A használaton kívüli, illetve nem működő
gépek esetén fel kell tárni, melyek a hasznosítás hiányának okai. Vannak olyan gépek,
amelyeket már leszereltek, de még az értékesítéséről nem gondoskodtak. Lehetnek olyan
gépek, amelyek selejtezésre várnak, de az még nem valósult meg. Előfordulhat olyan eset,
amikor a gép indokolatlan beszerzésből származik a felesleg. előfordulhat, hogy azért nem
működik, mert még tartalékként szerepel a könyvekben. Előfordulhat, hogy a gép a jövőben
gyártásra kerülő termék előállítására szolgál majd, ezért nem működik jelenleg.
A kapacitásnormát a gépek műszaki adatai (gépkönyv, műszaki leírás) alapján ellenőrizzük. A
gépek munkarend szerinti hasznos időalapjának meghatározásának ellenőrzése lényeges
feladat, amit csökkent a javítások tervezett időszükséglete. A kapacitás kihasználatlanságának
okait a kieső és veszteségidők vizsgálatával kell feltárni. A gépkihasználást leginkább az
alacsony átlagos műszakszám rontja. Vizsgálni kell, hogy az új műszak többlettermelést
biztosít-e, a létszámszükségletet gazdaságosan lehet-e biztosítani, nem jár-e az új műszak
bevezetése a költségek aránytalan növekedésével, eredményromlással.
A tárgyi eszközök gazdálkodásának ellenőrzése (+pdf): a szervezet által birtokolt és használt
fizikai eszközök ellenőrzését jelenti. Ennek a folyamatnak az a célja, hogy
megbizonyosodjanak arról, hogy a tárgyi eszközök megfelelően vannak kezelve és
karbantartva, a vállalat vagy szervezet érdekeit szolgáló módon.
Feladat: A termelés jelnetős fejlesztése érdekében új gyártósort szerzett be a vállalkozás 20x1.
nyár elején. A negyedévente készített általános, átfogó elemzés meglepte a vezérigazgatót,
mivel a tárgyi eszköz kihasználtsági adatok jelentősen kedvezőtlenebbek lettek az átlagosnál.
Ennek kivizsgálására a vezérigazgató belső ellenőrzést rendelt el 20x1. december elején a
tárgyi eszközök kihasználtságának ellenőrzésére a tárgyév első három negyedévére
vonatkozóan. A belső ellenőrök 20x1. december 5. és 14. között elvégezték a vizsgálatot.
A vizsgálat előkészítése érdekében készítse el teljes körűen az ellenőrzés alapjául szolgáló
vizsgálati program mindhárom részét!
Vizsgálati program
a Termelő Zrt. (1111 Budapest, Kiss út 1.) tárgyi eszköz kihasználtságának ellenőrzésére
vonatkozóan
I. Bevezető rész
A vizsgálatot elrendelte: Kiss Béla vezérigazgató
Az ellenőrzött időszak: 20x1. első három negyedéve
A vizsgálat ideje: 20x1. december 5-14.
A vizsgálatot végzi: Nagy József belső ellenőr és Kerek János belső ellenőr
Megbízólevél száma: 20x1/14
A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy
 helyesen számolták-e a tárgyi eszköz kihasználtsági mutatókat?
 helyesen határozták-e meg a figyelembe veendő tárgyi eszközök állományát?
 jól szervezett-e a munkabeosztás?
 hogyan alakult a kieső – és veszteségidők aránya?
 a beruházások ütemezése megfelelő-e
II. Részletes vizsgálati feladatok
1. Helyesen számolták-e a tárgyi eszköz kihasználtsági mutatókat?
 felhasznált adatok ellenőrzése (Helyesek-e az adatok? Megfelelő-e az
információbázis?)
 számítás helyességének ellenőrzése (Jól számították-e ki a mutatókat? Helyes-e a
számítás? Nem történt-e számszaki tévedés?)
  megfelelő mutatót alkalmaznak-e a cégnél?
2. Helyesen határozták-e meg a figyelembe veendő tárgyi eszközök állományát?
 analitika ellenőrzése leltározással (analitikus nyilvántartásban szereplő tárgyi
eszközök értéke a valóságban megtalálható-e, fellelhető-e?
 analitikus és főkönyvi adatok összevetése
 tárgyi eszközök körének meghatározása (használaton kívüli, nem működő, beszerzett,
de még nem használt, használatból már kivont, de még meglévő, tartalékként tárolt
tárgyi eszközök)  figyelembe vették-e?
3. Jól szervezett-e a munkabeosztás?
 tényleges kapacitás összevetése a kapacitásnormákkal
 termelésirányítás hatékonysága
 munkafegyelem
 javítási, karbantartási idők összevetése az előző évvel és a tervekkel
 javítás, karbantartás idényen kívüli ütemezésű-e
4. Hogyan alakult a kieső – és veszteségidők aránya?
 hasznos időalap meghatározása
 szűk keresztmetszetek miatti korlátok (gép-munkaerő viszonya)
 selejt, javítás ideje
 környezeti tényezők hatása (mezőgazdasági termények, mint alapanyagok)
5. A beruházások ütemezése megfelelő-e
 beruházások szabályozása
 beruházások hatékonysága
III. Vizsgálatszervezési feladatok
Az ellenőrzést a vizsgált időszak tervezett és tényleges adatai alapján kell elvégezni. A
vizsgálat során folyamatosan tájékoztatni kell az ellenőrzött részlegek vezetőjét a vizsgálat
részmegállapításairól. A vizsgálati jelentéshez csatolni kell a megalapozottságát biztosító
okiratokat.
Az érdekeltekkel egyeztetett vizsgálati jelentés leadásának határideje 20x1. december 20.
Budapest, 20x1. december 3.
Kiss Béla
vezérigazgató
Feladat: Készítsen részletes és teljes vizsgálati programot a tárgyi eszközök összetételével és
kihasználtságával kapcsolatos ellenőrzéshez.
Vizsgálat program
a Termelő Zrt. (1111 Budapest, Kiss út 1.) tárgyi eszközök összetétele és kihasználtságának
ellenőrzésére vonatkozóan
 I. Bevezető rész
A vizsgálatot elrendelte: Kiss Béla vezérigazgató
Az ellenőrzött időszak: 20x0. és 20x1. évek
A vizsgálat ideje: 20x2. augusztus 1-től 25-ig
A vizsgálatot végzi: Nagy József belső ellenőr és Kerek János belső ellenőr
A megbízólevél száma: 20x2/14
A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy
 hogyan változott a vizsgált időszakban a tárgyi eszközök állománya és összetétele
értékben?
 a változások hatására hogyan módosult a tárgyi eszköz állomány állaga?
 milyen tényezők befolyásolják a kapacitáskihasználást, hogyan alakul a kieső idő
aránya?
 hogyan változott a tárgyi eszközök hatékonysága?
II. Részletes vizsgálati feladatok
1. Hogyan változott a vizsgált időszakban a tárgyi eszközök állománya és összetétele
értékben?
 a tárgyi eszközök állományának átfogó vizsgálata a mérleg adatai alapján (ingatlanok,
műszaki berendezések, gépek, járművek, egyéb berendezések, felszerelések,
beruházások)  a mérlegben kimutatott adatokat összevethetjük, vizsgálhatjuk a
tárgyév és az előző év adatának különbsége alapján a tárgyi eszközök nagyságának
változását
o megállapíthatjuk, hogy az ingatlanok, műszaki berendezések … értéke hány
Ft-tal nőtt vagy csökkent az előző év megfelelő adatához képest, ezt a változást
kifejezhetjük százalékos formában is  hány %-kal nőtt bázis időszakról tárgy
időszakra az ingatlanok, műszaki gépek, … mérlegben kimutatott értéke
o elemezhetjük a mérleg adatai alapján, hogy a tárgyi eszközök összetétele
hogyan változott, megoszlási viszonyszámok segítségével rész-arányt
határozunk meg  ingatlanok értékét viszonyítom a tárgyi eszközök
értékéhez, ha ezt a megoszlási viszonyszámot kiszámítom a bázis időszakban
és a tárgy időszakban, meghatározhatom, hogy az ingatlanok részaránya hány
%-kal nőtt vagy csökkent előző időszakhoz képest
 állományváltozás vizsgálata növekedési és csökkenési jogcímek szerint a bruttó és
nettó érték alapján
o tárgyi eszköz beszerzése esetén a bruttó érték és a nettó érték egyező összeggel
nő, ezt követően terv szerinti és terven felüli écs kerül elszámolásra
o tárgyi eszköz értékesítése esetén, az értékesítés, mint csökkenési jogcím
alapján ellenőrzésre kerül, hogyan változott a bruttó és a nettó érték
 a tárgyi eszközök összetételének vizsgálata a termelési feladatokban betöltött szerep
alapján (olyan csoportosítás is alkalmazható, hogy a termelésben közvetlenül részt
vevő tárgyi eszközöket vizsgáljuk meg, illetve közvetlenül részt nem vevők
állományát, nagyságát nézzük meg, és ezek változását elemezzük)
2. A változások hatására hogyan módosult a tárgyi eszköz állomány állaga?
 az egyes állománycsoportoknál a nettó és bruttó érték arányának, változásának
vizsgálata (így kerül meghatározásra a tárgyi eszköz használhatósági foka, egy új
eszköz beszerzésével az átlagos használhatósági fok nő, illetve ha egy átlagosnál
nagyobb mértékben elhasználódott tárgyi eszköz kerül kivezetésre, a használhatósági
fok átlagos mértéke nő
 a nullára leírt tárgyi eszköz állomány változásának vizsgálata (felmerülhetnek
költségek, felesleges növekedéssel, eredménycsökkenéssel járhat a nullára leírt tárgyi
eszközök vállalatnál tartása, gondoskodott-e a vállalkozás ezen eszközök
selejtezéséről, kivezetéséről?)
 a termelési folyamatban meghatározó eszközcsoportok átlagos életkorának vizsgálata
 az eszközállomány fizikai elavulásának hatása a termelésre, az üzemeltetésre és a
karbantartásra (az idős, elavult gépekkel kapcsolatosan magas lehet a javítási,
karbantartási költség, többször kell karbantartani ezeket a gépeket, a költségek
növekedése a vállalkozás számára jelentős eredménycsökkentéssel járhat)
 az értékhelyesbítések megállapításának szabályossága és indokoltsága. A változások
vizsgálata
3. Milyen tényezők befolyásolják a kapacitáskihasználást, hogyan alakul a kieső idő aránya?
 az időalap kihasználásának vizsgálata
 a kapacitásnorma alakulásának vizsgálata
 a gépfelhasználás vizsgálata
 a kapacitáskihasználás hatása a termelés volumenére és a tevékenység költségeire
4. hogyan változott a tárgyi eszközök hatékonysága?
 a tárgyi eszközök értékére jutó termelési érték változása
 a parciális hatékonyság vizsgálata
 a hatékonyság vizsgálatát befolyásoló tényezők vizsgálata
III. Vizsgálatszervezési feladatok
Az ellenőrzést a számviteli nyilvántartások adatai alapján kell elvégezni. A vizsgálat során
folyamatosan tájékoztatni kell az ellenőrzött részlegek vezetőjét a vizsgálat
részmegállapításairól. A vizsgálati jelentéshez csatolni kell a megalapozottságát biztosító
okiratokat.
Az érdekeltekkel egyeztetett vizsgálati jelentés leadásának határideje 20x2. szeptember 8.
Budapest, 20x2. július 1.
Kiss Béla
vezérigazgató