Professional Documents
Culture Documents
Gypsz 3 PDF
Gypsz 3 PDF
ANNUTÁS
Több kifizetésből álló pénzáramok
• Évjáradék vagy annuitás
• A jövőbeli pénzek között eltelt idő
azonos → a két pénzösszeg
esedékessége között mindig ugyan-
akkora idő telik el
• Az egymást követő pénzösszegek
mértani sort alkotnak
• olyan sorozat, amelyekben (a
másodiktól kezdve) bármelyik tag és
az azt megelőző tag hányadosa
állandó
Árfolyamszámítás
C
Örökjáradék PV =
r
C
Növekvő örökjáradék PV =
r−g
1 1 (1+ r ) −1
n
Annuitás PV = C ⋅ − n
=C⋅
r r ⋅ (1 + r ) r ⋅ (1 + r )n
PV = C ⋅ AFr ,n
Növekvő annuitás PV = 1 1 (1 + g) n
C⋅ − ⋅ n
r − g r − g (1 + r)
Annuitások/fogalmak
• Két pénzáram esedékessége között eltelt
időt járadékköznek nevezzük
• A pénzáramok nagyságát járadéktagnak
nevezzük
• Pénzáram sorozatok, ahol a járadékköz
megegyezik → ütemezett pénzáram
• Rövidebb definíció évjáradékra
• Az annuitás olyan pénzáram, ahol a
járadéktagok mértani sorozatot alkotnak
• Olyan annuitásokkal foglalkozunk, ahol a
mértani sor kvóciense q=1, azaz minden hozam
ugyanakkora
Annuitás
Szokásos annuitás
• A szokásos annuitás esetén az egyenlő
nagyságú pénzáramok a periódus végén
merülnek fel
Esedékes annuitás
• Az egyenlő nagyságú pénzáramok
(járadéktagok) a periódus elején merülnek
fel esedékes annuitásról beszélünk
Egyszerű annuitás jövőértéke
• Egy életbiztosító egy 10 éves megtakarítási
lehetőséget kínál. Minden év elején
befizetünk 10 ezer forintot. A biztosító
ügynöke évi 4 %-os hozamot ígér. Mennyi
lesz a számlánkon 10 év múlva?
• Fenti példa annuitás jövőértéke → ekkor
gyűjtő annuitásról beszélünk
• Gyűjtő járadék → mennyi lesz az évjá-
radék értéke egy járadékközzel az utolsó
járadék esedékessége után, vagy annak
időpontjában
Gyűjtő annuitás
Mekkora az FV adott C mellett?
FV
Járadékköz
C C C C C C C C
Járadéktagok
Gyűjtő annuitás
• C –járadéktag
• FV- lejáratos évjáradék jövőértéke az utolsó
járadéktag esedékességének időpontjában
• n –járadéktagok száma
• r- időszaki elvárt hozam
• Annuitás jövőértékének nagysága az utolsó
járadéktag esedékességének időpontjában
FV = C ⋅
(1+ r)
n
−1
r
Egyszerű annuitás jövőértéke
• Egy életbiztosító egy 10 éves megtakarítási
lehetőséget kínál. Minden év elején
befizetünk 10 ezer forintot. A biztosító
ügynöke évi 4 %-os hozamot ígér. Mennyi
lesz a számlánkon 10 év múlva?
FV = C ⋅
(1+ r)
n
−1
r
• Annuitás jövőértékének nagysága az utolsó
járadéktag esedékességének időpontjában
FV = C ⋅
(1+ r)
n
−1
r
Annuitás jövőértéke
• n darab 1 Ft-ból álló pénzáram sorozat
jövőértékét az utolsó járadéktag
esedékességének időpontjában → adott r
és n esetén táblázat mutatja
FV = ................
• Az utolsó járadéktag esedékességének
időpontjában az FV
• Példa esetében a 10. év eleje
Példa folytatása
• Mennyi lesz a 10. év végi érték (befizetés
év elején van)?
• A 10. évben is feltételezzük a 4 %-os
hozamot (év elején 120,06 e Ft)
• A 10. év végi érték??
Példa folytatása
• Mennyi lesz a 10. év végi érték (befizetés
év elején van)?
• A 10. év végi érték
FV = ............
• Ha többször már nem fizetnénk be a tőkét,
csak a meglévő tőke kamatozódna
• pld. 12 év vége ⇒ FV= ………………..
Gyűjtő annuitás/annuitás jövőértéke
• Annuitás jövőértékének nagysága az utolsó
járadéktag esedékességének időpontjában
(Ha ez időszak eleji érték)
FV = C ⋅
(1+ r)
n
−1
r
• Időszak végi érték (1+r)-el megszorozni
FV = C ⋅ (1 + r )
(1+ r)
n
−1
r
Egyszerű annuitás jelenértéke
• Egy vállalkozó ismerősünk 1 millió forintot
kér kölcsön úgy, hogy 5 éven keresztül
minden év végén 300 ezer forintot ad
vissza. Kölcsönadjuk-e a pénzt, ha az
ügylettől 30 %-os hozamot várunk el?
• Ki kell számítanunk → az 5 db 300 ezer
forintos kifizetés jelenértéke nagyobb-e az
1 millió forintnál
• Törlesztő annuitás jelenértéke → mennyi
lesz az évjáradék jelenértéke egy
időszakkal az első járadéktag
esedékessége előtt
Törlesztő annuitás
Mekkora a PV adott C mellett?
Járadékköz
C C C C C C C C
PV
Járadéktagok
1
PV = C ⋅ −
1
=C⋅
(1 + r ) −1
n
n
r r ⋅ (1 + r ) r ⋅ (1 + r )
n
PV = C ⋅ AFr ,n
Annuitás jelenértéke
• Annuitás Faktor (AF) → megmutatja, hogy n darab
1 Ft-ból álló annuitás jelenértéke mekkora, ha a
járadékközre értelmezett kamatláb r (táblázat!)
PV = ................
(1+ r ) −1
n
PV =
C⋅ =
................
r ⋅ (1 + r )
n
1
PV = Cn ⋅ n
= Cn ⋅ DFr ,n
(1 + r )
1
PV = C ⋅ −
1
=C⋅
(1 + r ) −1
n
n
r r ⋅ (1 + r ) r ⋅ (1 + r )
n
PV = C ⋅ AFr ,n
Törlesztő annuitás/annuitás jelenértéke
• Hiteltörlesztés az időszak elején
PV = C ⋅
(1 + r ) −1
n
⇒ (1 + r ) − el megszorozni
r ⋅ (1 + r )
n
PV = C ⋅ (1 + r )
(1+ r ) −1
n
⇒C =
PV
r ⋅ (1 + r )
n
AFr ,n ⋅ (1 + r )
Évjáradék számítás (feltételezések)
• A hozam a futamidő során állandó
• A pénzáramlás sorozat ütemezett
• A megadott kamatláb a járadékközre van
értelmezve
• A kamatokat tőkésítik
16000
PV = = 400000 €
0.04
Annuitás jelen és jövőértéke
• Évesnél gyakoribb a járadékköz
• Lakáshitelek, személyi hitelek
havi annuitás
• Életbiztosítások törlesztő részlete
negyedéves, havi annuitás
Példa
• Egy lakástakarékpénztártól az egyik tag
1,2 M Ft hitelt vett fel, 6 %-os fix kamattal
4 éves futamidővel
•A hitelt havi egyenlő részletekben
(annuitás) törleszti az adós
• Mekkora a törlesztő részletek nagysága, ha
hitel törlesztése a hónap elején esedékes?
• Törlesztő annuitás járadéktag a kérdéses
Példa
• Egy lakástakarékpénztártól az egyik tag 1,2 M Ft hitelt vett
fel, 6 %-os fix kamattal 4 éves futamidővel
• A hitelt havi egyenlő részletekben (annuitás) törleszti az
adós
• Mekkora a törlesztő részletek nagysága, ha hitel törlesztése
a hónap elején esedékes?
• Törlesztő annuitás járadéktag C a kérdéses
1
PV = C ⋅ −
1
=C⋅
(1+ r ) −1
n
n
r ⋅ (1 + r ) r ⋅ (1 + r )
n
r
PV
PV = C ⋅ AFr ,n ⇒ C =
AFr ,n
Példa
• PV - a hitel összege
• r - havi időarányos kamatláb
• n –törlesztő részletek száma
• C – járadéktag nagysága
PV =C⋅
(1+ r ) −1
n
r ⋅ (1 + r )
n
PV
PV = C ⋅ AFr , n ⇒C =
AFr , n
Egy lakás-takarékpénztártól az egyik tag 1,2 M Ft
hitelt vett fel, 6 %-os fix kamattal 4 éves futamidővel
A hitelt havi egyenlő részletekben (annuitás) törleszti
Példa az adós
Mekkora a törlesztő részletek nagysága, ha hitel
törlesztése a hónap elején esedékes?
PV ⇒ C
Példa
1.probléma
• A képlet a pénzáramok jelenértékét egy
járadékközzel az első járadéktag
esedékessége előtt értelmezi
• A törlesztő részletek azonban a hónap
elején esedékesek
• Ha a hitel törlesztését a hónap elején
kezdik meg módosul a képlet!!
Példa
1. probléma megoldása egyenlet korrekció
r ⋅ (1 + r )
n −1
C=
PV ⋅ =
(1 + r ) − 1
n
PV PV PVév végi
=C = ⇒ VAGY
AFr ,n AF0,5,47 (1 + r )
48 periódus helyett 47
Példa
1. probléma megoldása egyenlet korrekció
PV ⋅ (1 + r ) = C ⋅
(1+ r ) −1
n
⇒C =
PV
r ⋅ (1 + r )
n
AFr ,n ⋅ (1 + r )
r ⋅ (1 + r )
n −1
0,005 ⋅1,00547
C = PV ⋅ = 1.200 ⋅ = 28,04 e Ft
(1 + r ) − 1
n
1,005 − 1
48
n 12
r 6
reff = 1 + − 1 = 1 + − 1 = 6,17 %
m 12
Példa
• Mekkora törlesztő részlet mellett érne el
pontosan 6 % hozamot a pénzintézet?
n
r
reff =1 + m − 1
reff = (1 + r )
∗ n ∗
−1 ⇒ r = n (1 + reff ) − 1
∗
r → járadékköz kamatlába
Példa
• Mekkora törlesztő részlet mellett érne el
pontosan 6 % hozamot a pénzintézet?
∗
r = ...............
Példa
• A törlesztő részlet a hónap elején
esedékes
• A pénzintézet éves szinten csak 6 %
tényleges hozamot realizál
• A havi törlesztő részlet …………………. Ft
lesz
Példa gyűjtő annuitás
• Egy biztosító társaság 18 éves biztosítás
részére minimum 2 %-os reálhozamot
garantál
• A biztosított vállalja, hogy minden negyedév
elején 20 ezer Ft-ot fizet be a társaságnak,
amelyből a költségek levonása után 15 e Ft-al
növeli megtakarításait
• Az infláció arányában a befizetések is
növekednek
• Mekkora összegre lesz jogosult a biztosított a
18. év végén?
Példa
Két lehetőség:
1. A 2 % reálhozam éves szinten
értelmezendő
2. Az időarányos részt negyed évente
számolják el
( )
n
∗
reff = 1+ r − 1 ⇒ r∗ = n (1 + reff ) − 1
FV =C⋅
(1+ r)
n
−1
r
Példa
2. A 2 %-os reálhozam időarányos részét
negyedévente elszámolják negyedéves
hozam 0,5 %
(1+ r)
n
−1
FV = C ⋅ (1 + r)
r
FELADATOK
Példa
• Mennyi éves törlesztést kell fizetni a
100.000 € hitelért, amit 5 évre 20 %-os
effektív kamatláb mellett nyújtanak?
Évente azonos kifizetést biztosító n éven
keresztül fizetett járadék kötvényértékelés
(időszak végén)
• Annuitás képlet
• r –effektív kamatláb
C 1
PV = 1 −
n
r (1 + r )
1 1
AFn ,r = 1 − n
r (1 + r )
AF5év,20% = 2,991
Példa
• Mennyi éves törlesztést kell fizetni a
100.000 € hitelért, amit 5 évre 20 %-os
effektív kamatláb mellett nyújtanak?
• C=……………………
C 1
PV = 1 −
n
r (1 + r )
Kamatszelvényes kötvények
• Kamatfizetés és törlesztés elszakad egymástól
• Futamidő alatt eltérő összegű pénzáramlás
• Egyes évek várható értékeinek
jelenértékeinek összegzése
• Legegyszerűbb eset
• Azonos nagyságú kamat (PV-annuitás képlet)
• Futamidő végén törlesztés
Lejáratkor egy összegben törlesztő fix
kötvény árfolyama (időszak végén)
C 1 N
PV = 1 − +
r (1 + r ) (1 + r )
n n
C 1 N
PV = 1 − n
+
r (1 + r ) (1 + r )n
Példa
• Milyen árfolyamon vegyük meg azt a
kötvényt, amelynek névértéke
100.000 Ft, évente 15 % kamatot
fizetnek rá, az alternatív befektetési
lehetőségek kamatlába 12,5 %?
Futamidő: 5 év
Tőketörlesztés egy összegben a
futamidő végén
PV=…...................
Törlesztési számítások
• Pénzügyi matematika egy esetleges hitelfelvétel
esetén hogyan alakulnak a periódusonként
fizetendő kamatok és a tőketörlesztés → milyen
hatása van a még fennálló adósság nagyságára
• Gyakorlatban két törlesztési mód:
• Rátatörlesztés → a periódusonként fizetendő
tőketörlesztés összege konstans
• Annuitásos törlesztés → a kamat és a
tőketörlesztés együttes, periódusonkénti összege
állandó
Példa
• Felveszünk 10 eFt hitelt 5 évre, 8%
kamat mellett
• Hogy néz ki a törlesztési táblázat a
teljes futamidő alatt?
• Rátatörlesztés
• Annuitásos törlesztés
Példa rátatörlesztés
Rátatörlesztés
Példa
Annuitásos törlesztés