Elemzes 1

1
KOMPLEX ELEMZÉS – mérleg és eredménykimutatás átfogó elemzése
I. Vagyoni helyzetet tükrözı mutatók
1. Tartósan befektetett eszközök aránya: A : mérlegfıösszeg * 100
2. Forgóeszközök aránya: (B+C) : mérlegfıösszeg * 100
3. Saját tıke aránya (tıkeerısség): D : mérlegfıösszeg * 100
4. Kötelezettségek aránya
(eladósodottság foka): F : mérlegfıösszeg * 100
5. Céltartalékok aránya: E : mérlegfıösszeg * 100
A vagyoni helyzetet lehet még elemezni úgy, hogy az összes mérlegtételt viszonyítom a
mérlegfıösszeghez.
6. Eszközigényességi mutató
(tıkemultiplikátor): mérlegfıösszeg : D * 100
7. Jegyzett tıkén felüli vagyon fedezete: + Saját tıke (D)

– Jegyzett tıke (D/I)
– Lekötött tartalék (D/V)
– Értékelési tartalék (D/VI)
= Jegyzett tıkén felüli vagyon fedezete
8. Eladósodás mértéke I.: (F/I + F/II) : (D + F/I + F/II) * 100

Eladósodás mértéke II. (F/I + F/II) : D * 100
9. Saját tıke aránya: D : (D + F/I + F/II) * 100
10. Adósságállomány fedezete: D : (F/I + F/II) * 100
11. Nettó forgótıke alakulása (B + C) – (F/III + G) vagy

(D + F/I + F/II) – A
A nettó forgótıke a tartós forrással (saját+hosszú lejáratú idegen forrás) finanszírozott

forgóeszközök értékét mutatja. Értéke minél nagyobb, annál stabilabb a gazdálkodás.
12. Nettó forgótıke aránya : nettó forgó tıke : (D + F/I + F/II) * 100
A cég tartós (saját+hosszú lejáratú idegen) forrásának hány %-át fordítja forgóeszköz
finanszírozásra.
13. Befektetett eszközök fedezettsége:

Fedezet I. (A) mutató: D : A
Fedezet II.(B) mutató: (D + F/I + F/II) : A
SZÁMV_ELEMZÉS-42[1]
2
A fedezeti mutatók azt jelzik, hogy a saját és a hosszú lejáratú idegen tıke milyen mértékben
finanszírozzák a befektetett eszközöket. Értéke > 1 stabil a gazdálkodás.
A mutatókat mindig az elızı évhez viszonyítva kell kiszámolni és elemezni.
3
II. Pénzügyi helyzetet tükrözı mutatók
1. Gyorsráta: B/IV : F/III Jó, ha a mutató értéke > 1
2. Likviditási mutató I: (B + C) : (F/III + G)
3. Likviditási mutató II: (B – B/I) : F/III
4. Likviditási mérleg (4 fokozatú): Látsd külön fájlban.
5. Likviditási mérleg (5 fokozatú): Látsd külön fájlban.
III. Az egyes mérlegtételek részletes elemzése
1. Immateriális javak:
- Megoszlási viszonyszámokkal – rész és egész viszonya – A/I = 100%
2. Tárgyi eszközök:
- Megoszlási viszonyszámokkal – rész és egész viszonya – A/II = 100%
- Használhatósági fok (le nem írt mérték): TE nettó értéke : TE bruttó értéke * 100
- Leírtság foka (leírt mérték): TE écs : TE bruttó értéke * 100
- TE megújítás mértéke: aktivált TE : TE záró bruttó értéke * 100
3. Befektetett pénzügyi eszközök:

- P/E ráta: Részvényárfolyam : Egy részvényre jutó adózott eredmény (v. osztalék)
4. Készletek:
- Átlagos anyagtárolási idı (nap): anyagkészlet : 1 napi anyagköltség
- Áruk átlagos tárolási ideje (nap): áruk : 1 napi ELÁBÉ + közvetített szolg.
- Befejezetlen termelés futamideje (nap): (bef.term + félkész) : 1 napi TK
- Késztermék átlagos tárolási ideje (nap): késztermék : 1 napi TK
- Készletek forgási sebessége (fordulatok száma): árbevétel : készletek
- Forgási idı (nap): 365nap : fordulatok száma
5. Követelések:
- Átlagos vevı futamidı (nap): (vevık – ÁFA) : 1 napi árbevétel
6. Kötelezettségek:
- Átlagos szállítói futamidı (nap): (szállítók – ÁFA) : 1 napi anyagjellegő ráf.
4
IV. Jövedelmezıséget tükrözı mutatók:

Jövedelmezıség = Eredmény : Vetítési alap
1. Átlagos fedezeti hányad (bruttó jövedelmezıség):

Fedezeti összeg (FÖ) = bruttó eredmény
Fedezeti hányad (FH) = FÖ : Értékesítés nettó árbevétele * 100
2. Bevételarányos jövedelmezıségi mutatók:

- I: Üzemi eredmény : (Árbevétel + Egyéb bevétel) * 100
- II: Szokásos eredmény : (Árbevétel + Egyéb bevétel + pü.mőv.bevétele) * 100
- III. Adózás elıtti eredmény : (Árbevétel + Összes bevétel) * 100
3. Árbevételarányos pénzjövedelem bevonjuk az amortizációt:

(Szokásos eredmény + Terv szerinti écs.) : Árbevétel * 100
4. Tıkearányos (vagyonarányos) jövedelmezıségi mutatók:

- Alaptıke jövedelmezısége: Üzemi eredmény : Jegyzett tıke * 100
- Saját tıke jövedelmezısége: Szokásos eredmény : Saját tıke * 100
- Saját tıke növekedése: D : D/I * 100
- Saját tıke növekedésének mértéke (A): D/VII : D/I * 100
- Saját tıke növekedésének mértéke (B): D/VII : D * 100
- Összes tıke jövedelmezısége:
(Szokásos eredmény + Hitelkamatok) / (Saját tıke + Hitelek) * 100
Megtisztítjuk a hitelek kamataitól az eredményt, de a tıkét bevonjuk a saját tıke
mellé a finanszírozásba.
5. Tıkearányos pénzjövedelem:
(Szokásos eredmény + Terv szerinti écs.) : Saját tıke * 100
6. Adózott eredményhez viszonyított tıkearányos jövedelmezıségi mutató:

ROE = Adózott eredmény : Saját tıke
7. Élımunkaarányos jövedelmezıségi mutatók:

- 1 fıre jutó eredmény = eredménykategória (FÖ, szokásos, adózás elıtti ...) : létszám
- Bérarányos jövedelem = eredménykategória (FÖ, szokásos, adózás elıtti ...) : bérktg * 100
8. Eszközarányos jövedelmezıségi mutatók::

100ft eszközértékre jutó eredmény = eredménykategória : eszközkategória * 100
- Eredménykategória lehet: üzemi, szokásos, adózás elıtti, adózott eredmény
- Eszközkategória lehet: immateriális (nettó), tárgyi eszköz (nettó), készlet,
összes eszköz
- ROI = Adózott eredmény : Összes eszköz * 100
V. Hozam- és teljesítménymutatók – hatékonysági mutatók
Gh = Gazdasági hatékonyság
Gh = Nem a nyereségre (jövedelemre) hanem a TÉ-re irányul az elemzés !
H = hozam (TÉ), E = felhasznált erıforrás
5
- Egységnyi erıforrással a legtöbb hozamot elıállítani: Gh = H : E, vagy

- Egységnyi hozamot a legkevesebb erıforrással elıállítani: Gh = E : H.
A hatékonyság vizsgálatánál mindig több alternatívát állítunk párhuzamba. A
hatékonyságot erıforrások szők keresztmetszete – korlátozott erıforrás – esetén kell
vizsgálni. Általában naturális mutatók.
1. Összes termelési költség (TK): + Anyagköltség

+ Igénybe vett szolgáltatások értéke
+ Egyéb szolgáltatások értéke
+ Személyi jellegő ráfordítások
+ Értékcsökkenési leírás
= Összes termelési költség
2. Termelési érték (TÉ) és hozzáadott érték számítás (HÉ)
+ Értékesítés nettó árbevétele

– ELÁBÉ
– Közvetített szolgáltatás
+– Aktivált saját teljesítmények értéke
Összes (bruttó) termelési érték
– Anyagköltség
– Igénybevett szolgáltatásokból az anyagjellegő ráfordítás
Hozzáadott (anyagmentes termelési) érték
– Értékcsökkenési leírás
Nettó termelési érték
TÉ elemzésre példák: 696-P/2006. 54 – 57. feladatok
3. Termelési költségszint mutató: Összes TK : Bruttó TÉ * 100
4. Élımunka-hatékonyság mutatói (termelékenységi mutatók is):

- 1 fıre jutó bruttó TÉ = Bruttó TE : Létszám
- 1 fıre jutó anyagmentes TÉ = Anyagmentes TÉ : Létszám
- 1 fıre jutó nettó TÉ = Nettó TÉ : Létszám
- 1 fıre jutó hozzáadott érték = Hozzáadott érték : Létszám
5. Bérhatékonysági mutató =
Nettó (v. Anyagmentes) TÉ : Bérktg. (v. személyi jellegő ráf.) * 100
6. Eszközhatékonysági mutatók:
- Eszközhatékonyság = Nettó (v. Anyagmentes) TÉ : Lekötött eszközök értéke * 100
- TE hatékonyság = Nettó (v. Anyagmentes) TÉ : TE átlagos nettó értéke * 100
- Készlethatékonyság = Nettó (v. Anyagmentes) TÉ : Lekötött eszközök értéke * 100
7. Tıkehatékonysági mutató = Bruttó TÉ : Saját tıke * 100
8. Devizakitermelési mutatók:
- Exportértékesítés összes közvetlen ktg : Árbevétel devizában (devizanemenként !)
9. Eszközmegtérülési mutató (tárgyi eszközök + készletek megtérülése)
6
Árbevétel : (A/II(ny) + A/II(z) + B/I(ny) + B/I(z)) : 2 * 100

A mutatószámból azt olvashatjuk ki, hogy a tárgyi eszközök + készletek átlagos szintje
mennyiben térül meg az árbevételben.
VI. Eredmény-elemzés
1. Á – K – F stuktúra:
Á = Értékesítés nettó árbevétel
K = Értékesítés elszámolt közvetlen költsége
F = Bruttó eredmény (Fedezeti összeg) ---> Á – K = F
2. Á – K – F – N stuktúra:
Á = Értékesítés nettó árbevétel
K = Értékesítés elszámolt közvetlen költsége
F = Bruttó eredmény (Fedezeti összeg)
N = Fel nem osztható ktg.
= Termékek, tevékenységek eredménye ---> Á – K = F – N
3. Közvetlen költség (önktg.) összetevıi – termelı tevékenység esetében

(1) Közvetlen anyagktg. és igénybevett szolgáltatás
- nyers- és alapanyag, segédanyag
- rezsianyagok (energia-, főtı-,)
- fenntartási anyagok, szerszámok (éven belüli)
- ( – ) hulladékmegtérülés
- bérmunkadíj
- szállítási rakodási ktg, tárolási ktg., csomagolási ktg. stb...
(2) Közvetlen bérktg.
(3) Közvetlen bérek járulékai
(4) Gyártáshoz kapcsolódó egyéb közvetlen ktg.
- felosztott gépktg.
- egyéb felosztott üzemi ktg.
- speciális szerszámok ktg. (amortizáció)
- helyszíni szerelési, kiszállítási stb...
- egyéb
(5) Saját termeléső készletek továbbfelhasználása
(6) Σ (1) – (5) = Közvetlen ktg. összesen
(7) ( – ) melléktermék értéke
(8) Elıállítás közvetlen ktg-e.
4. Az értékesítés közvetett költségei:

(1) Értékesítési – forgalmazási ktg.
- értékesítéshez kapcs. bizományi, ügynöki, biztosítási díj
- piackutatás, marketing, reklám ktg.
- értékesítési egységek mőködési ktg.
- késztermék tárolás-, raktározás és utókezelés ktg.
(2) Igazgatási ktg.
- ügyvezetés-, mőszaki- , gazdasági-, kereskedelmi irányítás ktg.
(3) Egyéb általános ktg.
- üzemi-, és segésüzemi fel nem osztott ktg.
7
- K + F ktg.
- garanciális javítás ktg.
5. Az eredményt (FÖ) befolyásoló tényezık: (Nagyon fontos, példákban számszerősítjük az

egyes tényezık hatását – standardizálás módszerével)
(1) Árváltozás,
(2) Önköltségváltozás,
(3) Volumenváltozás,
(4) Összetétel-változás,
(5) Közvetett költségek változása,
(6) Egyéb bevételek és ráfordítások változása.
6. Nyereségoptimum-számítás témakörei, a nyereségtervezés információi:

(1) Elızı évi elemzett – vagy tervezett – adatok ismerete
(2) Piaci információk ismerete
- piaci igények ismerete (minimális piaci igény kielégítése, piaci korlátok...)
- elérhetı árak ismerete stb...
(3) Gyártási és fejlesztési lehetıségek ismerete
- gépi kapacitások fejlesztése
- munkaerı kapacitások lehetıségei
- beszerezhetı alapanyagok ismerete stb...
(4) Tervkalkulációk --> módszerek: gyártmánykarakterisztika, lineáris programozás
- közvetlen (proporcionális) ktg. ismerete
- fajlagos gépórák (gó) ismerete
- alapanyag beszerzési normák ismerete
- jövedelmezıségi sorrendek
7. Költségtervezés módszerei:
(1) Báziskorrekciókból kiindulva – elızı évi tényhez viszonyítva tervezünk,
(2) Normákra alapozva tervezünk – mőszaki dokumentációkban szereplı adatok,
(3) Nulla bázisú ktg. tervezés (ZBB-módszer) – nem foglalkozunk az elızı évvel,
(4) Fedezetiköltség-számítás – ellenırzı módszer az 1-3 jó volt-e
(5) Határköltség-számítás – ellenırzı módszer
(6) flexibilis tervezés – reagálási fokra alapoz.
Reagálási fok (r) = Költségváltozás %-ban : Költségjellemzı változása %-ban
Látsd a 18. feladatot !!
8. Nagyvonalú eredményelemzés módszerei termelı tevékenységet végzıknél.
Az elemzést a tervhez vagy az elızı évhez viszonyítva végezzük – BÁZIS (0)

A TÁRGYévi vagy tényadatok indexe mindig (1)
Módszerek: 1. Fedezeti hányadot (f) alkalmazó módszer

2. Jellemzı erıforrás egységre jutó FÖ mutatót alkalmazó módszer
- 1 normaórára (nó) jutó FÖ,
- 1 gépórára (gó) – üzemórára (üó) – jutó FÖ,
- 100 ft anyagfelhasználásra jutó FÖ
(az erıforrások esetleg korlátozottan állnak rendelkezésre)
8
Jelmagyarázat: q = termelt / értékesített mennyiség (volumen) db, kg, stb...

p = eladási egységár ft/db, ft/kg stb...
q*p = Termelési érték (TÉ) / árbevétel ft, eft
ö = közvetlen önköltség ft/db, ft/kg stb...
q*ö = összes közvetlen (értékesítés közvetlen) költség ft, eft
FÖ = q*p – q*ö = fedezeti összeg ft, eft
f = FÖ : q*p * 100 = fedezeti hányad %-ban
q0p0 = Bázis TÉ
q1p0 = Bázis szintő tény TÉ (tény termelés bázis árakon)
q1p1 = Tény TÉ
q0ö0 = Bázis TK
q1ö0 = Bázis szintő tény TK (tény termelés bázis önköltségen)
q1ö1 = Tény TK
f0 = Bázis fedezeti hányad = (q0p0 – q0ö0) : q0p0 * 100
f01 = Bázis szintő tény fedezeti hányad = (q1p0 – q1ö0) : q1p0 * 100
1. Fedezeti hányadot alkalmazó módszer
FÖ változás = (Σq1p1 – Σq1ö1) – (Σq0p0 – Σq0ö0)

- Árváltozás hatása: Σq1p1 – Σq1p0 --> Áv = Σ q1(p1 – p0)
- Volumenváltozás hatása: (Σq1p0 – Σq0p0) * f0 --> Vv = Σ (q1 – q0) p0* f0
- Önköltségváltozás hatása: Σq1ö0 – Σq1ö1 --> Öv = Σ q1(ö0 – ö1)
- Összetétel-változás hatása: (f01 – f0) * Σq1p0 / 100
2. Egy normaórára futó FÖ elemzése

n = fajlagos normaóraigény n/db, n/kg stb...
q0n0 = Bázis normaóra
q1n0 = Bázis szintő tény normaóra
q1n1 = Tény normaóra
(f/nó)0 = FÖ0 / q0n0 = Bázis 1 normaórára jutó FÖ ft/nó
(f/nó)01 = FÖ01 / q1n0 = Bázis szintő tény 1 normaórára jutó FÖ ft/nó
- Árváltozás hatása: Σq1p1 – Σq1p0 --> Áv = Σ q1(p1 – p0)

- Volumenváltozás hatása: (Σq1n0 – Σq0n0) * (f/nó)0
--> Vv = Σ (q1 – q0) * n0 * (f/nó)0
- Önköltségváltozás hatása: Σq1ö0 – Σq1ö1 --> Öv = Σ q1(ö0 – ö1)
- Összetétel-változás hatása: ( (f/nó)0 – (f/nó)0 ) * Σq1n0
1
Látsd 2 – 5. feladat
9
10
GAZDASÁGI ELEMZÉS
1. Indexek (két adat hányadosa)
Dinamikus viszonyszám: értékindex – árindex – volumen index
- értékindex: Iv A termelési érték vagy az árbevétel átlagos változását mutatja.
mennyiség/volumen (q) * egységár (p)
számitása: ∑ (q1 x p1) – tárgyidıszak termelési érték

________________________________
∑ (q0 x p0) – bázis idıszak termelési érték
- árindex: Ip Árváltozás hatását mutatjuk ki – standard a mennyiség
∑ (q0 x p1) – a bázis idıszak mennyisége változatlan
________________________________
∑ (q0 x p0)
vagy
∑ (q1 x p1) – a tárgyidıszak mennyisége változatlan
________________________________
∑ (q1 x p0)
- volumenindex: Iq Mennyiség változás hatását mutatjuk ki – standard az ár
∑ (q1 x p0) – a bázis idıszak egységára változatlan
________________________________
∑ (q0 x p0)
vagy
∑ (q1 x p1) – a tárgyidıszak egységára változatlan
________________________________
∑ (q0 x p1)
Ha a bázis adat a standard – Laspeyres formula

Ha a tárgyadat a standard – Paasche formula
példa: 696-P/2006. 13.oldal 2.feladat stb...
11
FELADAT: Érték-, ár- és volumenindex összefüggésre
Egy társaság négyféle terméket gyárt, melynek adatai a következık:

termék Termelék (db) Termelési érték
(q) (eft-ban)
terv tény terv tény
A 20.000 44.000 60.000 120.000
B 10.000 9.000 47.500 44.000
C 32.000 27.000 10.000 7.000
D 40.000 41.500 42.500 43.750
Határozza meg a termelési érték tervének teljesítését, s hogy ez mennyiben tulajdonítható a

termelési volumen és ár változásoknak.
MEGOLDÁS
Termelési érték terv-teljesítése:
Terv TÉ: 60.000 + 47.500 + 10.000 + 42.500 = 160.000eft ∑ (q0p0)

Tény TÉ: 120.000 + 44.000 + 7.000 + 43.750 = 214.750eft ∑ (q1p1)
Értékindex (IV): ∑ (q1p1) 214.750eft / ∑ (q0p0) 160.000 = 134,22%
Eltérés (KV)= ∑ (q1p1) 214.750eft – ∑ (q0p0) 160.000 = + 54.750eft
Terv szintő tény TÉ - ∑ (q1p0) – BÁZIS AZ ÁR

„A” termék: 44000db*(60000eft/20000db) = 132.000eft
„B” termék 9000db*(47500eft/10000db) = 42.750eft
„C” termék 27000db*(10000eft/32000db) = 8.437,5eft
„D” termék 41500db*(42500eft/40000db) = 44.093,75eft Σ 227.281,25eft
Árindex (IP): ∑ (q1p1) 214.750eft / ∑ (q1p0) 227.281,25 = 94,49%

Eltérés (KP): 214.750eft – 227.281,25 = - 12.531,25eft
Volumenindex (Iq): ∑ (q1p0) 227.281,25ft / ∑ (q0p0) 160.000 = 142,05%

Eltérés (Kq): 227.281,25eft – 160.000 = + 67.281,25eft
Ellenırzés: 94,49% * 142,05% = 134,22%

Ellenırzés: - 12.531,25eft + 67.281,25eft = + 54.750eft
12
A vállalkozás a tervhez képest 34,22%-al (54.750eft-al) többet teljesített. Az ár csökkent a

tervhez képest 5,51%-al , ez a TÉ-re 12.531,25eft-os csökkentı hatással van. A termelés
volumene 42,05%-al nıtt, ez a TÉ-re 67.281,25eft-os növelı hatással van.
Intenzitási viszonyszám – fıátlagindex – részátlagindex –

összetétel index
- súlyozott számtani átlag = ∑ (B x V)
________________________________
∑B
B – a súlyok, gyakoriság, összetétel
V – alapadatok (jellegét tekintve már származékos adat, pl. t/ha, ft/hó)
- fıátlagindex: Két súlyozott számtani átlag hányadosa.
számitása: ∑ (B1 x V1)∑ (B0 x V0)

________________________________
________________________________
∑ B1 ∑ B0
tárgyidıszak átlaga bázis idıszak átlaga
- részátlagindex: Standard a tárgyidıszaki összetétel „B1” !!!

________________________________
________________________________
∑ B1 ∑ B1
- összetétel-index: Standardak a bázis idıszaki alapadatok „V0” !!!

Az összetétel változásának a hatását vizsgáljuk.
13

________________________________
________________________________
∑ B1 ∑ B0
példa: TK 696/2006. 37. oldal

példa: 696-P/2006. 19.oldal 6-7. feladat
14
2. Eltérések számszerősítésének módszerei
tény(tárgy) – terv v. elızı évi tény (bázis) = eltérés -> eltérés okait számszerősítjük
módszer: tényezıkre bontás módszerével (standardizálás)

- láncbehelyettesitéses módszer
- abszolút különbözetek módszere
- százalékos különbözetek módszere
Az elemzés tárgyát jelentı mutatószám az alkotó tényezık szorzataként állítható elı.

eltérés = tényezı 1 * tényezı 2 * … tényezı n
Standardizálás , mert mindig csak egy tényezı a változó és a többi állandó.
eltérés1 = tényezı 1 (T) * tényezı 2 (B) * … tényezı n (B)

eltérés2 = tényezı 1 (T) * tényezı 2 (T) * … tényezı n (B)
eltérésn = tényezı 1 (T) * tényezı 2 (T) * … tényezı n (T)
Algoritmus a TÉ levezetésén keresztül.
TÉ = termelési érték
k = kapaciát , vetésterület, stb...
q = termésátlag, produktivitás ...
p = ár ----> TÉ = k * q * p
0 = bázisadatok
1 = tényadatok
TÉ változása = (k1 * q1 * p1) – (k0 * q0 * p0)
A változás okai:
1. láncbehelyettesítés módszerével
a) kapacitás változás: (k1*q0*p0) – (k0*q0*p0) (tény szintre hozott bázis – bázis TÉ)
b) hozamváltozás: (k1*q1*p0) – (k1*q0*p0) (tény TÉ bázis áron – tény szintre hozott
bázis)
c) árváltozás: (k1*q1*p1) – (k1*q1*p0) (tény TÉ – tény TÉ bázis áron)
2. abszolút különbözetek módszerével – kiemeléssel

kv = kapacitás változás
qv = termésátlag, produktivitás változás
pv = árváltozás
a) kapacitás változás: kv*q0*p0
b) hozamváltozás: k1*qv*p0
c) árváltozás: k1*q1*pv
3. százalékos különbözetek módszerével

Q = összes hozam Q=k*q
A változás indexe %-ban A tényezık önálló hatása
a) Kapacitás: k1/k0 = k% k% – 100
b) Összes hozam: Q1/Q0 = Q% Q% – k%
c) TÉ: TÉ1/TÉ0 = TÉ% TÉ% – Q%
15
levezetve: TK 696/2006. 38.oldal – példákkal
16
1. PÉLDA
Az MgTsz fıbb termelési adatai kukoricából a következık:
Megnevezés M.egység 2005.év 2006.év
Vetésterület (k) ha 1.500 1.200
Összes betakarított termés (Q) t 7.500 4.800
Értékesítési átlagár ft/t 20.000 22.000
Összes termelési költség ft 130.500.000 110.400.000
feladat:
1. A rendelkezésre álló információk segítségével határozza meg a fajlagos mutatókat. (7
mutatót számoljon)
2. A százalékos különbözetek módszerével elemezze a termelési érték változását.
(vetésterület-, hozam- és árváltozás hatását)
3. A láncbehelyettesítés módszerével elemezze a termelési érték változását. (vetésterület-,
hozam- és árváltozás hatását)
4. Az abszolút különbözetek módszerével elemezze a termelési költség változását.
(vetésterület-, termésátlag-, és az önköltségváltozás hatását)
5. Írjon szöveges értékelést.
1. MEGOLDÁS
1. Fajlagos mutatók:
Mutató 2005. 2006.
Termésátlag (t/ha) 7.500t/1.500ha = 5t/ha 4.800t/1.200ha = 4t/ha
Termelési érték 7.500t*20.000ft = 150.000eft 4.800t*22.000ft = 105.600eft
(tonna * egységár)
Fajlagos termelési 150.000eft / 1.500ha = 100eft/ha 105.600eft / 1.200ha = 88eft/ha
érték (TÉ/ha)
Fajlagos termelési 130.500eft/1.500ha = 87eft/ha 110.400eft / 1.200ha = 92eft/ha
költség (TK/ha)
Jövedelem (FÖ) 150.000eft – 130.500eft = 19.500eft 105.600eft – 110.400eft = -
4.800eft
Fajlagos 19.500eft / 1.500ha = 13eft/ha - 4.800eft / 1.200ha = - 4eft/ha
jövedelem
(FÖ/ha)
Önköltség (TK/t) 130.500eft / 7.500t = 17,4eft/t 110.400eft / 4.800t = 23eft/t
TÉ 2006-ban (tárgy): 4800t * 22000ft/t = 105.600 eft

TÉ 2005-ben (bázis): 7500t * 20000ft/t = 150.000 eft
TÉ változása: 105.600eft – 150.000eft = - 44.000eft
2. TÉ változásának okai – százalékos különbözetek módszerével

Változás indexe %:
- vetésterület (kapacitás) változás: 1.200ha / 1.500ha = 80% (k1/k0)
- hozamváltozás: 4.800t / 7.500t = 64% (Q1/Q0)
- összes TÉ változás: 105.600eft / 150.000eft = 70,4% (TÉ1/TÉ0)
Vetésterület változás hatása: 150.000eft * (0,8 – 1,0) = - 30.000eft

Hozamváltozás hatása: 150.000eft * (0,64 – 0,8) = - 24.000eft
Árváltozás hatása: 150.000eft * (0,704 – 0,64) = + 9.600eft
Σ - 44.400eft
17
A TÉ 44.400eft-al csökkent, ennek oka 30.000eft összegben a vetésterület csökkenése,

24.000eft összegben a hozam csökkenés. Az árváltozás – növekedés – pozitív hatással volt a
TÉ alakulására.
3. TÉ változásának okai – láncbehelyettesítés módszerével
Vetésterület változás hatása:

(1200ha * 5t/ha * 20000ft/t = 120.000eft) – 150.000eft = - 30.000eft
Termésátlag változás hatása:

(1200ha * 4t/ha * 20000ft/t = 96.000eft) – 120.000eft = - 24.000eft
Árváltozás hatása:
(1200ha * 4t/ha * 22.000ft/t = 105.600eft) – 96.000eft = + 9.600eft
4. TK változásának okai – abszolút különbözetek módszerével

megnevezés m.e. 2005. Vetésterület Termésátlag Önköltség 2006.
változás (ha) változás változás (ft/t)
(t/ha)
Vetésterület ha 1.500 - 300 1.200 1.200 1.200
Termésátlag t/ha 5,0 5,0 - 1,0 4,0 4,0
Önköltség ft/t 17.400 17.400 17.400 + 5.600 23.000
Termelési ktg. eft 130.500 - 26.100 - 20.880 + 26.880 110.400
A termelési költség a 300ha vetésterület csökkenése miatt csökkent 26.100eft-al. A termésátlag

csökkenése 20.880eft csökkentı hatással volt. Az önköltség viszony annyira megemelkedett,
hogy a TK emiatt 26.880eft-al nıtt.
18
A termelı tevékenység elemzése 696/2006. könyv: 177.oldal
I. A termék, produktum mérése
1. természetes egységben
fıtermék (vezértermék) , ikertermék , melléktermék
Egyenérték szorzóval van közös nevezıre hozva.
2. értékben a termelési értéket adja
termelési érték kategóriák

+ értékesités nettó árbevétele
± saját termeléső készletek állományváltozása
+ saját elıállitású eszközök aktivált értéke
– ELÁBÉ
– eladott (közvetitett) szolgáltatások értéke
= bruttó termelési érték
– anyagköltség
– igénybe vett szolgáltatásokból az anyagjellegő szolgáltatások értéke
= anyagmentes termelési érték
– értékcsökkenési leirás
= nettó termelési érték
hozzáadott érték
+ személyi jellegő ráforditások
+ értékcsökkenési leirás
+ adózás elıtti nyereség
3. munkamértékegységben
Mértékegység: normaóra , a termelés munkaidı-szükséglete az elemzés tárgya.

-> 1 normaóra alatt elıállított produktum vagy egységnyi produktum normaóra-igénye.
II. A termelési érték és volumen globális – átfogó – elemzése

Ható tényezık a mennyiség változása és az ár változása
Elemzés módszere: értékindex, árindex, volumenindex
III. A termelés arányeltolódásának – összetétel változásának – elemzése
Bázis (0) és tárgyadat (1) összehasonlitásáról van szó.
A termelés arányeltolódása hatással van a vállalkozás gazdasági mutatóira.

pl: - hogyan alakul a termelési érték, a fedezeti összeg stb.
- hogyan alakulnak az erıforrás felhasználási mutatók
mutatók: - hányados formájú mutatók (pl. fedezeti-hányad, anyaghányad, bérhányad)

- nem hányados formájú mutatók (pl. fedezeti összeg, anyagktg, bérktg)
Módszer a standardizálás.
- Két év termelését csak termelési értékben tudjuk összehasonlitani.
- A termelési érték változatlan áras – bázis (0) – a tárgyévben is.
19
Így kiszürjük az árváltozás hatását.

- A vizsgált mutatószám – FÖ, anyaghányad, anyagköltség – is bázisszintő.
20
Az elemzés menete: (fedezeti – hányadra, fedezeti összegre)

Fedezeti – hányadra
1. Kiszámítjuk a bázisévi TÉ-t (bázis mennyiség * bázis ár), és a tárgyévi bázisszintő TÉ-t
(tárgy mennyiség * bázis ár).
2. Megoszlási viszonyszámot számítunk a termelés összetételére mindkét évben a TÉ-bıl.
(Vállalati szintő TÉ = 100%)
3. Kiszámítjuk a bázisévi termékenkénti fedezeti hányadot ( (bázis ár – bázis ktg = bázis FÖ) :
bázis ár).
4. Kiszámítjuk a vállalati szintő bázisévi átlagos fedezeti hányadot. (súlyozott számtani
átlaggal).
5. Kiszámítjuk a tárgyévi összetételhez (mely változatlan áras) a vállalati szintő fiktív átlagos
fedezeti hányadot (fiktív tárgy termékösszetétel * bázis fedezeti hányad).
6. A két év vállalati szintő átlag fedezeti – hányada különbségét a termék-összetétel
megváltozása okozza. => Fiktív átlag FH – Bázis átlag FH
(A volumenváltozás hatása nem számszerősíthetı !)
Fedezeti összegre
7. Kiszámítjuk a vállalati szintő bázis FÖ-t (bázis mennyiség * bázis FÖ) és a tárgy
bázisszintő FÖ-t (tárgy mennyiség * bázis FÖ) => különbség = Tárgy fiktív FÖ – Bázis
FÖ.
A különbséget az összetétel változása mellett a volumenváltozás is okozza.
8. Volumenindex = Tárgyévi fiktív TÉ : Bázis TÉ
9. Volumenarányos FÖ = Bázis FÖ * Volumenindex
10. Volumenváltozás hatása = Volumenarányos FÖ – Bázis FÖ
11. Összetétel-változás hatása = Tárgyévi fiktív FÖ – Volumenarányos FÖ
Az elemzés menete: (anyaghányagra és anyagköltségre)

anyaghányadra
1. Kiszámítjuk a bázis TÉ-t, és a tárgy bázisszintő TÉ-t.
2. Megoszlási viszonyszámot számítunk a termelés összetételére mindkét évben.
3. Kiszámítjuk a bázisévi termékenkénti anyaghányadot.
4. Kiszámítjuk a vállalati szintő bázisévi anyaghányadot.
5. Kiszámitjuk a tárgyévi összetételhez a vállalati szintő anyaghányadot a termékenkénti
bázisszintő (fiktív) anyaghányaddal.
6. A két év vállalati szintő anyaghányad-mutatójának különbségét a termék-összetétel
megváltozása okozza.
anyagköltségre
7. Kiszámitjuk a tárgy bázisszintő anyagktg-t (fiktív anyagktg.) és a bázisévi anyagktg.
különbségét.
A különbséget az összetétel változása mellett a volumenváltozás is okozza.
8. Volumenindex számitás = Tárgyévi fiktív TÉ : Bázis TÉ
9. Volumenarányos anyagktg. = Bázis anyagktg. * Volumenindex
10. Volumenváltozás hatása = Volumenarányos anyagktg. – Bázis anyagktg.
11. Összetétel-változás hatása = Fiktív anyagktg. – Volumenarányos anyagktg.
Képletben: 696/2006. könyv 188. oldal.
21
Példák: 696-P/2006. 58 – 61. feladatok
22
2. PÉLDA
Egy gazdasági társaság négyféle terméket gyárt, melynek adatai a következık:
termék Termelék (db) Termelési érték Fajlagos nó Közvetlen
(eft-ban) felhasználás költség (eft-ban)
(nó/db)
terv tény terv tény terv tény terv tény
A 20.000 44.000 60.000 120.000 4,4 3,8 29.500 64.000
B 10.000 9.000 47.500 44.000 8,4 9,0 25.000 23.500
C 32.000 27.000 10.000 7.000 2,2 2,6 6.250 5.000
D 40.000 41.500 42.500 43.750 1,8 1,5 26.000 27.000
feladat:
a) Határozza meg a termelési érték tervének teljesítését, s hogy ez mennyiben tulajdonítható a
termelési volumen és ár változásoknak.
b) Állapítsa meg a termelés volumene és összetétele változásának hatását
- termelékenységre,
- a termelés normaóra szükségletére.
2. MEGOLDÁS
a) Termelési érték terv-teljesítése:
Terv TÉ: 60.000 + 47.500 + 10.000 + 42.500 = 160.000eft ∑ (q0p0)

Tény TÉ: 120.000 + 44.000 + 7.000 + 43.750 = 214.750eft ∑ (q1p1)
Értékindex (IV): ∑ (q1p1) 214.750eft / ∑ (q0p0) 160.000 = 134,22%
Eltérés (KV)= ∑ (q1p1) 214.750eft – ∑ (q0p0) 160.000 = + 54.750eft
Terv szintő tény TÉ - ∑ (q1p0)

„A” termék: 44000db*(60000eft/20000db) = 132.000eft
„B” termék 9000db*(47500eft/10000db) = 42.750eft
„C” termék 27000db*(10000eft/32000db) = 8.437,5eft
„D” termék 41500db*(42500eft/40000db) = 44.093,75eft Σ 227.281,25eft
Árindex (IP): ∑ (q1p1) 214.750eft / ∑ (q1p0) 227.281,25 = 94,49%

Eltérés (KP): 214.750eft – 227.281,25 = - 12.531,25eft
Volumenindex (Iq): ∑ (q1p0) 227.281,25ft / ∑ (q0p0) 160.000 = 142,05%

Eltérés (Kq): 227.281,25eft – 160.000 = + 67.281,25eft
Ellenırzés: 94,49% * 142,05% = 134,22%

Ellenırzés: - 12.531,25eft + 67.281,25eft = + 54.750eft
23
A vállalkozás a tervhez képest 34,22%-al (54.750eft-al) többet teljesített. Az ár csökkent a

tervhez képest 5,51%-al , ez a TÉ-re 12.531,25eft-os csökkentı hatással van. A termelés
volumene 42,05%-al nıtt, ez a TÉ-re 67.281,25eft-os növelı hatással van.
24
b) A termelés volumene és összetétele változásának hatásvizsgálata
1. termelékenységre:
Volumenváltozás hatása: nem számszerősíthetı. (Mert hányados tipusú mutató)
Összetétel változás hatása:
Normaórák számának meghatározása:

Terv: „A” 20000db*4,4nó/db = 88.000nó
„B” 10000db*8,4nó/db = 84.000nó
„C” 32000db*2,2nó/db = 70.400nó
„D” 40000db*1,8nó/db = 72.000nó Σ 314.400nó ∑ (q0n0)
Terv szintő „A” 44000db*4,4nó/db = 193.600nó

tény: „B” 9000db*8,4nó/db = 75.600nó
„C” 27000db*2,2nó/db = 59.400nó
„D” 41500db*1,8nó/db = 74.700nó Σ 403.300nó ∑ (q1n0)
Termelékenységi mutatók:
Terv: 160.000eft (TÉ) / 314.400nó = 508,91ft/nó
Terv szintő tény: 227.281,25eft (TÉ) / 403.300nó = 563,55ft/nó
Összetétel változás hatása a termelékenységre: 563,55 – 508,91 = + 54,64ft/nó.
A termék összetétel úgy változott, hogy hatékonyabb lett a termelés (54,64ft/nó), azaz a
termelés eltolódott az alacsonyabb munkaigényő termékek gyártása irányába.
2. a termelés normaóra szükségletére:

Volumenarányos terv normaórák száma: 314.400nó * 1,4205 = 446.605,2nó
Volumenváltozás hatása: 446.605,2 – 314.400 = + 132.205,2nó
Összetétel változás hatása: 403.300 – 446.605,2 = - 43.305,2nó
A volumen megváltozásánal növelı hatása van a nó szükségletre (+ 132.205,2nó), viszont a

termékösszetétel az alacsonyabb nó igényő termékek gyártása irányába tolódott el, a nó
szükségletet ez csökkentette (- 43.305,2nó).
25
3. PÉLDA
Egy gazdasági társaság kétféle terméket gyárt, melyek adatai a következık:
termék Termelési érték (eft) Árindex Közvetlen anyagfelhasználás
% (kg)
Bázisév Tárgyév Bázisév Tárgyév
A 92.225 97.943 106,2 11.805 11.206
B 137.025 163.537 108,5 25.213 26.846
összesen 229.250 261.480 37.018 38.052
termék Közvetlen bérktg (eft) Közvetlen ktg (eft)

Bázisév Tárgyév Bázisév Tárgyév
A 28.221 30.294 48.695 52.497
B 38.093 51.755 79.885 85.694
összesen 66.314 82.049 128.580 138.191
A termelési érték megegyezik az árbevétellel.
feladat:
A rendelkezésre álló információk segítségével határozza meg és értékelje
a) a közvetlen anyagfelhasználás,
b) a közvetlen bérköltség,
c) a fedezeti összeg változását a lehetséges tényezıkre bontva.
3. MEGOLDÁS
a) közvetlen anyagfelhasználás elemzése
Tárgyévi változatlan áras TÉ:

„A” termék: 97.943eft / 1,062 = 92.225eft
„B” termék: 163.537eft / 1,085 = 150.725eft Σ 242.950eft
Volumenindex (Iq): 242.950eft / 229.250eft = 105,98%
Volumenarányos anyagfelhasználás a tárgyévben: 37.018kg*1,0598 = 39.232kg
Bázis évi anyagigényességi mutatók:

„A” termékre 11.805kg/92.225eft = 0,128kg/eft
„B” termékre 25.213kg/137.025eft = 0,184kg/eft
Változatlan áras TÉ mellett az anyagigény (termékösszetétel változásának a hatását

mutatja ki) – Fiktív (tárgyévi – bázis szintő) anyagigény:
„A” termékre 92.225eft * 0,128kg/eft = 11.805kg
„B” termékre 150.725eft * 0,184kg/eft = 27.733kg Σ 39.538kg
Következtetés:
Az anyagfelhasználás változása: 38.052kg – 37.018kg = + 1.034kg
Ennek oka:
a) a termelés volumenének változása: 39.232kg – 37.018kg = + 2.214kg
b) a termékösszetétel változása: 39.538kg – 39.232kg = + 306kg
(a termékösszetétel az anyagigényesebb termék felé tolódott el)
c) a termékek anyagigényességének változása: 38.052kg – 39.538kg = - 1.486kg
(a bázisévhez képest a termékek anyagigényessége kedvezıen alakult)
26
Ellenırzés: + 2.214kg + 306kg – 1.486kg = + 1.034kg
b) közvetlen bérköltség elemzése
Bázis évi bérigényességi mutatók:

„A” termékre 28.221eft/92.225eft = 0,306
„B” termékre 38.093eft/137.025eft = 0,278
Volumenarányos közvetlen bérktg. a tárgyévben: 66.314eft*1,0598 = 70.280eft
Változatlan áras TÉ mellett a bérktg. (termékösszetétel változásának a hatását mutatja

ki) – Fiktív (tárgyévi – bázis szintő) bérktg.:
„A” termékre 92.225eft * 0,306 = 28.221eft
„B” termékre 150.725eft * 0,278 = 41.902eft Σ 70.123eft
Következtetés:
A bérköltség változása: 82.049eft – 66.314eft = + 15.735eft
Ennek oka:
a) a termelés volumenének változása: 70.280eft – 66.314eft = + 3.966eft
b) a termékösszetétel változása: 70.123eft – 70.280eft = - 157eft
(a termékösszetétel a kevésbé bérigényes termék felé tolódott el)
c) a termékek bérigényességének változása:82.049eft – 70.123eft = + 11.926eft
(a bázisévhez képest a termékek bérigényessége kedvezıtlenül alakult)
Ellenırzés: + 3.966eft – 157eft + 11.926eft = + 15.735eft
c) fedezeti összeg elemzése
Bázis évi FÖ:

„A” terméké 92.225eft (TÉ) – 48.695eft (TK) = + 43.530eft
„B” terméké 137.025eft (TÉ) – 79.885eft (TK) = + 57.140eft Σ 100.670eft
Volumenarányos FÖ: 100.670eft * 1,0598 = 106.690eft
Bázis évi fedezeti hányad:

„A” terméké 43.530eft (FÖ) / 92.225eft (TÉ) = 0,472
„B” terméké 57.140eft (FÖ) / 137.025eft (TÉ) = 0,417
Változatlan áras TÉ mellett a FÖ. (termékösszetétel változásának a hatását mutatja ki) –

Fiktív (tárgyévi – bázis szintő) FÖ.:
„B” termékre 150.725eft * 0,417 = 62.852eft Σ 106.382eft
Változatlan áras TÉ mellett tárgyévi ktg-en a FÖ. (önköltség változásának a hatását

mutatja ki)
27
„A” termékre 92.225eft (TÉ) – 52.497ef (TK) = + 39.728eft

„B” termékre 150.725eft (TÉ) – 85.694eft (TK) = + 65.031eft Σ 104.759eft
Tárgyévi áron a TÉ mellett tárgyévi ktg-en a FÖ. (árváltozás a hatását mutatja ki)
„A” termékre 97.943eft (TÉ) – 52.497ef (TK) = + 45.446eft
„B” termékre 163.537eft (TÉ) – 85.694eft (TK) = + 77.843eft Σ 123.289eft
Következtetés:
A FÖ változása: 123.289eft – 100.670eft = + 22.619eft
Ennek oka:
a) a termelés volumenének változása: 106.690eft – 100.670eft = + 6.020eft
b) a termékösszetétel változása: 106.382eft – 106.690eft = - 308eft
c) a termékek önköltségének változása: 104.759eft – 106.382eft = - 1.623eft
d) árváltozás: 123.289eft – 104.759eft = + 18.530eft
Ellenırzés: + 6.020eft – 308eft – 1.623eft + 18.530eft = + 22.619eft
A termelés volumene 5,98%-al nıtt, ez növelte a FÖ-t 6.020eft-al. A termék-összetétel a

kevésbé jövedelmezı termék elıállítása irányába tolódott el, így ez 308eft-al csökkentette a
FÖ-t. Az önköltség növekedése a FÖ. 1.623eft-os csökkenését az áremelkedés a FÖ.
18.530eft növekedését eredményezte.
4. PÉLDA
Egy gazdasági társaság négyféle terméket gyárt, melyek adatai a következık:
termék Termelési érték (eft) Árindex Közvetlen bérktg (eft) Közvetlen ktg (eft)
Terv Tény % Terv Tény Terv Tény
A 120.000 168.000 105 18.000 25.200 81.600 115.920
B 11.000 9.180 102 880 734 6.380 5.500
C 54.000 54.000 100 5.400 4.860 32.400 32.400
D 25.000 16.120 104 3.000 1.733 16.250 10.478
össz: 210.000 247.300 27.280 32.527 136.630 164.298
A termelési érték megegyezik az árbevétellel.
feladat:
a) Értékelje a termelési terv teljesítését és az azt befolyásoló tényezıket.
b) Elemezze a fedezeti összeg alakulását, számszerősítse az azt befolyásoló tényezıket.
c) Vizsgálja meg, hogy a termelés összetételének a változása hogyan befolyásolja a közvetlen
bérköltségek összegét és az átlagos bérhányadot.
4. MEGOLDÁS
a) A termelési terv teljesítésének elemzése
Értékindex (IV): 247.300eft / 210.000eft = 117,76%
A tervhez képest a TÉ 17,76%-al nıtt, azaz: 247.300 – 210.000 = + 37.300eft-al.
Tény – terv szintő (változatlan áras) TÉ:

„A” termék: 168.000eft / 1,05 = 160.000eft
„B” termék 9.180eft / 1,02 = 9.000eft
„C” termék 54.000eft / 1,00 = 54.000eft
„D” termék 16.120eft / 1,04 = 15.500eft Σ 238.500eft
28
Árindex (IP): 247.300eft / 238.500eft = 103,69% Az árak 3,69 %-al nıttek.

Árváltozás (K P) hatása: 247.300eft – 238.500eft = + 8.800eft
Volumenindex (Iq): 238.500eft / 210.000eft = 113,57%

Volumen-változás (K q) hatása: 238.500eft – 210.000eft = + 28.500eft
Ellenırzés: + 8.800eft + 28.500eft = 37.300eft

1,0369% * 1,1357% = 1,1776%
Az árváltozásnak 8.800eft , a volumen-változásnak 28.500eft TÉ növekedés köszönhetı.
b) A Fedezeti összeg elemzése

Terv FÖ: 210.000eft – 136.630eft = + 73.370eft
Tény FÖ: 247.300eft – 164.298eft = + 83.002eft
Volumennel arányos FÖ: 73.370eft * 1,1357 = 83.326eft (tény)
Tervezett fedezeti hányadok:

„A” terméké (120.000eft – 81.600eft) / 120.000eft = 0,32
„B” terméké (11.000eft – 6.380eft) / 11.000eft = 0,42
„C” terméké (54.000eft – 32.400eft) / 54.000eft = 0,40
„D” terméké (25.000eft – 16.250eft) / 25.000eft = 0,35
Változatlan áras (terv szintő) TÉ mellett a tény FÖ. (termékösszetétel változásának a

hatását mutatja ki) – Fiktív (tény – terv szintő) FÖ.:
„B” termékre 9.000eft * 0,42 = 3.780eft
„C” termékre 54.000eft * 0,40 = 21.600eft
„D” termékre 15.500eft * 0,35 = 5.425eft Σ 82.005eft
Változatlan áras TÉ mellett tárgyévi ktg-en a FÖ. (önköltség változásának a hatását

mutatja ki)
238.500eft (TÉ) – 164.298eft (TK) = + 74.202eft
Tárgyévi áron a TÉ mellett tárgyévi ktg-en a FÖ. (árváltozás a hatását mutatja ki)
247.300eft (TÉ) – 164.298eft (TK) = + 83.002eft
Következtetés:
A FÖ változása: 83.002eft – 73.370eft = + 9.632eft
Ennek oka:
a) a termelés volumenének változása: 83.326eft – 73.370eft = +9.956eft
b) a termékösszetétel változása: 82.005eft – 83.326eft = - 1.321eft
c) a termékek önköltségének változása: 74.202eft – 82.005eft = - 7.803eft
d) árváltozás: 83.002eft – 74.202eft = + 8.800eft
Ellenırzés: + 9.956eft – 1.321eft – 7.803eft + 8.800eft = + 9.632eft
Az értékesítés volumene 13,57%-al nıtt a tervhez képest, ez növelte a FÖ-t 9.956eft-al. A

termék-összetétel a kevésbé jövedelmezı termék elıállítása irányába tolódott el, így ez
1.321eft-al csökkentette a FÖ-t. Az önköltség magasabb lett a tervezetnél, és így a FÖ.
29
elmaradt 7.803eft-al a tervezettıl. Az áremelkedés a FÖ. 8.800eft növekedését

eredményezte.
30
c) Az összetétel-változás , a közvetlen bérktg. és az átlagos bérhányad kapcsolata
Tervezett bérhányadok:
„A” terméknél: 18.000eft / 120.000eft = 0,15
„B” terméknél: 880eft / 11.000eft = 0,08
„C” terméknél: 5.400eft / 54.000eft = 0,10
„D” terméknél: 3.000eft / 25.000eft = 0,12
Tény – terv szintő bérköltség (Fiktív bérktg.):

„A” terméknél: 160.000eft * 0,15 = 24.000eft
„B” terméknél: 9.000eft * 0,08 = 720eft
„C” terméknél: 54.000eft * 0,10 = 5.400eft
„D” terméknél: 15.500eft * 0,12 = 1.860eft Σ 31.980eft
Volumennel arányos bérköltség: 27.280eft * 1,1357 = 30.982eft
Következtetés:
A bérköltség változása: 32.527eft – 27.280eft = + 5.247eft
Ennek oka:
a) a termelés volumenének változása: 30.982eft – 27.280eft = +3.702eft
b) a termelés összetétel változása: 31.980eft – 30.982eft = + 998eft
c) a termékek bérigényességének változása: 32.527eft – 31.980eft = + 547eft
A termék összetétel-változás hatása a bérköltségre: 31.980eft – 30.982eft = + 998eft A

tervezetthez képest a termelés a magasabb bérigényő termékek gyártása felé tolódott el.
Átlagos bérhányad:
Tervezett bérhányad:
27.280eft (Bér) / 210.000eft (TÉ) = 12,99%
Tény – terv szintő bérhányad:

31.980eft / 238.500eft = 13,41%
A termék összetétel-változása miatt az átlagos bérhányad a tervezettıl magasabb lett (13,41

– 12,99 = + 0,42%-al), mivel a magasabb bérhányadú termékek aránya emelkedett.
31
5. PÉLDA
Egy gazdasági társaság négyféle terméket gyárt. Az adatai a következık:
megnevezés „A” termék „B” termék „C” termék „D” termék
2004. 2005. 2004. 2005. 2004. 2005. 2004. 2005.
termelés (db) 200 400 100 90 30 40 40 42
normaóra 3,0 1,9 4,0 4,5 1,0 1,5 0,8 1,0
felhasználás
(nó/db)
közvetlen anyag- 72 134,4 90 86,4 3 6 16 25,2
felhasználás (kg)
ár (ft/db) 6000 4800 10000 12000 2000 3000 4000 5000
összes normaóra 600 760 400 405 30 60 32 42
felhasználás (nó)
közvetlen ktg (ft/db) 4800 3750 8000 11111 1500 2000 3600 3571,43
bérhányad (%) 20 20 18 20 25 30 30 25
árindex (%) 80 120 150 125
feladat:
a) Értékelje a termelés alakulását. Hogyan változott a termelés és melyek az azt befolyásoló
tényezık ? Számszerősítse a tényezık hatását.
b) Végezze el a termelési érték és volumen globális elemzését.
c) Elemezze a fedezeti összeg alakulását, számszerősítse az azt befolyásoló tényezıket.
d) Vizsgálja meg, hogy a termelés összetételének változása hogyan befolyásolta a közvetlen
bérköltségek összegét és az átlagos bérhányadot.
5. MEGOLDÁS
a) Termelési érték alakulása:
2005.évi TÉ:
„A” termék: 400db*4800ft = 1.920.000ft
„B” termék 90db*12000ft = 1.080.000ft
„C” termék 40db*3000ft = 120.000ft
„D” termék 42db*5000ft = 210.000ft Σ 3.330.000ft
2004.évi TÉ:
„A” termék 200db*6000ft = 1.200.000ft
„B” termék 100db*10000ft = 1.000.000ft
„C” termék 30db*2000ft = 60.000ft
Értékindex: 3.330eft / 2.420eft * 100 = 137,6 % (változás: + 910eft)
2005.évi TÉ – 2004.évi árakon:

„A” termék 400db*6000ft = 2.400.000ft
„B” termék 90db*10000ft = 900.000ft
„C” termék 40db*2000ft = 80.000ft
Árindex: 3.330eft / 3.548eft * 100 = 93,86 % Az árak 6,14 %-al csökkentek 2005-ben.
Árváltozás hatása: 3.330eft – 3.548eft = - 218eft TÉ csökkenés.
32
Volumenindex: 3.548eft / 2.420eft * 100 = 146,61 %. A termelés mennyisége 46,61 %-al

nıtt 2005-ben. A volumenváltozás hatása: 3.548eft – 2.520eft = + 1.128eft TÉ növekedés.
Ellenırzés: 146,61% * 93,86% = 137,61% azaz: + 1.128eft – 218eft = 910eft.
b) A változatlan áron szamított TÉ és a volumen globális elemzése:

(3 tényezıs modell alkalmazásakor)
1. Teljesített normaóra változás hatása

2005.évi nó felhasználás – 760+405+ 60+42 = 1267nó
2004.évi nó felhasználás – 600+400+30+32 = 1062nó (változás: + 205nó)
2.420eft (2004.évi TÉ) / 1062nó (2004.évi nó) = 2278,72ft TÉ/nó * 205nó = 467.138ft A
teljesített nó 205-el nıtt, ez 2004. évi áron 467.138ft TÉ növekedést okozott.
2. Egy nó-ra jutó TÉ (2004.évi árakon) változás hatása

3.548eft / 1267nó (2005.évi nó) = 2800,32ft TÉ/nó
2800,32 – 2278,72 = + 521,6ft TÉ/nó * 1267nó (2005.évi nó) = 660.867ft. A nó hatékonyság
növekedése (+ 521,6ft/nó) a TÉ 660.867ft-os növekedését okozta.
a) összetétel-változás hatása:
volumenindex-el korrigált nó (2005.évi): 1267nó / 1,4661 = 864nó
3.548eft / 864nó = 4106,48ft TÉ/nó
4106,48 – 2278,72 = + 1827,76ft TÉ/nó * 1267nó = 2.315.772ft. A termelés
összetételének kedvezı alakulása miatt nıtt 2.315.772ft-al a TÉ.
b) a tényleges termelékenység változásának hatása:

2800,32 – 4106,48 = - 1306,16ft TÉ/nó * 1267nó = - 1.654.905ft. A hatékonyság romlás
eredményeként csökkent a TÉ.
A 3 tényezı együttes hatása: + 467.138 + 2.315.772 – 1.654.905 = 1.128.005ft
c) A fedezeti összeg (FÖ) alakulása:
2005.évi FÖ:
„A” termék: 400db*(4800ft-3750ft) = 420.000ft
„B” termék 90db*(12000ft-11111ft) = 80.010ft
„C” termék 40db*(3000ft-2000ft) = 40.000ft
„D” termék 42db*(5000ft-3571,43ft) = 60.000ft Σ 600.010ft
Volumenarányos FÖ: 600.000ft * 1,4661 = 879.660ft
2004.évi FÖ:
„A” termék 200db*(6000ft-4800ft) = 240.000ft
„D” termék 40db*(4000ft-3600ft) = 16.000ft Σ 471.000ft
33
Index: 600eft / 471eft * 100 = 127,39 % Változás: + 129eft
2005.évi FÖ – 2004.évi ktg. és árszinten:

„D” termék 42db*(4000ft-3600ft) = 16.800ft Σ 696.800ft
(2004.évi fedezeti hányadok (FH):

„A” termék 240eft / 1200eft = 0,2
„B” termék 200eft / 1000eft = 0,2
„C” termék 15eft / 60eft = 0,25
„D” termék 16eft / 160eft = 0,1
2005.évi fedezet 2004.évi szinten:

„A” termék 1920eft (2005.évi TÉ) / 0,8 (árindex) * 0,2 = 480eft
„B” termék 1080eft / 1,2 * 0,2 = 180eft
„C” termék 120eft / 1,5 * 0,25 = 20eft
„D” termék 210eft / 1,25 * 0,1 = 16,8eft Σ 696.800ft )
2005.évi FÖ – 2005.évi ktg. és 2004.évi árszinten:

„B” termék 90db*(10000ft-11111ft) = - 100.000ft
„C” termék 40db*(2000ft-2000ft) = 0ft
„D” termék 42db*(4000ft-3571,43ft) = 18.000ft Σ 818.000ft
A FÖ változásának okai:
1. Volumen változás hatása:

Volumenarányos FÖ: 879.660ft – 2004.évi FÖ: 471.000ft = + 408.660ft
2. Összetétel változás hatása:
2005.évi FÖ 2004.évin: 696.800ft – Volumenarányos FÖ: 879.660ft = - 182.860ft
3. Önköltségek változásának hatása:
2005.évi változatlan áras FÖ: 818.000ft – 2005.évi FÖ 2004.évin: 696.800ft =
+ 121.200ft
4. Az árak változásának hatása:
2005.évi FÖ: 600.000ft – 2005.évi változatlan áras FÖ: 818.000ft = - 218.000ft
Ellenırzés: + 408.660 – 182.860 + 121.200 – 218.000 = + 129.000ft
d) Az összetétel változás hatása hogyan befolyásolta a közvetlen bérktg-t és az átlagos

bérhányadot.
2004.évi bérktg.
„A” termék: 200db*6000ft*0,2 = 240.000ft
„B” termék 100db*10000ft*0,18 = 180.000ft
34
„C” termék 30db*2000ft*0,25 = 15.000ft

„D” termék 40db*4000ft*0,3 = 48.000ft Σ 483.000ft
Volumenarányos bérktg: 483.000ft * 1,4661 = 708.130ft
2005.évi bérktg. 2004.évi bérhányaddal:

„A” termék: 400db*6000ft*0,2 = 480.000ft
„B” termék 90db*10000ft*0,18 = 162.000ft
„C” termék 40db*2000ft*0,25 = 20.000ft
„D” termék 42db*4000ft*0,3 = 50.400ft Σ 712.400ft
A termelés összetételének változása hatása a bérktg-re:

2005.évi bérktg. 2004.évin: 712.400ft – Volumenarányos bérktg: 708.130ft =
+ 4.270ft A termelés eltolódott a magasabb bérhányadú termékek felé, és ez növelte a
bérktg-et.
Átlagos bérhányad 2004-ben: 483.000ft / 2.420.000ft = 19,96%

Átlagos bérhányad 2005.évi 2004.évin: 712.400ft / 3.548.000ft = 20,08%
Változás: 20,08 – 19.96 = + 0,12%
35
Piaci döntésekkel kapcsolatos elemzés TK 696/2006. 68. oldal
Új termék bevezetésekor az eladási ár – ajánlati ár – kalkulációja:

- költségalapú megközelitésben
- piacvezérelt árképzés
Költségalapú árképzés
összefüggés:
+ tervezett közvetlen önköltség
+ elvárható bruttó eredmény (fedezet)
= tervezett ajánlati ár
közvetlen költség kalkuláció – kalkulációs séma – új termék elıállításakor

1. közvetlen anyagköltség
le: hulladék vagy melléktermék megtérülés
2. igénybevett szolgáltatások értéke
3. közvetlen bérköltség
4. közvetlen bérek járulékai
5. egyéb közvetlen költségek
- felosztásra kerülı gépköltség
- szerszámköltségek (écs)
- szerelési, kiszállási, szállitási költségek
- egyéb
6. saját termeléső termékek továbbfelhasználása
7. közvetlen költség összesen
Fedezeti összeg (bruttó eredmény) = Árbevétel – Értékesítés közvetlen ktg.

Fedezeti hányad = Fedezeti összeg : Árbevétel
Ajánlati ár = Közvetlen költség : ( 1,00 – Fedezeti hányad)
további kalkulációk – nem új termék elıállításakor

- különbözeti kalkuláció (termék módosítás során)
- árkövetés (költségtényezık árváltozása esetén)
Példák: 696-P/2006. 21. feladattól
36
Vállalkozói ár alsó határának megállapitása
A termék minimális árának vállalati szinten fedeznie kell a költségeket.
Határköltség vagy proporcionális önköltség megállapitása:

+ tervezett közvetlen önköltség
+ termelésre jutó értékesitési költség (közvetett ktg.)
+ termelésre jutó garanciális költség (közvetett ktg.)
+ termelésre jutó K + F költség (közvetett ktg.)
+ egyéb (közvetett ktg.)
= vállalkozói ár alsó határa
árbevétel
árbevétel,
költség
változó ktg. összes ktg.
fix vagy állandó ktg.
fedezeti pont értékesítés volumene
Fedezeti pont: ahol annyi fedezeti összeg képzıdik, amely már fedezi a fel nem osztható
költségeket. Az eredmény cégszinten 0.
Változó költségek – arányos a termelés volumenével (termékegységre állandó)

Állandó költségek – nem függ a termelés volumenétıl (termékegységre változó)
Kereslet árrugalmassága = Értékesítési volumen változásának %-a : Árváltozás %-a
37
38
Termékösszetétel kialakítását támogató elemzések TK 696/2006. 97. oldal
Cél: Hosszú és rövidtávon olyan termékösszetételt meghatározni amely a piaci környezet

igényeinek a rendelkezésre álló erıforrások maximális kihasználása mellett megfelel, úgy hogy
a legmagasabb jövedelmezıséget biztosítja.
1. piaci információk vizsgálata (kereslet – értékesítési minimumok és maximumok

ismerete, érvényesíthetı árak)
2. erıforrásra vonatkozó információk vizsgálata (szők keresztmetszet)
3. jövedelmezıség vizsgálata ( egy termék több ajánlati árral szerepelhet)
I. Vizsgálati módszer a gyártmánykarakterisztika = a termékek gazdasá- gossági

mutatói
A: Figyelembe veszi a szők keresztmetszető erıforrás mennyiségét . Megmutatja, hogy
egységnyi szők keresztmetszető erıforrás felhasználásával mennyi FÖ képzıdik. pl.
gépkapacitás korlát, emberi erıforrás korlát, anyagellátás korlát ...
Számítani kell a szők erıforrás fajlagos felhasználási mutatóját !
B: Felállítja a termékek jövedelmezıségi rangsorát.

Számítani kell a (tervezett) fajlagos fedezeti összeget (FÖ) !
C: Akkor alkalmazható, ha csak egy erıforrás jelent gyártási korlátot.
Leggyakoribb gyártmánykarakterisztikák:
1. Fedezeti hányad = Fajlagos FÖ (Ft/db) : Nettó ár (Ft/db)
2. Egy gépórára jutó FÖ = Fajlagos FÖ (Ft/db) : Fajlagos gépidı igény (gó/db) – Akkor
számítjuk, ha valamely gép(csoport) teljesítıképessége jelent gyártási korlátot.
3. Egy normaórára jutó FÖ = Fajlagos FÖ (Ft/db) : Fajlagos munkaidı igény (nó/db) –
Akkor számítjuk, ha a munkaerı jelent gyártási korlátot.
4. Egységnyi anyagfelhasználásra jutó FÖ = Fajlagos FÖ (Ft/db) : Fajlagos anyag-
felhasználás (norma) – Akkor számítjuk, ha valamely anyag a gyártási korlát.
+ kiegészítés fedezeti pont elemzéssel ! Figyelembe veszi az állandó – általános – ktg-t.
II. Gazdaságos termékösszetétel meghatározása – A gyártmány-karakterisztikával felállított

rangsor figyelembevételével.
Szempontok:
- piaci korlátok figyelembe vétele
- erıforrás korlátok figyelembe vétele (egy van, több van, nincs)
- lehetı legtöbb bruttó eredményt hozzon
Számítás módja:
a) Ha nincs erıforrás korlát mindent gyártunk aminek + a FÖ-e az értékesítési maximumig.
b) Ha egy erıforrás korlát van – gyártmánykarakterisztika alapján rangsort állítunk,
figyelembe vesszük az értékesítési maximumot is.
c) Ha több erıforrás korlát van – lineáris programozást alkalmazunk.
39
6. PÉLDA
Egy RT termékeirıl az alábbi információkat ismeri:
Megnevezés M.e. Termékek
Bázisév A B C
Értékesített (gyártott)
- belföldre t 4.000 6.000 5.000
- exportra t - 2.500 -
Nettó eladási árak
- belföldi Ft/t 20.400 36.000 42.000
- export DEM/t - 295 -
- ebbıl: fuvarköltség DEM/t - 28,5 -
Közvetlen önktg. (értékesítési) Ft/t 16.000 19.600 29.000
Fajlagos felhasználási korlátozó tényezıt
jelentı gépcsoportok gó/t 0,6 1,0 0,8
Az értékesítés közvetett költségeinek összessége a bázisévben: 180.000eft.

Tárgyév A B C
Minimum értékesítés
- belföldi t 2.500 1.000 2.500
- export t - - -
Maximum értékesítés
- belföldi t 10.000 7.500 6.000
- export t - 2.500 -
Várható árváltozás
- belföldi % - + 10 -
- export DEM/t - + 10 -
Várható közvetlen (értékesítési) önköltség
változás % ______ +8 +6
Garanciális ktg. a tervezett ár %-ában % 2 2 2
A fajlagos gépóra felhasználások nem változnak. A felhasználható gépórák száma a

veszteségidık csökkentésével a bázishoz képest 1.400 gépórával növelhetı.
Valamennyi termék szabadáras. A fuvarköltség nem változik. Devizaárfolyam: 136 Ft/DEM.
„A” termékrıl a következı kiegészítı információkat ismeri:

Bruttó anyagfelhasználási norma: 1.sz. alapanyagból: 18db/t
2.sz. alapanyagból: 11db/t
Anyagár: 1.sz. alapanyag: 400ft/db
2.sz. alapanyag: 960ft/db
Anyagkihozatali mutató: 1.sz. alapanyag: 96%
2.sz. alapanyag: 100%
A gyártás során képzıdı hulladék 180ft/db-os áron értékesíthetı.
Mőveleti idık összesen: 48perc

- ebbıl: gépi idı összesen: 36perc
Bértétel: 600ft/ó
Bérjárulékok: 65%
Gépköltség: 1.600ft/ó
Gyártóeszköz ktg. 120ft/t
Tervezett reklámköltség az elérhetı nettó ár 0,5%-a.
40
Feladat:
a) Vizsgálja meg, hogy elfogadhatja-e a vállalkozás „A” terméknél a bázisárat.
b) Számszerősítse a tervezhetı fedezeti összeget.
6. MEGOLDÁS
a) „A” termék ára a tárgyévben:
Akkor fogadható el a bázis ár az üzleti évben, ha az eléri a vállalkozói ár alsó határát.
Bázis ár (melyet el kellene fogadni): 20.400Ft/t
Önköltség kalkuláció tárgyévre (Ft/t)

1. közvetlen anyagköltség
anyagktg: 1.alapanyag: 18db/t * 400ft/db = 7.200Ft/t
2.alapanyag: 11db/t * 960ft/db = 10.560Ft/t
hulladék: 1.alapanyag: 18db/t * 4% * - 180Ft/db = - 130Ft/t Σ 17.630Ft/t
2. igénybevett szolgáltatások értéke: 0Ft/t
3. közvetlen bérköltség: 48p/60p =0,8ó * 600ft/ó = 480Ft/t
4. közvetlen bérek járulékai: 480ft/t * 0,65 = 312Ft/t Σ 792Ft/t
5. egyéb közvetlen költségek
- gépköltség: 0,6gó/t * 1600ft/ó = 960Ft/t
- szerszámköltségek: = 120Ft/t Σ 1.080Ft/t
- szerelési, kiszállási, szállitási költségek
- egyéb
6. saját termeléső termékek továbbfelhasználása
7. közvetlen önköltség összesen: Σ 19.502Ft/t
8. felosztható reklámktg: 20.400Ft/t * 0,5% = 102Ft/t
9. módosított önköltség (értékesítési önktg): Σ 19.604Ft/t
Fedezeti összeg: 20.400Ft/t – 19.604Ft/t = + 796Ft/t
10. garanciális ktg. 20.400Ft/t * 0,02 = - 408Ft/t
11. adózás elıtti nyereség: = + 388Ft/t Elfogadható a bázis
eladási ár , mivel pozitív a FÖ és az elbírja a közvetett (általános) költségeket is.
Vállalkozói ár alsó határa: közvetlen értékesítési önktg: 19.604Ft/t

garanciális ktg. (közvetett): 408Ft/t Σ 20.012Ft/t
FEDEZETI PONT (csak az „A” termék viszonylatában. Kellene még a „B” és „C” is a
vállalati szintő fedezeti pont meghatározásához.)
b) FÖ tervezés – optimális termékösszetétel megállapítása:

Gyártmánykarakterisztikák számítása:
1: Fedezeti összeg/hányad számítás:

Termék FÖ = egységár – értékesítés közvetlen FH = FÖ : egységár Rangsor
önktg.
A FÖ = 20.400 – 19.604 = + 796Ft/t 796 : 20.400 = 3,9 % 4.
BBelf. ár: 36.000 * 1,10 = 39.600Ft/t 18.432 : 39.600 = 1.
önktg: 19.600 * 1,08 = 21.168Ft/t 46,55%
FÖ = 39.600 – 21.168 = + 18.432Ft/t
BExp. ár: (295DEM + 10DEM – 28,5DEM) * 16.436 : 37.604 = 2.
136 = 37.604Ft/t 43,71%
FÖ = 37.604 – 21.168 = + 16.436Ft/t
C önktg: 29.000 * 1,06 = 30.740Ft/t 11.260 : 42.000 = 3.
FÖ = 42.000 – 30.740 = + 11.260Ft/t 26,81%
2: Egy gépórára jutó FÖ: (ez a szők keresztmetszet)
41
„A” termék: 796Ft/t : 0,6gó/t = 1.327Ft/gó 4.

„B” termék (belf) 18.432Ft/t : 1,0gó/t = 18.432Ft/gó 1.
„B” termék (exp) 16.436Ft/t : 1,0gó/t = 16.436Ft/gó 2.
„C” termék 11.260Ft/t : 0,8gó/t = 14.075Ft/gó 3.
Tárgyévi gó (tervezhetı gó) = bázisévi gó + 1.400gó

„A” termék 4000t * 0,6gó/t = 2.400gó
„B” termék 8500t * 1,0gó/t = 8.500gó
„C” termék 5000t * 0,8gó/t = 4.000gó Σ 14.900gó + 1.400gó = 16.300gó
Értékesítési minimum teljesítéséhez szükséges gó (kötelezı kielégíteni az igényt

jövedelmezıségi „rangsortól” függetlenül)
„A” termék 2500t * 0,6gó/t = 1.500gó
„B” termék (belf) 1000t * 1,0gó/t = 1.000gó
„C” termék 2500t * 0,8gó/t = 2.000gó Σ 4.500gó
Maradék (szabad gó) gépkapacitás: 16.300gó – 4.500gó = 11.800gó
Szabad gó felosztása jövedelmezıségi rangsor alapján:

„B” termék (belf) (7.500t – 1.000t) * 1,0gó = 6.500gó 1.
„B” termék (exp) 2.500t * 1,0gó = 2.500gó 2.
„C” termék (11.800gó – 6.500gó – 2.500gó = 2.800gó) : 0,8 = 3.500t 3.
Gazdaságos termékösszetétel:
„A” termék 2.500t
„B” termék (belf) 1.000t + 6.500t = 7.500t
„B” termék (exp) 2.500t
„C” termék 2.500t + 3.500t = 6.000t
Maximálisan elérhetı (tervezhetı) FÖ:

„A” termék 2.500t * 796Ft/t = 1.990Eft
„B” termék (belf) 7.500t * 18.432Ft/t = 138.240Eft
„B” termék (exp) 2.500t * 16.436Ft/t = 41.090Eft
„C” termék 6.000t * 11.260Ft/t = 67.560Eft Σ 248.880Eft
42
7. PÉLDA Egy RT termékeirıl az alábbi információkat ismeri:

Bázisév A B C
Értékesített (gyártott) mennyiség db 5.000 4.000 9.000
Nettó eladási ár Ft/db 8.400 10.000 13.087,6
Közvetlen anyagktg. Ft/db 2.238 2.686 4.428
Közvetlen bérktg. Ft/db 1.000 1.648 1.810
Közvetlen bérek járulékai Ft/db 700 1.153,6 1.267
Gyártási különktg. Ft/db 220 250 280
Gépóra szükséglet gó/db 4 5 10
Gépköltség a bázis idıszakra: 39.375.000Ft.
Tervezett adatok:
Termékekre vonatkozó piaci igények: „A” termék: 6.000db
„B” termék: 6.000db
„C” termék: 11.000db értékesítési minimuma: 7.500db
Az eladási ár változása termékenként:
„B” termék + 10%,
„C” termék + 8,5%.
Közvetlen anyagktg. változása termékenként:

„A” termék + 5%,
„C” termék + 7,5%.
Közvetlen bérktg. változása termékenként:

„A” termék + 10%,
„C” termék + 190ft/db.
A közvetlen bérjárulékok és a gyártási különktg. nagysága változatlan.
A gépi átbocsátóképesség a bázishoz képest + 5%-al növelhetı, a termékek fajlagos gépi

idıszükséglete nem változik.
Az összes üzemi általános ktg. – gépköltséget is tartalmazó – összege (bázis évben: 52.500eft)
várhatóan +5%-al emelkedik.
A gépköltségek reagálási foka 0,8; költségjellemzı a gépórák száma.
Az értékesítés költségei (bázis évben: 8.000eft) várhatóan +4%-al nınek.

Az igazgatási költségek összege (egyéb üzemi általános költségek nélkül) a bázis évben
4.000eft. Szintés 3,5%-al nı.
Az egyéb általános költségek tervezett összege 4.795eft.
Feladat:
a) Számítsa ki a termékek tervezett közvetlen önktg-t.
b) Állapítsa meg a termékek jövedelmezıségi rangsorát.
c) Határozza meg az értékesítés optimális termékösszetételét.
d) Számítsa ki a rendelkezésre álló adatok alapján a várható eredményt.
e) Határozza meg a jövedelmezıségi rangsort és az optimális termékösszetételt, ha a termékek
elıállítása egyik mőveletének munkaidıigénye jelenti a szők keresztmetszetet.
A termékek fajlagos normaóra-szükséglete:
43
„A” termék: 0,4nó/db

„B” termék: 0,3nó/db
„C” termék: 0,35nó/db.
A normaidı-kapacitás +8%-al növelhetı, a fajlagos normaóra-szükséglet egyik terméknél
sem változik.
7. MEGOLDÁS
a) A termékek tervezett közvetlen önköltsége (Ft/db):
Megnevezés Termékek
A B C
Közvetlen anyagktg. 2.238 * 1,05 = 2.686 * 1,07 = 2.874 4.428 * 1,075 =
2.350 4.760
Közvetlen bérktg. 1.000 * 1,10 = 1.648 * 1,08 = 1.780 1.810 + 190 = 2.000
1.100
Közvetlen bérek 700 * 1,10 = 770 1.153,6 * 1,08 = 1.267:1810*2000=
járulékai 1246 1.400
Gyártási különktg. 220 250 280
*Gépóra szükséglet 4gó * 300ft = 1.200 5gó * 300ft = 1.500 10gó * 300ft = 3.000
Összes önköltség 5.640ft/db 7.650ft/db 11.440ft/db
*
Gépkapacitás (bázis alapján): 5000db(A) * 4gó = 20.000gó
4000db(B) * 5gó = 20.000gó
9000db(C) * 10gó = 90.000gó Σ 130.000gó * 1,05 = 136.500gó
Reagálási fok: Megmutatja, hogy 1% kapacitás növekedés mennyi költségnövekedéssel járt.

Kapacitás növekedés 5% --> Költségnövekedés 5% * 0,8 = 4%
Gépköltség-növekedés: 39.375.000ft * 1,04 = 40.950.000ft
1 gó ktg: 40.950.000ft : 136.500gó = 300ft/gó
b) A termékek jövedelmezıségi rangsora – gyártmánykarakterisztika számítással

A B C
Nettó eladási ár (Ft/db) 8.400 10.000 * 1,1 = 13.087,6 * 1,085 =
11.000 14.200
Önköltség (Ft/db) 5.640 7.650 11.440
Fedezeti összeg (Ft/db) 2.760 3.350 2.760
1 gó-ra jutó FÖ (Ft/gó) 2.760 : 4 = 690 3.350 : 5 = 670 2.760 : 10 = 276
Jövedelmezıségi rangsor 1. 2. 3.
c) Optimális termékösszetétel – szők keresztmetszet a gépkapacitás.

Értékesítési minimum: „C” termék: 7.500db * 10gó = 75.000gó
Rangsor alapján: „A” termék: 6.000db * 4 gó = 24.000gó
„B” termék: 6.000db * 5 gó = 30.000gó Σ 129.000gó
„C” termék: 136.500gó – 129.000gó = 7.500gó : 10gó/db = 750db
Optimális összetétel: „A” 6.000db

„B” 6.000db
„C” 7.500db + 750db = 8.250db
d) Várható eredmény:
„A” 6.000db * 2.760ft (FÖ) = 16.560eft
„B” 6.000db * 3.350ft = 20.100eft
„C” 8.250db * 2.760ft = 22.770eft Σ 59.430eft FÖ
44
Értékesítés közvetett ktg: összes üzemi ált. ktg: 52.500eft * 1,05 = 55.125eft
ebbıl: gépktg (felosztott): - 40.950eft
értékesítés ktg: 8.000eft * 1,04 = 8.320eft
igazgatási ktg: 4.000eft * 1,035 = 4.140eft
egyéb általános ktg: 4.795eft Σ 31.430eft
Adózás elıtti eredmény: 59.430eft – 31.430eft = 28.000eft
A B C
Nettó árbevétel 6000db * 8,4 = 50.400 6000db * 11,0 = 8.250db * 14,2 =
(Eft) 66.000 117.150
Ért. közvetlen 6000db* 5,64 = 6000db * 7,65 = 8.250db * 11,44 =
ktg.(Eft) 33.840 45.900 94.380
Fedezeti összeg 50.400–33.840 = 66.000–45.900 = 117.150 – 94.380 =
(Eft) 16.560 20.100 22.770
e) Jövedelmezıségi rangsor – szők keresztmetszet a normaóra-szükséglet
Bázis alapján az összes normaóra:

„A” termék: 5000db * 0,4nó/db = 2.000nó
„B” termék: 4000db * 0,3nó/db = 1.200nó
„C” termék: 9000db * 0,35nó/db = 3.150nó Σ 6.350nó * 1,08 = 6.858nó
A B C
Fedezeti összeg (Ft/db) 2.760 3.350 2.760
1 nó-ra jutó FÖ (Ft/nó) 2.760 : 0,4 = 6.900 3.350 : 0,3 = 11.667 2.760 : 0,35 = 7.886
Jövedelmezıségi rangsor 3. 1. 2.
Optimális termékösszetétel – szők keresztmetszet a normaóra-szükséglet

Értékesítési minimum: „C” termék: 7.500db * 0,35nó = 2.625nó
Rangsor alapján: „B” termék: 6.000db * 0,30nó = 1.800nó
„C” termék: (11000-7500=3500db) * 0,35nó = 1.225nó Σ 5.650nó
„A” termék: (6.858-5.650=1.208nó) : 0,4 = 3.020db
Optimális összetétel: „A” 3.020db

„B” 6.000db
„C” 7.500db + 3500db = 11.000db
45
A minıség elemzése 696/2006. könyv: 200. oldal
TQM (Total Quality Management) – teljeskörő minıségirányitási rendszer.

jellemzıje: - vevıközpontúság (a vevı elégedettségétıl függ a cég léte)
- piackutatás
- a termékek fejlesztése
- a technológia tervezése
- a beszerzés ellenırzése
- a gyártási folyamatok ellenırzése
- a késztermék utóellenırzés, raktározás ellenırzés
- a késztermék csomagolás ellenırzése
- a kiszállitás ellenırzése
- a termék üzembehelyezésének elenırzése
- a szervizelés
- a termék használatával kapcsolatos vélemények begyüjtése
ISO szabványok bevezetése – minıségbiztositási rendszer
1. Vevı elégedettség vizsgálata
- vizsgálni kell a termék hasznos tulajdonságait

- szállitási határidık betartása
- ár és minıség összhangja
- a termék üzemeltetési költségei hogyan alakulnak
- vevıszolgálat szinvonala, reklamációkezelés, - stb…
Szervizektıl, kereskedelmi hálózattól, kérdıivekkel közvetlenül a fogyasztóktól információ

kérés, interjuk.
1.a. mutatószámok:
reklamációk aránya = reklamált termékmennyiség / összes termékmennyiség
(termékenként)
reklamációk aránya = reklamált termék értéke / összes árbevétel
(értékben a vállalat egészére vagy vevıcsoportokra)
kicserélt termék aránya = kicserélt termék / összes termék
kicserélt termék aránya = kicserélt termék árbevétele/összes termék árbevétele
Példa: 696-P/2006. 62. feladat
1.b. minıségi problémák miatt felmerőlı költségek, veszteségek:

1. garanciális javitás költségei,
2. árengedmények a minıség miatt,
3. kötbérek, kártéritések stb…
4. reklamációk költségei,
5. termékcserék költségei
6. (1-5.) minıség miatti veszteség aránya = összes veszteség / nettó árbevétel
Példa: 696-P/2006. 63. feladat
2. Gyártási folyamatok, késztermékek minıségének vizsgálata
2.1. mutatószámok:
46
selejt % (mennyiségre) = selejt mennyisége : összes termelt mennyiség

átlagos selejt % = bruttó selejtkár : termelési érték
kiesı TÉ = nem megfelelı minıség miatt felhasznált órák száma * 1 órára jutó TÉ
átlagos minıségi kategória (minıségi osztályba sorolható termékeknél) =
egyes minıségi osztályoknak az elıállitott termékkel súlyozott számtani átlaga
átlagos minıségi együttható (minıségi osztályba sorolható termékeknél) =
késztermék TÉ : I. osztályú áron számított TÉ – Példa: 696-P/2006 64 – 65. feladat
Milyen tényezıkre vezethetı vissza az átlagos selejt % változása ?

- a termékösszetétel változására
- gyártási folyamat minıségváltozására
1. fiktív átlagos selejt % = (fiktív tárgy TÉ * bázis szintő selejt %) : fiktív tárgy TÉ
= (bruttó selejtkár : TÉ)
2. termékösszetétel változás hatása = fiktiv átlagos selejt % – bázis évi átlagos selejt %
3. gyártási folyamat minıségének változása = tárgy átlagos selejt % – fiktiv átlagos selejt %
Bruttó selejtkár vizsgálata (nem %-os érték vizsgálata)
Milyen tényezıkre vezethetı vissza a bruttó selejtkár változása ?

- termelés volumenének változására
- termelés összetételének változására
- gyártási folyamatok minıségének változására
1. Bruttó selejtkár változása = tárgyévi bruttó selejtkár – bázisévi bruttó selejtkár

2. Volumenindex = tárgy bázisszintő TÉ : bázisévi TÉ
Volumennel arányos bruttó selejtkár = bázisévi bruttó selejtkár * volumenindex
volumenváltozás hatása = volumennel arányos bruttó selejtkár – bázisévi bruttó selejtkár
3. Fiktív tárgyévi bruttó selejtkár = tárgy bázisszintő TÉ * bázis szintő selejt %
Összetétel-változás hatása = fiktív tárgyévi bruttó selejtkár – volumennel arányos bruttó
selejtkár
4. minıségváltozás hatása = tárgyévi bruttó selejtkár – fiktív tárgyévi bruttó selejtkár
Példa: 696-P/2006. 66 – 67. feladat
3. A minıséggel kapcsolatos költségek vizsgálata
Költségkategóriák:
- hibamegelızési költségek
piackutatás, beszállitók ellenırzése, oktatás, gyártási folyamatok minıségtervezése
- minısitési költségek
alapanyagok és termelési folyamatok, végtermékek minıségvizsgálata
- belsı hibaköltségek
selejt költsége, annak javitási költsége, tárolási veszteség
- külsı hibaköltségek
garanciális javitások, reklamáció, termékcsere
Példa: 696-P/2006 68. feladat
Példa: 696-P/2006 69. feladat – összetett feladat
8. PÉLDA
Egy gazdasági társaság késztermék termelésérıl az alábbi információkat ismeri:
47
Minıségi Termelés (ezer db) Termelési érték (eft)

osztály (kg)
2003. 2004. 2003. 2004.
I. 602 686 276.920 343.000
II. 182 175 67.340 70.000
III. 140 119 36.400 32.130
összesen: 924 980 380.660 445.130
Minıségi osztályba nem sorolt termékekre vonatkozó információk:

megnevezés 2003. 2004.
Értékesítési forgalom (eft) 63.000 66.150
Minıségi engedmény (eft) 2.800 2.870
Garanciális javítási ktg. (eft) 420 455
feladat:
A) A minıségi osztályba sorolható termékek esetén:
a) Elemezze és értékelje a minıség alakulását.
b) Mutassa ki a minıségváltozás hatását az eredményre.
c) Határozza meg, milyen minıségjavulás eredményezhet a 2004. évet követı évben
6.434eft eredménynövekedést, ha a termék termelése 30%-al emelkedik és a II.
osztályú termékek mennyisége nem változik.
d) Határozza meg a TÉ alakulását az azt befolyásoló tényezık hatását kimutatva, ha a
tárgyévet követı évben az eladási egységárak a következık:
I. osztályú: 550ft/db
II. osztályú: 430ft/db
III. osztályú: 390ft/db
B) A minıségi osztályba nem sorolható termékek esetén:

a) Elemezze és értékelje a minıség alakulását.
b) Határozza meg a minıségváltozás eredményre gyakorolt hatását.
8. MEGOLDÁS
A) Minıségi osztányba sorolt termékeknél:
a) A minıség alakulása:
Átlagos minıségi kategória:

2003-ban: (602edb*1 + 182edb*2 + 140edb*3) / 924edb = 1,50
2004-ben: (686edb*1 + 175edb*2 + 119edb*3) / 980edb = 1,42
Az átlagos minıségi kategória csökkent (1,42 – 1,50 = 0,08) , mely a minıség javulás
irányába mutat.
Átlagos minıségi együttható:

2003-ban:
Eladási egységárak: I.osztály: 276.920eft/602edb = 460ft/db
II.osztály: 67.340eft/182edb = 370ft/db
III.osztály: 36.400eft/140edb = 260ft/db
Együttható: 380.660eft / (924edb*460eft = 425.040eft) = 89,56%
48
2004-ben:
TÉ bázis -2003- árakon: I.osztály: 686edb*460ft/db = 315.560eft
II.osztály: 175edb*370ft/db = 64.750eft
III.osztály: 119edb*260ft/db = 30.940eft Σ 411.250eft
Együttható: 411.250eft / (980edb*460eft = 450.800eft) = 91,23%
Az átlagos minıségi együttható (91,23 % - 89,56 % = 1,67%) emelkedett, azaz a minıség
javult a 2003. évihez képest.
b) A minıségváltozás hatása az eredményre:
+ 1,67% * 450.800eft = + 7.528eft. A minıség javulása 7.528eft-os TÉ növekedést – így

eredményt is – okozott.
c) A termelés alakulása 2005-ben:
980edb (2004.évi mennyiség) * 1,3 (növekedés 30%) = 1.274edb

ebbıl: II. osztály: 175db (változatlan)
I.+III.osztály: 1.274edb – 175edb = 1.099edb (qI + qIII)
Az I. osztályú változatlan (2004.évi) áron számított 2005.évi TÉ:

2004.évi eladási egységárak I.osztály: 343.000eft/686edb = 500ft/db
II.osztály: 70.000eft/175edb = 400ft/db
III.osztály: 32.130eft/119edb = 270ft/db
2005.évi TÉ (I.osztályú áron) 1.274edb * 500ft/db = 637.000eft
Az elvárt minıségjavulás (az átlagos minıségi együttható növekedése):

+ 6.434eft / 637.000eft = + 1,01%
Átlagos minıségi együttható 2004-ben (folyóáron): - 2005. tekintetében ez a bázisár)

445.130eft / (980edb * 500ft/db = 490.000eft) = 90,84%
Átlagos minıségi együttható 2005-ben:

90,84% + 1,01% = 91,85%
qI és qIII mennyiség kiszámítása:

0,9185 = (qI * 500ft/db + 175edb * 400ft/db + qIII * 270ft/db) : 637.000eft
585.085eft = qI * 500ft/db + 70.000eft + qIII * 270ft/db
515.085eft = qI * 500ft/db + qIII * 270ft/db
qI + qIII = 1.099edb ----- > qI = 1.099edb – qIII
515.085eft = (1.099edb – qIII) * 500ft/db + qIII * 270ft/db
515.085eft = 549.500eft – qIII * 500ft/db + qIII * 270ft/db
- 34.415eft = - 230ft/db * qIII
qIII = 34.415.000ft / 230ft/db = 149.630 db
qI = 1.099.000db – 149.630db = 949.370db
A 2004.évi (tárgy) és a 2005.évi termelés megoszlása:

Minıségi Termelés (ezer db) Megoszlási viszonyszámok
osztály (%)
49
2004. 2005. 2004. 2005.

I. 686 949,4 70,00 74,52
II. 175 175,0 17,86 13,74
III. 119 149,6 12,14 11,74
összesen: 980 1.274,0 100,00 100,00
d) A termelési érték alakulása:
1 – 2003-2004. viszonylatában:
TÉ növekedés (értékindex): 445.130eft / 380.660eft = 116,94%

TÉ növekedés: 445.130eft – 380.660eft = 64.470eft
OKA: 1.1. a termelés volumenének változása
1.2. a minıség változása
1.3. az eladási egyságárak változása
1.1. Volumenváltozás hatása a TÉ-re:

Volumenindex: 980edb / 924edb = 106,06% (+ 6,06% növekedés)
380.660eft * + 6,06% = + 23.068eft a volumen növekedés hatása a TÉ-re.
1.2. Minıségváltozás hatása a TÉ-re:

+ 1,67% * 450.800eft = + 7.528eft a minıség javulása hatása a TÉ-re.
(b. pontban kiszámítva)
1.3. Árváltozás hatása a TÉ-re:

445.130eft – 411.250eft = + 33.880eft az árváltozás hatása a TÉ-re.
Árindex: 445.130eft / 411.250eft = 108,24% (+ 8,24% növekedés)
Ellenırzés: + 23.068eft + 7.528eft + 33.880eft = 64.476eft (6eft kerekítés 1.2-nél)
2 – 2004-2005. viszonylatában:
TÉ. 2005-ben: I.osztály: 949.370db*550ft/db = 522.153,5eft

(2005.évi áron) II.osztály: 175.000db*430ft/db = 75.250,0eft
III.osztály: 149.630db*390ft/db = 58.355,7eft Σ 655.760eft
TÉ növekedés (értékindex): 655.760eft / 445.130eft = 147,32%

TÉ növekedés: 655.760eft – 445.130eft = 210.630eft
OKA: 2.1. a termelés volumenének változása
2.2. a minıség változása
2.3. az eladási egyságárak változása
2.1. Volumenváltozás hatása a TÉ-re:

Volumenindex: 1.274edb / 980edb = 130,00% (+ 30,0% növekedés)
445.130eft * + 30,0% = + 133.539eft a volumen növekedés hatása a TÉ-re.
2.2. Minıségváltozás hatása a TÉ-re:

+ 6.434eft (a feladatban megadott – ez az elérendı cél).
2.3. Árváltozás hatása a TÉ-re:

TÉ. 2005-ben: I.osztály: 949.370db*500ft/db = 474.685eft
(2004.évi árakon) II.osztály: 175.000db*400ft/db = 70.000eft
50
III.osztály: 149.630db*270ft/db = 40.400eft Σ 585.085eft

655.760eft – 585.085eft = + 70.675eft az árváltozás hatása a TÉ-re.
Árindex: 655.760eft / 585.085eft = 112,08% (+ 12,08% növekedés)
Ellenırzés: + 133.539eft + 6.434eft + 70.675eft = 210.648eft
B) Minıségi osztányba nem sorolt termékeknél:
a) A minıség alakulása: A veszteségforrások értékesítési forgalomhoz viszonyított

arányának meghatározásán keresztül történik.
megnevezés 2003. 2004. index %
eft. % eft. %
Minıségi engedmény 2.800 4,44 2.870 4,34 102,50
Garanciális javítási ktg. 420 0,67 455 0,69 108,33
Veszteségforrások összes 3.220 5,11 3.325 5,03 103,26
Értékesítési forgalom 63.000 100,00 66.150 100,00 105,00
A veszteségforrások 2004-ben 3,26%-al nıttek, ez hátrányosan befolyásolja a
jövedelmezıséget, viszont alatta marad a forgalom 5%-os növekedésének. A
veszteségforrások közül a garanciális javítások mértéke nıtt jelentısen (8,33%-al), de
abszolút értékben jelentéktelen az összeg (455eft – 420eft = 35eft). Az adott minıségi
engedmények %-ban alacsonyabbak ugyan, de abszolút értékben ez az összeg jelentısebb
(70eft).
b) A minıségváltozás eredményre gyakorolt hatása:
Értékesítési volumennel arányos 2003.évi veszteségforrás:

3.220eft * 1,05 = 3.381eft
Ehhez viszonyítva a tényleges veszteség (3.325eft – 3.381eft = - 56eft) alacsonyabb, mely
kedvezı hatással van az eredmény alakulására.
51
Tárgyi eszköz-gazdálkodás elemzése TK 696/2006. 454. oldal
Területei:
1. összetételének vizsgálata (kereslet, ár)

2. állagának, használhatóságának vizsgálata (szők keresztmetszet)
3. kapacitás-kihasználásának vizsgálata
TE = Tárgyi eszköz(ök)
1. Összetételének vizsgálata:
- Megoszlási-viszonyszámokkal bruttó érték alapján (ingatlan, mőszaki gép, egyéb gép
stb...) Bázis – tény idıszakok, terv – tény idıszakok
- Hányadmutatókkal:
Géphányad = Gépek bruttó értéke / TE bruttó értéke
Jármőhányad = Jármővek bruttó értéke / TE bruttó értéke
2. Állagának, használhatóságának vizsgálata:

- Használhatósági fok = Nettó érték / Bruttó érték
- Elhasználódottsági (leírtsági) fok = 100 – használhatósági fok %-ban
3. Kapacitás-kihasználás vizsgálata:
Kapacitás = elméleti (maximális) teljesítıképesség.
- Egységnyi (Eft) TE-re jutó TÉ = TÉ (bruttó, nettó, hozzáadott érték) / TE
nettó értéke
- Rugalmassági mutatók = TE változása %-ban / TÉ változása %-ban
(reagálási fok)
- Forgási sebesség = Nettó árbevétel / TE értéke
a) TE felhasználásának vizsgálata – mutatók

- Üzemképességi mutató = Üzemképes gépek (db) / Rendelkezésre álló gépek (db)
- Mőködı gépek aránya = Mőködı gépek (db) / Üzemképes gépek (db)
- Teljes felhasználási mutató = Mőködı gépek (db) / Rendelkezésre álló gépek (db) --
-> Üzemképességi mutató * Mőködı gépek aránya
b) Mőszaki kapacitás-kihasználás vizsgálata

- Kapacitás-kihasználás % = Termelés / Kapacitás
Termelés = Mőködı gépek (db) * 1 gép által telj.óra * 1 órára jutó teljesítmény (db/óra)
Kapacitás = Összes gép (db) * 1 gép elméleti idıalapja (óra) * Kapacitásnorma (db/óra)
Elméleti idıalap = 365nap * 24óra – (javítás, karbantartás órában)

Kapacitásnorma = Munka-norma * Maximális teljesítmény %
Extenzív kihasználás (hasznos idıalap kihasználása) = 1 gép által telj.óra / 1 gép elméleti
idıalapja
Intenzív kihasználás = 1 óra alatt gyártott mennyiség / kapacitásnorma
c) Kapacitás-kihasználás változásának hatása a termelési költségekre.

Nı a teljesítmény és azzal nem arányosan nı a gépköltség (pl. écs) . Ez relatív ktg.
megtakarítást eredményez azáltal, hogy csökken a termék egységönköltsége.
52
d) Gazdasági kapacitás-kihasználás vizsgálata.

A mőszaki kapacitás kihasználása milyen hatással van a jövedelem-termelı képességre.
Teljesítménnyel nem fedezett TE bruttó értéke = TE bruttó értéke – (TE bruttó értéke *
Mőszaki kapacitás-kihasználási mutató)
9. PÉLDA
Egy Rt tevékenységéhez tartozó homogén gépcsoportjáról az alábbi információkat ismeri:
Megnevezés Bázis év Tárgyév
Gépek száma:
- üzemképes gépek (db) 13 14
- rendelkezésre álló gépek (db) 15 15
Gépfelhasználási mutató (%) 80,0 60,0
Gépek
- bruttó értéke (Eft) 184.000 184.000
- nettó értéke (Eft) 128.800 101.200
- értékcsökkenési leírás (%) 15,0 15,0
TE fenntartási mutató (%) (az écs.leírás %-ában) 110,0 110,0
Üzemanyagköltség (Ft/gó) 1.680 1.680
Teljesített gépórák száma (gó) 51.250 57.375
Karbantartásra, javításra fordított idı (ó/gép) 200 200
Termelés (db) 18.305 21.650
Kapacitás-norma (ó/db) 2,4 2,4
Mőszakok száma (m/nap) 3 3
Feladat:
a) Elemezze a kapacitás-kihasználás változását.
b) Számszerősítse a kapacitás-kihasználás változását
- a költségre,
- az önköltségre.
c) Állapítsa meg a TE használtsági és leírtsági fokát.
9. MEGOLDÁS
a) Kapacitás-kihasználás változása
Az elemzéshez számszerősíteni kell a két idıszak kapacitás-kihasználási mutatóját
vizsgálva a változás irányát és mértékét. Be kell mutatni az egyes hatótényezık alakulását a
legfontosabb mutatószámok kifejezésével.
Kapacitás-kihasználás = Termelés : Kapacitás

Kapacitás = Elméleti idıalap (óra) * Kapacitás-norma (db/óra)
Kapacitás = Bázisév = tárgyév
Kapacitás = (365nap * 3m/nap * 8ó/m – 200ó) * 15gép : 2,4ó/db = 128.400ó : 2,4ó/db =

53.500db
Kapacitás-kihasználás bázis évben: 18.305db : 53.500db = 34,21%
tárgyévben: 21.650db : 53.500db = 40,47%
Változás: 40,47% - 34,21% = + 6,26 % növekedés, változatlan kapacitás mellett.
Változás (javulás) okai –ható tényezık:

Gépfelhasználási-mutató = (Mőködı gép : Összes gép) – bázis évben: 80% (megadott adat)
tárgyévben: 60% - 20%
53
Mőködı gépek száma = bázis évben: 15db * 0,8 = 12db

tárgyévben: 15db * 0,6 = 9db
Mőködı gépek aránya = (Mőködı gép : Üzemképes gép) – bázis évben: 12db:13db =
92,31%
tárgyévben: 9db : 14db = 64,29%
változás: 64,29 - 92,31 = - 28,02%
Üzemképességi-mutató = (Üzemképes gép : Összes gép) – bázis évben:13db : 15db =

86,67%
tárgyévben: 14db : 15db = 93,33%
változás: 93,33 – 86,67 = + 6,66%
Hasznos idıalap kihasználása = 1 gép által teljesített órák száma / 1 gép naptári hasznos
idıalapja
1 gép által teljesített órák száma: bázis évben: 51.250gó : 12gép (mőködı) = 4.271gó/gép
tárgyévben: 57.375gó : 9gép = 6.375gó/gép
1 gép hasznos idıalapja: bázis évben: 365nap*24ó – 200ó = 8.560ó/gép

tárgyévben: = 8.560ó/gép
Hasznos idıalap kihasználása: bázis évben: 4.271gó/gép : 8.560ó/gép = 49,89%

tárgyévben: 6.375gó/gép : 8.560ó/gép = 74,47%
változás: 74,47 – 49,89 = + 24,58%
Extenzív kihasználás = Teljesített gó száma : Naptári hasznos idıalap

bázis évben: 51.250gó : (8.560ó*15gép) = 39,91%
tárgy évben: 57.375gó : (8.560ó*15gép) = 44,68%
változás: 44,68 – 39,91 = + 4,77%
Intenzív kihasználás = Kapacitás-norma (ó/db) : Tényleges fajlagos teljesítmény (ó/db)
Tényleges fajlagos teljesítmény: bázis évben: 51.250gó : 18.305db = 2,8gó/db

tárgy évben: 57.375gó : 21.650db = 2,65gó/db
Intenzív kihasználás: bázis évben: 2,4ó/db : 2,8ó/db = 85,71%

tárgyévben: 2,4ó/db : 2,65ó/db = 90,57%
változás: 90,57 – 85,71 = + 4,86%
A kapacitás-kihasználás 6,26%-os növekedését az intenzív kihasználás (+ 4,86%) és az
extenzív kihasználás (+ 4,77%) együttes javulása eredményezte.
Az extenzív kihasználás alakulását elsısorban a gépfelhasználás kedvezıtlen alakulása (-
20%) határozza meg, amelyhez az üzemképességi-mutató (+6,66%) emelkedése és a
dolgozó gépek arányának (-28,02%) csökkenése járult hozzá.
Az 1 gép hasznos idıalapjának kihasználása jelentıs mértékben nıtt (+24,58%), amely
javította az extenzív kihasználás javulásán belül a gépfelhasználási mutató kedvezı hatását.
b.1.) Kapacitás-kihasználás változásának hatása a költségre:

gépköltségek bázis év tárgyév
Értékcsökkenési leírás 184.000eft * 0,15 = 27.600eft 184.000eft * 0,15 = 27.600eft
Fenntartási ktg. 27.600eft * 1,1 = 30.360eft 27.600eft * 1,1 = 30.360eft
Üzemanyagktg. 51.250ó * 1.680Ft/ó = 86.100eft 57.375ó * 1.680Ft/ó = 96.390eft
54
Összes költség 144.060eft 154.350eft
Volumen-arányos ktg: 21.650db : 18.305db * 144.060eft = 170.385eft

Relatív költségmegtakarítás: 154.350eft – 170.385eft = - 16.035eft
b.2.) Kapacitás-kihasználás változásának hatása az önköltségre:

Önköltség: bázis évben: 144.060eft : 18.305db = 7.870ft/db
tárgyévben: 154.350eft : 21.650db = 7.129ft/db
változás: 7.129 – 7.870 = - 741ft/db csökkenés
c) TE használtsági foka – leírtsági foka:

Használtsági fok: bázis évben: 128.800eft : 184.000eft = 70%
tárgyévben: 101.200eft : 184.000eft = 55%
változás: 55 – 70 = - 15%
Leírtsági fok: bázis évben: (184.000eft – 128.800eft) : 184.000eft = 30%

tárgyévben: (184.000eft – 101.200eft) : 184.000eft = 45%
változás: 45 – 30 = + 15%
Gépek kora: bázis évben: 30% : 15% = 2év

tárgyévben: 45% : 15% = 3év.
10. PÉLDA Egy Rt tevékenységéhez tartozó gépcsoportjáról az alábbi információkat ismeri:

Megnevezés Bázis év Tárgyév
Rendelkezésre álló gépek száma (db) 160 160
Mőködı gépek száma (db) 124 118
Üzemképességi mutató (%) 90,0 92,5
Karbantartásra, javításra fordított idı (ó/mőszak/gép) 0,6 0,5
Teljesített órák száma (ó) 300.600 314.700
Termelés (t) 901.800 1.019.600
Kapacitás-norma (t/ó) 4 4
Gépek
- bruttó értéke (Eft) 528.000 528.000
- nettó értéke (Eft) 298.320 221.760
- értékcsökkenési leírás (%) 14,5 14,5
TE fenntartási költségei (Eft) 27.456 29.568
Energiaköltség (Ft/ó) 200 250
Gépi fogyóanyag felhasználás (Eft) 5.864 7.197
Tervezett mőszakok száma: 3
Feladat:
a) Elemezze és értékelje a gépcsoport kapacitását befolyásoló extenzív és intenzív tényezık
változását, a kapacitás-kihasználás alakulását.
b) Elemezze a termelés alakulását az abszolút-eltérések módszerével. A vizsgálatba vonja be a
kapacitás tényezıit is.
c) Mutassa be, hogyan befolyásolta a költségek (eredmény) alakulását a kapacitás-kihasználás
változása.
d) Állapítsa meg a TE használtsági és leírtsági fokát. (két tizedesig számoljon)
10. MEGOLDÁS
a) Kapacitás-kihasználás változása
Kapacitás-kihasználás = Termelés : Kapacitás
Kapacitás = Elméleti idıalap (óra) * Kapacitás-norma (db/óra)
55
Kapacitás:
Bázis év: (365nap * 3m/nap * (8-0,6)ó/m/gép) * 160gép * 4t/ó = 5.185.920t
Tárgyév: (365nap * 3m/nap * (8-0,5)ó/m/gép) * 160gép * 4t/ó = 5.256.000t
Változás: 5.256.000t – 5.185.920t = + 70.080t
Kapacitás-kihasználás bázis év: 901.800t : 5.185.920t = 17,39%

tárgyév: 1.019.600t : 5.256.000t = 19,40%
változás: 19,40% - 17,39% = + 2,01 %.
Változás (javulás) okai –ható tényezık:

Gépfelhasználási-mutató = (Mőködı gép : Összes gép) – bázis év: 124db : 160db = 77,5%
tárgyév: 118db : 160db = 73,75%
változás: 73,75 – 77,5 = - 3,75%
Mőködı gépek száma = bázis év: 124db (megadott)

tárgyév: 118db
Üzemképes gépek száma = bázis év:160db : 0,9 = 144db

tárgyév: 160db : 0,925 = 148db
változás: 148db : 144db = + 4db
változás: 92,5 – 90 = + 2,5%
Mőködı gépek aránya = (Mőködı gép : Üzemképes gép) – bázis év: 124db : 144db =
86,11%
tárgyév: 118db : 148db = 79,73%
változás: 79,73 – 86,11 = - 6,38%
Hasznos idıalap kihasználása = 1 gép által teljesített órák száma / 1 gép naptári hasznos
idıalapja
1 gép által teljesített órák száma: bázis év: 300.600gó : 124gép = 2.424,19gó/gép
tárgyév: 314.700gó : 118gép = 2.666,95gó/gép
változás: 2.666,95 – 2.424,19 = + 242,76gó/gép
1 gép hasznos idıalapja: bázis év: 365nap* 3m/nap * (8-0,6)ó = 8.103ó/gép

tárgyév: 365nap* 3m/nap * (8-0,5)ó = 8.212,5ó/gép
Hasznos idıalap kihasználása: bázis év: 2.424,19gó/gép : 8.103ó/gép = 29,92%

(extenzív megterhelés) tárgyév: 2.666,95gó/gép : 8.212,5ó/gép = 32,47%
változás: 32,47 – 29,92 = + 2,55%
Extenzív kihasználás = Teljesített gó száma : Naptári hasznos idıalap

bázis év: 300.600gó : (8.103ó*160gép) = 23,19%
tárgy év: 314.700gó : (8.212,5ó*160gép) = 23,95%
változás: 23,95 – 23,19 = + 0,76%
Intenzív kihasználás = Tényleges fajlagos teljesítmény (t/ó) : Kapacitás-norma (t/ó)
Tényleges fajlagos teljesítmény: bázis év: 901.800t : 300.600ó = 3,00t/ó

tárgy év: 1.019.600t : 314.700ó = 3,24t/ó
változás: 3,24 – 3,0 = + 0,24t/ó
56
Intenzív kihasználás: bázis év: 3,00t/ó : 4,0t/ó = 75,00%

tárgyév: 3,24t/ó : 4,0t/ó = 81,00%
változás: 81,00 – 75,00 = + 6,00%
A kapacitás-kihasználás 2,01%-al javult, melyet az alábbi tényezık idéztek elı:
- A gépfelhasználási mutató 3,75%-al romlott. Ezt az idézte elı, hogy az üzemképes
gépeket nem hasznosítják kellıképpen annak ellenére, hogy számuk 4 géppel nıtt.
- Az idıalap kihasználása 2,55%-al javult, mert az egyes gépek esetén több idıt
fordítottak a termelésre, mint a bázis évben. Csökkent az 1 gép javítására fordított idı
is.
- Az intenzív kihasználás jelentısen javult , 6%-al . Az emelkedést a fajlagos
teljesítmény 0,24t/ó-s növekedése okozta, azaz ténylegesen 3,24t terméket tudtak
elıállítani.
c.) Kapacitás-kihasználás változásának hatása a költségre és eredményre:

gépköltségek bázis év tárgyév
Értékcsökkenési leírás 528.000eft * 0,145 = 76.560eft 528.000eft * 0,145 = 76.560eft
Fenntartási ktg. 27.456eft 29.568eft
Energiaktg. 300.600ó * 200Ft/ó = 60.120eft 314.700ó * 250Ft/ó = 78.675eft
Gépi fogyóeszköz 5.864 7.197
Összes költség 170.000eft 192.000eft
Gépköltség-változás: 192.000eft : 170.000eft = 112,94%
Volumen-arányos ktg: 1.019.600t : 901.800t * 170.000eft = 192.207eft
Relatív költségmegtakarítás: 192.207eft – 192.000eft = - 207eft
Kapacitás-kihasználás változásának hatása az önköltségre:

Önköltség: bázis évben: 170.000eft : 901.800t = 188,5ft/t
tárgyévben: 192.000eft : 1.019.600t = 188,3ft/t
változás: 188,3 – 188,5 = - 0,2ft/t csökkenés
d) TE használtsági foka – leírtsági foka:

Használtsági fok: bázis évben: 298.320eft : 528.000eft = 56,5%
tárgyévben: 221.760eft : 528.000eft = 42,0%
változás: 42,0 – 56,5 = - 14,5%
Leírtsági fok: bázis évben: (528.000eft – 298.320eft) : 528.000eft = 43,5%

tárgyévben: (528.000eft – 221.760eft) : 528.000eft = 58,0%
változás: 58,0 – 43,5 = + 14,5%
Gépek kora: bázis évben: 43,5% : 14,5% = 3év

tárgyévben: 58,0% : 14,5% = 4év.
57
b) A termelés alakulásának vizsgálata az abszolút-eltérések módszerével:
megnevezés Bázisév 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Tárgyév

1. Rendelkezésre álló 160db 0 160 160 160 160 160 160 160
gépek
2. Üzemképességi mutató 0,9 0,9 + 0,025 0,925 0,925 0,925 0,925 0,925 0,925
3. Mőködı gépek aránya 0,8611 0,8611 0,8611 - 0,0638 0,7973 0,7973 0,7973 0,7973 0,7973
4. 1 gép naptári hasznos
idıalapja 8.103ó/gép 8.103 8.103 8.103 + 109,5 8.212,5 8.212,5 8.212,5 8.212,5
5. Extenzív megterhelés 0,2992 0,2992 0,2992 0,2992 0,2992 + 0,0255 0,3247 0,3247 0,3247
6. Kapacitás-norma 4t/ó 4 4 4 4 4 0 4 4
7. Intenzív kihasználás 0,75 0,75 0,75 0,75 0,75 0,75 0,75 + 0,06 0,81
Termelés 901.872t 0 + 25.052 - 68.677 + 11.598 + 74.134 0 + 75.518 1.019.497
Bázis évi termelés: 1.019.600t (1.019.497t kerekítés miatt)

Tárgyévi termelés: 901.800t (901.872t)
Eltérés: +117.800t (117.625t)
Eltérés okai: A termelés mennyisége 117.800tonnával nıtt.

- Az üzemképes gépek aránya a rendelkezésre álló gépeken belül 2,5%-al nıtt, melynek hatására a termelés 25.052t-val nıtt.
- A mőködı gépek aránya az üzemképes gépeken belül 6,38%-al csökkent, ezért a termelés 68.677t-val csökkent.
- Az 1 gép naptári hasznos idıalapja – a javításra, karbantartásra fordított idı csökkenése miatt -0,1ó/mőszak – 109,5 órával nıtt, mely a
termelés 11.598t-s emelkedéséhez vezetett.
- Az 1 gép naptári hasznos idıalapjának kihasználtsága (extenzív megterhelés) 2,55%-al javult, így a termelés is ennek következtében
74.134t-val nıtt.
58
- Az intenzív kihasználás 6%-os javulása miatt a termelés 75.518t-val nıtt. A 6%-os javulás a tényleges fajlagos teljesítmény javulásával
(0,24t/ó) magyarázható.
59
Készletgazdálkodás elemzése TK 696/2006. 477. oldal

A logisztikai rendszer eszköze a készletgazdálkodás.
témakörök:
1. anyagellátás elemzése,
2. anyagfelhasználás elemzése,
3. készletszint, készletállomány alakulásának a vizsgálata
4. árukészlet elemzése
1. anyagellátás elemzése
Anyaghiány miatti állásidık és pótidık alakulásának elemzése.
Állásidı: az anyaghiány miatt a termelésbıl kiesı idı.
Pótidı: a helyettesitı anyag felhasználása miatt szükséges többletidı.
2. anyagfelhasználás elemzése
a) dinamikus elemzés: különbözı idıszakok adatainak összehasonlitása.
fajlagos anyagfelhasználás = felhasznált anyag mennyisége

elıállitott termék mennyisége
anyagkihozatal = elıállitott termék mennyisége vagy nettó norma

felhasznált anyag mennyisége bruttó norma
anyagmegtakaritás: a bázis idıszakhoz képest a fajlagos anyagfelhasználás pozitív

különbsége a termelés volumenével arányosan.
b) normáktól való eltérés elemzés: tárgyidıszak adatainak összehasonlitása a normával.
nettó anyagfelhasználási norma = beépitett anyag mennyisége

bruttó anyagfelhasználási norma = kiutalványozott anyag mennyisége

100 %-os norma elıállitott termék mennyisége
bruttó anyagfelhasználás = nettó anyagfelhasználás + hulladék
beszerzési norma = összes anyagszükséglet

beszerzési norma = bruttó felhasználás + selejt gyártás + tárolási és szállitási

veszteség
Anyagveszteség aránya = (beszerzési norma – nettó norma)

beszerzési norma
c) összes anyagfelhasználást befolyásoló tényezık:

1. a termelés volumene
60
2. nettó anyagfelhasználás (nettó norma)

3. hulladék mennyisége (mérése = bruttó norma / nettó norma)
4. selejt mennyisége (mérése = beszerzési norma / bruttó norma)
5. anyagár változás hatása (csak ha az anyagktg. kell)
összes anyagfelhasználás = termelés volumene * nettó norma * (bruttó norma : nettó

norma = hulladék mértéke) * (beszerzési norma : bruttó norma = selejt mértéke) *
egységár
összes anyagköltség = összes anyagfelhasználás * egységnyi anyagár
Elemzés módszere: tényezıkre bontás módszere

- láncbehelyettesétési módszer
3. készletszint, készletállomány alakulásának vizsgálata termelı váll-nál
készlettipusok:
- alapanyag készlet
- befejezetlen termelés
- félkész termék
- késztermék
vizsgálati témák:
a) készletalakulás a normához viszonyitva
b) a készlet összetételének, hatékonyságának vizsgálata
c) a készletek idıbeli – dinamikus – alakulása, viszonya a termeléshez
d) a készletgazdálkodás hiányosságaira figyelmeztetı adatok
a) készletalakulás a normához viszonyitva
Anyagkészlet = átlagos tárolási idı (nap) * 1 napi anyagfelhasználás
Anyagkészlet változás oka a tényezıi változásának oka:

- átlagos tárolási idı változása -- (bázis az egy napra jutó anyagfelhasználás)
- egy napi anyagfelhasználás változása -- (tény az átlagos tárolási idı)
Befejezetlen termelés = (gyártási átfutási idı * átlagos készültségi fok =

gyártásfinanszirozási idı) * 1 napi termelési költség (TK)
Befejezetlen termelés változás oka a tényezıi változásának oka:

- gyártásfinanszírozási idı változás (gyártási átfutási idı változás * készültségi fok) --
(bázis az egy napi TK)
- egy napi termelési költség változása -- (tény a gyártásfinanszírozási idı)
Félkésztermék = átlagos félkésztermék tárolási idı (nap) * 1 napi TK/TÉ
61
Félkésztermék változás oka a tényezıi változásának oka:

- átlagos tárolási idı változása -- (bázis a napi TK)
- egy napi termelési költség változása – (tény az átlagos tárolási idı)
Késztermék = átlagos késztermék tárolási idı (nap) * 1 napi TK (TÉ)
Késztermék változás oka a tényezıi változásának oka:

- átlagos tárolási idı változása -- (bázis a napi TK)
- egy napi termelési költség változása – (tény az átlagos tárolási idı)
Elemzés módszere: tényezıkre bontás módszere

b) készletösszetétel, hatékonyság vizsgálata
készletösszetétel: a megoszlási viszonyszámokkal

készlethatékonyság: TÉ (változás%) : átlagos készletérték (változás%)
c) a készletek idıbeli – dinamikus – alakulása, viszonya a termeléshez
index = tény idıszak / bázis idıszak
mutatók:
fordulatok száma = nettó árbevétel / átlagos készletszint (kronológikus)
készletigényesség mutató = átlagos készletszint / nettó árbevétel
forgási idı (nap) = idıszak napjai (év) / fordulatok száma
készletrugalmassági mutató (reagálási fok) = készletváltozás % / árbevétel változás
%
d) a készletgazdálkodás hiányosságainak vizsgálata

- anyagárkülönbözet növekedése
- fuvardijak , tárolási dijak változása
- kamatok, kötbérek alakulása
- leltárkülönbözetek alakulása
Példák: 696-P/2006. 177 – 178. feladat
62
11. PÉLDA
Egy RT anyaggazdálkodásáról az alábbi információkat ismeri:
megnevezés M.e. Bázis év Tárgyév

Selejt kg. 70.000 50.050
Hulladék kg. 40.000 50.050
Anyagfelhasználás kg. 600.000 649.990
(= beszerzés)
Termelés db. 100.000 110.000
Alapanyagár Ft/kg. 100 110
Hulladékár Ft/kg. 20 20
Zárókészlet kg. 130.000 150.000
Nyitókészlet kg. 122.000 151.000
Feladat:
a) Határozza meg a normaszinteket.
b) Határozza meg az anyagfelhasználás mennyiségi változását elıidézı okokat az abszolút
különbözetek módszerével.
c) Állapítsa meg az anyagbeszerzés változását.
d) Állapítsa meg az anyaggazdálkodás változás hatását a termelésre.
11. MEGOLDÁS
a) Normaszintek:
megnevezés Bázis év Tárgyév
kg/db % kg/db %
Beszerzési 600.000kg/100.000db 113,208 649.990kg/110.000db 108,343
norma = 6,000kg/db = 5,909kg/db
Selejt 70.000kg/100.000db 13,208 50.050kg/110.000db 8,343
= 0,700kg/db = 0,455kg/db
Bruttó norma 6,000 – 0,700 100,000 5,909 – 0,455 100,000
= 5,300kg/db = 5,454kg/db
Hulladék 40.000kg/100.000db 7,547 50.050kg/110.000db 8,343
= 0,400kg/db = 0,455kg/db
Nettó norma 5,300 – 0,400 92,453 5,454 – 0,455 91,657
= 4,900kg/db = 4,999kg/db
A bruttó norma némileg nıtt (5,454 – 5,300 = + 0,154kg/db) a bázis évhez képest, viszont a
selejt aránya jelentısen csökkent (0,455 – 0,700 = - 0,245kg/db), és ez a beszerzési norma
csökkenését (5,909 – 6,000 = - 0,091kg/db) eredményezte. A tendencia a %-os – megoszlási
viszonyszámokon – is észlelhetı. Az említett normák csökkenése gazdaságosabbá teszi a
termelést. A hulladék mértéke kissé nıtt (0,455 – 0,400 = + 0,055) és ez a tény a
gazdaságosság csökkenése irányába hat. Mivel a beszerzési norma – és a selejt aránya –
csökkent, összességében a termelés a nettó norma növekedés ellenése is gazdaságosabb a tárgy
évben. A selejt csökkent, a hulladék nıtt.
b) Anyagfelhasználás mennyiségi változását elıidézı okok – abszolút különbö-zetek

módszerével.
Anyagfelhasználás változása: 649.990kg – 600.000kg = + 49.990kg
Hulladék mértéke – bázis évben: 5,300 / 4,900 = 1,08163 (bruttó norma/nettó norma)
Hulladék mértéke – tárgy évben: 5,454 / 4,999 = 1,09102
63
Selejt mértéke – bázis évben: 6,000 / 5,300 = 1,13208 (beszerzési norma/bruttó norma)
Selejt mértéke – tárgy évben: 5,909 / 5,454 = 1,08343
megnevezés bázis év 1. 2. 3. 4. tárgyév

1. mennyiség - db 100.000 + 10.000 110.000 110.000 110.000 110.000
2. nettó norma - kg/db 4,900 4,900 + 0,099 4,999 4,999 4,999
3. hulladék mértéke 1,08163 1,08163 1,08163 + 1,09102 1,09102
0,00939
4. selejt mértéke 1,13208 1,13208 1,13208 1,13208 - 0,04865 1,08343
Anyagfelhasználás - 600.000 + 60.000 + 13.335 + 5.845 - 29.187 649.994
kg
Termelés növekedés hatása: + 60.000kg
Nettó norma növekedés hatása: + 13.335kg
Hulladék növekedés hatása: + 5.845kg
Selejt csökkenés hatása: - 29.187kg
Σ 49.993kg (kerekítés 3kg)
c) Anyagbeszerzés változása
megnevezés: bázis év tárgyév

Nyitó készlet 122.000kg 151.000kg
Vásárlás X Y
Felhasználás 600.000kg 649.990kg
Záró készlet 130.000kg 150.000kg
Vásárlás:
122.000 + X = 600.000 + 130.000 ---> X = 608.000kg (bázis évben)
151.000 + Y = 649.990 + 150.000 ---> Y = 648.990kg (tárgyévben) <> 40.990kg
Nyitó és záró változása:

megnevezés: bázis év tárgyév
Záró készlet 130.000kg 150.000kg
Nyitó készlet 122.000kg 151.000kg
Változás Z – NY: +8.000kg - 1.000kg
A bázishoz képest a vásárlás 40.990kg-al nıtt. Ezt részben a termelés volumenének
növekedése (+ 10.000db) indokolja, viszonyt a beszerzési norma csökkenése ezzel ellentétel
hatású ( - 0,091kg/db). Összességében nagyobb mértékben nıtt a beszerzés az indokoltnál, és
ezért a záró készlet emelkedett.
d) Anyaggazdálkodás – változás hatása a termelésre
Termelés változás: 110.000db – 100.000db = + 10.000db
- Beszerzés növekedése: 40.990kg / 6,000kg/db = + 6.831,667db (ennyivel több termelést

indokolt a beszerzés növekedése a bázis beszerzési normával számítva.)
- Nyitó készlet növekedése: + 8.000kg / 6,000kg/db = + 1.333,333db (ennyivel több
termelést indokolt a nyitó növekedése.)
- Záró készlet csökkenése: - 1.000kg / 6,000kg/db = + 166,667db (ennyivel több termelést
indokolt a záró csökkenése.)
- Fajlagos anyagfelhasználás változás hatása: (beszerzési normával számítjuk)
Bázis szintő normával a tény beszerzés: 110.000db * 6,000kg/db = 660.000kg
Tény beszerzés: 110.000db * 5,909kg/db = 649.990kg
64
Változás: 649.990kg – 660.000kg = - 10.010kg / 6,000kg/db = 1.668,333db (A beszerzési

norma csökkenése 10.010kg anyagmegtakarítást eredményezett a bázishoz képest, ez újabb
1.668,333db termék elıállításához lett elehgendı)
Ellenırzés: + 6.831,667 + 1.333,333 + 166,667 + 1.668,333 = + 10.000db
65
12. PÉLDA
Egy RT készleteivel és termelésével kapcsolatban az alábbi információkat ismeri:
megnevezés 2004. év 2005. év
átlagkészlet Eft nap átlagkészlet Eft nap
(1)
Anyagok 150.000 30 80.000 25
Befejezetlen 40.000 5(2) 30.000 6
term.
Kélkész termék 110.000 22(1) 90.000 20
Késztermék 300.000 10(1) 240.000 8
Összesen: 600.000 440.000
(1) (2)
Átlagos tárolási idı, Gyártásfinanszírozási idı
Kiegészítı információk:
megnevezés M.e. 2004. év 2005. év
Nettó árbevétel Eft 3.600.000 3.520.000
Bruttó termelési érték Eft 4.400.000 4.200.000
A befejezetlen termelés % 80,00 80,00
átlagos készültségi foka
Feladat:
a) Elemezze az egyes készletfajták alakulását. Számszerősítse és szövegesen is értékelje az
egyes készletfajtákat befolyásoló tényezık hatását.
b) Számszerősítse és szövegesen is értékelje a készletek forgási sebességének alakulását.
c) Számszerősítse és szövegesen is értékelje, hogy a forgási sebesség változása miként
befolyásolta a készletek nagyságát, illetve az RT eredményét. A készletekkel kapcsolatos
költségek, ráfordítások átlagos mértéke mindkét évben 25% volt.
(365napos évvel számoljon)
12. MEGOLDÁS
a) Készletfajták alakulása – abszolút különbözetek módszerével
- Anyagkészlet változása: 80.000eft – 150.000eft = - 70.000eft

Egy napra jutó anyagfelhasználás: 2004-ben: 150.000eft / 30nap = 5.000eft/nap
2005-ben: 80.000eft / 25nap = 3.200eft/nap
Anyagkészletet befolyásoló tényezık hatása:
1: Átlagos tárolási idı változása: (25nap – 30nap) * 5.000eft/nap = - 25.000eft
2: Egy napi felhasználás változása: (3.200eft/nap–5.000eft/nap)*25nap = - 45.000eft
- Befejezetlen termelés változása: 30.000eft – 40.000eft = - 10.000eft

Egy napra jutó termelési ktg: 2004-ben: 40.000eft / 5nap = 8.000eft/nap
Gyártási átfutási idı: 2004-ben: 5nap / 0,8 = 6,25nap
2005-ben: 6nap / 0,8 = 7,50nap
Befejezetlen termelést befolyásoló tényezık hatása:
1: Gyártásfinanszírozási idı változása: (7,5nap–6,25nap)* 0,8 * 8.000eft/nap =
+8.000eft
2: Egy napi termelési ktg.változása: (5.000eft/nap–8.000eft/nap) * 6nap = -18.000eft
- Félkész termék változása: 90.000eft – 110.000eft = - 20.000eft

66

Félkész terméket befolyásoló tényezık hatása:
2: Egy napi termelési ktg.változása: (4.500eft/nap–5.000eft/nap)* 20nap = - 10.000eft
- Késztermék változása: 240.000eft – 300.000eft = - 60.000eft

Készterméket befolyásoló tényezık hatása:
2: Egy napi termelési ktg.változása: (30.000eft/nap – 30.000eft/nap) * 8nap = 0
(Nincs hatássan mivel a bázishoz képest nem változott.)
b) Forgási sebesség alakulása:
Fordulatok száma (forgási sebesség fordulatokban):

2004-ben: 3.600.000eft / 600.000eft = 6 fordulat
2005-ben: 3.520.000eft / 440.000eft = 8 fordulat
Forgási idı (forgási sebesség napokban):

2004-ben: 365nap / 6fordulat = 60,833nap/fordulat
2005-ben: 365nap / 8fordulat = 45,625nap/fordulat
2005-ben hatékonyabb volt a termelés mint 2004-ben, mivel a készletek átlagos szintje jóval
alatta volt a 2004. évinek, illetve hamarabb / többször megtérült az árbevételben.
c) Forgási sebesség eredményre gyakorolt hatása:
Értékindex: 3.520.000eft / 3.600.000eft = 97,78% (árbevétel változás mértéke)

Értékesítéssel arányos indokolt készlet: 600.000eft * 0,9778 = 586.680eft
Relatív készletcsökkenés: 440.000eft – 586.680eft = - 146.680eft -- Különbség a 2005.évi
tény és az indokolt készletszint között.
Eredményhatás: - 146.680eft * 25% = 36.670eft-al nıtt az eredmény
67
13. PÉLDA
Egy RT készleteivel és termelésével kapcsolatban az alábbi információkat ismeri:
Anyagok 109.200 I. II. 30
Befejezetlen 91.800 12 87.450 III.
term.
Kélkész termék IV. 18 110.400 16
Késztermék V. 4 VII. 6
Összesen: VI. 358.050
Nettó árbevétel Eft 3.177.900 IX.
Egy napra jutó TK Eft/nap VIII. 7.950
Egy napra jutó anyag- Eft/nap 3.900 3.750
felhasználás
Egy napra jutó félkész Eft/nap 6.750 X.
TK
Forgási sebesség fordulat/év 9 9,5
(fordulatok száma)
Befejezetlen termelés % 60 60
Feladat:
a) Töltse ki a táblázatok hiányzó adatait.
b) Elemezze az egyes készletfajták alakulását. Számszerősítse a készleteket befolyásoló
tényezık hatását.
c) Értékelje a készletek forgási sebességének alakulását.
d) Számszerősítse, hogy a forgási sebesség változása hogyan befolyásolta a készletek
nagyságát, illetve a vállalkozás eredményét. A készletekkel kapcsolatos költségek,
ráfordítások átlagos mértéke a vállalkozásnál mindkét évben 24% volt.
13. MEGOLDÁS:
a) Hiányzó adatok: B – bázis, T – tárgy,

I. B – Anyagok átlagos tárolási ideje: 109.200eft : 3.900eft/nap = 28nap
II. T – Anyagok átlagkészlete: 3.750eft/nap * 30nap = 112.500eft
III. T – Gyártásfinanszírozási idı: 87.450eft : 7.950eft/nap = 11nap
IV. B – Félkész átlagkészlete: 6.750eft/nap * 18nap = 121.500eft
VIII. B – Egy napra jutó TK. 91.800eft : 12nap = 7.650eft/nap
V. B – Késztermék átlagkészlete: 7.650eft/nap * 4nap = 30.600eft
VI. B – Készletek összesen: 109.200eft + 91.800eft + 121.500eft + 30.600eft
= 353.100eft
VII. T – Késztermék átlagkészlete: 7.950eft/nap * 6nap = 47.700eft
IX. T – Nettó árbevétel: 358.050eft * 9,5fordulat = 3.401.475eft
X. T – Egy napra jutó félkész TK. 110.400eft : 16nap = 6.900eft/nap
68

Anyagok 109.200 28 112.500 30
Befejezetlen 91.800 12 87.450 11
term.
Kélkész termék 121.500 18 110.400 16
Késztermék 30.600 4 47.700 6
Összesen: 353.100 358.050

Nettó árbevétel Eft 3.177.900 3.401.475
Egy napra jutó TK Eft/nap 7.650 7.950
Egy napra jutó anyag- Eft/nap 3.900 3.750
felhasználás
Egy napra jutó félkész Eft/nap 6.750 6.900
TK
Forgási sebesség fordulat/év 9 9,5
(fordulatok száma)
Befejezetlen termelés % 60 60
b) Készletfajták alakulása – abszolút különbözetek módszere
- Anyagkészlet változása: 112.500eft – 109.200eft = + 3.300eft

befolyásoló tényezık hatása:
1: Átlagos tárolási idı változása: (30nap – 28nap) * 3.900eft/nap = + 7.800eft
2: Egy napi felhasználás változása: (3.750eft/nap–3.900eft/nap)*30nap = - 4.500eft
- Befejezetlen termelés változása: 87.450eft – 91.800eft = - 4.350eft

1: Gyártásfinanszírozási idı változása: (11nap–12nap) * 7.650eft/nap = - 7.650eft
2: Egy napi termelési ktg.változása: (7.950eft/nap–7.650eft/nap)*11nap = + 3.300eft
- Félkész termék változása: 110.400eft – 121.500eft = - 11.100eft

2: Egy napi termelési ktg.változása: (6.900eft/nap–6.750eft/nap)* 16nap = + 2.400eft
- Késztermék változása: 47.700eft – 30.600eft = + 17.100eft

1: Átlagos tárolási idı változása: (6nap – 4nap) * 7.650eft/nap =+ 15.300eft
2: Egy napi termelési ktg.változása: (7.950eft/nap – 7.650eft/nap)* 6nap = + 1.800eft
c) Forgási sebesség értékelése:
Forgási idı (forgási sebesség napokban):

Bázis: 365nap / 9fordulat = 40,5556nap/fordulat
Tárgy: 365nap / 9,5fordulat = 38,4211nap/fordulat
Mivel a tágyévben a fordulatok száma nıtt, a forgási idı rövidült.
d) Forgási sebesség változás hatása:
69
Értékindex: 3.401.475eft / 3.177.900eft = 107,0353% (árbevétel változás mértéke)

Értékesítéssel arányos indokolt készlet: 353.100eft * 1,070353 = 377.942eft
Relatív készletcsökkenés: 358.050eft – 377.942eft = - 19.892eft -- Különbség a tény és a bázis
indokolt készletszint között.
Eredményhatás: - 19.892eft * 24% = 4.774eft-al nıtt az eredmény
70
Árukészlet elemzése kereskedelmi vállalkozásnál
Áruforgalmi mérlegsor = Nyitó + Beszerzés = Forgalom + Záró
a) átlagkészlet számítása – havi, negyedéves, éves átlag

éves átlagkészlet K = (K1.név + K2.név + K3.név + K4.név) : 4
kronológikus éves átlag K = ((K1.1.:2) + K3.31. + K6.30. + K9.30 + (K12.31.:2).) : 4
b) egyéb mutatók
fordulatok száma = nettó árbevétel : átlagos készletszint (kronológikus)
f = ΣF : K
forgási idı/sebesség (nap) = idıszak napjai (év) : fordulatok száma vagy
i=n:f
forgási idı/sebesség (nap) = (átlagkészlet * idıszak napjai) : árbevétel
i = (K * n) : ΣF
relatív készletcsökkenés = (i0 – i1) * ΣF1 : n ΣF1 : n = 1 napi árbevétel
áruk átlagos tárolási ideje = áruk : 1 napi ELÁBÉ
c) árukészlet változására ható tényezık

Három tényezı láncbehelyettesítés módszerével
1. ∆K = K1 – K0 Átlag-készletváltozás megállapítása
2. a) forgalomváltozás hatása ∆KF = (ΣF1 : f0) – (ΣF0 : f0)
Tény bázisszintő átlagkészlet – Bázis átlagkészlet
b) összetétel-változás hatása ∆KÖ = Σ (F1 : f0) – (ΣF1 : f0)
Megváltozott belsı szerkezető készletigény – Tény bázisszintő
átlagkészlet
c) Készletgazdálkodás / -intézkedés hatása ∆KG = ∆K – (∆KF + ∆KÖ)
vagy, ha a forgalomnövekedéssel arányos készletnövekedést engedünk....
∆KG = (ΣF1 : f1) – Σ (F1 : f0)
Tárgy átlagkészlet – Megváltozott belsı szerkezető készletigény
d) készletrugalmasság – optimális készletnagyság

reagálási fok (r) = Készletváltozás %-a : Értékesítési forgalom változás %-a
optimális készletnagyság = KOPT = K0 * [ 1 + ( IQ – 1) * r ] * IP
ahol: I = értékindex
IP = árindex
IQ = volumenindex
r = reagálási fok
K0 = bázis átlagkészlet
Példák: 696-P/2006. 180 – 187. feladat
71
14. PÉLDA
Egy kereskedelmi RT készleteivel kapcsolatban az alábbi információkat ismeri:
árucsoport értékesítés készlet
I. félév II. félév 01.01. 07.01. 12.31.
Élelmiszer 100.000 120.000 20.000 22.000 20.000
Ruházat 30.000 50.000 15.000 22.000 25.000
Iparcikk 150.000 200.000 40.000 43.000 50.000
Feladat:
a) Állapítsa meg az árúforgalmi mérlegsor hiányzó adatát.
b) Állapítsa meg az átlagkészletet.
c) Állapítsa meg a forgási sebességet fordulatokban és napokban.
d) Állapítsa meg , hogy az átlagkészlet változását milyen tényezık befolyásokták.
(360 napos évvel számoljon)
a) Árúforgalmi mérlegsor hiányzó adatai: NYitó + Beszerzés – Értékesítés = Záró
Beszerzés fogyasztói áron hiányzik. B = É + Z - Ny

- Élelmiszer: I. félév: 100.000 + 22.000 – 20.000 = 102.000
II.félév: 120.000 + 20.000 – 22.000 = 118.000
- Ruházat: I. félév: 30.000 + 22.000 – 15.000 = 37.000
II.félév: 50.000 + 25.000 – 22.000 = 53.000
- Iparcikk: I. félév: 150.000 + 43.000 – 40.000 = 153.000
II.félév: 200.000 + 50.000 – 43.000 = 207.000
árucsoport beszerzés fogyasztói áron index %-ban

I. félév II. félév beszerzés értékesítés
II.fé/I.fé II.fé/I.fé
Élelmiszer 102.000 118.000 115,69 120,00
Ruházat 37.000 53.000 143,24 166,67
Iparcikk 153.000 207.000 135,29 133,33
Beszerzés összesen 292.000 378.000 129,45
Értékesítés összesen 280.000 370.000 132,14
Szöveges értékelést elsısorban az indexek összehasonlításával lehet adni. A II. félévben
minden árucsoportból több volt az értékesítés és a beszerzés is az I. félévhez képest. Az
értékesítés nagyobb mértékben nıtt – kivétel az iparcikk – a II. félévben mint a beszerzés.
b) Átlagkészlet alakulása:
árucsoport átlagkészlet fogyasztói áron index
I. félév (01.01.+07.01) : 2 II. félév (07.01.+12.31) : 2 %-ban
Élelmiszer (20+22) : 2 = 21.000 (22+20) : 2 = 21.000 100,00
Ruházat (15+22) : 2 = 18.500 (22+25) : 2 = 23.500 127,03
Iparcikk (40+43) : 2 = 41.500 (43+50) : 2 = 46.500 112,05
Összesen 81.000 91.000 112,35
A II. félévben az élelmiszer kivételével nıtt az átlagkészlet szintje. Nem jó dolog, mert leköti
az erıforrásokat.
72
c) Forgási sebesség mutatói:

árucsoport fordulatok száma forgási idı
árbevétel : átlagkészlet 360nap : fordulatok száma
I. félév II. félév I. félév II. félév
Élelmiszer 100 : 21 = 4,76 120 : 21 = 5,71 180 : 4,76 = 37,82 180 : 5,71 = 31,52
Ruházat 30 : 18,5 = 1,62 50 : 23,5 = 2,13 180 : 1,62 = 111,11 180 : 2,13 = 84,51
Iparcikk 150 : 41,5 = 3,61 200 : 46,5 = 180 : 3,61 = 49,86 180 : 4,30 = 41,86
4,30
Összesen 280 : 81 = 3,46 370 : 91 = 4,07 180 : 3,46 = 52,02 180 : 4,07 = 44,23
A II. félévben a fordulatok száma megnıtt, így a forgási napok lerövidültek, a megtérülés
gyorsabb lett. Pozitív tendencia.
d) Átlagkészlet változását befolyásoló tényezık:
Átlagkészlet változása: 91.000 – 81.000 = - 10.000eft

- Forgalomváltozás hatása = (II.fé árbevétel : I.fé fordulatok száma) – I.fé átlagkészlet
370.000 : 3,46 = 106.936 – 81.000 = + 25.936eft
- Összetétel-változás hatása: élelmiszer: 120.000 : 4,76 = 25.210eft
ruházat: 50.000 : 1,62 = 30.864eft
iparcikk: 200.000 : 3,61 = 55.402eft
Σ 111.476eft
111.476 – 106.936 = + 4.540eft
- Készletintézkedés hatása: 91.000 – 111.476 = - 20.476eft
Ellenırzés: + 25.936 + 4.540 – 20.476 = + 10.000eft
A II.fé-i megnövekedett értékesítési forgalom a beszerzést 25.936eft mértékben növelte, az

összetétel változása kissé növelte az átlagkészletet (+ 4.540eft-al). A II.fé-ben az értékesítés
növekedési üteme mellett elmaradt a beszerzés növekedési üteme, ez jótékonyan hatott a
készlet mértékére (20.476eft-al csökkent). Látsb még az a) pontban kidolgozott táblázat
beszerzési és értékesítési indexeit !
73
Munkaerı-gazdálkodás elemzése TK 696/2006. 387. oldal
globális mutatók:
munkaerı-szükséglet fedezettsége = rendelkezésre álló létszám : szükséges létszám
munkaerı-felhasználási mutató = átlagos dolgozó fı : átlagos állományi létszám
hiányzások aránya = 100 % – munkaerı-felhasználási mutató
fluktuáció mutatói
belépési forgalom (%) = belépık száma : átlagos állományi létszám
kilépési forgalom (%) = kilépık száma : átlagos állományi létszám
munkaerı forgalom (%) = (belépık+kilépık) : átlagos állományi létszám
váltás (munkaerı cserélıdés) = a lelépık és kilépık közül a kisebbik
váltás intenzitása = váltás : átlagos állományi létszám
munkaidı-kihasználás mutatói
a) az egész napos távollétek elemzése
+ naptári napok száma

– heti pihenınapok száma (szombat, vasárnap)
– munkaszüneti napok száma (fizetett ünnep)
munkarend szerinti munkanapok (törvényes munkanapok)
egész napos távollét = munkarend sz. munkanapok – teljesített napok

munkaerı-felhasználási mutató (%) = teljesitett napok száma : munkarend szerinti napok
száma
egész napos távollét aránya = 100 % – munkaerı-felhasználási mutató
b) a törtnapi távollétek elemzése
munkanap átlagos hossza (óra/nap) = teljesített órák : teljesített napok

törtnapi távollét (óra) = munkanap törvényes hossza – munkanap átlagos hossza
munkaidı-kihasználási mutató (%) = munkanap átlagos hossza : munkanap törvényes

hossza (vagy = teljesített órák száma : teljesíthetı órák száma)
törtnapi távollétek aránya (%) = 100 % – munkaidı-kihasználási mutató
teljesíthetı órák száma = teljesített nap * munkanap törvényes hossza
munkaidı alap = munkarend szerinti napok * munkanap törvényes hossza

munkaidıalap-kihasználási mutató = teljesített órák száma : munkaidı alap
74
c) a veszteségidık elemzése
munkarenden belőli veszteségidı: állásidı, selejt elıállítása, gépjavítási idı, pótidı
átlagos teljesítmény százalék = ténylegesen felhasznált idı : norma szerint kiutalványozott

idı
Példák: 696-P/2006. 130. feladattól
A munkaerı felhasználás és a termelési érték kapcsolatának elemzése
A termelési érték változására ható tényezık

- átlagos állományi – fizikai – létszám változása (fı)
- fizikai dolgozók arányának változása (%)
- munkarend szerinti munkanapok változása (nap/fı)
- munkaerı-felhasználás változása
(munkaerı-felhasználási mutató változása (%), 1 fizikai által teljesített
munkanapok számának változása (nap/fı))
- munkanap átlagos hosszának a változása (óra/nap)
- közvetlen fizikaiak aránya (%)
- átlagos teljesítmény %
- 1 teljesített órára jutó termelési érték (termelékenység) változása (ft/óra)
tényezıkre bontás bármely módszerével

696-P / 2006. 138. feladat (százalékos különbözetek módszere)
696-P / 2006. 139. feladat (láncbehelyettesités módszere)
696-P / 2006. 140 – 142. feladat (abszolút különbözetek módszere)
A munkaerı termelékenységének elemzése
globális összefüggés: termelés (mennyiségben vagy értékben)

termelékenység =
felhasznált erıforrás (összes)
munkatermelékenység = termelés : élımunka-felhasználás
A munkatermelékenységi mutatók
- 1 változatlan nó-ra jutó TÉ (Ft/nó) – bázisszintő a nó

- 1 teljesített nó-ra jutó TÉ (Ft/nó)
- 1 közvetlen fizikai órára jutó TÉ (Ft/nó)
- 1 fizikai órára jutó TÉ (Ft/nó)
- 1 teljesített fizikai napra jutó TÉ (Ft/nap)
- 1 fizikai 1 munkarend szerinti napjára jutó TÉ (Ft/nap)
- 1 fizikai fıre jutó TÉ (Ft/fı)
- 1 fıre jutó TÉ (Ft/fı)
75
A munkatermelékenységi mutatókra ható tényezık:

- Termelés összetétel-változása (1 változatlan nó-ra jutó TÉ-re hat)
- Fajlagos nó-felhasználások változása (1 teljesített nó-ra jutó TÉ-re hat)
- Átlagos teljesítmény % változása (1 közvetlen fizikai órára jutó TÉ-re hat)
- Fizikai létszám összetételének változása / közvetlen fizikai arány változása
(1 fizikai órára jutó TÉ-re hat)
- Munkanap átlagos hossza változása (1 teljesített fizikai napra jutó TÉ-re hat)
- Munkaerı-felhasználás változása / egész napos távollét változása (1 fizikai
1 munkarend szerinti napjára jutó TÉ-re hat)
- Munkarend szerinti (törvényes) munkanapok változása (1 fizikai fıre jutó TÉ)
- A fizikai-szellemi létszám arányának változása (1 fıre jutó TÉ-re hat)
Példák: 696-P/2006. 143 – 146. feladat
A munkaerı költségeinek elemzése

munkaerı költség elemei:
1. kompenzációs költségek
1.1. munkajövedelem
1.1.1. kereset
1.1.2. egyéb munkajövedelem (szerzıi jogdij, étkezési térités, munkába járás)
1.2. szociális költségek (tb.járulék, eho, m.adói járulék …, végkielégités…)
1.2.1. munkáltató által kötelezıen teljesitett járulékok, hozzájárulások
1.2.2. kollektiv szerzıdés, egyéb megállapodás alapján teljesitett …
1.2.3. munkavállalóknak közvetlenül nyújtott szociális juttatások (betegszabi,
végkielégítés...)
2. szakoktatás és egyéb képzés költségei
3. egyéb munkaerı költségek (hirdetési dij, alkalmassági vizsgálat …)
4. adók, támogatások (- visszaigényelhetı támogatás)
Példák: 696-P / 2006. 147. feladat
A bérgazdálkodás átfogó elemzése

- Átlagbér mutatók = 1 (norma)órára jutó törzsbér
1 (norma)órára jutó összes bér
1 napi összes bér
1 havi összes bér
Éves átlagbér
Példák: 696-P / 2006. 148 – 156. feladat
A bérfelhasználás gazdaságosságának elemzése

- Bérhányad (%) = Bérktg : TÉ
- Bérigényesség (%) = Bérktg : Összes ktg.
- Bérhatékonysági mutató = Eredmény : Bérktg (100 ft-ban)
76
Az innovációs tevékenység elemzése TK 696/2006. 143. oldal

Innováció: Új termék, technológia kifejlesztése, bevezetése.
Termékfejlesztés: Új termék kifejlesztése, meglévı termék korszerősítése.
Gyártásfejlesztés (technológia-fejlesztés): A termelı folyamatok mőszaki, gazdasági
szinvonalának korszerősítése.
A fejlesztési döntések elıkészítése során figyelembe veendı tényezık:
1. Az idıtényezı: A pénz jelenértéke és jövıértéke közötti különbség.

- kamat tényezı
- diszkont tényezı
- törlesztı faktor
t = évek száma 1…n
i = elvárt jövedelmezıség (alternatív befektetéstıl elvárt hozam)
n = vizsgált idıtartam években
ct = t. évi hozam
C = átlagos éves hozam
Kt = t. évi kamattényezı
Dt = t. évi diszkonttényezı
kamattényezı: Kt = (1+i)t
Egységnyi mai befektetés t év mulva mennyit ér.
diszkonttényezı: Dt = 1 / (1+i)t
Azt mutatja meg, hogy ma mennyit kell befektetni ahhoz, hogy t év mulva egységnyit
érjen.
törlesztıfaktor – annuitás faktor – : q = i * (1+i)n / (1+i)n – 1

Azt mutatja meg, hogy egységnyi befektetett tıkének idıszakonként mennyi hozamot kell
biztosítania ahhoz, hogy a befektetés megtérüljön és az i-nek megfelelı növekmény is
képzıdjön.
gyakorlati haszna: Az idıben egyenlıtlenül jelentkezı hozamok éves átlagát állapítjuk meg
vele. n
képletben: C = q * ∑ ct * Dt
i=1
2. A jövedelmezıség: Gazgasági kalkulációt kell végezni az alábbi séma szerint.
1. Értékesítés nettó árbevétele

2. Értékesítés közvetlen elszámolható költségei
3. Bruttó eredmény (fedezeti összeg) (1-2)
4. Értékesítés közvetett költségei
5. Egyéb bevételek és egyéb ráforditások
6. Üzemi tevékenység eredménye (3-4±5)
7. Pénzügyi mőveletek eredménye
8. Szokásos vállalati eredmény (6±7)
77
9. Rendkivőli eredmény
10.Adózás elıtti eredmény (8±9)
78
3. A fejlesztés gazdaságosságának megítélésében felhasználható mutatók:
A fejlesztés hatására képzıdı eredmény és ráfordítás viszonyát mutatja.
Statikus mutatószám: Nem tesz különbséget a jelen befektetés és a jövıbeni megtérülés

között. Nem veszi figyelembe a pénz idıértékét. Igy csak rövid vagy egyetlen periódus
elemzésére alkalmas.
Dinamikus mutatószám: Figyelembe veszi a pénz idıértékét. Így a fejlesztés teljes

idıtartamára számítjuk (pl. egy gépi beruházás teljes élettartamát vizsgáljuk).
Megállapításuk során kamatos kamatot számítunk. Diszkontálással összehasonlítható a
különbözı idıpontokban történı ráfordítás és képzıdı megtérülés.
mutatószámok
nettó jelenérték: A fejlesztés eredményeként képzıdı pénzjövedelmek diszkontált

összegének és a kezdı befektetés összegének a különbözete. Akkor jó, ha értéke pozitív.
n
képletben: NPV = – PVb + ∑ Ht * Dt
t=0
PVb = egyszeri tıkebefektetés

Ht = t. évi hozam (nyereség)
Dt = t. évi diszkonttényezı
n = teljes élettartam években
belsı kamatláb: Az a kamatláb ahol a NPV = 0.

n
képletben: PVb = ∑ Ht * Dt
t=0
Dt = t. évi diszkonttényezı a belsı kamatrátával számolva.
megtérőlési idı: Az az idıszak, amikorra az NPV=0. A fejlesztési ráfordítások mennyi idı

alatt térülnek meg.
megtérülési idı = fejlesztéssel kapcsolatos nettó ráfordítás

fejlesztés hatására képzıdı éves nettó pénzjövedelem
megtérülési idı = t + ((b – c) / (d – c))
t = utolsó év , amikor a halmozott jövedelem kisebb a kezdı befektetésnél

b = kezdı befektetés összege
c = halmozott jövedelem t évig
d = halmozott jövedelem t + 1 évig
egységnyi befektetésre jutó eredmény:

jövedelmezıségi mutató = fejlesztés hatására képzıdı éves átlagos eredmény
fejlesztési ráfordítások összege
79
4. A termék, gyártmány fejlesztési döntések elıkészítése:
A termékfejlesztést meghatározza:
- a tecnikai fejlıdés
- piaci igények változása.
Vizsgálati szempontok:
- a cég mely új igény kielégítését célozza meg – piackutatás
- felmérni a fejlesztési és gyártási kapacitást
- felmérni a pénzügyi lehetıségeket
- vizsgálni a termék életgörbéjét, mely termék helyettesítıje lesz
- gazdasági kalkulációval választani a fejlesztési alternativák közül.
1. Értékesítés nettó árbevétele változása

2. Értékesítés közvetlen elszámolható költségei változása
3. Bruttó eredmény (fedezeti összeg) (1-2) változása
4. Értékesítés közvetett költségei változása
4.1. Kisérleti fejlesztés aktivált értékének leírása
4.2. Értékesítési ktg. (pl.reklám) változás
4.3. Garanciális ktg. változása
4.4. Gépköltségek változása
4.5. Készletek növekedése miatti változás
5. Egyéb bevételek és egyéb ráfordítások változása
5.1. Iparőzési adó változása
6. Üzemi tevékenység eredménye (3-4±5)
Példák: 696-P / 2006. 48 – 50. feladat termékfejlesztésre
5. A gyártás (technológiai) fejlesztési döntések elıkészítése:
Korszerősítési lehetıségek:
- új gépek, berendezések, gyártóeszközök beszerzése
- új korszerőbb gyártási eljárások , gyártási rendszerek alkalmazása
- gyártásszervezés javítása stb…
A gyártásfejlesztés által befolyásolt tényezık

- a termelés volumene, összetétele
- az árak
- anyagigény , energiaigény
- munkatermelékenység , létszámigény
- gyártási költségek stb…
Össze kell hasonlítani a fejlesztés elıtti (0) és utáni (1) állapotot
80
A gyártásfejlesztés befolyásolhatja a termelés jövedelmezıségét.
gazdasági kalkuláció
Példák: 696-P / 2006. 51 – 53. feladat technológia fejlesztésre
81
15. PÉLDA
Egy feldolgozóipari tevékenységet folytató vállalkozás a technológiai fejlesztését tervezi:
A jelenlegi technológiára vonatkozóan az alábbi információkat ismeri:

A gépek:
- bruttó értéke: 23.400 eft,
- nettó értéke: 5.850 eft,
- leírási mód: lineáris,
- leírási kulcs: 14,5%,
- fenntartási költség: 660 eft/év,
- energiaköltség: 650 ft/ó.
A gyártóeszközök:
- bruttó értéke: 2.340 eft,
- nettó értéke: 195 eft,
- leírási mód: darab arányos,
(A gyártóeszközökkel gyártható termékmennyiség: 46.800db)
A fejlesztési javaslatra vonatkozó információk:

A gépek:
- beszerzési ára: 41.600 eft,
- szállítási költsége: 260 eft,
- alapozás, szerelés ktg: 1.560 eft,
- várható mőködési idı: 5 év,
- tervezett leírási mód: lineáris,
- fenntartási költség: 780 eft/év,
- energiaköltség: 620 ft/ó.
A gyártóeszközök:
- elıállítási költsége: 3.276 eft,
- leírási mód: darab arányos,
(A gyártóeszközökkel gyártható termékmennyiség: 54.600db)
Az elıállítandó termékekre vonatkozó információk:

Megnevezés m.e. fejlesztés elıtt fejlesztés után
Nettó ár: ft/db 13.650 14.300
Értékesítési (gyártási) volumen: db 15.600 18.200
Anyagfelhasználási norma:
- bruttó norma: kg/db 13,000 ________
- nettó norma: kg/db 11,180 11,180
Anyagár: ft/kg 500 500
Bérköltség és járulékai: ft/db 1.300 ________
Elıállítási önktg. az érintett technológa ft/db
költségei nélkül: 7.150 ________
A gyártás átfutási ideje: nap 12 10
Fajlagos gépi idı az érintett technológián ó/db 0,6 0,5
Átlagos készültségi fok: % 65 65
Garanciális ktg-k az árbevétel %-ában % 2,5 2,5
A fejlesztés hatására a gyártás során képzıdı hulladék aránya 2%-al csökken, a bérköltségnél
pedig a termelékenység növekedése miatt 10%-os megtakarítás várható. Az anyagok átlagos
átfutási ideje 10 nap. A készletekhez kapcsolódó költségek, ráfordítások átlagos mértéke 20%.
Iparőzési adó önkormányzat által megállapított mértéke 1,5%.
Minimális jövedelmezıségi elvárás 20%. A fejlesztés aktiválásának ideje 2005. január 1.
82
A fejlesztési terv szerint a meglévı gépeket a gyártóeszközökkel együtt nettó értéken

értékesítik. Az érintett tárgyi eszközöknél a társasági adóról és az osztalékadóról szóló tv. 2. sz.
mellékletében található leírási kulcs mind a fejlesztés elıtt, mind a fejlesztés után 14,5%.
A vállalkozás által összeállított kalkulációs séma szerint a gépköltségeket felosztják a
termékekre. (Egyszerőség miatt az écs. számításánál a maradványértéktıl eltekintünk.)
Feladat:
a) Állítsa össze a fejlesztési döntés elıkészítéséhez szükséges gazdasági kalkulációt !
b) Ismertesse, hogy a fejlesztési döntés megalapozásához a gazdasági kalkuláción kivül
milyen gazdaságossági mutatószámok számítására van szükség !
15. MEGOLDÁS:
a) Gazdasági kalkuláció:
Hiányzó adatok a gazdasági kalkulációhoz:

a) Fejlesztés után – bruttó norma:
Fejlesztés elıtt nettó norma: 11,180kg : 13,000kg = 0,86
Fejlesztés után nettó norma: 11,180kg : Xkg = 0,88 (0,86+2)
Bruttó norma fejlesztés után: 11,180kg : 0,88 = 12,705kg
Anyagköltség változás: (12,705kg/db – 13,000kg/db) * 500ft/db = – 147,5ft/db
b) Fejlesztés után – bérktg. és járulékai: 1.300ft/db – 130ft/db (10%) = – 1.170ft/db
c) Fejlesztés után – egységönktg: 7.150ft/db – 147,5ft/db – 130ft/db = 6.872,5ft/db
1. Értékesítés nettó árbevétele változása:

a) Volumenváltozás miatt: (18.200db – 15.600db) * 13.650ft/db = + 35.490eft
b) Árváltozás miatt: (14.300ft/db – 13.650ft/db) * 18.200db = + 11.830eft
Összes árbevétel változás: Σ + 47.320eft
2. Értékesítés közvetlen elszámolható költségei változása – gépktg. nélkül:

a) Volumenváltozás miatt: (18.200db – 15.600db) * 7.150ft/db = + 18.590eft
b) Önktg. változás miatt: (6.872,5ft/db – 7.150ft/db) * 18.200db = – 5.050,5eft
Összes önktg. változás: Σ + 13.539,5eft
3. Bruttó eredmény (FÖ) változása: 47.320eft – 13.539,5eft = + 33.780,5eft
4. Értékesítés közvetett költségei változása:
4.1. Kisérleti fejlesztés aktivált értékének leirása ---

4.2. Értékesítési ktg. (pl.reklám) változás ---
4.3. Garanciális ktg. változása: + 47.320eft * 2,5% = + 1.183eft
4.4. Gépköltségek változása (gépek és gyártóeszközök):

a) Écs – fejlesztés elıtt gépek: 23.400eft * 14,5% = 3.393eft
– fejlesztés után gépek: 43.420eft * 20% = 8.684eft
– változás: 8.684eft – 3.393eft = + 5.291eft
b) Fenntartási ktg. változás: 780eft – 660eft = + 120eft
c) Energiaktg: – fejlesztés elıtt: 15.600db * 0,6ó/db * 650ft/ó = 6.084eft
– fejlesztés után: 18.200db * 0,5ó/db * 620ft/ó = 5.642eft
– változás: 5.642eft – 6.084eft = – 442eft
83
Gyártóeszközök ktg. változása:

d) Écs – fejlesztés elıtt: 2.340eft / 46.800db * 15.600db = 780eft
– fejlesztés után: 3.276eft / 54.600db * 18.200db = 1.092eft
– változás: 1.092eft – 780eft = + 312eft
Gépköltség változás összesen: 5.291eft + 120eft – 442eft + 312eft = + 5.281eft
4.5. Készletek növekedése miatti változás:
a) Anyagok átlagos szintje – fejlesztés elıtt:

13,000kg/db * 15.600db : 365nap * 10nap = 5.556kg * 500ft/kg = 2.778eft
– fejlesztés után:
12,705kg/db * 18.200db : 365nap * 10nap = 6.335kg * 500ft/kg = 3.167,5eft
Anyagszint változás miatti ktg. változás: (3.167,5eft – 2.778eft) * 0,2 = + 78eft
b) Befejezetlen termelés átlagos szintje:

1 napi TK kiszámítása – fejlesztés elıtt:
- technológia nélküli közvetlen ktg: = 7.150ft/db
- gépktg: (3.393eft + 660eft + 6.084eft) : 15.600db = 650ft/db
- gyártóeszköz ktg: 2.340eft : 46.800db = 50ft/db
Σ: 7.850ft/db
1 napi TK: 7.850ft/db * 15.600db : 365nap = 335.507ft/nap
1 napi TK kiszámítása – fejlesztés után:

- technológia nélküli közvetlen ktg: = 6.872,5ft/db
- gépktg: (8.684eft + 780eft + 5.642eft) : 18.200db = 830ft/db
- gyártóeszköz ktg: 3.276eft : 54.600db = 60ft/db
Σ: 7.762,5ft/db
1 napi TK: 7.762,5ft/db * 18.200db : 365nap = 387.062ft/nap
Bef.term.átl.szintje – fejlesztés elıtt: 335.507ft/nap * 12nap * 0,65 = 2.617eft

– fejlesztés után: 387.062ft/nap * 10nap * 0,65 = 2.516eft
Bef.term.változás miatti ktg. változás: (2.516eft – 2.617eft) * 0,2 = – 20eft

Készletszint változás miatti ktg.változás: + 78eft – 20eft = + 58eft
Közvetett ktg. változása összesen: + 1.183eft + 5.281eft + 58eft = + 6.522eft
5. Egyéb bevételek és egyéb ráfordítások változása

5.1. Iparőzési adó változása
Árbevétel változás: + 47.320eft
Anyagktg. változás:
– fejlesztés elıtti anyagktg: 13,000kg/db * 15.600db * 500ft = 101.400eft
– fejlesztés utáni anyagktg: 12,705kg/db * 18.200db * 500ft = 115.615,5eft
– változás: 115.615,5eft – 101.400eft = + 14.215,5eft
Iparőzési adó változás: (47.320eft – 14.215,5eft) * 1,5% = + 496,5eft
5.2. Régi gép eladásának eredménye: 0 (Nettó értéken adják el !)
6. Üzemi tevékenység eredménye: 33.780,5eft – 6.522eft – 496,5eft = + 26.762eft
84
(A pü-i és a rendkivüli eredmény változatlan marad.)
b) További gazdaságossági mutatószámok:

- Nettó jelenérték (NPV): A fejlesztés eredményeként képzıdı pénzjövedelmek diszkontált
összegének és a kezdı befektetés összegének a különbözete. Akkor jó, ha értéke pozitiv.
- Belsı kamatláb (IRR): Az a kamatláb ahol a NPV=0.
- Megtérőlési idı: Az az idıszak, amikorra az NPV=0. A fejlesztési ráfordítások mennyi idı
alatt térülnek meg.
- Egységnyi befektetésre jutó eredmény
jövedelmezıségi mutató = fejlesztés hatására képzıdı éves eredmény
fejlesztési ráforditások összege
85
16. PÉLDA
Egy termelı tevékenységet folytató gazdasági társaság gyártásfejlesztési döntés elıtt áll. Az
eddig alkalmazott technológia jellemzıi:
A meglévı gépi berendezés

nettó értéke 5.650 eFt
bruttó értéke 10.000 eFt
üzembe helyezése 3 évvel korábban történt.
leírási módja: lineáris
a társasági adótörvény szerinti leírási kulcs 14,5 %
tárgyi eszköz fenntartási költség 400 eFt
üzemeltetési költség 600 eFt
Az elıállított (értékesített) termék:

éves volumene 20.000 db
eladási ára 13.600 Ft/db
közvetlen anyagköltsége 4.080 Ft/db
közvetlen fajlagos bérhányada 15 %
közvetlen bérek járuléka 45 %
egyéb közvetlen költsége 962 Ft/db
A tervezett technológia jellemzıi:

Az új gépi berendezés beszerzésével kapcsolatosan várhatóan az alábbi ráfordítások merülnek
fel:
A beszerzési ár várhatóan 360.000 EURO. Árfolyam 250 Ft/EURO. A vám, vámkezelési díj,
egyéb vámterhek 15 %‚ az import AFA 25 %-os mértékő.
A belföldre fizetendı szállítási költség 1.700 eFt (+ÁFA)
A belföldi szállító import bizományi díja a vételár 2 %-a (+ÁFA)
A berendezés szállító által elızetesen közölt beszerelési költsége 15.000 eFt (+AFA). A
tervezett leírási idı 5 év, a leírási mód lineáris. (A leírási kulcs megegyezik a társasági
adótörvényben taláthatóval.)
A tárgyévi eszköz fenntartási költsége várhatóan 800 eFt, az üzemeltetési költség-csökkenés 58
eFt.
A termékre vonatkozó információk:

Várható piaci igény 36.000 db
Eladási árnövekedés + 400 Ft/db
Közvetlen önköltség 8.200 Ft/db
(A közvetlen anyagköltség aránya megegyezik a fejlesztés elıttivel.)
Az átlagos anyagtárolási idı 30 nap, a készletekkel kapcsolatos költségek és ráfordítások
mértéke átlagosan 12,5 %. A jelenlegi technológia 5.650 eFt-ért kerül értékesítésre. A helyi
önkormányzat a térség elmaradottsága és az alacsony foglalkoztatottság miatt eltekint az
iparőzési adó beszedésétıl. A jövedelmezıségi elvárás 20 %. Az árak az ÁFA-t és a
fogyasztási adót nem tartalmazzák. Társasági adó mértéke: 18%.
A közvetlen önköltségi adatok az érintett gépek gépköltségeit nem tartalmazzák.
Feladat:
a) Állítsa össze a fejlesztési döntést megalapozó gazdasági kalkulációt egy évre.
b) Határozza meg a fejlesztés várható megtérülési idejét és a nettó jelenértéket.
16. MEGOLDÁS:
86
a) Gazdasági kalkuláció:
1. Értékesítés nettó árbevétele változása

Változás: (36.000db * 14.000ft/db) – (20.000db * 13.600ft/db) = + 232.000eft
Volumen miatt: + 16.000db * 13.600ft/db = + 217.600eft
Árváltozás miatt: 36.000db * + 400ft/db = + 14.400eft
2. Értékesítés közvetlen elszámolható költségei változása

Önktg. – fejlesztés elıtt: - közvetlen anyagktg: 4.080ft/db
- közvetlen bérktg: 2.040ft/db (13.600ft/db * 0,15)
- bérjárulékok: 918ft/db (2.040ft/db * 0,45)
- egyéb közvetlen ktg: 962ft/db
- gépktg. nélkül Σ: 8.000ft/db
– fejlesztés után: - közvetlen ktg: 8.200ft/db (megadott adat)
– változás: (36.000db * 8.200ft) – (20.000db * 8.000ft) = + 135.200eft
Volumen miatt: + 16.000db * 8.000ft/db = + 128.000eft
Önktg.vált.miatt. 36.000db * + 200ft/db = + 7.200eft
3. Bruttó eredmény (FÖ) (1-2) változása: 232.000eft – 135.200eft = + 96.800eft
4. Értékesítés közvetett költségei változása

4.1. Kisérleti fejlesztés aktivált értékének leirása ----
4.2. Értékesitési ktg. (pl.reklám) változás ----
4.3. Garanciális ktg. változása ----
4.4. Gépköltségek változása

Fejlesztés elıtti gépktg-k:
Écs: 10.000eft – 5.650eft = 4.350eft / 3év = 1.450eft (éves écs is ennyi)
Fenntartási ktg: 400eft
Üzemeltetési ktg: 600eft Σ: 2.450eft
Fejlesztés utáni gépktg-k
BEKERÜLÉSI ÉRTÉK: vételár: 90.000eft (360.000EUR*250ft)
vám: 13.500eft (90.000eft * 0,15)
száll.díj: 1.700eft
bizom.díj: 1.800eft (90.000eft * 0,02)
beszerelés: 15.000eft Σ: 122.000eft
Écs: 122.000eft * 0,2 = 24.400eft
Fenntartási ktg: 800eft
Üzemeltetési ktg: 542eft (600eft – 58eft) Σ: 25.742eft
Gépktg. változás: 25.742eft – 2.450eft = + 23.292eft
4.5. Készletek növekedése miatti változás

a) Anyagszint változás miatt:
Fejlesztés elıtti anyagktg: 4.080ft/db (4.080 : 8.000 = 51%)
Fejlesztés utáni anyagktg: 4.182ft/db (8.200 * 51% = 4.182)
Fejlesztés elıtti anyagszint: 20.000db*4.080ft : 365nap * 30nap= 6.706,8eft
Fejlesztés utáni anyagszint: 36.000db*4.182ft : 365nap * 30nap= 12.374,1eft
Anyagszint változás ktg-e: (12.374,1eft – 6.706,8eft) * 0,125 = + 708eft
Értékesítés közvetett ktg. változása összesen: + 23.292eft + 708,4eft = + 24.000eft
5. Egyéb bevételek és egyéb ráforditások változása

5.1. Iparőzési adó változása ----
87
5.2. Régi gép eladásának eredménye: 0ft (5.650eft – 5.650eft = 0)
6. Üzemi tevékenység eredménye változása: + 96.800eft – 24.000eft = + 72.800eft
b) Megtérülési idı és nettó jelenérték:

Fejlesztéssel kapcsolatos összes nettó ráfordítás:
Új gép bekerülési értéke: 122.000,0eft
Anyagtöbblet: 5.667,3eft (12.374,1eft – 6.706,8eft)
Régi gép eladási ára: – 5.650,0eft
Nettó ráfordítás Σ: 122.017,3eft
Adózás elıtti eredmény (adóalap) változása: + 72.800eft

Társasági adó fiz. kötelezettség változása: – 13.104eft
Adózott (msz.) eredmény: + 59.696eft
Éves écs. változás (24.400eft – 1.450eft): 22.950eft
Éves nettó pénzjövedelem (59.696eft + 22.950eft): + 82.646eft
Megtérülési idı: 122.017,3eft : 82.646eft = 1,476év
Nettó jelenérték: (Jövedelmezıségi elvárás: 20%. Minden évben azonos nettó

pénzjövedelmet feltételezve.))
évek sorszáma egyszeri ráfordítás diszkontált hozamok

1. 122.017,3eft 82.646eft : 1,2 = 68.872eft
2. 68.872eft : 1,2 = 57.393eft
3. 57.393eft : 1,2 = 47.828eft
4. 47.828eft : 1,2 = 39.857eft
5. 39.857eft : 1,2 = 33.214eft
Σ: 247.164eft
NPV: 247.164eft – 122.017,3eft = 125.146,7eft
88
17. PÉLDA
Egy vállalkozás termékválasztékának bıvítése érdekében új termék fejlesztését tervezi. A

fejlesztés elsı szakaszai lezárultak, kiválasztották azokat a termékeket, amelyek fejlesztése és
késıbbi gyártása lehetséges, illetve amelyeknél a fejlesztés pénzügyi fedezete biztosítható. A
kiválasztott termékekre vonatkozóan az alábbi információkat ismeri:
Megnevezés m.e. fejlesztési változatok
A B
A gyártás átfutási ideje nap 20 16
Piacképesség idıtartama év 3 2
Értékesíthetı mennyiség a piacképesség idıtartama
alatt db/év
1.év – belföldre 36.000 48.000
– exportra 3.000 2.000
2.év – belföldre 40.000 36.000
– exportra 4.000 2.000
3.év – belföldre 24.000 --
– exportra 2.000 --
Várható eladási árak a piacképesség 1. évében
– belföldre ft/db 2.100 1.400
– exportra EUR/db 38 23
Közvetlen önktg. a piacképesség 1. évében ft/db 1.800 1.000
(az új gép költségei nélkül)
– ebben anyagköltség ft/db 1.000 600
Fejlesztési idı mérnöknapokban nap 125 100
1 mérnöknap bérköltsége + összes járuléka ft/nap 20.000 20.000
A fejlesztés anyagköltségei eft 520 112
Kutató intézeti megbízás költsége eft 468 --
Beruházási igény (gép) eft 6.000 --
– maradványérték eft 1.000 --
– tervezett leírási mód lineáris --
– tervezett leírási kulcs % 20 --
– fenntartási költségek eft/év 500 --
– energiaköltség ft/gó 400 --
– fajlagos gépi idı igény gó/db 0,2 --
- A garanciális javítások várható költségei 2%-ot tesznek ki (árbevétel után).

- A helyi iparőzési adó önkormányzat által megállapított mértéke 1,5%, melynek a változását
nem tervezik.
- Az árak évente várhatóan 5%-al nınek. Az önköltség várhatóan nem változik.
- Átlagos anyagtárolási idı 7 nap. A készletekhez kapcsolódó költségek, ráfordítások átlagos
mértéke 25%.
- A számítások során alkalmazott kalkulatív kamatláb 20%. Árfolyam: 250ft/EUR.
- A piacképesség kezdete, bármely termék fejlesztésére kerül sor, 2005. január 1.
Feladat:
Készítsen gazdasági számításokat arra vonatkozóan, hogy melyik termék fejlesztése lenne
célszerő.
17. MEGOLDÁS:
1.sor: Nettó árbevétel
89
„A” termék: 1.év belföldi: 36.000db * 2.100ft = 75.600eft

export: 3.000db * 38EUR * 250ft = 28.500eft Σ: 104.100eft
2.év belföldi: 40.000db * 2.100ft * 1,05 = 88.200eft
export: 4.000db * 38EUR * 1,05 * 250ft = 39.900eft Σ: 128.100eft
export: 2.000db * 39,9EUR * 1,05 * 250ft = 20.947,5eft Σ: 76.513,5eft
„B” termék: 1.év belföldi: 48.000db * 1.400ft = 67.200eft
export: 2.000db * 23EUR * 250ft = 11.500eft Σ: 78.700eft
export: 2.000db * 23EUR * 1,05 * 250ft = 12.075eft Σ: 64.995eft
2.sor: Közvetlen önköltség

„A” termék: 1.év (36.000db+3000db) * 1.800ft = 70.200eft
2.év (40.000db*4.000db) * 1.800ft = 79.200eft
3.év (24.000db*2.000db) * 1.800ft = 46.800eft
„B” termék: 1.év (48.000db*2.000db) * 1.000ft = 50.000eft
2.év (36.000db*2.000db) * 1.000ft = 38.000eft
4.1. sorhoz: K+F költségei:

„A” termék: Bér+járulékok: 125nap * 20.000ft/nap = 2.500eft
Anyagktg: 520eft
Megbízási díj: 468eft Σ: 3.488eft
„B” termék: Bér+járulékok: 100nap * 20.000ft/nap = 2.000eft
Anyagktg: 112eft Σ: 2.112eft
Écs volumenarányosan:
„A” termék: 1.év 3.488eft : 109.000db * 39.000db = 1.248eft
2.év 3.488eft : 109.000db * 44.000db = 1.408eft
3.év 3.488eft : 109.000db * 26.000db = 832eft
„B” termék: 1.év 2.112eft : 88.000db * 50.000db = 1.200eft
2.év 2.112eft : 88.000db * 38.000db = 912eft
4.3. sor: Garanciális ktg.

„A” termék: 1.év 104.100eft * 0,02 = 2.082eft
2.év 128.100eft * 0,02 = 2.562eft
3.év 76.513,5eft * 0,02 = 1.530,3eft
„B” termék 1.év 78.700eft * 0,02 = 1.574eft
2.év 64.995eft * 0,02 = 1.300eft
4.4. sor: Gépköltségek:

a) értékcsökkenési leírás:
„A” termék: 1.év (6.000eft – 1.000eft) * 0,2 = 1.000eft
2.év 1.000eft
3.év 1.000eft
c) energiaktg: 1.év 39.000db * 0,2gó * 400ft/gó = 3.120eft
2.év 44.000db * 0,2gó * 400ft/gó = 3.520eft
3.év 26.000db * 0,2gó * 400ft/gó = 2.080eft
4.5. sor: Anyagkészlet kezelés miatti többletktg:

„A” termék: 1.év átlagos anyagszint: 39.000db * 1.000ft/db : 365nap * 7nap = 748eft
Anyagkezelés ktg-e: 748eft * 0,25 = 187eft
2.év átlagos anyagszint: 44.000db * 1.000ft/db : 365nap * 7nap = 844eft
3.év átlagos anyagszint: 26.000db * 1.000ft/db : 365nap * 7nap = 499eft
90

„B” termék: 1.év átlagos anyagszint: 50.000db * 600ft/db : 365nap * 7nap = 575eft
2.év átlagos anyagszint: 38.000db * 600ft/db : 365nap * 7nap = 437eft
5.1. sor: Iparőzési adó

„A” termék: 1.év (104.100eft – (39.000db * 1eft)) * 0,015 = 976,5eft
2.év (128.100eft – (44.000db * 1eft)) * 0,015 = 1.261,5eft
3.év (76.513,5eft – (26.000db * 1eft)) * 0,015 = 757,7eft
„B” termék: 1.év (78.700eft – (50.000db * 0,6eft)) * 0,015 = 730,5eft
2.év (64.995eft – (38.000db * 0,6eft)) * 0,015 = 633eft
A B
1.év 2.év 3.év 1.év 2.év
1. Nettó árbevétel (eft) 104.100 128.100 76.513,5 78.700 64.995
2. Közvetlen önköltség (eft) 70.200 79.200 46.800 50.000 38.000
3. Fedezeti összeg (1-2) (eft) 33.900 48.900 29.713,5 28.700 26.995
4. Közvetett költségek (eft)
4.1. K+F écs. leírása 1.248 1.408 832 1.200 912
4.2. Értékesítési ktg. - - - - -
4.3. Garanciális ktg. 2.082 2.562 1.530 1.574 1.300
4.4. Gépköltségek
a) értékcsökkenési leírás 1.000 1.000 1.000 - -
b) fenntartási költségek 500 500 500 - -
c) energiaköltségek 3.120 3.520 2.080 - -
4.5. Készletek miatti többletktg. 187 211 125 144 109
Összes közvetett költség: 8.137 9.201 6.067 2.918 2.321
5. Egyéb bevételek és ráfordítások
5.1. Iparőzési adó (eft) 977 1.262 758 731 633
6. Üzemi tevékenység eredménye 24.786 38.437 22.888,5 25.051 24.041
Diszkontált eredmények:
„A” termék: 1.év 24.786eft : 1,2 = 20.655eft
2
2.év 38.437eft : 1,44 (1,2 ) = 26.692eft
3.év 22.888,5eft : 1,728 (1,2 3) = 13.246eft
Σ: 60.593eft
„B” termék: 1.év 25.051eft : 1,2 = 20.876eft

2.év 24.041eft : 1,44 (1,2 2) = 16.695eft
Σ: 37.571eft
(törlesztıfaktor (annuitás faktor) = q = i * (1+i)n : (1+i)n – 1 : Azt mutatja meg, hogy

egységnyi befektetett tıkének idıszakonként mennyi hozamot kell biztositania, hogy a
befektetés megtérüljön és az i-nek megfelelı növekmény is képzıdjön. i = elvárt
jövedelmezıség. A példában i = 0,2)
Törlesztıfaktor: 2. évben: q = 0,2 * (1+0,2)2 : (1+0,2)2 – 1 = 0,655

3. évben: q = 0,2 * (1+0,2)3 : (1+0,2)3 – 1 = 0,475
Éves átlagos eredmény növekedése:

„A” termék: 60.593eft * 0,475 = 28.782eft/év
91
„B” termék: 37.571eft * 0,655 = 24.609eft/év
1 mérnökórára jutó erdmény:

„A” termék: 60.593eft : 125nap = 484eft/nap
„B” termék: 37.571eft : 100nap = 376eft/nap
A számítások alapján az „A” termék fejlesztése kedvezıbb.
92
18. PÉLDA
A Társaság költségeirıl az alábbi adatok állnak rendelkezésre:
- Az anyagköltség bázisidıszaki összege 80.000 EFt, a reagálási foka 0,95,
költségjellemzıje a termelés volumene.
- Az igénybe vett szolgáltatások esetében a bázisban két tétel merült fel. Mindkét esetben a
költségjellemzı a termelés volumene és degresszív költségrıl van szó. Az egyik esetében a
bázis idıszakban 40.000 EFt merült fel és a reagálási foka 0,8, a másik esetben pedig a
bázisban 20.000 EFt merült fel, a reagálási foka 0,6.
- Az egyéb szolgáltatások tervezett összege 4.000 EFt.
- A bérköltség bázis idıszaki összege 150.000 EFt, a reagálási foka 0,7, költségjellemzıje a
termelés volumene. A tervezett bérfejlesztés: - 8 %. A társadalombiztosítási járulék minkét
idıszakban 29 %.
- A személyi jellegő egyéb kifizetések bázis idıszaki összege 40.000 EFt, a reagálási foka
0,65, költségjellemzıje a termelés volumene. A személyi jellegő egyéb kifizetésekbıl
társadalombiztosítási járulék köteles rész 65 %.
- A terv szerinti értékcsökkenési leírás bázis idıszaki összege 80.000 EFt. Az
értékcsökkenés tekintetében 360 napos évvel és 30 napos hónapokkal számoljon. A
tervévben két aktiválás várható. Az egyik esetben június 01-jén egy ingatlan aktiválása
várható, melynek bruttó értéke 70.000 EFt, maradványértéke 25.000 EFt, az amortizációs
normája 2 %. A másik esetben október 01-jén egy termelı gép aktiválása várható 20.000
EFt értékben, az amortizációs norma 15 %. Ezen kívül a tárgyévben két
állománycsökkenés is várható. Az egyik esetben március 01-jén termelı gép értékesítésére
kerül sor, melynek bruttó értéke 60.000 EFt, halmozott értékcsökkenése 45.000 EFt, az
amortizációs norma 20 %. A másik esetben december 01-jén egy számítógép selejtezését
tervezik, melynek bruttó értéke 4.000 EFt, halmozott értékcsökkenése 1.500 EFt, az
amortizációs norma 33 %.
- Az eladott áruk beszerzési értékének tervezett összege 100.000 EFt.
- A Társaság bázisidıszaki termelési értéke 500.000 EFt, a tervezett termelési érték folyó
áron 630.000 EFt, bázisáron 600.000 EFt.
Feladat: A fenti információk felhasználásával állítsa össze a Társaság költségnemenkénti

költségtervét és határozza meg a tervezett eladási árindexet. A feladatban ezer forintra és a
százalékokat két tizedesjegyre kerekitve számoljon !
Megnevezés Érték ezer forintban

Anyagköltség ____________________
Igénybe vett szolgáltatások költsége ____________________
Egyéb szolgáltatások költsége ____________________
Bérköltség ____________________
Személyi jellegü egyéb kifizetések ____________________
Bérjárulékok ____________________
Értékcsökkenési leírás ____________________
KÖLTSÉGEK ÖSSZESEN: ____________________
Tervezett eladási árindex: ____________________
93
18. MEGOLDÁS
REAGÁLÁSI FOK: Minden esetben azt mutatja meg, hogy a tevékenység egyik jellemzıjének
egységnyi – pl. 1%-os – változása , a tevékenység másik jellemzıjének milyen mértékő
változását vonja maga után – pl. 0,8%-os változását vonja maga után – .
A feladatban a TÉ egységnyi – 1%-os – változása a felsorolt költségek reagálási fok szerinti
mértékő változását vonja maga után.
A TÉ változása – mivel a felsorolt költségek jelentıs része a termelés mennyiségi növekedése

miatt nıtt – volumennel arányosan: 600.000eft / 500.000eft = 1,2 (volumenindex). A termelés
mennyisége + 20%-al nıtt.
Tárgyévi költségek:
- Anyagktg: 80.000eft + (80.000eft * 0,2 * 0,95 = 15.200eft) = 95.200eft
- Igénybe vett szolg: 40.000eft + (40.000eft * 0,2 * 0,8 = 6400ft) = 46.400eft
20.000eft + (20.000eft * 0,2 * 0,6 = 2.400eft) = 22.400eft
Σ 68.800eft
- Bérktg: (150.000eft + (150.000eft * 0,2 * 0,7 = 21.000eft)) * 0,92 = 157.320eft
- Személyi jell.egyéb: 40.000eft + (40.000 * 0,2 * 0,65 = 5.200eft) = 45.200eft
- Tb.járulék: 157.320eft * 0,29 = 45.622,8eft
+ 45.200eft * 0,65 * 0,29 = 8.520,2eft Σ 54.143eft
- Écs: 80.000eft + ...
Aktiválás miatt: (70.000eft – 25.000eft) * 0,02 / 12hó * 7hó = + 525eft
20.000eft * 0,15 / 12hó * 3hó = + 750eft
Értékesítés miatt: 60.000eft * 0,2 / 12hó * - 10hó = - 10.000eft
Selejtezés miatt: 4.000eft * 0,33 / 12hó = - 110eft
Σ 71.165eft
Árindex: 630.000eft / 600.000eft = 1,05 (105%)
Megnevezés Érték ezer forintban

Anyagköltség 95.200eft
Igénybe vett szolgáltatások költsége 68.800eft
Egyéb szolgáltatások költsége 4.000eft
Bérköltség 157.320eft
Személyi jellegü egyéb kifizetések 45.200eft
Bérjárulékok 54.143eft
Értékcsökkenési leírás 71.165eft
KÖLTSÉGEK ÖSSZESEN: 495.828eft
Tervezett eladási árindex: 105 %
94
19. PÉLDA
A Társaság egyik tevékenységével kapcsolatban a következı információk állnak rendelkezésre:
2007.évi adatok:
° Az összes felhasznált gépköltség 36.864.000 Ft.
° A gépköltséget is tartalmazó összes üzemi általános költség 92.000.000 Ft.
° Az értékesítés költsége 16.000.000 Ft.
° Az egyéb üzemi általános költség nélküli igazgatási költségek összege 31.500.000 Ft.
megnevezés egység Termékek

I. II. III.
Termelt mennyiség db 32.000 23.000 11.000
Nettó eladási ár Ft/db 13.000 8.000 15.000
Közvetlen anyagköltség Ft/db 6.200 3.100 5.000
Közvetlen bérköltség Ft/db 2.000 1.500 1.800
Közvetlen bérek járulékai Ft/db 800 600 700
Gyártási különköltség Ft/db 576 534 150
2008.évi terv adatok:

° A gépi átbocsátó képesség az elızı évhez képest 20%-al növelhetı.
° A gépköltséget is tartalmazó összes üzemi általános költség várhatóan 6%-kal csökken.
° A gépköltségek reagálási foka 1,25; a költségjellemzı a gépórák száma.
° Az értékesítés költségei várhatóan 9%-kal csökkennek.
° Az egyéb üzemi általános költség nélküli igazgatási költségek összege várhatóan 6%-kal
nı.
° Az egyéb általános költségek tervezett összege 3.800.000 Ft.
megnevezés Termékek
I. II. III.
Nettó eladási ár - 5% + 8% + 200 Ft/db
Közvetlen anyagköltség - 200 Ft/db - 4% + 8%
Közvetlen bérköltség + 8% - 150 Ft/db - 10%
Közvetlen bérek járulékai Arányosan változnak.
Gyártási különköltség A 2007. évi
Gépóra szükséglet - 2 gó/db + 1 gó/db 0
Értékesítési minimum 0 5.000 db 0
Piaci igények 40.000 db 30.000 db 20.000 db
Feladat:
1. Számítsa ki a termékek 2008. évi tervezett közvetlen önköltségét.
2. Állapítsa meg a termékek 2008. évi jövedelmezıségi rangsorát a szők keresztmetszetre
vetítve. A kalkulációt a közvetlen önköltségig végezze el.
3. Határozza meg a 2008. évi értékesítés optimális termékösszetételét. A társaság nem
tervez állományváltozást egyik termékbıl sem.
4. Számítsa ki a rendelkezésre álló adatok alapján a 2008. évi várható eredményt.
19. MEGOLDÁS
95
1. A 2008. évi közvetlen önköltségek megállapítása
Tervezett közvetlen anyagköltség:

I. Termék: 6.200 – 200 = 6.000 Ft/db
II. Termék: 3.100 x 0.96 = 2.976 Ft/db
III. Termék: 5.000 x 1,08 = 5.400 Ft/db
Tervezett közvetlen bérköltség:

I. Termék 2.000 x 1,08 = 2.160 Ft/db
II. Termék 1.500 - 150 = 1.350 Ft/db
III. Termék 1.800 x 0,90 = 1.620 Ft/db
Tervezett közvetlen bérek járulékai:

I. Termék 800 x 1,08 = 864 Ft/db
II. Termék 600 x 0,90 = 540 Ft/db (150/1.500= - 10 %)
III. Termék 700 x 0,90 = 630 Ft/db
A 2007. évi gépórák száma termékenként:

I. Termék 32.000 x 6 = 192.000 gó
II. Termék 23.000 x 5 = 115.000 gó
III. Termék 11.000 x 7 = 77.000 gó
Összesen: 384.000 gó
A 2008. évi tervezett gépórák száma: 384.000 x 1.20 = 460.800 gó

A tervezett költségváltozás mértéke: 20 % x 1,25 = 25 %
A 2008.évi tervezett gépköltség értéke: 36.864.000 x 1,25 = 46.080.000 Ft
A 2008. évi egy gépórára jutó gépköltség: 46.080.000 / 460.800 = 100 Ft/gó
A 2008. évi tervezett fajlagos gépköltség:

I. Termék 100 x (6 - 2) = 400 Ft/db
II. Termék 100 x (5 + 1) = 600 Ft/db
III. Termék 100 x 7 = 700 Ft/db
A 2008. évi tervezett közvetlen önköltség:

I. II. III.
Közvetlen anyagköltség 6.000 Ft/db 2.976 Ft/db 5.400 Ft/db
Közvetlen bérköltség 2.160 Ft/db 1.350 Ft/db 1.620 Ft/db
Közvetlen bérek járulékai 864 Ft/db 540 Ft/db 630 Ft/db
Gyártási különköltség 576 Ft/db 534 Ft/db 150 Ft/db
Gépköltség 400 Ft/db 600 Ft/db 700 Ft/db
Összesen: 10.000 Ft/db 6.000 Ft/db 8.500 Ft/db
2. A 2008. évi jövedelmezıségi rangsor megállapítása
Tervezett nettó eladási ár meghatározása:

I. Termék 13.000 x 0,95 = 12.350 Ft/db
II. Termék 8.000 x 1,08 = 8.640 Ft/db
III. Termék 15.000 + 200 = 15.200 Ft/db
Megnevezés Egység Termékek

I. II. III.
Nettó eladási ár Ft/db 12.350 8.640 15.200
Közvetlen önköltség Ft/db 10.000 6.000 8.500
96
Fajlagos fedezeti összeg Ft/db 2.350 2.640 6.700

Egy gó-ra jutó FÖ Ft/gó 587,50 440,00 957,14
Rangsor 2. 3. 1.
3. A 2008. évi értékesítés optimális termékösszetételének megállapítása
Értékesítési minimum gépóra szükséglete a II. terméknél 5.000 db x 6 gó/db = 30.000 gó
Összes gépóra 460.800 gó

Minimum - 30.000 gó
Marad 430.800 gó
III. Termék 20.000 x 7 = 140.000 gó

I. Termék 40.000 x 4 = 160.000 gó marad: 430.800 – 140.000 – 160.000 =
130.800 gó
II. Termék 130.800 gó / 6 gó/db = 21.800 db
Optimális termékösszetétel:
Termékek Mennyiség
I. 40.000 db
II. 26.800 db
(5.000 db + 21.800 db)
III. 20.000 db
4. A 2008. évi várható eredmény megállapítása
Értékesítés nettó árbevétele:

I. Termék 40.000 x 12.350 = 494.000.000 forint
II. Termék 26.800 x 8.640 = 231.552.000 forint
III. Termék 20.000 x 15.200 = 304.000.000 forint
Összesen: 1.029.552.000 forint
Értékesítés közvetlen költsége:

I. Termék 40.000 x 10.000 = 400.000.000 forint
II. Termék 26.800 x 6.000 = 160.800.000 forint
III. Termék 20.000 x 8.500 = 170.000.000 forint
Összesen: 730.800.000 forint
Értékesítés közvetett költségei:

Értékesítési költségek: 16.000.000 x 0,91 = 14.560.000 forint
Igazgatási költségek: (31.500.000 x 1,06) + ((92.000.000 x 0,94) – 46.080.000) =
73.790.000 forint
Egyéb általános költségek: 3.800.000 forint
Értékesítés közvetett költségei összesen: 92.150.000 forint
A várható eredmény meghatározása

forintban
Megnevezés Termékek Összesen
I. II. III.
Értékesítés nettó árbevétele 494.000.000 231.552.000 304.000.000 1.029.552.000
97
Értékesítés közvetlen ktg-ei 400.000.000 160.800.000 170.000.000 730.800.000

Fedezeti összeg 94.000.000 70.752.000 134.000.000 298.752.000
Értékesítés közvetett költségei 92.150.000
Eredmény (üzemi) 206.602.000
20. PÉLDA
Egy Zrt. (a továbbiakban: Társaság) elkészítette a 2007. évi Éves beszámolóját. A Társaság
döntése értelmében „A” változatú összköltségeljárással készült eredménykimutatást állított
össze. A Társaság termékek gyártásával és értékesítésével foglalkozik. A vezérigazgató
kíváncsi volt arra, hogy a Társaság üzemi (üzleti) tevékenységének az eredményét milyen
hatások érték. Az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének változását befolyásoló fıbb
tényezık meghatározásához az alábbi információk állnak rendelkezésre:
Termelési adatok
ezer forintban
Elızı év Tárgyév
Árindex
Megnevezés Nettó Közvetlen Nettó Közvetlen
%
árbevétel költség árbevétel költség
I. termék 300.000 200.000 400.000 300.000 125,00000
II. termék 150.000 120.000 150.000 100.000 96,00000
Termékek összesen: 450.000 320.000 550.000 400.000 _________
Szolgáltatás 50.000 30.000 100.000 80.000 117,00000
Összesen: 500.000 350.000 650.000 480.000 _________
Közvetett költségek:
Elızı év. .........................................................EFt
Tárgyév.....................................................EFt
• A Társaság mindkét évben csak saját termelésbıl és szolgáltatásnyújtásból ért el

árbevételt.
• A kidolgozás során öt tizedesjegy pontossággal állapítsa meg a százalékokat. Pl.: 1,11111
%.
• A forintértékek meghatározásánál a kerekítés szabályait betartva ezer forintra kerekítsen.
• Az árindex tárgyévi súlyozású.
98
99
EREDMÉNYKIMUTATÁS ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL

A,, változat
ezer forintban
Sor-
Megnevezés Elızı év Tárgyév
szám
01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 500.000 650.000
02. Export értékesítés nettó árbevétele 0 0
I. Értékesítés nettó árbevétele 500.000 650.000
03. Saját termeléső készletek állományváltozása 3.000 6.000
04. Saját elıállítású eszközök aktivált értéke 2.000 9.000
II. Aktivált saját teljesítmények értéke 5.000 15.000
III. Egyéb bevételek 11.000 2.000
Ebbıl: visszaírt értékvesztés 0 0
05. Anyagköltség 220.-000 350.000
06. Igénybe vett szolgáltatások értéke 45.000 30.000
07. Egyéb szolgáltatások értéke 50,000 60.000
08. Eladott áruk beszerzési értéke 0 0
09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 0 0
IV. Anyagjellegő ráfordítások 315.000 440.000
10. Bérköltség 30.000 35.000
11. Személyi jellegő egyéb kifizetések 2.000 6.000
12. Bérjárulékok 9.000 12.000
V. Személyi jellegő ráfordítások 41.000 53.000
VI. Értékcsökkenési leírás 10.000 12.000
VII. Egyéb ráfordítások 66.000 70.000
Ebbıl: értékvesztés 0 0
A. ÜZEMI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE 84.000 92.000
13. Kapott (járó) osztalék és részesedés 3.000 2.500
Ebbıl: kapcsolt vállalkozástól kapott 0 0
14. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége 2.000 3.100
Befektetett pénzügyi eszközök kamatai,
15. árfolyamnyeresége 500 1.000
Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegő
16. 6.000 4.000
bevételek
17. Pénzügyi mőveletek egyéb bevételei 3.500 2.400
Ebbıl: értékelési különbözet 0 0
VIII Pénzügyi mőveletek bevételei 15.000 13.000
18. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége 4.000 6.000
Ebbıl: kapcsolt vállalkozásnak adott 0 0
19. Fizetendı kamatok és kamatjellegő ráfordítások 21.000 30.000
Ebbıl: kapcsolt vállalkozásnak adott 0 0
Részesedések, értékpapírok, bankbetétek
20. 3 .000 2.000
értékvesztése
21. Pénzügyi mőveletek egyéb ráfordításai 4.000 9.000
Ebbıl: értékelési különbözet 0 0
100
IX. Pénzügyi mőveletek ráfordításai 32.000 47.000

B. PÉNZÜGYI MŐVELETEK EREDMÉNYE - 17.000 - 34.000
C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY 67.000 58.000
X. Rendkívüli bevételek 13.000 20.000
XI. Rendkívüli ráfordítások 50.000 60.000
D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY - 37.000 - 40.000
E. ADÓZÁS ELİTTI EREDMÉNY 30.000 18.000
XII. Adófizetési kötelezettség 4.000 3.000
F. ADÓZOTT EREDMÉNY 26.000 15.000
Eredménytartalék igénybevétele osztalékra,
22. 0 0
részesedésre
23. Jóváhagyott osztalék, részesedés 25.000 10.000
G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY 1.000 5.000
1. Feladatrész:
Állapítsa meg a közvetett költségeket mindkét évben, valamint a termékek és a vállalati szintő
árindexeket.
2. Feladatrész:
Állapítsa meg, hogy az üzemi (üzleti) tevékenység eredményét milyen fıbb tényezık
befolyásolták. Mind a termékek, mind a szolgáltatás esetén számoljon !
• Árváltozások hatása: _________________
• Értékesítési volumenváltozás hatása: _________________
• Értékesítés összetétel változás hatása: _________________
• Önköltség változás hatása: _________________
• Az értékesítés közvetett költségei változásának hatása: _________________
• Egyéb bevételek és ráfordítások egyenlegének változása: _________________
101
20. MEGOLDÁS
1. Feladatrész: A közvetlen és a közvetett költségek meghatározása:
Mivel a Társaság összköltség eljárással készíti az eredménykimutatását, ezért meg kell

határozni a megadott közvetlen költségek figyelembevételével a közvetett költségeket.
ezer forintban
Megnevezés Elızı év Tárgyév
+ Anyagjellegő ráfordítások 315.000 440.000

+ Személyi jellegő ráfordítások 41.000 53.000
+ Értékcsökkenési leírás 10.000 12.000
= Termelési költségek összesen 366.000 505.000
− Aktivált saját teljesítmények értéke ( + 5.000) ( + 15.000)
= Értékesítési költségek összesen 361.000 490.000
Termékek közvetlen költsége 320.000 400.000
Szolgáltatás közvetlen költsége 30.000 80.000
Közvetlen költségek összesen 350.000 480.000
Közvetett költségek összesen 11.000 10.000
A termékek árindexe: 115,48556 %

( A kidolgozást lásd a 2/1. feladatrésznél.)
A Társaság összesen árindexe: 115,71602 %

( A kidolgozást lásd a 2/1. feladatrésznél.)
2. Feladatrész: Az üzemi (üzleti) eredmény változásának hatásai:
Az üzemi (üzleti) eredmény változása: 92.000 EFt – 84.000 EFt = + 8.000 EFt
1. Árváltozás hatása:
• Termékek esetében:
A Tárgyévi árbevétel az Elızı évi árakon:

I. Termék: 400.000 / 1,25000 = 320.000 EFt
II. Termék. 150.000 / 0,96000 = 156.250 EFt
Összesen: 476.250 EFt
550.000 EFt – 476.250 EFt = + 73.750 EFt
Árindex: 550.000 / 476.250 = 115,48556 %
• Szolgáltatás esetében:
100.000 – (100.000 / 1,17000 = 85.470 Eft) = + 14.530 EFt
Az árváltozás hatása összesen: + 88.280 EFt
A Társaság összes árindexe: 650.000 / 561.720 (476.250+85.470) = 115,71602 %
102
2. Értékesítési volumenváltozás hatása:

• Termékek esetében:
Az Elızı évi fedezeti hányad: (450.000 – 320.000) / 450.000 = 28,88889 %

Volumenváltozás hatása: (476.250 – 450.000) * 28,88889 % = + 7.583 EFt
103
• Szolgáltatás esetében:
Az Elızı évi fedezeti hányad: (50.000 – 30.000) / 50.000 = 40,00000 %

Volumenváltozás hatása: (85.470 – 50.000) * 40,00000 % = + 14.188 EFt
A volumenváltozás hatása összesen: 7.583 Eft + 14.188 Eft = + 21.771 EFt
3. Az értékesítés összetétel változásának a hatása:

(Mivel a szolgáltatásnál nincs összetétel, ezért ezt csak a termékeknél tudjuk kiszámítani.)
Elızı évi költséghányadok (közvetlen ktg / árbevétel)

I. Termék: 200.000 / 300.000 = 66,66667 %
II. Termék: 120.000 / 150.000 = 80,00000 %
A Tárgyévi bázisszintő közvetlen költségek (tárgyévi bázisszintő TE * ktg.hányad)

I. Termék: 320.000 * 66,66667 % = 213.333 EFt
II. Termék: 156.250 * 80,00000 % = 125.000 EFt
Összesen: = 338.333 EFt
A Tárgyévi bázisszintő fedezeti hányad: (476.250 – 338.333) / 476.250 = 28,95895 %
Az értékesítés összetétel változásának a hatása:

(28,95895 % - 28,88889 %) * 476.250 = + 334 EFt
A szolgáltatások Elızı évi költséghányada: 30.000 / 50.000 = 60,00000 %
A szolgáltatások Tárgyévi évi bázisszintő közvetlen költsége:

85.470 * 60,00000 % = 51.282 EFt
4. Az Önköltség változás hatása:
• Termékek esetében: 338.333 – 400.000 = - 61.667 EFt

• Szolgáltatás esetében: 51.282 – 80.000 = - 28.718 EFt
Az önköltség változás hatása összesen: - 90.385 EFt
5. Az értékesítés közvetett költségei változásának hatása: + 1.000 EFt

11.000 – 10.000 = + 1.000 Eft
6. Az egyéb bevételek és ráfordítások egyenlegének változása: - 13.000 EFt

Elızı évben: 11.000 – 66.000 = - 55.000 EFt
Tárgyévben: 2.000 – 70.000 = - 68.000 EFt
55.000 – 68.000 = - 13.000 Eft
Az üzemi (üzleti) eredményt befolyásoló fıbb tényezık hatása a következı:
• Árváltozások hatása: + 88.280 EFt

• Értékesítési volumenváltozás hatása: + 21.771 EFt
• Értékesítés összetétel változás hatása: + 334 EFt
• Önköltség változás hatása: − 90.385 EFt
• Az értékesítés közvetett költségei változásának hatása: + 1.000 EFt
104
• Egyéb bevételek és ráfordítások egyenlegének változása: − 13.000 EFt

Az üzemi (üzleti) eredmény változása összesen: + 8.000 EFt

Elemzes 1

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Elemzes 1

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

1

KOMPLEX ELEMZÉS – mérleg és eredménykimutatás átfogó elemzése

I. Vagyoni helyzetet tükrözı mutatók

1. Tartósan befektetett eszközök aránya: A : mérlegfıösszeg * 100

2. Forgóeszközök aránya: (B+C) : mérlegfıösszeg * 100

3. Saját tıke aránya (tıkeerısség): D : mérlegfıösszeg * 100

5. Céltartalékok aránya: E : mérlegfıösszeg * 100

7. Jegyzett tıkén felüli vagyon fedezete: + Saját tıke (D)

8. Eladósodás mértéke I.: (F/I + F/II) : (D + F/I + F/II) * 100

9. Saját tıke aránya: D : (D + F/I + F/II) * 100

10. Adósságállomány fedezete: D : (F/I + F/II) * 100

11. Nettó forgótıke alakulása (B + C) – (F/III + G) vagy

A nettó forgótıke a tartós forrással (saját+hosszú lejáratú idegen forrás) finanszírozott

13. Befektetett eszközök fedezettsége:

A mutatókat mindig az elızı évhez viszonyítva kell kiszámolni és elemezni.

II. Pénzügyi helyzetet tükrözı mutatók

1. Gyorsráta: B/IV : F/III Jó, ha a mutató értéke > 1

2. Likviditási mutató I: (B + C) : (F/III + G)

3. Likviditási mutató II: (B – B/I) : F/III

4. Likviditási mérleg (4 fokozatú): Látsd külön fájlban.

5. Likviditási mérleg (5 fokozatú): Látsd külön fájlban.

III. Az egyes mérlegtételek részletes elemzése

3. Befektetett pénzügyi eszközök:

IV. Jövedelmezıséget tükrözı mutatók:

1. Átlagos fedezeti hányad (bruttó jövedelmezıség):

2. Bevételarányos jövedelmezıségi mutatók:

3. Árbevételarányos pénzjövedelem bevonjuk az amortizációt:

4. Tıkearányos (vagyonarányos) jövedelmezıségi mutatók:

6. Adózott eredményhez viszonyított tıkearányos jövedelmezıségi mutató:

7. Élımunkaarányos jövedelmezıségi mutatók:

8. Eszközarányos jövedelmezıségi mutatók::

V. Hozam- és teljesítménymutatók – hatékonysági mutatók

- Egységnyi erıforrással a legtöbb hozamot elıállítani: Gh = H : E, vagy

1. Összes termelési költség (TK): + Anyagköltség

2. Termelési érték (TÉ) és hozzáadott érték számítás (HÉ)

+ Értékesítés nettó árbevétele

3. Termelési költségszint mutató: Összes TK : Bruttó TÉ * 100

4. Élımunka-hatékonyság mutatói (termelékenységi mutatók is):

7. Tıkehatékonysági mutató = Bruttó TÉ : Saját tıke * 100

9. Eszközmegtérülési mutató (tárgyi eszközök + készletek megtérülése)

Árbevétel : (A/II(ny) + A/II(z) + B/I(ny) + B/I(z)) : 2 * 100

3. Közvetlen költség (önktg.) összetevıi – termelı tevékenység esetében

4. Az értékesítés közvetett költségei:

5. Az eredményt (FÖ) befolyásoló tényezık: (Nagyon fontos, példákban számszerősítjük az

6. Nyereségoptimum-számítás témakörei, a nyereségtervezés információi:

8. Nagyvonalú eredményelemzés módszerei termelı tevékenységet végzıknél.

Az elemzést a tervhez vagy az elızı évhez viszonyítva végezzük – BÁZIS (0)

Módszerek: 1. Fedezeti hányadot (f) alkalmazó módszer

Jelmagyarázat: q = termelt / értékesített mennyiség (volumen) db, kg, stb...

1. Fedezeti hányadot alkalmazó módszer

FÖ változás = (Σq1p1 – Σq1ö1) – (Σq0p0 – Σq0ö0)

2. Egy normaórára futó FÖ elemzése

- Árváltozás hatása: Σq1p1 – Σq1p0 --> Áv = Σ q1(p1 – p0)

1. Indexek (két adat hányadosa)

Dinamikus viszonyszám: értékindex – árindex – volumen index

- értékindex: Iv A termelési érték vagy az árbevétel átlagos változását mutatja.

mennyiség/volumen (q) * egységár (p)

számitása: ∑ (q1 x p1) – tárgyidıszak termelési érték

- árindex: Ip Árváltozás hatását mutatjuk ki – standard a mennyiség

∑ (q0 x p1) – a bázis idıszak mennyisége változatlan

- volumenindex: Iq Mennyiség változás hatását mutatjuk ki – standard az ár

∑ (q1 x p0) – a bázis idıszak egységára változatlan

Ha a bázis adat a standard – Laspeyres formula