1 Számvitel

Nyilvántartási ár
Sokak által a legkellemetlenebbnek tartott tananyagrész.
Ma egy rövid bevezető, és holnap jön a durvája.
Melyik készleteknél választható?
-Anyagkészlet: (a nyilvántartási ár neve: elszámoló ár)
-Nagykereskedelmi áru: (a nyilvántartási ár neve: elszámoló ár)
-Kiskereskedelmi áru: (a nyilvántartási ár neve: fogyasztói ár)
-Saját göngyöleg: (a nyilvántartási ár neve: betétdíjas ár)
A módszer arról szól, hogy a megvásárolt készletet év közben egy fiktív

áron (nyilvántartási áron) tartjuk nyilván. Hogy ennek mi az értelme, most
még nem árulom el. Ha megcsináltunk 2 példát, akkor ezt is megtudod.
Teljesen mindegy, hogy elszámoló ár, fogyasztói ár, vagy betétdíjas ár, a
könyvelés ugyanaz, csak a számlaszámok és a megnevezések
cserélődnek.
De, azért külön-külön nézzük őket.
Elszámoló áras nyilvántartás (elmélet)
Az elszámoló ár a legnehezebb tananyagrészek egyike. Erre a bejegyzésre

szánj 2 órát. Ha most nincs ennyi időd, inkább hozzá se kezdj!
Ha úgy döntöttél, hogy nekiugrassz, akkor nagyon figyelmesen olvass!

Szavanként, mondatonként ízlelgesd, mint méhecske tavaszi reggelen a
harmatos nektárt. Többször is olvasd el, gondolkodj rajta!
Ez az első elszámoló áras bejegyzés. Tapasztalatom szerint igazán a
harmadik ilyen típusú feladatnál áll össze a kép, de el kell kezdeni valahol.
Jó szórakozást!
Nincs értelme hosszasan dumálni, a legjobb, ha rögtön egy példával

kezdünk.
1) 1 000 kg anyagot vásárolunk. A vételár 800 Ft+áfa/kg. Az elszámoló ár
1000 Ft/kg
2) Szállítási költségről számlát kapunk, összege 100 Ft+áfa/kg
3) Felhasználunk 600 kg anyagot
4) Selejtezünk 200 kg-ot
Először rajzoljuk fel a szükséges akasztófákat:
Könyvviteli számlák elszámoló árhoz

A készletet két könyvviteli számlán tartjuk nyilván. A 211 Anyagkészleten
(262 Nagyker árukészleten), és a 228 Anyag árkülönbözetén (263Nagyker
áru árkülönbözetén).
A 228 és 263 árkülönbözet számlákat érdemes technikai számlaként
kezelni, vagyis ne értelmezzük rajtuk a növekedést és csökkenést!
Ha ezzel megvagyunk, könyveljük le a beszerzést!
1. Vételár
A „sima beszerzési áras” készletnyilvántartásnál a vásárlás két lépésből

állt. Ennél a módszernél egy lépéssel több lesz. Nem elég a nettó vételárat
és az áfát lekönyvelni, mert ezen a bizonyos nyilvántartási áron (itt:
elszámoló áron) is ki kell mutatnunk.
1a) Nettó vételár:
Szállítói tartozásunk nő (F+=K). Az anyagkészletünk is nő, de ennél a

módszernél nem a 211 anyagkészletre könyveljük a tényleges vételárat
(hiszen ott elszámoló áron lesz nyilvántartva), hanem a 228 anyag
árkülönbözete „technikai” számlára.
T228 Anyag árkülönbözete K454 Szállító 800 000 (1 000
kg x 800 Ft)
1b) Áfa
Szokásos módon:
T466 Előzetes áfa K454 Szállító 216 000
1c) Elszámoló ár
Most kell átvezetnünk a 228 árkülönbözetről (K) a 211 anyagkészletre

(E+=T)
T211 Anyagkészlet K228 Anyag árkülönbözete 1 000

000 (1 000 kg x 1 000 Ft)
Írjuk be az akasztófákba:
Vételár könyvelése
2. Szállítási költség
Két lépésből áll, nettó + áfa
2a) Nettó szállítási költség
Szállítói tartozásunk nő. Anyagkészletünk is nő, de nem a 211-re

könyveljük, hiszen ide az elszámoló ár kerül(t), hanem a vételár mintájára
ez is a 228 árkülönbözetre megy.
T228 Anyag árkülönbözete K454 Szállító 100 000 (1 000
kg x 100 Ft)
2b) Áfa
Szokásos módon:

Akasszuk fel ezt is!

Felmerülő költségek könyvelése

Álljunk meg egy kicsit! Megfelel-e ez a módszer a számviteli törvény
előírásának, hogy a készleteket beszerzési áron kell nyilvántartani?
Mielőtt válaszolnánk, egy kis kitérő. Mennyi ennek a tárgyi eszköznek a
könyv szerinti értéke?
Tárgyi eszköz könyv szerinti értéke

900 000 Ft, mert a két főkönyvi számla együtt értelmezendő, az összevont
egyenlegüket kell figyelembe vennünk.
Még egy kérdés: mennyi ennek a vállalkozásnak az állammal

elszámolandó áfája?
Elszámolandó áfa
900 000 Ft, mert itt is az összevont egyenleget vesszük figyelembe.
Térjünk vissza a készletes példához!
Mennyi a beszerzett 1 000 kg anyag beszerzési (nyilvántartási) értéke?

Ugye emlékszel arra, hogy a beszerzési értéknek a raktárba történő
beszállításig felmerülő valamennyi költség része? Vagyis a beszerzési ár
800 Ft + 100 Ft = 900 Ft/kg. Miután 1 000 kg-ot vásároltunk, összesen
900 000 Ft beszerzési értékű anyagkészletünk van. Ennyit kell az
anyagkészlet könyvviteli számláknak mutatniuk. Nézzük meg, hogy
rendben vannak-e!

Anyagkészlet könyv szerinti értéke

Tehát a 21-22-es számlákon összességében a 900 000 Ft beszerzési
értéket találjuk, vagyis megfelelünk a törvényi előírásoknak.
3. Felhasználás
3a) Készletcsökkenés elszámoló áron
Ki lehet a két érintett?
Anyagkészletünk csökken (E-=K), az anyagköltségünk pedig nő (K+=T)
A fő kérdés, hogy milyen összeget könyveljünk?
900 Ft egy kg anyag beszerzési ára, vagyis a felhasználás értéke 600 kg x
900 Ft/kg = 540 000 Ft kell, hogy legyen. Ugyanakkor a 211-es számlán 1
000 Ft/kg-os elszámoló áron tartjuk nyilván. Miután itt ezen az értéken
szerepel, ezért innen nem tudjuk másként, mint elszámoló áron kivezetni.
T51 Anyagköltség K211 Anyagkészlet 600 000
Készletcsökkenés elszámoló áron

Igen ám, de a helyes érték 600 kg x 900 ft/kg = 540 000. Vagyis az
anyagkészletet többel csökkentettük az indokoltnál, és az anyagköltségen
is 60 000 Ft-tal több jelent meg, mint kellett volna. Ezt valahogy
korrigálnunk kell. Ezt nevezzük az árkülönbözet rendezésének.
3b) Árkülönbözet rendezése
Először számoljuk ki a rendezendő összeget (ennél az egyszerű példánál
tudjuk, hogy 60 000 Ft-ot kell kapnunk).
Árkülönbözet aránya:
Árkülönbözet számla egyenlege/Készletszámla utolsó csökkenés előtti

egyenlege=%
Rendezendő árkülönbözet:
Árkülönbözet aránya (%)xKészletcsökkenés elszámoló áron=X összeg
Ez az X összeget kell lekönyvelnünk.
Nézzük számokkal:
228 egyenlege: K 100 000 (mindig írjuk oda az egyenleg T-K jellegét!) =
0,1
211 egyenlege: 1 000 000

0,1×600 000 (amit az a) lépésben lekönyveltünk)=60 000
Ezt az összeget vártuk!
Melyik két számlára kell könyvelnünk?
Módosítanunk kell az 51 Anyagköltséget, azt a K oldalon csökkentenünk

kell, hogy a végeredmény 540 000 Ft legyen, ami a valós (600×900)
felhasználás. A másik érintett a 228 Árkülönbözet számla, aminek a T
oldalára könyvelünk.
T228 Anyag árkülönbözete K51 Anyagköltség 60 000

Mindig ez a két számla az érintett (árkülönbözet és az az 5-ös, 8-as, ahová
kivezettük a készletet).
Ennél a példánál szándékosan úgy adtam meg az összegeket, hogy fejben
is követhető legyen. Egy bonyolultabb feladatnál, különösen, ha több
beszerzés is volt, nem fogjuk így átlátni, hogy melyik akasztófának melyik
oldalára kell könyvelnünk a rendezendő összeget. Ezért ezt a szabályt
jegyezd meg: az árkülönbözet számlának mindig az egyenlegével
ellentétes oldalára könyveljük a rendezendő árkülönbözetet. Ezért
kértelek, hogy írjuk be mindig a képletbe, hogy milyen jellegű (T-K) az
egyenlege. Látod, hogy most K 100 000 volt a 228 Árkülönbözet
egyenlege, és ezért a T oldalára könyveltünk.
Nézzük csak meg:
Árkülönbözet rendezése
Teszteljük, hogy jól működik-e a rendszer!
Két oldalról is bizonyítható, hogy működik:
1. Az 51 Anyagköltség oldaláról, ahol végül a 600 kg x 900 Ft = 540 000 Ft
jelent meg
2. A megmaradt anyagkészlet oldaláról. 1 000 kg anyagot vettünk, ebből
felhasználtunk 600 kg-ot. Maradt 400 kg. Ennek beszerzési értéke: 400 x
900 = 360 000 Ft. Ennyit kell a 21-22 Anyagkészleteknek összesen
mutatnia:


Vagyis rendben vagyunk!
4. Selejtezés
Ez tulajdonképpen az előző pont megismétlése, csak a selejtezésnek
megfelelően 86 Egyéb ráfordításra vezetjük ki.
Anyagkészletünk csökken (E-=K), az egyéb ráfordításunk pedig nő (R+=T)
900 Ft egy kg anyag beszerzési ára, vagyis a selejtezés értéke 200 kg x
900 Ft/kg = 180 000 Ft kell, hogy legyen. Ugyanakkor a 211-es számlán 1
000 Ft/kg-os elszámoló áron tartjuk nyílván. Miután itt ezen az értéken
szerepel, ezért innen nem tudjuk másként, mint elszámoló áron kivezetni
(200 x 1 000)
T86 Egyéb ráfordítások K211 Anyagkészlet 200 000
Készletcsökkenés elszámoló áron
Igen ám, de a helyes érték 200 kg x 900 ft/kg = 180 000 Ft. Vagyis az
anyagkészletet többel csökkentettük az indokoltnál, és az egyéb
ráfordításon is 20 000 Ft-tal több jelent meg, mint kellett volna. Ezt
valahogy korrigálnunk kell. Ezt nevezzük az árkülönbözet rendezésének.
egyenlege=%
228 egyenlege: K 40 000 (mindig írjuk oda az egyenleg T-K jellegét!) = 0,1
211 egyenlege: 400 000


Módosítanunk kell a 86 Egyéb ráfordítást. A K oldalon csökkentenünk kell,

hogy a végeredmény 180 000 Ft legyen, ami a valós (200×900)
felhasználás.
A másik érintett a 228 Árkülönbözet számla, aminek a T oldalára

könyvelünk.
T228 Anyag árkülönbözete K86 Egyéb ráfordítások 20 000
Emlékszel a szabályra?
Az árkülönbözet számlának mindig az egyenlegével ellentétes oldalára
könyveljük a rendezendő árkülönbözetet. Ezért kértek, hogy írjuk be
mindig a képletbe, hogy milyen jellegű (T-K) az egyenlege. Látod, hogy
most K 400 000 volt a 228 Árkülönbözet egyenlege, és a T oldalára
könyveltünk.
Nézzük csak meg:
Árkülönbözet rendezése
1. A 86 Egyéb ráfordítás oldaláról, ahol végül a 200 kg x 900 Ft = 180 000
Ft jelent meg
felhasználtunk 600 kg-ot, selejteztünk 200 kg-ot. Maradt 200 kg. Ennek
beszerzési értéke: 200 x 900 = 180 000 Ft. Ennyit kell a 21-22
Anyagkészleteknek összesen mutatnia:


Vagyis ismét rendben vagyunk!
Elszámoló ár feladat
Feladat:
2 000 kg áru vásárlás, vételár 1 900 Ft/kg+áfa, elszámoló ár 2000 Ft/kg
Szállítási költség 200 Ft/kg+áfa
Megrongálódik 300 kg
Értékesítés 1500 kg, ár 2 800 Ft/kg+áfa
Könyveljük le!
Megoldás:
Először rajzoljuk fel a szükséges akasztófákat!
Főkönyvi számlák
A készletet két könyvviteli számlán tartjuk nyilván. A 262 Nagyker
árukészleten, és a 263Nagyker áru árkülönbözetén
263 árkülönbözet számlákat érdemes technikai számlaként kezelni, vagyis
ne értelmezzük rajtuk a növekedést és csökkenést!
Ha ezzel megvagyunk, könyveljük le a beszerzést!
1. Vételár
A „sima beszerzési áras” készletnyilvántartásnál a vásárlás két lépésből
állt. Ennél a módszernél egy lépéssel több lesz, mert nem elég a nettó
vételárat és az áfát lekönyvelni, mert ezen a bizonyos nyilvántartási áron
is ki kell mutatnunk.
1a) Nettó vételár:
Szállítói tartozásunk nő (F+=K). Az árukészletünk is nő, de ennél a
módszernél nem a 262 árukészletre könyveljük a tényleges vételárat
(hiszen ott elszámoló áron lesz nyilvántartva), hanem a 263 áru
árkülönbözete „technikai” számlára.
T263 Nagyker áru árkülönbözete K454 Szállító 3 800 000
(2 000 kg x 1 900 Ft)
1b) Áfa
Szokásos módon:
T466 Előzetes áfa K454 Szállító 1 026 000
1c) Elszámoló ár
Most kell átvezetnünk a 263 árkülönbözetről (K) a 262 árukészletre (E+=T)
T262 Nagyker árukészlet K263 Nagyker áru
árkülönbözete 4 000 000 (2 000 kg x 2 000 Ft)
Írjuk be az akasztófákba:
Beszerzés
2. Szállítási költség
Két lépésből áll, nettó + áfa
2a) Nettó szállítási költség
Szállítói tartozásunk nő. Az árukészletünk is nő, de nem a 262-re
könyveljük, hiszen ide az elszámoló ár kerül(t), hanem a vételár mintájára
ez is a 263 árkülönbözetre megy.
T263 Nagyker áru árkülönbözete K454 Szállító 400 000 (2 000 kg
x 200 Ft)
2b) Áfa
Szokásos módon:
Szállítási költség
Álljunk meg egy kicsit! Megfelel-e ez a módszer a számviteli törvény
előírásának, hogy a készleteket beszerzési áron kell nyilvántartani?
Mennyi a beszerzett 2 000 kg áru beszerzési (nyilvántartási) értéke?
Ugye emlékszel arra, hogy a beszerzési értéknek a raktárba történő
beszállításig felmerülő valamennyi költség része? Vagyis a beszerzési ár 1
900 Ft + 200 Ft = 2 100 Ft/kg. Miután 2 000 kg-ot vásároltunk, összesen 4
200 000 Ft beszerzési értékű árukészletünk van. Ennyit kell az árukészlet
könyvviteli számláknak mutatniuk. Nézzük meg, hogy rendben vannak-e!
A 262 egyenlege: 4 000 000
A 263 egyenlege: T 200 000
A 26 összevont egyenlege: 4 200 000
Tehát a 26-os számlákon összességében a 4 200 000 Ft beszerzési értéket
találjuk, vagyis megfelelünk a törvényi előírásoknak.
3. Káresemény
Árukészletünk csökken (E-=K), az egyéb ráfordításunk pedig nő (R+=T)
2 100 Ft egy kg anyag beszerzési ára, vagyis a megrongálódás értéke 300
kg x 2 100 Ft/kg = 630 000 Ft kell, hogy legyen. Ugyanakkor a 262-es
számlán 2 000 Ft/kg-os elszámoló áron tartjuk nyilván. Miután itt ezen az
értéken szerepel, ezért innen nem tudjuk másként, mint elszámoló áron
kivezetni.
T86 Egyéb ráfordítás K262 Nagyker áru 600 000
Megsemmisülés
Igen ám, de a helyes érték 300 kg x 2 100 ft/kg = 630 000. Vagyis, a
készletet kevesebbel csökkentettük az indokoltnál, és az egyéb
ráfordításon is 30 000 Ft-tal kevesebb jelent meg, mint kellett volna. Ezt
valahogy korrigálnunk kell. Ezt nevezzük az árkülönbözet rendezésének.
egyenlege=%
263 egyenlege: T 200 000 (mindig írjuk oda az egyenleg T-K jellegét!) =
0,05
262 egyenlege: 4 000 000
Módosítanunk kell az 86 Egyéb ráfordítást, azt a T oldalon növelnünk kell,
hogy a végeredmény 630 000 Ft legyen, ami a valós (300×2 100)
káresemény.
A másik érintett a 263 Árkülönbözet számla, aminek a K oldalára
könyvelünk.
T86 Egyéb ráfordítások K263 Áru árkülönbözete 30 000
Ennél a példánál szándékosan úgy adtam meg az összegeket, hogy fejben
is követhető legyen. Egy bonyolultabb feladatnál, különösen, ha több
beszerzés is volt, nem fogjuk így átlátni, hogy melyik akasztófának melyik
oldalára kell könyvelnünk a rendezendő összeget. Ezért ezt a szabályt
jegyezd meg: az árkülönbözet számlának mindig az egyenlegével
ellentétes oldalára könyveljük a rendezendő árkülönbözetet. Ezért kértek,
hogy írjuk be mindig a képletbe, hogy milyen jellegű (T-K) az egyenlege.
Látod, hogy most T 200 000 volt a 263 Árkülönbözet egyenlege, és a K
oldalára könyveltünk.
Nézzük csak meg:
Megsemmisülés
1. Az 86 Egyéb ráfordítások oldaláról, ahol végül a 300 kg x 2 100 Ft = 630
000 Ft jelent meg
2. A megmaradt anyagkészlet oldaláról. 2 000 kg árut vettünk, ebből
megsemmisült 300 kg. Maradt 1 700 kg. Ennek beszerzési értéke: 1 700 x
2 100 = 3 570 000 Ft. Ennyit kell a 26 árukészleteknek összesen mutatnia:
A 262 egyenlege: 3 400 000
A 26 összevont egyenlege: 3 570 000 Ft
4. Értékesítés
Ez tulajdonképpen az előző pont megismétlése, csak az értékesítésnek
megfelelően 814 Elábéra vezetjük ki.
Árukészletünk csökken (E-=K), az elábé ráfordításunk pedig nő (R+=T)
2 100 Ft egy kg áru beszerzési ára, vagyis az értékesítés értéke 1 500 kg x
2 100 Ft/kg = 3 150 000 Ft kell, hogy legyen. Ugyanakkor a 262-es
számlán 2 000 Ft/kg-os elszámoló áron tartjuk nyilván. Miután itt ezen az
értéken szerepel, ezért innen nem tudjuk másként, mint elszámoló áron
kivezetni (1 500 x 2 000)
T814 Elábé K262 Nagyker áru 3 000 000
Értékesítés
Igen ám, de a helyes érték 1 500 kg x 2 100 ft/kg = 3 150 000 Ft. Vagyis
az árukészletet kevesebbel csökkentettük az indokoltnál, és az elábén is
150 000 Ft-tal kevesebb jelent meg, mint kellett volna. Ezt valahogy
korrigálnunk kell. Ezt nevezzük az árkülönbözet rendezésének.
egyenlege=%
263 egyenlege: T 170 000 (mindig írjuk oda az egyenleg T-K jellegét!) =
0,05
262 egyenlege: 3 400 000
0,05×3 000 000 (amit az a) lépésben lekönyveltünk)=150 000
Módosítanunk kell a 814 Elábé. A T oldalon növelnünk kell, hogy a
végeredmény 3 150 000 Ft legyen, ami a valós (1 500×2 100) értékesítés.
A másik érintett a 263 Árkülönbözet számla, aminek a K oldalára
könyvelünk.
T814 Elábé K263 Árkülönbözet 150 000
Emlékszel a szabályra?
Az árkülönbözet számlának mindig az egyenlegével ellentétes oldalára
könyveljük a rendezendő árkülönbözetet. Ezért kértek, hogy írjuk be
mindig a képletbe, hogy milyen jellegű (T-K) az egyenlege. Látod, hogy
most T 170 000 Volt a 263 Árkülönbözet egyenlege, és a K oldalára
könyveltünk.
Nézzük csak meg:
Értékesítés
1. A 814 Elábé oldaláról, ahol végül a 1500 kg x 2 100 Ft = 3 150 000 Ft
jelent meg
megsemmisült 300 kg-ot, eladtunk 1 500 kg-ot. Maradt 200 kg. Ennek
beszerzési értéke: 200 x 2 100 = 420 000 Ft. Ennyit kell a 26
árukészleteknek összesen mutatnia:
A 262 egyenlege: 400 000
A 26 összevont egyenlege: 420 000 Ft
Ezután már csak az eladási ár van hátra:
4c) Nettó eladási ár:
T311 Vevő K91-92 Nettó árbevétel 4 200
000
4d) Áfa
T311 Vevő K467 Fizetendő áfa 1

134 000
Anyagkészlet elszámoló áron – Pénzügyi
számvitel I.
Feladat
1. 3 000 db anyagot vásároltunk. Elszámoló ára 1 200 Ft/db, a számlázott

vételár 1 050 Ft/db+áfa, a rakodási költség 297 180 Ft, mely tartalmazza
az áfá-t
2. Felhasználtunk 2 200 db-ot
3. Térítés nélkül. átadtunk 400 db-ot, a piaci érték 1 100 Ft/db, az áfa
áthárításra került.
Feladat: könyveljük le a készletekkel kapcsolatos gazdasági

eseményeket!
Elszámoló ár – mérlegképes könyvelő
tanoncok oldala
Egy vállalkozás
anyagkészleteinek nyitó
egyenlegei a következők:
211: 1 680 000 Ft (2 800 kg)
228: ……………. ( +3 %)
Az időszak során a következő gazdasági események történtek:
1. Anyagvásárlás termeléshez 1 600 kg, a vételár 700 Ft/kg+áfa számla

alapján
2. Rakodás költség 50 Ft/kg+áfa szállító számlája alapján
3. Az 1. pontban vásárolt anyag 10%-a hibás, ezért a vállalkozás
visszaküldi
4. Termeléshez felhasználás 2 700 kg
5. Apportba adás 800 kg, társasági szerződés szerinti értéke 800 Ft/kg.

eseményeket, ha szükséges az árkülönbözetet 4 tizedesig számoljuk (pl:
0,1234)!
Megoldás:
Nyitó egyenlegek meghatározása:
211 (262) mindig T oldalra kerül (gondolj bele, amikor korábban

beszereztük, akkor ide így könyveltük elszámoló áron: T211 K228)
A 228 (263) egyenlege lehet T és K is. Ennek T oldalára került a

beszerzéskor a vételár és a beszerzéshez kapcsolódó költségek, a K
oldalára pedig az elszámoló ár (lásd előző mondat). A 228 árkülönbözet
tehát (ahogy a neve is mutatja) a két ár különbözetét (beszerzési ár és
elszámoló ár) mutatja. Attól függően, hogy melyik volt a magasabb, lehet
T, vagy K egyenlege. Ha az árkülönbözetnél + előjelet látsz, az T
egyenleget, ha – előjelet látsz, az K egyenleget jelent.
Összege: x %, amit mindig a 211 (262)-hez viszonyítunk, vagyis itt 1 680
000 x 0,03 = 50 400, és mivel +, ezért T jellegű.
Elszámoló ár könyvelése
* Nem adtam meg, hogy mennyi az elszámoló ár. Akkor, honnan tudod az
értéket?
Egyszerű: a nyitó egyenlegekből. Olvasd el még egyszer az első 211-ről
szóló mondatomat! A 211-re a beszerzéskor elszámoló áron könyveltük a
készletet. Vagyis a nyitó 2 800 kg anyag elszámoló ára 1 680 000 Ft.
Innen egy egyszrű osztással eljutunk egy kg elszámoló árához (600/kg). Az
elszámoló ár év közben nem változik.
**Visszaküldés mindig a beszerzés ellentéte, vagyis 3 lépés (vételáron,

áfa, elszámoló áron)
Itt most nincs, de logikailag ide kívánkozik, ezért itt jegyezd meg:
engedmény. Gyakori hiba, hogy az engedményt is ugyan így könyvelitek
(hiszen megtanultátok: engedmény, visszaküldés, a beszerzés ellentéte).
Az elszámoló áras nyilvántartásnál az engedmény azonban nem egyezik a
visszaküldéssel, ugyanis az elszámoló árból (belső saját nyilvántartási
árunkból) nem kapunk engedményt. Ezért a c) lépés nincs. Csak a
tényleges vételárból és az áfából kapunk engedményt!
Nagykereskedelmi áru elszámoló áron
Nagykereskedelmi árukészlet
nyitó egyenlegei:
262: 2 880 000 Ft (1 200 kg)
263: ……………. ( -5 %)
1. 2 800 kg áru vásárlása, vételár számla alapján 1 950 Ft/kg+áfa

2. Hamarosan lejáró szavatosság miatt 20% utólagos engedményt
kapnak
3. 2 600 kg értékesítésre kerül, a kiszámlázott eladási ár 3 000
Ft/kg+áfa
4. Beázás következtében megsemmisül 600 kg

0,1234)!
Megoldás:
0) Nyitás
T262 K491 2 880 000

T491 K263 144 000 (2 880 000×0,05), -5%, vagyis K
1) Vásárlás
a) vételár: T263 K454 5 460 000

b) áfa: T466 K454 1 474 200
c) elszámoló ár: T262 K263 6 720 000 (nyitóegyenleg alapján az
elszámoló ár: 2 880 000/1 200=2 400/kg)
2) Engedmény
Emlékszel: az engedmény csak két lépésből áll, mert a saját, belső

használatú elszámoló árunkból nem kapunk engedményt.
a) nettó engedmény: T454 K263 1 092 000 (5 460 000×0,2)

b) áfa: T454 K466 294 840
3) Értékesítés
a) készletcsökkenés elszámoló áron: T814 K262 6 240 000 (2
600×2 400)
b) árkülönbözet rendezése: T263 K814 1 622 400 (K 2
496 000/9 600 000 = 0,26; 0,26×6 240 000)
c) eladási ár: T311 K91-92 7 800 000
d) áfa: T311 K467 2 106 000
4) Megsemmisülés
a) készletcsökkenés elszámoló áron: T86 K262 1 440 000 (600×2

400)
b) árkülönbözet rendezése: T263 K86 374 400 (ha nem
volt beszerzés, akkor felhasználható a korábban kiszámolt árkülönbözet
arány: 0,26×1 440 000)
Ez az elszámoló ár egy idióta

baromság!!!
Egy túlbonyolított, semmire sem jó okoskodás!

Gondolja mindenki, aki éppen tanulja.
Szerinted is? Van ennek valami értelme? Ha van, akkor mi?
Mi értelme ennek az elszámolóáras cuccnak?
Hármat biztosan tudok mondani:
1. Meg lehet szí…ni a vizsgázókat
De azért van két szakmai magyarázatom is:
Az élet egyszerűbb, mint a mi példamegoldásaink. Ugyanis év közben a

készletcsökkenéseknél csak az elszámoló árat könyvelik, és az év végi
(negyedéves, havi) zárlatok során rendezik az árkülönbözetet, egy
összegben. Vagyis:
2. Kényelmi szempont: nem kell állandóan fifozni, átlagárazni, hanem év

közben mindig az előre rögzített elszámoló árat könyveljük és csak
egyszer, a zárlatoknál kell árkülönbözetet számolnunk.
3. Technikai, munkaszervezési okok: nagy cégeknél a könyvelési munka

szét van szedve. Vannak akik csak a beszerzést könyvelik, és vannak, akik
csak az értékesítést. Ezek sokszor nem is egy városban, továbbmegyek
nem is egy kontinensen dolgoznak (rengeteg multi szervezi ki a
könyvelését olcsóbb országokba pl.: Indiába. Nálunk is vannak hatalmas
számviteli szolgáltató központok, akik az adott multi egész könyvelését
ellátják, legyen az adott részleg bármely pontján is a világnak).
Na, szóval, hogy lesz ebből elszámoló ár?

Gondolj a Tesco-ra: naponta több 10 000-100 000 árucikk érkezik, és egy
részük néhány perc múlva már egy vevő szatyrában landol. Gondold
végig, ha beszerzési áras nyilvántartást vezetnének, vagyis az
értékesítéshez fifozni vagy átlagárazni kellene, akkor az értékesítés
könyvelését végző csapatnak állandóan a beszerzést könyvelők adataira
kellene várniuk. Ha elszámoló árat használnak, akkor nincsenek
kiszolgáltatva egymásnak, hiszen az értékesítés könyvelése egész évben
mehet az előre meghatározott elszámoló áron. Elég, ha csak az éves
(negyedéves, havi) záráskor egyeztetnek, és rendezik az árkülönbözetet.
Na, látod, milyen okos dolog ez az elszámoló ár?
Nagykereskedelmi áru elszámoló áron
Nagykereskedelmi árukészlet
nyitó egyenlegei:
262: 2 880 000 Ft (1 200 kg)
263: ……………. ( -5 %)
1. 2 800 kg áru vásárlása, vételár számla alapján 1 950 Ft/kg+áfa

2. Hamarosan lejáró szavatosság miatt 20% utólagos engedményt
kapnak
3. 2 600 kg értékesítésre kerül, a kiszámlázott eladási ár 3 000
Ft/kg+áfa
4. Beázás következtében megsemmisül 600 kg

0,1234)!
Megoldás:
0) Nyitás
T262 K491 2 880 000

T491 K263 144 000 (2 880 000×0,05), -5%, vagyis K
1) Vásárlás
a) vételár: T263 K454 5 460 000

b) áfa: T466 K454 1 474 200
c) elszámoló ár: T262 K263 6 720 000 (nyitóegyenleg alapján az
elszámoló ár: 2 880 000/1 200=2 400/kg)
2) Engedmény
Emlékszel: az engedmény csak két lépésből áll, mert a saját, belső

használatú elszámoló árunkból nem kapunk engedményt.
a) nettó engedmény: T454 K263 1 092 000 (5 460 000×0,2)

b) áfa: T454 K466 294 840
3) Értékesítés
a) készletcsökkenés elszámoló áron: T814 K262 6 240 000 (2

600×2 400)
b) árkülönbözet rendezése: T263 K814 1 622 400 (K 2
496 000/9 600 000 = 0,26; 0,26×6 240 000)
c) eladási ár: T311 K91-92 7 800 000
d) áfa: T311 K467 2 106 000
4) Megsemmisülés
a) készletcsökkenés elszámoló áron: T86 K262 1 440 000 (600×2

400)
b) árkülönbözet rendezése: T263 K86 374 400 (ha nem
volt beszerzés, akkor felhasználható a korábban kiszámolt árkülönbözet
arány: 0,26×1 440 000)
Elszámoló ár inverz feladat
Visszafelé kell gondolkodni.
Meg tudod oldani?
Ha igen, írd be a megoldást a hozzászólások közé!
Áfa most legyen 20%

Elszámoló ár inverz feladat
Feladat: írjuk be a főkönyvi számlák hiányzó adatait, és töltsük ki
a naplót!
Megoldás inverz feladat

1 Számvitel

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

1 Számvitel

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Nyilvántartási ár

Sokak által a legkellemetlenebbnek tartott tananyagrész.

Ma egy rövid bevezető, és holnap jön a durvája.

Melyik készleteknél választható?

-Anyagkészlet: (a nyilvántartási ár neve: elszámoló ár)

-Nagykereskedelmi áru: (a nyilvántartási ár neve: elszámoló ár)

-Kiskereskedelmi áru: (a nyilvántartási ár neve: fogyasztói ár)

-Saját göngyöleg: (a nyilvántartási ár neve: betétdíjas ár)

A módszer arról szól, hogy a megvásárolt készletet év közben egy fiktív

De, azért külön-külön nézzük őket.

Elszámoló áras nyilvántartás (elmélet)

Az elszámoló ár a legnehezebb tananyagrészek egyike. Erre a bejegyzésre

Ha úgy döntöttél, hogy nekiugrassz, akkor nagyon figyelmesen olvass!

Nincs értelme hosszasan dumálni, a legjobb, ha rögtön egy példával

Könyvviteli számlák elszámoló árhoz

A „sima beszerzési áras” készletnyilvántartásnál a vásárlás két lépésből

1a) Nettó vételár:

Szállítói tartozásunk nő (F+=K). Az anyagkészletünk is nő, de ennél a

Most kell átvezetnünk a 228 árkülönbözetről (K) a 211 anyagkészletre

T211 Anyagkészlet K228 Anyag árkülönbözete 1 000

Két lépésből áll, nettó + áfa

2a) Nettó szállítási költség

Szállítói tartozásunk nő. Anyagkészletünk is nő, de nem a 211-re

T466 Előzetes áfa K454 Szállító 27 000

Felmerülő költségek könyvelése

Tárgyi eszköz könyv szerinti értéke

Még egy kérdés: mennyi ennek a vállalkozásnak az állammal

Mennyi a beszerzett 1 000 kg anyag beszerzési (nyilvántartási) értéke?

Anyagkészlet könyv szerinti értéke

Készletcsökkenés elszámoló áron

Árkülönbözet számla egyenlege/Készletszámla utolsó csökkenés előtti

211 egyenlege: 1 000 000

0,1×600 000 (amit az a) lépésben lekönyveltünk)=60 000

Ezt az összeget vártuk!

Melyik két számlára kell könyvelnünk?

Módosítanunk kell az 51 Anyagköltséget, azt a K oldalon csökkentenünk

T228 Anyag árkülönbözete K51 Anyagköltség 60 000

Anyagkészlet könyv szerinti értéke

211 egyenlege: 400 000

0,1×200 000 (amit az a) lépésben lekönyveltünk)=20 000

Ezt az összeget vártuk!

Módosítanunk kell a 86 Egyéb ráfordítást. A K oldalon csökkentenünk kell,

A másik érintett a 228 Árkülönbözet számla, aminek a T oldalára

Anyagkészlet könyv szerinti értéke

T311 Vevő K467 Fizetendő áfa 1

1. 3 000 db anyagot vásároltunk. Elszámoló ára 1 200 Ft/db, a számlázott

Feladat: könyveljük le a készletekkel kapcsolatos gazdasági

Az időszak során a következő gazdasági események történtek:

1. Anyagvásárlás termeléshez 1 600 kg, a vételár 700 Ft/kg+áfa számla

Feladat: könyveljük le a készletekkel kapcsolatos gazdasági

Nyitó egyenlegek meghatározása:

211 (262) mindig T oldalra kerül (gondolj bele, amikor korábban

A 228 (263) egyenlege lehet T és K is. Ennek T oldalára került a

**Visszaküldés mindig a beszerzés ellentéte, vagyis 3 lépés (vételáron,

Az időszak során a következő gazdasági események történtek:

1. 2 800 kg áru vásárlása, vételár számla alapján 1 950 Ft/kg+áfa

Feladat: könyveljük le a készletekkel kapcsolatos gazdasági

T262 K491 2 880 000

a) vételár: T263 K454 5 460 000

Emlékszel: az engedmény csak két lépésből áll, mert a saját, belső

a) nettó engedmény: T454 K263 1 092 000 (5 460 000×0,2)

a) készletcsökkenés elszámoló áron: T86 K262 1 440 000 (600×2

Ez az elszámoló ár egy idióta