8.

A PÉNZ IDŐÉRTÉKE (FV, PV, JÁRADÉKOK, NPV, IRR) (Rózsa Andi és Tarnóczi
jegyzete alapján

1 Ft ma többet ér, mint 1 Ft holnap. A mai pénzegység ugyanis befektethető és kamatozik. A

pénz értéke az idő folyamán állandóan változik. Annak érdekében, hogy a különböző
időpontokban esedékes pénzáramlásokat össze tudjuk hasonlítani, minden pénzáramlást
vissza kell számolnunk a jelenbe vagy ki kell számolnunk egy közös jövőbeli időpontra.

Három lényeges oka is van annak, hogy a pénz értéke miért csökken progresszíven időről
időre, ezek:
- az infláció,
- a kockázat, és
- a likviditás előnyben részesítése.

Az infláció egy általános áremelkedésre utal a gazdaságban. Ha az árak emelkednek, akkor a

pénz értéke csökken. Mivel az árak várhatóan emelkednek a jövőben, ezért egységnyi
jövőbeli pénzmennyiség kevesebbet fog érni, mint ma.

A jövőre vonatkozó kockázat vagy bizonytalanság szintén csökkenést idéz elő a pénz
értékében. Mivel a jövő bizonytalan, ezért a kockázat az idővel növekszik. A legtöbb ember el
akarja kerülni a kockázatot, ennélfogva a mai pénzt többre értékeli, mint egy jövőbeni pénz
igérvényt.

A likviditás arra utal, hogy milyen könnyű az eszközöket pénzzé tenni. A befektetők
előnyben részesítik a likviditást, vagyis előnyben részesítik a készpénz tartalékolását váratlan
helyzetekre és a pénzügyi követelésekre, mintsem lekötni a pénzeszközöket jövőbeni hozamú
eszközökbe.

1. JÖVŐÉRTÉK SZÁMÍTÁS (FV)

 Mennyit ér a betét 1 év múlva, ha C0 összeget helyezünk el a bankban r éves kamatláb

mellett?
FV1 = C0 + C0* r = C0 * (1 + r)
FV: egy jövőbeli időpontban megkapandó összeg
C0: a jelenleg befektetett összeg
r: az éves kamatláb

 Mennyit ér az előbbi betét n év múlva?

FV2 = FV1 * (1 + r)
FV2 = C0 * (1 + r) * (1 + r)
FV2 = C0 * (1 + r)2
……..

FVn = C0 * (1 + r)n (általános formula)

 Ahol n = az évek száma. Ezzel megkaptuk a kamatos kamatszámítás vagy a
jövőérték számításának általános egyenletét.

 Jövőérték számítása táblázat segítségével:

FVn = C0 * FVIFr,n

FVIF: egy jövőbeli érték kamatfaktora =(1+r)n

C0: a jelenleg befektetett összeg
r: az éves kamatláb
n: időszakok (évek) száma

Eddig feltételeztük, hogy a kamatszámítási időszak egy év, ugyanakkor szükséges

megemlíteni, hogy a különböző pénzintézetek - és esetenként más szervezetek is -
negyedéves, havi, napi vagy néha folyamatos bázison számolnak.

 Mennyit ér a C0 összegű betét 1 év múlva, r éves kamatláb mellett, ha a kamatfizetés

havonta történik? 12
 r 
FV1  C0 * 1  
 12 

 Mennyit ér a C0 összegű betét n év múlva, ha a kamatfizetés havonta történik?

12*n
 r 
FVn  C0 * 1  
 12 

m *n
 r
Általánosan FVn  C0 * 1  
 m

m=éven belüli időszakok száma, kamatfizetés gyakorisága

n=évek száma
r=éves ígért kamatláb

A folyamatos kamatos kamatszámítás (folytonos tőkésítés) esetében az egyenlőségben

szereplő m a végtelenhez közelít.

 Mennyit ér a C0 összegű betét n év múlva, r éves kamatláb mellett, ha a tőkésítés

folytonos, azaz a kamatfizetési periódusok száma: m®¥?
m
 1
e  lim 1  
m   m

FVn = C0 * er*n
 1. JELENÉRTÉK SZÁMÍTÁS (PV)

 Mennyit kell ma befektetni r éves kamatláb mellett, hogy 1 év múlva C1 összegünk

legyen?
PV0=C1/(1+r)=C1*PVDFr,1
PV: a most befektetendő összeg
C1: az 1 év múlva várt összeg
r: az éves kamatláb
PVDF: jelenérték diszkontfaktor

 Mennyit kell ma befektetni r éves kamatláb mellett, hogy n év múlva Cn összegünk

legyen?
PV0=Cn/(1+r)n=Cn*PVDFr,n
PV: a most befektetendő összeg
Cn: az n év múlva várt összeg
r: az éves kamatláb
PVDFr,n: jelenérték diszkontfaktor r, n mellett1

 Jelenérték táblázat (diszkontfaktor) segítségével:

PV0=FVn*PVDFr,n

A képletekből láthatjuk, hogy a jelenérték számítás pontosan a jövőérték számításának az

ellentéte (inverz kamatos kamatszámítás). Vagyis azzal a kérdéssel szemben, hogy egy mai
összeg mennyit fog érni egy jövőbeni időpontban, most azt a kérdést kell feltennünk, hogy
egy jövőben megkapandó vagy kifizetendő összeg mennyit ér ma.

A jelenérték egyenlet felhasználásával bármilyen jövőben megkapandó összeg jelenlegi

értékét ki tudjuk számolni, feltételezve egy megfelelő kamatos kamatrátát vagy diszkontrátát.
A diszkont ráta azonos kockázatú befektetéseken elérhető jövedelemrátaként határozható
meg és esetenként nevezik megtérülési rátának is.

3. ÉVJÁRADÉK (ANNUITÁS)

A pénzügyi számítások során gyakran találkozhatunk olyan helyzettel, amikor azonos

összegű több időszakra vonatkozó pénzáramlásról van szó. Ilyen lehet például a törlesztés
hitelek esetében, amikor minden hónapban azonos összeget fizetünk. Vagyis egy konstans
pénzáramlás sorozatról van szó, amelyet előre megadott időszakok során az egyes időszakok
végén teljesítenek. Ezen pénzáramlásokkal kapcsolatos számításokat évjáradék (annuity)
számításnak, vagy pontosabban, közönséges évjáradék számításnak nevezzük.

Fogalma (Fazakas [2008]): Véges időszakig tartó, alapértelmezésben állandó járadéktagú

pénzáramlás-sorozat. (egyenlő időközök)
3.1. A közönséges évjáradék jövőértéke (FVAN vagy FVA)

1
PVDFr,n=1/(1+r)n
C összeg befektetése minden év végén, n éven keresztül, r éves kamatláb mellett
mekkora összeget biztosít az n. év végén2?

Pl: Valaki úgy dönt, hogy a nyugdíjas éveire előtakarékosságba kezd, ezért minden hónap
végén 2 000 Ft-ot befizet egy bankszámlára, ahol erre évi 18 % kamatot fizetnek. Az illető 10
év múlva fog nyugdíjba menni. Mennyi pénzzel fog a nyugdíjba lépésekor rendelkezni?

A példa megoldásához a havonkénti befizetések ("járadékok") jövőértékét (FVA) kell meg-

határozni, amit a következő képlet segítségével tehetünk meg:

n 1
t
FVA = C *  (1  r)
t 0

ahol az "n" az időszakok száma, az "r" pedig az időszakra vonatkozó kamatráta. Az előző
formulának megfelel a következő egyszerűbb képlet:

( 1  r )n  1
FVA = C *
r

A járadék jövőértékének számításánál - a jövő- és a jelenértékhez hasonlóan (ld. FVIF,

PVDF) - is lehetőség van táblázat használatára, amelyik a járadék jövőérték kamatfaktorokat
tartalmazza (FVAIF). Ezen értékek felhasználásával a számítás jelentősen leegyszerűsödik:

FVA = C * FVAIFr,n

Előfordulhat olyan eset is - a példánkkal ellentétben -, hogy a pénzáramlások nem az időszak

végén történnek, hanem annak elején3. Mivel ebben az utolsó időszakra is jár a kamat, ezért
az előző képlet a következőképpen módosul:

( 1  r )n  1
FVA = C * * (1 + r)
r
illetve
FVA = C * FVAIFr,n * (1 + r)

3.2. A közönséges évjáradék jelenértéke (PVAN vagy PVA)

n éven át minden év végén kapunk vagy fizetünk C összeget. Mennyi a jelenértéke ezen
pénzáramlás sorozatnak r éves kamatláb mellett?

Pl: Egy vállalat vezetése úgy dönt, hogy egy járadék számlára befizet egy összeget, ami az
egyik nyugdíjba vonuló dolgozójának havi 10 000 Ft nyugdíjkiegészítést fog biztosítani 10
éven keresztül. Mennyit kell a számlára befizetnie, ha a figyelembe veendő diszkontráta 18
%?
2
közönséges évjáradék
3
C összeg befektetése minden év elején, n éven keresztül, r éves kamatláb mellett mekkora összeget biztosít az
n. év végén? (esedékes évjáradék)
A számítást a következő képlet segítségével végezhetjük el

n 1
PVA = C * 
t 1 ( 1  r )t
A képlet a következőképpen módosítható:

1
A 1 
PV = C * ( 1  r )n
r

A járadék jelenértékének számításánál - a jövőbeni értékhez hasonlóan (ld. FVAIF) - is

lehetőség van táblázat használatára, amelyik a járadék jelenérték diszkont faktorokat
tartalmazza (PVADF). Ezen értékek felhasználásával a számítás jelentősen leegyszerűsödik:

PVA = C * PVADFr,n

Itt is előfordulhat az az eset, hogy a pénzáramlások nem az időszak végén történnek, hanem
annak elején. Mivel ebben az utolsó időszakra is jár a kamat, ezért az előző képlet - a jövőbeni
érték számításnál megadottaknak megfelelően - a következőképpen módosul

1
A 1 
PV = C * ( 1  r )n * (1 + r)
r

illetve
PVA = C * PVADFr,n * (1 + r)

4. AZ ÖRÖKJÁRADÉK (PERPETUITÁS)

Fogalma (Fazakas [2008]): Olyan pénzáramlás-sorozat, amely végtelen hosszan tart (a

járadéktagok állandóak, egyenlő időközök, hozamgörbe vízszintes).

 Egyenlő járadéktagú örökjáradék jelenértéke (C összeg évenkénti kifizetéséhez, r

éves kamatláb mellett mekkora összeget kell elhelyezni pl alapítványi számlán?):
C
PVperp=
r

Jó példa lehet az örökjáradékra az elsőbbségi részvény. Amikor egy vállalat elsőbbségi

részvényeket értékesít, a vásárlóknak egy állandó osztalékot igérnek minden időszakra,
örökre. További példák: örökjáradék kötvény, életbiztosítás stb.

 Növekvő járadéktagú örökjáradék: Olyan pénzáramlás-sorozat, amelynél a

járadéktagok állandó (g) ütemben növekednek, és a sorozat a végtelenig tart. (Az
 évente kifizetendő összeg g%-kal nő, r éves kamatláb mellett mekkora összget kell
elhelyezni pl. alapítványi számlán?)

C1
PVperp = g<r
r g

ÉVJÁRADÉK ÉS ÖRÖKJÁRADÉK KAPCSOLATA 4 (!!!): Az annuitás (évjáradék) értékét 2

örökjáradék különbségeként tudjuk felírni.

Eszköz A fizetés éve Jelenérték

Örökjáradék 1 2........t t+1... C

(először az első
r
évben fizet)
Örökjáradék t+1... C 1
 
(először a t+1-edik  r  (1  r )t
évben fizet)
Annuitás 1 2........t C C 1
 
(1-től t-edik évig r  r  (1  r )t
tartó)

BERUHÁZÁSOK ÉRTÉKELÉSE

NETTÓ JELENÉRTÉK (NPV)

Egy tranzakció NPV-je a pozitív és negatív pénzáramlások jelenértékeinek az egyenlege,

azt mutatja meg, hogy az adott beruházás mennyivel növeli a szereplők vagyonértékét.

n
Ct
NPV=   C0
t 1 (1  r ) t
Ct: a pénzáramlásokat jelöli,
n: az időszakok száma,
C0: a kezdeti beruházás összege
r: elvárt hozamráta

Ha NPV > 0, a vállalat piaci értéke nő a project elfogadásával.

NPV módszer előnyei:

 figyelembe veszi a pénz időértékét

4
Rózsa Andi nagy kedvence, ha ezt tudjátok, az már fél siker .
  nem vezet elfogult döntéshez, mert csak a várható pénzáramlásoktól és a tőke
alternatívaköltségétől függ.
 a jelenértékek összeadhatók (additív): NPV(A+B)= NPV(A) + NPV(B)

BELSŐ MEGTÉRÜLÉSI RÁTA (IRR)

Az a diszkontráta, amellyel a pénzáramlásokat diszkontálva NPV=0. Akkor számoljuk,

amikor azt vizsgáljuk, hogy milyen hozam mellett érhető el az adott indulótőkéből a futamidő
végi tőke. Számítása: lineáris interpolációval, fokozatos közelítés módszerével.

 IRR>r (piaci hozam): a befektetési lehetőséget elfogadjuk, hitelfelvételt elvetjük

 IRR<r: a befektetési lehetőséget elvetjük, hitelt elfogadjuk

A módszer helyesnek bizonyul minden olyan esetben, amikor a projekt nettó jelenértéke
(NPV) a diszkontáláshoz felhasznált megtérülési rátának (r) egyenletesen csökkenő
függvénye
Alkalmazásának „4 csapdája”:
 Kölcsönadás vagy hitelfelvétel: ha egy projekt először pénzbevételekkel, később
pénzkiadásokkal jár, akkor a diszkontráta növekedésével az NPV is emelkedik.
Ekkor az elfogadási kritérium: IRR<r (konvencionális pénzáramlásokat feltételez -
++++)
 Több lehetséges megtérülési ráta: ha egy projekt pénzáramlásainak sorozatában
egynél többször fordul elő előjelváltás, akkor lehet, hogy több IRR-je is van, de
lehet, hogy egy sincs
 Egymást kölcsönösen kizáró projektek esetén a megtérülési rátát a pénzáramlások
különbségére számoljuk ki, azaz a pótlólagos befektetés egységeit vizsgáljuk (pl.
mennyibe kerül pluszban X megvalósítása Y felett), így össze tudunk hasonlítani
élettartam és befektetés szempontjából eltérő nagyságú projekteket.
 A rövid és hosszú távú kamatlábak eltérése esetén (C1 pénzáramlást r1-gyel, C2
pénzáramlást r2-vel stb. diszkontáljuk) kérdés, hogy mit tekintünk a tőke
költségének, mihez viszonyítjuk az IRR-t? A megoldás
(1) a projekttel megegyező kockázatú és
(2) azzal megegyező szerkezetű pénzáramlást létrehozó, forgalomképes
értékpapír IRR-jével (hozamával) történő összehasonlítás.