Kiskereskedelmi áru és a fogyasztói ár

Ha velem együtt tanultál, akkor jó hírem van! Tök ugyanaz, mint az elszámoló ár,
csak a számlaszámok és az elnevezések változnak. Vagyis nem kell újat
tanulnod. Ha most jársz itt először, akkor viszont ajánlom, hogy lapozz vissza a
nyilvántartási áras témakör elejére, és onnan kezd, mert a részletes magyarázat
ott található.
Használt számlaszámok:
264 Kiskereskedelmi áru (elszámolóáras párja: 211, 262)
265 Kiskereskedelmi áru árrése (elszámolóáras párja: 228, 263)
Még egy apró eltérés: itt az elszámoló ár helyett a fogyasztói árat használjuk, de
viselkedésük teljesen egyező.
Akkor egy egyszerű feladat:
Kiskereskedelmi árut vásárolunk, a vételár 600 000 Ft+áfa, a fogyasztói ár 1 000
000 Ft
Értékesítjük árukészletet 80%-át
Selejtezésre kerül 100 000 Ft fogyasztói áron számított áru.
Feladat: könyveljük le a gazdasági eseményeket.
Ezek a könyvviteli számlák kellenek:

Kiskereskedelmi áru könyvviteli számlái

1. Vásárlás könyvelése
a) vételár:             T265 Kisker áru árrése    K454 Szállító                       600 000
b) áfa:                  T466 Eláfa                     K454 Szállító                        162 000   
c) fogyasztói ár:    T264 Kisker áru              K265 Kisker áru árrése       1 000 000
 Kiskereskedelmi áru beszerzés könyvelése
Ellenőrzés:
264:        1 000 000
265:        K 400 000
Összesen: 600 000, vagyis itt is megfelelünk annak az elvárásnak, hogy a
készleteket beszerzési áron kell kimutatni!

2. Értékesítés könyvelése
a) készletcsökkenés fogyasztói áron (mintha elszámoló ár lenne)
T814 Elábé        K264 Kisker áru    800 000(1 000 000×0,8)
De a valós érték 600 000 x 0,8 = 480 000 Ft lenne. Ezért itt is rendezni kell az
árrést (árkülönbözetet), a szokásos módon:
b) árrés rendezése
Képlet:
Árrés aránya:
Árrés számla egyenlege/Készletszámla utolsó csökkenés előtti egyenlege=%
Rendezendő árrés:
Árrés aránya (%)xKészletcsökkenés fogyasztói áron=X összeg
Ez az X összeget kell lekönyvelnünk.
Nézzük számokkal:
Árrés aránya:
265 egyenlege: K 400 000 (mindig írjuk oda az egyenleg T-K jellegét!) = 0,4
264 egyenlege: 1 000 000
Rendezendő árrés:
0,4×800 000 (amit az a) lépésben lekönyveltünk)=320 000
Melyik két számlára kell könyvelnünk?
Itt is az árrésre és arra a ráfordításra, ahová a fogyasztói árat kivezettük.
Emlékszel: az árrés számlának mindig az egyenlegével ellentétes oldalára
könyvelünk. Vagyis, miután a 265 egyenlege K, ezért a T oldalára biggyesztjük a
rendezendő árrést
T265 Kisker árrés        K814 Elábé            320 000

Kiskereskedelmi áru értékesítés könyvelése

Ellenőrzés:
814 egyenlege: 480 000 Ft, ami helyes, hiszen a 600 000 Ft beszerzési értékű
áru 80%-át adtuk el, vagyis a készletcsökkenés miatti ráfordításunk ennyi.
c) eladási ár
Ez az egyetlen pont, ahol új dolgot kell megjegyezned. Ugyanis a kiskereskedelmi
áru eladása készpénzben történik.
T381 Pénztár        K91-92 Nettó árbevétel        800 000
Honnan jön az összeg, hiszen nincs megadva a példában? Soha nem is lesz, mert
a fogyasztói áron nyilvántartott kiskereskedelmi árunál maga az eladási ár
(fogyasztói ár), volt a nyilvántartási ár is egyben, ezért ez mindig megegyezik az
a) pontban lekönyvelt fogyasztói árral.
d) áfa kiemelése
Ez is speciális. Ugyanis a fogyasztói ár (amit a boltban kifizetsz) tartalmazza az
áfá-t. Vagyis az előző pontban a Nettó!!! árbevételre könyvelt érték áfás bruttó
érték. Ezért most a Nettó árbevételt le kell csökkentenünk az áfa tartalommal (B-
=T), és ezen keresztül kell átvezetnünk az értékesítésnek megfelelő fizetendő
áfára.
T91-92        K467                 170 079
Az összeget két lépésben tudod kiszámolni:
– először a nettót: bruttó/1,27    800 000/1,27=629 921
– másodszor az áfát: bruttó-nettó  800 000-629 921=170 079 (természetesen így
is jó: nettóx0,27)
3) Selejtezés könyvelése
a) Készletcsökkenés fogyasztói áron
T86 Egyéb ráfordítások        K264 Kisker áru    100 000
b) Árrés rendezése
Az előző pontban kiszámoltuk, hogy az árrés aránya 40%. Miután újabb beszerzés
nem volt, ezért ezt az arányszámot itt is felhasználhatjuk.
0,4×100 000=40 000. Miután a 265 egyenlege K, ezért a T oldalára könyveljük.
T265 Kisker árrés        K86 Egyéb ráfordítások        40 000

Kiskereskedelmi áru selejtezés könyvelése

Saját göngyöleg és a betétdíjas ár

Ha már tudod az elszámoló árat és a fogyasztói árat, akkor ez nem lesz újdonság.
Ha még nem ismerkedtél meg velük, akkor azt javaslom, hogy ott kezdj, mert a
nagyon részletes magyarázatot ott találod.
A különbség itt is csak az elnevezésekben (betétdíjas árnak nevezzük az
elszámoló árat) és a számlaszámokban van:

281 Saját göngyöleg

288 Saját göngyöleg árkülönbözete
Ha nem tudod, hogy mit jelent a göngyöleg, nézd meg a vásárolt készletek
elméleténél!
Itt is rögtön egy példával kezdünk:

1.    1 000 db göngyöleget vásárolunk. A vételár: 56 Ft/db+áfa. Betétdíjas

ár 80 Ft/db.

2.    Értékesítünk 900 db-ot.

3.    Vevőink visszahoznak 800 db-ot
Könyveljük le!
Először rajzoljuk fel a szükséges akasztófákat:

Saját göngyöleg könyvviteli számlái

A saját göngyöleget két könyvviteli számlán tartjuk nyilván. A 281 Saját
göngyölegen, és a 288 Göngyöleg árkülönbözetén.
288 Göngyöleg árkülönbözet számlát érdemes technikai számlaként kezelni,
vagyis ne értelmezzük rajta a növekedést és csökkenést!
Ha ezzel megvagyunk, könyveljük le a beszerzést!
1. Vételár 
A „sima beszerzési áras” készletnyilvántartásnál a vásárlás két lépésből állt.
Ennél a módszernél egy lépéssel több lesz, mert nem elég a nettó vételárat és az
áfát lekönyvelni, mert ezen a bizonyos nyilvántartási (betétdíjas) áron is ki kell
mutatnunk.
1a) Nettó vételár: 
Szállítói tartozásunk nő (F+=K). A göngyölegünk is nő, de ennél a módszernél
nem a 281 göngyölegre könyveljük a tényleges vételárat (hiszen ott betétdíjas
áron lesz nyilvántartva), hanem a 288 göngyöleg árkülönbözete „technikai”
számlára.
T288 Göngyöleg árkülönbözete        K454 Szállító         56 000 (1 000 db x 56 Ft)
1b) Áfa
Szokásos módon:
T466 Előzetes áfa            K454 Szállító        15 120
1c) Betétdíjas ár
Most kell átvezetnünk a 288 árkülönbözetről (K) a 281 göngyölegre (E+=T)
T281 Saját göngyöleg            K288 Göngyöleg árkülönbözete    80 000 (1 000 db
x 80 Ft)
Írjuk be az akasztófákba:
 Göngyöleg beszerzése
2. Értékesítés
2a) Készletcsökkenés betétdíjas ár 
Ki lehet a két érintett?
Göngyöleg csökken (E-=K), az elábé ráfordításunk pedig nő (R+=T)
A fő kérdés, hogy milyen összeget könyveljünk?
A 281-es számlán 80 Ft/db-os betétdíjas áron tartjuk nyílván. Miután itt ezen az
értéken szerepel, ezért innen nem tudjuk másként, mint elszámoló áron kivezetni
(900 x 80)
T814 Elábé            K281 Saját göngyöleg      72 000
2b) Árkülönbözet rendezése 
Először számoljuk ki a rendezendő árkülönbözetet!
Árkülönbözet aránya:
Árkülönbözet számla egyenlege/Készletszámla utolsó csökkenés előtti
egyenlege=%
Rendezendő árkülönbözet:
Árkülönbözet aránya (%)xKészletcsökkenés elszámoló áron=X összeg
Ez az X összeget kell lekönyvelnünk.
Nézzük számokkal:
Árkülönbözet aránya:
288 egyenlege: K 24 000 (mindig írjuk oda az egyenleg T-K jellegét!) = 0,3
281 egyenlege:     80 000
Rendezendő árkülönbözet: 
0,3×72 000 (amit az a) lépésben lekönyveltünk)=21 600
Melyik két számlára kell könyvelnünk?
Módosítanunk kell a 814 Elábét. A másik érintett a 288 Árkülönbözet számla.
T288 Árkülönbözet             K814 Elábé     21 600
Mindig ez a két számla az érintett (árkülönbözet és az az 5-ös, 8-as, ahová
kivezettük a készletet).
Emlékszel a szabályra?
Az árkülönbözet számlának mindig az egyenlegével ellentétes oldalára
könyveljük a rendezendő árkülönbözetet. Ezért kértek, hogy írjuk be mindig a
képletbe, hogy milyen jellegű (T-K) az egyenlege. Látod, hogy most K volt a 288
Árkülönbözet egyenlege, így a T oldalára könyveltünk.

Saját göngyöleg értékesítése

2c) Nettó eladási ár
T311 Vevő        K91-92 Nettó árbevétel        72 000
Összeg: betétdíjas áron tartjuk nyilván. De a betétdíjas ár nem csak a
nyilvántartásra szolgáló ár, hanem az eladási ár is egyben (mint a kisker árunál).
Vagyis megegyezik az a) pontban lekönyvelt összeggel.
2d) Áfa
T311 Vevő        K467 Fizetendő áfa            19 440 (+27%)
3. Visszavétel 
Vevőink kiszívták az üvegből (göngyölegből) a levet, és most visszahozzák az
üres göngyöleget. Nem az mindet, mert 100 db-ot összetörtek, vázának
használnak…
A lényeg: a visszavétel pont az értékesítés ellentéte. Ugyan az a 4 lépés, csak
minden a visszájára fordul. Természetesen a 800 db-nak megfelelő összegekkel.
3a) Visszavétel betétdíjas áron
T281 Saját göngyöleg        K814 Elábé        64 000 (800x 80)
3b) Árkülönbözet visszarendezése
Nem számoljuk újra az árkülönbözet arányát, hanem ugyanazon a 0,3-as
arányszámon vesszük vissza, mint amin értékesítettük
0,3×64 000= 19 200
T814 Elábé        K288 Árkülönbözet
 Göngyöleg visszavétel
3c) Eladási ár visszaírása
T91-91 Nettó árbevétel        K311 Vevő    64 000
3d) Áfa visszaírása
T467 Fizetendő áfa            K311 Vevő    17 280

A készletekről évközi folyamatos

nyilvántartást nem vezetünk

III. A készletekről évközi

folyamatos nyilvántartást nem
vezetünk (nincs évközi
nyilvántartás)
Melyik készleteknél alkalmazható?
Bármelyiknél, de jellemzően az anyagkészletnél szoktuk.

A módszer lényege: év közben nem kívánunk a készlettel foglalkozni. Nem

fiyózunk, nem átlagárazunk, nem elszámoló árazunk. Nem csinálunk
semmit.

Akasztófák:
 A készletekről nem vezetünk évközi nyilvántartást
0. Nyitás

Ennyit azért meg kell tennünk, hiszen ha van az előző évről maradt
készletünk, azt meg kell nyitnunk.

T21-22 Anyagok        K491 Nyitómérleg számla

1. Nyitó rendező tétel

Január 1-jén ennél a módszernél ez egy automatikus lépés. A meglévő
nyitókészletet elszámoljuk felhasználásként, ezzel lenullázzuk az
anyagkészlet számlát. Azárt pont felhasználásként, mert az anyagkészlet
legjellemzőbb mozgása a felhasználás (tanultuk, hogy az anyag
felhasználási, átalakítási céllal beszerzett készlet).

Anyagkészlet csökken (E-=K) és az anyagköltség nő (K+=T)

T51 Anyagköltség        K21-22 Anyagok

Ezután a lépés után a 21-22 egyenlege nulla.

2. Beszerzés

Miután nem könyvelünk év közben az anyagkészletre, rögtön

anyagköltségként számoljuk el. Vagyis, mintha a beszerzés pillanatában
azonnal felhasználtuk volna, beállítottuk volna a termelésbe.

T51 Anyagköltség        K454 Szállító

T466 Eláfa            K454 Szállító

3. Készletcsökkenések

a) felhasználás
A felhasználás csökkenti az anyagkészletet és növeli az anyagköltséget.
Igen ám, de ennél a módszernél már nincs mit csökkenteni, hiszen már
semmi sincs az anyagkészleten. Növelni sincs értelme az anyagköltséget,
hiszen minden anyagkészlet oda lett elszámolva. A „baj” az, hogy túl sok
is az anyagköltségként (felhasználásként) elszámolt érték. Vagyis a
felhasználást nem könyveljük!

b) Összes többi készletcsökkenés

A hiány, káresemény, selejt, megsemmisülés, térítés nélküli átadás 86

Egyéb ráfordítás.
Az értékesítés 814 Elábé
Az apportba adás: 3T Technikai számla

Ezeket már tanultuk. Vagyis ezeknek a gazdasági eseményeknek az

értéke nem maradhat az 51 Anyagköltség számlán, hanem onnan át kell
vezetni vagy a 86-ra, vagy a 814-re, vagy a 3T-ra.

T86 Egyéb ráfordítások        K51 Anyagköltség

T814 Elábé
T3 Technikai számla

(Vannak olyan tankönyvek, ahol ezt két lépésben találod. Először készletre
veszik, majd innen vezetik át a megfelelő ráfordításra: T21-22  K51 és
T86,3T,814  K21-22. Ez is teljesen jó, a végeredmény ugyanaz, a 21-22 itt
is nulla lesz)

Természetesen ezeknél a gazdasági eseményeknél is le kell könyvelnünk a

kapcsolódó tételeket (eladási ár, kapott részesedés + nyereség-veszteség,
kártérítés, áfa), de ezekre itt most úgy tekintek, hogy már tudod, ezért
csak a készletmozgásokra koncentrálok. Ha ezek nem mennek, akkor
rossz helyen csatlakoztál be, kérlek, nézd át elölről a készleteket.

Még egy megjegyzés: ezek a gazdasági események bonyolítják a dolgot,

hiszen mégiscsak hozzá kell nyúlni év közben a készlethez. Ráadásul fifo-
val, vagy átlagárral ki kell számolnunk az átvezetendő értéket. Tudnod kell
azonban, hogy egy normálisan működő cégnél az anyag felhasználásán
kívül más nem szokott előfordulni, vagy csak sok-sok évente egyszer. Mi a
példában persze szórakozni fogunk, hogy lásd, mi van, ha ne adj Isten
mégis előfordul.

4. Év végi visszavezetés (készletre vétel)

Ennél a módszernél ez ugyanúgy automatizmus, mint az év elei nyitó

rendező tétel. Arról van szó, hogy minden készletünk az 51
Anyagköltségre ment év közben. Még az is, amit ténylegesen nem
használtunk fel. Ezért most év végén, a végül felhasználásra nem került,
raktáron lévő maradék anyagkészletet át kell vezetni a 21-22 Anyagokra
(E+=T) úgy, hogy közben az 51 Anyagköltséget csökkentjük (K-=K). Ezzel
a lépéssel egyben, az évközi túlzott felhasználást (51) is a „valósra
korrigáljuk”

T21-22 Anyagkészlet        K51 Anyagköltség

Nem vezetünk évközi nyilvántartást –

ÁRU

Korábban megnéztük, hogy hogyan kell könyvelni abban az esetben, ha a

az anyagkészletről nem vezetünk év közben nyilvántartást.

De, mi van, ha az árukészleteknél is ezt a módszert szeretnénk

alkalmazni?

A lényegi eltérés, hogy az árunál (változatlan formában történő

továbbértékesítési céllal beszerzett készlet) a meghatározó
készletcsökkenés az értékesítés. Ez azt jelent, hogy itt az 51 Anyagköltség
szerepét a 814 Elábé veszi át. Minden ugyanúgy történik, mint az
anyagkészletnél, csak itt mindent az elábéra vezetünk ki. A kritikus
készletcsökkenés pedig az értékesítés, ahol a készletcsökkenést nem
könyveljük (hiszen már le van könyvelve), viszont az eladási árat és az
áfát le kell könyvelnünk, mert attól, hogy a készletmozgásokat nem
figyeljük, még az eladási árat kiszámlázzuk.